1. § (1) A rendelet hatálya Palé Község Önkormányzata tulajdonában lévő ingatlanokra, ingó vagyontárgyakra, valamint vagyoni értékű jogokra (a továbbiakban: vagyon) terjed ki, amelyek az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálják.

(2) Az önkormányzat vagyona nemzeti vagyon, amely törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem tartozó üzleti vagyonból áll.

2. § (1) Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon, amely vagy forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes.

(2) A törzsvagyon közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja. A gazdasági (vállalkozói) tevékenységbe az így nem hasznosítható vagyonrészek vonhatók be a vagyon alapvető rendeltetésének szem előtt tartásával.

3. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyontárgyakból tevődik össze.

(2) Kizárólagos önkormányzati tulajdonban állnak

(3) Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon - az Nvtv-ben foglalt kivétellel - nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalmi jog kivételével nem terhelhető meg, azon osztott tulajdon nem létesíthető.

(4) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyontárgyak köre:

(5) A Képviselőtestület a (4) bekezdés szerint nem minősít vagyontárgyat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyontárgynak.

4. § (1) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona a 3. § hatálya alá nem tartozó és törvény vagy önkormányzati rendelet által ekként meghatározott vagyonelem.

(2) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak:

(3) A (2) bekezdés szerinti vagyontárgyak az Önkormányzat vagyonnyilvántartásában és az ingatlanvagyon-kataszterében kerülnek felsorolásra.

4/A. § (1) A Képviselőtestület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) és az Nvtv. törvény keretei között rendeletben dönt

(2) A képviselőtestület minősített szavazattöbbséget igénylő döntésével – a Mötv-ben és a Nvtv-ben foglaltak figyelembe vételével - az egyes vagyontárgyak hasznosításáról hozandó önkormányzati döntéssel egyidejűleg a vagyontárgy forgalomképességét is érintő besorolását megváltoztathatja.

5. § (1) Az Önkormányzatot – törvényben meghatározott eltérésekkel – megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, terhelik.

(2) A tulajdonosi jogok gyakorlása – eltérő törvényi rendelkezés hiányában – magában foglalja a vagyontárgy bérletével, használatával, hasznainak szedésével, elidegenítésével, megterhelésével és más módon történő hasznosításával kapcsolatban a tulajdonost megillető jogosítványok gyakorlását, jognyilatkozatok tételét és kötelezettségek vállalását, ideértve a vagyontárgyat érintő hatósági eljárásban a tulajdonost illető nyilatkozattételi jogot (tulajdonosi hozzájárulás kiadását), továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél (peres fél) jogát.

(3) A vagyonnal kapcsolatos rendelkezési jog gyakorlása során figyelemmel kell lenni a hatályos jogszabályok – így különösen az önkormányzati törvény, az államháztartási törvény és ennek végrehajtására kiadott kormányrendeletek – rendelkezéseire.

(4) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet.

6. § (1) A forgalomképtelen vagyontárgyak elidegenítésére kötött szerződés semmis. Az ilyen vagyontárgy nem terhelhető meg, nem köthető le, s nem lehet követelés biztosítéka, tartozás fedezete sem.

(2) A forgalomképtelen vagyon hasznosításáról a (3) bekezdésben foglalt kivétellel a képviselő-testület a hivatala, intézménye és gazdasági társasága útján gondoskodik.

(3) Koncessziós formában történő hasznosítás esetén a koncessziós pályázat kiírásáról és elbírálásáról a képviselő-testület dönt.

7. § (1) A korlátozottan forgalomképes önkormányzati törzsvagyon szerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, alapítványba és gazdasági társaságba történő beviteléről – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a képviselő-testület rendelkezik.

(2) A 4. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt ingó vagyon

(3) A feleslegessé vált ingóságok körének meghatározásához költségvetési szerv esetén a polgármester egyetértése, egyéb esetben a képviselő-testület döntése szükséges, amennyiben ezen ingóságok együttes értéke meghaladja a 300 ezer forintot.

8. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati gazdasági társaság, intézmény, hivatal használatában lévő korlátozottan forgalomképes vagyonnak tulajdonjog változással és megterheléssel nem járó hasznosítását az alapító okirat szerinti tevékenység keretében intézményére, gazdasági társaságára, hivatalára bízza.

(2) A képviselő-testület a közművek tulajdonjog változással és megterheléssel nem járó hasznosítását az üzemeltetőre bízza.

(3) A költségvetési szerv és a gazdasági társaság az alapító okirat szerinti tevékenysége keretében a használatában lévő ingatlan bérbeadására egy évre szerződést köthet, melyről az aláírást követő 15 napon belül köteles a polgármestert tájékoztatni, egy éven túli szerződéskötéshez a polgármester előzetes hozzájárulása szükséges.

(4) A képviselő-testület a költségvetési szerv, gazdasági társaság használatában nem lévő korlátozottan forgalomképes ingatlannak a tulajdonjog változással és megterheléssel nem járó hasznosítását, egy évet meg nem haladó időtartamú bérbeadását a polgármesterre ruházza.

(5) A képviselő-testület továbbá a polgármesterre ruházza a korlátozottan forgalomképes vagyon feletti, az előzőekben nem szabályozott egyéb rendelkezési jog gyakorlását. (Pl. szolgalmi jog bejegyzés, felépítményes ingatlanok funkcióváltásához tulajdonosi hozzájárulás, telek-alakítással járó feladatok, ingatlannyilvántartásba kötelezettség bejegyzés, véleményezés stb.)

