Palé Község Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése, továbbá az 1993. évi III. törvény 32. § és 92. § és az 1997. évi XXXI. törvény 18. és 29. § alapján az önkormányzat által pénzben és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátásokról és a szociális szolgáltatásokról szóló, a 7/2009.(VI.30.), 1/2010.(II.12.), 4/2010.(IV.27.) és 5/2010.(IX.02.) számú önkormányzati rendeletekkel módosított 1/2009.(II.06.) számú önkormányzati rendeletét módosítja és a rendelet szövegét a módosításokkal egységes szerkezetben az alábbiak szerint megállapítja.

I. fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1. §

(1) E rendelet célja, hogy a szociális és gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni juttatások, a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekvédelmi ellátások igénybe vételének szabályait megállapítsa, rendelkezzék az ellátások igénybe vételének jogosultságáról, az ellátások mértékéről és igénybevételük módjáról, a térítési díjakról.

(2) E rendelet alkalmazása során mindenkor figyelembe kell venni az egyes szociális ellátásokra vonatkozó jogszabályokat.

A szociális igazgatás általános szabályai, hatásköri rendelkezések

2. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed Palé Község Önkormányzata közigazgatási területén élő, a Szt. 3. § (1)-(3) bekezdésében foglalt személyekre.

(2)

3. §

(1) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó gyermekvédelmi és szociális ellátásra való jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény  rendelkezéseit a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (a továbbiakban: Szt.), a gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. törvényben (a továbbiakban: Gyvt.) és e rendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a képviselő-testület a Szt-ben, Gyvt-ben, illetve e rendeletben meghatározott feltételek szerint

a)

b) az Szt. 43/B. § (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat,

c) átmeneti segélyt,

d) temetési segélyt,

e) rendkívüli gyermekvédelmi támogatást

állapít meg.

(3) A képviselő-testület természetbeni ellátásként a rászorulók számára intézményi térítési díj támogatást (kedvezményt) biztosít.

(4) Az önkormányzat az aktív korúak ellátására jogosult személyek munkaerőpiaci helyzetének javítása érdekében közfoglalkoztatást szervez.

(5) A képviselő-testület a hatáskörét átruházza a polgármesterre a (2) bekezdés d) pontjában foglalt ügyekben, továbbá átmeneti segélyt állapíthat meg a létfenntartást veszélyeztető, azonnali orvoslást igénylő rendkívüli élethelyzetbe került rászorult részére.

(6) A polgármester döntése ellen a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Polgármesteri Hivatalban benyújtott, a képviselő-testülethez címzett fellebbezést lehet benyújtani. A fellebbezés illetékmentes. A fellebbezést a képviselőtestület a beadástól számított 30 napon belül bírálja el, illetve a legközelebbi testületi ülésen, legkésőbb 60 napon belül.

4. §

Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a jegyző a Szt-ben meghatározott feltételek szerint

a) időskorúak járadékát,

b) bérpótló juttatást,

c) rendszeres szociális segélyt,

d) az Szt. 41. § (1) bekezdésében és a 43/A. § (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat;

e) közgyógyellátást,

f) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt,

g) lakásfenntartási támogatást

állapít meg.

II. fejezet

Az ellátások formái

Aktív korúak ellátása

4/A. §

Az aktív korúak ellátása megállapítása és folyósítása szabályait a Szt. tartalmazza.

Foglalkoztatást helyettesítő támogatás

4/B. §

A foglalkoztatást helyettesítő támogatás megállapítása és folyósítása szabályait e rendeletben foglaltak mellett a Szt. tartalmazza.

Rendszeres szociális segély

5. §

(1) A Szt. 37. § (1) bekezdés b) és c) pontjában foglalt esetekben az aktív korúak ellátására jogosult személy részére rendszeres szociális segély folyósításának feltétele a Hegyháti Szociális Alapellátási Központtal (a továbbiakban: családsegítő szolgálat) való együttműködés.

(2) Az (1) bekezdés szerinti együttműködés során az ellátott köteles:

a) az ellátást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül a családsegítő szolgálatnál nyilvántartásba vetetni magát,

b) a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodni a családsegítő szolgálattal

c) teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat.

d) rendszeresen kapcsolatot tart a családsegítő szolgálattal.

