A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § szerint a döntéshozót tájékoztatni kell a javasolt szabályozás szükségességéről, továbbá ismertetni kell a jogi szabályozás várható hatásait.

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Htv) 2021. márciusi módosítása folytán az önkormányzatot szabályozási kötelezettség terheli az elhagyott hulladék felszámolásához szükséges helyi intézkedések körének meghatározásával. E kötelezettségnek eleget téve a 2009-ben elfogadott köztisztasági, közterület-használati rendeletünket felülvizsgáljuk, az időközben bekövetkezett törvényi változásokhoz igazítjuk, az időszerűségüket vesztett vagy a Baranya Megyei Kormányhivatal tavalyi évben a közösségi együttélés szabályairól szóló rendelet ügyében kelt állásfoglalása szerint magasabb szintű jogszabályban már szabályozott rendelkezéseket hatályon kívül helyezzük. Új rendelet alkotásával történik a felülvizsgálat azzal, hogy az új rendelet sem az engedélyhez kötött közterület-használat eseteit nem bővíti, sem pedig a fizetendő közterület-használat díját nem emeli meg az eddigihez képest, illetve minden eddigi kedvezmény, mentesség is fennmarad.

Az új rendeletben a következő változásokra hívom fel a figyelmet.

A helyi közutak kezelői joga a rendelet megalkotása idején még a jegyző hatáskörébe tartozott, azonban az időközben a közúti közlekedésről szóló törvény, valamint a hatásköri törvény módosítása folytán a helyi közutak tulajdonosához, a képviselő-testülethez került. Az egyéb közterületek használatához hasonlóan célszerű ezt a hatáskört a polgármesterhez telepíteni, a közterület teljes körére vonatkozóan gyakorolja ő az engedélyezési hatáskört.

A közterület-használati engedéllyel, illetve az engedély nélkül vagy bejelentéssel végezhető használat eseteit egyszerúsítjük, mivel alig fordul elő a településen néhány eset, amiit ez érint:
a) Kereskedelmi tevékenységhez - mivel díjtétele eddig sem volt, hiszen ez hiányt pótló tevékenység - nem kell engedély, elegendő a polgármesterhez bejelenteni.
b) Építési munka, építő- és tüzelőanyag tárolása az eddig 15 helyett legyen 30 napig csak bejelentés-köteles.
e) Új szabályként a rövid idejű, rendkívüli, 24 órát meg nem haladó, közlekedést nem akadályozó tárolás, rakodás is életszerű, hogy engedély, sőt bejelentés nélkül is végezhető legyen.

A közterület-használati díj megfizetésének rendje körében a határidőket újként szabályozzuk, az eddigi gyakorlatnak megfelelően.

A közterület filmforgatás célú használatát - a filmtörvényben foglaltak végrehajtására, az ott nem szabályozott néhány tárgykör felvételével - is újraszabályozzuk, mivel a legutóbbi módosítás óta is változott a törvény.

A köztisztasági szabályok vonatkozásában a következőkre hívom fel a figyelmet.

