Kisvaszar Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2020(III.2.) rendelete
az önkormányzati lakások és helyiségek használatáról
Hatályos: 2020. 03. 02- 2023. 03. 13Kisvaszar Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2020(III.2.) rendelete
az önkormányzati lakások és helyiségek használatáról
Kisvaszar Község Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotási hatáskörében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában foglalt feladatkörében eljárva, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. §-ban, 34. §-ban és 2. számú mellékletében foglaltak szerint a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A rendelet hatálya, hatásköri rendelkezések
1. § E rendelet hatálya kiterjed Kisvaszar Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő valamennyi lakásra és nem lakás célját szolgáló helyiségre.
2. § (1) Az Önkormányzat tulajdonosi és bérbeadói jogait a (2-(3) bekezdésekben részletezett feladat- és hatásköröket Kisvaszar Község Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület), valamint a Polgármester gyakorolja.
(2) A képviselő-testület
a) dönt az önkormányzati lakások és helyiségek hasznosítása formáiról és eszközeiről,
b) szociális bérleti jogviszonyt létesít és szüntet meg, dönt szociális lakásbérleti szerződés módosításáról, ideértve a határozott idő meghosszabbítását is, dönt szociális bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetéséről, szociális jelleggel bérbe adott lakás helyett másik lakás bérbeadásáról, gyakorolja a szociális bérleti szerződések vonatkozásában az Önkormányzatot megillető felmondási jogot,
c) dönt a szociális alapú jogosultság megállapításáról,
d) meghatározza az önkormányzati lakások lakbérét, használati díját,
e) dönt részletfizetési kedvezmény biztosításáról, a bérlőtársi jog elismerését,
f) dönt az önkormányzati lakások és helyiségek felújításáról,
g) dönt önkormányzati lakás vagy helyiség értékesítéséről, cseréjéről és vissza-vásárlásáról, valamint e szerződések módosításáról és megszüntetéséről,
h) dönt költségek megtérítésére vonatkozó igényről, bérbeszámítási megállapodás megkötéséről.
(3) A Polgármester
a) a Képviselő-testület határozatában foglalt feltételekkel az Önkormányzat nevében megköti a bérleti és adásvételi szerződéseket, bérbeszámítási megállapodásokat és az ezeket módosító, megszüntető szerződéseket,
b) ellenőrzi a lakáshasználatot,
c) felszólítja a bérlőt, lakáshasználót a bérleti szerződésben a Lakástörvény, a Ptk. és e rendeletben meghatározott kötelezettségek teljesítésére,
d) a Képviselő-testület döntésének megfelelően a jogcím nélküli lakáshasználat megszüntetése érdekében pert vagy közigazgatási eljárást indít, és végrehajtási eljárást kezdeményez,
e) nyilvántartja az önkormányzati lakásokat és helyiségeket, a lakásokról, helyiségekről és bérlőkről adatkezelést végez,
f) gyakorolja a Képviselő-testület hatáskörébe nem tartozó tulajdonosi és bérbeadói jogokat (ideértve a lakásbérleti jog folytatási jogosultság elismerését, az önkormányzati lakásba történő befogadáshoz)
g) költségelvű bérleti jogviszonyt létesít és szüntet meg, dönt lakásbérleti szerződés módosításáról, ideértve a határozott idő meghosszabbítását is, dönt bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetéséről, bérbe adott lakás helyett másik lakás bérbeadásáról, gyakorolja a bérleti szerződések vonatkozásában az Önkormányzatot megillető felmondási jogot,
h) eljár a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlete ügyében,
i) valamint döntést hoz krízishelyzet megoldását célzó szociális bérleti jogviszony létesítéséről.
(4) A Polgármester a (3) bekezdésben foglalt feladat- és hatásköreit a Vásárosdombói Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) közreműködésével gyakorolja.
3. § Az Önkormányzat a tulajdonában álló lakások és helyiségek üzemeltetésével és a bérleti díjak beszedésével kapcsolatos feladatait a Hivatal bevonásával látja el.
4. § Az Önkormányzat és a Hivatal a lakásigénylők, bérlők és lakáshasználók személyes adatai kezelése során a személyes adatok védelméről az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezései szerint kötelesek gondoskodni.
AZ ÖNKORMÁNYZATI LAKÁSOK HASZNOSÍTÁSA
Lakásbérleti szerződés létrejötte
5. § (1) Az önkormányzati lakásokat bérbeadással lehet hasznosítani.
(2) A bérbeadás útján hasznosított lakások bérlőjét
a) a Képviselő-testület, vagy
b) külön megállapodás alapján, a megállapodásban meghatározott lakásra és a megállapodásban rögzített feltételekkel a bérlőkijelölési, vagy a bérlő-kiválasztási joggal rendelkező személy, vagy
c) a bérleti jog folytatása esetén jogszabály
határozza meg.
(3) A lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő között e rendelet 1. mellékletében foglalt tartalmú szerződés hozza létre.
6. § (1) Közös kérelmükre a házastársakkal és élettársakkal bérlőtársi szerződést kell kötni.
(2) Kérelmére bérlőtársként kell továbbá bevonni a lakásbérleti jogviszonyba a lakásbérleti jogviszony folytatására jogosult nagykorú személyt is.
7. § (1) Az önkormányzat a társbérleti jogviszonyt nem létesít.
8. § (1) A lakás nem lakás céljára is bérbe adható a Képviselő-testület döntésével.
(2) A lakás nem lakás céljára történő bérbeadás kivételesen, átmeneti időre történik, ezért a bérleti szerződést határozott időre, legfeljebb 14 évre lehet megkötni.
(3) Korábban lakás céljára bérbe adott lakásban a bérlő más tevékenységet csak a Képviselő-testület hozzájárulásával folytathat.
9. § Az önkormányzati lakások a következő jogcímeken adhatók bérbe:
a) szociális jelleggel,
b) krízishelyzet megoldására szociális jelleggel,
c) költségelven:
ca) nem szociális jelleggel,
cb) bérlőkiválasztás, bérlőkijelölés alapján,
cc) közérdekű feladatok megoldására.
