A 3/2014.(X.24.) önkormányzati rendelettel, a 4/2014.(XI.15.) önkormányzati rendelettel, a 3/2015.(II.28.) önkormányzati rendelettel, a 11/2017.(XI.29.) önkormányzati rendelettel, valamint a 6/2020.(VIII.17.) önkormányzati rendelettel egységes szerkezetben

I. BEVEZETŐ RÉSZ

Ág Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdés alapján eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdés a.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva Ág Község Önkormányzat Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról az alábbiakat rendeli el:^[1]

I. Általános rendelkezések^[2]

1. §

II. Az önkormányzat

2. §

1. ^[3]Az önkormányzat megnevezése: Ág Község Önkormányzat.
2. Az önkormányzat Képviselő-testülete: Ág Község Önkormányzatának Képviselő-testülete.
3. ^[4]Az önkormányzat székhelye: 7381 Ág Alkotmány u. 16.
4. Az önkormányzat működési területe: Ág település közigazgatási területe.
5. Az önkormányzati jogokat Ág község lakossága a közvetlenül megválasztott képviselőkből álló, Képviselő-testület útján gyakorolja.
6. A Képviselő-testület szervei: a polgármester, a Képviselő-testület bizottságai, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző, a társulás.
7. A Képviselőt-estületet a polgármester képviseli.

3. §

1. A Képviselő-testületnek a polgármesteren kívül 4 tagja van.
2. ^[5]

4. §

1. A Képviselő-testület és szervei által használt valamennyi bélyegzőn a Magyar Köztársaság címerét kell használni.
2. A bélyegzők használatának rendjét – a bizottságok kivételével – a polgármester és a jegyző a kiadmányozás rendjéről szóló szabályzatban határozzák meg.
3. A bizottság saját bélyegzőjének használati rendjéről ügyrendjében dönt. (a Képviselő-testület és szervei által használt bélyegzők lenyomatát a 1. sz. melléklet tartalmazza.

5. §

1. Az Önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.
2. Az Önkormányzat címerét, zászlaját, pecsétjét és azok használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

III. Az önkormányzat feladat- és hatáskörei

6. §

1.  Az önkormányzat feladat és hatáskörébe tartózó helyi közügyeket törvények (alapvetően az Mötv. 13. §- 1. bekezdése), és az SZMSZ határozzák meg. A feladat- és hatáskörök kötelezőek vagy önként vállaltak, amelyek a helyi közügyek teljes körét felölelik. Az önkormányzat Képviselő-testülete dönti el, mit tekint helyi közügynek, és ha a törvény másként nem rendelkezik – bármely közügyet bármikor hatáskörébe vonhatja.
2. Ha a Képviselő-testület a helyi közügy önálló eldöntése mellett dönt, akkor ennek pénzügyi fedezetét az éves költségvetésben biztosítja.
3. Az egyes feladatok ellátásának sorrendi meghatározásánál a munkaprogram, az ellátáshoz szükséges anyagi eszközök tekintetében pedig az éves költségvetés előirányzatai a meghatározóak.
4. A közfeladat önkéntes felvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelyben tisztázni kell a feladat ellátásához szükséges anyagi, személyi és technikai feltételeket.
5. Az előkészítő eljárást a polgármester hívja össze és vezeti a tárgyalást. Az előkészítő eljárásban részt vesznek az érdekelt gazdasági, társadalmi civil szervezetek vezetői, vagy az álltaluk megbízott személyek, a jegyző a Vásárosdombói Közös Önkormányzati Hivatal illetékes ügyintézői. Az eljárás során a Képviselő-testület illetékes bizottságai véleményt nyilvánítanak.
6. Az előkészítő eljárásban szakértő közreműködése igénybe vehető.
7. Az előkészítő eljárás eredményét összegző értékelés csak akkor terjeszthető a Képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a feladat elvállalásával elérendő célt és a megoldáshoz szükséges pénzügyi források pontos megjelölését.

IV. A Képviselő-testület

7. §

1. Önkormányzati hatósági ügyben a 1. fokon a Képviselő-testület, törvény rendelkezése alapján a polgármester jár el. A Képviselő-testület ezt a hatáskörét önkormányzati rendeletben a polgármesterre, a bizottságra, a jegyzőre vagy törvényben meghatározottak szerint társulásra ruházhatja át.
2. A Képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a 2. sz. melléklet szerint átruházza a polgármesterre.
3. A Képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a 3. sz. melléklet szerint átruházza a bizottságaira.
4. A Képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a 4. sz. melléklet szerint átruházza a jegyzőre.
5. A Képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását az 5. sz. melléklet szerint átruházza a társulásra.
6. A Képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatok.

V. A Képviselő-testület működése

8. §

1. Az önkormányzat legfőbb szerve a község választópolgárai által demokratikusan, titkos szavazással megválasztott Képviselő-testület.
2. A megválasztott testületi képviselők száma: 4 fő, a Képviselő-testület létszáma a polgármesterrel együtt: 5 fő.
3. A Képviselő-testület elnöke a polgármester.

9. §

1. A Képviselő-testület megbízatásának időtartamára munkaprogramot (ciklusprogramot) készít, melyet a polgármester terjeszt elő a választást követő 10 hónapon belül.
2. A ciklusprogram tartalmazza az önkormányzat tevékenységének irányvonalát, az elsőbbséget élvező célokat, a fejlesztéseket tartalmazó koncepciókat.

Munkaterv

10. §^[6]

1. A képviselőtestület működésének alapja a gazdasági program végrehajtását célzó éves munkaterv.
2. A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a testület elé.
3. A munkatervnek tartalmaznia kell:

1. a testületi ülések tervezett időpontjait, napirendjeit, azok előadóit
2. az előterjesztések elkészítésének határidejét,
3. a közmeghallgatás időpontját,
4. az ülésre meghívandók körét,
5. azon előterjesztéseket külön jelölve, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a testület elé.

4. A képviselő-testület a következő évi munkatervét az év első ülésén egyszerű szótöbbséggel fogadja el.

Az ülések formái, tartalma

11. §

1. A Képviselő-testület üléseit szükség szerint tartja, de évente legalább 6 ülést tart. A Képviselő-testület alakuló, rendes ülést tart, folytatólagos, zárt, rendkívüli és együttes ülést tarthat.
2. Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti. (Mötv. 45. §. 2. bekezdés) Az alakuló ülés megnyitása után a választási bizottság elnöke beszámol a választások eredményéről, átadja a megbízóleveleket. A képviselők a megbízólevelek átvétele után esküt tesznek és aláírják az esküokmányt.
3. Az ülések napirendjét a polgármester által előterjesztett javaslat alapján egyszerű többséggel a Képviselő-testület állapítja meg.
4. Az ülés időtartama – a szünetekkel együtt – este 22 óránál nem tarthat tovább.
5. Ha a Képviselő-testület egy nap alatt nem végzett a napirendi pontok megtárgyalásával, úgy ülését külön összehívás nélkül a következő héten folytatja (folytatólagos ülés). A napirendek megtárgyalását újabb ülésre nem lehet halasztani.

