Oroszló Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2004. (XI. 29.) önkormányzati rendelete

a helyi építési szabályzatról

Hatályos: 2016. 09. 02- 2023. 11. 20

Oroszló Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2004. (XI. 29.) önkormányzati rendelete

a helyi építési szabályzatról

2016.09.02.

Oroszló Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény alapján, a területi sajátosságok és a helyi viszonyok figyelembe vételével az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg:

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

A rendelet hatálya

1. § 1) A rendelet területi hatálya Oroszló község teljes közigazgatási területére terjed ki.

2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet használni, építési telket vagy területet kialakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet és a hozzá tartozó tervlap (Dévényi és Társa Kft. D-2003-9 munkaszámú, V-2 és V-3 jelű tervlapja) együttes alkalmazásával szabad.

Szabályozási elemek

2. §1

I. Fejezet

Az építési engedélyezés általános szabályai

3. §2

4. §3

5. §4

6. §5

Közterületek használata

7. § 1) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.

2) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.
3) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.

Az állattartó épületek elhelyezésére, kialakítására vonatkozó szabályok

8. §6

II. Fejezet

Belterületi határ

9. § 1) A meglévő és a tervezett belterületi határvonalat a V-3 jelű tervlap tünteti fel.

2) A belterületbe vonásra csak a terv szerinti területfelhasználás érdekében, azt közvetlenül megelőzően kerülhet sor.
3) A belterületbe vonás költségeit az érdekelteknek kell állniuk.

Településszerkezet, területfelhasználás

10. § 1) A szabályozási terv

- a község közigazgatási területét beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különböző területfelhasználási egységekre osztja fel;
- a beépítésre szánt területbe tartozó területfelhasználási egységek területeit különböző építési övezetekbe sorolja;
- a beépítésre nem szánt területbe tartozó területfelhasználási egységek területeit különböző övezetekbe sorolja;
- az építési övezeteket, illetőleg övezeteket közterületekre és közterületnek nem minősülő területekre osztja.
2) A község beépítésre szánt területei a következő területfelhasználási egységekbe soroltak:
- lakóterület
- gazdasági terület
- különleges terület.
3) A község beépítésre nem szánt területei a következő területfelhasználási egységekbe soroltak:
- közlekedési és közműelhelyezési terület,
- zöldterület,
- erdőterület,
- mezőgazdasági terület,
- vízgazdálkodási terület.
4) A területfelhasználási egységeket, határaikat, és jelkulcsukat a V-2 és V-3 jelűszabályozási terv tartalmazza.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Falusias lakóterület (Lf)

11. § 1) A település teljes lakóterülete falusias lakóterületbe tartozik, amely lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények valamint a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari létesítmények elhelyezésére szolgál.

2) Az egyes építési övezetek lehatárolását a V-3 jelű tervlap ábrázolja.
3) Az épületek utcai homlokzatmagassága nem lépheti túl az építménymagasság övezetben megengedett értékét.
4) A területen nyeles telek nem alakítható ki.
5) Az építési övezetekben elhelyezhető:
- legfeljebb kétlakásos lakóépület,
- a lakófunkciót kiszolgáló tároló és egyéb épületek,
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
- szálláshely szolgáltató épület max. 30 főig,
- kézműipari építmény,
- helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
- sportépítmény,
- mezőgazdasági építmény,
- az OTÉK 1. sz. mellékletének 54. pontjában meghatározott melléképítmények.
6) Az Lf-1 jelű építési övezetre vonatkozó előírások:
a) Az építési övezet a lakóterület kialakult, hagyományos, jellemzően oldalhatáron álló beépítésű része.
b) A főrendeltetésű épületet az utcasorba illeszkedve kell elhelyezni. A már beépült területen a kialakult utcaképhez (előkert, épületszélesség, építménymagasság, tetőforma, stb. illeszkedni kell, ennek bizonyítására új főrendeltetésű épület, vagy meglévő főrendeltetésű épület külső megjelenést érintő átalakításának építési engedélykérelméhez csatolni kell a szomszédos két-két ingatlant is ábrázoló 1:200 méretarányú utcaképet és a szomszédos épületek fotóit.
c) A fő rendeltetést kiegészítő funkciókat tartalmazó épületeket a főrendeltetésű épület mögött, annak takarásában, az előírt védőtávolságok megtartásával kell elhelyezni. Ettől eltérni csak akkor lehet, ha
- a kialakult beépítéshez illeszkedve a gazdasági udvar végén keresztbe fordítva (a hátsókerti átjárás biztosításával) helyezik el, vagy
- a szomszédos ingatlanokon ezeket az épületeket tömbösítetten, vagy ikerszerűen kívánják megvalósítani,
és az épület-elhelyezéshez a tűzvédelmi szakhatóság hozzájárul.
d) A terven jelölt be nem építhető telekrészek a beépítettség számításánál nem vehetők figyelembe.
e) Az Lf-1 jelű övezet telekalakítási előírásai:
- új telket kialakítani megosztással csak akkor lehet, ha az új és a visszamaradó telek mérete is eléri az előírt minimális értéket;
- meglévő telkek esetében a telekegyesítés, a telekhatár-rendezés, telekszám növekedést nem eredményező újraosztás abban az esetben is engedélyezhető, ha az új telek, illetőleg telkek területnagysága nem felel meg az övezeti előírásoknak, de a korábbinál kedvezőbb állapotot eredményez;
- meglévő, beépített telket érintő telekalakítás csak akkor engedélyezhető, ha a kialakuló telkek beépítettsége az övezeti előírásoknak megfelel;
f) Lf-1 jelű építési övezet részletes beépítési előírásai:


