1. § Az önkormányzat által folyósított gyermekvédelmi és szociális ellátásra való jogosultságra, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, és a hatósági ellenőrzésre az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (a továbbiakban: Szt.), valamint a gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. törvényben (a továbbiakban: Gyvt.) és e rendeletben foglaltak figyelembe vételével.

2. § (1) A rendeletben foglalt ellátások tekintetében – a (2)–(3) bekezdésben foglaltak kivételével - a képviselő-testület rendelkezik hatáskörrel

(2) A települési támogatás megállapításáról a 10. § (2) bekezdésében, 11. § (1)–(2) bekezdésében és a 21. §-ban foglalt esetekben a polgármester dönt.

(3) A polgármester hatáskörébe tartozik a köztemetés elrendelése.

(4) A polgármester döntése ellen a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Sásdi Közös Önkormányzati Hivatalban (a továbbiakban: önkormányzati hivatal) benyújtott, a képviselő-testülethez címzett fellebbezést lehet előterjeszteni. A fellebbezést a polgármester a képviselő-testület következő ülése elé terjeszti. A fellebbezést a beadástól számított legkésőbb 60 napon belül el kell bírálni.

3. § (1) Az önkormányzat rendkívüli települési támogatással, rekreációs célú települési támogatással, valamint rendszeres települési támogatással segíti a szociálisan rászorult, méltánylandó anyagi nehézséggel küzdő személyeket.

(2) A gyermekek családban történő nevelkedését, a gyermeket nevelő családok anyagi-szociális problémáinak enyhítését – a Gyvt-ben foglaltak figyelembe vételével – települési támogatással segíti az önkormányzat.

(3) A települési támogatás nyújtható készpénzben, de természetbeni szociális ellátás formájában, a támogatott személy kiadásainak átvállalásával is megállapítható.

4. § (1) A települési támogatásra való jogosultság feltétele, hogy a kérelmező minden tőle elvárhatót megtegyen annak érdekében, hogy szociális problémáit megszüntesse vagy csökkentse, így például együttműködjön a munkaügyi központtal, közfoglalkoztatásban vegyen részt, igénybe vegye a családsegítő vagy a gyermekjóléti szolgáltatást.

(2) Nem nyújtható települési támogatás annak a személynek, aki körülményeivel kapcsolatban valótlan tényt közöl.

5. § (1) Rendkívüli települési támogatást kell nyújtani a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére.

(2) Rendkívüli települési támogatásban lehet részesíteni azokat a személyeket, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak, a 6. § b-f) pontjaiban foglaltak kivételével feltéve, hogy a kérelmező egy főre számított havi családi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

(3) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben rendkívüli települési támogatásban lehet részesíteni azt a személyt is, akinek az egy főre számított havi családi nettó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét meghaladja, de annak a háromszorosát nem éri el. Rendkívüli méltánylást érdemlő esetnek minősül az alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadás felmerülése, így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások.

(4) A rendkívüli települési támogatás esetenkénti összege – a 6. §-ban foglaltak kivételével - 3 ezer forinttól 20 ezer forintig terjed.

6. § A rendkívüli települési támogatás

• a) kamatmentes kölcsön rendkívüli települési támogatás,
• b) szociális tűzifajuttatás rendkívüli települési támogatás,
• c) temetési célú rendkívüli települési támogatás,
• d) gyermekneveléshez nyújtott rendkívüli települési támogatás,
• e) lakásfenntartási célra nyújtott rendkívül települési támogatás és
• f) idősek rendkívüli települési támogatása

formájában is adható. A b)–f) pontok szerinti rendkívüli települési támogatás megállapításánál nem kell alkalmazni a rendkívüli települési támogatásnak az 5. §-ban foglalt szabályait.

7. § (1) Rendkívüli települési támogatás az 5. § (3) bekezdésében foglalt alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadás miatt nehéz helyzetbe került kérelmező részére pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható. A kamatmentes kölcsön összege 50.000 forintig terjed.

(2) A kölcsön folyósításáról szóló határozatban rögzíteni kell a kölcsön folyósítás célját, összegét, a visszafizetés feltételeit és a kölcsön késedelmes megfizetése esetén a behajtás módját. A kölcsön folyósításáról a képviselő-testület döntése alapján a polgármester és a jogosult megállapodást köt, melyben meg kell határozni a kölcsön összegét, kifizetésének módját, a visszafizetés feltételeit, a kölcsön késedelmes megfizetése esetén a behajtás módját. A szerződésben a kérelmező és házastársa vagy élettársa egyetemleges felelősséget köteles vállalni a kölcsön visszafizetésére.