12. §

1. A polgármester a Képviselő-testület ülését a munkatervtől eltérő időpontban is összehívhatja.
2. Köteles rendkívüli ülést összehívni az Mötv.-ben meghatározott esetekben.
3. A 2. bekezdésben meghatározott esetekben az indítvány kézhezvételétől számított 15 napon belül kell összehívni a Képviselő-testületet.
4. Rendkívüli ülés napirendjére csak olyan tárgysorozat vehető fel, amely annak összehívását indokolttá tette.
5. Rendkívüli ülés összehívása esetén a Képviselő-testületi ülésre szóló meghívót a polgármester legkésőbb az ülést megelőző 24 órával korábban a sürgőssség okának megjelölésével küldi meg. A meghívó tartalma megegyezik a rendes ülésre küldött meghívóéval.
6. Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a Képviselő-testület ülése formális, írásbeli meghívó nélkül, telefonon vagy futár útján is összehívható.

13. §

1. A Képviselő-testület a Mötv.-ben szabályozott módon és esetekben tart zárt ülést.
2. A zárt ülés anyagát kizárólag a következő személyeknek lehet átadni:
   • A képviselő testület tagjainak
   • A jegyzőnek
   • A polgármester döntése szerint az előterjesztés tárgyalására meghívott személyeknek
   • A Megyei Kormányhivatal vezetőjének
   • A napirendi pontot előkészítő személynek.
3. Zárt ülés tartásánál üzleti érdeknek kell tekinteni minden olyan tényt, információt, megoldást, vagy adatot, amelynek nyilvánosságra való hozatala, illetéktelenek által történő felhasználása az önkormányzat jogszerű pénzügyi, gazdasági, vagy piaci érdekét sértené, vagy veszélyeztetné.
4. A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe a Képviselő-testület tagja, a tárgyban közvetlenül érdekelt, vagy annak hivatalos megbízottja, a kormányhivatal vezetője, továbbá a jegyző tekinthet bele.
5. A betekintés helye: a jegyző irodája, ideje: munkaidő alatt.
6. A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet az általános szabályok szerint, de elkülönítve kell tárolni, őrizni.

Meghívó

14. §

1. A Képviselő-testület a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, - a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén – a mindenkori bizottság elnöke hívja össze az önkormányzat székhelyére. Amennyiben a Képviselő-testület nem választja meg a bizottságát, úgy a korelnök hívja az ülést mindaddig össze, ameddig a bizottság és annak elnökének a megválasztására nem kerül sor. Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő testület ülése a székhelyen kívül is összehívható.
2. A meghívót – a tárgysorozat megjelölésével – és az írásbeli előterjesztéseket úgy kell kézbesíteni, hogy azt az érdekeltek az ülés időpontját megelőzőleg legalább 3 munkanappal előbb kézhez kapják. Ettől eltérni csak kivételesen a polgármester engedélyével lehet.
3. A meghívó tartalmazza az ülés:

• helyét
• időpontját
• minősítését (alakuló, rendes, rendkívüli, folytatólagos)
• és az ülésen megtárgyalandó minden írásbeli előterjesztést, interpellációt.

4. A Képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a meghívó kiküldésével egy időben a település lakosságát is tájékoztatni kell, úgy, hogy a meghívót a Hivatal hirdetőtábláján ki kell függeszteni.

15. §.

1. A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

• akinek a meghívását a Mötv. előírja.
• az önkormányzat intézményeinek vezetőit.
• azon szerv vezetőjét, melyet a tárgyalandó napirend közvetlenül érint, a napirend tárgyalásának idejére.

2. A Képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát.
3. A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:

• KÖH jegyzőjét, köztisztviselőjét,
• az önkormányzat intézményeinek vezetőit,
• akit a polgármester meghívott.

Napirendi pontok benyújtása

16. §.

1. Bármely képviselő, a polgármester, a Képviselő-testület bizottságai, a jegyző, az önkormányzat társulásai jogosultak indokolást tartalmazó előterjesztést tenni az illetékes bizottság előzetes véleményezése után, kivéve a 2. bekezdésben foglaltakat. Az előterjesztő az indítványt az ülés előtt 8 nappal írásban a jegyzőhöz nyújthatja be törvényességi véleményeztetés céljából.
2. A sürgősségi indítványt abban az esetben lehet előterjeszteni, ha jogszabályi előírás vagy a Képviselő-testület olyan határidőt állapít meg, hogy emiatt a következő ülésre az indítvány már nem terjeszthető be határidő mulasztás nélkül. Rendelet tervezet sürgősséggel nem terjeszthető elő.
3. A 2. bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén bármelyik képviselő, a polgármester, a Képviselő-testület bizottságai, a jegyző, a polgármester ellenjegyzésével az önkormányzat intézményének vezetője, írásban sürgősségi indítvánnyal is javasolhatják, valamely téma napirendre tűzését. Az indítvány és a hozzá kapcsolódó írásos anyagot, indoklást az ülést megelőző munkanapon 12 óráig lehet benyújtani törvényességi véleményezés céljából a jegyzőhöz.
4. A sürgősség tárgyában a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt. Ha a Képviselő-testület a sürgősségi indítványt elfogadja, akkor azt az utolsó napirendi pontként tárgyalja meg. Amennyiben a sürgősségi indítványt a Képviselő-testület nem fogadja el, úgy az a következő rendes ülés napirendi pontja lesz.

17. §.

1. Az előterjesztés két részből áll:
   1. Az első résznek tartalmaznia kell az ügy pontos tárgyát és annak áttekintését, hogy a témakör szerepelt-e már korábban napirenden, és ha igen milyen döntés született, valamint az előterjesztést készítő nevét az előkészítésben résztvevők megnevezését és azokat a javaslatokat, amelyeket az előterjesztő nem vett figyelembe a javasolt döntés kialakításánál.
   2. A második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatból áll. Ebben meg kell jelölni az előterjesztőt a Képviselő-testületi hatáskört biztosító jogszabályt, a rendelkező részt, a konkrét végrehajtási határidőt, a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

Zárójelben az előterjesztéshez szükséges szavazatok számát (egyszerű többség, minősített többség)

18. §.