9. § (1) Az Önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonát képezik mindazok a vagyonelemek, amelyek nem tartoznak a törzsvagyonba.

(2) Az üzleti vagyon az Nvtv. törvény rendelkezéseinek megfelelően hasznosítható, elidegeníthető, bérbe,- használatba, koncesszióba adható, gazdasági társaságba bevihető, megterhelhető, biztosítékul adható.

(3) A (2) bekezdésben foglalt vagyontárgyak az Önkormányzat vagyonnyilvántartásában és az ingatlanvagyon-kataszterében kerülnek felsorolásra.

10. § (1) A nem törzsvagyon körébe tartozó vagyon szerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről a képviselő-testület rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyon 1 évet meg nem haladó időtartamú bérbeadásáról, használatba adásáról a polgármester rendelkezik.

(3) A polgármester a (2) bekezdés szerinti átadott hatáskörben hozott döntéséről köteles a képviselő-testületet tájékoztatni.

(4) A forgalomképes vagyon tekintetében az (1)-(3) bekezdésekben nem szabályozott egyéb rendelkezési jog gyakorlására a 8. § (5) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell.

(5) Forgalomképes vagyont ingyenes használatba adni nem lehet. Kivéve, ha ez közérdekből a külterületi ingatlan gondozása érdekében szükséges, a képviselő-testület elrendelheti az ingyenes használatba adást.

10/A. § (1) Az önkormányzati közfeladatok hatékonyabb ellátása érdekében az Önkormányzat a tulajdonában levő nemzeti vagyonra a Mötv. 109. §-ában és a Nvtv. 11. §-ában meghatározott szabályok szerint, a Nvtv. 3. § 19. pont b) alpontjában meghatározott szervezetek (vagyonkezelők) részére – a közfeladat egyidejű átadása mellett – vagyonkezelői jogot létesíthet. Ingatlanvagyon esetében a vagyonkezelői jog létrejöttéhez annak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges.

(2) A vagyonkezelői jog a jelen rendeletben meghatározottak alapján csak kijelöléssel és ingyenesen szerezhető meg.

(3) A vagyonkezelői jog vagyonkezelési szerződéssel ruházható át. A vagyonkezelési szerződés határozott időre szól és csak arra az időre köthető, ameddig a vagyonkezelő az önkormányzati közfeladatot (viziközmü üzemeltetése) ellátja.

(4) A vagyonkezelői jog csak akkor szerezhető meg és csak addig gyakorolható, ha és ameddig a vagyonkezelő megfelel a törvényi és egyéb jogszabályi feltételeknek.

(5) A vagyonkezelőt – ha jogszabály másként nem rendelkezik – megilleti a tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei – ideértve a számvitelről szóló törvény szerinti könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettséget is – azzal, hogy a vagyont nem idegenítheti el, továbbá nem terhelheti meg és a vagyonkezelői jogot 3. személyre nem ruházhatja át.

(6) A vagyonkezelőt megillető jogok és terhelő kötelezettségek gyakorlásának részletes feltételeit a vagyonkezelési szerződésbe kell foglalni.

(7) A vagyonkezelő a vagyonkezelési jogosultságát mindenkor az önkormányzat tulajdonosi és településüzemeltetési- fejlesztési érdekeinek figyelembevételével kell, hogy gyakorolja. E jog jogszerű gyakorlásának egyúttal biztosítania kell az önkormányzati közfeladatnak minősülő vízellátási és szennyvízelvezetési, - tisztítási, - ártalmatlanítási feladatok ellátását, elősegítve az önkormányzat területén elhelyezkedő fogyasztók legjobb, legkorszerűbb és leggazdaságosabb szolgáltatásban részesítését.

(8) A vagyonkezelési szerződésben rendelkezni kell a tulajdonosi érdekek érvényesülésének biztosításáról is. Ennek érdekében vagyonkezelő évente köteles tájékoztatni az önkormányzatot a kezelt vagyon alakulásáról, az amortizáció nagyságáról, a rekonstrukciós és értéknövelő felújítási munkák éves ütemezéséről és azok várható anyagi kihatásairól, a tárgyévet követő elszámolásról.

(9) A vagyonkezelésbe vett vagyon rendeltetésszerű használatát, állapotát, az elszámolások helyességét a tulajdonos önkormányzat közvetlenül is jogosult ellenőrizni. A vagyonkezelő az ellenőrzés során köteles együttműködni, ennek keretében adatszolgáltatási kötelezettségét teljesíteni, és különböző a vagyonkezelést érintő nyilvántartásokba a betekintést biztosítani, az egyes vagyontárgyak helyszíni szemléjét elősegíteni, biztosítani. Az önkormányzat az ellenőrzéshez szakértőt is igénybe vehet.

11. § (1) Az önkormányzati vagyont az éves zárszámadáshoz csatolt vagyonleltárban kell kimutatni.

(2) A törzsvagyont a többi vagyontól elkülönítve kell nyilvántartani.

(3) A polgármester köteles az önkormányzati vagyon hasznosításáról az (1) bekezdés szerint évente egyszer a képviselő-testület előtt számot adni.

(4) A jegyző köteles a vagyonleltár folyamatos karbantartásáról gondoskodni és az (1) és (3) bekezdés szerinti képviselő-testületi beszámolót előkészíteni.

12. § E rendelet a közzétételt követő napon lép hatályba.