Ág Község Képviselőtestülete (továbbiakban: képviselőtestület), a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló – többször módosított - 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szt.) 1. §-ának (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25.§ (3) b) pontban, 26. §-ában, valamint 32. § (3) bekezdésében, 45. §. (1) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében és a 132.§ (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §. (1) A rendelet célja, hogy a képviselőtestület eleget tegyen az Sztv. által előírt szabályozási kötelezettségének, és a szociális igazgatás és ellátás átfogó szabályozására tekintettel megállapítsa az egyes ellátásokra való jogosultság feltételeit, az eljárás és az ellenőrzés rendjét.

(2) Az önkormányzat kinyilvánítja, hogy az általa biztosított és megszervezett szociális gondoskodás célja és rendeltetése az, hogy segítséget nyújtson azoknak, akik életkoruk, egészségi állapotuk, jövedelmi és vagyoni helyzetük folytán problémáik megoldására önerőből nem képesek. Az ellátást igénylők kötelesek arra, hogy helyzetük javítása érdekében a tőlük elvárható módon mindent megtegyenek, amennyiben pedig a támogatásra szoruló élethelyzet nekik felróható okból következett be, életmódjuk, életvezetésük megváltoztatásával kötelesek elősegíteni helyzetük javítását.

(3) A szociális gondoskodás biztosítása érdekében az önkormányzat valamint annak szervei, továbbá a településen működő oktatási, egészségügyi és civil szervezetek kötelesek együttműködni, a tudomásukra jutott, gondoskodást igénylő problémák megoldását kötelesek kezdeményezni.

2. §. A rendelet hatálya kiterjed:

 (1) Ág Önkormányzat közigazgatási területén élő lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra, a bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre.

 (2) Az Szt.6.§-ában meghatározott, az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában Ág község közigazgatási területét tartózkodási helyként megjelölte.

 (3) Az Szt. 7. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a fentiekben foglaltakon túlmenően az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

 (4) Az Szmtv. szerinti, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a 3 hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a településen bejelentett lakóhellyel rendelkezik,

(5) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében Ág önkormányzat által szervezett és nyújtott ellátásokra. 

3. §. Az önkormányzat valamennyi jelen rendeletben szabályozott hatósági ügyben az elektronikus ügyintézés lehetőségét kizárja.

4. §. (1) E rendeletet

• az Sztv-vel,
• a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III. 27.) Korm. rendelettel
• az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól szóló 62/2006.(III. 27.) Korm. rendelettel együtt kell alkalmazni.

 (2) Az e rendeletben meghatározott ellátások tekintetében az önkormányzat képviselőtestülete, polgármestere jár el.

(3) A képviselőtestület által átruházott hatáskörben a polgármester dönt az 1. melléklet felsorolt települési támogatásokról.

5. §. (1) Ha e rendelet eltérő szabályt nem állapít meg, az ellátás iránti kérelmet Vásárosdombói  Közös Önkormányzati Hivatalnál (továbbiakban: hivatal) kell előterjeszteni az e rendelet mellékleteként meghatározott adattartalommal.

(2) Az (1) bekezdés szerinti formanyomtatványokon a kérelmezők számára tömören és világosan fel kell tüntetni a nyomtatvány kitöltésének szabályait, valamint fel kell sorolni azokat a mellékleteket és nyomtatványokat, melyek a kérelem elbírálásához szükségesek.

 (3) A hivatal szociális igazgatással foglalkozó köztisztviselői az eljárás során kötelesek a kérelmezők részére a szükséges tájékoztatást megadni, jogaikra és kötelezettségeikre a figyelmet felhívni, különös tekintettel az Sztv.‑ben foglaltakra.

6. §. (1) E rendelet által alkalmazott fogalmak értelmezésére az Sztv.-ben foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A kérelmező a kérelem benyújtásakor köteles a saját, valamint közeli hozzátartozói jövedelmi viszonyairól az alábbiak szerint igazolást benyújtani:

• a havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző   hónap jövedelmét,
• a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni.

      Jövedelem igazolható:

• havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolást,
• munkanélküli ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényt, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást, illetve határozatot,
• a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot,
• vállalkozó esetében az illetékes APEH igazolását, a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról, az adóbevallással nem lezárt időszakra vonatkozóan az egy havi átlagjövedelemről szóló könyvelői igazolást, ennek hiányában az érintett nyilatkozatát.