A határozatban megjelölt felelős a határidőn belül közvetlenül a Képviselő-testületnek köteles beszámolni a végrehajtásról, aki indokolt esetben kérheti az adott határidő meghosszabbítását.

Előterjesztések

19. §.

1. A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztés olyan döntést igénylő javaslat, amely rendeletalkotásra, vagy határozathozatalra irányul.
2. Az előterjesztések csak az adott témában érintett bizottság (ok) véleményének és a jegyző jogszerűségi észrevételeinek ismeretében tűzhető napirendre.
3. Előterjesztés a Képviselő-testület elé, által, általában írásban terjeszthető. Kizárólag írásbeli előterjesztés lehet a hitelfelvételre irányuló javaslat, a személyi ügyek, a rendeletalkotás, az intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése, helyi népszavazás kiírása.
4. A szóbeli előterjesztés kivételesen a Képviselő-testület egyszerű többséggel hozott döntése alapján lehet felvenni a napirendek közé.
5. Az írásbeli előterjesztés terjedelme – a határozati javaslattal és a mellékletekkel együtt- a 10, kivételesen 15 gépelt oldalt nem haladhatja meg.
6. A Képviselő-testület az előterjesztéseken kívül beszámolót és tájékoztatót is tárgyal.
   • A beszámoló valamely feladat elvégzéséről, vagy valamely szerv tevékenységéről szól.
   • A tájékoztató a Képviselő-testület tudomásul vételét igényli.

A Képviselő-testület ülésének vezetése

20. §.

1. ^[7]A képviselőtestület ülését a polgármester – akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettejük akadályoztatása esetén a mindenkori bizottsági elnök – hívja össze és vezeti. 
2. A Képviselő-testület ülésének kezdetén  a polgármester^[8] közli a jelenlévő képviselők számát és megállapítja a határozatképességet. A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha ülésén a testület tagjainak több mint fele jelen van (3 fő képviselő).
3. Ha az ülés határozatképes a polgármester^[9] az ülést megnyitja és ismerteti a napirendi javaslatot. A Képviselő-testület napirendjére a polgármester a meghívóban, illetve azt kiegészítve tesz javaslatot. A képviselő testület az előterjesztett napirendi javaslatról egyszerű többséggel dönt.
4. A napirendre tűzés kérdésében a testület az előterjesztő esetleges megkérdezése után vita nélkül határoz.
5. Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő és bármely képviselő javaslatot tehet. A javaslatot az ülésvezető felszólítására indokolni kell. A javaslat és az indoklás elfogadásáról a Képviselő-testület többséggel dönt.
6. A Képviselő-testület a napirendi pontokat az elfogadott sorrend szerint tárgyalja. Rendeleteket vagy azok módosítását lehetőleg a napirendek elejére kell venni.

21. §.

1. A két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló polgármesteri tájékoztatót a Képviselő-testület a napirend előtti témák között meghallgatja, valamint dönt a lejárt idejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló, illetőleg az átruházott hatáskörben hozott intézkedések elfogadásáról.
2. Amennyiben a testület nem ért egyet valamely intézkedéssel, a végrehajtás módjával, döntését határozatba foglalja.

Az ülésvezető feladatai és jogosítványai

22. §.

1. Megállapítja, és folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet. Ha a Képviselő-testület ülését határozatképtelenség miatt el kell napolni, a polgármester 8 napon belül köteles azt újból összehívni,
2. Megnyitja és berekeszti az ülés,
3. Tájékoztatást ad a két ülés között fontosabb eseményekről, valamint beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az átruházott a hatáskörben hozott intézkedésekről,
4. Előterjeszti a napirendi javaslatot, tájékoztatást ad a sürgősségi indítványokról,
5. Napirendi pontonként^[10] megnyitja, vezeti, illetve lezárja a vitát, szavazásra bocsájtja a döntési javaslatot,
6. A hosszúra nyúlt vita lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását, vagy a vita lezárását,
7. Biztosítja az ülés zavartalan rendjét.

Az állampolgári jogon történő hozzászólás

23. §.

1. Az ülésen a hallgatóság tagjaként jelenlévő állampolgárok közül – legalább az ülés megkezdése előtt a napirendhez történő felszólalás tárgyát írásban megjelölve – szólásra jelentkezőnek az elnök adhatja meg a szót, legfeljebb 10 perc időtartamra,
2. Ez időn túli hozzászólást egyszerű többséggel a Képviselő-testület engedélyezhet.

Az ülés rendjének biztosítása

24. §

1. A polgármester^[11] az alábbi intézkedésekre jogosult:
   1. Hozzászóláskor megadja, a Képviselő-testület döntése alapján megtagadja, illetve megvonja a szót a jelenlévők bármelyikétől.
   2. figyelmeztetheti a hozzászólót, hogy a napirenddel kapcsolatosan tegye meg észrevételét, javaslatát s attól ne térjen el,
   3. figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót, aminek következményeként az illető személy ugyanazon ügyben ismételten nem szólalhat fel.
   4. a nem képviselő résztvevőt ismételt rendzavarás esetén a teremből kiutasíthatja.
   5. Tárgyalási szünetet rendelhet el a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor. Az ülést meghatározott időre félbeszakítja vagy berekeszti. Fél óra múlva az ülést újra megnyitja, de amennyiben a rendzavaró körülmény továbbra is fennáll az ülést berekeszti.
2. Az ülésen a hallgatóság csak a kijelölt helyen foglalhat helyet. Tetszésnyilvánítással, vagy egyéb módon az ülés rendjét nem zavarhatja.
3. Rendzavarás esetén a polgármester^[12] a rendzavarót figyelmeztetheti, vagy az ülésről kiutasíthatja.

A napirend tárgyalása

25. §.

1. A polgármester ^[13]minden napirendi pontról külön vitát nyit.

A vita 4 részből áll:

Az első részben:

• az előterjesztő szóbeli kiegészítést fűzhet az írásbeli anyaghoz. A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg a szóbeli előterjesztést, új információkat kell tartalmaznia.

A második részben:

• a meghívottak az előterjesztőnek egy alkalommal kérdéseket tehetnek fel,
• az előterjesztő a válaszát megadja

A harmadik részben:

• a bizottságok elnökei összefoglalóan előadják a bizottság véleményét.

A negyedik részben:

• az elnök az érdemi vitát megnyitja,
• a vitában minden képviselő és tanácskozási joggal résztvevő egy alkalommal – az előterjesztő kivételével – véleményt nyilváníthat,
• a vita lezárása előtti utolsó hozzászóló az előterjesztő.

