Gerényes Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12.§ (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek és a településfejlesztéssel és településrendezéssel összefüggő partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 9/2017.(VIII.04.) önkormányzati rendeletben felsorolt partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

1. §

E rendelet célja a község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása a

1. helyi építészeti, természeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;
2. településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
3. településképi követelmények meghatározásával;
4. településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával.

2. A rendelet hatálya és alkalmazása

2. §

(1)   E rendelet előírásait az önkormányzat képviselő-testülete által a településre elfogadott – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) szerinti – településrendezési eszközökkel, továbbá a településkép védelmével kapcsolatban meghatározott szabályokkal, valamint az azokban említett törvények végrehajtásra kiadott központi jogszabályokkal együtt kell alkalmazni.

(2)   E rendelet hatálya alá tartozó területen építési tevékenység alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építési és településképet befolyásoló tevékenységet folytatni az e rendeletben foglaltak, az országos érvényű jogszabályok valamint az önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott helyi építési szabályzat előírásainak megfelelően szabad.

3. §

       Jelen rendelet az alábbi mellékleteivel együtt érvényes:

1. 1. melléklet. A helyi egyedi védelem alatt álló épületek, objektumok valamint a helyi védet területek jegyzéke
2. 2. melléklet: A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása,
3. 3. melléklet: A településkép szempontjából meghatározó, természeti védelemmel érintett területek lehatárolása,
4. 4. melléklet: A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére településképi szempontból elsősorban alkalmas és nem alkalmas területek lehatárolása,
5. 5. melléklet: A településkép- védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció iránti kérelme
6. 6. melléklet: Településképi bejelentési eljárás kezdeményezése nyomtatvány.

3. A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja

4. §

(1)   A településképhez illeszkedő településképi követelmények megállapításával a jellegzetes, értékes, helyi hagyományt őrző arculat megőrzése, a településkép kedvező alakítása.

(2)   A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottságok alapján a településképi szempontból meghatározó területek térképi a 2. melléklet valamint a 3. melléklet tartalmazza.

4. Értelmező rendelkezések

5. §

E rendelet alkalmazásában használt fogalmak jegyzéke és magyarázata:

1. A tetőidom jellemző hajlásszöge: olyan tetőidom, melynél a tető vízszintes vetületének legalább 80%-án az adott hajlásszög, a fennmaradó 20%-án eltérő hajlásszög érvényesül, és a tetőidom jellemző hajlásszögétől eltérő hajlásszögű tető csak az utcai telekhatártól mért 15 m-en túl létesül.
2. Áttört kerítés: olyan kerítés, amely maximum 1/3 hosszban tömör a további 2/3 hosszban kerítésoszlopok között elhelyezett áttört betétekkel kialakított kivitelű.
3. Egyéb tájékoztatási eszköz: a reklám-elhelyezési kormányrendelet¹ hatálya alá nem tartozó információs tábla, cégtábla, üzletfelirat és a vállalkozás használatában álló ingatlanon, valamint az ingatlan előtti közterületen elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő felirat valamint más grafikai megjelenés.
4. Első főépület: egy építési telken/telken álló főépületek közül az a főépület, mely az előkert legkisebb méretének betartásával épül(t).
5. Épületszélesség: Négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret, épületszárnyakkal tagolt (L, T, stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete.
6. Eredeti állapot: a védett építmény építésekor fennálló állapot, vagy egy olyan későbbi állapot, melyet az értékvizsgálat a védelem elrendelésekor védendő értékként határozott meg.
7. Értékvizsgálat: a települési érték helyi védelem alá helyezésének szakmai megalapozására szolgáló, a megfelelő szakképzettséggel rendelkező személy(ek), szervezet(ek) által készített, esztétikai, műszaki, történeti és természeti vizsgálatot tartalmazó munkarész.
8. Főépület: az építési övezeti/övezeti előírások megtartásával épített, elsősorban a területfelhasználási egység jellegének megfelelő, másodsorban a településrendezési eszközben meghatározott, a területhasználatot nem zavaró rendeltetésű építmény.
9. Földszín: a természetben előforduló (pl. talaj, homok, mész, egyes kőzetek, növényzet), nem szintetikus anyagok jellemző színei, illetve az azok felhasználásával előállított kevéssé telített árnyalatok.
10. Hagyományos építőanyagok: függőleges irányú térképző felületekhez a tégla, kő, fa; tetőfedéshez: égetett agyagcserép, vagy felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag.
11. Illeszkedés elve: A környező meglévő építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében környezetéhez alkalmazkodó tervezői metódus.
12. Közművelődési célú hirdetőoszlop: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet értelmező rendelkezései szerinti közművelődési célú hirdetőoszlop.
13. Mozgatható hirdető berendezés, megállító tábla: üzlet elé kihelyezett, olyan lábon álló A1-es - 594*841 cm - maximális méretű - talajhoz nem rögzített - egy vagy kétoldalas hirdetmény, amely az üzletben folyó tevékenységre, akciókra hívja fel a figyelmet.
14. Reklámhordozó: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény értelmező rendelkezései szerinti reklámhordozó.
15. Reklámhordozót tartó berendezés: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet értelmező rendelkezései szerinti reklámhordozót tartó berendezés.
16. Utcai homlokzat: az első főépület, közúttal vagy magánúttal határos telekhatárra néző homlokzata.
17. Utcai telekhatár: a telek azon telekhatára mely közúttal vagy magánúttal határos.