A beépítés módja


kedvezőtlenebb oldalhatáron álló


A beépítettség legnagyobb mértéke


25


%


A kialakítható telek


legkisebb területe


1200


m2


legkisebb szélessége


16


m


A beépíthető telek


legkisebb területe


600


m2


legkisebb szélessége


14


m


Előkert mérete


0 – 5,0 (kialakult állapthoz illeszkedően)


m


Oldalkert legkisebb mérete


OTÉK szerint


m


Hátsókert legkisebb mérete


6,0


m


Az elhelyezhető építmények



legnagyobb építménymagassága



4,5


m


legnagyobb épületszélessége


8,0


m


tetőidoma


környezethez igazodó 35-45o hajlásszögű nyeregtető


Terepszint alatti építmény


elő- oldal- és hátsókert minimális méretébe nem nyúlhat

7) Az Lf-2 jelű építési övezetre vonatkozó előírások:
a) Az építési övezet a település újonnan beépítésre szánt, illetve új telekalakítású falusias lakóterülete.
b) Új telek alakítása csak telekalakítási terv alapján történhet.
c) A fő rendeltetést kiegészítő funkciókat tartalmazó épületeket a főépület mögött, annak takarásában, az előírt védőtávolságok megtartásával kell elhelyezni.
d) Az Lf-2 építési övezet részletes telekalakítási és beépítési előírásai:


A kialakítható legkisebb/legnagyobb telekterület


1000/2000



A kialakítható telek legkisebb szélessége


18


m


A beépítés módja


szabadon álló


A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke


25


%


A zöldfelület legkisebb mértéke


40


%


Előkert mérete


5,0


m


Oldalkert legkisebb mérete


3,0


m


Hátsókert legkisebb mérete


6,0


m



Az elhelyezhető építmények


legkisebb - legnagyobb építménymagassága


3,0 - 4,5


m


tetőidoma


35-450 közötti hajlásszögű, utcára merőleges fő gerincű magastető


Terepszint alatti építmény


elő-, oldal- és hátsókert minimális méretébe nem nyúlhat

Gazdasági terület

12. § 1) A Ge jelű építési övezetek kialakult ipari jellegű területek.

2) A területen elhelyezhető:
- mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
- a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,
- igazgatási, egyéb irodaépület,
- üzemanyagtöltő,
- sportépítmény.
- oktatási, egészségügyi, szociális épület,
- közösségi szórakoztató épület.
3) A szabályozási terven jelölt, más területfelhasználási egységgel érintkező telekhatárok mellett védőfásítás telepítendő, melyet bármilyen kezdeményezett engedélyezési eljárás során elő kell írni.
4) Az építési övezetre vonatkozó beépítési előírások:


A kialakítható legkisebb telekterület


2000



A beépítés módja


szabadon álló


A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke


30


%


A zöldfelület legkisebb mértéke


40


%


Előkert mérete


5,0 (X)


m


Oldalkert mérete


OTÉK szerint


m


Az elhelyezhető építmények legnagyobb építménymagassága


7,0 (XX)


m


Kerítés


áttört jellegű, max 2,0


m

(X) = Az előkertben egy legfeljebb 15 m2 alapterületű és 4,0 m építménymagasságú portaépület elhelyezhető
(XX) = Technológiai létesítmények kivételével

Különleges területek

13. § 1) A Ki jelű építési övezet a község kialakult intézményi területe.

a) Az építési övezetben telekalakítás és 50 m2-nél nagyobb beépített alapterületű új épület építése csak kétlépcsős engedélyezési eljárással történhet. ki (1. lépcső: a telek beépítésével kapcsolatos követelményeket, illetve az építészeti követelményeket tisztázó elvi építési engedélyezési terv; 2. lépcső: építési engedélyezési terv).

b) A telkek beépítettsége nem haladhatja meg a 40 %-ot, a zöldfelület értéke min. 40 % legyen.

c) Az elhelyezhető épületek formálását és építménymagasságát, az előkert méretét a környezethez igazodóan kell meghatározni.

