Kisdobsza Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) a) pontja, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVlll. törvény 6. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az országos jogszabályban felsorolt, a véleményezési eljárásban érdekelt államigazgatási szervek és a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló önkormányzati határozatban felsorolt partnerek véleményét kikérve, a község helyi építési szabályzatáról szóló 4/2005.(V.25.) Önkormányzati rendeletét az alábbiak szerint módosítja:

ÚJRASZABÁLYOZÓ MÓDOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK

1.§A 4/2005.(V.25.) Önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R) 2.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2.§(1)Fogalommeghatározások

a)Építménymagasság az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő építmény kontúrvonalára állított függőleges felületre vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték.

Az építménymagasság megállapítása során:

aa)az egyes homlokzati vetületi-felületeket az adott felületi síknak és a legfelső teljes építményszint záró szerkezetének felső síkjának metszésvonala vagy érintővonala és a síknak a rendezett tereppel való metszésvonala közötti magassággal kell megállapítani, legfeljebb 6,0 m magasságú két oromfal kivételével, amelyek nem az építmény hosszoldalán állnak,

ab)az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani – a kémény, a tetőszerelvények, a 0,5 m2-t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablak és az 1,0 m2-t meg nem haladó felületű reklámhordozók kivételével – mindazoknak az építményrészeknek (attikafal, torony, kupola, tető, tetőrész vagy egyéb építményrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintővonalra az építmény irányában emelkedő 45 fok alatt vont – az előzővel párhuzamos – síkkal történő vetítéssel meghatározott magasságával,

ac)a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belső udvar homlokzat felületeit, valamint a loggiák belső oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kívül kell hagyni,

ad)az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni.

Az épület egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani.

b)Főépület: Az építési telek, építési terület, telek földrészlet övezeti előírások szerinti fő rendeltetésnek megfelelő, azon elhelyezkedő épület (építmény),

c)Melléképület: Az építési telken, építési területen, telken - övezeti előírások szerint megvalósítható főépületnek nem minősülő épület (építmény),

d)Mezőgazdasági üzemi terület: az ipari – jelentős mértékű zavaró hatású – gazdasági területen belül megkülönböztetett területfelhasználási egység, mely a mezőgazdasági termeléssel, tárolással és feldolgozással összefüggő építmények (állattartó telep, terménytároló, szárító, stb.) elhelyezését szolgálja.

e)Homlokvonal: az építési telek – közúttal vagy magánúttal közös – határvonala

f)Háromszintes növényállomány: három lombkorona szintű növénytársulás, mely szaktervező által készített kertészeti terv alapján alakítandó ki.

(2)Értelmező rendelkezések

a)E rendelet előírásai és a szabályozási terv szabályozási elemei kötelező érvényűek. Az ezektől való eltérés csak e rendelet módosításával történhet.

b)Az (a) pontban meghatározott előírás nem vonatkozik a szabályozási terv következő elemeire:

ba)irányadó telekhatár

bb)helyi védettségű építmények és területek

bc)megszüntető jel

bd)sajátos jogintézmények az elővásárlási jog kivételével

c)A tervezett szabályozási vonal új telekalakítás, új épület építése esetén érvényesítendő.

Ahol a tervezett szabályozási vonal meglévő telket keresztez, a telket érintő telekalakítás, illetve építés a szabályozási vonallal jelölt telekalakítás végrehajtását követően történhet.

d)Az építési hely értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén

da)Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely az északi telekhatárra tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.

db)Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a történetileg kialakult állapothoz igazodjon, ennek hiányában a nyugati telekhatárra tapadjon.