(3) A beilleszkedést segítő programok típusai:

a)  szociális életvezetési egyéni tanácsadás

b) csoportos álláskeresési tanácsadás, tréning,

c) oktatásban, képzésben történő részvétel, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére irányuló képzés.

6. §

(1) A családsegítő szolgálattal való kapcsolattartás keretében az együttműködő személy köteles havonta tanácsadáson megjelenni. A megjelenési kötelezettség teljesítéséről a családsegítő szolgálat nyilvántartást vezet.

(2) Az (1) bekezdésben írt jelentkezési kötelezettség első ízben történt elmulasztása esetén a családsegítő szolgálat írásban figyelmeztetést küld, és újabb időpontot tűz ki a jelentkezési kötelezettség teljesítésére. Az újabb időpont elmulasztása az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül.

Közfoglalkoztatás

7. §

(1) A közfoglalkoztatás keretében különösen a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személyek foglalkoztatását kell biztosítani.

(2) A közfoglalkoztatás keretében végezhető közfeladatok köre különösen:

a ) környezetvédelmi, kommunális munka,

b) szociális ellátás,

c) épületfenntartással kapcsolatos tevékenység,

d) közművelődési feladatok.

(3) A közfoglalkoztatás megszervezését az önkormányzat, illetőleg a többcélú kistérségi társulás látja el.

Ápolási díj

8. §

(1) Méltányosságból ápolási díjat állapíthat meg a képviselő-testület a tartósan gondozásra szoruló nagykorú személy otthoni ápolását ellátó hozzátartozó részére, amennyiben az ápoló hozzátartozó az ápolás érdekében nem tudja kereső tevékenységét tovább folytatni, és az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150 %-át.

(2)

9. §

(1) Az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ha az ellátott rendszeres étkeztetéséről, ápolásáról nem gondoskodik, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában nem működik közre. Az ápoló tevékenység szükségszerűen napi rendszerességű kell legyen.

(2) A Hegyháti Szociális Alapellátási Központ az ápolást végző személy kötelezettségének teljesítését félévenkénti rendszerességgel ellenőrzi. Az ellenőrzés az ápolt személy otthonában való szemlével történik. Az ellenőrzést végző együttműködik a háziorvossal is, hogy meggyőződhessen az ápolt személy egészségi állapotának esetleges romlásáról és annak okairól. Amennyiben az ellenőrzés során úgy látja, hogy az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ezt a jegyzőnek írásban jelzi.

Lakásfenntartási támogatás

10. §

11. §

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

12. §

(1) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás (a továbbiakban: rendkívüli támogatás) állapítható meg, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. A rendkívüli támogatás megállapítása – a (8) bekezdésben foglaltak kivételével - a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(2) Rendkívüli támogatás állapítható meg, ha a család az alkalmanként jelentkező többletkiadások, így különösen a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, betegség vagy iskoláztatás költségeit más módon nem képes biztosítani, ha az egy főre jutó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

(3) Egy évben legfeljebb hat alkalommal részesülhet egy család rendkívüli támogatásban, kivéve a térítési díj átvállalásával nyújtott rendkívüli támogatást.

(4) A rendkívüli támogatás egyszeri összegét – a (7) bekezdés kivételével - 3-20.000,-Ft között lehet megállapítani.

(5) A rendkívüli támogatás igénybevételének feltétele, hogy a gyermek Palé községben lakóhellyel rendelkezzen és életvitelszerűen a településen éljen.

(6) A rendkívüli támogatás természetbeni ellátásként is megállapítható.

(7) Természetbeni ellátásként az önkormányzat a tanév során biztosítja a sásdi általános iskolába, óvodába járó bejáró gyermekek helyközi bérletjegyét.

(8) A (7) bekezdésben szabályozott ellátás biztosítása a polgármester hatáskörébe tartozik.

Átmeneti segély

13. §

(1) Átmeneti segélyt nyújthat az önkormányzat a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személy részére. A segély folyósításáról a képviselő-testület dönt.

(2) Átmeneti segély annak a családnak adható, ahol az egy főre jutó havi családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, illetve egyedül élő esetében annak 150 %-át.