5. Illeszkedésre vonatkozó rendelkezések

6. §

1. Az illeszkedés szabályait kell alkalmazni minden e rendelettel nem szabályozott esetben.
2. Illeszkedőnek tekinthető az épület, amennyiben az alábbi kritériumoknak együttesen eleget tesz:

1. környezetéhez igazodik,
2. a település építészeti karakterét megőrzi,
3. a meglévő formakultúrát megtartja,
4. léptékhelyes épülettömeget eredményez, továbbá
5. a környezetét figyelembe vevő építési anyagot és színezést alkalmaz.

II. FEJEZET

a helyi védelem

6. A helyi védelem célja

7.§

(1)   A település településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző, a közösségek munkáját és kultúráját tükröző, sajátos megjelenésű építészeti és természeti örökség kiemelkedő, településképet meghatározó értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(2)   A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

7. A helyi védelem feladata

8.§

(1)   A védett értékek körének számbavétele és nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal való megismertetése.

(2)   A védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.

8. A helyi védelem fajtái

9. §

(1)   A helyi védelem lehet:

a)      területi védelem,

b)      egyedi védelem.

10. §

(1)   A helyi területi védelem:

1. a településszerkezet (utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, az építési vonal, településszerkezeti szempontból jelentős zöldterület vagy növényzet)
2. a településkép (külső településkép, belső településkép, utcakép),
3. a település táji környezete (a település megjelenése a tájban, hagyományos művelési mód, növényzet és természetes környezet),
4. településkarakter (a településszerkezet, a településkép elemei, formái, anyagai, színvilága együttesen)

védelmére terjed ki.

(2)   A helyi egyedi védelem

1. az építmény vagy együttese egészére vagy valamely részletére (anyaghasználat, szerkezet, színezés stb.),
2. az építményhez tartozó földrészletre és annak jellegzetes növényzetére,
3. szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor, emlékmű védelmére,
4. egyedi tájérték védelmére terjedhet ki.

9. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai

11.§

Az épített vagy természeti környezet eleme  akkor helyezhető helyi védelem alá, ha

1. a helyi védelem alá helyezés közérdekű célt szolgál,
2. a helyi védelem alá helyezés időszakában fennálló formájában
   27. a település történelmének eredeti, hiteles dokumentuma,
   28. kortörténeti jellege meghatározó módon érvényesül
   29. sérülései ésszerű helyreállítás révén kijavíthatók és a sérülések helyreállítása nem jelent olyan jelentős fizikai változást, amely a védendő értéken a kortörténeti jelleget megszüntetné,
   30. fenntartható használata biztosítható, továbbá
   31. az értékvizsgálat elkészült.

12.§

(1)   A helyi védelem alá helyezés folyamata a védendő érték tulajdonosának papír alapú kérelmére vagy hivatalból indul.

(2)   A tulajdonosi kérelemnek tartalmaznia kell a tulajdonos nevét, címét, a védendő érték megnevezését, leírását, fotódokumentációját és a védelem elrendelésének indokolását.

(3)   A beérkezett kérelmet az Önkormányzat képviselő-testülete 60 napon belül bírálja el, melyről értesítést küld a kérelmezőnek. Támogató döntés esetén a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és elkészítteti az értékvizsgálatot.

13. §

A helyi védelem alá helyezést megelőzően az érintett értékre vonatkozó, a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendelet mellékletében meghatározott tartalmú értékvizsgálatot kell elkészíttetni.

14. §

(1)   A hivatalból indult helyi védelem alá helyezés folyamata az erre vonatkozó képviselő-testületi döntéssel indul, melyről a jegyző értesíti a védendő érték tulajdonosát.

(2)   A védendő érték tulajdonosa az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül észrevételt tehet, véleményt nyilváníthat. Amennyiben a védendő érték tulajdonosa a megadott határidőn belül írásban nem reagál, úgy egyetértőnek kell tekinteni.

(3)   Az egyetértő észrevétel, vélemény alapján a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és elkészítteti a 12.§ szerinti értékvizsgálatot.

15. §

(1) A helyi védelem megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

a)      a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,

b)      a védett terület, illetve egyedi érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,

c)       a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek az értékvédelmi szakvélemény szerint már nem felel meg,

d)      a védett érték magasabb szintű védettséget kap. A helyi védelem az állami védelem hatályba lépésének napján külön intézkedés nélkül hatályát veszti.

(2)   A helyi védelem megszüntetésének folyamata a védett érték tulajdonosának papír alapú kérelmére vagy hivatalból indul.

(3)   A tulajdonosi kérelemnek tartalmaznia kell a tulajdonos nevét, címét, a védett érték megnevezését, leírását, fotódokumentációját és a védelem megszüntetésének indokolását.

(4)   A beérkezett kérelmet az Önkormányzat képviselő-testülete 60 napon belül bírálja el, melyről értesítést küld a kérelmezőnek. Támogató döntés esetén a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és amennyiben a védett érték műszaki állapota lehetővé teszi, szaktervezővel elkészítteti a védett érték felmérési- és fotódokumentációját.

