Palé Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, továbbá az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja, hatálya

1. §

(1) E rendelet célja, hogy megállapítsa egyes szociális és gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások igénybe vételének szabályait, az ellátásokra való jogosultság feltételeit, az ellátások mértékét, és igénybevételük módját.

(2) Az önkormányzat által folyósított gyermekvédelmi és szociális ellátásra való jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, és a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (a továbbiakban: Szt.), valamint a gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. törvényben (a továbbiakban: Gyvt.) és e rendeletben meghatározott eltérésekkel.

2. §

A rendelet hatálya kiterjed Palé Község Önkormányzata közigazgatási területén élő, a Szt. 3. § (1)-(3) bekezdésében foglalt személyekre.

2. Hatásköri rendelkezések

3. §

(1) A képviselő-testület a hatáskörét átruházza a polgármesterre

a) az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapítandó önkormányzati segély,

b) gyermek születéséhez kapcsolódó önkormányzati segély,

c) és az azonnali intézkedés igénylő esetekben önkormányzati segély megállapítása ügyekben.

(2) A polgármester döntése ellen a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Sásdi Közös Önkormányzati Hivatalban (a továbiakban: önkormányzati hivatal) benyújtott, a képviselő-testülethez címzett fellebbezést lehet előterjeszteni. A fellebbezést a polgármester a képviselő-testület következő ülése elé terjeszti. A fellebbezést a beadástól számított legkésőbb 60 napon belül el kell bírálni.

II. fejezet Pénzbeli és természetbeni ellátások

3. Rendszeres szociális segély

4.§

(1) Az aktív korúak ellátására (rendszeres szociális segélyre) jogosult személy Szt-ben meghatározott együttműködési kötelezettségének teljesítésére az önkormányzat a Hegyháti Szociális Alapellátási Központot (a továbbiakban: családsegítő szolgálat) jelöli ki.

(2) Az együttműködés során az ellátott köteles:

a) az ellátást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül a családsegítő szolgálatnál nyilvántartásba vetetni magát,

b) a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodni a családsegítő szolgálattal

c) teljesíteni a beilleszkedését segítő programban foglaltakat,

d) rendszeresen kapcsolatot tartani a családsegítő szolgálattal.

(3) A beilleszkedést segítő programok típusai:

a) szociális életvezetési egyéni tanácsadás

b) csoportos álláskeresési tanácsadás, tréning,

c) oktatásban, képzésben történő részvétel, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére irányuló képzés.

(4) A családsegítő szolgálattal való kapcsolattartás keretében az együttműködő személy köteles havonta tanácsadáson megjelenni. A megjelenési kötelezettség teljesítéséről a családsegítő szolgálat nyilvántartást vezet.

(5) A (4) bekezdésben írt jelentkezési kötelezettség első ízben történt elmulasztása esetén a családsegítő szolgálat írásban figyelmeztetést küld, és újabb időpontot tűz ki a jelentkezési kötelezettség teljesítésére. Az újabb időpont elmulasztása az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül.

(6) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül továbbá, ha a megállapított határidőn belül nem köt írásos megállapodást a családsegítő szolgálattal, vagy a vállalt beilleszkedést segítő programot önhibájából nem teljesíti.

4. Ápolási díj

5. §

(1) Ápolási díjat állapíthat meg a képviselő-testület annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, amennyiben az ápoló hozzátartozó szociálisan rászorult. E bekezdés alkalmazása során szociálisan rászorult az a személy, akinek a családjában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150 %-át.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ápolási díj iránti kérelemhez hitelt érdemlő módon igazolni kell a háztartás tagjainak jövedelmét.