Szociális jellegű bérleti jogviszony
10. § (1) Szociális helyzete alapján adható bérbe a lakás annak
a) a nagykorú személynek,
b) akinek családjában – a vele együttköltöző családtagokat számítva – az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, egyedülálló esetében a kettő és félszeresét, és
c) 6 hónapot meghaladó közüzemi szolgáltatók felé fennálló tartozása, valamint állami és önkormányzati köztartozása nincs.
d) Neki vagy vele együttköltöző családtagjának lakástulajdona, lakásbérleti joga, építési telek tulajdona vagy üdülőtulajdona Kisvaszar településen nincs, illetőleg a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés b) pontjában szabályozott mértékű ingó vagyont meghaladó vagyonnal nem rendelkezik.
e) Legalább 1 fő 18 év alatti gyermeket nevel, aki óvodai vagy általános iskolai nevelésben részesül illetve középiskolai tanulói jogviszonyban áll.
g) Együttköltözők száma minimum 4 fő (3 hónapnál idősebb magzattal együtt)
(2) A szociális jellegű bérbeadás további feltétele az EFOP-2.4.1-16-2017-00009 azonosítószámú projekt keretében létesült szociális bérlakások esetében az EFOP-2.4.1-16-2017-00009 azonosítószámú projekt fenntartási időszakának végéig (azaz 2026. december 31. napjáig), hogy bérleti jogviszony kizárólag azzal a személlyel köthető, aki 2018. április 1-ét követően Együttműködési megállapodással rendelkezik az EFOP -1.6.2-16-2017-00014 projekt keretében és az a jogviszony az igénylés időpontjában is fennáll.
(3) A jövedelmi viszonyokat jövedelemigazolással, továbbá csatolni kell közüzemi szolgáltatók nemleges igazolását, vagy az igazolást arról, hogy 6 hónapot meghaladó tartozása van, de annak megfizetésére halasztást kapott.
11. § (1) Szociális helyzetére tekintettel lakást igénylő személy bérleti ajánlatot tesz a polgármesternél. A bérleti ajánlatot a rendelet 2. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. Az ajánlat a benyújtásától számított 1 évig érvényes, ezt követően meg kell újítania.
(2) A bérleti ajánlatok közül lakásigénylési névjegyzéket állít össze a polgármester. A névjegyzékbe – a beadás időrendjében – annak a kérelmezőnek az ajánlatát kell felvenni, aki megfelel a szociális jellegű lakásbérlet 10. §-ban foglalt feltételeinek.
(3) A bérleti ajánlatok benyújtására minden év március 31. napjáig van lehetőség. A (3) bekezdés szerinti lakásigénylési névjegyzék alapján a szociális jellegű bérleti jogviszony létesítéséről 30 napon belül hoz döntést a képviselő-testület.
(4) Amennyiben azt a megüresedett lakást, amely nem a EFOP-2.4.1-16-2017-00009 kódszámú projekt keretében létesült, a Képviselő-testület döntése értelmében szociális jelleggel kell bérbe adni, a névjegyzékben szereplők közül választja ki a bérlőt. Előnyben részesítheti a képviselő-testület azt a lakásigénylőt, aki
a) szükséglakásban él,
b) legalább 10 éve Kisvaszaron rendelkezik lakóhellyel és életvitelszerűen itt is él,
c) a kiválasztási pontozásban magasabb eredményt ért el (A Rendelet 5. melléklete szerint).
12. § (1) Szociális jellegű bérleti jogviszony az erre irányuló bérleti ajánlatok alapján olyan lakásra, amely nem a EFOP-2.4.1-16-2017-00009 kódszámú projekt keretében létesült, 1 éves határozott időre köthető azzal a feltétellel, hogy a jogosultságot évente felül kell vizsgálni.
(2) Szociális jellegű bérleti jogviszony az erre irányuló bérleti ajánlatok alapján olyan lakásra, amely a EFOP-2.4.1-16-2017-00009 kódszámú projekt keretében létesült, a EFOP-2.4.1-16-2017-00009 kódszámú projekt fenntartási időszakának végéig (azaz 2026. december 31. napjáig) határozott időre létesíthető azzal a feltétellel, hogy a jogosultságot évente felül kell vizsgálni, azzal, hogy a nem rendeltetésszerű használat, illetve a tartozás felhalmozása bérleti szerződésbontást von maga után.
13. § (1) A szociális jellegű bérleti jogviszonyra való jogosultságot az Önkormányzat évente, bérleti szerződés évfordulója előtt 90 nappal felülvizsgálja. A felülvizsgálat érdekében a bérlő köteles a 3. mellékletben foglalt nyilatkozat és annak az abban foglaltak igazolására jövedelemigazolások benyújtására.
(2) A szociális jellegű bérleti jogviszonyt fenn kell tartani a következő feltételek együttes fennállása esetén:
a) a szociális jellegű bérleti jogviszony létesítése 10. §-ban foglalt feltételeinek fennállása,
b) a bérlő igazolja, hogy lakbér- és közüzemi díjtartozása, valamint állam vagy önkormányzat felé fennálló köztartozása nincs.
(3) A bérlő lakbér- és közüzemi díjtartozása esetén a Képviselő-testület méltányosságból részletfizetési kedvezményt adhat, a megállapodásban foglaltak teljesítése esetén a bérleti jogviszonyt meghosszabbítja.
Nem szociális bérleti jogviszony
14. § (1) A szociális jellegű bérleti jogviszony felülvizsgálata során a 10. §-ban foglalt feltételek hiányában a bérlakásra nem szociális (költségelvű) bérleti jogviszonyt kell létesíteni.
(2) A nem szociális bérleti jogviszony legkorábban a felülvizsgálat során hozott döntés közléstől számított 60. napot követően léphet hatályba.
15. § A Képviselő-testület üres önkormányzati lakás nem szociális bérleti jogviszony keretében történő hasznosításáról is dönthet azzal a feltétellel, hogy az érintett lakás nem az EFOP-2.4.1-16-2017-00009 kódszámú projektek keretében létesült.
16. § (1) A nem szociális bérleti jogviszony létrehozásáról a benyújtott bérleti ajánlat alapján a polgármester dönt.
(2) A nem szociális bérleti jogviszony 3 éves határozott időre köthető. Felülvizsgálatára és meghosszabbítására a 13. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a szociális helyzetet csak a bérlő külön kérésére kell vizsgálni.
Bérbeadás bérlőkijelölési és bérlő-kiválasztási jog alapján
17. § (1) Amennyiben a bérlőkijelöléssel, bérlőkiválasztással terhelt lakás a jogosultsági idő alatt megüresedik, az Önkormányzat a jogosultat e jogának 30 napon belüli gyakorlására szólítja fel.