(5)   Az építményt a kezdeményezéstől a testületi döntésig terjedő időszakban is védettnek kell tekinteni és arra a helyi védelemre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

16. §

(1)   A hivatalból indult helyi védelem megszüntetésének folyamata az erre vonatkozó képviselő-testületi döntéssel indul, melyről értesíteni kell a védett érték tulajdonosát.

(2)   A védett érték tulajdonosa az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül észrevételt tehet, véleményt nyilváníthat. Amennyiben a védett érték tulajdonosa a megadott határidőn belül írásban nem reagál, úgy egyetértőnek kell tekinteni.

(3)   Az egyetértő észrevétel, vélemény alapján a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és amennyiben a védett érték műszaki állapota lehetővé teszi, szaktervezővel elkészítteti a védett érték felmérési- és fotódokumentációját.

17. §

A helyi egyedi védelem megállapítása után, a hatálybalépéstől számított tizenöt napon belül az önkormányzat jegyzője az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegeként való feljegyzését.

10. Helyi védelem és az országos védelem összefüggései

18. . §

1. Ha egy helyi védettség alatt álló értéket műemléki védettség alá helyeznek, annak helyi védettsége automatikusan megszűnik.
2. Ha a védett érték műemléki védettsége megszűnik, az önkormányzat hivatala köteles megvizsgálni a helyi védettség alá helyezés lehetőségét.

11. A védett értékek nyilvántartása

19. §

(1)   A helyi védelem alatt álló értékről nyilvántartást kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell: 

1. az érték megnevezését,
2. védelmi nyilvántartási számát,
3. helyszínrajzot,
4. a védelem szakszerű, rövid indokolását,
5. építészeti örökség esetén az eredeti tervdokumentáció másolatát vagy felmérési terveit (amennyiben rendelkezésre állnak),
6. fotódokumentációt,
7. a helyi védelem védettségi típusát,
8.  a védett érték pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
9. építészeti örökség esetén a védett érték rendeltetését és használatának módját.

2. A nyilvántartás vezetéséről és a törzslap készítéséről a jegyző gondoskodik.

12. Az egyedi és területi védelemhez kapcsolódó korlátozások,

tulajdonosi kötelezettségek

20. §

(1)   Az építészeti örökség esetén az értékleltárba felvett értéket fizikai valójában kell megőrizni, valamint előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az eredeti alkotóanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító, állagjavító konzerváló eljárásokat, a restaurálást, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat.

(2)   Az építészeti örökség védett értékeit - az (1) bekezdésben meghatározottakon túl - anyagi és eszmei értékei összefüggéseire tekintettel hitelesen és meghatározó módon érvényre kell juttatni.

(3)   A műszaki, gazdaságossági és funkcionális szempontból egyenértékű beavatkozások közül előnyben kell részesíteni az építészeti örökség fennmaradását szolgáló és visszafordítható megoldásokat.

(4)   Az építészeti örökséghez történő hozzáépítés, vagy az építészeti örökség telkén új építmény, építményrész építése a védett érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét nem sértheti, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán csak a legkisebb kárt szenvedheti.

(5)   Az építészeti örökségen végzett építési tevékenység esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása a homlokzati tagozatok megőrzendők, illetve amennyiben az eredeti utcai homlokzati kialakítás fotók, tervek alapján ismert, úgy az visszaállítandó.

(6)   Az építészeti örökség bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, az építészeti örökség felmérési- és fotódokumentációjának elkészítését, valamint a védettség megszüntetését követően. A felmérési- és fotódokumentáció a védettséget megszüntető döntés melléklete.

III. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

13. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

21. §

(1)   A településszerkezet, településkarakter, tájképi elemek és egyéb helyi adottságok alapján a településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(2)   A településképi szempontból meghatározó területek:

1. Falusias karakter,
2. Gazdasági területi karakter,
3. Beépítésre nem szánt területi karakter.

(3)   A településképi szempontból meghatározó természeti védelemmel érintett területek:

1. a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek,
2. a nemzeti ökológiai hálózat részeként nyilvántartott ökológiai folyosó területe.

(4)   A településkép szempontjából meghatározó, természeti védelemmel érintett területek településképi, településkarakteri szempontból a külterületi karakter részét képezik. Területi lehatárolásukat a 3. melléklet tartalmazza.

IV. FEJEZET

településképi követelmények

14. Általános építészeti követelmények

22. §

(1)   A település belterületén – a gazdasági területi karakterű területeket kivéve

1. lakóépület esetén tetőszerkezet héjazataként hullámpala, bitumenes hullámpala, fémlemez fedés nem alkalmazható,
2. utcafronton kerítés nem készülhet hullámpalából, bontott betonelemekből (pl. MÁV kerítés), fémlemez borítással, üveg használatával, más egyéb a községképbe nem illő anyagból, vagy technológiával.

(2)   Adott lakóépület színezése az egységes, földszíntől eltérő nem lehet.

(3)   Az épületeken tetőfelépítmény, műszaki berendezések (parabola antenna, gépészeti elemek, klíma külső egysége, stb.) elhelyezése utcai homlokzaton nem létesíthető.

23. §

(1)   Zöldfelületek kialakításánál a fás szárú növények esetében a táji és termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajoktól különböző faj nem alkalmazható.

