Ág Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12.§ (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek és a településfejlesztéssel és településrendezéssel összefüggő partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 8/2017. (VIII. 14.) önkormányzati rendeletben felsorolt partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

1. §

E rendelet célja a község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása a

1. helyi építészeti, természeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;
2. településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
3. településképi követelmények meghatározásával;
4. településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával.

2. A rendelet hatálya és alkalmazása

2. §

(1)   E rendelet előírásait az önkormányzat képviselő-testülete által a településre elfogadott – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) szerinti – településrendezési eszközökkel, továbbá a településkép védelmével kapcsolatban meghatározott szabályokkal, valamint az azokban említett törvények végrehajtásra kiadott központi jogszabályokkal együtt kell alkalmazni.

(2)   E rendelet hatálya alá tartozó területen építési tevékenység alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építési és településképet befolyásoló tevékenységet folytatni az e rendeletben foglaltak, az országos érvényű jogszabályok valamint az önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott helyi építési szabályzat előírásainak megfelelően szabad.

3. §

       Jelen rendelet az alábbi mellékleteivel együtt érvényes:

1. 1. melléklet: A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása,
2. 2. melléklet: A településkép szempontjából meghatározó, természeti védelemmel érintett területek lehatárolása
3. 3. melléklet: A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére településképi szempontból elsősorban alkalmas és nem alkalmas területek lehatárolása,
4. 4. melléklet: A helyi védelem alá helyezett egyedi örökségi értékek, elemek jegyzéke
5. 5. melléklet: Ültetési távolságok
6. 6. melléklet: A településképi követelményekhez kapcsolódó szakmai tájékoztatás és szakmai konzultáció kérelme
7. 7. melléklet: A településképi bejelentési eljárás kérelme

3. A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja

4. §

(1)   A településképhez illeszkedő településképi követelmények megállapításával a jellegzetes, értékes, helyi hagyományt őrző arculat megőrzése, a településkép kedvező alakítása.

(2)   A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottságok alapján a településképi szempontból meghatározó területek térképi ábrázolását a 3. sz. melléklet tartalmazza.

4. Értelmező rendelkezések

5. §

E rendelet alkalmazásában használt fogalmak jegyzéke és magyarázata:

1. A tetőidom jellemző hajlásszöge: olyan tetőidom, melynél a tető vízszintes vetületének legalább 80%-án az adott hajlásszög, a fennmaradó 20%-án eltérő hajlásszög érvényesül, és a tetőidom jellemző hajlásszögétől eltérő hajlásszögű tető csak az utcai telekhatártól mért 15 m-en túl létesül.
2. Áttört kerítés: olyan kerítés, amely maximum 1/3 hosszban tömör a további 2/3 hosszban kerítésoszlopok között elhelyezett áttört betétekkel kialakított kivitelű.
3. Cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény (helyiség, helyiség együttes) nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat;
4. Címtábla: az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla;
5. Egyéb tájékoztatási eszköz: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet (továbbiakban:Rr.) hatálya alá nem tartozó információs tábla, cégtábla, üzletfelirat és a vállalkozás használatában álló ingatlanon a vállalkozást népszerűsítő felirat valamint más grafikai megjelenés.
6. Első főépület: egy építési telken/telken álló főépületek közül az a főépület, mely az előkert legkisebb méretének betartásával épül(t).
7. Értékvizsgálat: a települési érték helyi védelem alá helyezésének szakmai megalapozására szolgáló, a megfelelő szakképzettséggel rendelkező személy(ek), szervezet(ek) által készített, esztétikai, műszaki, történeti és természeti vizsgálatot tartalmazó munkarész.
8. Főépület: az építési övezeti/övezeti előírások megtartásával épített, elsősorban a területfelhasználási egység jellegének megfelelő, másodsorban a településrendezési eszközben meghatározott, a területhasználatot nem zavaró rendeltetésű építmény.
9. Földszín: a természetben előforduló (pl. talaj, homok, mész, egyes kőzetek, növényzet), nem szintetikus anyagok jellemző színei, illetve az azok felhasználásával előállított kevéssé telített árnyalatok.
10. Illeszkedés: egy adott építési és településképet befolyásoló tevékenység akkor illeszkedik, ha e tevékenységgel érintett építmény és/vagy telek, építési telek a településképi követelményeket szabályozó kormányrendeletben felsorolt területi és egyedi építészeti településképi követelmények tekintetében illeszkedik a meglévő épített és táji, természeti környezethez.
11. Információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, valamint a CityLight formátumú és CityBoard formátumú eszköz;
12. Információs kiegészítő elemek: cégér, cégtábla, cégfelirat, üzletfelirat, címtábla, névtábla, mozgatható hírdető berendezés.
13. Más célú berendezés: reklámfelületet is tartalmazó pad, kerékpárállvány, hulladékgyűjtő, telefonfülke, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát.
14. Közművelődési célú hirdetőoszlop: Az Rr. értelmező rendelkezései szerinti közművelődési célú hirdetőoszlop.
15. Mozgatható hirdető berendezés / Megállító tábla: üzlet elé kihelyezett, olyan lábon álló A1-es - 594*841 cm - maximális méretű  - talajhoz nem rögzített - egy vagy kétoldalas hirdetmény, amely az üzletben folyó tevékenységre, akciókra hívja fel a figyelmet.
16. Óriásplakát: változó tartalmú hirdetések elhelyezésére szolgáló, közterületről látható, egy oldalán 2,0 m²-nél nagyobb felületű reklámberendezés. Óriásplakátnak minősül a 2,0 m²-t meghaladó felületen több külön álló részből összefüggő képet alkotó reklám is
17. Önkormányzati információs tábla: olyan rögzített, egyedi méretű hirdető-berendezés, mely a helyi lakosok számára nyújt, rendszeresen változó tartalommal, közérdekű információkat.
18. Reklámhordozó: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény értelmező rendelkezései szerinti reklámhordozó.
19. Reklámhordozót tartó berendezés: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet értelmező rendelkezései szerinti reklámhordozót tartó berendezés.
20. Tömör kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 60%, vagy annál nagyobb mértékben korlátozott.
21. Utcai homlokzat: az első főépület, közúttal vagy magánúttal határos telekhatárra néző homlokzata.
22. Utcai telekhatár: a telek azon telekhatára mely közúttal vagy magánúttal határos.