2. A polgármester^[14] összefoglalja az elhangzottakat és a vitát lezárja. A vita mindaddig nem zárható le, amíg hozzászólásra jelentkező képviselők között van olyan, aki a napirendi ponttal kapcsolatban még nem nyilvánított véleményt. A hozzászólás időtartama 5 perc.
3. A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben a Képviselő-testület tagjai bármikor szót kérhetnek. Az ügyrendi javaslatok felett a testület vita nélkül határoz.
4. Ha ugyanazon személy, ugyanazzal a napirenddel kapcsolatban másodszor is hozzászólásra jelentkezik, az ülésvezető a második hozzászólást 3 percre korlátozhatja.
5. Személyes megjegyzést tehet (maximum 1 perces időtartamban) az a képviselő, illetve az ülésen tanácskozási joggal résztvevő személy, aki a vita során az őt ért – megítélése szerint – méltatlan kritikát kíván kivédeni, illetve aki álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértést szeretni tisztázni.

Döntéshozatal

26. §.

1. A javaslatot a polgármester^[15] fogalmazza meg. A javaslat szövegét szavazásra egyértelműen és úgy kell feltenni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni.
2. A javaslat önálló döntésként is kezelhető, részekre bontható egyszerű többséggel hozott döntés alapján.  Ez esetben részenként kell szavazásra bocsájtani.
3. A szavazás először a módosított szövegrészről, majd az egész javaslatról történik. Nem kell módosításról szavazni, ha az előterjesztő elfogadja azt, vagy ő módosítja.
4. Nagyobb jelentőségű módosító indítványokat előzetesen, a vita során elhangzottakat az elnök kérésére írásban kell benyújtani. Ez utóbbi elkészítése érdekében a napirend tárgyalását az elnök felfüggeszti.

27. §.

1. A határozat megtalálásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. (Egyszerű többség)
2. A megválasztott képviselők több mint felének (legalább 3 képviselő) igenlő szavazata szükséges a minősített többséghez.

28. §.

1. A Képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.
2. Legalább 3 képviselő kezdeményezheti a név szerinti szavazás elrendelését, amelyről a képviselő testület egyszerű többséggel vita nélkül határoz. Nem lehet név szerinti szavazást kérni a Mötv. 48. §. (3) bekezdésében foglalt esetekben.
3. Névszerinti szavazás esetén a jegyző betűrendben felolvassa a képviselők névsorát, „igen”-nel, vagy „nem”-mel, vagy „tartózkodom”-mal szavazhatnak. A polgármester szavazatát utolsóként adja le. A névsort a személyek szavazatának feltüntetésével a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
4. Titkos szavazást tarthat a Mötv.-ben szabályozott estekben.

29. §.

1. Nyílt és névszerinti szavazás esetén a számlálást az elnök a jegyző közreműködésével és a hivatal dolgozóinak bevonásával végzi.
2. A szavazatot indokolni, vagy bárki szavazatának indoklására felhívni tilos.

30. §.

1. A testület döntéshozatalából kizárható az, aki, vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. (Mötv. 49. §. 1. bekezdés 1.2. mondata.)
2. Amennyiben a képviselő a személyes érintettségét nem jelenti be, 1 havi tiszteletdíja levonásra kerül.

A Képviselő-testület döntései

31. §.

1. A Képviselő-testület

1. rendeletet alkot,
2. határozatot hoz.

2. A Képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazás alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.
3. A Képviselő-testület a jegyzőkönyvben történt rögzítéssel alakszerű határozat nélkül dönt.

1. a napirend meghatározásáról,
2. ügyrendi kérdésekről,
3. a képviselő interpellációra adott, valamint
4. a kérdésre adott válasz elfogadásáról.

32 .§.

1. a Képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését, a végrehajtás határidejét, és a végrehajtásért felelős megnevezését.
2. A bonyolultabb, több módosító indítvány előterjesztése, valamint a szóban tett javaslatról hozott döntés szó szerinti megfogalmazásosának idejére a polgármester az ülést felfüggeszti.
3. Szavazni csak személyesen lehet.
4. A szavazás nyíltan vagy titkosan történhet.
5. A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.
6. A szavazatok összeszámolása után a polgármester^[16]  megállapítja a javaslat mellett majd ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodok számát.
7. A titkos szavazás szavazólapon történik, amelyet a hivatal hivatalos pecsétjével kell ellátni. Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő jelöltekre lehet. A szavazáshoz tollat kell használni és a választott jelölt neve mellé két egymást metsző vonalat kell tenni.
8. A titkos szavazás lebonyolítására a testület 3 fős szavazatszámláló bizottságot választ, amely a szavazást követően megállapítja a titkos szavazás eredményét és tájékoztatja a testületet.

33. §.

1. A Képviselő-testület rendeleteinek jelölése:
   • Ág Község Önkormányzat Képviselő-testületének ………../………../ a rendelet sorszáma (per, évszám), valamint a kihirdetés napja – önkormányzati rendelete………….……………………….……tárgy megjelölése.
2. A Képviselő-testület határozatának megjelölése:
   • a határozat sorszáma (per, évszám, hónap, nap) az ülés napja, amelyen a határozatot meghozta a testület……………./per,év,hó, nap/ önkormányzati határozat.

Rendeletalkotás

34. §.

1. A rendelet alkotásának előkészítését a polgármester, bármelyik képviselő a tárgy szerint illetékes bizottság és a jegyző, civil szervezetek képviselője írásban kezdeményezheti.
2. Amennyiben a rendelet tervezetet tárgyalásra alkalmas módon nyújtották be, azt a polgármester köteles a soron következő ülés napirendi javaslatában felvenni.
3. Amennyiben a rendelettervezet részletes előkészítése szükséges, úgy a polgármester indítványozza, hogy a Képviselő-testület foglaljon állást a rendeletalkotás szükségességéről, főbb elveiről, az előkészítés menetéről és felelőséről.
4. A Képviselő-testület elhatározhatja a rendelettervezet kétfordulós tárgyalását is.
5. A rendelettervezet szakszerű előkészítéséről a jegyző gondoskodik a tárgya szerint illetékes bizottság közreműködésével.
6. A megalkotott rendeletek kihirdetéséről a határozatok közléséről, illetőleg a rendeletek, határozatok nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról a jegyző gondoskodik, és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek mosósítását, hatályon kívül helyezését.
7. A megalkotott önkormányzati rendeleteket a polgármester és a jegyző írja alá, kihirdetésükről a jegyző gondoskodik. A kihirdetés módja, hogy a jegyző hirdetményben tájékoztatja a lakosságot a rendelet megalkotásáról, és, hogy az a hivatalban megtekinthető. A hirdetés napja a hirdetmény közzétételének napja (kifüggesztése a hivatal hirdetőtábláján).
8. A Képviselő-testület által hozott határozatokat pedig jegyzőkönyvi kivonat formájában az érintetteknek meg kell küzdeni.