e)Az építési övezeti vagy övezeti előírást új építés esetén kell érvényesíteni. Abban az esetben, ha az építési övezeti vagy övezeti előírásnak nem megfelelő állapot e rendelet hatálybalépését megelőzően keletkezett, a következők szerint kell eljárni:

ea)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő telekterület esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás betarthatósága esetén beépíthető

eb)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő utcai telekszélesség esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás és a tűzrendészeti előírások betarthatósága esetén beépíthető

ec)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő beépítési módtól eltérő beépítési módú építmény megtartható, építménymagassága az övezeti előírások betartásával növelhető, de egyéb bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti beépítési móddal történhet.

ed)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legnagyobb értéket meghaladó beépítettség átalakítás esetén megtartható, de nem bővíthető. Bontásból eredő új építés esetén az adott építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő értéket kell figyelembe venni.

ee)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő, vagy legnagyobb értéket meghaladó építménymagasságú építmény átalakítás esetén megtartható, de bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti építménymagassággal történhet.

f)Az OTÉK előírásaira való hivatkozáskor

fa)az OTÉK II. fejezetében szereplő rendelkezések kivételével az OTÉK aktuális előírásait,

fb)az OTÉK II. fejezetében szereplő rendelkezések esetében az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos előírásait

kell alapul venni.”

2.§A R 4.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4.§Geotechnikai követelmények

(1)A rendelet hatálya alá tartozó területen lévő feltöltött területek, valamikori anyaglelőhelyek, továbbá a 45 foknál meredekebb dőlésű, vagy 2 m-nél magasabb természetes vagy mesterségesen kiképzett fal (nyitott kőzetfal, partfal, bevágás, mélyút, tereplépcső) 10 m-es környezete jogszabállyal kijelölt veszélyes környezetnek minősül. Az építészeti-műszaki dokumentáció részét képező geotechnikai jelentésnek tartalmaznia kell az építmény kialakításához szükséges geotechnikai állapotot a geotechnikai kategóriának és a kijelölés alapjául szolgáló különleges körülményeknek (mozgás, csúszás- és omlásveszély) a figyelembevételével.

(2)A rendelet hatálya alá tartozó területen található mélyfekvésű, magas talajvízállású területek jogszabállyal kijelölt veszélyes környezetnek minősülnek. Az építészeti-műszaki dokumentáció részét képező geotechnikai jelentésnek tartalmaznia kell az építmény kialakításához szükséges geotechnikai állapotot a geotechnikai kategóriának és a kijelölés alapjául szolgáló különleges körülményeknek (várható magas talajvíz állás) a figyelembevételével.”

3.§A R 8.§ (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1)Tetőtér beépítésével önálló rendeltetési egység csak abban az esetben alakítható ki, illetve nem lakás céljára a tetőtér csak akkor építhető be, ha az épületben lévő valamennyi önálló rendeltetési egység számára telken belül biztosítható a jogszabályban előírt számú gépkocsi elhelyezése.

(2)A kialakult utcakép adottságait is figyelembe véve a tetőzeten elsősorban tetősíkban fekvő nyílások (tetőablakok) helyezhetők el. Tetőfelépítmények abban az esetben építhetők, ha azok az épület egészével összhangban vannak, illetve anyaghasználatuk és részletképzésük szakszerű.”

4.§A R 9.§ (1) d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„d)Melléképület csak földszintes kialakítású lehet, a tetőtér nem építhető be.”

5.§(1)A R 10.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2)Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül helyezhető el.”

     (2)A R 10.§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3)Az egyes terület-felhasználási egységeken belül, terepszint alatt elhelyezhető:

a)önálló pince,

b)jármű-; és egyéb tároló,

c)közmű becsatlakozás építménye.”

6.§A R 14.§ (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2)A reklám- és hirdető-berendezések tartó-, illetve hordozó felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai és alkalmazott anyagai illeszkedjenek az érintett épület (építmény), valamint egyéb felület építészeti megoldásaihoz. Az alkalmazott tipográfia és grafika, valamint a kiválasztott színek illeszkedjenek az érintett épület karakteréhez.