(2)   Meglévő közterületi fasorok pótlásánál a látvány egységességének megtartása, illetve kialakítása érdekében az adott területen leggyakoribb fa faj telepítendő.

15. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

24. §

A falusias területi karakterre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények:

1. Területi építészeti követelmények:
   1. Az építési telken belül úgy kell az első főépületet elhelyezni, hogy az az oldalhatárra, vagy csorgóközzel az oldalhatárra illeszkedjen.
   2. Lakó használatú területen a gazdálkodásra szolgáló épület a főépület takarásában helyezhető el.
   3. Az észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telek esetén a beépítés a telek északi oldalára illeszkedjen.
   4. A kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telek esetén a beépítés telepítési módja a történetileg kialakult állapothoz igazodjon, ennek ismerete hiányában a nyugati oldalhatárra illeszkedjen.
   5. A terepadottságoktól függően alagsor építhető.
2. Az egyedi építészeti követelmények a következők:
   1. Az épületek tetőfedése a hagyományos formákhoz igazodó, szimmetrikus nyeregtetős, utcára merőleges gerincű, oromfalas kialakításútól eltérő nem lehet.
   2. A főépület tetőfesztávja legfeljebb 8,0 méter lehet. Keresztszárny az utcai homlokzatsíktól mért 5,0 méter elhagyásával építhető.
   3. A lakóépülettől különálló épület (gazdasági épület) – kialakult állapot kivételével – a lakóépület gerincvonalánál magasabb gerincvonalú nem lehet.
   4. Az első főépület utcai homlokzatán, illetve a főépület utcai homlokzatától mért 5 méteres távolságon belül nem helyezhető el a főépületen klímaberendezés, mesterséges szellőztető, hőcserélő berendezés, távközlési telekommunikációs eszköz, égéstermék-kivezető tartozéka. Ezek a berendezések 5 m-en túl takartan, építészeti eszközökkel megoldva helyezhetők el.
   5. Az utcafronti kerítések áttört jelleggel a kialakult állapothoz illeszkedve, max. 80 cm-es tömör lábazat készíthető. Két telek közötti kerítés tömör kialakítású is lehet. Lejtős területen a kerítés vonalvezetése a rendezett terep síkjához igazodjon
   6. Az építmény tömegformálása a településen hagyományos építészeti karaktertől eltérő nem lehet. Az egy telken lévő építmények tömegeit és homlokzatait nem szabad úgy kialakítani, hogy azok egymással ne legyenek összhangban és formai szempontból ne egységes épületegyüttes hatását keltsék.
   7. Az épületek homlokzatainak egységességét részleges átfestéssel megbontani nem szabad.
   8. A főépület tetőfedése – a 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezet kivételével – cserép, betoncserép; a tetőidom jellemző hajlásszöge 35-45° közötti értéktől eltérő nem lehet. A 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezet alacsonyabb hajlásszögű tetővel is építhető.
   9. A településen hagyományos építészeti karakterhez nem igazodó építmény, valamint a településképbe nem illő színezésű homlokzat, tetőhéjalás kialakítása nem megengedett.
   10. Tetőfedés anyagaként cserép, betoncserép valamint formájában és karakterében a cseréphez igazodó fémlemezfedés a megengedett.
   11. Tetőfelületen csak tetősíkban elhelyezett ablakok alkalmazhatók.
   12. Az utcai homlokzaton loggia, erkély nem létesíthető.
   13. Vegyes terület-felhasználású területen raktárak, garázsok az utcára közvetlen nem nyithatók.
   14. Egy épületen megjelenő árnyékolók különbözőek nem lehetnek.
   15. A telek zöldfelületeinek kialakítása a településen hagyományos zöldfelületektől eltérő nem lehet.
   16. Homlokzatra szerelt kémény nem alkalmazható.
   17. A közmű-becsatlakozási műtárgyat és közműpótló műtárgyat az utcai telekhatárra kell elhelyezni.

25. §

1. A gazdasági területi karakterre vonatkozó területi építészeti követelmények a következők:

1. Az épületet, vagy épületeket telken belül úgy kell elhelyezni, hogy azok a közterületek felé ne alárendelt homlokzattal jelenjenek meg.
2. Több épületből álló beépítés esetében a nagyobb tömegű technológiai épületek a telek belseje felé kerüljenek elhelyezésre, a tevékenységhez esetleg szükséges toronyszerű építmények utcaképi elemet ne képezzenek.
3. A lakóterületekkel közvetlen szomszédos gazdasági területeken településképi szempontból is igényes, illeszkedő és telkenként egységes arculattal, tömeg formálással, anyaghasználattal és színezéssel kialakított épületek telepíthetők.

2. Az egyedi építészeti követelmények a következők:

1. Az épületek anyaghasználatánál fénylő felületek nem használhatóak.
2. Harsány színű fedés és az élénk, erős homlokzati színezés nem megengedett, kivéve az építményeken megjelenő céglogókat.
3. A településképet meghatározó kerítés kialakítása az utcafronton maximum 50 cm magasságú tömör – beton, kő, tégla – lábazatos, áttört kialakítású lehet. Élősövény alkalmazása megengedett.
4. A területen a telkek előkertjében, valamint az egyéb telekhatárok mentén minimum egy sor fa telepítése számára területet kell biztosítani, amennyiben a szabályozási terv azt másképp nem jelöli.