6. §

(1) Az ápolási díjban részesülő köteles az ápolási tevékenységet folyamatosan biztosítani ápoltja számára. Az ápoló tevékenység szükségszerűen napi rendszerességű. (2) A 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 27. § (2) bekezdésében foglalt eseten túl az ápolási kötelezettség megszegésének minősül, és az ellátás megszüntetését vonja maga után, ha az ápoló 15 napot meghaladóan folyamatosan az ápolás helyétől távol, így különösen ha külföldön tartózkodik, kivéve a gyógykezelés célú távollétet. Az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ha az ellátott rendszeres étkeztetéséről, ápolásáról nem gondoskodik, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában nem működik közre. (3) Az ápoló távollétét az ápolt erre vonatkozó nyilatkozata, köztudomás vagy környezettanulmány alapján lehet megállapítani. (4) Az alapvető ápolási, gondozási igények kielégítésének elmulasztását a képviselő-testület az ápolt erre vonatkozó nyilatkozata, illetőleg egészségügyi ellátást végző szerv vagy személy jelzése alapján a házi segítségnyújtó szolgálat gondozójának bevonásával ellenőrzi. Az ellenőrzést 5 egymást követő munkanapon keresztül, naponta kell lefolytatni. A Hegyháti Szociális Alapellátási Központ az ápolást végző személy kötelezettségének teljesítését félévenkénti rendszerességgel ellenőrzi. Az ellenőrzés az ápolt személy otthonában való szemlével történik. Az ellenőrzést végző együttműködik a háziorvossal is, hogy meggyőződhessen az ápolt személy egészségi állapotának esetleges romlásáról és annak okairól. Amennyiben az ellenőrzés során úgy látja, hogy az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ezt a képviselő-testületnek írásban jelzi.

5. Önkormányzati segély

7. §

(1) Önkormányzati segély adható a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére.

(2) Évente legfeljebb hat alkalommal, eseti jelleggel vagy meghatározott időszakra önkormányzati segélyben lehet részesíteni azokat a személyeket, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak, feltéve, hogy a kérelmező egy főre számított havi családi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át.

(3) Évente legfeljebb két alkalommal, eseti jelleggel önkormányzati segélyben lehet részesíteni azokat a személyeket is, akik alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások (így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások) anyagi segítségre szorulnak, feltéve, hogy egy főre számított havi családi jövedelmük nem haladja meg a (2) bekezdésben foglalt jövedelemhatár kétszeresét.

(4) Az önkormányzati segélyre való jogosultság feltétele, hogy a kérelmező minden tőle elvárhatót megtegyen annak érdekében, hogy szociális problémáit megszüntesse vagy csökkentse, így például együttműködjön a munkaügyi központtal, közfoglalkoztatásban vegyen részt, igénybe vegye a családsegítő vagy a gyermekjóléti szolgáltatást. Nem nyújtható önkormányzati segély annak a személynek, aki körülményeivel kapcsolatban valótlan tényt közöl.

(5) A képviselő-testület évente minden Paléi lakos, a településen életvitelszerűen lakó szülőt, illetve nagykorú tanulót a beiskolázás költségeire tekintettel önkormányzati segélyben részesíthet.

8. §

(1) Az önkormányzati segély folyósításáról – a (2)-(3) bekezdésben foglaltak kivételével - a képviselő-testület dönt.

(2) A létfenntartást veszélyeztető, azonnali orvoslást igénylő rendkívüli élethelyzetbe került rászorult részére – e rendeletben foglalt szabályok betartásával, esetenként legfeljebb 5.000 Ft értékben – a polgármester is állapíthat meg önkormányzati segélyt.

(3) A polgármester hatáskörébe tartozik továbbá a 10-11. §-ban foglalt esetben önkormányzati segély megállapítása. (4) Az önkormányzati segély iránti kérelemhez – a 7. § (5) bekezdésében, 10-11. §-ban és a 14. §-ban foglalt eseteket kivéve – csatolni kell a család kérelem beadását megelőző havi jövedelmét igazoló dokumentumokat.

9. §

(1) Az önkormányzati segély természetbeni szociális ellátás formájában is megállapítható. A gyermekintézmények térítési díjának kifizetéséhez nyújtott támogatás a 7. § (3) bekezdésében foglalt jogosultsági feltételek szerint adható.

(2) A pénzbeli önkormányzati segély esetenkénti összege 3.000 forinttól 20.000 forintig terjedő összeg lehet.

10. §

A szülőt a gyermek megszületését követő 6 hónapon belül benyújtott kérelmére gyermekenként 20.000 Ft önkormányati segély illeti meg.