(3)A reklám- és hirdető-berendezés tulajdonosa köteles gondoskodni annak rendszeres tisztításáról és karbantartásáról, valamint arról, hogy a berendezés ne okozzon kárt az általa érintett létesítményben és annak rendeltetésszerű használatát (a berendezés fény-, hang-, illetve rezgés-hatásával) ne korlátozza.”

7.§A R 15.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1)A kerítések formai kialakításánál és anyaghasználatánál:

a)fokozottan figyelembe kell venni a környező beépítés adottságaihoz való illeszkedést,

b)hagyományos anyagokat (kő, fa, tégla, kovácsoltvas) és felületképzést kell alkalmazni.”

8.§A R 17.§ (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2)A beépítésre szánt területek a következők:

a)falusias lakóterület – Lf

b)településközpont vegyes terület - Vt

c)gazdasági terület

ca)kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület – Gksz

cb)ipari gazdasági terület - Gip

cc)mezőgazdasági üzemi terület – Gip/mg

d)különleges beépítésre szánt terület

da)temető – K-t

db)területigényes közműterület – K-k

(3)A beépítésre nem szánt területek a következők:

a)közlekedési és közműterület

aa)közúti közlekedési terület - KÖu

ab)kötöttpályás közlekedési terület - KÖk

b)zöldterület – Z

c)erdőterület

ca)védelmi erdő - Ev

cb)gazdasági erdő – Eg

cc)turisztikai erdő - Ee

d)mezőgazdasági terület

da)kertes mezőgazdasági terület – M-ke

db)általános mezőgazdasági terület – Má

dc)korlátozott használatú mezőgazdasági terület - Mk

e)vízgazdálkodási terület – V”

9.§A R 18.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„A település közterületein elhelyezhető építmények

a)hirdető (reklám) berendezés,

b)közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények,

c)köztisztasággal, közegészségüggyel, közművesítéssel kapcsolatos építmények (tárgyak),

d)szobor, díszkút,      

e)távbeszélő fülke.

f)árusító pavilon

fa)az árusító pavilon hasznos alapterülete egységenként legfeljebb 12 m2 lehet,

fb)a pavilont a településképbe illően, a közlekedésbiztonsági előírások figyelembevételével, valamint a közterület kezelhetőségének, tisztántarthatóságának biztosításával kell elhelyezni;

fc)egy-egy közterületi szakaszon csak azonos formájú, anyagú és színű pavilonok állíthatók fel.”

10.§A R 19.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2)Közművesítettség mértéke és módja

A rendelet hatálya alá tartozó építési övezetekben az építési telek beépítésének feltételeként biztosítandó közműellátás legalább a következő:

a)villamos energiaellátás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással

b)ivóvíz ellátás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással

c)szennyvízelvezetés és –tisztítás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással

d)közterületi csapadékvíz-elvezetés közüzemi vagy közcélú szolgáltatással

Az a)-d) pontokban előírtak a környezettudatos energiagazdálkodás eszközeivel egyedi módon is teljesíthetők.”

11.§A R 20.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20.§ Falusias lakóterület

(1)A falusias lakóterületre vonatkozó általános előírások

a)Falusias lakóterületen az OTÉK 14.§. szerinti épületek és az OTÉK 1. számú melléklet 86. pontja szerinti melléképítmények helyezhetők el.

b)Az egyes építési övezetekben nyeles telek nem alakítható.

c)Kézműipari építmény az építési telek területének legfeljebb 10 %-át foglalhatja el.

e)A területfelhasználási egység építési telkeinek utcai határvonalán létesítendő kerítés max. 1,5 m magas, áttört legyen 40-60 cm lábazattal.