5. Illeszkedésre vonatkozó rendelkezések

6. §

(1)  Az illeszkedés szabályait kell alkalmazni minden e rendelettel nem szabályozott esetben.

(2)  Illeszkedőnek tekinthető az épület, amennyiben az alábbi kritériumoknak együttesen eleget tesz:

a)      környezetéhez igazodik,

b)      a település építészeti karakterét megőrzi,

c)       a meglévő formakultúrát megtartja,

d)      léptékhelyes épülettömeget eredményez, továbbá

e)      a környezetét figyelembe vevő építési anyagot és színezést alkalmaz.

II. FEJEZET

a helyi védelem

6. A helyi védelem célja

7. §

(1)   A település településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző, a közösségek munkáját és kultúráját tükröző, sajátos megjelenésű építészeti és természeti örökség kiemelkedő, településképet meghatározó értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(2)   A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

7. A helyi védelem feladata

8. §

(1)   A védett értékek körének számbavétele és nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal való megismertetése.

(2)   A védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.

8. A helyi védelem fajtái

9. §

A helyi védelem lehet:

a)      területi védelem,

b)      egyedi védelem.

10.  §

(1)   A helyi területi védelem:

1. a településszerkezet (utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, az építési vonal, településszerkezeti szempontból jelentős zöldterület vagy növényzet)
2. a településkép (külső településkép, belső településkép, utcakép),
3. a település táji környezete (a település megjelenése a tájban, hagyományos művelési mód, növényzet és természetes környezet),
4. településkarakter (a településszerkezet, a településkép elemei, formái, anyagai, színvilága együttesen)

védelmére terjed ki.

(2)   A helyi egyedi védelem

1. az építmény vagy együttese egészére vagy valamely részletére (anyaghasználat, szerkezet, színezés stb.),
2. az építményhez tartozó földrészletre és annak jellegzetes növényzetére,
3. szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor, emlékmű védelmére,
4. egyedi tájérték védelmére terjedhet ki.

9. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai

11.§

Az épített vagy természeti környezet eleme  akkor helyezhető helyi védelem alá, ha

1. a helyi védelem alá helyezés közérdekű célt szolgál,
2. a helyi védelem alá helyezés időszakában fennálló formájában
   27. a település történelmének eredeti, hiteles dokumentuma,
   28. kortörténeti jellege meghatározó módon érvényesül
   29. sérülései ésszerű helyreállítás révén kijavíthatók és a sérülések helyreállítása nem jelent olyan jelentős fizikai változást, amely a védendő értéken a kortörténeti jelleget megszüntetné,
   30. fenntartható használata biztosítható, továbbá
   31. az értékvizsgálat elkészült.