Interpelláció

35. §.

1. A Képviselő-testület ülésén önkormányzati ügyekben az önkormányzati képviselő interpellálhat a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság(ok) elnökéhez. (Interpelláció: a fenti személyek magyarázatadási kötelezettsége a feladatkörükbe tartózó valamennyi ügyben.)
2. Az interpellációt legkésőbb az ülést megelőző 5 nappal írásban kell benyújtani a jegyzőhöz, aki lehetőleg az ülés előtt 3 nappal a polgármesternek átadja.
3. Az interpelláló képviselőnek lehetőséget kell adni, hogy a Képviselő-testület ülésén szóban is előterjeszthesse az interpellációját.
4. Amennyiben az interpellációt a 2. bekezdésben előírt határidőn túl vagy a testületi ülésen nyújtják be, úgy az érintetnek, csak abban az esetben kell választ adni az ülésen, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az interpellálónak az ülést követő 15 napon belül írásban kell válaszolni, és ennek tartalmáról soron következő ülésen kell tájékoztatást adni.

36. §.

1. Az interpellációval a Képviselő-testület csak rendes ülésén és ülésenként legfeljebb fél óra időtartamban foglalkozik.
2. Az interpellációnak tartalmaznia kell a képviselő nevét, az interpelláció tárgyát és címzettjét.
3. Az interpelláció előadásának időtartama legfeljebb 3 perc, az arra adott válasz legfeljebb 5 perc lehet. A viszontválasz időtartama maximum 2 perc.
4. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláció nyilatkozik. El nem fogadása esetén arról a Képviselő-testület vita nélkül – egyszerű többséggel – határoz.
5. Ha az interpellációra adott választ a Képviselő-testület sem fogadja el, további javaslat és javaslattétel céljából a kérdést az általa kijelölt bizottság elé utalja. A bizottság válaszát a következő rendes ülésen terjeszti elő.
6. Ismételt el nem fogadás esetén a polgármester javaslatára a Képviselő-testület dönt az interpelláló által felvetett kérdések lezárásának módjáról.

37. §.

1. A Képviselő-testület ülésén idő hiányában válasz nélkül maradt, vagy az interpellált részéről előkészítést igénylő esetekben az interpellációkra választ írásban kell megadni az ülést követő 15 napon belül.
2. Visszavontnak kell tekinteni azt az interpellációt, amelynek a megtárgyalásánál az interpelláció nincs jelen és a megtárgyalás elnapolását nem kérte.
3. Egyazon kérdésben újabb interpellációnak nincs helye. Az interpelláció azonosságáról – kétség esetén – a Képviselő-testület vita nélkül – egyszerű többséggel határoz.

Képviselői kérdés

38. §.

1. A képviselők kérdéseire ülésenként a napirend lezárása után legfeljebb 30 perc áll rendelkezésre.
2. A kérdezés minden olyan tudakozódás, amely tartalma szerint nem sorolható az interpelláció fogalomkörébe. Kérdezni lehet a polgármestertől, a jegyzőtől, a bizottságelnökétől, önkormányzati ügyben.
3. A kérdésre legfeljebb 3 percet, a válaszra legfeljebb 5 percet lehet biztosítani.
4. A Képviselő-testület az adott felvilágosításról nem szavaz.
5. A kérdésre – amennyiben válasz azonnal nem adható – a kérdezett 15 napon belül írásban válaszolni köteles.

A közmeghallgatás, lakossági fórum, falugyűlés

39. §.

1. A Képviselő-testület – munkaterve alapján – évente legalább egyszer közmeghallgatást tart.
2. A közmeghallgatás időpontjára vonatkozó javaslatot a polgármester az üléstervvel együtt, azzal egyidejűleg terjeszti a testület elé.
3. Közmeghallgatást kell tartani, akkor is, ha azt legalább a képviselők fele (3 képviselő) írásban indítványozza. A közmeghallgatás időpontját ilyenkor a testület soron következő ülésén határozza meg.
4. A közmeghallgatásra általában az önkormányzat székhelyén, de indokolt esetben máshol is sor kerülhet.
5. A közmeghallgatás időpontját és helyét az esemény előtt legalább 10 nappal közé kell tenni. A közzététel módja a hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztése a meghívónak, és az önkormányzat honlapján történő megjelentetés.
6. A közmeghallgatás alkalmával lehetővé kell tenni, hogy az állampolgárok és a helyi szervek képviselői a napirendhez nem kapcsolódó, közérdekű bejelentéseket, javaslatokat, panaszokat terjeszthessenek elő.
7. A közmeghallgatásban felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal, de legkésőbb 15 napon belül írásban kell választ adni.

40. §.

A képviselők közvetlen és rendszeres kapcsolataratás érdekében lakossági fórumot használnak:

• a lakossági vélemények, javaslatok megismerése,
• a választókerületek, vagy a község egy-egy részét érintő döntések előkészítése
• az önkormányzati döntések megismertetése, előkészítése, ellenőrzése, végrehajtása érdekében.

41. §.

1. A Képviselő-testület a község életében alapvető jelentőségű kérdések megvitatására falugyűlést tarthat az érintettek közvetlen tájékoztatása céljára.
2. A Képviselő-testület a éves^[17] munkatervében meghatározhatja, hogy mely napirendek tárgyalását előzze meg a falugyűlés összehívása.
3. A falugyűlés időpontját és helyét az esemény előtt legalább 5 nappal közé kell tenni. A közzététel módja a hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztése a meghívónak és az önkormányzat honlapján történő megjelentetés.
4. A falugyűlést a polgármester vezeti, amelyre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt.
5. A falugyűlésről jegyzőkönyv készül, amelynek készítéséről a jegyző gondoskodik.

A Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv vezetése

42. §.

1. A Képviselő-testületi ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyről a jegyző gondoskodik.
2. A jegyzőkönyvet legkésőbb az ülést követő 15 napon belül írásba kell foglalni és meg kell küldeni a Megyei Kormányhivatal vezetője részére.
3. A jegyzőkönyvnek Mötv. 52. § 1. bekezdésében foglaltakon kívül tartalmaznia kell:

1. a határozati javaslatot amennyiben az eltér az előterjesztéstől,
2. az elhangzott interpellációkat, kérdéseket a rájuk adott válaszokat és a velük kapcsolatos határozatokat.