(2)Az „Lf-K" jelű építési övezet

a)legkisebb telekterület 1200 m²

b)legkisebb homlokvonal 14 m,

c)beépítési mód oldalhatáron álló

d)legnagyobb beépítettség a homlokvonal és a beépíthető telekrészt meghatározó építési határvonal közti teleksáv 30%-a

e)legnagyobb építménymagasság 4,5 m,, az utcai homlokzat magassága a kialakult utcaképhez illeszkedjen

f)legkisebb előkert szabályozási terv szerint, az ott nem jelölt esetekben az utcasoron kialakult állapothoz igazodjon

g)legkisebb oldalkert OTÉK szerint

h)legkisebb zöldfelület a homlokvonal és a beépíthető telekrészt meghatározó építési határvonal közti teleksáv 40 %-a

i)tetőkialakítás

ia)magastetős épület építendő, a tető hajlásszöge utcafrontra néző épület (szárny) esetében 40 - 45°, egyéb épületek esetében 45°,

ib)utcára merőlegesen álló épület esetén a főgerinc az utcára merőleges legyen,

ic)utcával párhuzamos épület esetén a főgerinc az utcával párhuzamos legyen

j)Terepszint alatti építmény az építési telek területének legfeljebb 30%-a alá építhető.

(3)Az „Lf" jelű építési övezet

a)legkisebb telekterület 700 m²

b)legkisebb homlokvonal 16 m

c)legkisebb telekmélység 40 m

d)beépítési mód oldalhatáron álló

e)legnagyobb beépítettség 30%

f)legnagyobb építménymagasság 4,5 m

g)legkisebb előkert szabályozási terv szerint, az ott nem jelölt esetekben az utcasoron kialakult állapothoz igazodjon

h)legkisebb oldalkert OTÉK szerint

i)legkisebb zöldfelület 40%

j)tetőkialakítás

ja)magastetős épület építendő, a tető hajlásszöge 40 - 45°

jb) a főgerinc az utcára merőleges legyen

k)Terepszint alatti építmény az építési telek területének legfeljebb 30%-a alá építhető.”

12.§A R 21.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

(1)A településközpont vegyes területre vonatkozó általános előírások

a)Településközpont vegyes területen az OTÉK 16.§. (1) és 16.§ (2) 1.-6. szerinti épületek és az OTÉK 1. számú melléklet 86. pontja szerinti melléképítmények helyezhetők el.

b)Az egyes építési övezetekben nyeles telek nem alakítható.

c)A területfelhasználási egységen belül állat kizárólag vagyonvédelem céljából tartható.

(2)Az „Vt" jelű építési övezet

a)legkisebb telekterület 2000 m²

b)legkisebb homlokvonal 20 m,

c)beépítési mód oldalhatáron álló

d)legnagyobb beépítettség 30%

e)legnagyobb építménymagasság 4,5 m

f)legkisebb előkert 0 m

g)legkisebb oldalkert OTÉK szerint

h)legkisebb zöldfelület 50%

i)tetőkialakítás magastetős legyen, a tetőgerinc iránya és a tetőhajlásszög az utcában kialakult állapothoz igazodjon

j)Terepszint alatti építmény az építési telek területének legfeljebb 30%-a alá építhető.”

13.§A R 22.§ (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4)A megengedett legnagyobb építménymagasságot technológiai építmény magassága kereskedelmi szolgáltató területen legfeljebb 6 m-rel, ipari területen legfeljebb 15 m-rel meghaladhatja.”

14.§A R 23.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1)Kereskedelmi, szolgáltató területen az OTÉK 19.§ (1) és (2) bekezdése szerinti épületek építhetők.