12.§

(1)   A helyi védelem alá helyezés folyamata a védendő érték tulajdonosának papír alapú kérelmére vagy hivatalból indul.

(2)   A tulajdonosi kérelemnek tartalmaznia kell a tulajdonos nevét, címét, a védendő érték megnevezését, leírását, fotódokumentációját és a védelem elrendelésének indokolását.

(3)   A beérkezett kérelmet az Önkormányzat képviselő-testülete 60 napon belül bírálja el, melyről értesítést küld a kérelmezőnek. Támogató döntés esetén a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és elkészítteti a 10.§ szerinti értékvizsgálatot.

13. §

A helyi védelem alá helyezést megelőzően az érintett értékre vonatkozó, kormányrendeletben meghatározott tartalmú értékvizsgálatot kell elkészíttetni.

14. §

(1)   A hivatalból indult helyi védelem alá helyezés folyamata az erre vonatkozó képviselő-testületi döntéssel indul, melyről a jegyző értesíti a védendő érték tulajdonosát.

(2)   A védendő érték tulajdonosa az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül észrevételt tehet, véleményt nyilváníthat. Amennyiben a védendő érték tulajdonosa a megadott határidőn belül írásban nem reagál, úgy egyetértőnek kell tekinteni.

(3)   Az egyetértő észrevétel, vélemény alapján a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és elkészítteti a 10.§ szerinti értékvizsgálatot.

15. §

(1) A helyi védelem megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

a)      a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,

b)      a védett terület, illetve egyedi érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,

c)       a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek az értékvédelmi szakvélemény szerint már nem felel meg,

d)      a védett érték magasabb szintű védettséget kap. A helyi védelem az állami védelem hatályba lépésének napján külön intézkedés nélkül hatályát veszti.

(1)   A helyi védelem megszüntetésének folyamata a védett érték tulajdonosának papír alapú kérelmére vagy hivatalból indul.

(2)   A tulajdonosi kérelemnek tartalmaznia kell a tulajdonos nevét, címét, a védett érték megnevezését, leírását, fotódokumentációját és a védelem megszüntetésének indokolását.

(3)   A beérkezett kérelmet az Önkormányzat képviselő-testülete 60 napon belül bírálja el, melyről értesítést küld a kérelmezőnek. Támogató döntés esetén a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és amennyiben a védett érték műszaki állapota lehetővé teszi, szaktervezővel elkészítteti a védett érték felmérési- és fotódokumentációját.

(4)   Az építményt a kezdeményezéstől a testületi döntésig terjedő időszakban is védettnek kell tekinteni és arra a helyi védelemre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

(5)   A hivatalból indult helyi védelem megszüntetésének folyamata az erre vonatkozó képviselő-testületi döntéssel indul, melyről értesíteni kell a védett érték tulajdonosát.

(6)   A védett érték tulajdonosa az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül észrevételt tehet, véleményt nyilváníthat. Amennyiben a védett érték tulajdonosa a megadott határidőn belül írásban nem reagál, úgy egyetértőnek kell tekinteni.

(7)   Az egyetértő észrevétel, vélemény alapján a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és amennyiben a védett érték műszaki állapota lehetővé teszi, szaktervezővel elkészítteti a védett érték felmérési- és fotódokumentációját.

16. §

A helyi egyedi védelem megállapítása után, a hatálybalépéstől számított tizenöt napon belül az önkormányzat jegyzője az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegeként való feljegyzését.

10. Helyi védelem és az országos védelem összefüggései

17. §

1. Ha egy helyi védettség alatt álló értéket műemléki védettség alá helyeznek, annak helyi védettsége automatikusan megszűnik.
2. Ha a védett érték műemléki védettsége megszűnik, az önkormányzat hivatala köteles megvizsgálni a helyi védettség alá helyezés lehetőségét.

11. A védett értékek nyilvántartása

18. §

(1)   A helyi védelem alatt álló értékről nyilvántartást kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell: 

1. az érték megnevezését,
2. védelmi nyilvántartási számát,
3. helyszínrajzot,
4. a védelem szakszerű, rövid indokolását,
5. építészeti örökség esetén az eredeti tervdokumentáció másolatát vagy felmérési terveit (amennyiben rendelkezésre állnak),
6. fotódokumentációt,
7. a helyi védelem védettségi típusát,
8.  a védett érték pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
9. építészeti örökség esetén a védett érték rendeltetését és használatának módját.