(3) A kamatmentes kölcsönt legfeljebb 1 év alatt kell visszafizetni, a képviselő-testület döntése szerinti havi egyenlő részletekben. Az első részletet – amennyiben a képviselő-testület másként nem dönt - a kölcsön felvételét követő hónap 15. napjáig kell megfizetni. A határidőben vissza nem fizetett kölcsönt a Szt-nek a jogosulatlanul felvett ellátásra vonatkozó rendelkezése szerint kell behajtani.

8. § (1) Az önkormányzat a települési önkormányzatok szociális célú tüzelőanyag vásárlásához kapcsolódó támogatása pályázaton elnyert mennyiségben és minőségben rendelkezésére álló tűzifát a rászoruló lakosság számára természetbeni rendkívüli települési támogatásként (a továbbiakban: szociális célú tűzifa juttatás) biztosítja.

(2) A szociális célú tűzifa juttatásról a képviselő-testület határozattal dönt. A rendelkezésre álló tűzifa-mennyiséget a legrászorultabbak között kell elosztani.

(3) Szociális célú tűzifa juttatás keretében háztartásonként legalább 1 m³ és legfeljebb 5 m³ tűzifa rászorulók ingatlanára történő szállítására kerül sor. A tűzifa biztosítása, valamint rászorulókhoz történő kiszállítása egyaránt ellenszolgáltatás nélkül történik.

9. § (1) A (3) bekezdésben foglalt kivétellel az a személy részesíthető szociális célú tűzifa juttatásban, akinek

• a) a háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyszemélyes háztartás esetén 200%-át, 70 év feletti egyedül élő esetén 250 %-át, és
• b) a lakása fával fűthető, továbbá
• c) ellenőrzött nyilatkozata szerint 2 m³-nél több tűzifával nem rendelkezik, valamint
• d) a háztartás egyik tagjának sincs a Szt. szerinti vagyona.

(2) Az elbírálás során előnyben kell részesíteni az alábbi feltételeknek megfelelő kérelmezőt:

• a) Szt. szerinti
  • aa) aktív korúak ellátására,
  • ab) időskorúak járadékára jogosultak,
• b) e rendelet szerint települési támogatásra, különösen lakásfenntartási települési támogatásra jogosult,
• c) a Gyvt. szerinti halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelő család,
• d) akinek háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg,
• e) három vagy több kiskorú gyermeket nevel háztartásában,
• f) gyermekét egyedül nevelő,
• g) 70 év feletti egyedül élő.

(3) Amennyiben az igénylők száma és a tűzifa mennyisége arra lehetőséget ad, a képviselő-testület méltányosságból az (1) bekezdésben meghatározott jövedelmi és vagyoni feltételektől eltérhet.

10. § (1) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként rendkívüli települési támogatást (a továbbiakban: temetési támogatás) nyújthat a képviselő-testület annak a Meződ községben életvitelszerűen tartózkodó meződi lakosnak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, ha a temetési költségek viselésére a saját, illetve családja létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes. Létfenntartást veszélyeztet a temetési költségek viselése, amennyiben az eltemettető családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötszörösét.

(2) A polgármester hatáskörébe tartozik a temetési támogatás megállapítása a meződi lakos hozzátartozóját eltemettető meződi lakos részére.

(3) A temetési támogatás iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani, csatolva a kérelmező nevére szóló temetési számlákat és a halotti anyakönyvi kivonatot.

(4) A temettető a temetési támogatás felvételére temetésenként egy esetben jogosult. A kérelem benyújtásakor a kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy máshol e címen nem igényelt és nem kapott települési támogatást.

(5) A temetési támogatás összege 20 ezer Ft.

11. § (1) A rászoruló, a településen életvitelszerűen tartózkodó, meződi lakos vér szerinti vagy örökbefogadó szülőket (a továbbiakban: szülő) kérelemre gyermekenként 20 ezer forint rendkívüli települési támogatásként szülési támogatás illeti meg, ha a gyermek a gondozásukban van. A támogatást az anya vagy közös megegyezésük alapján az apa igényelheti a gyermek megszületését, három éven aluli gyermek örökbefogadása esetén az örökbefogadást követő 6 hónapon belül benyújtott kérelemmel. A támogatás megállapítása szempontjából rászoruló a szülő, ha a családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötszörösét.