(2) Ha a bérlő kijelölés, bérlő kiválasztás jogosultja az (1) bekezdésben meghatározott jogával nem élt, úgy az önkormányzati lakás új bérlőjének személyéről az Önkormányzat rendelkezik.
(3) Az önkormányzati lakás bérlőkijelölési, bérlő-kiválasztási jog fennállása alatti üresen állása idején felmerülő bérleti, közüzemi és külön szolgáltatás díjak a bérlőkijelölés, bérlőkiválasztás jogosultját terhelik.
Közérdekű feladatok megoldását szolgáló bérbeadás
18. § (1) A képviselő-testület települési közérdekből létesíthet bérleti jogviszonyt: szolgálati bérleti jogviszony.
(2) Szolgálati bérleti jogviszonyt csak a munkakör betöltésének feltételéhez kötötten, határozott időre szólóan lehet létesíteni. Szolgálati bérlőtársi jogviszony akkor létesíthető, ha a bérlőtársak mindegyike munkaviszonyban áll az önkormányzati szervvel. A bérlő halála esetén a szolgálati lakásban lakók a bérleti jogviszony folytatására nem jogosultak.
A FELEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A LAKÁSBÉRLETI JOGVISZONYBAN
Az Önkormányzat jogai és kötelezettségei
19. § (1) Az Önkormányzat a bérlővel írásbeli bérleti szerződést köt, melyről a szerződés másolatának megküldésével a közüzemi szolgáltatókat is értesíti.
(2) A Hivatal az önkormányzati lakást a leltár és a műszaki állapotot, fogyasztásmérő állásokat rögzítő jegyzőkönyv alapján adja át a bérlőnek.
20. § Az Önkormányzat a bérleti jogviszony fennállása alatt köteles gondoskodni az épületben a tulajdoni hányada mértékéig az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról kizárólag rendeltetésszerű használat esetén. Amennyiben bebizonyosodik a nem rendeltetésszerű használat, a javítás költségei a bérlőt terhelik.
21. § (1) Amennyiben az Önkormányzat és a bérlő abban állapodtak meg, hogy az önkormányzati lakást a bérlő saját költségén és felelősségére maga teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, a megállapodásban rögzíteni kell az elvégzendő munkákat, a kezdés, a befejezés időpontját és a mindkét fél által elfogadott költségvetést.
(2) Az Önkormányzat a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételéhez szükséges bérlő által végzett munkák igazolt és elfogadott költségeit a lakbérbe beszámítja.
22. § (1) A lakás átalakításához, korszerűsítéséhez a Polgármester engedélye szükséges, a költségek bérbeszámítás útján történő megtérítéséről a Képviselő-testület dönt.
(2) A Képviselő-testület a költségek megtérítését a lakás komfortfokozatát növelő munka esetén akkor járul hozzá, ha a bérlő egyúttal a bérleti szerződés módosításához, az új komfortfokozat szerinti lakbér fizetéséhez hozzájárul.
(3) A megállapodásban rögzíteni kell az elvégzendő munkákat, azok költségét, a számlával igazolható és a felek megállapodása szerinti költségeket, valamint a költségviselés módját.
23. § Az Önkormányzat jogosult a rendeltetésszerű lakáshasználatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente legfeljebb kétszer a Hivatal bevonásával – a bérlő szükségtelen háborítása nélkül – ellenőrizni. Az ellenőrzésekre történő utalást és a bérlő tűrési kötelezettségét a szerződésbe kell foglalni.
24. § Az Önkormányzat a bérleti szerződés megkötésével egyidőben a bérlő rendelkezésére bocsátja a Lakáshasználati útmutatót, melyet a Bérlő aláírásával igazol, hogy az abban foglaltakat tudomásul vette (6. melléklet szerint).
A bérlő jogai és kötelezettségei
25. § (1) A bérlő, valamint a vele együtt lakó személyek az önkormányzati lakást és a közös használatra szolgáló helyiségeket kötelesek rendeltetésszerűen és szerződésszerűen használni.
(2) A lakás állapotának és a bérlőt terhelő kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése esetén a bérlő arra alkalmas, a bérbeadó által meghatározott időben a lakásba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles. Ez a kötelezettsége fennáll a rendkívüli káresemény, vagy veszélyhelyzet miatt a lakáson belül szükséges hibaelhárítás elvégzésének biztosítása, valamint a közüzemi fogyasztásmérők cseréje vonatkozásában is. Rendkívüli káresemény vagy veszélyhelyzet esetén a bérlő haladéktalanul köteles annak tényéről tájékoztatni a bérbeadót.
26. § (1) A lakbért és a lakáshasználati díjat havonta előre egy összegben, a tárgyhó 15. napjáig kell az Önkormányzat részére megfizetni.
(2) A bérlő a lakbéren, a lakáshasználó a használati díjon felül köteles a külön szolgáltatások díját megfizetni, és a közüzemi szolgáltatóknak a vízfogyasztásért, az áramfogyasztásért, a csatornahasználatért, a hulladékkezelési közszolgáltatásért díjat fizetni. Közüzemi fogyasztásmérők cseréjének költsége is a bérlőt terheli.
(3) A bérlő a bérleti szerződés megkötését követő 15 napon belül köteles a közszolgáltatási szerződéseket megkötni.
27. § (1) A bérlő köteles gondoskodni a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak, valamint a lakásberendezések karbantartásáról. A szociális jelleggel bérbe adott lakás esetében a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartása, felújítása, pótlása és cseréje is a bérlő kötelezettsége olyan módon, hogy arról előzetesen tájékoztatta a bérbeadót, ugyanis a berendezések cseréje kizárólag azonos műszaki paraméterekkel rendelkezőre történhet.
(2) A bérlő az (1) bekezdésben előírt kötelezettségét olyan időpontban és módon köteles teljesíteni, ahogy azt a lakás és a lakásberendezések állapota szükségessé teszi.
(3) Az épülethez tartozó telek karbantartása (fűnyírás, növényzet ápolása), továbbá az ingatlanhoz kapcsolódó közterület karbantartása (járda tisztán tartása, hó- és síkosság mentesítése, zöldterület kaszálása stb.) is a bérlő kötelezettsége.