(2)A „Gksz-1" jelű építési övezet

a)legkisebb telekterület 400 m²

b)legkisebb telekszélesség 18 m,

c)beépítési mód szabadon álló

d)legnagyobb beépítettség 60%

e)legnagyobb építménymagasság 5,0 m

f)legkisebb előkert szabályozási terv szerint

g)legkisebb zöldfelület 20%, az előkertet parkosítani kell

(3)A „Gksz-2" jelű építési övezet

a)legkisebb telekterület 2000 m²

b)legkisebb telekszélesség 30 m,

c)beépítési mód szabadon álló

d)legnagyobb beépítettség 50%

e)legnagyobb építménymagasság 7,5 m

f)legkisebb előkert szabályozási terv szerint

g)legkisebb zöldfelület 30%

(4)A „Gksz-3" jelű építési övezet

a)legkisebb telekterület 3500 m²

b)legkisebb telekszélesség 50 m,

c)beépítési mód szabadon álló

d)legnagyobb beépítettség 50%

e)legnagyobb építménymagasság 7,5 m

f)legkisebb előkert szabályozási terv szerint

g)legkisebb zöldfelület 30%”

15.§A R 24.§ (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6)A „Gip" jelű építési övezet

a)az építési övezetben az OTÉK 20.§ szerinti építmények helyezhetők el.

b)legkisebb telekterület 5000 m²

c)legkisebb telekszélesség 50 m,

d)beépítési mód szabadon álló

e)legnagyobb beépítettség 30%

f)legnagyobb építménymagasság 7,5 m

g)legkisebb zöldfelület 40%

h)Terepszint alatti építmény az építési telek területének legfeljebb 30%-a alá építhető.

(7)A „Gip/mg" jelű építési övezet

a)az építési övezetben a növénytermesztéshez és állattartáshoz kapcsolódó üzemi építmények (állattartó telep, terménytároló, szárító stb.) helyezhetők el.

b)legkisebb telekterület 5000 m²

c)legkisebb telekszélesség 50 m,

d)beépítési mód szabadon álló

e)legnagyobb beépítettség 30%

f)legnagyobb építménymagasság 7,5 m

g)legkisebb zöldfelület 40%

h)Terepszint alatti építmény az építési telek területének legfeljebb 30%-a alá építhető.”

16.§A R 25.§ (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3)A „Kte" jelű építési övezet - temető

a)beépítési mód szabadon álló

b)legnagyobb beépítettség 10%

c)legnagyobb építménymagasság 4,0 m, ezt az értéket harangláb, harangtorony építménymagassága legfeljebb 6,0 m-rel meghaladhatja

d)legkisebb zöldfelület 40%

e)a temető gépjármű várakozó szükséglete közterületen is biztosítható”

(4)A „K-k" jelű építési övezet a Vízmű területén épülő építmények elhelyezésére szolgál

a)beépítési mód kialakult

b)legnagyobb beépítettség 10%

c)legnagyobb építménymagasság 4,0 m

d)legkisebb zöldfelület 40%”

17.§A R 26.§ (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7)A közlekedési területek lehatárolását és övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel, a közúti hálózat elemeinek felsorolását a 6. melléklet tartalmazza.”

18.§A R 27.§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3)Meglévő zöldterület felújítása, új zöldterület kialakítása kertépítész szaktervező által készített terv alapján történhet.”

19.§A R 28.§ (4) a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„a)A megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5 m.”

20.§(1)A R 29.§ (4) e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„e)Épületek kialakítására vonatkozó paraméterek

ea)Gazdasági épület legfeljebb 3,5 m építménymagasságú lehet. A lejtő felőli homlokzat magassága legfeljebb 4,5 m, az épület szélességi mérete legfeljebb 6 m lehet. A tetőgerinc a hosszoldallal párhuzamos legyen. A tetőtér beépíthető.

eb)Lakóépület építménymagassága legfeljebb 5,5 m lehet.”

      (2)A R 29.§ (4) g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„g)Pince, kerítés, támfal kialakítása

ga)Pince az épülettel szerves egységben, abból nyílóan vagy attól különállóan helyezhető el. A pincének egész terjedelmével a rendezett terepszint alatt kell lennie. A pince csak az építési helyen belül helyezhető el.

gb)A kerítés anyaga fa, vagy drótfonat lehet, élősövény létesíthető.

gc)A meglévő, vagy a művelésből, beépítésből adódó magasságkülönbségeket természetes földművekkel (rézsűkkel), támfalakkal kell kialakítani. A támfal magassága legfeljebb 1,5 m lehet.”