(3) Akik megélhetésük veszélyeztetése nélkül az alkalmanként jelentkező többletkiadásokat, különösen betegség, elemi kár esetén, nem tudják fedezni, évente legfeljebb egy alkalommal átmeneti segélyben részesíthetők.

(4) Átmeneti segély évente legfeljebb hat alkalommal adható. Az átmeneti segély egyszeri összegét a rászorultsághoz igazodóan 3-20.000 forint közötti összegben kell meghatározni.

(5) Átmeneti segély – önhibáján kívül létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személy részére - pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában, legfeljebb egy éves időszakra is nyújtható. A kölcsön nyújtásáról a képviselő-testület és a jogosult megállapodást köt, melyben meg kell határozni a kölcsön összegét, kifizetésének módját, a törlesztés határidejét és összegét. Aki a megállapodásban foglalt határidőben törlesztési vagy visszafizetési kötelezettségének nem tesz eleget, az elmulasztott határidőtől számított 2 évig átmeneti segélyben és rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban nem részesíthető. Szociális kölcsön legfeljebb kétévente egyszer nyújtható. Összege – a (4) bekezdéstől eltérően – 50.000 forintig terjed.

(6) Az átmeneti segély adható alkalmanként és legfeljebb kéthavi rendszerességgel.

(7) Az átmeneti segély folyósítása készpénzben vagy a rászorult költségeinek átvállalásával is történhet.

(8) Gyermekenként 20.000 Ft egyszeri átmeneti segély illeti meg a szülő anyát gyermeke születésére tekintettel. A szülési segély folyósításáról a polgármester gondoskodik.

14. §

A létfenntartást veszélyeztető, azonnali orvoslást igénylő rendkívüli élethelyzetbe került rászorult részére – a 12. és 13. §-ban foglalt szabályok betartásával, alkalmanként legfeljebb 5.000 forint ér-tékben – a polgármester is állapíthat meg rendkívüli gyermekvédelmi támogatást vagy átmeneti segélyt.

Temetési segély és köztemetés

15. §

(1) Temetési segély nyújtható annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, ha a családban az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedül élő esetén annak 300 %-át.

(2) A temetési segély megállapítása és a köztemetés elrendelése a polgármester hatáskörébe
tartozik.

(3)

(4) A temettető a segély felvételére egy esetben jogosult. A kérelem benyújtásakor a kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy máshol e címen nem igényelt és nem kapott segélyt. A temetési segély felvételének tényét a halotti anyakönyvi kivonatra fel kell jegyezni. A temetési segély iránti kérelemhez be kell nyújtani a halotti anyakönyvi kivonatot, továbbá a kérelmező nevére szóló, a temetés költségeit tartalmazó számlát. Mindkét mellékletről a Polgármesteri Hivatal másolatot készít és az eredeti dokumentumokat visszaszolgáltatja

(5) A helyben szokásos legolcsóbb temetés összege 75.000 Ft.A temetési segély összege a helyben szokásos legolcsóbb temetés 26,66 %-a, 20.000 Ft, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti. A kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyezteti a temetési költségek viselése és a helyben szokásos legolcsóbb temetés teljes összegét elérő temetési segély nyújtható, ha az eltemettető családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének felét, egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, és a családtagok egyikének sincs a Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontja szerint számítandó vagyona.

(6) Közköltségen történő eltemettetés esetén a képviselő-testület - az eltemettetésre köteles személy szociális rászorultsága esetén - kérelemre a temetési költségek megtérítésére fizetési halasztást adhat. A szociális rászorultság megítélésénél e rendeletnek az átmeneti segélyre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

Közgyógyellátás méltányosságból

16. §

(1) Méltányosságból közgyógyellátásra való jogosultságot kell megállapítani annak a részére, aki szociálisan rászorult és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni.

(2) Közgyógyellátásra való jogosultság elbírálása szempontjából szociálisan rászorult az, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét. A havi igazolt gyógyszerköltség akkor tekinthető létfenntartást veszélyeztetően magasnak, ha az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10 %-át meghaladja.

