Szentegát Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2021. (XII. 21.) önkormányzati rendelete
a szociális ellátásokról
Hatályos: 2021. 12. 21Szentegát Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2021. (XII. 21.) önkormányzati rendelete
a szociális ellátásokról
Szentegát Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 132. § (4) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja:
A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya kiterjed Szentegát község közigazgatási területén lakcímmel rendelkező, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1)-(3) bekezdéseiben meghatározott személyekre, valamint az Szt. 7. § szerinti személyekre.
Eljárási rendelkezések
2. § A rendeletben szabályozott ellátások iránti kérelmet az arra rendszeresített formanyomtatványon Dencsházai Közös Önkormányzati Hivatalhoz (székhely: Dencsháza, Petőfi u. 50., kirendeltsége: Hobol, Dobó I.u. 2. ) (a továbbiakban: Hivatal) kell benyújtani.
3. § (1) A kérelemhez mellékelni kell:
a) a háztartásban, rendkívüli települési támogatás esetén a családban együtt élő személyek jövedelméről szóló igazolást és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot,
b) a gyermek elhelyezése vagy a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági döntést, ennek hiányában a gyámhatóság által e tárgyban felvett jegyzőkönyv másolatát,
c) nyilatkozatot a háztartásban együtt lakó személyekről,
d) e rendeletben meghatározott egyéb igazolást.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott igazolás:
a) a munkabérből származó jövedelem esetén a munkáltató által kiállított igazolás,
b) álláskereső esetén az illetékes munkaügyi központ által kiállított igazolás,
c) nyugdíj és nyugdíjszerű ellátások esetén a nyugdíjfolyósító szerv által a tárgyévben kiállított nyugdíjközlő lap és a nyugdíjszelvény,
d) családtámogatási ellátások esetén a kifizető szerv által kiállított igazolás vagy a folyósítást igazoló szelvény vagy bankszámlakivonat,
e) őstermelő esetén a bevételről vezetett dokumentum vagy az állami adóhatóság által a lezárt adóévről kiállított igazolás,
f) vállalkozásból származó jövedelem esetén az állami adóhatóság által a lezárt adóévről kiállított igazolás, a le nem zárt időszakra vonatkozóan könyvelői igazolás,
g) tartásdíj esetén a felvett vagy megfizetett tartásdíj összegét igazoló postai szelvény, bankszámlakivonat vagy átvételi elismervény,
h) ösztöndíj esetén a köznevelési vagy felsőoktatási intézmény által kiállított igazolás, bankszámlakivonat vagy az utalást igazoló elektronikus nyilvántartásból kinyomtatott adattartalom,
i) az a-h) pontba nem tartozó jövedelem esetén a jövedelem típusának megfelelő igazolás.
4. § (1) A pénzbeli ellátásokat a jogosult részére készpénzben a Hivatal pénztárából, postai úton történő kifizetéssel vagy folyószámlára utalás útján kell folyósítani.
(2) Természetbeni szociális ellátás formájában nyújtott pénzbeli ellátás ellenértékét a Hivatal közvetlenül az ellátást, szolgáltatást nyújtó szervnek utalja át.
(3) A lakhatási támogatást és a havi rendszerességgel nyújtott rendkívüli települési támogatást utólag, minden hónap 5-éig kell folyósítani. A nem havi rendszerességgel adott rendkívüli települési támogatást és a kamatmentes szociális kölcsönt haladéktalanul, de legkésőbb a megállapító határozatot végrehajthatóságát követő hónap 5-éig kell folyósítani.
(4) Az ellátások ellenőrzésének előkészítése a Hivatal feladata. A jogosultság felülvizsgálatára a jogosultságot megállapító szerv köteles.
(5) Az ellátásban részesülő személy köteles az ellenőrzést tűrni, az ellenőrzést végző személlyel együttműködni, a kért – ellátással összefüggő – adatokat az ellenőrzést végző rendelkezésére bocsátani, az ellátás cél szerinti felhasználását igazolni.
