Hobol Község Önkormányzata Képviselő-testületének

2/2017.(III.30.) sz. rendelete

a helyi építési szabályzatról szóló 9/2004.(VI.08.) ÖR. sz. rendelet módosításáról

Hobol Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 1.) pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVlll. törvény 6. § (1) bekezdésében és a 13.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az országos jogszabályban felsorolt, a véleményezési eljárásban érdekelt államigazgatási szervek és a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló önkormányzati határozatban felsorolt partnerek véleményét kikérve, a község helyi építési szabályzatáról szóló 9/2004.(VI.08.) ÖR. sz. rendeletének módosítása érdekében a következőket rendeli el:

ÚJRASZABÁLYOZÓ MÓDOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK

1.§A 9/2004.(VI.08.) ÖR. sz. rendelet (a továbbiakban: R) 1.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2)A rendelet hatálya alá tartozó területen telket alakítani, építményt, építményrészt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások megtartása mellett csak és kizárólag a külön jogszabályok, e rendelet és mellékletei együttes alkalmazásával szabad.”

2.§A R 2.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„A szabályozási elemek értelmezése

2.§

(1)E rendelet alkalmazásában:

a)Épületszélesség:

aa)Négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret.

ab)Épületszárnyakkal tagolt (L, T stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete.

b)Utcai épület: az építési telek előkerttel meghatározott utcafrontján álló, vagy oda tervezett, az adott területfelhasználási egységben az építési övezeti előírások szerinti fő funkciójú épület.

c)Udvari épület: az utcai épület mögött, esetenként mellett álló, vagy oda tervezett, az adott területhasználat fő funkcióját kiegészítő, kiszolgáló funkciójú (gazdasági épület, garázs) épület.

d)Építménymagasság az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő építmény kontúrvonalára állított függőleges felületre vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték.

Az építménymagasság megállapítása során:

da)az egyes homlokzati vetületi-felületeket az adott felületi síknak és a legfelső teljes építményszint záró szerkezetének felső síkjának metszésvonala vagy érintővonala és a síknak a rendezett tereppel való metszésvonala közötti magassággal kell megállapítani, legfeljebb 6,0 m magasságú két oromfal kivételével, amelyek nem az építmény hosszoldalán állnak,

db)az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani – a kémény, a tetőszerelvények, a 0,5 m2-t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablak és az 1,0 m2-t meg nem haladó felületű reklámhordozók kivételével – mindazoknak az építményrészeknek (attikafal, torony, kupola, tető, tetőrész vagy egyéb építményrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintővonalra az építmény irányában emelkedő 45 fok alatt vont – az előzővel párhuzamos – síkkal történő vetítéssel meghatározott magasságával,

dc)a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belső udvar homlokzat felületeit, valamint a loggiák belső oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kívül kell hagyni,

dd)az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni.

Az épület egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani.

(2)Értelmező rendelkezések

a)E rendelet előírásai és a szabályozási terv szabályozási elemei kötelező érvényűek. Az ezektől való eltérés csak e rendelet módosításával történhet.

b)Az (a) pontban meghatározott előírás nem vonatkozik a szabályozási terv következő elemeire:

ba)irányadó telekhatár

bb)megszüntető jel

bc)tervezett utak tengelyvonala

bd)helyi védelem alatt álló építmények

c)Az építési hely értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén

ca)Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a telek északi oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.

cb)Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a történetileg kialakult állapotot követve a telek keleti oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.

d)Az építési övezeti vagy övezeti előírást új építés esetén kell érvényesíteni. Abban az esetben, ha az építési övezeti vagy övezeti előírásnak nem megfelelő állapot e rendelet hatálybalépését megelőzően keletkezett, a következők szerint kell eljárni:

da)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő telekterület esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás betarthatósága esetén beépíthető

db)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő utcai telekszélesség esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás és a tűzrendészeti előírások betarthatósága esetén beépíthető

dc)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő beépítési módtól eltérő beépítési módú építmény megtartható, építménymagassága az övezeti előírások betartásával növelhető, de egyéb bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti beépítési móddal történhet.

dd)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legnagyobb értéket meghaladó beépítettség átalakítás esetén megtartható, de nem növelhető. Bontásból eredő új építés esetén az adott építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő értéket kell figyelembe venni.

de)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő, vagy legnagyobb értéket meghaladó építménymagasságú építmény átalakítás esetén megtartható, de bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti építménymagassággal történhet.

e)Az OTÉK előírásaira való hivatkozáskor

ea)az OTÉK településrendezési tartalmi követelményeinek és jelmagyarázatának kivételével az OTÉK aktuális előírásait,

eb)az OTÉK településrendezési tartalmi követelményeinek és jelmagyarázatának esetében az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos előírásait

kell alapul venni.”