21.§A R 31.§ (8) b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b)Antenna (bázisállomás) torony külterületen a belterületi határvonaltól legalább 200 m távolságban helyezhető el tájba illő színezéssel (kékes szürke).”

22.§A R 32.§ helyébe a következő rendelkezés lép:

„32.§(1)Általános követelmények

a)A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.

b)Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére, illetve a meglévő övezetek területein a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (pl. zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező. Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés kialakítása a követelmények teljesíthetősége esetén az ÉME engedéllyel és a CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezés létesítésének és használatbavételének kivételével vízjogi engedély alapján történhet.

c)A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró környezetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.

d)A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével” kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.

e)Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

f)A telkek területének az övezeti előírásokban meghatározott részét zöldfelületként kell kialakítani.

(2)Környezetterhelési határértékek

a)Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a kibocsátási és a környezetterhelési követelményeket, határértékeket (levegő, élővíz, közcsatorna, földtani közeg, zajterhelés).

(3)Speciális eljárási szabályok

a)A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket.

b)Erdőterületeket érintő beruházások során az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

c)Beruházások megvalósítása során a termőföldről és a termőföld védelméről szóló jogszabályokban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

d)A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni.”

23.§(1)A R 33.§ (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2)A mezőgazdasági területekre vonatkozó előírások

a)Tájképvédelmi területen a természeti-táji környezet védelme érdekében művi elemekkel a kilátási - rálátási viszonyok módosítása, vagy művelési ág váltás szaktervező által előzetesen elkészített tájrendezési terv alapján történhet.

b)Az ökológiai hálózat területén építményt elhelyezni csak a természetvédelemhez fűződő érdekek figyelembe vételével lehet.

(3)Az erdőterületekre vonatkozó előírások

a)Tájképvédelmi területen a természeti-táji környezet védelme érdekében művi elemekkel a kilátási - rálátási viszonyok módosítása, vagy művelési ág váltás szaktervező által előzetesen elkészített tájrendezési terv alapján történhet.

b)Mezőgazdasági és útmenti erdősáv (mezővédő erdősáv) szélessége legalább 15 m legyen. Kialakítása szaktervező bevonásával történhet.

c)A tervezett gyorsforgalmi út mellett telepítendő véderdősávot, a forgalom okozta terhelések miatt legalább 20 m szélességben, szaktervező bevonásával kell kialakítani.”

      (2)A R 33.§ (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7)Az egyedi tájértékek listáját a 2. függelék tartalmazza.”

24.§A R 34.§ helyébe a következő rendelkezés lép:

„34.§(1)Régészeti lelőhelyek védelmére vonatkozó előírások

a)Régészeti érintettség esetén a kulturális örökség védelméről szóló jogszabályok szerint kell eljárni.

(2)Műemlékek védelmére vonatkozó előírások

a)A rendelet hatálya alá tartozó terület országos műemléki védelem alatt álló értékeinek és az azok műemléki környezetébe tartozó ingatlanok listáját az 1. melléklet tartalmazza.

b)A 1. melléklet szerinti védett épületeket és azok műemléki környezetét a szabályozási terv tünteti fel.

c)A műemlékek és műemléki környezetük esetében a kulturális örökség védelméről szóló jogszabályok szerint kell eljárni.

(3)Helyi építészeti értékek védelmére vonatkozó előírások

a)A rendelet hatálya alá tartozó terület helyi védelem alatt álló értékeinek felsorolását a 3. függelék tartalmazza, helyüket a szabályozási terv tünteti fel.

b)A helyi védelemmel kapcsolatos feladatok körét és eljárási rendjét a helyi védelemről szóló önkormányzati rendelet és a HÉSZ együttesen szabályozzák.

c)Helyi egyedi védelem alatt álló épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemű építési munka esetén a következő előírásokat kell betartani:

ca)Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.

cd)Helyi védettségű épület bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését, valamint az épület felmérési és fotódokumentációjának elkészítését követően.”