2. A nyilvántartás vezetéséről és a törzslap készítéséről a jegyző gondoskodik.

12. A helyi védelemhez kapcsolódó korlátozások,

tulajdonosi kötelezettségek

19. §

(1)   Az építészeti örökség esetén az értékleltárba felvett értéket fizikai valójában kell megőrizni, valamint előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az eredeti alkotóanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító, állagjavító konzerváló eljárásokat, a restaurálást, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat.

(2)   Az építészeti örökség védett értékeit - az (1) bekezdésben meghatározottakon túl - anyagi és eszmei értékei összefüggéseire tekintettel hitelesen és meghatározó módon érvényre kell juttatni.

(3)   A műszaki, gazdaságossági és funkcionális szempontból egyenértékű beavatkozások közül előnyben kell részesíteni az építészeti örökség fennmaradását szolgáló és visszafordítható megoldásokat.

(4)   Az építészeti örökség jó karbantartása keretében a védett érték fizikai sérülésével, roncsolásával, továbbá a védett érték megjelenésének megváltoztatásával nem járó tevékenységeket előnyben kell részesíteni.

(5)   Az építészeti örökséghez történő hozzáépítés, vagy az építészeti örökség telkén új építmény, építményrész építése a védett érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét nem sértheti, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán csak a legkisebb kárt szenvedheti.

(6)   Az építészeti örökségen végzett építési tevékenység esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása a homlokzati tagozatok megőrzendők, illetve amennyiben az eredeti utcai homlokzati kialakítás fotók, tervek alapján ismert, úgy az visszaállítandó.

(7)   Az építészeti örökség bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, az építészeti örökség felmérési- és fotódokumentációjának elkészítését, valamint a védettség megszüntetését követően. A felmérési- és fotódokumentáció a védettséget megszüntető döntés melléklete.

(8)   Helyi védelem alól kivont épület, vagy helyi területi védelem területén egyedileg nem védett épület lebontása esetén annak helyén csak a lebontott épület nagyságrendjében és arányaival épülő új épület építhető.

(9)   Az értékes építészeti elemek és tárgyak megmentését (indokolt esetben lebontott épület helyében épülő új épületbe való beépítését) biztosítani kell.

III. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

13. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

20. §

(1)   A településszerkezet, településkarakter, tájképi elemek és egyéb helyi adottságok alapján a településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2)   A településképi szempontból meghatározó területek:

1. Falusias karakter,
2. Beépítésre nem szánt karakter.

(3) A településképi szempontból meghatározó, természeti védelemmel érintett területek:

1. Natura 2000‐es hálózatba tartozó Mecsek elnevezésű, HUDD 20030 jelű kiemelt jelentőségű természet-megőrzési illetve HUDD 10006 jelű különleges madárvédelmi terület,
2. tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek,
3. a nemzeti ökológiai hálózat részeként nyilvántartott magterület területe.

(4) A településkép szempontjából meghatározó, természeti védelemmel érintett területek településképi, településkarakteri szempontból a külterület településrész részét képezik. Területi lehatárolásukat a 2. melléklet tartalmazza.

IV. FEJEZET

településképi követelmények

14. Általános építészeti követelmények

21. §

(1)   A település belterületén,

1. lakóépület esetén tetőszerkezet héjazataként hullámpala, bitumenes hullámpala, fémlemez fedés nem alkalmazható,
2. utcafronton kerítés hullámpalából, bontott betonelemekből (pl. MÁV kerítés), fémlemez borítással, üveg használatával, más egyéb a községképbe nem illő anyagból, vagy technológiával nem készülhet.

(2)   Lakóépület színezése az egységes, földszínektől eltérő nem lehet.

(3)   Az épületeken tetőfelépítmény, műszaki berendezések (parabola antenna, gépészeti elemek, klíma külső egysége, stb.) elhelyezése utcai homlokzaton nem létesíthető.

22. §

(1)   Közterületi zöldfelületek kialakításánál nem alkalmazható:

1. a termőhelyi adottságoknak megfelelő fajoktól eltérő,
2. fasortelepítésnél, fasor kiegészítésnél, előnevelt, többször iskolázott, "útsorfa" minőségű, allergén pollent nem termelő lombos fától eltérő,
3. légvezetékek alatt alacsony növekedésű, gömb alakú koronát nevelő faegyedektől eltérő,

növények telepítése.