(2) Rendkívüli települési támogatásra jogosult a rászoruló meződi lakos, a településen életvitelszerűen tartózkodó szülő a gyermek iskoláztatására tekintettel a gyermek általános- és középiskolai ballagása alkalmával megnövekedett kiadások ellentételezésére (a továbbiakban: ballagási támogatás). A ballagási támogatást hivatalból vagy kérelemre állapítja meg a polgármester, azt minden évben május 1-jéig kell kifizetni. Összege általános iskolát befejező gyermek után 10 ezer forint, középfokú oktatási intézményt végzett gyermekre tekintettel pedig 15 ezer forint. A támogatás megállapítása szempontjából rászoruló a szülő, ha a családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötszörösét.

(3) A gyermekek iskoláztatásához kapcsolódó és az egyéb gyermeknevelési költségek megfizetéséhez való hozzájárulásként évente egy vagy több alkalommal gyermeknevelési rendkívüli települési támogatás nyújtható az 5. § (2)–(3) bekezdésében foglaltaktól eltérően is, melyről a képviselő-testület esetileg dönt.

12. § A képviselő-testület minden rászoruló meződi lakos, a településen életvitelszerűen tartózkodó családot és egyedül élőt évente rendkívüli települési támogatásban részesíthet a lakásfenntartási kiadásokra tekintettel. A támogatás összegét a lakásban élő személyenként 5 ezer forinttól 25 ezer forintig terjedő összegben a képviselő-testület állapítja meg. A támogatás megállapítása szempontjából rászoruló az a család vagy egyedül élő, ahol az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének ötszörösét.

13. § A 60. életévét betöltött, meződi lakóhellyel rendelkező, életvitelszerűen a községben élő rászoruló lakosokat évente legalább 5 ezer forint összegű rendkívüli települési támogatásban (a továbbiakban: idősek támogatása) részesítheti a képviselő-testület a korukból adódó nehézségek, megnövekedett költségek ellentételezésére, esélyeik javítására. Az idősek támogatása megállapítása szempontjából rászoruló a család vagy egyedül élő, ha az egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötszörösét.

14. § (1) A képviselő-testület rekreációs célú települési támogatásban (a továbbiakban: rekreációs támogatás) részesítheti

• a) a rászoruló 0-14 éves korú, valamint a június hónapban általános iskolába járó, legfeljebb 15 éves meződi gyermekeket, valamint velük együtt élő szüleiket, nevelőiket (gyermekenként legfeljebb két felnőttet) üdülési célra, legalább 5 ezer forint összegben,
• b) azokat a rászoruló meződi lakosokat, akik az önkormányzat által szervezett közös falusi kiránduláson vagy közművelődési, közösségi rendezvényen vesznek részt.

(2) A rekreációs támogatás megállapítása szempontjából rászoruló a család vagy egyedül élő, ha az egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötszörösét. A rekreációs támogatás az (1) bekezdés b) pont szerinti esetben kizárólag természetben, a költségek átvállalása vagy élelmiszer juttatás formájában adható. A támogatás mértékéről a képviselő-testület a kirándulás, rendezvény megszervezése előtt dönt.

15. § Rendszeres települési támogatás nyújtható

• a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez (a továbbiakban: lakásfenntartási települési támogatás)
• b) a gyógyszerkiadások viseléséhez (a továbbiakban: gyógyszertámogatás)
• c) iskoláztatáshoz kapcsolódó rendszeres költségek viseléséhez (a továbbiakban: továbbtanulási támogatás).

16. § (1) Az önkormányzat lakásfenntartási települési támogatás nyújtásával segíti a rászorulókat a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viselésében.

(2) Lakásfenntartási települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyszemélyes háztartás esetén 220 %-át, továbbá az elismert havi lakásfenntartási költségek a háztartás összjövedelmének 25 %-át elérik, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona,

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában háztartás az Szt. szerinti háztartás. Vagyon alatt a hasznosítható ingatlant, járművet, továbbá vagyoni értékű jogot kell érteni, ha annak forgalmi értéke meghaladja az öregségi nyugdíj legkisebb összegének tízszeresét, azzal, hogy nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.

