Az egyes szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló 2/2020.(II.6.) önkormányzati rendelet módosításáról

Általános indokolás

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § szerint a döntéshozót tájékoztatni kell a javasolt szabályozás szükségességéről, továbbá ismertetni kell a jogi szabályozás várható hatásait. A jogszabály tervezetét a következők szerint indokolom.

A Baranya Megyei Kormányhivatal törvényességi felügyeleti jogkörében vizsgálta Meződ Község Önkormányzata Képviselő-testületének az egyes szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló 2/2020. (II.6.)) önkormányzati rendeletét (a továbbiakban: Ör.), abban több esetben jogalkotás szabályaival és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (továbbiakban: Szt.) foglaltakkal ellentétes rendelkezést talált, amely miatt törvényességi felhívást tett.

Javaslom, hogy a törvényességi felhívásban foglaltakkal a képviselő-testület értsen egyet, az abban szereplő hiányosságok és jogsértő szabályozás felülvizsgálatával, a rendelet módosításával tegyen eleget kötelezettségének.

A feltárt jogszabálysértések, egyben a kiküszöbölésükre tett intézkedések a következők.

1. „A jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet (továbbiakban:Jszr.) 54. § (1) bekezdése értelmében a nem eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott rendelet bevezető részében egyértelműen meg kell jelölni a jogszabály egyes rendelkezéseinek a megalkotásához szükséges valamennyi olyan felhatalmazó rendelkezést, amely alapján a rendeletet kiadják.”

A módosításban a jogalkotási, jogszabály-szerkesztési szabályoknak megfelelően újrafogalmazzuk a rendelet bevezető részét, az alaptörvény, az önkormányzati törvény és a szociális törvény megfelelő rendelkezéseire hivatkozva.

2. „A Jszr. 51. §-a alapján az önkormányzati rendelet nem tartalmazhat preambulumot, nem határozhatja meg szabályozása jogpolitikai célját és általános elveit sem.”

Hatályon kívül helyezzük az érintett rendelkezést.

3. „A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Jat.) meghatározza a jogszabályok személyi és területi hatályára vonatkozó rendelkezéseket, amelyekre a Jat. 6. § (3) bekezdése alapján az önkormányzati rendeletben csak akkor kell kitérni, ha az eltér a Jat.-ban, illetve az Szt.-ben meghatározott hatálytól, mely jelen esetben nem áll fenn.”

Hatályon kívül helyezzük az Szt. rendelkezéseire való utalást (magyar állampolgárok, bevándoroltak, letelepedettek stb.), és azt a kitételt, hogy a rendeletben foglalt ellátásokra a településen élők jogosultak. Ez utóbbi rendelkezést azért sem szabad alkalmaznunk, mivel a Szt. 7. § (1) bekezdése szerint a települési önkormányzat, tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulónak rendkívüli települési támogatást, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti. Tehát a rendkívüli támogatásból sem a hajléktalant, sem a településre be nem jelentkezett vagy ott egyébként nem élő személyt nem lehet kizárni. Más a helyzet a rendszeres támogatások és a rendkívüli támogatás különleges élethelyzetekre szabályozott formáinál (pl. szülési, temetési támogatás), mivel itt nincs szándékában a képviselő-testületnek azokra a személyekre is alkalmazni a szabályozást, akiknek a rászorultságával, tényleges és ellenőrizhető anyagi helyzetével nincs tisztában.

4. „A Szt. fent említett „7. § (1) bekezdése szerint a települési önkormányzat, tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulónak rendkívüli települési támogatást, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti. Fentiek alapján a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdőszemélyek részére minden olyan esetben nyújtani kell az ellátást, amikor a kérelmező a rászorultsági feltételeknek megfelel. Éves szinten maximalizálni a rendkívüli települési támogatás igénybevételét jogsértő. A képviselő-testület ezen rendelkezése az Sztv. szabályaival ellentétesen olyan módon határozta meg a támogatás juttatásának a feltételeit, hogy annak következtében a létfenntartásukat veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, vagy időszakosan, tartósan létfenntartási gondokkal küzdőszemélyek ellátatlanul maradhatnak, ezért ezen rendelkezés hatályon kívül helyezése indokolt.”

A módosítás szerint éves korlát nélkül a rendkívüli támogatást (annak alapesete, tehát a főként kérelemre nyújtott eseti segély) alacsony jövedelmére való tekintettel az kaphatja, akinek az egy főre jutó havi jövedelme a nyugdíjminimum 130 %-a (37.050 forint) alatt van. Amennyiben a kérelmezőnél valamilyen rendkívüli méltánylást érdemlő váratlan kiadás merült fel – például elemi kár, betegség, munkaképtelenség, gyermekneveléssel kapcsolatos rendkívüli kiadás stb. – az ennél magasabb, de 222.300 forintot el nem érő jövedelemmel rendelkező is kaphat segítséget.

5. „Az Ör. 8. §-ában szabályozott szülési támogatás és a 11. §-ában szabályozott temetési támogatás nem szociális szempont szerinti szabályozása, jelen esetben a „jövedelemtől függetlenül” való megállapítása ellentétes az Sztv. 25. §(3) bekezdés b) pontjában, illetve a 26. §-ában meghatározott rászorultsági elvvel. A Kúria a Köf.5014/2019/3. számú határozatában jelen ügyhöz hasonló szabályozás kapcsán rámutatott arra, hogy az Sztv. által intézményesített települési támogatásként az önkormányzat ilyen támogatási tartalmat jogszerűen nem határozhat meg, mert az magasabb szintű jogszabállyal ütközik.”