2) A Kt jelű építési övezet a temető területe.
a) A területen a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLlll. törvény és az ennek végrehajtásáról szóló 145/1999.(X.1.) Korm. rendelet előírásai szerint kell eljárni.
b) A temető területén csak a használatához és fenntartásához szükséges épületek és építmények helyezhetők el.
c) Az elhelyezhető építmények legnagyobb építménymagassága 4,5 m, mely nem vonatkozik harangtoronyra ill. haranglábra.
3) A Ks jelű terület rekreációs és sportcélú hasznosításra, és horgásztó kialakítására tervezett.
a) A területen elhelyezhető:
- pihenési-üdülési célú épület,
- a horgásztó funkcióhoz kapcsolódó kiszolgáló létesítmény,
- vendéglátó épület,
- a terület fenntartáshoz szükséges épület.
b) Telekalakítás csak telekalakítási terv alapján végezhető.
c) Az épületek által elfoglalt terület nem haladhatja meg az építési övezet teljes területének 3 %-át, építménymagasságuk nem haladhatja meg az 5,5 m-t. A zöldfelülettel fedettségnek el kell érnie a terület teljes területének (horgásztó felülete nélkül számított) 80 %-át.
4) A Kv jelű övezetek az igazgatási területen található vízműkutak és víztározók területei, ill. védőterületei, ahol csak az üzemeltetésükhöz szükséges építmények helyezhetők el.
5) A Kh-1 jelű terület a község szennyvízkezelésének lehetőségét szolgálja. Ha a szennyvízkezelés együttműködés keretében más település területén valósul meg, a terület korlátozott hasznosítású mezőgazdasági területhasználatot nyer. A védőtávolságot a megvalósuló szennyvízkezelési technológia függvényében szakhatósági eljárás keretében kell meghatározni.
6) A Kh-2 jelű terület a mezőgazdasági üzem hígtrágya-elhelyezésére szolgáló terület. A sertéstelep üzemeltetőjének jogszabályi kötelezés miatt teljeskörű környezetvédelmi felülvizsgálatot kell készíttetnie. A területet érintő új beruházás, vagy tevékenység csak környezeti hatásvizsgálat alapján történhet, ennek során kell eldönteni, hogy szükséges-e védelmi övezet kialakítása.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Közlekedési terület

14. § 1) A közlekedési területek lehatárolását és övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel.

2) Közúti közlekedési területek szabályozása:


út


kategória

közlekedési terület szélessége

jele

megnevezése

jelenleg

távlatban

Kö-0

M 65 gyorsforgalmi út

-

autópálya (K.I.A.)

60 m

Kö-1

66. sz. út

Petőfi Sándor utca

külterületi II. rendű főút (K.IV.B.)
belterületi II. rendű főút
(B.IV.b.B.)

külterületi II. rendű főút (K.IV.B.)
belterületi II. rendű főút
(B.IV.b.B.)

30 m

meglévő
(14-19 m)

Kö-2

6601. sz. összekötő út


külterületi mellékút,
összekötő út (K.V.B.)

belterületi gyűjtőút (B.V.c.B.)


külterületi mellékút,
összekötő út (K.V.B.)

belterületi gyűjtőút (B.V.c.B.)


30 m


meglévő
(17- 23 m)

Kö-3

külterületi mezőgazdasági utak

külterületi mellékút, egyéb út (K.VIII.C.)

külterületi mellékút, egyéb út (K.VIII.C.)

meglévő
(5-12 m)

Kö-4

új lakó- és kiszolgáló utak
meglévő lakó- és kiszolgáló utak


(B.VI.d.C.)


(B.VI.d.C)

9-16 m
meglévő
(6-16 m)

3) A közúti közlekedési területen az OTÉK 26. § (1) bekezdése, és a (3) bekezdés 1. pontja szerinti építmények helyezhetők el. Az elhelyezhető építmények által elfoglalt terület a közlekedési terület 1 %-át, építménymagassága a 4,5 m-t nem haladhatja meg.
4) Országos közút beépítésre nem szánt területen lévő szakasza mentén annak tengelyétől számított 50 m távolságon belül építmény csak a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el.
5) Az utak mellett fedett vagy nyílt árkokkal kell gondoskodni a felszíni vizek eróziómentes gyűjtéséről és elvezetéséről.
6) A 66. sz. út belterületi szakaszán a burkolat szintjének további megemelése nem engedélyezhető.

Közművek

15. § 1) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia és földgáz), valamint a hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezetei számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben (ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja) a közművek és biztonsági övezetük helyigényét a Földhivatalnál szolgalmi jog bejegyzésével kell fenntartani. Közművek számára új szolgalmi jogi bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol építési korlátozást nem okoz. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű építési tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető.

2) Az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A később megvalósuló közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal-fektetési helyet kell szabadon hagyni.

3) A csapadékvizek elvezetésére:

- a meglévő nyílt árkos rendszer fenntartható,

- az új beépítésű területeken a csapadékvíz elvezetési rendszert legalább nyílt árkokkal kell kiépíteni a végbefogadóig, és annak karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell,

- a közút műtárgyának minősülő vízelvezető létesítménybe a közút területén kívüli területről származó vizeket csak a közút kezelőjének hozzájárulásával szabad,

- a csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.

