Egyes szociális és gyermekvédelmi ellátásokról és szolgáltatásokról

Általános indokolás

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § szerint a döntéshozót tájékoztatni kell a javasolt szabályozás szükségességéről, továbbá ismertetni kell a jogi szabályozás várható hatásait. A jogszabály tervezetét a következők szerint indokolom.

A Baranya Megyei Kormányhivatal törvényességi felügyeleti jogkörében vizsgálta Meződ Község Önkormányzata Képviselő-testületének az egyes szociális és gyermekvédelmi ellátásokról és szolgáltatásokról szóló 3/2020. (VI.30.) önkormányzati rendeletét (a továbbiakban: Ör.), abban több esetben jogalkotás szabályaival és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (továbbiakban: Szt.) foglaltakkal ellenétes rendelkezést talált, amely miatt törvényességi felhívást tett.

A törvényességi felhívásban foglaltakkal a képviselő-testület egyetértett, az abban szereplő hiányosságok és jogsértő szabályozás felülvizsgálatával, új helyi rendelet alkotásával tesz eleget kötelezettségének.

A feltárt jogszabálysértések, egyben a kiküszöbölésükre tett intézkedések a következők.

1. „A jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet (továbbiakban:Jszr.) 54. § (1) bekezdése értelmében a nem eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott rendelet bevezető részében egyértelműen meg kell jelölni a jogszabály egyes rendelkezéseinek a megalkotásához szükséges valamennyi olyan felhatalmazó rendelkezést, amely alapján a rendeletet kiadják.”

Az újonnan alkotandó rendeletben a jogalkotási, jogszabály-szerkesztési szabályoknak megfelelően újrafogalmazzuk a rendelet bevezető részét, az alaptörvény, az önkormányzati törvény és a szociális törvény megfelelő rendelkezéseire hivatkozva.

2. „A Jszr. 51. §-a alapján az önkormányzati rendelet nem tartalmazhat preambulumot, nem határozhatja meg szabályozása jogpolitikai célját és általános elveit sem.”

Az újonnan alkotandó rendelet bevezető rendelkezéseiben már nincs utalás a rendeletalkotással elérni kívánt célra, vagyis a helyi szociális ellátások szabályainak megállapítására.

3. „A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Jat.) meghatározza a jogszabályok személyi és területi hatályára vonatkozó rendelkezéseket, amelyekre a Jat. 6. § (3) bekezdése alapján az önkormányzati rendeletben csak akkor kell kitérni, ha az eltér a Jat.-ban, illetve az Szt.-ben meghatározott hatálytól, mely jelen esetben nem áll fenn.”

Az újonnan alkotandó rendelet bevezető rendelkezéseiben már nem szerepel sem az Szt. rendelkezéseire való utalás (magyar állampolgárok, bevándoroltak, letelepedettek stb.), sem pedig az a kitétel, hogy a rendeletben foglalt ellátásokra a településen élők jogosultak. Ez utóbbi rendelkezést azért sem szabad alkalmaznunk, mivel a Szt. 7. § (1) bekezdése szerint a települési önkormányzat, tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulónak rendkívüli települési támogatást, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti. Tehát a rendkívüli támogatásból sem a hajléktalant, sem a Meződre be nem jelentkezett vagy ott egyébként nem élő személyt nem lehet kizárni. Más a helyzet a rendszeres támogatások és a rendkívüli támogatás különleges élethelyzetekre szabályozott formáinál (pl. szülési, ballagási támogatás), mivel itt nincs szándékában a képviselő-testületnek azokra a személyekre is alkalmazni a szabályozást, akiknek a rászorultságával, tényleges és ellenőrizhető anyagi helyzetével nincs tisztában.

4. „A Szt. fent említett „7. § (1) bekezdése szerint a települési önkormányzat, tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulónak rendkívüli települési támogatást, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti. Fentiek alapján a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdőszemélyek részére minden olyan esetben nyújtani kell az ellátást, amikor a kérelmező a rászorultsági feltételeknek megfelel. Éves szinten maximalizálni a rendkívüli települési támogatás igénybevételét jogsértő. A képviselő-testület ezen rendelkezése az Sztv. szabályaival ellentétesen olyan módon határozta meg a támogatás juttatásának a feltételeit, hogy annak következtében a létfenntartásukat veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, vagy időszakosan, tartósan létfenntartási gondokkal küzdőszemélyek ellátatlanul maradhatnak, ezért ezen rendelkezés hatályon kívül helyezése indokolt.”

Az újonnan alkotandó rendeletben a rendkívüli támogatást (annak alapesete, tehát a főként kérelemre nyújtott eseti segély) alacsony jövedelmére való tekintettel az kaphatja, akinek az egy főre jutó havi jövedelme a nyugdíjminimum (28.500 forint) alatt van. Amennyiben a kérelmezőnél valamilyen rendkívüli méltánylást érdemlő váratlan kiadás merült fel – például elemi kár, betegség, munkaképtelenség, gyermekneveléssel kapcsolatos rendkívüli kiadás – az ennél magasabb, de 85.500 forintot el nem érő jövedelemmel rendelkező is kaphat segítséget.