4. A Képviselő-testület egyszerű többséggel bármely képviselő indítványára dönthet arról, hogy valamely hozzászólás vagy napirendi pont vitája, vagy a határozathozatal során kisebbségben maradt képviselők véleménye szó szerint kerüljön a jegyzőkönyvbe.
5. A jegyzőkönyvet 1 példányban^[18] kell elkészíteni.

43. §.

1. A jegyzőkönyv irattári példányához mellékelni kell:

1. a meghívót,
2. a jelenléti ívet,
3. a tárgyalt napirendi pontok írásos anyagát,
4. a jegyzőkönyvben részletezett rendelet szövegét,
5. a név szerinti szavazást dokumentáló jelenléti ív másolatát, az írásban benyújtott kérdések, interpellációk összegét, egyéb írásos indítványokat,
6. a népszavazást kezdeményező dokumentumokat.

2. Az ülésről készült jegyzőkönyvet a polgármester, a jegyző írja alá.
3. A jegyző gondoskodik a végrehajtásban érintettek értesítéséről a határozati kivonat megküldésével.
4. A jegyzőkönyv eredeti példányát, mellékleteivel együtt, a hivatal kezeli, évente bekötteti és elhelyezi az irattárban.
5. A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvet és mellékleteit a hivatalban az állampolgárok és a képviselők számára hozzáférhetővé kell tenni.
6. A közérdekű adat megismerésére vonatkozó kérelmet a jegyzőnél kell leadni. A kérelem megválaszolására 15 napon belül önkormányzati ügyben a polgármester, közigazgatási ügyben a jegyző köteles.
7. A jegyzőkönyvről, illetve annak részeiről, illetve más önkormányzati dokumentumokról az állampolgárok térítési díj ellenében – másolatot kérhetnek.

44. §.

1. A Képviselő-testület a megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja a feloszlást. (Mötv. 55. §. 1. bekezdés 1. mondata)
2. Azon ülésen, amelyen a Képviselő-testület a felosztás iránti indítványt tárgyalja, más napirendi pont nem kerülhet elfogadásra.

VI. A képviselők jogállása

45. §.

1. A települési képviselő az önkormányzati feladat- és hatáskörök megvalósításáért vállalt felelősséggel vesz részt az önkormányzat érdekeinek képviseletében.
2. A képviselő a község egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választó érdekeit.
3. A képviselőt megilletik az Mötv.-ben^[19] és az e szabályzatban foglalt jogok és kötelezettségek.

46. §.

1. A képviselők költségtérítését és jutatásait, illetőleg a bizottságok elnökeinek és a tagoknak járó tiszteletdíj mértékét külön rendelet szabályozza.

VII. A Képviselő-testület bizottságai

47. §.

1. A Képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, szervező és ellenőrzési feladatokat állátó – a Képviselő-testület által döntési jogkörrel felruházható – egymással mellérendeltségi viszonyban álló, választott testületi szervek.
2. A Képviselő-testület állandó, ideiglenes (esti) vagy albizottságot hozhat létre.
3. ^[20]A Képviselő-testület állandó bizottságai:

Összeférhetetlenséget Vizsgáló, valamint Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság

4. A Képviselő-testület egy-egy meghatározott feladat ellátására, vagy meghatározott időre ideiglenes (eseti) bizottságot hozhat létre, ennek létszámát és működése időtartamát a létrehozáskor állapítja meg.
5. A bizottság tagjait, elnökét és elnökhelyettesét^[21] a Képviselő-testület választja meg vagy menti fel. Egy képviselő egyidejűleg több bizottságnak is tagja lehet. A bizottság elnöke más bizottság elnöke nem lehet.
6. Az elnök a folyamatban lévő ügyek érdemi lezárását követően a Képviselő-testületnek történő beszámolás mellett, az elnökhelyettes^[22] és a bizottság tagja pedig egyoldalú nyilatkozatával tisztségéről lemondhat. A lemondott elnök helyett legkésőbb a lemondást követő második rendes Képviselő-testületi ülésen új elnököt kell választani.
7. A bizottság tevékenysége szünetel, ha képviselő tagjainak száma nem haladja meg a külső tagok létszámát.
8. Ha a Képviselő-testület rendelete eltérően nem rendelkezik, a szünetelés tartalma alatt a bizottság hatáskörébe tartozó ügyekben a Képviselő-testület jár el.
9. A bizottságot haladéktalanul, de legkésőbb 2 hónapon belül működőképessé kell tenni.

Az állandó bizottságok tevékenységének részletes szabályai és feladatai

48.§.

1. Általános feladatok: Jogkörük gyakorlása a Mötv. 57-61. §-okon alapul.
2. Önálló előterjesztést nyújthatnak be a Képviselő-testületnek.
3. Előzetesen véleményezik a feladatkörükbe tartozó, vagy azt érintő testületi előterjesztéseket.
4. Feladatkörükben ellenőrzik a Hivatal a Képviselő-testület döntéseit előkészítő, illetve a határozatok végrehajtására irányuló munkáját (Mötv. 27. §.)
5. Ha a bizottságok a Hivatal tevékenységében intézményeinél a Képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét, vagy szükséges intézkedések elmulasztását észlelik, a polgármester intézkedését kezdeményezhetik.
6. Kapcsolatot tartanak és együttműködnek:
   1. Az állami, önkormányzati, gazdasági és más szervekkel, társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel, helyi önszerveződő közösségekkel. A bizottságok javasolják, hogy mely önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körében tanácskozási jog a bizottsági és Képviselő-testületi üléseken.
   2. Helyi, megyei alapítványok kuratóriumával.
   3. A többi bizottságokkal.
7. Ellátják a Képviselő-testület által esetenként rábízott egyéb feladatokat.
8. Döntenek a Képviselő-testület által átruházott hatáskörökben. Az átruházott hatáskör gyakorlásáról, az ennek keretében tett intézkedésről, azok eredményéről félévenként beszámol a Képviselő-testületnek.

49.§.