25.§A R 35.§ helyébe a következő rendelkezés lép:

„35.§(1)A településrendezési feladatok megvalósítása érdekében, a HÉSZ keretein belül az építési törvényben felsorolt sajátos jogintézmények működtethetők.

(2)Jelen rendelettel egyidejűleg az önkormányzat az alábbi sajátos jogintézményekkel él:

a)Elővásárlási jog

Az önkormányzat közérdekből elővásárlási jogot jegyeztet be a 7. mellékletben felsorolt, és a szabályozási terven lehatárolt ingatlanok területére, ezen ingatlanokat érintő településrendezési feladatok megvalósítása érdekében.”

26.§A R 1. függeléke helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. függelék a 4/2005.(V.25.) Önkormányzati rendelethez

A HÉSZ KÖRNYEZETVÉDELMI FEJEZETÉHEZ KAPCSOLÓDÓ JOGSZABÁLYOK

(1) Általános követelmények

1. A környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet, vagy a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet határozza meg.
2. A felszín alatti vizek védelméről szóló, a többször módosított 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló, a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint. Egyedi szennyvíztisztító létesítése esetén a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni. A 72/1996.(V.22.) Kormányrendelet 3.§ (12) alapján az ÉME engedéllyel és a CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezés létesítése és használatbavétele kibocsátási engedély köteles.
3. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni.
4. A vízügyi követelményeket a nagyvízi medrek, parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 83/2014.(III.14.) Kormányrendelet tartalmazza.
5. Az előírásokat jelenleg a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet 4. §-a szerint.
6. A víziközmű ellátást a víziközmű szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. Törvény alapján kell végezni.
7. A szennyvíz kibocsátási engedély vízügyi és vízvédelmi követelményeit a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996.(VI.13.) KHVM rendelet, valamint a felszíni vizek minősége és védelmének szabályairól szóló 220/2004.(VII.21.) Korm.rendelet 25.§-a határozza meg.
8. A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010.(IV.29.) Korm.rendelet határozza meg.

(2) Környezetterhelési határértékekre vonatkozó jogszabályok

1. Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Kormányrendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A levegőterheltségi szint határértékeit és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a 4/2011. (I.14.) VM rendelet tartalmazza. A levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásainak vizsgálatáról, ellenőrzéséről és értékelésének szabályairól a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet rendelkezik. Az egyes tevékenységek illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról 26/2014. (III.25.) VM, a 140 kW_th és az ennél nagyobb, de 50 MW_th-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet rendelkezik.
2. Az élővízbe és a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló, módosított 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet határozza meg.
3. A földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet követelményei.
4. Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.
5. Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, valamint új út létesítése, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés esetén az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.
6. Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, valamint új út létesítése, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés esetén az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.
7. Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységnél érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.

(3) Speciális eljárási szabályok                                        

1. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás szabályait a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet határozza meg.
2. Erdőterületeket érintő beruházásokra az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVll. törvény és a végrehajtására kiadott 153/2009.(Xl.13.) FVM rendelet előírásai vonatkoznak.
3. Az előírásokat a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény és a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény határozza meg. Figyelembe veendő továbbá a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008.(Vll.18.) FVM rendelet.
4. A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények esetében az engedélyezéseket a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet szerint kell lefolytatni.
5. Kisdobsza településen az állattartásra vonatkozóan a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében irányadó jelleggel érvényesíteni kell a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008.(IV.29.) FVM rendelet előírásait.
6. Víziművek létesítésére, üzemeltetésére és fennmaradására vonatkozóan a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996.(VI.13.) KHVM rendelet szerint kell eljárni.
7. A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokat az ezekről szóló 30/2008.(XII.31.) KvVM rendelet határozza meg.”