Ezen túl a rendeletben valamennyi ellátásnál eltöröljük azokat a korlátokat (például szociális kölcsön kétéves korlátja, a támogatások költségvetési lehetőséggel összefüggő gyakoriságára és összegére történő utalás), amelyek nem szociális szempontúak.

A rekreációs támogatást, mint a rendkívüli támogatás feltételéül szabott létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzettel, létfenntartási nehézséggel csak közvetett módon összefüggő ellátást kiemeljük a Szt. szerinti rendkívüli települési támogatási formák közül, önálló települési támogatásként szabályozzuk a továbbiakban. Tehát a települési támogatások rendszere a következőképpen alakul:

I. Rendkívüli támogatás, mely az alapeseten kívül szociális kölcsön formájában is nyújtható, speciális formája a temetési támogatás, a szülési támogatást, a szociális tűzifa juttatás, a ballagási támogatás, az idősek támogatása és a lakásfenntartási célú (fűtési) támogatás.

II. Rekreációs települési támogatás.

III. Rendszeres települési támogatások: lakásfenntartási támogatás, gyógyszertámogatás, továbbtanulási támogatás.

5. „Az Ör. 8. § (1) bekezdésében szabályozott szülési támogatás, a 8. § (2) bekezdésében szabályozott ballagási támogatás, a 8. § (3) bekezdésében szabályozott iskoláztatási támogatás, a 13. § (2) bekezdésében szabályozott temetési célú rendkívüli települési támogatás alanyi jogon járó esete, a 14. §-ban szabályozott rekreációs célú rendkívüli települési támogatás, a 15. §-ban szabályozott idősek támogatása és a 21. §-ban szabályozott továbbtanulási támogatás nem szociális szempont szerinti szabályozása, jelen esetben a „jövedelemtől függetlenül” való megállapítása ellentétes az Sztv. 25. §(3) bekezdés b) pontjában, illetve a 26. §-ában meghatározott rászorultsági elvvel. A Kúria a Köf.5014/2019/3. számú határozatában jelen ügyhöz hasonló szabályozás kapcsán rámutatott arra, hogy az Sztv. által intézményesített települési támogatásként az önkormányzat ilyen támogatási tartalmat jogszerűen nem határozhat meg, mert az magasabb szintű jogszabállyal ütközik.”

Az itt említett, jelenleg normatív módon szabályozott ellátásokkal az önkormányzat célja az volt, hogy a méltánylandó, sajátos élethelyzetbe – gyermek születése, iskoláztatási, üdülési költségei, lakásfenntartási, különösen fűtési költségek, haláleset, idős korral járó többletkiadások stb. – került, arra rászoruló meződiek kiszámítható módon várják a közösség segítségét. A szabályozás átalakításával mindezek a formák fennmaradnak, azonban a rászorultság feltételeit jövedelemvizsgálattal is kiegészítjük. A viszonylag magas összegben, 142.500 forintban megállapított jövedelmi feltétel a helyi jövedelmi viszonyokhoz képeset lett megállapítva, elegendő lehet ahhoz, hogy minden rászoruló jogosult legyen a támogatásokra.

”Fentieken túlmenően a Jat. 2. §(1) bekezdésére figyelemmel is kifogásolható az Ör. 8. §-ában szabályozott szülési támogatás,– a meződi lakos, a településen életvitelszerűen tartózkodó szülőt a gyermek megszületését követő 6 hónapon belül benyújtott kérelmére gyermekenként 20.000 Ft rendkívüli települési támogatás illeti meg, ha a gyermek a gondozásában van – ugyanis nem rendelkezik egyértelmű szabályozási tartalommal. A nem kellően konkrét megfogalmazásból nem tűnik ki, hogy melyik szülő jogosult a támogatásra, illetve diszkriminatív amiatt, mert az örökbefogadó szülőket kizárja a támogatásra jogosultak köréből.”

Az újonnan alkotandó rendeletben a szülési támogatás feltételeit, az örökbefogadó szülőkre is kitérve, részletesebben szabályozzuk.

6. „Az Ör. 13. §-a szabályozza a temetési célú rendkívüli települési támogatás ellátási formát, amely a településen lakóhellyel rendelkező személyek részére alanyi jogon nyújtható a szintén helyben lakó hozzátartozóik eltemettetése céljára. Ahogy a Kúria több döntésével is rámutatott, önkormányzati rendeletben felhatalmazás hiányában nem lehet a szociális támogatás feltételévé tenni nem szociális célú szempontokat. Nevezett települési támogatás követelményként írja elő, hogy az elhunyt hozzátartozó meződi lakóhellyel rendelkezzen, amely feltétel nem tekinthető szociális szempontúnak, mivel az semmilyen módon nincs összefüggésben a kérelmező jövedelmi és vagyoni helyzetével, sem a hozzátartozó eltemettetése kapcsán felmerült kiadásmértékével. A szabályozás adott esetben figyelmen kívül hagyja az elhunyt végakaratát és kizárólag az elhunyt meződi lakóhelyét szabja feltételül. A szabályozás alapvetően életszerűtlen és diszkriminatív, mivel követelményként rögzít kérelmező személyével összefüggésbe nem hozható feltételt, így az felülvizsgálatra szorul.”