3.§A R 6.§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3)A rendelet hatálya alá tartozó beépítésre szánt területek a következők:

a)falusias lakóterület

b)településközpont vegyes terület,

c)ipari gazdasági terület

d)különleges terület

da)temető

db)sírkert

dc)sportpálya.”

4.§(1)A R 7.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1)Közművesítettséggel kapcsolatos előírások

A rendelet hatálya alá tartozó építési övezetekben az építési telek beépítésének feltételeként biztosítandó közműellátás legalább a következő:

a)villamos energiaellátás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással

b)ivóvíz ellátás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással

c)szennyvízcsatornával rendelkező területen a szennyvízelvezetés és –tisztítás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással, szennyvízcsatornával nem rendelkező területen egyedileg, szakszerű közműpótló alkalmazásával

d)közterületi csapadékvíz elvezető hálózattal rendelkező területen közüzemi vagy közcélú szolgáltatással, közterületi csapadékvíz elvezető hálózattal nem rendelkező területen egyedileg, ártalommentesen elhelyezve.

Az a)-d) pontokban előírtak a környezettudatos energiagazdálkodás eszközeivel egyedi módon is teljesíthetők.”

(2)A R 7.§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3)A terepszint alatti építmények

a)Terepszint alatti építmény a megfelelő műszaki megoldások alkalmazásával bárhol létesíthető.

b)Pince csak épített szerkezettel alakítható ki.

c)Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül építhető.”

5.§A R 8.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„8.§(1)A falusias lakóterületen az OTÉK szerinti épületek és melléképítmények helyezhetők el.

(2)Az „Lf-K” jelű építési övezetben betartandó előírások

a)építési telkenként legfeljebb 2 lakás építhető

b)legkisebb telekterület 800 m2

c)legkisebb/legnagyobb utcai telekszélesség 9 m / 50 m

d)beépítési mód oldalhatáron álló

e)legnagyobb beépítettség 30%, de legfeljebb 700 m2

f)legnagyobb építménymagasság 5,00 m, az utcai homlokzat magassága a kialakult utcaképhez igazodjon

g)legkisebb előkert szabályozási terv szerint, az ott nem jelölt esetekben az utcai építési vonal a kialakult utcaképhez igazodjon

h)legkisebb oldalkert OTÉK szerint

i)legkisebb hátsókert szabályozási terv szerint, az ott nem jelölt esetekben az utcai telekhatártól számított 70 m építhető be, de legalább 6 m

j)legkisebb zöldfelület 40%

k)az épületek 35-42 fok hajlásszögű magastetővel építendők, a fő tetőgerinc az utcaszakaszon kialakult állapothoz igazodjon

l)a tetőhéjalás elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag legyen

m)a homlokzatok színezésekor a településen hagyományos színárnyalatokat kell alkalmazni

n)az épületek szélességi mérete legfeljebb 8,50 m lehet

o)az utcai telekhatárra épített jellegű, legfeljebb 1,8 m magas kerítés építhető, a településen hagyományos építőanyagok (pl. tégla, fa) felhasználásával.

(3)Az „Lf-1” jelű építési övezetben betartandó előírások

a)építési telkenként legfeljebb 2 lakás építhető

b)legkisebb telekterület 900 m2

c)legkisebb/legnagyobb utcai telekszélesség 15 m / 50 m

d)beépítési mód oldalhatáron álló

e)legnagyobb beépítettség 30%

f)legnagyobb építménymagasság 5,00 m, azt az értéket az utcai homlokzat magassága külön számítva sem haladhatja meg

g)legkisebb előkert szabályozási terv szerint, az ott nem jelölt esetekben az 5 m,, ez egyben a kötelező utca építési vonal is