5. § Az e rendeletben szabályozott ellátási formáknál a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátások megtérítését elrendelő jogerős határozat kézhezvételét követő 30 napon belül kérelemre, méltányosságból engedélyezhető
a) részletfizetés, ha a kötelezett személy
aa) egyedülélő és havi jövedelme a nyugdíjminimum két és félszeresét nem éri el, vagy
ab) családjában az egy főre jutó havi jövedelem a nyugdíjminimum kétszeresét nem éri el,
b) csökkentés, ha a kötelezett személy
ba) egyedülélő és havi jövedelme a nyugdíjminimum kétszeresét nem éri el, vagy
bb) családjában az egy főre jutó havi jövedelem a nyugdíjminimum másfélszeresét nem éri el,
c) elengedés, ha a kötelezett személy
ca) egyedülélő és havi jövedelme a nyugdíjminimum másfélszeresét nem éri el, vagy
cb) családjában az egy főre jutó havi jövedelem a nyugdíjminimum összegét nem éri el.
A települési támogatás formái és az eljáró hatóságok
6. § (1) Az önkormányzat települési támogatást nyújt
a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez (lakhatási támogatás),
b) a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyeknek (rendkívüli települési támogatás és kamatmentes szociális kölcsön) (a továbbiakban együttesen: pénzbeli ellátások).
(2) A pénzbeli ellátások közül természetbeni szociális ellátás formájában
a) a lakhatási támogatás és
b) a rendkívüli települési támogatás
nyújtható.
7. § Az e rendeletben meghatározott szociális feladat-és hatásköröket - amennyiben e rendelet kivételt nem tesz - a polgármester gyakorolja.
Lakhatási támogatás
8. § (1) Lakhatási támogatás a villanyáram, gázfogyasztás, vízfogyasztás, csatornahasználat, és a szemétszállítás díjához, lakbérhez, albérleti díjhoz, közös költséghez, valamint a tüzelőanyag költségeihez, talajterhelési díj megfizetéséhez nyújtható az e rendeletben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak.
(2) A lakhatási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.
(3) Lakhatási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.
(4) A lakhatási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol
a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,
b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,
c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,
d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,
e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.
(5) Ha a háztartás
a) (4) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy
b) (4) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,
a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.
(6) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő – ideértve a gyámot és a nevelőszülőt – él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.
(7) A lakhatási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 450,- Ft.
(8) A lakhatási támogatás esetében elismert lakásnagyság
a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,
b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,
c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,
d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,
e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm,
de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.
(9) A lakhatási támogatás egy hónapra jutó összege
a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,
b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja, de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, azzal, hogy a támogatás összege maximum 6000,-
Ft/hó, és 100 forintra kerekítve kell meghatározni. Talajterhelési díj megfizetéséhez nyújtott támogatás összege a TM kétszerese.
(10) A (9) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:
J – 0,5 NYM |
9. § A lakhatási támogatást december 31-ig időtartamra kell megállapítani a kérelem benyújtása hónapjának első napjától, folyósítása havi rendszerességgel történik.
10. § Lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától azzal, hogy külön lakásnak kell tekinteni az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.
11. § A lakhatási támogatásra való jogosultság megállapítása iránti kérelmet az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez a 3. §-ban meghatározottakon túl csatolni kell
a) a lakás nagyságának hitelt érdemlő igazolását,
b) a támogatott szolgáltatást szerződés alapján igénybe vevő fogyasztónak és a fogyasztási helynek a szolgáltató általi azonosításához szükséges adatot tartalmazó irat másolatát,
c) társasházban lakó jogosult esetén a közös képviselő nyilatkozatát,
d) bérleti, albérleti szerződés másolatát.
12. § A étkezési térítési díj megfizetésére rendszeres települési támogatás állapítható meg az óvodás, az általános iskolás gyermekek családja részére.