26. §

Beépítésre nem szánt területi karakterre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:

1. A településen hagyományos építészeti karakterhez nem igazodó építmény, valamint a tájba nem illő színezésű homlokzat, tetőhéjalás kialakítása nem megengedett.
2. Az építmény tömegformálása a településen hagyományos építészeti karaktertől eltérő nem lehet. Az egy telken lévő építmények tömegeit nem szabad úgy kialakítani, hogy azok egymással ne legyenek összhangban és formai szempontból ne egységes épületegyüttes hatását keltsék. Az egy telken álló építmények tömegformálásainak, kerítéseinek egységét részleges átalakítással megbontani nem szabad.
3. A főépület tetőfedése – a 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezet kivételével – cserép, betoncserép; a tetőidom jellemző hajlásszöge 32-45° közötti értéktől eltérő nem lehet. A 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezet alacsonyabb hajlásszögű tetővel is építhető. Tetőfedés cserép, betoncserép, formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedés vagy a tájba illő színezésű fémlemezfedés kivételével nem létesíthető.
4. Mezőgazdasági kert övezetben épület maximum 60 m² alapterülettel helyezhető el.

16. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási

és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

27. §

1. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak az elosztó szekrény, erősítő berendezés és azok földalatti vezetékei kivételével - elhelyezésére településképi szempontból elsősorban alkalmas és nem alkalmas területek lehatárolását e rendelet 4. melléklete tartalmazza.
2. Új vezeték nélküli elektronikus hírközlés szolgáltatás antennáinak telepítése nem megengedett a magasabb szintű tervekben védettséggel jelölt alábbi területeken:
   1. Falusias területi karakter területén,
   2. A belterületen illetve annak közvetlen szomszédságában található gazdasági terület karakter területén,
   3. Az Országos Területrendezési Tervben meghatározott tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területeken,
   4. A nemzeti ökológiai hálózat részeként nyilvántartott ökológiai folyosó területén.

28. §

1. A sajátos építmények, műtárgyak, egyéb műszaki berendezések anyaghasználatánál az alábbi követelményeket kell alkalmazni:
   1. időtálló,
   2. minőségi, minőséget képviselő,
   3. környezetében alkalmazott anyagokhoz illeszkedő,
   4. élénk színeket kerülő,
   5. állagát hosszútávon megőrző,
   6. a település karakterével összhangban lévő.
2.  Belterületen, újonnan kialakuló közterületen az elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.
3. A már beépített területeken, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
4. Transzformátor állomás, kábelcsatlakozó szekrény növényzettel takartan, látványában kedvező megjelenéssel helyezhető el.

V. FEJEZET

HELYI VÉDELEMRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

17. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó építészeti követelmények

29. §

1. A helyi egyedi védelemben részesülő épületek, objektumok listáját valamint a helyi területi védelemben részesülő utca-részlet megnevezését jelen rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.
2. A helyi védelemben részesülő építészeti örökségre vonatkozó egyedi építészeti követelmények a 20.§-ban rögzítetteken túl a következők:
   1. Az építészeti örökséget eredeti tömegében kell megtartani. Az építészeti örökség bővítése csak az utcai telekhatártól mért 10 m-en túl megengedett.
   2. Az épület bővítése az épület mögött, fésűs telepítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól legalább 5 m-rel hátrahúzva. A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szemmetrikus nyeregtetővel fedhető.
   3. Az építészeti örökség eredeti tetőformáját kell megtartani, mely felújítás során, bontás után is visszaépítendő.
   4. A homlokzat színezésénél a meglévő vagy az értékvizsgálatban javasolt színezést kell alkalmazni.
   5. A homlokzat eredeti felületképzését meg kell tartani, valamint a felújítás során az eredeti felületképzéssel egyező felületként kell kialakítani. Amennyiben nem ismeretes az eredeti felületképzés, úgy azt simított vakolattal kell kialakítani.
   6. Az eredeti homlokzati elemeket (nyílások, tagozatok, díszek) meg kell tartani, folyamatos karbantartásukról gondoskodni kell. Felújítás során az eredeti homlokzati díszeket meg kell tartani, a hiányzókat pótolni kell. Az építészeti örökség eredeti állapotától idegen homlokzati kialakítást, homlokzati díszek elhelyezését kerülni kell.
   7. Az eredeti nyílászárókat meg kell tartani, folyamatos karbantartásunkról gondoskodni kell. Csak műszaki avultság esetén cserélhetők és az eredetivel azonos anyagú, színezésű és osztású nyílászáró építendő vissza.
   8. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
   9. Védett részérték az új épületbe visszaépítendő, védett kerítés megtartandó.

j)       Az egyedi védelemmel érintett, lakóépület telkének utcai telekhatárán a kerítés anyagának, kialakításának illeszkednie kell a hagyományosan kialakulthoz. Jellemzően áttört, fa, fém, kő, vagy tégla anyagú legyen.

VI. FEJEZET

REKLÁMOKRA, REKLÁMHORDOZÓKRA

ÉS EGYÉB MŰSZAKI BERENDEZÉSEKRE VONATKOZÓ

TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

18. Reklámok és reklámhordozókra, információs célú berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

30. §

(1)   Reklámhordozó és reklám – jelen rendeletben foglalt kivételekkel – az országos érvényű jogszabályok szerint helyezhető el.