28. § (1) A bérlő a lakásbérleti szerződés tartama alatt köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. E kötelezettséget a bérleti szerződésben fel kell tüntetni.
(2) A bérlő a lakásból történő távollétét, annak okát és időtartamát, köteles írásban az Önkormányzat részére haladéktalanul bejelenteni. Amennyiben a bérlő a bérbeadót a távollétről nem tájékoztatta, a távollét alatt bekövetkezett káresemény költségei a bérlőt terhelik.
(3) Az Önkormányzat felmondhatja a lakásbérleti szerződést, ha a bérlő a lakását életvitelszerűen 2 hetet meghaladó ideig nem lakja, és távollétét nem jelentette be, vagy távollétének oka nem indokolt. Indokoltnak kell tekinteni az alábbi okokból történő, két hetet meghaladó távollétet:
a) egészségügyi ok, különösen a gyógyintézeti kezelés.
29. § A lakásban a rovar- és rágcsálóirtásról a bérlő és a lakáshasználó saját költségére, a kártevők megjelenésétől számított 1 napon belül köteles gondoskodni. Amennyiben a bérlő a tájékoztatási kötelezettségét elmulasztja, viszont a bérbeadó tudomására jut, a bérbeadó elvégezteti a rovar- és rágcsálóirtást, melynek költsége a bérlőt terheli.
30. § (1) A bérlő a lakást, sem annak egy részt nem adhatja albérletbe.
(2) A bérlő a lakásba befogadhatja:
a) házastársát,
b) gyermekét,
c) befogadott gyermekének a gyermekét,
d) szülőjét.
(3) A (2) bekezdésben felsoroltakon kívül más személy a lakásba csak a Polgármester írásbeli engedélyével fogadható be. A Polgármester kizárólag a bérlő élettársának és testvérének befogadását engedélyezheti, ha azok saját lakással nem rendelkeznek.
LAKBÉR ÉS A HASZNÁLATI DÍJ, KÜLÖN SZOLGÁLTATÁSOK DÍJA
A lakbér megállapításának szabályai
31. § (1) A bérbeadás alapjától függően a lakás lakbére:
a) szociális jelleggel vagy
b) költségelven
megállapított lakbér.
(2) Az önkormányzati tulajdonban lévő lakóingatlanok és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díjait az önkormányzati rendelet 4. melléklete tartalmazza. A szociális jelleggel megállapított lakbér lakbértámogatást tartalmaz.
(3) Az összkomfortos lakások 1 m2-ére vetített havi bérleti díj arányában kell megállapítani az egyéb komfortfokozatú lakások lakbérének mértékét komfortfokozatonként:
a) összkomfortos lakás 100 %
b) komfortos lakás 80 %
c) félkomfortos lakás 60 %
d) komfort nélküli lakás 30 %
e) szükséglakás 20 %
32. § (1) A fizetendő bérleti díjat a lakásbérleti szerződésbe bele kell foglalni.
(2) A nem szociális céllal bérbe adott ingatlanok és helyiségek esetén a bérleti díjat emelni minden év július 1. napjával, de legalább 3 hónappal korábban kihirdetett rendelettel lehet.
(3) Az EFOP-2.4.1-16-2017-00009 kódszámú projekt keretében létesült szociális bérlakások bérleti díjai a fenntartási idő lejártáig (2026. december 31. napjáig) nem módosíthatók.
33. § (1) Az összkomfortos és komfortos lakás kiegészítő berendezéseként főzőkészülék valamint konyhabútor biztosítható, melyek használatáért külön szolgáltatási díjat kell fizetni. A lakásban elhelyezett különálló mosogató nem minősül konyhabútornak.
(2) Külön szolgáltatásként kell megfizetni az Önkormányzat által üzemeltetett fűtésrendszerben biztosított fűtés díját, valamint a közös használatú vízvételi lehetőségként biztosított kerti csap használatáért a lakásban lakó nagykorú személyek után havi 1 m3 víz díját.
A LAKÁSBÉRLETI JOGVISZONY MEGYSZŰNÉSEK EGYES ESETEI ÉS SZABÁLYAI
Lakáscsere
34. § (1) A lakás
a) állampolgárok megállapodásával és az Önkormányzat jóváhagyásával vagy
b) a bérlő kérelmére az Önkormányzat döntésével
cserélhető el.
(2) A cseréhez szükséges Önkormányzati hozzájárulás megadásának feltétele, hogy a cserélő fél a csereszerződés érvényes megkötését megelőzően az Önkormányzat rendelkezésére bocsássa:
a) lakástulajdonra történő csere esetén a tulajdonában álló lakóingatlanra vonatkozó tulajdoni lap 30 napnál nem régebbi hiteles másolatát,
b) a közüzemi szolgáltatók igazolását a kérelmezővel szemben fennálló lejárt fizetési határidejű követelésük összegéről és a tartozás rendezésére vonatkozó fizetési megállapodást.
(3) A lakáscseréhez kért hozzájárulás megtagadható, ha a lakáscsere folytán a bérlő és a vele együttlakó személyek lényegesen rosszabb körülmények közé kerülnének.
(4) A lakáscsere szerződésben név szerint fel kell sorolni a bérlővel együttlakó valamennyi személyt, ezek lakáshasználati jogcímét, továbbá külön-külön fel kell tüntetni azt, hogy a lakáscsere folytán közülük – a felek megállapodásának megfelelően – kik költöznek el a bérlővel együtt a lakásból.
(5) Ha a cserélő felek a lakáscsere szerződésben másként nem állapodtak meg, a bérlővel együttlakó valamennyi személy köteles a lakást a bérlővel együtt elhagyni.
35. § (1) Az Önkormányzat és a bérlő a határozatlan idejű lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel módosíthatja vagy megszüntetheti úgy, hogy az Önkormányzat a bérlő részére másik lakást ad bérbe, amennyiben rendelkezik üres lakással.
36. § (1) A szociális alapon kiadott lakásoknál amennyiben a bérlő és a vele együtt költözők száma 50 % vagy afeletti mértékben csökken és a bérbeadónak van üresen álló, a költözők számával arányban álló szociális bérlakása, akkor a bérbeadó jogosult a lakáscserét végrehajtani.
