1. § (1) E rendelet célja, hogy megállapítsa

• a) a települési szociális és gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátásokra való jogosultság feltételeit, az ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint a felhasználás ellenőrzésének szabályait.
• b) az önkormányzat által nyújtott szociális szolgáltatások igénybe vételének szabályait, továbbá a fizetendő térítési díjakat.

(2) Az önkormányzat által folyósított gyermekvédelmi és szociális ellátásra való jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, és a hatósági ellenőrzésre az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (a továbbiakban: Szt.), valamint a gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. törvényben (a továbbiakban: Gyvt.) és e rendeletben foglaltak figyelembe vételével.

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Meződ Község Önkormányzata közigazgatási területén életvitelszerűen élő és lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, a Szt. 3. § (1)-(3) bekezdésében foglalt személyekre.

(2) A rendelet hatálya személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások tekintetében Meződ Község Önkormányzata által szervezett és nyújtott szolgáltatásokra terjed ki.

3. § (1) A rendeletben foglalt ellátások tekintetében – a (2)-(3) bekezdésben foglaltak kivételével - a képviselő-testület rendelkezik hatáskörrel

(2) A települési támogatás megállapításáról a 8. § (1)-(2) bekezdésében, a 13. § (2) bekezdésében és a 21. §-ban foglalt esetekben a polgármester dönt.

(3) A polgármester hatáskörébe tartozik a köztemetés elrendelése.

(4) A polgármester döntése ellen a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Sásdi Közös Önkormányzati Hivatalban (a továbiakban: önkormányzati hivatal) benyújtott, a képviselő-testülethez címzett fellebbezést lehet előterjeszteni. A fellebbezést a polgármester a képviselő-testület következő ülése elé terjeszti. A fellebbezést a beadástól számított legkésőbb 60 napon belül el kell bírálni.

4. § (1) Az önkormányzat rendkívüli települési támogatással, valamint rendszeres települési támogatással segíti a szociálisan rászorult, méltánylandó anyagi nehézséggel küzdő személyeket.

(2) Rendszeres települési támogatás nyújtható

• a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez (a továbbiakban: lakásfenntartási települési támogatás)
• b) a gyógyszerkiadások viseléséhez (a továbbiakban: gyógyszertámogatás)
• c) iskoláztatáshoz kapcsolódó rendszeres költségek viseléséhez (a továbbiakban: továbbtanulási támogatás).

(3) A gyermekek családban történő nevelkedését, a gyermeket nevelő családok anyagi-szociális problémáinak enyhítését – a Gyvt-ben foglaltak figyelembe vételével – települési támogatással segíti az önkormányzat

5. § (1) A települési támogatásra való jogosultság feltétele, hogy a kérelmező minden tőle elvárhatót megtegyen annak érdekében, hogy szociális problémáit megszüntesse vagy csökkentse, így például együttműködjön a munkaügyi központtal, közfoglalkoztatásban vegyen részt, igénybe vegye a családsegítő vagy a gyermekjóléti szolgáltatást. Nem nyújtható települési támogatás annak a személynek, aki körülményeivel kapcsolatban valótlan tényt közöl.

(2) A települési támogatás nyújtható készpénzben, de természetbeni szociális ellátás formájában, a támogatott személy kiadásainak átvállalásával is megállapítható.

6. § (1) Rendkívüli települési támogatást kell nyújtani a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére.

(2) Évente legfeljebb három alkalommal, eseti jelleggel rendkívüli települési támogatásban lehet részesíteni azokat a személyeket, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak, feltéve, hogy a kérelmező egy főre számított havi családi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

(3) Évente legfeljebb egy alkalommal, eseti jelleggel rendkívüli települési támogatásban lehet részesíteni azokat a személyeket is, akik alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások (így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások) anyagi segítségre szorulnak, feltéve, hogy egy főre számított havi családi jövedelmük nem haladja meg a (2) bekezdésben foglalt jövedelemhatár kétszeresét.

(4) A rendkívüli települési támogatás esetenkénti összege 3-20.000 forint lehet.