Az újonnan alkotandó rendeletben – megszüntetve a jövedelemvizsgálat nélkül megállapítható alanyi jogú temetési támogatást – alapvetően egyfajta temetési támogatást szabályozunk, azonos rászorultsági feltételekkel. Arra tekintettel azonban, hogy a meződi köztemető üzemeltetője az önkormányzat, ahol hagyományosan nagy körültekintéssel és sokféle szolgáltatással segíti a meződi elhunytak méltó eltemettetését, segíti a meződi családot a temetéssel kapcsolatos szolgáltatások elérésében is, a helyi közösség együttérzését és segítőkészségét biztosítja, hatékonyabb és célszerűbb, ha a temetési támogatást abban az esetben, ha a közösség egy tagja haláláról van szó, a polgármester intézi. Mivel ugyanazon elvek szerint állapítja meg a polgármester is a támogatást, mint a képviselő-testület, csak az ügyintézés személyesebb és időkímélőbb voltában van különbség, az új szabályozást már nem lehet diszkriminatívnak tekinteni. Tehát abban az esetben, ha helyi halottat temetnek, a közösség és a döntéshozó számára nyilvánvaló tényeket kell figyelembe venni, gyors és hatékony az egyszemélyi döntés. Ha viszont helyben nem közismert tények alapozzák meg a döntést, a testületi határozathozatalnak van helye.

7. ”A Szoctv. felhatalmazása alapján a képviselő-testületnek rendeletben szabályoznia kell a köztemetés vonatkozásában felmerülő megtérítési kötelezettség szabályait. A felhatalmazás arról szól, hogy a rendeletben mi szerepeljen a köztemetés vonatkozásában. A rendeletben a különös méltánylást érdemlő körülményeket és azokat a feltételeket kell meghatározni, amelyek esetén a fizetéskönnyítés, a részleges mentesítés vagy a teljes megtérítés alkalmazható, ennek ellenére, a köztemetés vonatkozásában az Ör. nem tartalmaz egyértelmű eljárási szabályokat, nem részletezi a szociális rászorultsági feltételeket, illetve a méltányosság gyakorlásának szempontjait sem, így nem tesz eleget a Jat 2. § (1) bekezdésében foglalt normavilágosság követelményének, illetve a Jszr. 2. §-ának sem, mely a jogszabály szövegezésével kapcsolatos alapvető kritériumként rögzíti annak egyértelműségét, ezért a szabályozás pontosítása, kiegészítése szükséges.”

A jelenleg hatályos rendeletnek a köztemetés költségei megtérítésével kapcsolatos méltányossági (elengedés, részletfizetés stb.) szabályai egyszerűen, a rendkívüli támogatásokra történő visszautalással kerültek megállapításra. Annak érdekében, hogy eleget tegyünk a normavilágosság és egyértelműség követelményének, ebben az esetben külön jövedelmi feltételt írunk elő.

8. „Az Sztv. 92. § (2) bekezdés a) pontja értelmében, ha törvény másként nem rendelkezik, a fenntartó önkormányzat az (1) bekezdés szerinti rendeletben szabályozza az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodás formáit és a szociális alapszolgáltatások igénybevételének lehetőségét.”

Az újonnan alkotandó rendeletben – elhagyva az időközben aktualitását vesztett fűnyírás és építési munka szolgáltatást – szabályozzuk az étkeztetés jogosultsági szabályait, ugyanakkor az egyéb szabályozást, mivel az étkeztetést feladatátadási megállapodással Sásd nyújtja, a házi segítségnyújtást pedig társulásban látjuk el, így az már fenntartói hatáskör, Sásd rendelete tartalmazza.

Kérem a fentiek szerint az új szociális rendelet elfogadását. A szabályozás várható következményei az alábbiak:

Társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásai:

Mivel a szabályozás átalakítása részben a jogalkotás szabályainak, részben az ágazati jogszabály rendelkezéseinek való megfelelést szolgálja, nem változtatja meg alapvetően a képviselő-testületnek a szociális ellátásokról alkotott elveit, nem várható a közösségre gyakorolt jelentős hatás. Nincs hatása a tervezetnek sem a gazdaságra, sem az önkormányzat gazdálkodására.

Környezeti és egészségügyi következmények: nem ismert.

Adminisztratív terheket befolyásoló hatása: nem ismert.

A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei:

A képviselő-testület – amennyiben a törvényességi felhívásban foglaltakat elfogadja – köteles felülvizsgálni a rendeletét, és a jogszabálysértést megszüntetve elfogadni a szociális ellátásokat szabályozó rendeletet.