(3) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek hivatal nyilvántartásában fellelhetők,  valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 36. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás beszerezhető.

(4) Az ellátások igénylésének tekintetében a kérelem és egyéb nyilatkozatok esetén az e rendeletben  megállapított mellékletek – mint formanyomtatványok – alkalmazandóak.

(5) Mellőzni kell a jövedelem-nyilatkozatot és a vagyoni helyzetről szóló nyilatkozatot, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző 2 hónapon belül már részesült olyan ellátásban, amelyhez a jövedelmi-és vagyoni helyzetét igazolta, és vélelmezhető, hogy helyzetében nem történt a jogosultságát érintő változás. Erről a kérelmező írásban köteles nyilatkozni. (2. melléklet szerinti adattartalommal.)

(6) Az Sztv. felhatalmazása alapján az önkormányzat által szabályozott ellátások tekintetében vagyonként figyelmen kívül kell hagyni azt a hasznosítható ingatlant, járművet, gépi meghajtású termelő- és munkaeszközt, továbbá vagyoni értékű jogot, amelynek

• külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy

együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát nem haladja meg,

• azt az ingatlant, amelyben életvitelszerűen lakik,
• mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjárművet,
• azt a vagyoni értékű jogot, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn.

7. §. (1) A hivatalhoz beérkező kérelmeket a hivatal a körülmények alapos vizsgálata után döntésre előkészíti, a támogatásra való jogosultságot folyamatosan figyelemmel kíséri, és szükség esetén az ellátás módosítására, megszüntetésére javaslatot tesz.

(2) A hivatal a határozatlan időre megállapított ellátások esetén a jogosultság fennállását - ha     jogszabály másként nem rendelkezik - az ellátás megállapítását követő év január végéig     felülvizsgálja.

(3) Ha a hatáskörrel rendelkező ( önkormányzat képviselőtestülete / polgármester) vitatja a vagyonnyilatkozat ingatlanra vonatkozó becsült forgalmi értékét, a Korm. rendelet 5. §.-ában foglaltak szerint jár el.

(4) Ha a hatáskörrel rendelkező hivatalosan tudomást szerez, vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a 6.§. (2) bekezdés szerinti jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok bemutatására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembe vételével vélelmezhető.

8. §. (1) A rendszeres pénzbeli juttatásokat havonta legkésőbb minden hónap 02-05-között bankszámlára történő utalással kell folyósítani. Pénztárból történő kifizetés csak az ellátás megállapítására jogosult írásos engedélye alapján történhet. (3. melléklet szerinti adattartalom.)

A rendszeres pénzbeli juttatások tekintetében előleg nem fizethető ki.

(2) A nem rendszeres pénzbeli juttatások pénztáron/bankszámlán keresztül kerülnek kifizetésre a jogosultnak, a támogatást megállapító határozatban foglaltak szerint.

(3) Az Sztv.‑ben foglaltak szerint jogosulatlanul igénybevett ellátás és annak kamatai megtérítésének elrendelése esetén a visszafizetés méltányosságból részben vagy egészben akkor engedhető el, ha a visszafizetés olyan helyzetet eredményezne, amely a kérelmező vagy családja megélhetését veszélyeztetné, vagy amelyben ismételten szociális gondoskodásra szorulna.

 (4) Kérelemre, a visszafizetésre részletfizetés is engedélyezhető, a részletfizetés időtartama azonban nem haladhatja meg a 6 hónapot.

9. §.(1) A polgármester által - a képviselőtestület által átruházott jogkörben- hozott határozata ellen a közléstől számított 15 napon belül a képviselőtestülethez címzett, de a hivatalnál benyújtandó illetékmentes fellebbezéssel lehet élni.

(2) A képviselőtestület által hozott határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát jogszabálysértésre való hivatkozással a Bíróságtól lehet kérni a határozat közlésétől számított 30 napon belül.

(3) A hatáskört gyakorló szerv vezetője az eljárási határidőt – indokolt esetben – egy ízben, legfeljebb 15 nappal meghosszabbíthatja.

(4) A szociális alapellátások tekintetében –amennyiben az alapellátást biztosító intézmény vezetője a döntésre jogosult-, ha az ellátott a döntéssel nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat. A jogerős és végrehajtható döntésig az ellátást változatlanul biztosítani kell.

10. §. Az önkormányzat a szociális gondoskodásra vonatkozó kötelezettségeinek teljesítését

a) pénzbeli- és természetbeni ellátások nyújtásával;

b) személyes gondoskodást biztosító ellátások megszervezésével

valósítja meg.