Rendkívüli települési támogatás
13. § (1) Eseti jelleggel vagy meghatározott időszakra havi rendszerességgel rendkívüli települési támogatásban lehet részesíteni - kérelemre vagy hivatalból - azt a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyt, akinek a családjában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át.
(2) Rendkívüli települési támogatásban elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások - így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások - vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.
(3) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított rendkívüli települési támogatás összege a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének 10%-a, de legalább 15.000,- Ft.
(4) Nem állapítható meg rendkívüli települési támogatás
a) ha a család az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti vagyonnal rendelkezik és a vagyoni helyzetet tekintve a létfenntartás veszélyeztetettsége nem áll fenn,
b) a lakásfenntartási költségek csökkentéséhez, ha a család lakhatási támogatásban részesül vagy arra jogosult,
c) ha az a személy, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott, az elhunyt személlyel tartási-, életjáradéki-, öröklési szerződést kötött.
(5) A polgármester indokolt esetben – a rendeletben megállapított jövedelemhatárt meghaladó esetekben - méltányosságot gyakorolhat az ellátások megállapítása során. .
(6) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet a 3. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez a 3. §-ban meghatározottakon túl csatolni kell a létfenntartást veszélyeztető többletkiadás igazolására szolgáló számlákat, iratokat, vagy ezek hiányában a kérelmező nyilatkozatát a többletkiadásokról és azok becsült összegéről.
14. § (1) A startmunka mintaprogram mezőgazdasági programeleme keretében megtermelt mezőgazdasági terményfeleslegből természetben nyújtott rendkívüli települési támogatás állapítható meg:
a) az Szt. szerint aktív korúak ellátására jogosultak, vagy
b) a jelen rendelet szerint a tárgyévben bármely jogcímen települési támogatásban részesültek, vagy
c) a Gyvt. szerint rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket nevelő család tagjai, vagy
d) az öregségi nyugdíjas, illetve rehabilitációs ellátásban részesülők részére.
(2) Az ellátás kérelemre és hivatalból is megállapítható.
15. § (1) A szennyvízcsatorna-hálózathoz kapcsolódó házi átemelő szivattyúk fogyasztásához kapcsolódó rendkívüli települési támogatás állapítható meg annak a használónak aki házi átemelő szivattyúval csatlakozik a csatornahálózatra és
a) az Szt. szerint aktív korúak ellátására jogosultak, vagy
b) a jelen rendelet szerint a tárgyévben bármely jogcímen települési támogatásban részesültek, vagy
c) a Gyvt. szerint rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket nevelő család tagjai, vagy
d) az öregségi nyugdíjas, illetve rehabilitációs ellátásban részesülők részére.
(2) A támogatás mértéke az éves elfogyasztott vízmennyiség és szivattyú villamos energia fogyasztása tekintetében kerül megállapításra.
(3) Az ellátás kérelemre és hivatalból is megállapítható.
16. § (1) A helyi adóhátralék csökkentésére rendkívüli települési támogatás állapítható meg eseti jelleggel - kérelemre - annak, aki létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd, akinek a családjában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500%-át és Szentegát Önkormányzata felé helyi adó tartozása van.
Köztemetés
17. § Az Szt. 48. §-a szerinti köztemetésekről a polgármester gondoskodik.
18. § A polgármester kérelemre az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítési kötelezettsége alól különös méltánylást érdemlő esetben részben vagy egészben mentesítheti vagy legfeljebb 18 havi részletfizetést engedélyezhet, ha a köztemetés költsége a család létfenntartását veszélyezteti, és
a) az eltemettetésre kötelezett személy családjában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, továbbá
b) a kérelmező családja az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti vagyonnal nem rendelkezik.
Hatályba léptető rendelkezés
19. § A rendelet 2021. november 15. napján lép hatályba.
Hatályon kívül helyező rendelkezés
20. § Hatályát veszti a szociális igazgatásról, valamint a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló 3/2015.(I.14) sz. rendelet.