(2)   Zöldfelület kialakításánál nem megengedett:

1. a táji jellegzetesség és termőhelyi adottságok figyelmen kívül hagyása, az invazív fajok telepítése,
2. az 5. mellékletben szereplő növények, szomszédos ingatlan tulajdonosát zavaró - a legkisebb ültetési távolságánál kisebb - telepítése.

15. A falusias karakterre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

23. §

1. Területi építészeti követelmények:
   1. A területen kialakítandó előkert minimális mértéke az építési tevékenységgel érintett építési telek helye szerinti utcaszakaszon (azaz legfeljebb 2-2 azonos oldali szomszédos telket tekintve) a meglévő legkisebb méret ennek hiányában 2,0 m.
   2. Az építési telken belül úgy kell az első főépületet elhelyezni, hogy az az oldalhatárra, vagy csorgóközzel az oldalhatárra illeszkedjen.
   3. Az északnyugati-délkeleti, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telek esetén a beépítés a telek észak nyugati oldalára illeszkedjen.
   4. A lakó funkciójú első főépület földszintesként alakítható ki. A meglévő padlásterek beépíthetők.
   5. Gazdálkodás és járműtárolás céljára elsősorban a meglévő gazdasági épületeket kell felhasználni. A telkek beépítésének hagyományai szerint a gazdálkodás, illetve járműtárolás célját szolgáló épület a gazdasági udvar végén keresztbefordítottan is elhelyezhető a hátsókerti átjárás biztosításával.
2. Az egyedi építészeti követelmények a következők:
   1. Az épületek tetőfedése a hagyományos formákhoz igazodó, szimmetrikus nyeregtetős, oromfalas kialakításútól eltérő – a kialakult állapot kivételével - nem lehet.
   2. A főépület tetőfesztávja legfeljebb 8,0 méter lehet.
   3. A lakóépülettől különálló épület (gazdasági épület) – kialakult állapot kivételével – a lakóépület gerincvonalánál magasabb gerincvonalú nem lehet.
   4. Utcai kerítésként áttört kerítés építhető, vagy élősövény telepíthető.
   5. Az építmény tömegformálása a településen hagyományos építészeti karaktertől eltérő nem lehet. Az egy telken lévő építmények tömegeit és homlokzatait nem szabad úgy kialakítani, hogy azok egymással ne legyenek összhangban és formai szempontból ne egységes épületegyüttes hatását keltsék.
   6. A főépület tetőfedése – a 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezet kivételével – cserép, betoncserép; a tetőidom jellemző hajlásszöge 35-45° közötti értéktől eltérő nem lehet. A 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezet alacsonyabb hajlásszögű tetővel is építhető. Tetőfedés cserép, betoncserép, formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedés vagy a tájba illő színezésű fémlemezfedés kivételével nem létesíthető.
   7. Tetőfelületen csak tetősíkban elhelyezett ablakok alkalmazhatók.
   8. Az utcai homlokzaton loggia, erkély nem létesíthető.
   9. Homlokzatra szerelt kémény nem alkalmazható.

16. Beépítésre nem szánt karakterű területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

24. §

(1) A területi építészeti követelmények a következők:

1. A táji, természetvédelmi értékeknek megfelelő beépítési mód biztosítása érdekében az épületek, építmények telepszerűen helyezendők el.
2. A telepszerű elhelyezésen belüli épület összeépítés csak technológiával igazolt módon és esetben lehetséges.

(2) Az egyedi építészeti követelmények a következők:

1. Építmények tájba illesztésének biztosítása érdekében:

aa) az újonnan kialakításra kerülő termelő, tároló és állattartó épületeket magas tetősen kell kialakítani. Ettől eltérni csak technológiával igazolt módon és esetben lehetséges.

ab) Az épületek homlokzatai világos földszínek, lehetnek. Tájidegen színezésnek minősülnek a harsány színezések.

ac) Az épületek csak természetes építőanyagokból - kő, tégla, vályog, fa - építhetők. A homlokzatképzésnél kerámiaburkolat, drótüveg, mű-anyag hullámlemez, műpala nem alkalmazható.

ad) Az épületek tetőfedése, homlokzati burkoló eleme nem készülhet tükröződő felülettel. Csak matt színezés, matt fémfelület alkalmazható.

17. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási

és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

25. §

(1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és nyomvonalas elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak - az elosztó szekrény, erősítő berendezés és azok földalatti vezetékei kivételével - elhelyezésére településképi szempontból elsősorban alkalmas és nem alkalmas területek lehatárolását e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(2) Vezeték nélküli elektronikus hírközlés szolgáltatás antennáinak telepítése nem megengedett az alábbi területeken:

1. Falusias karakter területe,
2. Helyi védelemmel érintett elemek és területek,
3. Az Országos Területrendezési Tervben meghatározott tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek,
4. a nemzeti ökológiai hálózat részeként nyilvántartott magterület,
5. Natura 2000 területek.