11. §. (1) A képviselőtestület csatlakozik a Bursa Hungarica Felsőoktatási önkormányzati ösztöndíjrendszerhez és az általános szerződésben foglalt feltételeket elfogadja.

(2) A képviselőtestület az Oktatási Minisztérium által javasolt bírálati szempontok figyelembevételével legfeljebb 5.000,-Ft/hó támogatást állapíthat meg az arra jogosultnak.

12. §. (1) A képviselőtestület átruházott hatáskörében a polgármester temetési támogatást nyújt annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott.

(2) Temetési támogatás feltétele, hogy az elhunyt a haláleset időpontjában a településen állandó lakcímmel rendelkezzen, valamint az eltemetés a település temetőjében történjen.

(3) A temetési támogatás összege a helyben szokásos temetési költség figyelembevételével 20.000,- forint.

(4) A kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 15 napon belül lehet benyújtani a 4. melléklet szerinti adattartalommal, melyhez mellékelni kell a halotti anyakönyvi kivonatot. A kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy ő az eltemettető.

A temetés költségeit igazoló számla fénymásolatát az eltemettető a halálesettől számított 30 napon belül köteles a Hivatalban leadni.

13. §. (1) A képviselőtestület települési támogatás megállapításához a lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartása, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására irányuló kötelezettség ír elő:

a) a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségéről köteles gondoskodni,  az általa életvitelszerűen lakott ingatlant tisztántartani, rendeltetésszerűen használni,

b) az ingatlanhoz tatozó udvart, kertet gondozni, tisztántartani, folyamatosan gaz- és gyommentesíteni, tavasztól őszig rendszeresen kaszálni, ősztől tavaszig a hó és jégmentesítésről gondoskodni,

c) az ingatlan területe mentes legyen a közegészségügyi előírások szerinti fertőzést hordozó anyagoktól, a kérelmező köteles a szemetet és lomot elszállíttatni, az ingatlan rágcsálóktól, kártevőktől való mentesítéséről gondoskodni

d) az épület állagmegóvásáról (vakolathullás, tető beázás megelőzése) folyamatosan gondoskodni,

e) az ingatlan előtti járdát- annak hiányában az ingatlan mentén 1,5 m széles sávot – tisztántartani, szeméttől, gyomtól, télen hótól, síkosságtól folyamatosan mentesíteni,

f) az ingatlannal érintkező közterületet és gyepes árkot az útpadkáig, de legfeljebb 5 m szélességben gondozni, tisztán tartani és kaszálni,

g) az ingatlanhoz tartozó kerítésének állagát megőrizni oly módon, hogy azon keresztül háziállat elkóborolni ne tudjon.

 (2) A rendeletben megállapított feltételek teljesítésére a kérelmezőt, illetve a jogosultat megfelelő, de legalább ötnapos határidő tűzésével a jegyzőnek - az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével - fel kell szólítania. Amennyiben a kérelmező vagy a jogosult a feltételeknek felszólítás ellenére sem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani, vagy a megállapított támogatást meg kell szüntetni.

(3) Amennyiben az önkormányzat felé a kérelmezőnek vagy a háztartásában vele együtt élőnek egy éven túli köztartozása van a támogatás a köztartozás rendezése után kerülhet kifizetésre.

14. §. (1) A Képviselőtestület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére települési támogatást nyújt. A támogatás költségvetési éven nem nyúlhat át.

(2) Amennyiben a kérelmező vagyoni, jövedelmi és egyéb körülményeinek ismeretében vélelmezhető, hogy problémáját más módon nem tudja megoldani, egyszeri vagy meghatározott időtartamra, de legfeljebb 3 hónapra szóló és havi rendszerességgel fizetendő települési támogatás állapítható meg annak a vagyontalan (9. melléklet)

1. személynek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével azonos, továbbá
2. annak az egyedülálló, vagy gyermekét egyedül nevelő személynek, akinek jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 150 %-a.

 (3) Települési támogatás adható:

1. alkalmanként (évente legfeljebb 2 alkalommal)
2. havi rendszerességgel (maximum 3 hónapig)
3. pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában (Maximum 50.000,-Ft, 10 havi törlesztéssel)

(4) Az települési támogatás egyszeri összege legalább 1.000 forint, de legfeljebb 10.000 forint lehet. (kivéve a 14.§. (3) c) pontban és a 19.§-ban foglaltakat).