1. A bizottságok általában éves^[23] munkaterv alapján működnek, üléseiket szükség szerint tartják.
2. Az ülést a bizottság elnöke hívja össze úgy, hogy az érdekeltek a meghívót és az előterjesztéseket legalább az ülést megelőző 3 nappal kézhez kapják.
3. A bizottságot 10 napon belüli időtartamra össze kell hívni a polgármester vagy a bizottsági tagok ¼-ének napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára. A polgármester által javasolt téma megtárgyalásáról illetve az állásfoglalásról a bizottság elnöke 3 napon belül köteles értesíteni a polgármestert.
4. A többi bizottság feladatkörét érintő ügy napirendre tűzéséről a bizottságok elnökei kötelesek egymást értesíteni és lehetőség szerint egymás ülésein a képviseletet biztosítani.
5. A bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma együttes-ülés keretében történő megtárgyalásáról.
6. A bizottsági ülés akkor határozatképes, ha azon a megválasztott bizottsági tagok több, mint fele jelen van.
7. A bizottságok tervezett üléseikről és napirendjükről a képviselőket tájékoztatni kötelesek.
8. A bizottság tagjai a bizottság ülésein kötelesek részt venni. Amennyiben az éves bizottsági ülések számának 50%-án nem vett részt a bizottság tagja, úgy a bizottság elnökének javaslatára a Képviselő-testület dönt a bizottsági tagság megszüntetéséről.
9. A bizottsági ülések időpontjáról, a tárgyalandó napirendekről a polgármestert és a jegyzőt legalább 3 nappal az ülés előtt értesíteni kell.

50.§.

1. A bizottság ülését az elnök, távollétében az elnökhelyettes^[24] hívja össze.
2. A bizottság munkáját annak elnöke vezeti. Az elnököt akadályoztatása esetén, vagy lemondását követően az alelnök helyettesíti. Mindkettő együttes akadályoztatása esetén helyettesítésére ülésenként ABC szerinti sorrendben következő bizottsági tag hívja össze a bizottságot, és vezeti ülését halaszthatatlan ügy megtárgyalása esetén.
3. Minden olyan esetben, amikor a lakosság széles körét érintő ügyet készít elő döntésre a bizottság, az adott körzet települési képviselőjének véleményét lehetőség szerint ki kell kérni.
4. A Hivatal a bizottság kérésére feladatkörükben kötelesek felvilágosítást adni – az adatvédelmi előírások betartásával – adatokat szolgáltatni, a Képviselő-testületi előterjesztések elkészítéséhez segítséget nyújtani, a bizottságok ügyviteli és technikai teendőit ellátni. A Hivatal irodáitól a felvilágosítást és az adatszolgáltatást a jegyzőn keresztül lehet igényelni.
5. Az ülésen jelenléti ívet kell vezetni. A jelenléti ív a jegyzőkönyv mellékletét képezi.

51.§.

1. A bizottság határozatképességére és határozat-hozatalára a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
2. A határozatképességhez a bizottság tagjai több mint felének jelenléte szükséges, határozatot a jelenlévők több mint felének igen szavazatával hozzák.
3. A bizottság átruházott hatáskörben hozott döntése határozat formájában nyer megfogalmazást.
4. A bizottság a Képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó téma előterjesztésekor állásfoglalást alakít ki.
5. Az elnök összefoglalja, és szavazásra bocsátja a tagok javaslatait és kimondja a bizottság határozatát, illetve állásfoglalását.
6. A bizottsági határozat és állásfoglalás jelölése: a határozat vagy állásfoglalás sorszáma, per évszám, hónap, nap, a bizottság betűjele (az Összeférhetetlenséget Vizsgáló, valamint Vagyonnyilatkozat Nyilvántartó és Ellenőrző Bizottság esetében:ÖVVNYEB)^[25]
7. A bizottság elnökét és tagjait a bizottság döntései kötik. A bizottság ülésein megfogalmazott kisebbségi véleményt a Képviselő-testület ülésén is képviselni lehet.
8. A jegyző köteles jelezni a bizottságnak, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel.
9. A döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, tag esetén a bizottság dönt. (Mötv. 26. §.)
10. A bizottságok üléseikre szakértőket hívhatnak meg. A szakértők meghívására a tagok tehetnek javaslatot, erről a bizottság dönt.

52.§.

1. A bizottsági ülésen elhangzottakról legkésőbb 10 munkanapon belül el kell készíteni az ülés jegyzőkönyvét, amelyben rögzíteni kell a bizottság megállapításait, javaslatait, határozatait. A jegyzőkönyvet az elnök és a jegyzőkönyvvezető írja alá. Aláírásukkal egyben hitelesítik a jegyzőkönyvet.
2. A jegyzőkönyvet haladéktalanul meg kell küldeni a polgármesternek, a jegyzőnek.
3. A jegyző véleményezi a bizottságok megállapításainak, javaslatainak, határozatainak törvényességét, és ha jogszabálysértést észlel, az Mötv. 36. §. (3) bekezdésében foglaltak szerint köteles a bizottságot tájékoztatni.
4. A jegyző köteles a megküldött jegyzőkönyveket bizottságonként lefűzni.
5. A jegyző köteles a bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntéseit – a hatósági ügyek kivételével – tartalmazó jegyzőkönyvek 1 példányát az ülést követő 15 napon belül a Baranya Megyei Kormányhivatal Vezetője részére megküldeni.

53.§.

1. A Képviselő-testület az általa kiírt pályázatok elbírálására, a hatáskörébe tartozó fegyelmi eljárás lefolytatására 3 tagú ideiglenes (eseti) bizottságot választ.
2. A bizottság elnökét és két tagját a Képviselő-testület választja meg.

54.§.

1. A pályázatok elbírálását előkészítő bizottság hatásköre:
   1. Megállapítja, hogy a pályázatok a kiírásban foglalt határidőre beérkeztek-e,
   2. Felbontja a pályázatokat,
   3. Megvizsgálja, hogy a beérkezett pályázatok a Képviselő-testület által kiírt pályázati szempontoknak megfelelnek-e,
   4. Az előző szempont alapján értékeli a beérkezett pályázatokat (érvényes, nem érvényes)
   5. – az érvényes pályázatokat rangsorolja és véleményével, javaslatával ellátva terjeszti a Képviselő-testület soron következő (vagy a pályázati kiírásban szereplő határidőben) ülése elé.
2. Az ideiglenes (eseti) bizottságok működésének szabályaira a Mötv-ben, valamint e szabályzatban az állandó bizottságok működésének szabályait értelemszerűen alkalmazni kell.
3. A fegyelmi bizottság eljárására a külön jogszabályban meghatározottak figyelembevételével a Mötv. És e szabályzat rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

VIII. A polgármester

55.§.