7. § A rendkívüli települési támogatás nyújtható

• a) gyermekneveléshez nyújtott rendkívüli települési támogatás,
• b) lakásfenntartási célra nyújtott rendkívül települési támogatás,
• c) szociális tűzifajuttatás rendkívüli települési támogatás,
• d) kamatmentes kölcsön rendkívüli települési támogatás,
• e) temetési célú rendkívüli települési támogatás,
• f) rekreációs célú rendkívüli települési támogatás és
• g) idősek rendkívüli települési támogatása és

formájában is. Az a)-g) alpontok szerinti rendkívüli települési támogatás megállapításánál nem kell alkalmazni a rendkívüli települési támogatásnak a 6. §-ban foglalt szabályait.

8. § (1) A meződi lakos, a településen életvitelszerűen tartozókodó szülőt a gyermek megszületését követő 6 hónapon belül benyújtott kérelmére gyermekenként 20.000 Ft rendkívüli települési támogatás illeti meg, ha a gyermek a gondozásában van.

(2) Rendkívüli települési támogatásra jogosult a szülő a gyermek iskoláztatására tekintettel a gyermek általános- és középiskolai ballagása alkalmával megnövekedett kiadások ellentételezésére (a továbbiakban: ballagási támogatás). A ballagási támogatást hivatalból vagy kérelemre állapítja meg a polgármester, azt minden évben május 1-jéig kell kifizetni. Összege általános iskolát befejező gyermek után 10 ezer forint, középfokú oktatási intézményt végzett gyermekre tekintettel pedig 15 ezer forint.

(3) A gyermekek iskoláztatásához kapcsolódó és az egyéb gyermeknevelési költségek megfizetéséhez való hozzájárulásként évente egy vagy több alkalommal gyermeknevelési rendkívüli települési támogatás nyújtható a 6. § (2)-(3) bekezdésében foglaltaktól eltérően is, melyről a képviselő-testület esetileg dönt.

9. § A képviselő-testület minden meződi családot és egyedül élőt évente egy alkalommal rendkívüli települési támogatásban részesíthet a lakásfenntartási kiadásokra tekintettel, költségvetési lehetőségei függvényében. A támogatás összegét, kifizetésének hatátidejét a képviselő-testület állapítja meg.

10. § (1) Az önkormányzat a helyi önkormányzatok szociális célú tűzifavásárlásához kapcsolódó kiegészítő támogatása pályázaton elnyert mennyiségben és minőségben rendelkezésére álló tűzifát a rászoruló lakosság számára természetbeni rendkívüli települési támogatásként (a továbbiakban: szociális célú tűzifa juttatás) biztosítja.

(2) A szociális célú tűzifa juttatásról a képviselő-testület határozattal dönt. A rendelkezésre álló tűzifamennyiséget a legrászorultabbak között kell elosztani.

(3) Szociális célú tűzifa juttatás keretében háztartásonként legalább 1 m³ és legfeljebb 5 m ³ tűzifa rászorulók ingatlanára történő szállítására kerül sor. A tűzifa biztosítása, valamint rászorulókhoz történő kiszállítása egyaránt ellenszolgáltatás nélkül történik.

11. § (1) A (3) bekezdésben foglalt kivétellel az a személy részesíthető szociális célű tűzifa juttatásban, akinek

• a) a háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyszemélyes háztartás esetén 200%-át, 70 év feletti egyedül élő esetén 250 %-át, és
• b) a lakása fával fűthető, továbbá
• c) ellenőrzött nyilatkozata szerint 2 m3-nél több tűzifával nem rendelkezik, valamint
• d) a háztartás egyik tagjának sincs a Szt. szerinti vagyona.

(2) Az elbírálás során előnyben kell részesíteni az alábbi feltételeknek megfelelő kérelmezőt:

• a) Szt. szerinti
  • aa) aktív korúak ellátására,
  • ab) időskorúak járadékára jogosultak,
• b) e rendelet szerint települési támogatásra, különösen lakásfenntartási települési támogatásra jogosult,
• c) a Gyvt. szerinti halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelő család,
• d) akinek háztartásában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem haladja meg,
• e) három vagy több kiskorú gyermeket nevel háztartásában,
• f) gyermekét egyedül nevelő,
• g) 70 év feletti egyedül élő.