h)legkisebb oldalkert OTÉK szerint

i)legkisebb hátsókert 6 m

j)legkisebb zöldfelület 40%

k)az épületek 35-45 fok hajlásszögű magastetővel építendők, a fő tetőgerinc fésűs beépítés esetén az oldalhatárral párhuzamos, „L” alakú épület esetén az oldalhatárral és az utcavonallal párhuzamos legyen

l)a tetőhéjalás elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag legyen

m)a homlokzatok színezésekor a településen hagyományos színárnyalatokat kell alkalmazni

n)az épületek szélességi mérete legfeljebb 8,50 m lehet

o)az utcai telekhatárra épített jellegű, legfeljebb 1,8 m magas kerítés építhető, a településen hagyományos építőanyagok és formák (téglapillérek közötti áttört, vagy tömör fa) felhasználásával.

(4)Az „Lf-2” jelű építési övezetben betartandó előírások

a)építési telkenként legfeljebb 6 lakás építhető

b)legkisebb telekterület 1200 m2

c)legkisebb utcai telekszélesség 30 m

d)beépítési mód szabadon álló

e)legnagyobb beépítettség 30%

f)legnagyobb építménymagasság lakóépület esetében 6,00 m, garázs esetében 3,00 m, egyéb udvari épület nem építhető

g)legkisebb előkert 5 m

h)legkisebb oldalkert OTÉK szerint

i)legkisebb hátsókert 6 m

j)legkisebb zöldfelület 40%

k)az épületek 35-45 fok hajlásszögű magastetővel építendők, a fő tetőgerinc az utcaszakaszon kialakult állapothoz igazodjon

l)a tetőhéjalás elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag legyen

m)a homlokzatok színezésekor a településen hagyományos színárnyalatokat kell alkalmazni

n)az épületek szélességi mérete legfeljebb 12,00 m lehet

o)az utcai telekhatárra kerítésként legfeljebb 1,8 m magas élősövény telepítendő.

(5)Udvari épületek elhelyezése:

a)Oldalhatáron álló lakóépület esetén a lakóépülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építendő. Az olyan saroktelkek esetében, ahol a lakóépület az utca felé néző oldalhatáron áll, gazdasági épület, garázs a másik oldalhatárra építendő, a szomszéd telken létesítendő hasonló funkcióval ikresítve. Gerincmagassága a lakóépületét nem haladhatja meg.

b)Szabadonálló lakóépület esetén a lakóépület takarásában, azzal építészeti egységet alkotva építendő. Gerincmagassága a lakóépületét nem haladhatja meg.

c)Újonnan épülő gazdasági épület és a lakóépülettől különálló garázs az utcafrontra nem telepíthető.”

6.§A R 9.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9.§(1)A településközpont vegyes területen lakó-. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, igazgatási, oktatási, egészségügyi, egyházi és szociális rendeltetésű épületek helyezhetők el.

(2)Az „Vt” jelű építési övezetben betartandó előírások

a)legkisebb telekterület 700 m2

b)legkisebb utcai telekszélesség 16 m

c)beépítési mód a kialakult állapothoz igazodjon

d)legnagyobb beépítettség oktatási intézmények építési telkein 25%, egyéb rendeltetésű épületek esetén 40%

e)legnagyobb építménymagasság 6,00 m

f)legkisebb előkert a kialakult állapothoz igazodjon

g)legkisebb oldalkert szabályozási terv szerint, az ott nem jelölt esetekben OTÉK szerint

h)legkisebb hátsókert 6 m

i)legkisebb zöldfelület 30%

j)meglévő épületek bővítése esetén a tetőidom és a hajlásszög az utcában kialakult állapothoz igazodjon, új épületek 35-45 fok hajlásszögű magastetővel építendők

k)a tetőhéjalás meglévő épületek bővítése esetén a kialakult állapothoz igazodjon, új épület esetén elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag legyen

l)meglévő épület bővítése esetén a meglévővel azonos homlokzatszínezést kell alkalmazni.”