26.§

(1) Belterületen, újonnan kialakuló közterületen az elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.

(2) A már beépített területeken, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

(3) Külterületen új elektronikus hírközlési hálózatokat területgazdálkodási okokból villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni.

27.§

 (1) A helyi védelemmel érintett területeken a sajátos építmények, műtárgyak, egyéb műszaki berendezések anyaghasználatánál az alábbi követelményeket kell alkalmazni:

a) időtálló,

2. minőségi, minőséget képviselő,
3. környezetében alkalmazott anyagokhoz illeszkedő,
4. élénk színeket kerülő,
5. állagát hosszútávon megőrző,
6. a település karakterével összhangban lévő.

2. Transzformátor állomás, kábelcsatlakozó szekrény növényzettel takartan, látványában kedvező megjelenéssel helyezhető el.

18. A helyi egyedi védelemben részesülő objektumokra

vonatkozó követelmények

28. §

1. A helyi egyedi védelemben részesülő épületek, objektumok listáját jelen rendelet 4. melléklete tartalmazza.
2. A helyi egyedi védelemben részesülő építészeti örökségre vonatkozó egyedi építészeti követelmények a 19.§-ban rögzítetteken túl a következők:

1. A helyi egyedi védett épület, építmény felújítása, átalakítása, bővítése, korszerűsítése során meg kell őrizni vagy helyre kell állítani az épület eredeti

aa) tömegformáját, tömegarányait,

ab) tetőformáját, tetőfelépítményeit,

ac) homlokzati tagozatait,

ad) homlokzati díszítőelemeit,

ae) nyílásrendjét, nyílásosztását és nyílásméreteit,

af) falfelületének, lábazatának, tetőfedésének az eredeti vagy ahhoz hasonló anyaghasználatát.

2. Az eredeti épülettartozékok (pl. rács, vasalat, világítótest, korlát, kerítés) helyettesíthetők.
3. A helyi védett épület, építmény homlokzati színezésénél a környezetébe illeszkedő színezést, vagy ha fellelhető, az eredeti színt kell elsősorban alkalmazni. Kerülni kell a harsány színeket és a túlzott kontrasztokat.
4. A helyi egyedi védett épületeket bővíteni oly módon lehet, hogy a bővítésnek a védett épületformájával, szerkezetével, anyagaival összhangban kell lennie.
5. A helyi egyedi védett épületeket belső korszerűsítése, belső átalakítása, tetőterének beépítése a védett értékek megőrzését szolgáló szabályok betartása mellett megengedett.
6. A helyi egyedi védett épületek, építmények közterületről látható homlokzatán épületgépészeti berendezések, azok tartozékai nem, hirdetés és reklám csak a rendeltetésével összefüggően helyezhető el.
7. Az egyedi védelemmel érintett, lakóépület telkének utcai telekhatárán a kerítés anyagának, kialakításának illeszkednie kell a hagyományosan kialakulthoz. Jellemzően áttört, fa, fém, kő, vagy tégla anyagú legyen.
8. A főépület keresztszárnnyal csak akkor bővíthető, ha a bővítendő épület telkén álló gazdasági épület nem védett. Ebben az esetben a tornáctól hátrafelé, a bővítendő épületnél nem nagyobb mértékű homlokzati szélességgel és magassággal, de azzal azonos tetőhajlással, tetőidommal, fedéssel építhető épület;

V. FEJEZET

REKLÁMOKRA, REKLÁMHORDOZÓKRA ÉS EGYÉB MŰSZAKI BERENDEZÉSEKRE VONATKOZÓ

TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

19. Reklámok és reklámhordozókra, reklámhordozót tartó berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

29. §

(1)   Reklámhordozó és reklám – jelen rendeletben foglalt kivételekkel – az országos érvényű jogszabályok szerint helyezhető el.

(2)   Reklámhordozó és egyéb reklámcélú berendezés csak úgy helyezhető el, hogy az megfeleljen a településképi követelményeknek illetve a közlekedésbiztonsági előírásoknak.

(3)   Reklámhordozó elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(4)   Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el.

(6)   Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.

(7)   A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.

(8)   Közvilágítási berendezésen reklám célú felület, max. A1-es méretet – 594*841 mm - meg nem haladó méretben helyezhető el.