11. §

(1) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként önkormányzati segély (a továbbiakban: temetési önkormányzati segély) nyújtható annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott.

(2) A temetési önkormányzati segély megállapítása a polgármester hatáskörébe tartozik. A temetési önkormányzati segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani.

(3) A temettető a temetési önkormányzati segély felvételére temetésenként egy esetben jogosult. A kérelem benyújtásakor a kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy máshol e címen nem igényelt és nem kapott önkormányzati segélyt. (4) A temetési önkormányzati segély összege a helyben szokásos legolcsóbb temetés több mint 10 %-a, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmező vagy családja létfenntartását ellehetetleníti. A kérelmező vagy családja létfenntartását ellehetetleníti a temetési költségek viselése, és a helyben szokásos legolcsóbb temetés teljes összegét elérő temetési önkormányzati segély nyújtható, ha az eltemettető családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének felét, egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, és a családtagok egyikének sincs a Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontja szerint számítandó vagyona. (5) A helyben szokásos legolcsóbb temetés összege 75.000 Ft, a temetési önkormányzati segély legkisebb összege 20.000 Ft

12. §

(1) Önkormányzati segély 2 évente egyszer pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható. A kamatmentes kölcsön összege – a 9. § (2) bekezdésétől eltérően – 50.000 forintig terjed.

(2) A kölcsön folyósításáról szóló határozatban rögzíteni kell a kölcsön folyósítás célját, összegét, a visszafizetés feltételeit és a kölcsön késedelmes megfizetése esetén a behajtás módját. A kölcsön nyújtásáról a képviselő-testület döntése alapján a polgármester és a jogosult megállapodást köt, melyben meg kell határozni a kölcsön összegét, kifizetésének módját, a visszafizetés feltételeit, a kölcsön késedelmes megfizetése esetén a behajtás módját.

(3) A kamatmentes kölcsönt legfeljebb 1 év alatt kell visszafizetni, a képviselő-testület döntése szerint havi egyenlő részletekben. Az első részletet a kölcsön felvételét követő hónap 15. napjáig kell megfizetni. A határidőben vissza nem fizetett kölcsönt a Szt-nek a jogosulatlanul felvett ellátásra vonatkozó rendelkezése szerint kell behajtani.

13. §

Az eltemettetésre köteles személy szociális rászorultsága esetén a polgármester a köztemetés költségeinek megtérítését kérelemre, méltányosságból elengedheti, mérsékelheti, részletfizetési kedvezményt vagy fizetési halasztást adhat. A szociális rászorultság megítélésénél e rendeletnek az önkormányzati segélyre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

14. §

(1) Az önkormányzat a helyi önkormányzatok szociális célú tűzifavásárlásához kapcsolódó kiegészítő támogatása pályázaton elnyert mennyiségben és minőségben rendelkezésére álló tűzifát a rászoruló lakosság számára természetbeni önkormányzati segélyként (a továbbiakban: szociális célú tűzifa juttatás) biztosítja.

(2) A szociális célú tűzifa juttatásról a képviselő-testület határozattal dönt. A rendelkezésre álló tűzifamennyiséget a legrászorultabbak között kell elosztani. A rászorultság mértékének meghatározása során előnyben kell részesíteni a Szt. szerint aktív korúak ellátására, az időskorúak járadékára, valamint – tekintet nélkül annak természetbeni vagy pénzbeli formában történő nyújtására – lakásfenntartási támogatásra jogosultakat, és a Gyvt. szerint halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelő családokat.

(3) Szociális célú tűzifa juttatás keretében háztartásonként legfeljebb 5 m3 tűzifa rászorulók ingatlanára történő szállítására kerül sor. A tűzifa biztosítása, valamint rászorulókhoz történő kiszállítása egyaránt ellenszolgáltatás nélkül történik.

6. Méltányossági közgyógyellátás

15. §

(1) Méltányosságból közgyógyellátásra jogosult az a szociálisan rászorult, akinek a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni.

(2) Méltányossági közgyógyellátásra való jogosultság elbírálása szempontjából szociálisan rászorult az, akinek a családjában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.