(3) Amennyiben az igénylők száma és a tűzifa mennyisége arra lehetőséget ad, a képviselő-testület méltányosságból az (1) bekezdésben meghatározott jövedelmi és vagyoni feltételektől eltérhet.

12. § (1) Rendkívüli települési támogatás a nem várt rendkívüli kiadás miatt nehéz helyzetbe került kérelmező részére 2 évente egyszer pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható. A kamatmentes kölcsön összege 50.000 forintig terjed.

(2) A kölcsön folyósításáról szóló határozatban rögzíteni kell a kölcsön folyósítás célját, összegét, a visszafizetés feltételeit és a kölcsön késedelmes megfizetése esetén a behajtás módját. A kölcsön nyújtásáról a képviselő-testület döntése alapján a polgármester és a jogosult megállapodást köt, melyben meg kell határozni a kölcsön összegét, kifizetésének módját, a visszafizetés feltételeit, a kölcsön késedelmes megfizetése esetén a behajtás módját. A szerződésben a kérelmező és házastársa vagy élettársa egyetemleges felelősséget köteles vállalni a kölcsön visszafizetésére.

(3) A kamatmentes kölcsönt legfeljebb 1 év alatt kell visszafizetni, a képviselő-testület döntése szerinti havi egyenlő részletekben. Az első részletet a kölcsön felvételét követő hónap 15. napjáig kell megfizetni. A határidőben vissza nem fizetett kölcsönt a Szt-nek a jogosulatlanul felvett ellátásra vonatkozó rendelkezése szerint kell behajtani.

13. § (1) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként rendkívüli települési támogatás (a továbbiakban: temetési támogatás) nyújtható annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, ha a temetési költségek viselésére a saját, illetve családja létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes. Létfenntartást veszélyeztet a temetési költségek viselése, amennyiben az eltemettető családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedül élő esetén 150 %-át.

(2) A temetési támogatás az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően alanyi jogon jár a meződi lakos hozzátartozóját eltemettető meződi lakosnak. Az alanyi jogú temetési támogatásról a polgármester jövedelemvizsgálat nélkül dönt.

(3) A temetési támogatás iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani, csatolva a kérelmező nevére szóló temetési számlákat és a halotti anyakönyvi kivonatot.

(4) A temettető a temetési támogatás felvételére temetésenként egy esetben jogosult. A kérelem benyújtásakor a kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy máshol e címen nem igényelt és nem kapott települési támogatást.

(5) A temetési támogatás összege 20.000 Ft.

14. § (1) Amennyiben az adott éves költségvetés lehetővé teszi, a képviselő-testület rekreációs célú rendkívüli települési támogatásban (a továbbiakban: rekreációs támogatás) részesítheti

• a) a 0-14 éves korú, valamint a június hónapban általános iskolába járó, legfeljebb 15 éves meződi gyermekeket, valamint velük együtt élő szüleiket, nevelőiket, gyermekenként legfeljebb két felnőttet üdülési célra,
• b) azokat a meződi lakosokat, akik az önkormányzat által szervezett közös falusi kiránduláson vagy közművelődési, közösségi rendezvényen vesznek részt.

(2) A rekreációs támogatás az (1) bekezdés b) pont szerinti esetben kizárólag természetben, a költségek átvállalása vagy élelmiszer juttatás formájában adható. A támogatás mértékéről a képviselő-testület a kirándulás, rendezvény megszervezése előtt dönt.

15. § A 60. életévét betöltött, meződi lakóhellyel rendelkező lakosokat évente egyszer legalább 5 ezer forint összegű rendkívüli települési támogatásban (a továbbiakban: idősek támogatása) részesíti a képviselő-testület a korukból adódó nehézségek, megnövekedett költségek ellentételezésére, esélyeik javítására.

16. § (1) Az önkormányzat lakásfenntartási települési támogatás nyújtásával segíti a rászorulókat a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viselésében.