Az Önkormányzat részéről történő felmondás
37. § (1) Az Önkormányzat a lakásbérleti szerződést a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lakástörvény) 24. § (1) bekezdés a) – e) pontjában meghatározott esetekben és az alábbi feltételekkel mondhatja fel rendkívüli felmondással:
a) háromhavi vagy azt meghaladó lakbértartozás esetén,
b) háromhavi vagy azt meghaladó külön szolgáltatási vagy közüzemi díjtartozás esetén,
c) a lakás, vagy annak egy része Önkormányzat hozzájárulása nélkül történt albérletbe vagy használatába adása esetén,
d) lakás Önkormányzat hozzájárulása nélkül nem lakás céljára hasznosítása esetén,
e) amennyiben a bérlő Kisvaszar, vagy 40 kilométeres körzetében ingatlan tulajdonjogával, vagyoni értékű jogával rendelkezik, vagy önkormányzati lakás bérlője,
f) olyan személy befogadása esetén, akinek a befogadását a Lakástörvény 21. § (1) – (5) bekezdése és e rendelet nem teszi lehetővé,
g) a bérlő kötelezettségébe tartozó karbantartási és felújítási munkák határidőben történő elvégzésének elmulasztása esetén, ha a munkákat a bérlő a felszólítás átvételét követő 30 nap alatt sem végzi el,
h) ha a bérlő az önkormányzati lakás 24. §-ban meghatározott ellenőrzését a felszólítás átvételét követő 30 napon belül sem biztosítja,
i) ha a bérlő az Ör. 26. § (2) bekezdésben meghatározott esetben az önkormányzati lakásba bejutást megakadályozza és a felszólítás átvételét követő 30 napon belül sem teszi lehetővé,
j) ha a bérlő azt önkormányzati lakást életvitelszerűen 2 hetet meghaladó ideig nem lakja és távollétét nem jelentette be vagy az nem tekinthető indokoltnak,
k) ha a bérlő az Ör. 27. § (3) bekezdésben meghatározott kötelezettségének a felszólítás átvételét követő 15 napon belül sem tesz eleget,
l) ha a lakásban élő bérlő nem tartja be az együttélési szabályokat, és e kötelezettségének az együttélési szabályok betartására vonatkozó a felszólítás átvételét követő 30 napon belül sem tesz eleget.
(2) Az (1) bekezdésben szabályozott felmondás esetén a bérlő cserelakásra, elhelyezésre nem tarthat igényt.
A lakás átadása a bérlő halála esetén
38. § (1) Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnik meg, és nincs olyan személy, aki a bérleti jogviszonyt folytathatja, az örökös
a) köteles a lakásban maradt hagyatékot az örökhagyó halálát követő 90 napon belül elszállítani,
b) a lakásfenntartási költségek – így a lakáshasználati díj is - az örököst terhelik a lakás Önkormányzatnak történő visszaadásának napjáig.
A lakás visszaadása a bérleti és használati jogviszony megszűnésekor
39. § (1) Az önkormányzati lakást és a lakásberendezéseket a bérlő a bérleti jogviszony megszűnésekor tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, elhelyezési igény nélkül, ingóságaitól és a befogadott, valamint az összes ott lakó személytől kiürítve rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles az Önkormányzatnak visszaadni.
(2) A lakás visszaadásakor a lakás és berendezéseinek állapotáról a Hivatal helyszíni szemle alapján jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvben a bérlő nyilatkozik a hibák és hiányosságok megszüntetésének módjáról és idejéről.
A jogcím nélküli lakáshasználat
40. § (1) A lakást bérleti szerződés nélkül jogcím nélkül használó személyt az Önkormányzat írásban felszólítja a lakás 30 napon belül történő elhagyására.
(2) A felszólítás eredménytelensége esetén az Önkormányzat a lakás kiüresítése iránt bírósági eljárást kezdeményez.
NEM LAKÁS CÉLJÁRA SZOLGÁLÓ HELYISÉGEK BÉRBEADÁSÁNAK SZABÁLYAI
Általános szabályok
41. § (1) A nem lakás céljára szolgáló helyiség (a továbbiakban: helyiség) bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire, valamint a bérlet megszűnésére a lakásbérlet szabályait a rendelet VI. fejezetében foglalt eltérésekkel megfelelően alkalmazni kell.
(2) A bérbeadói jogköröket – a közérdekű helyiségbiztosítás és a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a helyiségek bérbeadása tekintetében a Polgármester gyakorolja.
(3) Az önkormányzat intézménye, gazdasági szervezete által hasznosított helyiségek tekintetében a bérbeadói jogköröket az intézmény, szervezet vezetője gyakorolja.
Versenytárgyalás
42. § (1) A megüresedő és újonnan létesített helyiségek bérbeadása elsősorban versenytárgyalás keretében történik.
(2) Nem kell versenytárgyalást hirdetni, ha:
a) a helyiséget az eredeti célra, ugyanannak a bérlőnek indokolt ismételten bérbe adni,
b) a helyiség használatára az önkormányzat szervének, intézményének, gazdasági társaságának van igénye,
c) a Képviselőtestület közérdekű célból egyedi döntése alapján ez alól felmentést adott.
(3) A közérdekű helyiségbiztosítás esetén a bérleti szerződés ügyében a döntés a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
43. § (1) A versenytárgyalási eljárást a megüresedéstől számított 45 napon belül kell lebonyolítani. A versenytárgyalási hirdetményt legalább a helyi lapban és az önkormányzat honlapján közzé kell tenni, illetve az önkormányzati hirdetőtáblákon ki kell függeszteni.
(2) A kiírásnak tartalmaznia kell:
a) a helyiség címét, alapterületét, felszereltségét, műszaki állapotát,
Bérleti szerződés
44. § (1) Bérleti szerződés csak azzal köthető, akinek az Önkormányzattal szemben adó- vagy bérleti díj tartozása nincs.
(2) Ha a helyiség bérlőjének kiválasztása versenytárgyalás útján történik, akkor a szerződésben azt a bérleti díjat kell megjelölni, amelyet a nyertes licit tartalmaz, ha a bérbeadásról a képviselő-testület versenytárgyalás mellőzésével döntött, a határozatban megjelölt összeg.
(3) A bérleti díj összegét évente július 1. napjától emelni kell. Az emelés mértékében a bérleti jogot elnyert ajánlattevővel meg kell állapodni. Az emelés mértéke legalább az előző évi infláció mértékével azonos.
