1. § 1. A rendelet területi hatálya község teljes közigazgatási területére terjed ki.

2. A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, felhasználni, építési tevékenységet végezni, valamint arra hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervlapok együttes alkalmazásával szabad. E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásai alkalmazandók.

3. A helyi védelem alá vont építmények kimutatását az I.sz. melléklet tartalmazza. A lista önkormányzati határozattal kiegészíthető, törölhető, változtatható. A változtatás építész szakvélemény alapján, a megyei főépítész véleményének kikérése mellett történhet.

4. A rendelet az alábbi, az A. D. & U. Településtervezési, Építészeti és Belsőépítészeti Tervező Kft által készített mellékletekkel együtt érvényes:

2. § 1. A szabályozás elemei a település alakításában játszott szerepnek megfelelően I. vagy II. rendűek.

2. Az elsőrendű szabályozási elemek a település egésze szempontjából a legfontosabbak, ezért ezeket csak a szabályozási terv módosítására előírt eljárással lehet megváltoztatni. Ezek közé a szabályozás alá vont terület határa, a közterület-szabályozási vonal, a terület-felhasználási határ és az övezethatár tartozik.

3. Másodrendű szabályozási elemek hatósági eljárásban, illetve önkormányzati rendeletben módosíthatók, pontosíthatók, kiegészíthetők.

3. § A község belterületét - a tényleges felhasználás szándékának önálló testületi határozattal történő megerősítését követően - a belterületi szabályozási terven jelölt területekkel lehet. A belterületbe vonás célja új lakóterület létesítése. A belterületbe vonás az igénybevételhez igazodva több ütemben is történhet.

5. § 1) Amennyiben olyan területek beépítésére kerül sor, melyeken a csapadékvíz elvezetése még nem megoldott, a területek beépítése előtt a azok vízelvezetésére a 18/1996.(VI.13.) KHVM rendelet előírásai szerinti vízjogi engedélyt kell beszerezni.

6. § 1. A terület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál. A lakóépületekben, illetve lakóterületen olyan funkciók is elhelyezhetők, amelyek környezetterhelése nem haladja meg az adott lakóterületre megengedett határértékeket.

2. A területen, lakóépületeken kívül önállóan is elhelyezhető a helyi lakosság gépkocsi-tárolója, alapellátást szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, valamint az 1. bekezdésben megfogalmazott követelményeknek megfelelő gazdasági tevékenységet szolgáló épület.

3. A lakóterületen a következő területek találhatók: falusias lakóterület

7. § 1. A területen az OTÉK 14. 1. és 2. bekezdésében felsorolt építmények helyezhetők el.

2. Az övezetre előírt legnagyobb megengedett beépítettség ill. legkisebb megengedett zöldterület értékei a telkek SZ-2 belterületi szabályozási terven lehatárolt beépíthet6 sávjára vonatkoznak.

3. A területen elhelyezhető gazdasági célt szolgáló épületekre vonatkozó további szabályok:

8. § 1. A gazdasági terület az OTÉK 19.5. szerinti gazdasági rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál.

2. A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza.

9. § 1. A különleges területbe az OTÉK 24. § szerinti területek tartoznak.

2. A községben található kettő különleges terület található: a temető és a sportpálya, melyek telekalakítási és beépítési előírásait az alábbi táblázat tartalmazza :

10. § 1. E területfelhasználási egység (terület) az OTÉK 26. § (1) és (3) bekezdésben leírt célra szolgál.

2. A közutak építési területének legkisebb szélességét - ahol a szabályozási terv másként nem jelöli az OTÉK 26. (2) bekezdés szerint kell biztosítani. Külterületi duloutak esetében a szabályozási szélesség 8 méter.

3. Hírközlési létesítmények közterületen, az ágazati szabványok, szakhatósági előírások betartásával helyezhetők el. 10m-nél magasabb átjátszó- ill. adótorony belterületen, kertterületen, védett területen, ökológiai folyosóban nem helyezhető el.