4) Új közművezetékek létesítésénél, illetve meglévő átépítésénél a településképi megjelenésre és az utcai fásítások igényére figyelemmel kell lenni.

5) A 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési hálózatok szabadvezetékeit közös oszlopsoron kell elhelyezni.

6) A lehatárolt műemléki környezetben az elektromos és a távközlési hálózat új vezetékeit föld alatti építéssel kell megoldani, a meglévő légvezetékeket korszerűsítés esetén - ha az műszakilag megoldható - szintén földbe kell helyezni.

7) A 20 kV-os villamos vezeték védőtávolsága a szélső száltól 5-5 méter, amelybe épület vagy épületrész nem nyúlhat.

8) Gáznyomásszabályozó berendezés az épületek utcai homlokzatára nem helyezhető, a falba süllyeszthető, zárt kivitelűek kivételével.

9) Új távközlési, illetve hírközlési magasépítmény (adótorony) belterületen nem létesíthető, egyéb helyen elhelyezése egyedi elbírálás alapján, a Duna-Dráva Nemzeti Park szakvéleményének megfelelően történhet, és csak az Önkormányzat hozzájárulása esetén építhető meg.

Zöldterület

16. § 1) A Z jelű közpark lehatárolását a V-3 jelű terv tünteti fel.

2) A területen telek nem alakítható, elhelyezhetők az OTÉK 27. §-ban foglalt épületek és építmények legfeljebb 2 %-os beépítettséggel és 4,5 m-es építménymagassággal.
3) A közparkban meglévő pincék részére önálló telkek nem alakíthatók ki. A pincelejáratokat csak kő- vagy téglafelülettel lehet kialakítani, új a meglévőnél nagyobb építmény előttük nem létesíthető.
4) A közparkban támfal csak terméskővel burkoltan, vagy növényzettel fedetten létesíthető.

Erdőterület

17. § 1) A településen található – a szabályozási terven lehatárolt – erdőterületek az erdő rendeltetése szerint

- védelmi rendeltetésű erdők (Ev),
- gazdasági rendeltetésű erdők (Eg)
- turisztikai rendeltetésű erdők (Et)
2) Az Ev jelű védelmi rendeltetésű erdőövezetben épület nem helyezhető el. A terven jelölt, újonnan kialakítandó véderdők létesítését a hígtrágya-tároló üzemeltetőjének (tulajdonosának) bármilyen, a telkét (032 hrsz) érintő hatósági eljárás során elő kell írni.
3) Az Eg jelű gazdasági célú erdőövezetekben az OTÉK 28. § szerint helyezhetők el építmények.
4) Az Et jelű turisztikai célú erdőterületeket a gyorsforgalmi út megépüléséig kell kialakítani, területén 2 %-os beépítettséggel helyezhetők el a rendeltetéshez kapcsolódó létesítmények.
5) A terven jelölt, az országos területrendezési tervben rögzített ökológiai háló részét képező erdőterületeken csak a Duna-Dráva Nemzeti Park engedélyével helyezhető el bármilyen létesítmény.
6) Fentieken túlmenően a területen a természet védelméről szóló 1996. évi Llll. törvény, az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LlV. törvény vonatkozó rendelkezéseit kell megtartani.

Mezőgazdasági terület

Általános mezőgazdasági terület

18. § 1) A mezőgazdasági terület övezetei:

- általános (Má-1)
- korlátozott használatú (Má-2)
2) A termőföld és a természeti értékek megóvása érdekében a termőföldről szóló, valamint a természet védelméről szóló törvények vonatkozó rendelkezéseit figyelembe kell venni. (1994. évi LV. tv.; 1996. évi Llll. tv.)
3) A termőföldön történő beruházásokat úgy kell megtervezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételét ne akadályozza. Minden beruházáshoz (építmény építése, ültetvény telepítése, stb.) be kell szerezni a talajvédelmi hatóság hozzájárulását.
4) Az Má-1 jelű övezetekben az OTÉK 29. § (1) és (3)-(8) előírásai alkalmazandók.
(a) 1000 m2 összes szintterületet meghaladó nagyságú épület csak kétlépcsős engedélyezési eljárással építhető (1. lépcső: a telek kialakításával és beépítésével kapcsolatos követelményeket, illetve az építészeti követelményeket tisztázó, a települési (ennek hiányában a területi) főépítésszel véleményeztetett elvi építési engedélyezési terv; 2. lépcső: építési engedélyezési terv).
(b) Az elhelyezhető épületekre vonatkozó részletes előírások:
- beépítési mód: szabadon álló
- legnagyobb építménymagasság (technológiai létesítmények kivételével): 6,0 m
- tetőzet: max. 450 hajlásszögű magastető
- terepszint alatti létesítmény: a megengedett beépítettség legfeljebb kétszeresének megfelelő értékig
- kerítés: max. 1,8 m magas, áttört jellegű
3) Az Má-2 jelű övezetek településképi, vagy természetvédelmi szempontból védendő, illetve építésföldtani okok miatt csak korlátozottan használható területek. Az övezetben csak tárolás céljára szolgáló, legfeljebb 25 m2 bruttó alapterületű, és 3,0 m építménymagasságú épületek helyezhetők el. A területen kerítés nem építhető, az esetleges lehatárolás csak növényzettel történhet.