(2) Lakásfenntartási települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyszemélyes háztartás esetén 220 %-át, továbbá az elismert havi lakásfenntartási költségek a háztartás összjövedelmének 25 %-át elérik, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona,

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában háztartás az Szt. szerinti háztartás. Vagyon alatt a hasznosítható ingatlant, járművet, továbbá vagyoni értékű jogot kell érteni, ha annak forgalmi értéke meghaladja az öregségi nyugdíj legkisebb összegének tízszeresét, azzal, hogy nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.

(4) A (2) bekezdés alkalmazásában elismert havi lakásfenntartási költségként a kérelem beadását megelőző utolsó havi számla alapján

• a) a villanyáram-,
• b) a víz-
• c) és gázfogyasztás,
• d) csatornahasználat
• e) szemétszállítás díja,
• f) a lakbér vagy az albérleti díj,
• g) a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztőrészlete,

együttes összege, továbbá nem gázzal vagy villanyárammal fűtők esetében a tüzelőanyag költségeinek megfizetésére havi 3.000 forint vehető figyelembe.

17. § (1) A lakásfenntartási települési támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kezdődően 12 hónapra kell megállapítani, az ellátás havi összege 2.500 forint. A kérelmeket folyamatosan lehet benyújtani.

(2) A lakásfenntartási települési támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő, elsősorban a 16. § (4) bekezdése szerinti azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(3) A lakásfenntartási települési támogatást havonta utólag, a tárgyhót követő hónap 5. napjáig kell a (2) bekezdés szerint utalni vagy a képviselő-testület döntése szerint kifizetni.

18. § (1) Lakásfenntartási települési támogatást ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak lehet megállapítani, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak minősül az albérlet és a bírósági határozattal megosztott lakás lakrésze.

(2) Megszűnik a lakásfenntartási települési támogatás:

• a) a megállapított folyósítási időtartam leteltével, vagy
• b) ha a képviselő-testület a támogatásra okot adó körülmények megváltozásával a támogatást megszünteti.

19. § (1) Gyógyszertámogatásra jogosult az a szociálisan rászorult személy, akinek a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szempontjából szociálisan rászorult az, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.

(3) Létfenntartást veszélyeztetően magas a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége, ha annak havi összege meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át.

(4) A gyógyszertámogatás havi összege 3.000 forint.

(5) A havi rendszeres gyógyító ellátás költségét a háziorvos igazolja.

20. § (1) A gyógyszertámogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kezdődően 12 hónapra kell megállapítani. A kérelmeket folyamatosan lehet benyújtani.

(2) Gyógyszertámogatás nem jár a közgyógyellátásra való jogosultság időtartama alatt. A kérelmezőnek a kérelem benyújtásakor nyilatkoznia kell, hogy a kérelem benyújtásakor közgyógyellátásra jogosult-e.

(3) A gyógyszertámogatást havonta utólag, a tárgyhót követő hónap 5. napjáig kell a támogatott részére kifizetni.

21. § (1) Továbbtanulási támogatásra jogosult a nagykorú tanuló, amennyiben középfokú iskolai tanulmá-nyait követően első ízben oktatási intézmény nappali tagozatán felsőfokú iskolai képzésben vagy felsőfokú szakképzésben vesz részt, feltéve, hogy a szülő a tanuló után családi pótlékban nem részesül.

(2) A továbbtanulási támogatást a kérelem beadásának hónapjától számított 6 hónapon keresztül kell folyósítani. A továbbtanulási támogatás a feltételek fennállásáig, de legfeljebb az adott képzésre előírt minimális időtartam leteltéig, több egymást követő képzés esetén is együttesen maximum 10 féléven keresztül jár. Összege havi 5.500 forint.

(3) A kérelmeket folyamatosan lehet benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell az iskolalátogatási igazolást, valamint a szülő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a tanuló után családi pótlékban nem részesül.

22. § Az eltemettetésre köteles személy szociális rászorultsága esetén a képviselő-testület a köztemetés költségeinek megtérítését kérelemre, méltányosságból elengedheti, mérsékelheti, részletfizetési kedvezményt vagy fizetési halasztást adhat. A szociális rászorultság megítélésénél e rendeletnek a rendkívüli települési támogatásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

23. § (1) Az e rendeletben szabályozott valamennyi szociális ellátásra érvényes értelmező rendelkezéseket és az általános eljárási szabályokat az Szt. 4–24. §-a határozza meg.