11. § 1. E területfelhasználási egységbe az erdők, illetőleg az ilyen célra kijelölt területek tartoznak.

2. A területen - a kilátótornyok kivételével - építmények nem helyezhetők el, kivéve a gazdasági rendeltetésű erdőterületen az erdő rendeltetésének megfelelő gazdasági, szolgálati és vadgazdálkodási építmények, amelyek kivonással elhelyezhetők. Az erdészeti létesítmény (épület, kerítés, stb.) építése, elhelyezése, korszerusltese, megszúntetése erdészethatósági engedélyhez (is) kötött tevékenység.

12. § 1. E terület-felhasználási egység (terület) az OTÉK 29. §a szerinti célt szolgálja.

2. Termőföldön történő beruházást (ipari, mezőgazdasági, településfejlesztési, közlekedési, vízügyi, deponálási és egyéb) a vonatkozó jogszabályok (jelenleg az 1994. évi LV. Törvény 70.5.) alapján úgy kell megtervezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A beruházások megvalósítása során a beruházó, üzemeltetés során az üzemeltető köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséról. A kivitelezés és üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében kárt ne okozzanak.

3. A talajvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges

4. A mezőgazdasági terület a következő övezetekre tagolódik: általános mezőgazdasági terület Má rét- legelőterület Mg kertes mezőgazdasági terület Mk

5. Az Má jelú általános mezőgazdasági terület az OTÉK 29. § (1) bekezdésben meghatározott tevékenységekre illetve az ezekhez szükséges létesítmények elhelyezésére szolgál.

6. Az OTÉK által értelmezett mezőgazdasági birtokközpontok csak az Má jellű általános mezőgazdasági területen helyezhetők el. A birtokközpont beépített területe nem haladhatja meg a birtoktest területének 1,5 %-át.

7. A kertes mezőgazdasági terület a szabályozási terven Mk jellel megjelölt mezőgazdasági rendeltetésű terület.

8. Pince, kerítés, támfal: - Pince az épülettel szerves egységben, abból nyílóan, az épület mögött, a domb felőli oldalon, vagy attól különállóan helyezhető el. A pincének egész terjedelmével a rendezett terepszint alatt kell lennie. - A pince közterület, vagy idegen telek alá nem nyúlhat, illetve azt max. 1 m-re közelítheti meg. - A meglévő, vagy a művelésből, beépítésből adódó magasságkülönbségeket természetes földművekkel (rézsűkkel) kell kialakítani

9. A gyep- és legelőterületeken (Mg) csak az ottani gazdálkodáshoz szükséges, tájba illő építési anyagok és formák felhasználásával kialakított állattartó és tároló építmény létesíthető, a beépítettség legfeljebb 3% lehet.

13. § 1 . E területfelhasználási egységben az OTÉK 30. § (2) bekezdése és a parti sávok, vízjárta területek, valamint fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló 46/1999.(III.18.) kormányrendelete szerinti építmények helyezhetők el.

2. A területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban (jelenleg 36/2002 (III. 7.) Korm. rendelet) foglaltak szerint lehet.

3. A vízfolyások mentén a 46/1999 (III. 18.) Korm. rendeletben előírtaknak megfelelően a vízgazdálkodási szakfeladatok ellátására mindkét parton a partéltől számított 6 méteres parti sávot kell biztosítani.

4. A közcélú vízilétesítmények fenntartását, az ezzel kapcsolatos feladatokat a 120/1999.(VIII.6,) Kormányrendelet figyelembe vételével kell ellátni.

5. Vízimunka elvégzéséhez illetve vízilétesítmény megépítéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez (létesítési engedély), továbbá annak használatba vételéhez, üzemeltetéséhez, valamint minden vízhasználathoz (üzemelési engedély) vízjogi engedély szükséges az 1995. évi LVII. Tv. 28.5 (1) alapján.