Kertes mezőgazdasági terület

19. § 1) Az Mk jelű övezet a régi szőlőhegy és a volt zártkert V-2 jelű szabályozási terven lehatárolt területe.

2) Az övezetben kialakítható telkek
legkisebb területe: 2000 m2
legkisebb szélessége: 20 m
3) Az övezet azon telkein, amelyek területének legalább 50 %-a kert, szőlő és gyümölcsös művelési ágba tartozik, gazdasági épület építhető az alábbi előírások szerint:
- beépített alapterület: 3%, de max. 90 m2
- beépítési módj: szabadon álló
- előkert: min. 6,0 m
- oldalkert: min. 3,0 m
- hátsókert: min. 3,0 m
- épületszélesség: max. 8,0 m
- építménymagasság: max. 3,5 m (ahol a telek hosszirányú lejtése – az épület telepítési helyén – eléri a 25 %-ot, a lejtő felőli oldalon a homlokzatmagasság max. 5,0 m lehet,
- tetőzet: 35-450 hajlásszögű, cseréppel fedett nyeregtető, tetőablak (kiemelt felépítmény esetén annak tetősíkra vetített felülete) a tetőfelület legfeljebb 15 %-án lehet.
4) Az épületek melletti feltöltés, ill. bevágás, valamint az egyéb támfalak magassága legfeljebb 1,5 m lehet. A támfalakat kőburkolattal vagy növénytakarással kell ellátni, beton, vagy vakolt felület alkalmazható.
5) Terepszint alatti létesítmények az elő- oldal- és hátsókert minimális méretébe nem nyúlhatnak, és legfeljebb a beépíthető terület kétszeresét foglalhatják el.

Vízgazdálkodási terület

20. § 1) A V jelű területbe

- a folyóvizek (patakok, állandó és időszakos vízfolyások) medre és partja,
- a mesterséges tavak és tározók medrei,
- a közcélú nyílt csatornák medre és partja
tartoznak.
2) A területen építményeket elhelyezni csak az OTÉK 30. § (2) bekezdése szerint lehet. Egyéni horgásztanyák nem építhetők.
3) A területen a hullámterek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló 46/1999.(lll.18.) Korm. rendelet előírásait be kell tartani.
4) Vizimunka elvégzéséhez, illetve vizilétesítmény megépítéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez, annak használatbavételéhez, üzemeltetéséhez, valamint minden vízhasználathoz vízjogi engedély szükséges. (1995. évi LVII. tv.)
5) A településszerkezeti tervben szereplő tó (víztározó) létrehozása előtt mérnökgeológiai, geotechnikai és vízföldtani vizsgálatokkal kell tisztázni a létesítés földtani és épített környezetre gyakorolt hatásait.
III. Fejezet

Védelmi rendelkezések

A környezet védelme

Általános követelmények

21. § 1) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik. [Jelenleg: a követelményeket a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény tartalmazza.]

2) Újabb területek belterületbe vonása, a termőföldön történő beruházások a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévő talajvédelmi létesítmények működőképességét. A beruházások megvalósítása és üzemeltetése során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. [Jelenleg: 1994. évi LV. törvény 70. §-a szerint.]
3) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint. [Jelenleg: a környezeti hatásvizsgálatról szóló 20/2001. (II.14.) Kormányrendelet, vagy a “telepengedély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet határozza meg.]
4) Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel az ivóvíz- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítése. Az új és a meglévő területeken a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítéséig szakszerű közműpótló (pl.zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező. [Jelenleg: A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet.]
5) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni. [Jelenleg: A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni.]
6) A parti sávok, vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell. [Jelenleg: A vízügyi követelményeket a 46/1999. (III.18.) Kormányrendelet tartalmazza.]
7) A vizek és közcélú vizilétesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell. [Jelenleg: A követelményeket a 120/1999. (VIII.6.) Kormányrendelet tartalmazza.]
8) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése. [Jelenleg: A levegő védelmével kapcsolatosan kiadott 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 5. §-a szerint.]
9) Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni. [Jelenleg: A levegővédelmi övezet meghatározását a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 6. §-a és 2. sz. melléklete szerint kell elvégezni.]
10) A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes technológiákat. [Jelenleg: A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény elvárásai figyelembe vételével.]

Környezetterhelési határértékek

22. § 1) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket. [Jelenleg: Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél a levegő védelmével kapcsolatosan kiadott 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A légszennyezettségi határértékeket, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a 4/2004. (IV.7.) KvVM-ESZCSM-FVM együttes rendelettel módosított 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet tartalmazza. Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról a 10/2001. (IV.19.) KöM, a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet rendelkezik.]