A két, jelenleg normatív módon szabályozott ellátással az önkormányzat azt kívánta elkérni, hogy a méltánylandó, sajátos élethelyzetbe – gyermek születése, illetve haláleset a családban – került, arra rászoruló felsőegerszegiek segítségre számíthassanak. A szabályozás átalakításával mindezek a formák fennmaradnak, azonban a rászorultság feltételeit jövedelemvizsgálattal is kiegészítjük. A viszonylag magas összegben, 171.000 forintban megállapított jövedelmi feltétel a helyi jövedelmi viszonyokhoz képeset lett megállapítva, elegendő lehet ahhoz, hogy minden rászoruló jogosult legyen a támogatásokra.

”Fentieken túlmenően a Jat. 2. §(1) bekezdésére figyelemmel is kifogásolható az Ör. 8. §-ában szabályozott szülési támogatás,– mely szerint a szülőt a gyermek megszületését követő 6 hónapon belül benyújtott kérelmére gyermekenként 50.000 Ft rendkívüli települési támogatás illeti meg a gyermek születésének kapcsolatos kiadásokra tekintettel – ugyanis nem rendelkezik egyértelmű szabályozási tartalommal. A nem kellően konkrét megfogalmazásból nem tűnik ki, hogy melyik szülő jogosult a támogatásra, illetve diszkriminatív amiatt, mert az örökbefogadó szülőket kizárja a támogatásra jogosultak köréből.”

A módosításban a szülési támogatás feltételeit, az örökbefogadó szülőkre is kitérve, részletesebben szabályozzuk.

6. „Az Ör. 13. § (3) bekezdése lényegében megismétli a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdésében folglaltakat. A Jat. 3. § alapján nem ismételhetők meg azon rendelkezések, amelyeket magasabb szintű jogszabály szabályoz.”

A rendelkezés újraszabályozásával a hangsúly átkerül a kifizetés formájának - szolgáltatóhoz történő utalás vagy pénzbeli kifizetés a testület döntése szerint - szabályozására.

7. ”A Szoctv. felhatalmazása alapján a képviselő-testületnek rendeletben szabályoznia kell a köztemetés vonatkozásában felmerülő megtérítési kötelezettség szabályait. A felhatalmazás arról szól, hogy a rendeletben mi szerepeljen a köztemetés vonatkozásában. A rendeletben a különös méltánylást érdemlő körülményeket és azokat a feltételeket kell meghatározni, amelyek esetén a fizetéskönnyítés, a részleges mentesítés vagy a teljes megtérítés alkalmazható, ennek ellenére, a köztemetés vonatkozásában az Ör. nem tartalmaz egyértelmű eljárási szabályokat, nem részletezi a szociális rászorultsági feltételeket, illetve a méltányosság gyakorlásának szempontjait sem, így nem tesz eleget a Jat 2. § (1) bekezdésében foglalt normavilágosság követelményének, illetve a Jszr. 2. §-ának sem, mely a jogszabály szövegezésével kapcsolatos alapvető kritériumként rögzíti annak egyértelműségét, ezért a szabályozás pontosítása, kiegészítése szükséges.”

A jelenleg hatályos rendeletnek a köztemetés költségei megtérítésével kapcsolatos méltányossági (elengedés, részletfizetés stb.) szabályai egyszerűen, a rendkívüli támogatásokra történő visszautalással kerültek megállapításra. Annak érdekében, hogy eleget tegyünk a normavilágosság és egyértelműség követelményének, ebben az esetben külön jövedelmi feltételt írunk elő.

8. „Az Sztv. 92. § (2) bekezdés a) pontja értelmében, ha törvény másként nem rendelkezik, a fenntartó önkormányzat az (1) bekezdés szerinti rendeletben szabályozza az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodás formáit és a szociális alapszolgáltatások igénybevételének lehetőségét.”

A módosításban szabályozzuk az étkeztetés jogosultsági szabályait, ugyanakkor az egyéb szabályozást, mivel az étkeztetést feladatátadási megállapodással Sásd nyújtja, a házi segítségnyújtást pedig társulásban látjuk el, így az már fenntartói hatáskör, Sásd rendelete tartalmazza.

Kérem a fentiek szerint a módosítás elfogadását. A szabályozás várható következményei az alábbiak:

Társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásai:

Mivel a szabályozás átalakítása részben a jogalkotás szabályainak, részben az ágazati jogszabály rendelkezéseinek való megfelelést szolgálja, nem változtatja meg alapvetően a képviselő-testületnek a szociális ellátásokról alkotott elveit, nem várható a közösségre gyakorolt jelentős hatás. Nincs hatása a tervezetnek sem a gazdaságra, sem az önkormányzat gazdálkodására.

Környezeti és egészségügyi következmények: nem ismert.

Adminisztratív terheket befolyásoló hatása: nem ismert.

A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei:

A képviselő-testület – amennyiben a törvényességi felhívásban foglaltakat elfogadja – köteles felülvizsgálni a rendeletét, és a jogszabálysértést megszüntetve elfogadni a szociális ellátásokat szabályozó módosított rendeletet.