A rendelet már nem, vagy igen szűk körben tartalmaz a magáningatlanok, illetve azok tulajdonosai számára köztisztasági előírást. Ennek oka, hogy a kormányhivatal álláspontja szerint „a helyi önkormányzat képviselő-testületének lehetősége van az együttélés szabályait helyi szinten, a helyi sajátosságokat figyelembe vevő jogalkotással szabályozni, melynek kereteit az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése, valamint az azt közvetítő jogszabályok jelölik ki, amelyekkel az önkormányzati rendelet nem lehet ellentétes. A helyi önkormányzatok rendeletalkotási joga tehát meglehetősen szűk körben érvényesül. Korlátozó rendelkezéseket csak az Alaptörvény által megszabott keretek között, meghatározott területeken, kizárólag a közrend, a közbiztonság, a közegészségügy és a kulturális értékek védelme érdekében hozhatnak, ha nincs magasabb szintű jogszabály, amely lefedné a helyi közösség által sérelmezett normaszegést.” „Az ingatlan tisztán tartása, higiéniája nincsen közvetlen összefüggésben semmilyen közérdekkel. Ezen felül az ingatlan tisztán tartására vonatkozó előírás nem ír elő kellően konkrét kötelezettséget a tulajdonos számára, mely súlyosan sérti a normavilágosság a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Jat.) 2. § (1) bekezdésében foglalt követelményét is. Az Alapjogi Biztos indítványa alapján az Alkotmánybíróság kimondta, hogy “vélt vagy valós közérdekre hivatkozással az egyén szabadságát” nem lehet korlátozni. Az Alaptörvény XIX. cikk (3) bekezdése, és az ehhez szorosan kapcsolódó O) cikke sem értelmezhető akképpen, hogy azon keresztül az érintett magánéletéhez, magánszférájához való joga váljon korlátozhatóvá. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy “az Alaptörvény XIX. cikkének (3) bekezdése alapján sem írható elő akármilyen feltétel, hiszen a szociális intézkedések területén biztosított széles jogalkotói mozgástérnek is az Alaptörvény keretei között kell maradnia. E tekintetben minimum korlát az, hogy az Alaptörvény XIX. cikk (3) bekezdése alapján sem lehet előírni olyan feltételeket, amelyek vélt vagy valós közérdekre hivatkozással az egyén szabadságát vagy lehetetlen feltételek megkövetelésével az állam szociális biztonság nyújtására irányuló kötelezettségét kiüresítenék. Így különösen nem lehet alapjogokat alaptörvény-ellenesen korlátozó feltételeket előírni. Ezzel összefüggésben az Alkotmánybíróság rámutat arra, hogy a lakókörnyezet rendezettsége biztosításaként a magán- és családi élet belső színterének, azaz az intim szféra vizsgálata az Alaptörvény XIX. cikk (3) bekezdésében lehetővé tett „közösség számára hasznos tevékenység” előírásaként nem értelmezhető. Ez ugyanis a magánszférához való jog olyan korlátozását jelenti, ami semmilyen alkotmányjogilag értékelhető összefüggésben nem áll a szociális ellátással, és nem járul hozzá az Alaptörvény O) cikkében deklarált „mindenki felelős önmagáért” elvárás megvalósulásához. Álláspontunk szerint az udvarok és kertek tisztántartásáról, takarításáról való gondoskodás, gyommentesítés (ide nem sorolva az allergén növények irtását) mellett legfeljebb esztétikai (településkép) érvek szólhatnak. Ahogy feljebb már kifejtettük, a közösségi együttélés alapvető szabályainak meghatározására az önkormányzatok igen tág kereteket kaptak, a szabályozás célja, a közösségi együttélés alapvető szabályainak meghatározása azonban fontos támpontot nyújt a rendeletek jogszerűségének megállapítása során. A külvilág elől elzárt udvar, belső kert tisztántartására, rendezettségére vonatkozó rendeleti szabályok túllépnek a felhatalmazás keretein, elszakadnak a közösségek méltányolható igényeitől és törvényellenesen, valamint szükségtelenül korlátozzák az egyén alapvető jogait. Mind a Mötv. felhatalmazó rendelkezéséhez fűzött indokolás, mind a szabályozás kereteihez támpontokat adó AB határozat hangsúlyozza, hogy az önkormányzatoknak a rendeletek megalkotása során figyelemmel kell lenniük az alkotmányos keretekre. Tudniillik a közösség érdekeivel szemben nem üresedhet ki a magánszféra, a magánélet, illetve az otthon háborítatlanságához való jog, az emberi méltóságból fakadó cselekvési szabadság, valamint a tulajdonhoz való jog. Márpedig a kert tisztaságát előíró önkormányzati rendeletek túlterjeszkednek a közparkok és közterületek határán, belépve a magáningatlanok területére, ezzel olyan alapjogokat korlátozva, amelyre alkotmányosan csak nagyon szűk körben van felhatalmazásuk.”

Az ingatlantulajdonost ezért kizárólag az ingatlannal határos közterület rendben tartására vonatkozóan terheli a rendeletben foglaltak szerint kötelezettség, azt is inkább a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről szóló 1/1986. (II. 21.) ÉVM-EüM együttes rendelet 6. §-a alapján, annak helyi alkalmazására írjuk elő, nem pedig önálló kötelezettségként.