1. ^[26]Ág község polgármestere megbízatását főállásban tölti be. A polgármesteri foglalkoztatási jogviszony a Képviselő-testület és a polgármester között választással létrejövő sajátos közszolgálati jogviszony.
2. A polgármester tekintetében a Képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, illetményét a jogszabályok kerete között állapítja meg.
3. A Képviselő-testület képviselője a polgármester.

56.§.

1. A polgármester önkormányzattal kapcsolatos feladatit a Mötv., más törvények, valamint jelen rendelet foglalja magában.
2. A polgármester feladatai a 1. bekezdésben foglaltakon túlmenően a Képviselő-testülettel, illetőleg annak szerveivel kapcsolatban, a Képviselő-testület által elfogadott munkaprogram céljaival összhangban a következő:

1. Biztosítja a Képviselő-testület demokratikus, nyilvános működését,
2. Segíti a képviselők munkáját,
3. Biztosítja a bizottságok jogainak és kötelezettségeinek érvényesülését, ellátja a bizottságok rendszeres tájékoztatását,
4. Meghatározza a Jegyző feladatait a Képviselő-testület működésével összefüggésben,
5. Együttműködik a társadalmi szervekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel.

3. A polgármesterre átruházott hatásköröket a szabályzat 2. sz. melléklete tartalmazza.
4. Az átruházott hatáskör gyakorlásáról, és ennek keretében tett intézkedésekről, azok eredményéről a polgármester félévenként beszámol a Képviselő-testületnek. A Képviselő-testület két ülése közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan önkormányzati ügyekben döntést hozhat, melyről a Képviselő-testületet a következő ülésén tájékoztatja.
5. A polgármester szabadságát a Képviselő-testület a polgármester írásos bejelentése alapján, határozattal engedélyezi.

IX. Az alpolgármester

57.§.

1. A Képviselő-testület – saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
2. Az alpolgármester választása titkos szavazással történik. Választása előtt a Képviselő-testület 3 tagú szavazatszámláló bizottságot választ, amely a szavazást lebonyolítja, az eredményt ismerteti a testülettel. A szavazás előkészítése, adminisztratív segítése a jegyző feladata.
3. Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatit, melyek a következők:
   1. A polgármester helyettesítése.
   2. A polgármester munkájának segítése.
   3. Mindazon feladatok ellátása, mellyel a polgármester megbízza.

X. A jegyző

58.§.

1. Ág, Gerényes, Kisvaszar, Tarrós, Tékes és Vásárosdombó községek polgármesterei – pályázat alapján határozatlan időre – nevezik ki a jegyzőt (Mötv. 82.§.(1) bekezdés 1. mondata).
2. A jegyző a Mötv. 81.§.(3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően látja el feladatit.
3. ^[27]A jegyző helyettesítését – aljegyző kinevezésének hiányában – az által kijelölt adóigazgatási ügyintéző látja el.
4. ^[28]A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve  tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a igazgatási ügyintéző^[29] látja el. (Mötv. 82. § (3) bek.)

XI. Közös Önkormányzati Hivatal

59.§.

1. A helyi önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt hoz létre. A hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában (Mötv. 84.§. (1) bekezdése).
2. A közös önkormányzati hivatal hivatalos neve: Vásárosdombói Közös Önkormányzati Hivatal
3. A Hivatal külön szervezeti és működési szabályzat szerint működik, amely részletezi a hivatal feladatait és a munkamegosztást.

XII. A lakossággal való kapcsolati formák

60.§.

1. A Képviselő-testület – a költségvetésben meghatározott összeg erejéig – anyagilag is támogatja a lakossági önszerveződő közösségek tevékenységét, és a közösségekkel együttműködik.
2. A együttműködés formái:

1. Helyi népszavazás (külön rendelet szabályozza)
2. ^[30]
3. Közmeghallgatás
4. A Képviselő-testület ülésének nyilvánossága
5. Falugyűlés

XIII. Az önkormányzat gazdasági alapja

61.§.

1. A Képviselő-testület az alakuló ülést követő 6 hónapon belül fogadja el a választási ciklusra vonatkozóan a gazdasági programját. Amennyiben a gazdasági program az előző cikluson túlnyúló, akkor azt az újonnan megválasztott Képviselő-testület az alakuló ülést követő 6 hónapon belül felülvizsgálja és legalább a ciklus idejére kiegészíti illetve módosítja.
2. A Képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről rendeletet alkot. Megalkotására nézve külön jogszabályok vonatkoznak.

62.§.

A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről vagy befektetéséről – a Képviselő-testület folyamatos tájékoztatása mellett – saját hatáskörben döntsön 500.000,- Ft^[31] értékhatárig. Erről a kötelezettségvállalásról a következő testületi ülésen köteles beszámolni.

63.§.

1. A Képviselő-testület a költségvetés végrehajtásáról rendeletet alkot.
2. A Képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására külön rendeletet alkot.
3. Ág község vagyoni helyzetének alakulásáról a Képviselő-testület a lakosságot közmeghallgatáson tájékoztatja évente.

64.§.

1. A polgármester az önkormányzat nevében a gazdálkodás folyamatossága, szabályszerűsége biztosítása érdekében esetenként 500.000,- Ft^[32] erejéig a két testületi ülés közötti időszakban kötelezettséget vállalhat a költségvetésben nem szereplő feladatok végrehajtására. Ezekről a kötelezettségvállalásokról a Képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell.
2. Kötelezettségvállalásra a polgármester jogosult, a költségvetési előirányzatok felhasználása érdekében.
3. Az utalványt a pénzügyi ügyintéző ellenjegyzi.

65.§.

1. A gazdálkodási feladatokat belső szabályzatokban kell rögzíteni.
2. A szabályzatok elkészítéséért a jegyző felelős.

66.§.

Az önkormányzati intézmények pénzügyi ellenőrzését a helyi önkormányzat látja el, melyet a külön jogszabályok szerinti folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés és belső ellenőrzés útján biztosítja.

XIV. Záró rendelkezések

67.§.

A Szervezeti és Működési Szabályzat a kihirdetése napján lép hatályba, hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a .. számú rendelet.

68.§.

1. A szabályzat hatályosulását a jegyző figyelemmel kíséri és szükség szerint kezdeményezi módosítását.
2. A szabályzat mellékleteivel együtt bárki számára megtekinthető a jegyző hivatali helyiségében.

Kelt: Ág, 2013. november 29.

                        Stollmayer Dánielné sk.                               Jónás István sk.

                        polgármester                                                   jegyző

Kihirdetve: Ág, 2013. november 29.

                        Jónás István

                           jegyző

Egységes szerkezetbe foglalva:

2020. augusztus 18.

dr. Múth Ágnes

jegyző