3) A kiépítendő közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó küszöbértékeket be kell tartani. [Jelenleg: a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet; 2005. december 31-ig a meglévő kibocsátásokra vonatkozóan a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó küszöbértékeket a csatornabírságról szóló 204/2001. (X.26.) Korm. rendelet tartalmazza.]
4) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken. [Jelenleg: Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység létesíthetésének, illetve üzemeltetésének zajkibocsátási, zajterhelési határértékeit, a zajtól védendő területeken a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.]
5) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését. [Jelenleg: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.]
6) Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni. [Jelenleg: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.]
7) Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket. [Jelenleg: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.]

Speciális eljárási szabályok

23. § 1) Az egyes tevékenységek környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzése érdekében a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszűntetésére irányuló, az elérhető legjobb technológián alapuló intézkedéseket az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során állapítja meg a környezetvédelmi hatóság. [Jelenleg: az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások részletes szabályait a 193/2001. (X.19.) Korm. rendelet tartalmazza.]

2) A „környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek”-re környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni a vonatkozó jogszabályok szerint, és környezetvédelmi engedélyezési eljárást kell lefolytatni. [Jelenleg: A „környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek” körét a 20/2001. (II.14.) Kormányrendelet határozza meg. A környezeti hatásvizsgálat készítésének és a környezetvédelmi engedélyezési eljárás lefolytatásának szabályait az 1995. évi LIII. törvény, illetve a 20/2001. (II.14.) Kormányrendelet tartalmazza.]
3) Oroszló a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint „B” érzékeny felszín alatti vízminőségi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve a létesítési engedélyezés során megállapított feltételek szerint - engedély alapján - történhet.. [Jelenleg: a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetésének engedélyezése a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet előírásai szerint történhet.]
4) Erdőterületeket érintő beruházások során az erdő védelméről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. [Jelenleg: az 1996. évi LIV. törvény és a 29/1997. (IV.30.) FM rendelet szerint.]
5) A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint. [Jelenleg: a “telepengedély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet határozza meg.]
6) Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít. [Jelenleg: az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló többször módosított 4/1997. (I.22.) Kormányrendelet 17. § (4) bekezdése és 18. §-a.]
7) Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. [Jelenleg: az 1994. évi LV. törvény 70. §-ának előírásai szerint.]
8) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében érvényesíteni kell az előírásokat és a “jó mezőgazdasági gyakorlat” szabályait. [Jelenleg: a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet és az 1. sz. melléklete szerint.]
9) Oroszló településen az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti volumenben és az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával építhetők állattartó létesítmények.
10) A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Veszélyes hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról. [Jelenleg: a hulladékok elhelyezésével, ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységek végzése során a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és a 98/2001. (VI.15.) Kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni és betartani, illetve a hulladékgazdálkodási törvény végrehajtására hatályba kerülő jogszabályokat. A hulladékok jegyzékét a 10/2002. (III.26.) KöM rendelettel módosított 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet tartalmazza.]
11) Gondoskodni kell a településen keletkező kommunális szennyvíz, szennyvíziszap elhelyezéséről. Kommunális szennyvíz, szennyvíziszap, egyéb nem veszélyes hulladék termőföldön történő elhelyezése a talajvédelmi hatóságok engedélyével lehetséges. [Jelenleg: az 1994. évi LV. törvény 66. §-a előírásai, illetve a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről szóló 23/2003. (XII.29.) KvVM rendelet szerint.]

Az élővilág, a táj- és a természet védelme

24. § 1) A természeti területek és értékek megóvása érdekében a természet védelméről szóló 1996. évi Llll. törvény, az erdők védelmében az 1996. évi LlV. törvény rendelkezéseit, továbbá a természetvédelemmel összefüggő, előző törvényekben nem szabályozott kérdésekben a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi Llll. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

2) Az Országos Területrendezési Terv alapján lehatárolt ökológiai hálózat területét a szabályozási tervlapok tartalmazzák. Az érintett területen a művelési ágak megváltoztatása, bármilyen tevékenység, valamint épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezése csak a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságának engedélyével végezhető.

Kulturális örökségvédelem

25. § 1) Országos műemléki védelem alatt áll:

- Római katolikus temetőkápolna - 029 hrsz.

- Római katolikus templom - 35 hrsz. - Petőfi Sándor u.

Építési hatósági ügyeiben, valamint a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvényben foglalt egyéb esetekben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) illetékes eljárni.

2) A védett értékek műemléki környezetébe tartozó ingatlanok, melyek építési hatósági ügyeibe a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt véleményező szakhatóságként be kell vonni:

- Petőfi Sándor u. 29. - 33 hrsz.

- Petőfi Sándor u. 16. - 68/1 hrsz.

- Petőfi Sándor u. 18. - 68/2 hrsz.

- - 031/4 hrsz. (részben)

3) A település különböző fokozatú régészeti védettségű területeinek részletezését az 1. sz. melléklet tünteti fel.

a) Nyilvántartott régészeti lelőhelyek és környezetük:

- 028, 029, 031/4-13 hrsz.