Mindez nem jelenti azt, hogy mind a magáningatlanokon, mind a közterületen bárki korlátozás és jogkövetkezmények nélkül a közérdek, közegészségügy, közlekedési- és közbiztonság stb. érdekei ellenében élhet vissza jogaival. Miután több magatartást magasabb szintű jogszabály tilt vagy szankcionál, ezért ezek helyi rendeletbe foglalására nincs szükség, de lehetőség sem. Ilyenek a teljesség igénye nélkül:

- a 30/1988.(IV.21.) MT rendelet a közút biztonságának védelme érdekében a közút kezelője, valamint a közlekedési hatóság számára jogkört biztosít az útkereszteződés beláthatóságát akadályozó fa, növényzet eltávolításának elrendelésére, az út állagának védelme és a közúti forgalom biztonsága érdekében szükséges gondozási munkák elrendelésére,

- a 2008. évi XLVI. törvény és a 43/2010. (IV.23.) FVM rendelet előírja a földhasználók számára egyes gyomnövények, így különösen a parlagfű folyamatos irtását, ennek elmulasztása esetén közérdekű védekezést kell elrendelni,

- a 13/2017. (VI.12.) EMMI rendelet előírja az ingatlanhasználó számára az ingatlanán keletkezett hulladék zárható, szivárgásmentes gyűjtőedényben történő gyűjtését, a közegészségügyi és a környezetvédelmi hatóság számára ennek ellenőrzését, közegészségügyi vagy környezetvédelmi veszély esetén intézkedések megtételét,

- az 1997. évi CLIV. törvény, a 18/1998. (VI.3.) NM rendelet szerint a fertőző betegséget terjesztő vagy egyéb egészségügyi szempontból káros rovarok és egyéb ízeltlábúak (a továbbiakban: rovarok), valamint a rágcsálók és egyéb állati kártevők (a továbbiakban együtt: egészségügyi kártevők) megtelepedésének és elszaporodásának megakadályozásáról, ártalmuk megelőzéséről, távoltartásukról, rendszeres irtásukról (a továbbiakban együtt: védekezés) gondoskodni kell az érintett terület vagy épület tulajdonosának (bérlője, használója, kezelője), illetőleg a gazdálkodó szerv vezetőjének vagy üzemeltetőjének. Ennek elmulasztása szabálysértés.

- 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 196. § (1) bekezdés a) pontja alapján, köztisztasági szabálysértést követ el, aki a közterületen, közforgalom céljait szolgáló épületben, vagy közforgalmú közlekedési eszközön szemetel, ezeket beszennyezi.

- az 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmét szolgáló előírás megszegését, a környezetszennyező, -károsító magatartást környezetvédelmi bírsággal szankcionálja.

Tehát miután ezeket a jogviszonyokat magasabb szintű jogszabály már szabályozza, törvényi felhatalmazás hiányában a jogalkotási szabályokkal ellentétesen nem fogadhatunk el rájuk helyi szabályokat is.

Mindezeken túl a szeszes ital fogyasztás általános tilalma alól meghatározott helyen és időben eltérést engedélyeznénk: életszerű és nem áll ellentétben a közérdekkel, közbiztonsággal, hogy a rendezvények keretében alkoholos italokat is fogyasszanak a jelenlévők.

Benne marad továbbra is a rendeletben a 2009-ben előírt motoros háztartási gépek zajterhelésének időbeli korlátja.

A tervezetet megküldjük a környezet védelmének általános szabályairól szóló 2015. évi LIII. törvény

a) 48. § (3) bekezdése szerint a szomszédos önkormányzatoknak tájékoztatásul, az illetékes környezetvédelmi igazgatási szervnek véleményezésre,

b) 46. § (2) bekezdése alapján a megyei önkormányzatnak állásfoglalást kérve.

A képviselő-testület a fenti szervek véleménye, állásfoglalása alapján hozzon döntést a közterületen elhagyott hulladék felszámolásához szükséges helyi intézkedések köréről, a közterületek rendjéről és a köztisztaságról szóló rendelete felülvizsgálatával, melyet a fentiek figyelembe vételével fogadjon el.

A tervezet következményei, hatásai

- a tervezet társadalmi hatása: a tervezet közvetlen hatással van a településen élők mindennapjaira, a közterület-használat új szabályainak kialakítása, különösen például a tüzelőtárolás nehézségeit figyelembe vevő 30 napos türelmi időszak, a lakosság elvárásainak megfelelő.

- a tervezet gazdasági hatása: nincs változás a helyi gazdaság, kereskedelem, szolgáltatóipar szereplői tekintetében.

- a tervezetnek közvetlen hatása nincs a költségvetésre.

- a tervezetnek nincs hatása az adminisztrációs teherre.

Kérem, hogy a képviselő-testület a tervezet elfogadásával vizsgálja felül a rendeletét.