(2) Az e rendeletben szabályozott ellátásokra vonatkozó eljárás általában kérelemre indul. Pénzbeli és természetbeni ellátás nyújtására hivatalból is indulhat eljárás, illetőleg hivatalból történő eljárást kezdeményezhet köznevelési intézmény, egészségügyi, gyermekvédelmi vagy szociális szolgáltatást nyújtó szerv vagy személy, illetőleg civil szervezet is.

(3) Az ellátások iránti kérelmet írásban kell benyújtani az önkormányzati hivatalhoz, csatolva – a 8. §-ban, a 14-15. §-okban és a 21. §-ban foglalt eseteket kivéve – a család, lakásfenntartási települési támogatás esetén a háztartás, kérelem beadását megelőző havi jövedelmét igazoló dokumentumokat.

(4) A jogosultság megállapítása érdekében – a döntéshozó felkérésére - környezettanulmányt végez a családsegítő vagy a gyermekjóléti szolgálat. A környezettanulmány elvégzésébe bevonható a védőnői szolgálat és a köznevelési intézmények dolgozói is.

(5) A szociális és gyermekvédelmi ellátásokra való jogosultság elbírásához a Szt. 18. § szerinti adatokat, továbbá az adott ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó nyilatkozatokat, adatokat, illetőleg az adatok hatóság által történő beszerzéséhez szükséges nyilatkozatokat kell csatolni. A kérelmező köteles családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni és azokat igazolni. Amennyiben a kérelmező a nyilatkozatokat felszólítás ellenére sem bocsátja rendelkezésre, kérelmét el kell utasítani.

(6) A jövedelmet az alábbiak szerint kell igazolni:

• a) munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelmet és táppénzt: a munkáltató jövedelem-igazolásával,
• b) társas és egyéni vállalkozásból, valamint őstermelői tevékenységből származó jövedelmet az adóhatóság által kiadott jövedelem-igazolással,
• c) nyugellátást, baleseti nyugellátást, árvaellátást és egyéb nyugdíjszerű ellátásokat: az előző havi nyugdíjszelvénnyel vagy banki kivonattal
• d) a gyermek ellátásához és gondozásához kapcsolódó támogatást (GYED, GYES, GYET, családi pótlék, gyermektartásdíj stb.) postai kifizetési szelvénnyel, banki kivonattal vagy a kifizetőtől nyert igazolással,
• e) a munkaügyi szervek által folyósított ellátást: az erről szóló határozattal,
• f) rendszeres pénzellátást: postai kifizetési szelvénnyel vagy banki kivonattal,
• g) bérbeadásból származó jövedelmet és megbízási vagy egyéb jogügyletből származó jövedelmet a szerződéssel,
• h) egyéb jövedelmet (pl. ösztöndíj, értékpapírból származó jövedelem, kis összegű kifizetések stb.) a kifizetőtől nyert igazolással.

24. § (1) A pénzbeli ellátások folyósítása a határozat végrehajthatóvá válását követően elsősorban kifizetéssel, a hivatal házipénztárában vagy helyben a faluházban történik az alábbi határidőben.

• a) A nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15, azonnali intézkedést igénylő esetben megállapított ellátás kifizetése 3 napon belül történik.
• b) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése a jogszabályban, illetőleg a határozatban elrendelt határidőben történik.

(2) Gyógyszertámogatás postai úton is utalható.

(3) A rendszeres szociális és gyermekvédelmi ellátásban részesülő – ha jogszabály másként nem rendelkezik - a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles írásban vagy személyesen értesíteni az önkormányzati hivatalt, az ellátást megállapító határozatban erre a figyelmét fel kell hívni.

(4) A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésével, elengedésével, a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatban a Szt. 17. §-ának figyelembe vételével az adott ellátás tekintetében hatáskörrel rendelkező dönt.