KIEGÉSZÍTŐ MÓDOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK

27.§A R 29.§ a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:

„(8)Az „Má" és az „Má-r” jelű övezet

a)az övezetben lakóépület az 500.000 m2-t elérő területű telken, nem lakó rendeltetésű építmény a 100.000 m2-t elérő területű telken helyezhető el.

b)legnagyobb építménymagasság lakóépület esetében 5,5 m”

(9)Az „Má-r/kö” jelű övezetben épület nem építhető.”

28.§A R a következő 34/A.§-al egészül ki:

„34/A.§ Tűz elleni védelem

„(1)Az épületek közötti tűztávolság megfelelőségének szabályozását, a tűzoltóság beavatkozását biztosító követelményeket, és az oltóvíz nyerési lehetőségek biztosításával kapcsolatos követelményeket külön jogszabályok rögzítik.

(2)Az építmények építészeti-műszaki tervezése során a tűzvédelmi műszaki kialakítást jogszabályban meghatározott esetben és tartalommal, megfelelő jogosultsággal rendelkező természetes személy által készített tűzvédelmi műszaki leírásba, tűzvédelmi dokumentációba kell foglalni.”

29.§A R a következő 34/B.§-al egészül ki:

„34/B.§ Ásványvagyon gazdálkodási követelmények

Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) a külön jogszabályban előírtak szerint végezhető.”

30.§A R a következő 6., 7. és 8. melléklettel egészül ki:

„6. melléklet a 4/2005.(V.25.) Önkormányzati rendelethez

A KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZAT ELEMEI

7. melléklet a 4/2005.(V.25.) Önkormányzati rendelethez

ELŐVÁSÁRLÁSI JOG

Elővásárlási jog illeti meg az önkormányzatot az SZT szerinti új közterületek területeire, a terv szerinti közterület-szélesítésekhez szükséges területsávokra, amennyiben azok a helyi közút céljára történő lejegyzés hatálya alá nem tartoznak.

8. melléklet a 4/2005.(V.25.) Önkormányzati rendelethez

SZABÁLYOZÁSI TERV”

31.§A R a következő 3. függelékkel egészül ki:

„3. függelék a 4/2005.(V.25.) Önkormányzati rendelethez

HELYI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK

H1: A védelem a teljes épületre, építményre, valamint a hozzá tartozó földrészletre kiterjed

H2: A védelem az épület, vagy építmény valamely részértékére vonatkozik

M:Műemléki védelemre javasolt épület”

HATÁLYON KÍVÜL HELYEZŐ RENDELKEZÉSEK

32.§A R 1.§ (3) bekezdése, 3.§-a, 5.§-a, 7.§-a, 9.§ (1) a) pontja, (2) és (3) bekezdése, 11.§ (1), (3) és (4) bekezdése, 12.§-a, 13.§-a, 14.§ (1) és (4) bekezdése, 16.§ (1), (2)  és (3) bekezdése, 17.§ (1) bekezdése, 19.§ (3) bekezdése, 24.§ (2), (3) és (5) bekezdése, 28.§ (7) és (8) bekezdése, 29.§ (2), (3), (5) és (6) bekezdése, 30.§ (2) bekezdése, 31.§ (1), (5), (9) és (10) bekezdése, valamint (8) bekezdés c) pontja, 33.§ (1) és (9) bekezdése, 1.3. melléklete, 2.1 és 2.2. melléklete, 4.1 és 4.2. melléklete hatályát veszti.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

33.§ A rendelet kihirdetése napján lép hatályba. A rendelet a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 13.§ (2) bekezdése értelmében a kihirdetését követő napon hatályát veszti.  Előírásait a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

             Kovács Sándor                                                                      Hajas Endre

               polgármester                                                                            jegyző

 Záradék:

A rendelet 2016. február 19. napján kihirdetésre került.

Hajas Endre

    jegyző