A 2001. évi LXIV. tv. és a kapcsolódó rendeletek előírásai betartandók. A jelenlegi használattól eltérő hasznosításhoz, építkezéshez, földmunkához a KÖH szakhatósági hozzájárulása szükséges. A temetőkápolnát és a közvetlen körülötte levő szűk területet érintő bármilyen földmunka előtt régészeti feltárás szükséges. A temető területén sírásáskor előbukkanó objektumok vagy leletek bejelentése kötelező a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal részére.

b) Régészeti érdekű területek és környezetük:

- 042/6-12 hrsz.

Régészeti érdekű területet érintő tervezés esetén ki kell kérni a KÖH véleményét.

4) Amennyiben a település területén bárhol – a nyilvántartott régészeti lelőhelyeken és régészeti érdekű területeken kívül – építés vagy művelés kapcsán régészeti leletek vagy régészeti objektumok kerülnek elő, a munkákat fel kell függeszteni, és értesíteni kell a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságát valamint a KÖH-t.

5) A település jellegzetes építészeti karakterének megőrzése érdekében a 2. sz. mellékletben felsorolt épületek, építmények helyi védelem alá tartoznak.

6) Helyi védettségű épületek és építmények felújítási, építési munkái esetén a következő előírásokat kell betartani:

a) Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén az eredeti homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok, tetőforma és -héjalás megőrzendők, illetve helyreállítandók.

b) Helyi védettségű épület csak úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje.

c) Védett lakóépület bővítése fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal történhet az utcai telekhatártól legalább 10 m-rel hátrahúzva. A bővítés épületszélessége a védett épület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.

d) Védett épület homlokzatának felújítása során az eredeti felületi textúrákat (sima vakolt felület, telifugázott nyerstégla, stb.) nem szabad megváltoztatni. Nem fehér homlokzat-színezés esetén homlokzati színtervet kell benyújtani.

e) Az esetleges belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

f) Helyi védettségű épület bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését követően. A bontási engedélykérelemhez csatolni kell az épület teljes felmérési és fotódokumentációját.

g) Helyi védettségű épületen, építményen végzendő építési tevékenység engedélyezéséhez be kell szerezni a települési (annak hiányában a megyei) főépítész írásos szakvéleményét.

Tűzvédelem

26. § 1) A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, a jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek oltóvíz biztosításáról gondoskodniuk kell. A gazdálkodó tevékenységet nem folytató magánszemélyek részére az oltóvíznyerési lehetőségek biztosítása az önkormányzat feladata. (1996. évi XXXI. tv.) Az oltóvizet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat alapján kell biztosítani. (35/1996.(XII.29.)BM rendelet)

2) A településen a mértékadó tűzszakasz területe nem lehet nagyobb, mint amelyhez a jogszabályban a területen létesítendő tűzoltó vízforrásokból az oltóvíz-intenzitás biztosítható. (35/1996.(XII.29.)BM rendelet)
3) A tűzoltóság vonulása és működése céljára az építményekhez olyan utat, illetve területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére.
4) A kialakult, már beépített telkeken az eredetit meg nem haladó építménymagassággal épülő bővítmények, illetve új épületek esetében a szabályzat szerinti oldalkertek mérete az illetékes tűzvédelmi szakhatóság szakvéleménye alapján csökkenthető.
IV. Fejezet

Egyes sajátos jogintézmények követelményrendszere

27. § A rendezési tervben foglalt feladatok megvalósítás érdekében – azok aktualitása esetén – az ÉTV 17. §-ában foglalt sajátos jogintézmények működtethetők jelen szabályozási terv keretén belül.

a) Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés:

A tervezett közutak létesítésére, illetve bővítésére kijelölt területsávok.
c) Elővásárlási jog:
A települési önkormányzat közérdekű cél – új lakóterület megvalósítása érdekében – elővásárlási jogot állapít meg a következő telkekre:
- 02/1-9 hrsz.
- 04/1,3 hrsz.
d) Beépítési kötelezettség:
A tervszerű telekgazdálkodás és a településkép előnyösebb kialakítása érdekében az újonnan kialakításra kerülő lakótelkeket 4 éven belül be kell építeni. A beépítési kötelezettség időtartamát indokolt esetben a települési önkormányzat egy esetben 2 évvel meghosszabbíthatja.
V. Fejezet

Záró rendelkezés

28. § E rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv az elfogadásától számított 30. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

Szabó József sk. Dr. Babits András sk.

polgármester körjegyző

1. melléklet a 7/2004. (XI. 29.) önkormányzati rendelethez

Régészeti területek


Hely



Elemzés
(régészeti örökség)

Hrsz.


Védettség

A lelőhely állapota
Feltárhatóság, bemutathatóság, megtartás. Javaslat a használati módra a terület jelenlegi használatának és a rendezési terv hatásainak figyelembe vételével


01

Oroszló
Bikali Áll. Gazd. Üzemegység, a dombtetőn vízvezeték-fektetéskor.
(A lelőhely összefügg a 4. és 5. lelőhelyekkel)

Római sír
Török kori leletek.