(2)   Reklámhordozó és egyéb reklámcélú berendezés csak úgy helyezhető el, hogy az megfeleljen a településképi követelményeknek illetve a közlekedésbiztonsági előírásoknak.

(3)   Reklámhordozó elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(4)   Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el.

(5)   Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket nem meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.

(6)   A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.

(7)   A községben kizárólag olyan funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el, amelynek kialakítása a településképi megjelenést hátrányosan nem befolyásolja.

(8)   Közterületen reklámhordozón reklám egymástól számított 2 méteres távolságon belül – ide nem értve az egyetlen funkcionális célú utcabútoron történő több reklámhordozó elhelyezését – sem horizontálisan, sem vertikálisan nem helyezhető el:

(9)   Gerényes közterületein reklámhordozó:

1. horganyzott és szinterezett acélból, vagy szinterezett alumíniumból készült eszközön;
2. plexi vagy biztonsági üveg mögött;
3. hátsó fényforrás által megvilágított eszközben;
4. állandó és változó tartalmat is megjelenítő eszközön;
5. fa hirdetőtáblán

helyezhető el.

19. Eltérés jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében

31.§

(1)   A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évenként tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.

(2)   A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.

(3)   A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.

20. Közművelődési célú hirdetőoszlop létesítése

32.§

(1)   Gerényes közigazgatási területén valamennyi állami vagy önkormányzati fenntartású közművelődési intézmény közművelődési hirdetőoszlop használatára jogosult.

(2)   Valamennyi, az (1) bekezdésben meghatározott közművelődési intézmény településképi bejelentési eljárásban kezdeményezheti a közművelődési hirdetőoszlop létesítését.

21. Építési reklámháló kihelyezésének szabályai

33. §

(1)   A polgármester – településképi bejelentési eljárásban – az építési tevékenység építési naplóval igazolt megkezdésétől az építési tevékenység időtartamára építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti.

(2)   Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.

22. Műszaki berendezésekre, információs kiegészítő elemekre vonatkozó településképi

követelmények

34.§

(1)   Mozgatható hirdető berendezés közterületen csak:

1. kereskedelmi és szolgáltató üzletek előtt, kizárólag az üzlet nyitvatartási ideje alatt, és az adott tevékenység hirdetésére
2. alkalmi rendezvények esetén a szükség szerinti helyeken a rendezvény 300 m-es körzetén belül,

helyezhető el úgy, hogy az ne zavarja a közlekedést, a közterület tisztaságát és rendjét.

(2)   Mozgatható hirdető berendezések minden oldalának esztétikusnak kell lennie.

35.§

(1)   Magastetős épület esetén a táblás napelemeket, napkollektorokat napelemes cserép kivételével a tető lejtésével párhuzamosan úgy kell elhelyezni, hogy

1. azok a tető széleinek, gerincének szélső 60 cm-es sávján ne nyúljanak túl,
2. széleik igazodjanak egymáshoz és a tetősík ablakhoz,
3. legfeljebb az adott tetősík 30 %-át fedheti le,
4. sorolva, lépcsőztetés nélkül téglalap alakú felületet képezzenek.

(2)   Színben és formában a tetőfelület anyagával harmonizáló napelemes cserép alkalmazása teljes tetőfelületen megengedett valamennyi építmény esetében.

(3)   Épület közterületről látható homlokzatán vezeték (kábel, gáz- és egyéb csővezeték) nem vezethető látható módon, a falsíkon kívül.

(4)   Gázmérő az épület közterületi homlokzatán nem helyezhető el.

VII. FEJEZET

Településkép-érvényesítési eszközök

23. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

36. §

1. A polgármester a településképi követelményekről e rendelet eljárási szabályai szerint szakmai konzultációt biztosít.
2. A szakmai konzultáció kiterjedhet
   1. a településképi követelmények egyeztetésére,
   2. a hatályos településrendezési eszközben foglalt előírásokra,
   3. a tervezés során felmerült megoldások értékelésére.

37. §

1. A szakmai konzultáció a tulajdonos, használó vagy az általa megbízott tervező (továbbiakban: kérelmező) által benyújtott, jelen rendelet 5. melléklete szerinti kérelmének beérkezésével indul.
2. Településképet érintő konkrét tevékenység esetén a kérelem mellékleteként a műszaki megoldásokat tartalmazó tervdokumentációt és a településképbe való illeszkedés igazolását is tartalmaznia kell.
3. A konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében, vagy kérésre, indokolt esetben a helyszínen is lefolytatható.
4. Az önkormányzati főépítész – annak hiányában – a polgármester gondoskodik a szakmai konzultáción elhangzott észrevételeket, javaslatokat, véleményeket tartalmazó emlékeztető elkészítéséről.
5. Az emlékeztetőt az általános iratkezelési szabályzat szerint szükséges kezelni.
6. Az emlékeztető egy példányát meg kell küldeni a kérelmező részére.
7. Az önkormányzati főépítészt és a polgármestert az emlékeztetőben rögzített véleménye köti a további eljárások során.