7.§A R 10.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2)Az ipari gazdasági terület az alábbi építési övezetekre tagolódik:

a)A „Gip-1” jelű építési övezet egyéb ipari terület az OTÉK 20.§ (4) bekezdése szerinti tevékenységek számára. Az építési övezetben betartandó előírások a következők:

aa)legkisebb telekterület 4000 m2

ab)legkisebb utcai telekszélesség 30 m

ac)beépítési mód szabadon álló

ad)legnagyobb beépítettség 40%

ae)legnagyobb építménymagasság 10,50 m, ezt az értéket technológiai építmény építménymagassága legfeljebb 10 m-rel meghaladhatja

af)legkisebb előkert 0 m, az épületek legfeljebb 15 m2 beépített alapterületű és legfeljebb 3,50 m építménymagasságú portaépület kivételével az utcai telekhatártól legalább 10 m-re építendők

ag)legkisebb oldalkert 6 m

ah)legkisebb hátsókert 6 m

ai)legkisebb zöldfelület 30%

aj)az utcai kerítés épített jellegű, áttört, 1,80-2,00 m magas legyen.

b)A „Gip-2” jelű építési övezet jelentős mértékű zavaró hatású tevékenységek építményeinek elhelyezésére szolgál, ahol nagyüzemi állattartó létesítmények is elhelyezhetők. Az építési övezetben betartandó előírások a következők:

ba)legkisebb telekterület 4000 m2

bb)legkisebb utcai telekszélesség 40 m

bc)beépítési mód szabadon álló

bd)legnagyobb beépítettség 30%

be)legnagyobb építménymagasság 10,50 m, ezt az értéket technológiai építmény építménymagassága legfeljebb 10 m-rel meghaladhatja

bf)legkisebb előkert 0 m, az épületek legfeljebb 15 m2 beépített alapterületű és legfeljebb 3,50 m építménymagasságú portaépület kivételével az utcai telekhatártól legalább 10 m-re építendők

bg)legkisebb oldalkert OTÉK szerint

bh)legkisebb hátsókert 10 m

bi)legkisebb zöldfelület 40%

bj)az utcai kerítés épített jellegű, áttört, 1,80-2,00 m magas legyen.”

8.§A R 11.§ helyébe a következő rendelkezés lép:

„11.§(1)A „Kte” jelű különleges terület temetkezési célra szolgál. A területen a következő előírásokat kell betartani:

a)legkisebb telekterület kialakult

b)beépítési mód szabadon álló

c)legnagyobb beépítettség 10%

d)legnagyobb építménymagasság 4,00 m, ezt sajátos funkciójú építmény – pl. harangtorony – magassága legfeljebb 6 m-rel meghaladhatja

e)legkisebb előkert 10 m

f)legkisebb oldalkert 10 m

g)legkisebb hátsókert 10 m

h)legkisebb zöldfelület 40%, a terület még fel nem használt részein az előfásítást, az utak, parcellák előzetes kialakítását kertépítészeti tervek alapján el kell végezni

i)közterület felőli kerítés legfeljebb 2,0 m magas élősövény legyen.

(2)A „Ksk” jelű különleges terület a volt temető, a rendelet hatálybalépésekor sírkert. Az építési övezetben a kialakult beépítettség nem növelhető. A sírkert folyamatos karbantartásáról gondoskodni kell.

(3)A „Ksp” jelű különleges terület sportolási célokat szolgál, ahol a következő előírásokat kell betartani:

a)legkisebb telekterület kialakult

b)beépítési mód szabadon álló

c)legnagyobb beépítettség 2%

d)legnagyobb építménymagasság 5,00 m

e)legkisebb zöldfelület 80%

f)legkisebb előkert a kialakult állapothoz igazodjon

g)legkisebb oldalkert a kialakult állapothoz igazodjon

h)legkisebb hátsókert a kialakult állapothoz igazodjon.”

9.§ A R 12.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1)A közlekedési területek lehatárolását és övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel, a közlekedési hálózat elemeinek felsorolását a 4. melléklet tartalmazza.”

10.§ A R 13.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„13.§A település zöldterületeinek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel. A területen az OTÉK 27.§-ban foglaltakon túlmenően a következő előírásokat kell megtartani:

(1)A „Z” jelű övezet a településen található közparkok, játszóterek, szabadidős funkciók elhelyezésére szolgáló terület.

a)A meglévő közparkokat kertépítész szaktervező bevonásával kell felújítani.

b)A tervezett közparkok belső elrendezését, növényesítését kertépítész szaktervező bevonásával kell kialakítani és fenntartani.”