(3) Létfenntartást veszélyeztetően magas a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége, ha annak havi összege meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10 %-át.

(4) A méltányossági közgyógyellátás megállapítása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

III. Fejezet

Eljárási rendelkezések

16. §

(1) Az e rendeletben felsorolt szociális és gyermekvédelmi ellátásokra vonatkozó eljárás általában kérelemre indul. Pénzbeli és természetbeni ellátás nyújtására hivatalból is indulhat eljárás, illetőleg hivatalból történő eljárást kezdeményezhet köznevelési intézmény, egészségügyi, gyermekvédelmi vagy szociális szolgáltatást nyújtó szerv vagy személy, illetőleg civil szervezet is.

(2) Az ellátások iránti kérelmet az önkormányzati hivatal hatósági irodájában kell benyújtani.

(3) A jogosultság megállapítása érdekében – a döntéshozó felkérésére - környezettanulmányt végez a családsegítő vagy a gyermekjóléti szolgálat. A környezettanulmány elvégzésébe bevonható a védőnői szolgálat és a köznevelési intézmények dolgozói is.

(4) A szociális és gyermekvédelmi ellátásokra való jogosultság elbírásához a Szt. 18. § szerinti adatokat, továbbá az adott ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó nyilatkozatokat, adatokat, illetőleg az adatok hatóság által történő beszerzéséhez szükséges nyilatkozatokat kell csatolni. A kérelmező köteles családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni és azokat igazolni. Amennyiben a kérelmező a nyilatkozatokat felszólítás ellenére sem bocsátja rendelkezésre, kérelmét el kell utasítani.

(5) A jövedelmet az alábbiak szerint kell igazolni:

a) munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelmet és táppénzt: a munkáltató jövedelem-igazolásával,

b) társas és egyéni vállalkozásból, valamint őstermelői tevékenységből származó jövedelmet az adóhatóság által kiadott jövedelem-igazolással,

c) nyugellátást, baleseti nyugellátást, árvaellátást és egyéb nyugdíjszerű ellátásokat: az előző havi nyugdíjszelvénnyel vagy banki kivonattal

d) a gyermek ellátásához és gondozásához kapcsolódó támogatást (GYED, GYES, GYET, családi pótlék, gyermektartásdíj stb.) postai szelvénnyel, banki kivonattal vagy a kifizetőtől nyert igazolással,

e) a munkaügyi szervek által folyósított ellátást: az erről szóló határozattal,

f) bérbeadásból származó jövedelmet és megbízási vagy egyéb jogügyletből származó jövedelmet a szerződéssel,

g) egyéb jövedelmet (pl. ösztöndíj, értékpapírból származó jövedelem, kis összegű kifizetések stb.) a kifizetőtől nyert igazolással.

17. §

(1) A pénzbeli ellátások folyósítása a határozat végrehajthatóvá válását követően a hivatal házipénztárában vagy helyben a faluházban való kifizetéssel történik az alábbi határidőben.

a) A nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15, azonnali intézkedést igénylő esetben megállapított ellátás kifizetése 3 napon belül történik.

b) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése a jogszabályban, illetőleg a határozatban elrendelt határidőben történik.

(2) Rendkívüli esetben a megállapított szociális ellátás postai úton is utalható, így különösen mozgáskorlátozott személyek részére.

(3) A rendszeres szociális és gyermekvédelmi ellátásban részesülő – ha jogszabály másként nem rendelkezik - a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles írásban vagy személyesen értesíteni az önkormányzati hivatalt, az ellátást megállapító határozatban erre a figyelmét fel kell hívni.

(4) A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésével, elengedésével, a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatban a Szt. 17. §-ának figyelembe vételével az adott ellátás tekintetében hatáskörrel rendelkező dönt.

IV. fejezet

Záró rendelkezések

18. §

(1) E rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2014. január 1. napján lép hatályba azzal, hogy a hatálybalépés napján már benyújtott, de még el nem bírált kérelmek esetében is alkalmazni kell.

(2) E rendelet 19. § 2014. március 1-jén lép hatályba, és az azt követő napon hatályát veszti.