24. A településképi bejelentési eljárás

38. §

1. A jelen rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:

1. helyi értékvédelem alatt álló építményeken a védett elemeket – a nyíláscsere illetve a homlokzatszínezés kivételével - érintő - építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött – változtatás,
2. valamint reklámok és reklámhordozók elhelyezése

esetén.

2. Amennyiben a reklám-, illetve hirdető-berendezések elhelyezésére közterületen kerül sor, a közterület-használati szerződés megkötésére csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a bejelentés tudomásulvételét tartalmazó hatósági döntés (határozat) alapján, és az abban meghatározott feltételek figyelembevételével kerülhet sor.

25. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai

39.§

1. A Polgármester a településképi bejelentési eljárást Korm. rendeletben meghatározottak szerint folytatja le.
2. Az eljárásért a kérelmezőnek 3.000,- Ft igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie. A díjat a község bankszámlájára kell befizetni – a „Településképi bejelentés: Ikt.sz” közlemény megadásával. A díj befizetését igazoló bizonylatot (visszaigazolt banki átutalási megbízást, vagy készpénzátutalást igazoló szelvényt) bejelentési eljárás kérelméhez – a kérelem beadását követő 1 munkanapon belül – mellékelni kell.
3. Az eljárás lefolytatására vonatkozó kérelmét az építési tevékenység végzésére jogosult papír alapon vagy elektronikusan nyújtja be a polgármesternek az erre a célra rendszeresített 6. melléklet szerinti formanyomtatványon legalább az építési tevékenység megkezdése, a reklám és reklámhordozó elhelyezése előtt 30 nappal. A kérelemhez 2 példány tervdokumentációt kell mellékelni.
4. A bejelentéshez a kérelem tárgyának megfelelően a következő munkarészeket tartalmazó, az elbíráláshoz szükséges léptékű, a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti műszaki tervet kell benyújtani:

a) helyi értékvédelem alatt álló építményeken végzett építési tevékenység esetében - megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített

aa) rövid műszaki leírást az építészeti kialakításról, a homlokzatok anyag- és színhasználatáról, a településképi követelményeknek való megfelelőség bemutatásával

ab) (szükség szerint) alaprajzot,

ac) (szükség szerint) homlokzatot, valamint

ad) (amennyiben az építmény az utcaképben megjelenik) - utcaképi vázlatot,

b) reklám, reklámhordozó elhelyezése esetében:

ba) rövid műszaki leírást a telepítésről és az építészeti kialakításról, a rögzítés módjáról, reklám, reklámhordozó, anyag- és színhasználatáról, a településképi követelményeknek való megfelelőség bemutatásával,

bb) helyszínrajzot a szomszédos építmények feltüntetésével,

bc) a reklámhordozó kialakításának részletterve alaprajzi és homlokzati nézetekkel,

bd) az elhelyezendő reklám, reklámhordozó településképi megjelenését ábrázoló részletterv, mely ábrázolja annak méretét, kialakítását, a hordozófelület anyagát és a rögzítés módját is

bd) az elhelyezéssel érintett építmény az elhelyezendő reklámot, reklámhordozót is ábrázoló homlokzati rajza, amennyiben az elhelyezés építmény településképi szempontból meghatározó homlokzati felületén tervezett

be) látványtervet vagy fotómontázst.

5. Amennyiben a benyújtott kérelem és melléklete nem felel meg 4) bekezdésben előírt tartalmi követelményeknek, a polgármester 3 munkanapon belül egy alkalommal legalább 5 napos határidővel hiánypótlásra szólíthatja fel a kérelmezőt. A hiánypótlás ideje nem számít bele a bejelentési eljárási határidőbe.
6. Amennyiben a benyújtott kérelem és melléklete a hiánypótlást követően sem felel meg a Korm. rendelet és e rendelet előírásainak a polgármester megtiltja a bejelentett építési tevékenység, reklámelhelyezés megkezdését és - a megtiltás indokainak ismertetése mellett - figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire.
7. A településképi bejelentési eljárásban a tevékenység - feltétel meghatározásával vagy anélkül, tudomásul vételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során - különösen - az ·alábbi szempontokat kell figyelembe venni,

a) helyi és magasabb rendű építési jogszabályok,

b) kialakult településszerkezet (telek-szerkezet),

c) a védendő (megtartandó) adottságok,

d) a tervezett, távlati területfejlesztési célok,

e) településképi illeszkedés,

f) településképi követelményeknek való megfelelőség,

g) terület-felhasználás megfelelősége,

h) az egyéb reklám-elhelyezéssel összefüggő rendeletekben foglalt elhelyezési követelmények,

i) helyi értékvédelem alatt álló épület, építmény homlokzata és tetőzete kialakítása tekintetében vizsgálni kell, hogy a homlokzat egészének stílusa, tagolása összhangban van-e az épület sajátosságaival valamint megfelel-e a korszerűség követelményeinek.

8. Amennyiben a tevékenység megfelel a 7) bekezdésben felsorolt szempontoknak, a polgármester a tervezett helyi értékvédelem alatt álló épületen végzett építési tevékenység, reklám, reklámhordozó elhelyezés tudomásul vételéről hatósági határozatot állít ki, melynek érvényességi ideje:

a) állandó építmény esetén a kérelem szerinti, de legfeljebb 5 év,

b) reklám és reklámhordozó esetén 1 év, de legfeljebb aktualitása megszűnésének időpontja

c) útbaigazító hirdetmény esetén 5 év, de legfeljebb aktualitása megszűnésének időpontja.