11.§ A R 15.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„15.§(1)A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés céljára szolgáló része, ahol az OTÉK szerinti építmények helyezhetők el

(2)Telekösszevonás, telekhatár-rendezés során a korábbi telekhatárokon kialakult cserjés, fás mezsgyék (mint természetközeli állapotú biotop sávok) megtartandók.

(3)A telekalakítás, területhasználat és művelés során a meglévő vízelvezető rendszerek szakszerű fenntartására ügyelni kell.”

12.§ A R 16.§ (2) b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b)Az övezetben bármilyen építmény csak az ingatlan művelési ágához kötődő funkcióval, legalább 10.000 m2 területű telken, az OTÉK 29.§ (3) és (4) szerinti beépítettséggel, az OTÉK 33.§-ban felsoroltak figyelembevételével helyezhető el a következő előírások szerint:

ba)Az épületeket szabadonállóan, legalább 10 m-es előkert, oldalkert és hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni

bb)Az épületek tömege, fedése, szín- és formavilága a táj építési hagyományait kövesse.

bc)Gazdasági épület földszintes, legfeljebb 7,50 m építménymagasságú lehet. Ezt az értéket technológiai építmény építménymagassága legfeljebb 15 m-rel meghaladhatja.

bd)Lakóépület legfeljebb 5,000 m építménymagasságú lehet. Az épület szélessége legfeljebb 8,50 m.”

13.§ A R 17.§ (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3)A „V-1” jelű övezetbe az állandó vízfolyások, jelentősebb árkok területe tartozik.

(4)A „V-2” jelű övezetbe a tavak területe tartozik. Az övezetben a vízkár elhárítás, a vízi sport és a sporthorgászat céljára szolgáló közösségi létesítmények építményei helyezhetők el a következő előírások figyelembe vételével:

a)A horgásztó területén található közösségi épület a meglévővel azonos nagyságú beépített alapterülettel bővíthető.

b)Új épület építése esetén betartandó előírások:

ba)beépítési mód szabadon álló

bb)legnagyobb beépítettség 3%, de legfeljebb 50 m2 beépített alapterület

bc)legnagyobb építménymagasság 3,00 m

bd)legkisebb előkert 10 m

be)legkisebb oldalkert 10 m

bf)legkisebb hátsókert 10 m

bg)az övezetben 30-45 fok hajlásszögű, hagyományos tetőfedő anyagból (cserép, nád) készült héjalású magastetős épület építhető.

(5)A „V-3” jelű övezetbe a vízmű kutak, tározók területe tartozik.”

14.§ A R 18.§ (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4)A település közterületein alkalmazható eltérő használat az alábbi lehet:

a)Belterületen lévő közterületeken:

aa)hírdető (reklám) berendezés,

ab)árusító pavilon,

ac)közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek,

ad)köztisztasággal kapcsolatos tárgyak,

ae)szobor, díszkút, pihenőpad,

af)távbeszélő fülke,

ag)építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok) elhelyezése,

ah)építőanyag tárolás.

b)Külterületen lévő közterületen:

ba)közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek,

bb)szobor,

bc)köztisztasággal kapcsolatos tárgyak elhelyezése.”

15.§ A R 19.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„19.§(1)Helyi építészeti értékek védelmére vonatkozó előírások

a)A helyi védettségű építmények listáját az 1. függelék tartalmazza, az 1. függelék szerinti építményeket irányadó elemként a szabályozási terv tünteti fel.

b)A helyi védelemmel kapcsolatos feladatok körét és eljárási rendjét a helyi védelemről szóló önkormányzati rendelet és a HÉSZ együttesen szabályozzák.

c)Helyi egyedi védelem alatt álló épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemű építési munka esetén a következő előírásokat kell betartani:

ca)Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.

cb)Helyi védettségű épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje.

Az épület bővítése az épület mögött, fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól legalább 5 m-rel hátrahúzva. A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.

cc)A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

cd)Védett részérték az új épületbe visszaépítendő, védett kerítés megtartandó.

ce)Helyi védettségű épület bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését, valamint az épület felmérési és fotódokumentációjának elkészítését követően.

(2)Régészeti lelőhelyek védelmére vonatkozó előírások

a)A település nyilvántartott régészeti lelőhelyeinek listáját a 3. melléklet tartalmazza, az érintett területeket a szabályozási terv határolja le.

b)Régészeti érintettség esetén a kulturális örökség védelméről szóló törvény, és az ehhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek szerint kell eljárni.”