45. § (1) A helyiség - a bérlő tevékenysége gyakorlásához szükséges - kialakítása, berendezésekkel, felszerelésekkel való ellátása a bérlő feladata, a költségek megtérítésére nem tarthat igényt. Az átalakítással, átépítéssel járó munkálatok csak a polgármester előzetes engedélyével végezhetők.
(2) A bérlő a helyiségbe más személyt nem fogadhat be. A helyiségre – a garázsok kivételével – bérlőtársi szerződés nem köthető.
(3) A helyiség bérleti joga kizárólag másik önkormányzati tulajdonú helyiség bérleti jogára cserélhető, a polgármester engedélyével. A lakosság ellátását szolgáló helyiségek cseréjéhez a polgármester akkor járulhat hozzá, ha az új bérlő a helyiséget a korábbi rendeltetésével azonos célra kívánja használni.
(4) A helyiség meghatározott része albérletbe adható a polgármester engedélyével. A helyiség egészét albérletbe adni nem lehet.
46. § Az óvadék a bérlőre háruló kötelezettségek bérbeadó által történő teljesítésének költségeit fedezi. Az óvadékból a bérbeadó követelése akkor elégíthető ki, ha a bérlő a helyiség karbantartásával, helyreállításával kapcsolatos vagy a szerződésben vállalt egyéb kötelezettségét írásbeli felhívás ellenére sem teljesíti és azt helyette a bérbeadó végzi el, továbbá ha a bérleti díjat nem a szerződés szerint fizeti meg.
A LAKÁSOK ÉS NEM LAKÁS CÉLJÁRA SZOLGÁLÓ HELYISÉGEK ELIDEGENÍTÉSE
Elővásárlási joggal érintett lakások értékesítése
47. § (1) A Lakástörvény alapján elővásárlási joggal érintett lakások eladása során a vételár a helyi forgalmi érték 80 %-a (lakott forgalmi érték).
(2) Az elővásárlási jog gyakorlóját a vételár egy összegben történő megfizetése esetén 20 % árkedvezmény illeti meg. Ezt a kedvezményt biztosítani kell részletfizetés esetén a vételárhátralék egy összegben való kiegyenlítésekor a fennálló tartozás összegére is.
(3) Az elővásárlási jog jogosultja azonban választása szerint az (1) bekezdésben foglalt vételárat részletekben is megfizetheti. Ebben az esetben a szerződéskötéskor a teljes vételár legalább 20 %-át kell befizetni, a részletfizetés időtartama legfeljebb 15 év lehet.
(4) A (3) bekezdés szerinti részletfizetés esetén szociális helyzet alapján bérbe adott lakás elidegenítése esetén a törlesztés kamatmentesen történik. Költségelven bérbe adott lakás elidegenítésekor pedig a szerződéskötéskor érvényes jegybanki alapkamatot kell kikötni szerződéses kamatként.
(5) Ha az értékesítés részletfizetési kedvezménnyel történik, a vételár hátraléka és járulékai mértékéig az Önkormányzat javára jelzálogjogot, valamint elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni.
48. § (1) A vételi ajánlatot írásban kell az elővásárlás jogosultjával közölni. Az ajánlat tartalmazza:
a) a lakás vételárát,
b) tájékoztatást a vételár megfizetésének választható módjairól,
c) tájékoztatást arról, hogy amennyiben a bérlő 30 napon belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, mintha elővásárlási jogáról lemondott volna.
(2) Az elővásárlás jogosultja az ajánlat elfogadását – a kézhezvételtől számított 30 napon belül - írásban a polgármesternek köteles benyújtani. Az ajánlat elfogadásával egyidejűleg nyilatkozni kell a vételár megfizetésének választott módjáról.
(3) Az elővásárlási jog jogosultjával az ajánlat elfogadásától számított 3 hónapon belül szerződést kell kötni. A kiajánlott eladási árhoz az önkormányzat a szerződéskötésre előírt határidőig kötve van. Amennyiben a szerződéskötéstől a bérlő eláll, az elővásárlási jogáról történő lemondásnak kell tekinteni.
49. § Az üresen álló lakásokat pályázat keretében lehet értékesíteni. A pályázati eljárás szabályai a helyiségek értékesítésére kiírt pályázati eljárással azonosak.
50. § Az EFOP-2.4.1-16-2017-00009 azonosítószámú projekt keretében létesült szociális bérlakások esetében nem alkalmazható az elővásárlási jog.
Elővásárlási joggal érintett helyiségek értékesítése
51. § (1) Az elővásárlási joggal érintett helyiségek értékesítése során a vételár összege a helyi forgalmi érték 100 %-a.
(2) Elővásárlási joggal érintett helyiségek értékesítése a vételár egy összegben történő kiegyenlítésével történik.
(3) Az ajánlat tartalma, közlése és az ajánlati kötöttség tekintetében a 48. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
52. § (1) A forgalmi érték meghatározására – szakértői értékbecslés alapulvételével – a képviselő-testület jogosult.
(2) Az önkormányzat a Lakástörvény szerinti lakások elidegenítéséből befolyó, külön kezelt bevételek Lakástörvény szerinti felhasználásáról minden évben a költségvetési rendeletében rendelkezik.
ZÁRÓ RENDELKZÉSEK
53. § (1) E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
(2) Rendelkezéseit a rendelet hatályba lépésekor fennálló valamennyi bérleti jogviszonyra, valamint jogcím nélküli lakáshasználatra alkalmazni kell.
1. melléklet a 2/2020. (III. 2.) önkormányzati rendelethez
a) a szerződő felek és a lakás azonosító adatait,
b) a lakásbérleti jogviszony alapját (szociális helyzet alapján vagy költségelven jött létre) és időtartamát,
c) határozott idejű jogviszony esetén a meghosszabbításra vonatkozó szabályokat,
d) a szerződés megszűnése esetén a cserelakás biztosításának lehetőségét, illetve annak kizárását,
e) a bérleti díj és a külön szolgáltatás díjának mértékét, befizetésének gyakoriságát és határidejét,
f) a befizetések elmaradásának szankcióit,
g) a bérleti díj emelésével kapcsolatos értesítési kötelezettségeket,
h) a felek jogait és kötelezettségeit, így különösen a rendeltetésszerű használat kötelezettségét, a karbantartási, felújítási, pótlási és csere kötelezettséget,
i) a lakás albérletbe adásának lehetőségét, a lakásba befogadható, illetve az Önkormányzat engedélyével befogadható személyekre vonatkozó szabályokat,
j) a közműszolgáltatásokkal kapcsolatos kötelezettségeket,
k) a szerződés megszűnése esetén a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, kitakarítva történő átadásának kötelezettségét.
l) a felek aláírásait.