(5) A kérelmet benyújtani családonként évente 2 alkalommal lehet a hivatalnál a 5. – 6. melléklet szerinti adattartalommal.

(6) Települési támogatás természetbeni és pénzbeli ellátásként egyaránt nyújtható. Természetbeni ellátást kell megállapítani akkor, ha

1. a kérelem erre irányul vagy
2. az ellátásban részesülő életvitele alapján feltételezhető, hogy a támogatás felhasználása nem rendeltetésének megfelelően történik.

(7) Települési támogatás állapítható meg az alábbi célokra:

1. élelmiszer, ruha, gyógyszervásárlásra, gyógyászati segédeszköz vásárlására
2. jövedelem-kiegészítésként – ellátatlan munkanélküliek esetében,
3. alkalmanként jelentkező többletkiadások – betegség, iskoláztatás, elemi kár - esetén,
4. tüzelő anyag vásárlására,
5. krízis helyzetben  

(8) A természetben nyújtott települési támogatás formája élelmiszercsomag, élelmiszervásárlási utalvány, tüzelővásárlási utalvány, tüzelőanyag, építő anyag vagy a támogatás meghatározott célra történő átutalása –ide értve a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás térítési díját is– lehet. ^[1]Természetben nyújt települési támogatást a „Start” közmunkában megtermelt termények kiosztásával illetve kedvezményes árusításukkal a 14. melléklet alapján.

(9) ^[2] A Képviselő-testület - költségvetési kereteitől függően – a településen élő és állandó lakcímmel rendelkező családoknak pénzbeli (vagy természetbeni) támogatást nyújthat  ünnepek alkalmából (húsvét, karácsony)

A támogatás megítélése jövedelmi és vagyoni helyzettől független, a képviselőtestület saját hatáskörében intézkedik róla (nem kérelemre induló ellátás).

14./B.^[3] § (1) A Képviselő-testület évente  - költségvetési kereteitől függően – a településen élő és állandó lakcímmel rendelkező személyeknek/családoknak az alábbi jogcímeken települési támogatást nyújthat:

1.  a megélhetésre,

2. a lakhatásra,

3. a lakóingatlan fenntartásra.

(2) A támogatás megítélése jövedelmi és vagyoni helyzettől független, a képviselőtestület saját hatáskörében intézkedik róla (nem kérelemre induló ellátás). ”

15. §. (1) A 14. § (7) bekezdés a.) pontja alapján

1. Élelmiszer, ruha vásárlás céljára elsősorban természetbeni települési támogatás állapítható meg
2. Gyógyszervásárlás céljára települési támogatás állapítható meg főként annak, aki közgyógyellátási igazolvánnyal nem rendelkezik. A kérelemhez csatolni kell a szükséges gyógyszerfogyasztás költségeiről a gyógyszertár, illetve a háziorvos igazolását.
3. Gyógyászati segédeszköz vásárlás céljára települési támogatás állapítható meg főként annak, aki közgyógyellátási igazolvánnyal nem rendelkezik. Ehhez a kérelemhez csatolni kell a háziorvos illetve szakorvos igazolását az eszköz szükségességére vonatkozóan valamint az eszköz költségeiről a gyógyszertár/gyógyászati segédeszköz bolt igazolását a várható költségről.

16. §. (1) A 14. § (7) bekezdés b.) pontja alapján jövedelem-kiegészítés céljára települési támogatás adható (6. melléklet) annak a személynek:

• aki az Sztv. alapján semmilyen támogatásra nem jogosult és/vagy semmiféle jövedelemmel nem rendelkezik,
• nem önhibájából került hátrányos élethelyzetbe,
• nem rendelkezik mobilizálható vagyontárggyal.

 (2) Az (1) bek.-ben megállapított támogatás maximum 3 hónapig folyósítható.

17. §. (1) Települési támogatás adható: a rendelet 14. §.(7) bek. c) pontja alapján:

Alkalmanként jelentkező többletkiadás esetén, rendkívüli élethelyzetbe került személyek részére a létfenntartást veszélyeztető élethelyzet – betegség, elemi kár, más előre nem látható ok- megszüntetéséhez pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön, vagy vissza nem térítendő támogatás formájában.  A kérelmet a 7. melléklet szerinti adattartalommal kell benyújtani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kamatmentes kölcsön összege legfeljebb 50.000 forint lehet. A kölcsön időtartama legfeljebb 10 hónap. A minimum törlesztő részlet 5.000,-Ft/hó.