(9)   A községben kizárólag olyan funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el, amelynek kialakítása a településképi megjelenést hátrányosan nem befolyásolja.

(10) Közterületen reklámhordozón reklám egymástól számított 2 méteres távolságon belül – ide nem értve az egyetlen funkcionális célú utcabútoron történő több reklámhordozó elhelyezését – sem horizontálisan, sem vertikálisan nem helyezhető el:

a)      horganyzott és szinterezett acélból, vagy szinterezett alumíniumból készült eszközön;

b)      plexi vagy biztonsági üveg mögött;

c)       hátsó fényforrás által megvilágított eszközben;

d)      állandó és változó tartalmat is megjelenítő eszközön.

30. §

Reklámok és reklámhordozókra, reklámhordozót tartó berendezésekre vonatkozó anyaghasználati követelmények az alábbiak:

1. nem rozsdásodó,
2. könnyen karbantartható,
3. élénk színeket nem használó,

kialakítás alkalmazható.

20. Eltérés jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében

31.§

(1)   A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évenként tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.

(2)   A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.

(3)   A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.

21. Közművelődési célú hirdetőoszlop létesítése

32.§

(1)   Ág közigazgatási területén valamennyi állami vagy önkormányzati fenntartású közművelődési intézmény közművelődési hirdetőoszlop használatára jogosult.

(2)   Valamennyi, az (1) bekezdésben meghatározott közművelődési intézmény településképi bejelentési eljárásban kezdeményezheti a közművelődési hirdetőoszlop létesítését.

22. Építési reklámháló kihelyezésének szabályai

33. §

(1)   A polgármester – településképi bejelentési eljárásban – az építési tevékenység építési naplóval igazolt megkezdésétől az építési tevékenység időtartamára építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti.

(2)   Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.

23. Műszaki berendezésekre, információs kiegészítő elemekre vonatkozó településképi

követelmények

34.§

(1)   Mozgatható hirdető berendezés közterületen csak:

1. kereskedelmi és szolgáltató üzletek előtt, kizárólag az üzlet nyitvatartási ideje alatt, és az adott tevékenység hirdetésére
2. alkalmi rendezvények esetén a szükség szerinti helyeken a rendezvény 300 m-es körzetén belül,

helyezhető el úgy, hogy az ne zavarja a közlekedést, a közterület tisztaságát és rendjét.

(2)   Mozgatható hirdető berendezések minden oldalának esztétikusnak kell lennie.

35.§

(1) Magastetős épület esetén a táblás napelemeket, napkollektorokat napelemes cserép kivételével a tető lejtésével párhuzamosan úgy kell elhelyezni, hogy

1. azok a tető széleinek, gerincének szélső 60 cm-es sávján ne nyúljanak túl,
2.  széleik igazodjanak egymáshoz és a tetősík ablakhoz,
3.  legfeljebb az adott tetősík 30 %-át fedheti le,
4. sorolva, lépcsőztetés nélkül téglalap alakú felületet képezzenek.

(2) Színben és formában a tetőfelület anyagával harmonizáló napelemes cserép alkalmazása teljes tetőfelületen megengedett valamennyi építmény esetében.

(3) Épület közterületről látható homlokzatán vezeték (kábel, gáz- és egyéb csővezeték) nem vezethető látható módon, a falsíkon kívül.

(4) Gázmérő az épület közterületi homlokzatán nem helyezhető el.

VI. FEJEZET

Településkép-érvényesítési eszközök

24. Településképi-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

36. §

1. A polgármester a településképi követelményekről e rendelet eljárási szabályai szerint szakmai konzultációt biztosít.
2. A szakmai konzultáció kiterjedhet
   1. a településképi követelmények egyeztetésére,
   2. a hatályos településrendezési eszközben foglalt előírásokra,
   3. a tervezés során felmerült megoldások értékelésére.

37. §

1. A szakmai konzultáció a tulajdonos, használó vagy az általa megbízott tervező (továbbiakban: kérelmező) által benyújtott, jelen rendelet 6. melléklete szerinti kérelmének beérkezésével indul.
2. Településképet érintő konkrét tevékenység esetén a kérelem mellékleteként a műszaki megoldásokat tartalmazó tervdokumentációt és a településképbe való illeszkedés igazolását is tartalmaznia kell.
3. A konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében, vagy kérésre, indokolt esetben a helyszínen is lefolytatható.
4. Az önkormányzati főépítész – annak hiányában – a polgármester gondoskodik a szakmai konzultáción elhangzott észrevételeket, javaslatokat, véleményeket tartalmazó emlékeztető elkészítéséről.
5. Az emlékeztetőt az általános iratkezelési szabályzat szerint szükséges kezelni.
6. Az emlékeztető egy példányát meg kell küldeni a kérelmező részére.
7. Az önkormányzati főépítészt és a polgármestert az emlékeztetőben rögzített véleménye köti a további eljárások korán.

