Egyes szociális és gyermekvédelmi ellátásokról és szolgáltatásokról

Általános indokolás

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § szerint a döntéshozót tájékoztatni kell a javasolt szabályozás szükségességéről, továbbá ismertetni kell a jogi szabályozás várható hatásait. A jogszabály tervezetét a következők szerint indokolom.

A Baranya Megyei Kormányhivatal törvényességi felügyeleti jogkörében vizsgálta Palé Község Önkormányzata Képviselő-testületének az egyes szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló 2/2015. (II.23.) önkormányzati rendeletét (a továbbiakban: Ör.), abban több esetben jogalkotás szabályaival és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (továbbiakban: Szt.) foglaltakkal ellentétes rendelkezést talált, amely miatt törvényességi felhívást tett.

Javaslom, hogy a törvényességi felhívásban foglaltakkal a képviselő-testület értsen egyet, az abban szereplő hiányosságok és jogsértő szabályozás felülvizsgálatával, új helyi rendelet alkotásával tegyen eleget kötelezettségének.

A feltárt jogszabálysértések, egyben a kiküszöbölésükre tett intézkedések a következők.

1. „A jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet (továbbiakban:Jszr.) 54. § (1) bekezdése értelmében a nem eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott rendelet bevezető részében egyértelműen meg kell jelölni a jogszabály egyes rendelkezéseinek a megalkotásához szükséges valamennyi olyan felhatalmazó rendelkezést, amely alapján a rendeletet kiadják.”

Az újonnan alkotandó rendeletben a jogalkotási, jogszabály-szerkesztési szabályoknak megfelelően újrafogalmazzuk a rendelet bevezető részét, az alaptörvény, az önkormányzati törvény és a szociális törvény megfelelő rendelkezéseire hivatkozva.

2. „A Jszr. 51. §-a alapján az önkormányzati rendelet nem tartalmazhat preambulumot, nem határozhatja meg szabályozása jogpolitikai célját és általános elveit sem.”

Az újonnan alkotandó rendelet bevezető rendelkezéseiben már nincs utalás a rendeletalkotással elérni kívánt célra, vagyis a helyi szociális ellátások szabályainak megállapítására.

3. „A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Jat.) meghatározza a jogszabályok személyi és területi hatályára vonatkozó rendelkezéseket, amelyekre a Jat. 6. § (3) bekezdése alapján az önkormányzati rendeletben csak akkor kell kitérni, ha az eltér a Jat.-ban, illetve az Szt.-ben meghatározott hatálytól, mely jelen esetben nem áll fenn.”

Az újonnan alkotandó rendelet bevezető rendelkezéseiben már nem szerepel sem az Szt. rendelkezéseire való utalás (magyar állampolgárok, bevándoroltak, letelepedettek stb.), sem pedig az a kitétel, hogy a rendeletben foglalt ellátásokra a településen élők jogosultak. Ez utóbbi rendelkezést azért sem szabad alkalmaznunk, mivel a Szt. 7. § (1) bekezdése szerint a települési önkormányzat, tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulónak rendkívüli települési támogatást, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti. Tehát a rendkívüli támogatásból sem a hajléktalant, sem a Vargára be nem jelentkezett vagy ott egyébként nem élő személyt nem lehet kizárni. Más a helyzet a rendszeres támogatások és a rendkívüli támogatás különleges élethelyzetekre szabályozott formáinál (pl. szülési, temetési támogatás, a rendszeres támogatások), mivel itt nincs szándékában a képviselő-testületnek azokra a személyekre is alkalmazni a szabályozást, akiknek a rászorultságával, tényleges és ellenőrizhető anyagi helyzetével nincs tisztában.

4. „A Szt. fent említett „7. § (1) bekezdése szerint a települési önkormányzat, tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulónak rendkívüli települési támogatást, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti. Fentiek alapján a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdőszemélyek részére minden olyan esetben nyújtani kell az ellátást, amikor a kérelmező a rászorultsági feltételeknek megfelel. Éves szinten maximalizálni a rendkívüli települési támogatás igénybevételét jogsértő. A képviselő-testület ezen rendelkezése az Sztv. szabályaival ellentétesen olyan módon határozta meg a támogatás juttatásának a feltételeit, hogy annak következtében a létfenntartásukat veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, vagy időszakosan, tartósan létfenntartási gondokkal küzdőszemélyek ellátatlanul maradhatnak, ezért ezen rendelkezés hatályon kívül helyezése indokolt.”

Az újonnan alkotandó rendeletben a rendkívüli támogatást (annak alapesete, tehát a főként kérelemre nyújtott eseti segély) alacsony jövedelmére való tekintettel az kaphatja, akinek az egy főre jutó havi jövedelme a nyugdíjminimum 130 %-a (37.050 forint) alatt van. Amennyiben a kérelmezőnél valamilyen rendkívüli méltánylást érdemlő váratlan kiadás merült fel – például elemi kár, betegség, munkaképtelenség, gyermekneveléssel kapcsolatos rendkívüli kiadás stb. – az ennél magasabb, de 111.150 forintot el nem érő jövedelemmel rendelkező is kaphat segítséget.