(3) A kamatmentes kölcsön igénybevételének visszafizetési feltételeiről megállapodást kell kötni.

(4) A megállapodásban rögzíteni kell, hogy amennyiben az adós bármely havi törlesztő részlet befizetését elmulasztja, vagy azzal késedelembe esik, a hátralévő teljes kölcsön összege egy összegben a Ptk. 232. § (26) bekezdésében meghatározott kamattal együtt esedékessé és behajthatóvá válik.

(5) Ha a kölcsön összegét a kérelmező bizonyíthatóan nem a kérelemben feltüntetett célra használta fel, úgy az ellátást jogtalanul igénybevettnek kell tekinteni és egy összegben 30 napon belül vissza kell fizetni.

(6) A megállapított kölcsön visszafizetési kötelezettsége a folyósítást követő hónaptól esedékes.

(7) A kölcsönt a megállapított időtartamot figyelembe véve havi egyenlő részletekben kell visszafizetni. A részletfizetési kötelezettségnek minden hónap 15. napjáig kell eleget tenni.

(8) Kivételesen indokolt esetben a képviselőtestület a kölcsön visszafizetésének kötelezettsége alól részben vagy teljesen felmentést adhat, ha a jogosult neki fel nem róható okból nem képes annak visszafizetésére.

18. §. Települési támogatás adható a 14. § (7) bekezdés d.) pont alapján:

• tüzelő anyag (pl. szén, fa, gáz) vásárlásához vagy természetbeni juttatásként.

19. §. Települési támogatás adható a 14. § (7) bekezdés e.) pontja alapján:

• különös méltánylást érdemlő rendkívüli esetben – krízis helyzet esetén – azonnali intézkedésként az települési támogatás összege elérheti az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének négyszeresét.

A kérelmezőre ezen támogatási forma esetében a 13.§-ban előírt kötelezettségek, valamint a 14.§.(5) bekezdésben meghatározottak nem vonatkoznak.

20. § (1) A lakhatási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.

(2)^[4] A képviselőtestület által átruházott hatáskörben a polgármester a villanyáram-, a víz és a szemétszállítás díjához illetve a tüzelőanyag költségeihez nyújt fenntartási támogatást az e rendeletben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak (a továbbiakban: lakhatási támogatás)

21.  § ,^[5], ^[6] (1) Lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(2) Lakhatási támogatásra jogosult az a személy, aki a 13.§-ban foglaltaknak megfelel.

3. A lakhatási támogatás feltétele a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500%-át és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona (9. melléklet). A megállapítható összeg 5.000,-Ft/hó.
4. A kérelmet e rendeletben meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani. (10. melléklet)

(5) A támogatás meghatározott időtartamra, de legfeljebb 12 hónapra szóló és havi rendszerességgel fizetendő – azzal a kitétellel, hogy költségvetési éven nem nyúlhat át.”

(6) A támogatás kifizetésének feltétele a valamely közüzemi díj (áram, víz, hulladék) kérelemhez csatolása.

21/A.§^[7] (1) A képviselő-testület minden év augusztus hónapban a településen életvitelszerűen élő és  lakcímmel rendelkező óvodás, iskolás, nappali tagozatos középiskolás, főiskolás és egyetemista gyermekeknek egyszeri pénzbeli (vagy természetbeni) támogatást nyújthat.

(2) A támogatás megítélése jövedelmi és vagyoni helyzettől független (nem kérelemre induló ellátás).

(3)^[8] A támogatás mértéke - költségvetés kereteitől függően minimum 2.000,-Ft, maximum 40.000,-Ft.

21/B.§^[9], ^[10]

22. §^[11] (1) A szociális alapszolgáltatásokat nyújtó ellátások közül az önkormányzat

• étkeztetést,
• házi segítségnyújtást,
• családsegítést
• jelzőrendszeres házi segítségnyújtást,
• támogató szolgálatot
• falugondnoki szolgálatot

biztosít.