9. Amennyiben a tevékenység nem felel meg a 7) bekezdésben felsorolt szempontoknak, a polgármester a tervezett helyi értékvédelem alatt álló épületen végzett építési tevékenységet, reklám, reklámhordozó elhelyezést megtiltó hatósági határozatot állít ki, melyben figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység tiltás ellenére történő elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire.
10. A döntést postai úton kell közölni a kérelmezővel, a hatósági határozathoz mellékelni kell a kérelemhez benyújtott tervdokumentáció 1 példányát, melyet a települési főépítész vagy a polgármester záradékolt.
11. A polgármester döntésével szemben Gerényes Község Önkormányzat Képviselő-testületéhez lehet fellebbezéssel élni. A fellebbezés elbírálása legkésőbb a fellebbezés beérkezését követő soron következő rendes képviselő-testületi ülés alkalmával történik.

26. A településképi kötelezés

40. §

1. A településképi követelmények teljesítése érdekében a polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le.
2. Ha az ingatlan tulajdonosa a településképi rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértette, az önkormányzat polgármestere felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre, és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére. A határidőnek legalább 8 napnak kell lennie.
3. A határidő eredménytelen eltelte esetén az önkormányzat polgármestere településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi, egyidejűleg az ingatlantulajdonost településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi.
4. Az polgármester a településképi követelmények hatósági döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetére az ingatlantulajdonossal szemben 10.000 forinttól 200.000 forintig terjedő, közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírság kiszabását rendelheti el.
5. A településkép-védelmi bírság összege:
   1. településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legalább 20.000.- legfeljebb 200.000.- forint,
   2. településképi követelmények be nem tartása esetén az eltérés mértékétől függően legalább 50.000.- forint, legfeljebb 200.000. forint,
   3. a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén legalább 50.000.- legfeljebb 200.000.- forint,
   4. településképi bejelentési eljárás során hozott döntésben foglaltak megszegése esetén az eltérés mértékétől függően legalább 100.000.- legfeljebb 200.000. forint.
6. A településkép-védelmi bírság kiszabásánál mérlegelendő
   1. a jogsértéssel okozott hátrány, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
   2. a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
   3. a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
   4. a jogsértő állapot időtartamát,
   5. a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
   6. a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását.
7. A településképi kötelezés határidőn túli elmulasztása esetén a polgármester önkormányzati hatósági jogkörében eljárva, a legmagasabb összegű településkép-védelmi bírságot mindaddig kiszabhatja, amíg a jogsértő állapot meg nem szűnik.

27. A településkép-védelmi bírság kiszabásának és behajtásának módja

41. §

(1) A bírság a polgármesternek a jogsértő cselekményről való tudomásszerzésétől számított fél éven belül, de legkésőbb a cselekmény elkövetésétől számított egy éven belül szabható ki.

(2) A jogerősen kiszabott és be nem fizetett településkép-védelmi bírság, helyszíni bírság behajtására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban:Ákr.) előírásai alkalmazandók.

VIII. FEJEZET

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁS ÉS ÖSZTÖNZÉS

2. 8. Önkormányzati és támogatási ösztönzők

IX. FEJEZET

záró és átmeneti rendelkezések

31. Záró rendelkezések

46. §

E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti

1. Gerényes község helyi építési szabályzatáról szóló 9/2007 (XI.29.). rendelet
   1. 2. § (4) bekezdés a) és d) pontja,
   2. 2. § (8), (10) és (11) bekezdése,
   3. 3. § (1) és (3) bekezdése,
   4. 4. § (2) és (6) bekezdés,
   5. 8. § (4) bekezdés a) és b) pont „Épületekre vonatkozó megkötések” táblázata
   6. 8. § (5) bekezdés c) pont,
   7. 8. § (6) és (7) bekezdése,
   8. 9. § (2) bekezdés a) és b) pont „Az építési telek és beépítésére vonatkozó paraméterek” utcai kerítés anyaghasználatára vonatkozó rendelkezései.
   9. 11. § (6) bekezdés,
   10. 15. § (2) bekezdés b.) pont b4) alpontja
   11. 15. § (2) bekezdés b) pont b6) alpontjának utolsó két bekezdése
   12. 16. § (2) bekezdés b) pont b3) alpontja,
   13. 18. §(4) bekezdése,
   14. 18. §(5) bekezdés a pontja valamint a b) és c) pont tetőformára és anyaghasználatra vonatkozó rendelkezései,
   15. 19. § (2), (3), (4) bekezdése,

(2)   Gerényes Község Képviselő testületének a reklámok, reklámhordozók elhelyezéséről szóló 11/2017(IX.28.) önkormányzati rendelete

3. E rendelet előírásait a hatályba lépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.
4. E rendelet előírásai az építtető kérelemére a hatályba lépéskor már folyamatban lévő ügyekben is alkalmazhatók.
5. E rendelet 2020. január 1. napján lép hatályba.

                             Kiss Árpád                                                      dr. Múth Ágnes  

                           polgármester                                                           jegyző          

Záradék:  A rendelet 2019. december 6. napján kihirdetésre került.

dr. Múth Ágnes

jegyző