(4) A (2) bekezdés alkalmazásában elismert havi lakásfenntartási költségként a kérelem beadását megelőző utolsó havi számla alapján

• a) a villanyáram-,
• b) a víz-
• c) és gázfogyasztás,
• d) csatornahasználat
• e) szemétszállítás díja,
• f) a lakbér vagy az albérleti díj,
• g) a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztőrészlete,

együttes összege, továbbá nem gázzal vagy villanyárammal fűtők esetében a tüzelőanyag költségeinek megfizetésére havi 3.000 forint vehető figyelembe.

17. § (1) A lakásfenntartási települési támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kezdődően 12 hónapra kell megállapítani, az ellátás havi összege 2.500 forint. A kérelmeket folyamatosan lehet benyújtani.

(2) A lakásfenntartási települési támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő, elsősorban a 16. § (4) bekezdése szerinti azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(3) A lakásfenntartási települési támogatást havonta utólag a képviselő-testület döntése szerint kell a szolgáltatóhoz utalni vagy a kérelmezőnek kifizetni.

18. § (1) Lakásfenntartási települési támogatást ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak lehet megállapítani, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak minősül az albérlet és a bírósági határozattal megosztott lakás lakrésze.

(2) Megszűnik a lakásfenntartási települési támogatás:

• a) a megállapított folyósítási időtartam leteltével, vagy
• b) ha a képviselő-testület a támogatásra okot adó körülmények megváltozásával a támogatást megszünteti.

19. § (1) Gyógyszertámogatásra jogosult az a szociálisan rászorult személy, akinek a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szempontjából szociálisan rászorult az, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét.

(3) Létfenntartást veszélyeztetően magas a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége, ha annak havi összege meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át.

(4) A gyógyszertámogatás havi összege háromezer forint.

(5) A havi rendszeres gyógyító ellátás költségét a háziorvos igazolja.

20. § (1) A gyógyszertámogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kezdődően 12 hónapra kell megállapítani. A kérelmeket folyamatosan lehet benyújtani.

(2) Gyógyszertámogatás nem jár a közgyógyellátásra való jogosultság időtartama alatt. A kérelmezőnek a kérelem benyújtásakor nyilatkoznia kell, hogy a kérelem benyújtásakor közgyógyellátásra jogosult-e.

21. § (1) Továbbtanulási támogatásra jogosult a nagykorú tanuló, amennyiben középfokú iskolai tanulmányait követően első ízben oktatási intézmény nappali tagozatán felsőfokú iskolai képzésben vagy felsőfokú szakképzésben vesz részt, feltéve, hogy a szülő a tanuló után családi pótlékban nem részesül, és a családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötszörösét.

(2) A továbbtanulási támogatást a kérelem beadásának hónapjától számított 6 hónapon keresztül kell folyósítani. A továbbtanulási támogatás a feltételek fennállásáig, de legfeljebb az adott képzésre előírt minimális időtartam leteltéig, több egymást követő képzés esetén is együttesen maximum 10 féléven keresztül jár. Összege havi 5.500 forint.

(3) A kérelmeket folyamatosan lehet benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell az iskolalátogatási igazolást, valamint a szülő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a tanuló után családi pótlékban nem részesül.

22. § Az eltemettetésre köteles személy szociális rászorultsága esetén a képviselő-testület a köztemetés költségeinek megtérítését kérelemre, különös méltánylást érdemlő körülmény fennállása esetén elengedheti, mérsékelheti, részletfizetési kedvezményt vagy fizetési halasztást (a továbbiakban együtt: kedvezmény) adhat. Különös méltánylást érdemlő körülmény a kedvezmény megállapítása szempontjából, ha a kérelmező háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát nem haladja meg,

23. § (1) Az e rendeletben szabályozott valamennyi szociális ellátásra érvényes értelmező rendelkezéseket és az általános eljárási szabályokat az Szt. 4–24. §-a határozza meg.

(2) Az e rendeletben szabályozott ellátásokra vonatkozó eljárás általában kérelemre indul. Pénzbeli és természetbeni ellátás nyújtására hivatalból is indulhat eljárás, hivatalból történő eljárást kezdeményezhet köznevelési intézmény, egészségügyi, gyermekvédelmi vagy szociális szolgáltatást nyújtó szerv vagy személy, civil szervezet is.

(3) Az ellátások iránti kérelmet írásban kell benyújtani az önkormányzati hivatalhoz. A kérelemben nyilatkozni kell a kérelmező és családja, lakásfenntartási települési támogatás esetén a háztartás havi jövedelmének nettó összegéről.