A házi segítségnyújtást az önkormányzat a Somogyjádi Mikrotérségi Szociális Társulás által működtetett Somogyjádi Alapszolgáltatási Központ és „Együtt Könnyebb” Időskorúak Otthonán keresztül (7443 Somogyjád, Fő u. 8.), az étkeztetést pedig a Vásárosdombói Intézményfenntartó Társulás (Vásárosdombó, Szabadság tér 17.) útján biztosítja.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerinti személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló szabályokat a megállapodásban erre kijelölt önkormányzat rendelete tartalmazza. (Szociális étkeztetés esetében: Vásárosdombó, házi segítségnyújtás esetében: Somogyjád)

(3) Az önkormányzat a Somogyjádi Mikrotérségi Szociális Társulás által működtetett Somogyjádi Alapszolgáltatási Központ és „Együtt Könnyebb” Időskorúak Otthonán keresztül (7443 Somogyjád, Fő u. 8.) annak intézményi keretein belül, házi segítségnyújtás keretében gondoskodik azokról a személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására nem képesek, róluk nem gondoskodnak és a nappali ellátást nyújtó intézmény igénybevételére nincs lehetőségük, erről a háziorvos igazolását be kell szerezni.

23.§. (1) A szociális étkeztetés keretében az önkormányzat tartósan vagy átmenetileg napi egyszeri meleg étkezést (ebéd) biztosít az arra rászorultnak.

 (2) Az étkeztetés történhet

1. házhoz szállítással
2. a jogosult általi elvitellel.

 (3) Az étkeztetést – a közétkeztetési főzőkonyha keretein belül – a Vásárosdombói Intézményfenntartó Társuláson keresztül biztosítja.

A jogosultak száma a konyhai kapacitás függvénye.

(4) Szociális étkeztetésre jogosultak, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

1. koruk,
2. egészségi állapotuk,
3. fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,
4. szenvedélybetegségük, vagy
5. hajléktalanságuk

miatt.

• Kora miatt rászoruló az a személy, aki az 65. életévét betöltötte.
• Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgásában korlátozott, krónikus, vagy akut megbetegedése, fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról – részben vagy teljesen – gondoskodni nem tud.
• Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásban részesül.
• Pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes.
• Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás.

 (5) Étkeztetésben részesíti az önkormányzat azt az igénylőt, illetve az általa eltartottat is, aki jövedelmétől függetlenül kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az étkezéséről más módon gondoskodni.

 (6) Az ellátás iránti kérelmet a hivatalnál kell benyújtani (8. melléklet). Az ellátás iránti kérelemről a társulási megállapodás szerint Vásárosdombó Község Önkormányzatának polgármestere dönt, figyelemmel a 22. §. (2) bekezdésében előírtakra.

A szociális étkezés megszüntetésre kerülhet amennyiben az igénybe vevő a térítési díjjal két hónapi díjhátralékba esik, ha az étkezést igénybe vevő önhibájából 10 munkanapon belül összességében 3 munkanapon keresztül nem veszi igénybe az étkezést. Önhibának minősül, amikor a jogosult nem tudja igazolni, miért nem vitte el ételt. A jogosultság megszüntetésére a polgármester jogosult.  

(7) Az étkezés igénybe vételéért fizetendő térítési díj mértéke a szolgáltatási önköltség és a tárgyévi normatív állami hozzájárulás különbözete.

(8) Ha a szolgáltatást igénylő személy egészségi állapota vagy személyes körülményei a szolgáltatás átmeneti jellegű vagy halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé, az étkeztetés legfeljebb egy hónap időtartamra a rászorultság vizsgálata nélkül is nyújtható. Ebben az esetben a szolgáltatást igénybe vevő köteles haladéktalanul benyújtani az igénybevételhez előírt dokumentumokat az igénybevétel jogszerű megállapításához.

24.§^[12] Az önkormányzat Vásárosdombó Község Önkormányzata általa működtetett család- és gyermekjóléti szolgálat keretein belül látja el a családsegítés feladatait valamint a gyermekjóléti szolgáltatási feladatait.

25.§. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a képviselő-testület a Sásd és Vidéke Vagyonkezelő és Intézményfenntartó Közhasznú Nonprofit Kft. útján biztosítja.

26. §. (1) Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a vonatkozó jogszabályok- elsősorban az 1993. évi III. törvény - az irányadók.

(2) E rendelet 2015. március 01. napján lép hatályba.

(3) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik a helyben szokásos módon.

(4) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló12/2013. (II.13.) számú rendelet.

Stollmayer Dánielné                                                             Wéber Piroska

                polgármester                                                                        mb.  jegyző

A rendelet kihirdetve:

Vásárosdombó, 2015. február 28.

      Wéber Piroska

mb. jegyző

Egységes szerkezetbe foglalva: 2019. március 29.

Egységes szerkezetbe foglalta:         dr. Múth Ágnes

                                                           jegyző