25. § (1) Az önkormányzat a település lakói számára a lakóházhoz tartozó telek karbantartása érdekében a rendelkezésére álló kisgépekkel (fűkasza) fűnyírás szolgáltatást biztosít.

(2) A fűnyírás szolgáltatásra jogosult a Meződön lakóhellyel rendelkező, életvitelszerűen a településen élő személy.

(3) Az igényeket szóban lehet előterjeszteni a polgármesternél. A polgármester köteles az igényeket a rendelkezésre álló kapacitás és a szociális rászorultság alapján sorolni. Az igénylővel a szóban előterjesztett kérelemmel egyidőben közölni kell, hogy igényét előreláthatólag milyen időpontban tudja a polgármester teljesíteni. A szociálisan különösen rászorulók igényeit előnyben kell részesíteni és számukra 50 % kedvezményt kell biztosítani a térítési díjból. Szociálisan különösen rászoruló az igénylő, ha 60 éven felüli egyedülálló.

(3) A fűnyírás szolgáltatás tartalmáról, idejéről és a fizetendő díjról a polgármester megállapodást köt az igénybe vevővel.

(4) A fűnyírás szolgáltatás térítési díj köteles. A fizetendő térítési díj 1000 Ft/óra. A térítési díjat a szolgáltatás elvégzését követő 8 napon belül kell befizetni.

26. § (1) A képviselő-testület szakmunkában, és segédmunkában megnyilvánuló természetbeni segítséget nyújthat a községben található, vagy ott létesülő lakóépület, vagy a lakhatást illetve mezőgazdasági termelést kiszolgáló melléképület építéséhez, felújításához és karbantartásához.

(2) A lakhatást segítő szolgáltatásra az lehet jogosult, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum legkisebb összegének 250 %-át.

(3) A lakhatást segítő szolgáltatás nyújtásának feltétele, hogy a munkálatokhoz szükséges építőanyagot a támogatott biztosítsa, és folyamatosan vegyen részt a munkavégzésben.

(4) A lakhatást segítő szolgáltatás éves értéke egy kérelmező esetében nem haladhatja meg a 150.000,-Ft-ot, melyet a munkálatokban résztvevő önkormányzati dolgozóknak a munkavégzés idejére eső arányos munkabéréből kell kiszámolni.

(5) A lakhatást segítő szolgáltatás iránti igényeket minden évben 2 alkalommal március 15-ig illetve augusztus 15-ig kell benyújtani írásban, az elvégzendő munka megnevezésésével, igényelt időpontra és várható időtartamra, a segítségkérés indokaira is kiterjedően.

(6) Káresemények megelőzésére vagy közvetlen elhárítására a polgármester külön pályázat nélkül is elrendelhet munkavégzést, melyről a következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatást ad.

(7) A lakhatást segítő szolgáltatás térítési díj köteles. A fizetendő térítési díj 1000 Ft/óra. A térítési díjat a szolgáltatás elvégzését követő 8 napon belül kell befizetni.

27. § (1) Az önkormányzat falugondnoki szolgáltatást biztosít:

• a) a lakosság számára a településen hiányzó, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, illetőleg a közszolgáltatásokhoz való hozzájutás elősegítésére,
• b) a rászorult személyek közlekedési, szállítási problémájának megoldására, valamint
• c) a lakosságot érintő információk gyűjtése és továbbítása érdekében.

(2) A falugondnoki szolgálat feladatait a falugondnok látja el a rendelkezésre álló gépjármű segítségével. A falugondnok tevékenységét munkaköri leírásának, a szolgálat szakmai programjának, a képviselő-testület határozatainak, valamint a polgármester utasításának megfelelően látja el.

(3) A szolgáltatás igénybevételére Meződön lakóhellyel rendelkező, a településen életvitel-szerűen tartózkodó személy jogosult e rendeletben foglaltak szerint.