5. „Az Ör. 7. §-ában szabályozott szülési támogatás és a 10. §-ában szabályozott temetési támogatás nem szociális szempont szerinti szabályozása, jelen esetben a „jövedelemtől függetlenül” való megállapítása ellentétes az Sztv. 25. § (3) bekezdés b) pontjában, illetve a 26. §-ában meghatározott rászorultsági elvvel. A Kúria a Köf.5014/2019/3. számú határozatában jelen ügyhöz hasonló szabályozás kapcsán rámutatott arra, hogy az Sztv. által intézményesített települési támogatásként az önkormányzat ilyen támogatási tartalmat jogszerűen nem határozhat meg, mert az magasabb szintű jogszabállyal ütközik.”

Az itt említett, jelenleg normatív módon szabályozott ellátásokkal az önkormányzat célja az volt, hogy a méltánylandó, sajátos élethelyzetbe – gyermek születése, iskoláztatása, haláleset a családban – került, arra rászoruló paléiak szabályozott módon számíthassanak a közösség segítségére. A szabályozás átalakításával mindezek a formák fennmaradnak, azonban a rászorultság feltételeit jövedelemvizsgálattal is kiegészítjük. A viszonylag magas összegben, 171.000 forintban megállapított jövedelmi feltétel a helyi jövedelmi viszonyokhoz képeset lett megállapítva, elegendő lehet ahhoz, hogy minden rászoruló jogosult legyen a támogatásokra.

”Fentieken túlmenően a Jat. 2. §(1) bekezdésére figyelemmel is kifogásolható az Ör. 8. §-ában szabályozott szülési támogatás,– mely szerint a szülőt a gyermek megszületését követő 6 hónapon belül benyújtott kérelmére gyermekenként 20.000 Ft rendkívüli települési támogatás illeti meg – ugyanis nem rendelkezik egyértelmű szabályozási tartalommal. A nem kellően konkrét megfogalmazásból nem tűnik ki, hogy melyik szülő jogosult a támogatásra, illetve diszkriminatív amiatt, mert az örökbefogadó szülőket kizárja a támogatásra jogosultak köréből.”

Az újonnan alkotandó rendeletben a szülési támogatás feltételeit, az örökbefogadó szülőkre is kitérve, részletesebben szabályozzuk.

6. ”A Szoctv. felhatalmazása alapján a képviselő-testületnek rendeletben szabályoznia kell a köztemetés vonatkozásában felmerülő megtérítési kötelezettség szabályait. A felhatalmazás arról szól, hogy a rendeletben mi szerepeljen a köztemetés vonatkozásában. A rendeletben a különös méltánylást érdemlő körülményeket és azokat a feltételeket kell meghatározni, amelyek esetén a fizetéskönnyítés, a részleges mentesítés vagy a teljes megtérítés alkalmazható, ennek ellenére, a köztemetés vonatkozásában az Ör. nem tartalmaz egyértelmű eljárási szabályokat, nem részletezi a szociális rászorultsági feltételeket, illetve a méltányosság gyakorlásának szempontjait sem, így nem tesz eleget a Jat 2. § (1) bekezdésében foglalt normavilágosság követelményének, illetve a Jszr. 2. §-ának sem, mely a jogszabály szövegezésével kapcsolatos alapvető kritériumként rögzíti annak egyértelműségét, ezért a szabályozás pontosítása, kiegészítése szükséges.”

A jelenleg hatályos rendeletnek a köztemetés költségei megtérítésével kapcsolatos méltányossági (elengedés, részletfizetés stb.) szabályai egyszerűen, a rendkívüli támogatásokra történő visszautalással kerültek megállapításra. Annak érdekében, hogy eleget tegyünk a normavilágosság és egyértelműség követelményének, ebben az esetben külön jövedelmi feltételt írunk elő.

7. „Az Sztv. 92. § (2) bekezdés a) pontja értelmében, ha törvény másként nem rendelkezik, a fenntartó önkormányzat az (1) bekezdés szerinti rendeletben szabályozza az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodás formáit és a szociális alapszolgáltatások igénybevételének lehetőségét.”

Az újonnan alkotandó rendeletben – beépítve az elmúlt évben a polgármester által elfogadott falugondnoki szolgáltatásra vonatkozó rendelet rendelkezéseit is - szabályozzuk az étkeztetés jogosultsági szabályait, ugyanakkor az egyéb szabályozást, mivel az étkeztetést feladatátadási megállapodással Sásd nyújtja, a házi segítségnyújtást pedig társulásban látjuk el, így az már fenntartói hatáskör, Sásd rendelete tartalmazza.

Kérem a fentiek szerint az új szociális rendelet elfogadását. A szabályozás várható következményei az alábbiak:

Társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásai:

Mivel a szabályozás átalakítása részben a jogalkotás szabályainak, részben az ágazati jogszabály rendelkezéseinek való megfelelést szolgálja, nem változtatja meg alapvetően a képviselő-testületnek a szociális ellátásokról alkotott elveit, nem várható a közösségre gyakorolt jelentős hatás. Nincs hatása a tervezetnek sem a gazdaságra, sem az önkormányzat gazdálkodására.

Környezeti és egészségügyi következmények: nem ismert.

Adminisztratív terheket befolyásoló hatása: nem ismert.

A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei:

A képviselő-testület – amennyiben a törvényességi felhívásban foglaltakat elfogadja – köteles felülvizsgálni a rendeletét, és a jogszabálysértést megszüntetve elfogadni a szociális ellátásokat szabályozó rendeletet.