2. melléklet a 2/2020. (III. 2.) önkormányzati rendelethez
B É R L ET I A J Á N L A T
II. Igénylő házastársa, élettársa, gyermekei, egyéb közös háztartásban élő családtagjainak adatai:
Óvodai ellátásban részesülő valamint általános- és középiskolai tanulói jogviszonnyal rendelkező gyermekek esetén oktatási intézmény igazolása kötelezően csatolandó!
……………………………………
igénylő aláírása
3. melléklet a 2/2020. (III. 2.) önkormányzati rendelethez
|
Rokoni |
Születési |
Jövedelem |
||
Összege |
jogcíme |
||||
1. |
|||||
2. |
|||||
3. |
|||||
4. |
|||||
5. |
|||||
6. |
|||||
|
|
Kérelmezővel közös háztartásban élő |
|
||
házastárs (élettárs) jövedelme |
egyéb rokon jövedelme |
||||
1. |
Munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból és alkalmi munkából származó jövedelem és táppénz |
||||
2. |
Vállalkozásból, őstermelői tevékenységből származó jövedelem |
||||
3. |
Ingatlan, ingó vagyontárgyak értékesítéséből, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem |
||||
4. |
Gyermekek ellátásához és gondozásához kapcsolódó támogatás (GYES, GYET, GYED, családi pótlék, gyermektartásdíj stb.) |
||||
5. |
Nyugellátás, baleseti nyugellátás, egyéb nyugdíj-szerű ellátások |
||||
6. |
Állam által folyósított egyéb rendszeres pénzbeli ellátás (munkanélküli ellátás, aktív korúak ellátása, ápolási díj stb.) |
||||
7. |
Föld bérbeadásából származó jövedelem |
||||
8. |
Egyéb (ösztöndíj, értékpapírból származó jövedelem, kis összegű kifizetések, stb.) |
||||
9. |
Összes nettó jövedelem: |
||||
Az egy főre jutó havi nettó jövedelem: ……………. Ft/fő.
Vagyonnyilatkozat
A. Ingatlanok
1. Lakástulajdon és lakótelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat): címe: ................. város/község ................... út/utca.................... hsz. alapterülete: ........... m2, tulajdoni hányad: ..........................., a szerzés ideje: ................ év
2. Üdülőtulajdon és üdülőtelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat): címe: ....................... város/község .................................. út/utca .................... hsz. alapterülete: ........... m2, tulajdoni hányad: ...................., a szerzés ideje: ................ év
3. Egyéb, nem lakás céljára szolgáló épület-(épületrész-)tulajdon (vagy állandó használat): megnevezése (zártkerti építmény, műhely, üzlet, műterem, rendelő, garázs stb.): ............................ címe: ...................................... város/község........................... út/utca .................... hsz. alapterülete: ........... m2, tulajdoni hányad: ................., a szerzés ideje: ................ év
4. Termőföldtulajdon (vagy állandó használat): megnevezése: .......................... címe: ........................................ város/község .............................. út/utca .................... hsz. alapterülete: ........... m2, tulajdoni hányad: ...................., a szerzés ideje: ................ év
2. Egyéb vagyontárgyak
4. melléklet a 2/2020. (III. 2.) önkormányzati rendelethez
A |
B |
C |
D |
E |
|---|---|---|---|---|
Szociális célú lakóingatlanok |
Helyiség megnevezése: |
Alapterület (m2): |
Bérleti díj |
|
Szociális bérlakás – |
1. lakás |
szoba |
12,00 |
|
előtér |
2,25 |
|||
fürdő |
4,77 |
|||
konyha / étkező |
12,00 |
|||
nappali |
15,00 |
|||
tornác |
14,54 |
|||
Összesen: |
60,56 |
|||
Szociális bérlakás – |
2. lakás |
szoba |
12,00 |
|
előtér |
2,25 |
|||
fürdő |
4,77 |
|||
konyha / étkező |
12,00 |
|||
nappali |
15,00 |
|||
tornác |
14,54 |
|||
Összesen: |
60,56 |
|||
Szociális bérlakás – |
3. lakás |
szoba |
12,00 |
|
előtér |
2,25 |
|||
fürdő |
4,77 |
|||
konyha / étkező |
12,00 |
|||
nappali |
15,00 |
|||
tornác |
14,54 |
|||
Összesen: |
60,56 |
|||
Szociális bérlakás – |
4. lakás |
szoba |
12,00 |
|
előtér |
2,25 |
|||
fürdő |
4,77 |
|||
konyha / étkező |
12,00 |
|||
nappali |
15,00 |
|||
tornác |
14,54 |
|||
Összesen: |
60,56 |
|||
Szociális bérlakás – |
5. lakás |
szoba |
12,00 |
|
előtér |
2,25 |
|||
fürdő |
4,77 |
|||
konyha / étkező |
12,00 |
|||
nappali |
15,00 |
|||
tornác |
14,54 |
|||
Összesen: |
60,56 |
|||
Szociális bérlakás – |
6. lakás |
szoba |
16,80 |
|
előtér |
2,25 |
|||
fürdő |
4,77 |
|||
konyha / étkező |
12,00 |
|||
nappali |
20,60 |
|||
tornác |
18,18 |
|||
Összesen: |
74,60 |
|||
Szociális bérlakás – |
7. lakás |
szoba |
12,00 |
|
előtér |
2,25 |
|||
fürdő |
4,77 |
|||
konyha / étkező |
12,00 |
|||
nappali |
15,00 |
|||
tornác |
14,54 |
|||
Összesen: |
60,56 |
|||
Szociális bérlakás – |
8.lakás |
szoba |
21,11 |
|
szoba |
20,83 |
|||
tároló |
14,10 |
|||
konyha |
14,69 |
|||
füstölő |
6,26 |
|||
tornác |
19,40 |
|||
Összesen: |
96,39 |
|||
Szociális bérlakás – |
9. lakás |
szoba |
20,83 |
|
szoba |
18,65 |
|||
szoba |
24,11 |
|||
konyha |
15,17 |
|||
szoba |
16,62 |
|||