14. § 1. A településen helyi védelem alá vont épületek, épületegyüttesek, építmények, továbbá régészeti védelem alatt álló területek felsorolását e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

2. A helyi védettség alatt álló létesítmények tekintetében az építésügyi eljárásokban az általános előírásokon túlmenően az e rendelet előírásában foglalt építésügyi kötelezettségek is betartandók

3. A H-1 jelű épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva, illetve helyreállítva a homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, megőrizve illetve helyreállítva a homlokzati tagozatokat.

15. § 1. A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket és régészeti érdekű területeket az SZ1 külterületi szabályozási tervlap ábrázolja. nyilvántartott régészeti lelőhelyeken az eddigi használattól eltérő hasznosításhoz, építkezéshez, földmunkához a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatósági hozzájárulása szükséges.

2. Régészeti érdekű területeket érintő bármilyen talajmozgással járó beruházás esetén már a tervezési fázisban javasolt a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal bevonása, szakvéleményének kikérése.

3. Amennyiben a település közigazgatási területén bárhol a nyilvántartott régészeti lelőhelyeken és a régészeti érdekű területeken kívül építkezés vagy művelés kapcsán régészeti leletek vagy régészeti objektumok kerülnek elő, a munkálatokat fel kell függeszteni és értesíteni kell a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságát és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt.

16. § 1. Általános követelmények

17. § 1) A közutak építési területén fasorokat kell telepíteni. A fasorok helyét a közművek és az útburkolatok tervezésekor biztosítani kell.

18. § 1. Az „A”-„C” tűzveszélyességi osztályba tartozó és az „A”-„B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségeket tartalmazó épületek, az 500m ² alapterület (szintenkénti összesített alapterület) feletti „D”-„E” tűzveszélyességi osztályba tartozó ipari, mezőgazdasági és tároló épületek, valamint minden külön jogszabály szerinti közösségi épület, illetve a kétszintesnél nagyobb szintszámú lakó- és üdülőépület esetében (a pinceszintek figyelembe vétele nélkül) és az ezekkel szomszédos más rendeltetésű és tűzveszélyességi osztályú épületek között saját és szomszédos telken tűztávolságot kell tartani. A tűztávolság mértékét a tűzvédelmi hatóság határozza meg.

2. A mértékadó tűzszakasz területét a 2/2002. (I.23.) BM rendelet 5.sz. melléklet 1/5. fejezete alapján kell meghatározni, majd ezt figyelembe véve a 35/1996. (XII.29.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat 46. § (5)-(6) bekezdése alapján kell biztosítani a szükséges oltóvíz-intenzitást.

3. Az eggyel alacsonyabb tűzállósági fokozathoz tartozó tűzállósági határértékű épületszerkezetekből, anyagokból létesítendő építmények esetében be kell szerezni az illetékes elsőfokú túzvédelmi hatóság engedélyét.

4. A település tüzivíz-ellátását, valamint a tűzoltás feltételeit (tűzoltási út, terület) a 35/1996.(XII. 29.) BM rendelettel kiadott Országos Tűúzvédelmi Szabályzat vonatkozó előírásai szerint kell kialakítani illetve biztosítani.

5. A tűzoltóság vonulása és működése céljára ha arról más jogszabály illetve nemzeti szabvány másként nem rendelkezik az építményhez olyan utat illetve területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére.

19. § Ásványvagyon nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) csak érvényes bányászati ill. külön jogszabály alapján kiadott hatósági engedély birtokában végezhető. Ezen tevékenységek végzéséhez a Bányakapitányság engedélye ill. más hatóság engedélye esetén a Bányakapitányság szakhatósági engedélye szükséges.

20. § 1. A település környezetvédelmével kapcsolatos szabályokra külön önkormányzati környezetvédelmi rendeletet kell alkotni.

2. A településen való állattartás szabályait külön önkormányzati rendeletben kell megállapítani.

3. E rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervlapok kihirdetésüket követő 30. napon lépnek hatályba.