(4) A jogosultság megállapítása érdekében – a döntéshozó felkérésére - környezettanulmányt végez a családsegítő vagy a gyermekjóléti szolgálat. A környezettanulmány elvégzésébe bevonható a védőnői szolgálat és a köznevelési intézmények dolgozói is.

(5) A szociális és gyermekvédelmi ellátásokra való jogosultság elbírásához a Szt. 18. § szerinti adatokat, továbbá az adott ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó nyilatkozatokat, adatokat, vagy az adatok hatóság által történő beszerzéséhez szükséges nyilatkozatokat kell csatolni. A kérelmező köteles családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni és azokat – a 10. § (2) bekezdésében és a 11–14. §-ban, valamint a 21. §-ban foglalt eseteket kivéve – igazolni. Amennyiben a kérelmező a nyilatkozatokat felszólítás ellenére sem bocsátja rendelkezésre, kérelmét el kell utasítani.

(6) A jövedelmet az alábbiak szerint kell igazolni:

• a) munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelmet és táppénzt: a munkáltató jövedelem-igazolásával,
• b) társas és egyéni vállalkozásból, valamint őstermelői tevékenységből származó jövedelmet az adóhatóság által kiadott jövedelem-igazolással,
• c) nyugellátást, baleseti nyugellátást, árvaellátást és egyéb nyugdíjszerű ellátásokat: az előző havi nyugdíjszelvénnyel vagy banki kivonattal
• d) a gyermek ellátásához és gondozásához kapcsolódó támogatást (GYED, GYES, GYET, családi pótlék, gyermektartásdíj stb.) postai kifizetési szelvénnyel, banki kivonattal vagy a kifizetőtől nyert igazolással,
• e) a munkaügyi szervek által folyósított ellátást: az erről szóló határozattal,
• f) rendszeres pénzellátást: postai kifizetési szelvénnyel vagy banki kivonattal,
• g) bérbeadásból származó jövedelmet és megbízási vagy egyéb jogügyletből származó jövedelmet a szerződéssel,
• h) egyéb jövedelmet (pl. ösztöndíj, értékpapírból származó jövedelem, kis összegű kifizetések stb.) a kifizetőtől nyert igazolással.

24. § (1) A pénzbeli ellátások folyósítása a határozat végrehajthatóvá válását követően elsősorban kifizetéssel, a hivatal házipénztárában vagy helyben a faluházban történik az alábbi határidőben.

• a) A nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15, azonnali intézkedést igénylő esetben megállapított ellátás kifizetése 3 napon belül történik.
• b) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése a jogszabályban, valamint a határozatban elrendelt határidőben történik.

(2) Gyógyszertámogatás postai úton is utalható.

(3) A rendszeres szociális és gyermekvédelmi ellátásban részesülő – ha jogszabály másként nem rendelkezik - a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles írásban vagy személyesen értesíteni az önkormányzati hivatalt, az ellátást megállapító határozatban erre a figyelmét fel kell hívni.

(4) A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésével, elengedésével, a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatban a Szt. 17. §-ának figyelembe vételével az adott ellátás tekintetében hatáskörrel rendelkező dönt.

25. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük vagy hajléktalanságuk miatt. A 70. életévét betöltött személy életkora alapján jogosulttá válik az étkeztetés igénybe vételére. Az egészségi állapottal összefüggő okot, a fogyatékosságot, pszichiátriai betegséget és szenvedélybetegséget orvosi igazolással, a hajléktalanságot nyilatkozattal kell igazolni.

(2) Az önkormányzat az étkeztetést Sásd Város Önkormányzatával kötött feladatátvállalási megállapodással biztosítja.

26. § Az önkormányzat a házi segítségnyújtásról a Sásdi Szociális Társulásban való részvétellel, a Sásdi Szociális Szolgálat útján gondoskodik.

27. § (1) Az önkormányzat falugondnoki szolgáltatást biztosít:

• a) a lakosság számára a településen hiányzó, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, valamint a közszolgáltatásokhoz való hozzájutás elősegítésére,
• b) a rászorult személyek közlekedési, szállítási problémájának megoldására, valamint
• c) a lakosságot érintő információk gyűjtése és továbbítása érdekében.

(2) A falugondnoki szolgálat feladatait a falugondnok látja el a rendelkezésre álló gépjármű segítségével. A falugondnok tevékenységét munkaköri leírásának, a szolgálat szakmai programjának, a képviselő-testület határozatainak, valamint a polgármester utasításának megfelelően látja el.