fürdő |
1,77 |
|||
wc |
1,60 |
|||
tornác |
18,42 |
|||
Összesen: |
117 |
|||
Szociális bérlakás – |
10. lakás |
1 szoba, étkező-konyha, fürdő |
|
|
Összesen |
29 |
|||
Szociális bérlakás – |
11. lakás |
4 szoba, étkező-konyha, fürdő |
|
|
Összesen |
98 |
|||
Szociális bérlakás – |
12. lakás |
3 szoba, étkező-konyha, fürdő |
|
|
Összesen |
77,13 |
|||
Szociális bérlakás – |
13. lakás |
1 szoba, étkező-konyha, fürdő |
|
|
Összesen |
47 |
|||
Szociális bérlakás – |
14. lakás |
1 szoba, étkező-konyha, fürdő |
|
|
Összesen |
47 |
|||
Szociális bérlakás – |
15. lakás |
1 szoba, étkező-konyha, fürdő |
|
|
Összesen |
29 |
|||
Szociális bérlakás – |
16. lakás |
3 szoba, étkező-konyha, fürdő |
Külön megállapodás alapján. |
|
Összesen |
77,13 |
|||
Szociális bérlakás – |
17. lakás |
3 szoba, étkező-konyha, fürdő |
Külön megállapodás alapján. |
|
Összesen |
77,13 |
|||
Szociális bérlakás – |
18. lakás |
3 szoba, étkező-konyha, fürdő |
Külön megállapodás alapján. |
|
Összesen |
77,13 |
|||
5. melléklet a 2/2020. (III. 2.) önkormányzati rendelethez
1./ nagykorú személy |
|||
2./ akinek családjában – a vele együttköltöző családtagokat számítva – az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, egyedülálló esetében a kettő és félszeresét |
|||
3./ 6 hónapot meghaladó közüzemi szolgáltatók felé fennálló tartozása, valamint állami és önkormányzati köztartozása nincs. |
|||
4./ az EFOP-2.4.1-16-2017-00009 azonosítószámú projekt keretében létesült szociális bérlakások esetében az EFOP-2.4.1-16-2017-00009 azonosítószámú projekt fenntartási időszakának végéig (azaz 2026. december 31. napjáig), hogy bérleti jogviszony kizárólag azzal a személlyel köthető, aki 2018. április 1-ét követően együttműködési megállapodással rendelkezik az EFOP-1.6.2-16-2017-00014 projekt keretében és ez a jogviszony az igénylés időpontjában is fenn áll. |
|||
5./ Neki vagy vele együttköltöző családtagjának lakástulajdona, lakásbérleti joga, építési telek tulajdona vagy üdülőtulajdona Kisvaszar településen nincs, illetőleg a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés b) pont jában szabályozott mértékű ingó vagyont meghaladó vagyonnal nem rendelkezik. |
|||
6./ Legalább 1 fő 18 év alatti gyermeket nevel, aki óvodai vagy általános iskolai nevelésben részesül illetve középiskolai tanulói jogviszonyban áll. |
|||
7./ Együttköltözők száma minimum 4 fő (3 hónapnál idősebb magzattal együtt) |
|||
A jövedelmi viszonyokat jövedelemigazolással kell igazolni, továbbá csatolni kell az önkormányzati adóhatóság igazolását a köztartozás mentességről. |
|||
Értékelési szempontok a szociális bérlakások odaítéléséhez |
|||
Megnevezés |
Szempont |
Pontszám |
Igazolás módja |
EFOP-1.6.2 képzésen részt vett-e? |
Nem vett részt vagy kizárták |
0 |
Felnőttképzési szerződés (csatolni nem szükséges) |
Legalább 1 képzésen tanúsítványt szerzett |
2 |
||
Legalább 2 képzésen tanúsítványt szerzett |
5 |
||
EFOP-1.6.2 rendezvényeken részt vett-e? |
Nem vett részt |
0 |
Rendezvények jelenléti íve (Pályázati dokumentáció alapján) |
Részt vett |
5 |
||
EFOP-1.6.2 egészségügyi szűrésen részt vett-e? |
Nem vett részt |
0 |
|
Részt vett |
5 |
||
CSOK kedvezmény igénybe vételére jogosult-e? |
Igen, 1 gyerek |
10 |
Csatolni kell: |
Igen, 2 gyerek |
5 |
||
Igen, 3 gyerek v. több |
0 |
||
Nem |
15 |
||
A bérlővel egy háztartásban élő gyermek(ek) védelembe van(nak)-e helyezve? |
Igen |
0 |
Csatolni kell: |
Nem, vagy nincs gyermeke |
5 |
||
Konyhakerttel rendelkezett-e az elmúlt egy évben? |
Nem |
0 |
Helyszíni szemle alapján |
Igen |
5 |
||
Haszonállatot nevelt-e az elmúlt 1 évben? (csirke, disznó, nyúl stb.) |
nem |
0 |
Helyszíni szemle alapján |
Igen |
5 |
||
A jelenlegi háznál, ahol él, van-e kerítés |
Nem |
0 |
Helyszíni szemle alapján |
Igen |
5 |
||
Az elmúlt 5 évben rendelkezett-e munkaviszonnyal (közfoglalkoztatotti jogviszony, köztisztviselői jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, de nem tartozik ide az alkalmi munkavállalás)? |
Nem |
0 |
Csatolni kell: |
igen, 0-6 hónapig |
5 |
||
igen, 6 hónaptól 2 évig |
10 |
||
igen, 2-3 évig |
15 |
||
igen, 3-től |
20 |
||
Jelenlegi lakókörnyezete rendezett-e |
rendezetlen |
0 |
Helyszíni szemle alapján |
tiszta, rendezett lakókörnyezet |
15 |
||
Kisvaszar településen kívül lévő Lakástulajdon van-e a nevén vagy a vele együtt költözőnek? |
igen |
0 |
Csatolni kell: |
nem |
10 |
||
Gyermekei rendszeresen járnak iskolába, óvodába |
igen, vagy nincs gyermeke |
5 |
Csatolni kell: |
nem |
0 |
||
Összesen: |
100 |
||
6. melléklet a 2/2020. (III. 2.) önkormányzati rendelethez
Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a tájékoztatót elolvastam, értelmeztem, megértettem.
A megfelelő tájékoztatást megkaptam.
Tudomásul veszem, hogy az esetleges hibákat azonnal jelentenem kell a Bérbeadó felé.