III. Fejezet

17. §

18. §

19. §

20. §

21. §

22. §

22/A. §

IV. fejezet

Korlátozó rendelkezések

23. §

(1)

(2)

(3) A helyi lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás ellátásokra való jogosultság feltétele, hogy a kérelmező minden tőle elvárhatót megtegyen annak érdekében, hogy szociális problémáit megszüntesse vagy csökkentse, így például együttműködik a munkaügyi központtal, közmunkát vállal, alkalmi munkavállalói könyvet vált ki és alkalmi munkát vállal, igénybe veszi a családsegítő és/vagy a gyermekjóléti szolgáltatást.

(4)

(5) Nem nyújtható szociális ellátás annak a személynek, aki körülményeivel kapcsolatban valótlan tényt közöl.

V. fejezet

Eljárási rendelkezések

24. §

(1) Az e rendeletben felsorolt szociális és gyermekvédelmi ellátásokra vonatkozó eljárás általában kérelemre indul.

(2) Hivatalból is indulhat eljárás alap- és középfokú oktatási intézményekben tanulók ellátását szolgáló rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra. A hivatalbóli eljárást természetes és jogi személy is kezdeményezheti.

(3) Az e rendeletben szabályozott szociális juttatások iránti kérelmet – ha e rendelet másként nem rendelkezik - a polgármesternél vagy a Polgármesteri Hivatalban kell benyújtani.

(4) A szociális és gyermekvédelmi ellátásokra való jogosultság elbírásához a hatóság bekéri a jogszabályban és e rendeletben meghatározott feltételeket hitelt érdemlően igazoló bizonylatokat. A kérelmező köteles családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni és azokat igazolni. Amennyiben a kérelmező a bizonylatokat az eljáráshoz felszólítás ellenére sem bocsátja rendelkezésre, kérelmét el kell utasítani.

(5) A jövedelmet az alábbiak szerint kell igazolni:

a) munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelmet és táppénzt: a munkáltató által kiállított igazolással,

b) társas és egyéni vállalkozásból, valamint őstermelői tevékenységből származó jövedelmet az APEH által kiadott jövedelem-igazolással,

c) nyugellátást, baleseti nyugellátást, árvaellátást és egyéb nyugdíjszerű ellátásokat nyugdíjszelvénnyel,

e) a gyermek ellátásához és gondozásához kapcsolódó támogatásokat (GYED, GYES, GYET, családi pótlék, gyermektartásdíj stb.) a kifizetőtől nyert igazolással,

f) a munkaügyi szervek által folyósított rendszeres pénzbeli ellátást, munkanélküli járadékot az erről szóló határozattal,

g) bérbeadásból származó jövedelmet és megbízási vagy egyéb jogügyletből származó jövedelmet szerződéssel,

h) egyéb jövedelmet (pl. ösztöndíj, értékpapírból származó jövedelem, kis összegű kifizetések stb.) a kifizetőtől nyert igazolással,

j)

25. §

A kérelemnek teljes egészében helyt adó, szociális juttatást vagy szociális szolgáltatást megállapító határozat egyszerűsített határozat formájában is kiadható.

26. §

(1) A pénzbeli szociális juttatások folyósítása a határozat végrehajthatóvá válását követően a hivatal házipénztárában vagy helyben a faluházban való kifizetéssel történik az alábbi határidőben.

a) A nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül esedékes.

b) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése a jogszabályban foglalt, illetőleg a határozatban elrendelt határidőben történik.

(2) Rendkívüli esetben a megállapított szociális ellátás postai úton is utalható, így különösen mozgáskorlátozott személyek részére.

(3) A szociális és gyermekvédelmi ellátásban részesülő – ha jogszabály másként nem rendelkezik - a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles írásban vagy személyesen értesíteni a Polgármesteri Hivatalt.

VI. fejezet

Záró rendelkezések

27. §

(1) E rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2011. április 1. napján lép hatályba azzal, hogy a hatálybalépés napján már benyújtott, de még el nem bírált kérelmek esetében is alkalmazni kell.

(2) E rendelet 10. §-ában foglalt módosítások 2011. szeptember 1-jén lépnek hatályba.

Palé, 2011. március 28.

Pintérné Magyar Mária                           Dr. Kajdon Béla

polgármester                                             jegyző