(3) A szolgáltatás igénybevételére Meződön lakóhellyel rendelkező, a településen életvitel-szerűen tartózkodó személy jogosult e rendeletben foglaltak szerint.

(4) A falugondnoki szolgálat keretében ellátott feladatok:

• a) Étkeztetés, házi segítségnyújtás és nappali ellátás szociális szolgáltatásokban való közreműködés.
• b) Egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás biztosítása (gyógyszerkiváltás, orvosi rendelésre, tanácsadásra stb. szállítás).
• c) Óvodáskorú, iskoláskorú gyermekek szállítása.
• d) Napi bevásárlás érdekében szállítás, nagybevásárlás, illetve árubeszerzés
• e) Munkanélküliek szállítása munkaügyi ügyintézés céljából.
• f) Önkormányzati, települési rendezvényre szállítás.
• g) Rokonok, hozzátartozók látogatásra szállítása.
• h) Tömegközlekedéshez való csatlakozás biztosítása.
• i) Eseti és egyedi egyéb személy- és áruszállítás.
• j) Egyéb szolgáltatási feladatok, így különösen művelődés, sport, szabadidős tevékenység szervezése, segítése (színház, kirándulás, rendezvények szervezése a lakosság részére), lakossági szolgáltatások (különféle ügyintézés, családi eseményekre szállítás stb.), közreműködés az önkormányzati feladatok megoldásában (árubeszerzés, ügyintézés, tájékoztatás, információ közvetítés), az egyéni és az önkormányzati hivatalos ügyek intézésének segítése.

(5) A falugondnoki szolgálat rendszeresen, kötelezően és térítés nélkül látja el a (4) bekezdés a)-d) pontjaiban foglalt feladatokat (a továbbiakban: rendszeres szolgáltatások).

(6) Kérelemre, a körülményeket mérlegelve, szintén térítésmentesen végzi el a (4) bekezdés e)–i) pontban felsorolt feladatokat.

(7) A falugondnoki szolgálat által szervezett kirándulásokon, kulturális programokon való részvétel szállításon kívüli költségeit minden résztvevő megfizeti.

28. § (1) A falugondnok feladatait annak figyelembe vételével rangsorolja, hogy alapvető kötelezettsége rendszeres és kötelező feladatainak teljesítése, mérlegelés alapján teljesítendő feladatait úgy kell ellátnia, hogy az ne veszélyeztesse alapvető feladatai teljesítését.

(2) A falugondnoki szolgáltatások közül a rendszeres szolgáltatások igénybevétele alanyi jogon történik.

(3) A 27. § (4) bekezdés j) pontjában írt egyedi kérelemre nyújtott szolgáltatás igénybevétele a polgármester döntése alapján történik. A polgármester a szolgáltatás iránti kérelem elbírálásakor dönt az igény jogosságáról, döntésénél köteles figyelembe venni a kérelmező korát, egészségi állapotát, családi és szociális körülményeit. A kor és egészségi állapot megítélésénél azt is figyelembe kell vennie, hogy a kérelmező képes-e tömegközlekedési eszköz igénybe vételére. Amennyiben a kérelmező kora vagy egészségi állapota miatt nem tudja igénybe venni a tömegközlekedési eszközt, köteles biztosítani számára a kért szolgáltatást.

(4) A polgármester döntéséről a kérelem előterjesztésekor azonnal tájékoztatja a kérelmezőt. Amennyiben e rendelet alapján megállapítja a jogosultságot, utasítja a falugondnokot a szolgáltatás nyújtására. Amennyiben a kérelmező vitatja a polgármester elutasító döntését, írásban panaszt nyújthat be. A panasz alapján a polgármester a képviselő-testület elé terjeszti a kérelmet. Az előterjesztésben meg kell jelölni a kért szolgáltatást és azt, hogy a kérelmet milyen indokok alapján utasította el. A polgármester 8 napon belüli időpontra rendkívüli ülést hív össze. Az ülésre meg kell hívni a kérelmezőt.

(5) A képviselő-testület – a polgármester előterjesztésére - felülvizsgálja a polgármester döntését és helybenhagyja azt, vagy dönt a kérelem teljesítéséről. A képviselő-testület határozatát a polgármester írásban közli a kérelmezővel.

30. § Ez a rendelet 2021. szeptember 1-jén lép hatályba.