25. A településképi bejelentési eljárás

38. §

1. A polgármester a reklámok és reklámhordozók elhelyezése tekintetében jelen rendeletben foglalt különös településképi követelmények, valamint a reklám-elhelyezési kormányrendeletben szereplő általános követelmények érvényesítése érdekében bejelentési eljárást folytat le.
2. Az eljárás jelen rendelet 7. melléklete szerinti kérelem benyújtásával kezdeményezhető.
3. Az eljárásra vonatkozó szabályokat a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendelet rögzíti.
4. A polgármester településképi bejelentési tudomásulvételének érvényességi ideje a kiadmányozástól számított egy év.
5. A reklám és reklámhordozó elhelyezése a településképi bejelentés alapján – a Polgármester tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozatának birtokában, az abban foglalt kikötések figyelembe vételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.
6. Az eljárásban keletkezett iratokat az iratkezelési szabályzatban rögzítettek szerint kell kezelni.

26. A településképi kötelezés

39. §

1. A településképi követelmények teljesítése érdekében a polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le.
2. Ha az ingatlan tulajdonosa a településképi rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértette, az önkormányzat polgármestere felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre, és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére. A határidőnek legalább 8 napnak kell lennie.
3. A határidő eredménytelen eltelte esetén az önkormányzat polgármestere településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására egyidejűleg az ingatlantulajdonost településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi.
4. Az önkormányzat képviselő-testülete a településképi követelmények hatósági döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetére az ingatlantulajdonossal szemben településkép-védelmi bírság kiszabását rendelheti el.

27. A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke

40.§

1. A településkép-védelmi bírság összege:
   1. településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legalább 20.000.- legfeljebb 200.000.- forint,
   2. településképi követelmények be nem tartása esetén az eltérés mértékétől függően legalább 50.000.- forint, legfeljebb 200.000. forint,
   3. a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén legalább 50.000.- legfeljebb 200.000.- forint,
   4. településképi bejelentési eljárás során hozott döntésben foglaltak megszegése esetén az eltérés mértékétől függően legalább 100.000.- legfeljebb 200.000. forint.
2. A településkép-védelmi bírság kiszabásánál különösen az alábbi szempontokat kell mérlegelni: 

a) a jogsértéssel létrejött állapot településképre gyakorolt hatása,

b) a jogsértéssel létrejött állapot visszafordíthatósága, 

c) a jogsértő állapot időtartama, 

d) a jogsértő magatartás ismétlődése és gyakorisága

e) jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartása.

3. A településképi kötelezés határidőn túli elmulasztása esetén a polgármester önkormányzati hatósági jogkörében eljárva, a legmagasabb összegű településkép-védelmi bírságot mindaddig kiszabhatja, amíg a jogsértő állapot meg nem szűnik.

28. A településképi bírság kiszabásának és behajtásának módja

41. §

A bírság a polgármesternek a jogsértő cselekményről való tudomásszerzésétől számított fél éven belül, de legkésőbb a cselekmény elkövetésétől számított egy éven belül szabható ki.

VII. FEJEZET

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁS ÉS ÖSZTÖNZÉS

29. Önkormányzati és támogatási ösztönzők

42. §

E rendelet Ág közigazgatási területén nem állapít meg önkormányzati támogatási és ösztönző rendszerre vonatkozó szabályokat.

VIII. FEJEZET

záró és átmeneti rendelkezések

30. Záró rendelkezések

43. §

1. E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Ág Község Képviselő testületének a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről, tilalmáról és a településképi bejelentési eljárásról szóló 10/2017. (IX. 27.) önkormányzati rendelete.

2. E rendelet előírásait a hatályba lépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.
3. E rendelet előírásai az építtető kérelemére a hatályba lépéskor már folyamatban lévő ügyekben is alkalmazhatók.
4. E rendelet 2019. december 1. napján lép hatályba.

  Bischof Norbert                                                      dr. Múth Ágnes

                           polgármester                                                               jegyző       

Záradék: A rendelet kihirdetve: 2019. november 15.

dr. Múth Ágnes

jegyző