(4) A falugondnoki szolgálat keretében ellátott feladatok:

• a) Étkeztetés, házi segítségnyújtás és nappali ellátás szociális szolgáltatásokban való közreműködés.
• b) Egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás biztosítása (gyógyszerkiváltás, orvosi rendelésre, tanácsadásra stb. szállítás).
• c) Óvodáskorú, iskoláskorú gyermekek szállítása.
• d) Napi bevásárlás érdekében szállítás, nagybevásárlás, illetve árubeszerzés
• e) Munkanélküliek szállítása munkaügyi ügyintézés céljából.
• f) Önkormányzati, települési rendezvényre szállítás.
• g) Rokonok, hozzátartozók látogatásra szállítása.
• h) Tömegközlekedéshez való csatlakozás biztosítása.
• i) Eseti és egyedi egyéb személy- és áruszállítás.
• j) Egyéb szolgáltatási feladatok, így különösen művelődés, sport, szabadidős tevékenység szervezése, segítése (színház, kirándulás, rendezvények szervezése a lakosság részére), lakossági szolgáltatások (különféle ügyintézés, családi eseményekre szállítás stb.), közreműködés az önkormányzati feladatok megoldásában (árubeszerzés, ügyintézés, tájékoztatás, információ közvetítés), az egyéni és az önkormányzati hivatalos ügyek intézésének segítése.

(5) A falugondnoki szolgálat rendszeresen, kötelezően és térítés nélkül látja el a (4) bekezdésben foglalt feladatok közül az a)-d) pontban foglaltakat (a továbbiakban: rendszeres szolgáltatások).

(6) Kérelemre, a körülményeket mérlegelve, szintén térítésmentesen végzi el a (4) bekezdés e)-i) pontban felsorolt feladatokat.

(7) A falugondnoki szolgálat által szervezett kirándulásokon, kulturális programokon való részvétel szállításon kívüli költségeit minden résztvevő megfizeti.

28. § (1) A falugondnok feladatait annak figyelembe vételével rangsorolja, hogy alapvető kötelezettsége rendszeres és kötelező feladatainak teljesítése, mérlegelés alapján teljesítendő feladatait úgy kell ellátnia, hogy az ne veszélyeztesse alapvető feladatai teljesítését.

(2) A falugondnoki szolgáltatások közül a rendszeres szolgáltatások igénybevétele alanyi jogon történik.

(3) A 27. § (4) bekezdés j) pontjában írt egyedi kérelemre nyújtott szolgáltatás igénybevétele a polgármester döntése alapján történik. A polgármester a szolgáltatás iránti kérelem elbírálásakor dönt az igény jogosságáról, döntésénél köteles figyelembe venni a kérelmező korát, egészségi állapotát, családi és szociális körülményeit. A kor és egészségi állapot megítélésénél azt is figyelembe kell vennie, hogy a kérelmező képes-e tömegközlekedési eszköz igénybe vételére. Amennyiben a kérelmező kora vagy egészségi állapota miatt nem tudja igénybe venni a tömegközlekedési eszközt, köteles biztosítani számára a kért szolgáltatást.

(4) A polgármester döntéséről a kérelem előterjesztésekor azonnal tájékoztatja a kérelmezőt. Amennyiben e rendelet alapján megállapítja a jogosultságot, utasítja a falugondnokot a szolgáltatás nyújtására. Amennyiben a kérelmező vitatja a polgármester elutasító döntését, írásban panaszt nyújthat be. A panasz alapján a polgármester a képviselő-testület elé terjeszti a kérelmet. Az előterjesztésben meg kell jelölni a kért szolgáltatást és azt, hogy a kérelmet milyen indokok alapján utasította el. A polgármester 8 napon belüli időpontra rendkívüli ülést hív össze. Az ülésre meg kell hívni a kérelmezőt.

(5) A képviselő-testület – a polgármester előterjesztésére - felülvizsgálja a polgármester döntését és helybenhagyja azt, vagy dönt a kérelem teljesítéséről. A képviselő-testület határozatát a polgármester írásban közli a kérelmezővel.”

29. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba azzal, hogy a hatálybalépés napján már benyújtott, de még el nem bírált kérelmek esetében is alkalmazni kell.

(2) Hatályát veszti az egyes szociális és gyermekvédelmi ellátásokról és szolgáltatásokról szóló 2/2015.(II.23.) önkormányzati rendelet.