028,
029,
031/4-13


-

A lelőhely részben Felsőegerszeg területe. Jelenleg telephely, temető, gyep. Változás nem tervezett.
Művelési ág váltása vagy mélyművelés, útépítés, épületalapozás előtt régészeti vizsgálat szükséges.


02

Oroszló
(A terület talán azonos a 03 lelőhellyel)
A felszínen ritkásan középkori cserepek

A középkori Oroszló, Szoroszlószent-mihály (Zorozlow 1402, Rozoszló 1551) falu feltételezett helye. A hódoltság idején is létezett.


042/6-12


-

Jelenleg szántó, erdő. Változás nem tervezett. Régészeti érdekű terület.


03

Oroszló-Pusztafalu
(A terület talán azonos a 02 lelőhellyel).
A felszínen ritkásan középkori cserepek
EOV: E579831
N097906

Középkori falu helye. Szántáskor cserepek, kövek és munkaeszközök kerültek itt elő.


042/6-12


-

Jelenleg szántó, erdő. Változás nem tervezett. Régészeti érdekű terület.


04

Oroszlói kápolna,
Oroszlói templom,
St. Michael kápolna
Felsőegerszeg
Puszta-Sernevál,
Egerszeg-puszta,
Eger-puszta,
Sertéstelep,
Vörösakol
(A lelőhely területileg összefügg az 1. és 5. lelőhelyekkel)

A kápolna (ill. kolostortemplom) egykori patrociniumát a lakosok már nem is merik (St. Michael). XV. századi harang került itt elő a kápolna és az országút közti lejtőn. A temetőkápolna templomelődjé-nek gótikus kapubéllete a jelenlegi templomba van beépítve. A jelenlegi sírok közt középkori cserepek vannak.


028,
029,
031/4-13.


-

A lelőhely részben Felsőegerszeg területe. Jelenlegi művelés: temető, valamint gyep. Változás nem tervezett.
Javaslat: A kápolnát vagy a közvetlen körülötte levő szűk területet érintő földmunkák előtt régészeti feltárás szükséges. Ugyanígy a temető és az út közötti területen. A temető területén sírásáskor esetleg előbukkanó objektumok vagy leletek okán bejelentési kötelezettség nyomatékosítása célszerű.


05

Oroszló
Felsőegerszeg
Temető-dűlő
Temetődomb
(A lelőhely területileg összefügg az 1. és 4. lelőhelyekkel)

A középkori Szent Mihály templom körül feltételezhető középkori sírok helye.


028,
029,
031/4-13.

-

A lelőhely részben Felsőegerszeg területe. Jelenlegi művelés: temető, valamint gyep. Változás nem tervezett.
Javaslat: A kápolnát vagy a közvetlen körülötte levő szűk területet érintő földmunkák előtt régészeti feltárás szükséges. Ugyanígy a temető és az út közötti területen. A temető területén sírásáskor esetleg előbukkanó objektumok vagy leletek okán bejelentési kötelezettség nyomatékosítása célszerű.

2. melléklet a 7/2004. (XI. 29.) önkormányzati rendelethez

Helyi védettségek

1. Kossuth u. 4. 130 hrsz. gazdasági épület

2. Petőfi u. 8. 63/2 hrsz. gazdasági épület

3. Petőfi u. 10. 64 hrsz. lakóház

4. Petőfi u. 29. 33 hrsz. volt iskola

5. Petőfi u. 42. 88/1 hrsz. volt pásztorház

6. Petőfi u. 53. 20 hrsz. lakóház

7. Petőfi u. 54. 94 hrsz. gazdasági épület

8. Petőfi u. 57. 18 hrsz. lakóház

9. Petőfi u. 58. 96 hrsz. gazdasági épület

10. Petőfi u. 59. 17 hrsz. gazdasági épület

11. Petőfi u. 62. 98 hrsz. gazdasági épület

12. Petőfi u. 65. 14 hrsz. gazdasági épület

13. Petőfi u. 67. 13/4 hrsz. gazdasági épület

14. Kossuth u. 1. előtti közterület 99 hrsz. kőkereszt

15. Petőfi utca 101 hrsz. pincék

1

Hatályon kívül helyezte a 6/2016.(IX.1) önkormányzati rendelet 1.§ (1) bekezdése

2

Hatályon kívül helyezte a 6/2016.(IX.1) önkormányzati rendelet 1.§ (2) bekezdése

3

Hatályon kívül helyezte a 6/2016.(IX.1) önkormányzati rendelet 1.§ (3) bekezdése

4

Hatályon kívül helyezte a 6/2016.(IX.1) önkormányzati rendelet 1.§ (4) bekezdése

5

Hatályon kívül helyezte a 6/2016.(IX.1) önkormányzati rendelet 1.§ (5) bekezdése

6

Hatályon kívül helyezte a 6/2016.(IX.1) önkormányzati rendelet 1.§ (6) bekezdése