16.§ A R 21.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„A környezet védelme

21.§

(a vonatkozó jogszabályok felsorolását a 2. függelék tartalmazza)

(1)Általános követelmények

a)A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.

b)Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére, illetve a meglévő övezetek területein a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (pl. zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező. Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés kialakítása a követelmények teljesíthetősége esetén az ÉME engedéllyel és a CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezés létesítésének és használatbavételének kivételével vízjogi engedély alapján történhet.

c)A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró környezetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.

d)A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével” kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.

e)Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

f)A telkek területének az övezeti előírásokban meghatározott részét zöldfelületként kell kialakítani.

(2)Környezetterhelési határértékek

a)Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a kibocsátási és a környezetterhelési követelményeket, határértékeket (levegő, élővíz, közcsatorna, földtani közeg, zajterhelés).

(3)Speciális eljárási szabályok

a)A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket.

b)Erdőterületeket érintő beruházások során az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

c)Beruházások megvalósítása során a termőföldről és a termőföld védelméről szóló jogszabályokban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

d)Az érintett területeken a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell eljárni.

e)A külön jogszabályokban felsoroltak alapján Hobol a magas talajvízállású települések közé tartozik. Bárminemű építés esetén a magas talajvíz hatásaival számolni kell.”

17.§ A R 22.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„Tűzvédelmi rendelkezések

22.§

(1)Az épületek közötti tűztávolság megfelelőségének szabályozását, a tűzoltóság beavatkozását biztosító követelményeket, és az oltóvíz nyerési lehetőségek biztosításával kapcsolatos követelményeket külön jogszabályok rögzítik.

(2)Az építmények építészeti-műszaki tervezése során a tűzvédelmi műszaki kialakítást jogszabályban meghatározott esetben és tartalommal, megfelelő jogosultsággal rendelkező természetes személy által készített tűzvédelmi műszaki leírásba, tűzvédelmi dokumentációba kell foglalni.”

18.§ A R 23.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„Ásványvagyon gazdálkodási követelmények

23.§

Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) a külön jogszabályban előírtak szerint végezhető.”

19.§ A R 25.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„Egyes sajátos jogintézmények követelményrendszere

25.§

E rendelettel egyidejűleg az önkormányzat az alábbi sajátos jogintézményekkel él:

(1)Elővásárlási jog

Az önkormányzat közérdekből elővásárlási jogot jegyeztet be az 5. mellékletben felsorolt ingatlanok területére, ezen ingatlanokat érintő településrendezési feladatok megvalósítása érdekében.

(2)Településrendezési kötelezések

Beültetési kötelezettség

Az önkormányzat külön képviselő-testületi határozatban a közérdekű környezetalakítás céljából a 3. függelékben felsorolt ingatlanok területére az övezeti előírásokban meghatározott módon és telekrészen a külön jogszabályban rögzített határidőre elvégzendő beültetési kötelezettséget ír elő.”

KIEGÉSZÍTŐ MÓDOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK

20.§A R az e rendelet 1.-5. melléklete szerinti 1.-5. melléklettel egészül ki.

21.§A R az e rendelet 1.-3. függeléke szerinti 1.-3. függelékkel egészül ki.

HATÁLYON KÍVÜL HELYEZŐ RENDELKEZÉSEK

22.§A R I.fejezet Építési engedélyezés általános szabályai, 4.§-a, 5.§-a, 6.§ (2) d) pontja, 7.§ (2) bekezdése, 10.§ (4) bekezdése, 12.§ (5) és (8) bekezdése, 14.§ (3)-(6) bekezdése, 16.§ (3) bekezdése, 17.§ (6) bekezdése, 18.§ (3) bekezdése, 20.§ (1) bekezdése, 24.§-a hatályát veszti.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

23.§(1)Ez a rendelet az elfogadást követő 15. napon lép hatályba. Előírásait a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

(2) A rendelet a hatálybalépést követő napon hatályát veszti.

Hobol, 2017. március 17.

Nagy Balázs Mecseki Péter

polgármester jegyző

Kihirdetve:

Hobol, márcios 30.

Mecseki Péter

jegyző

1. melléklet a ………………….. önkormányzati rendelethez

„1. melléklet a 9/2004.(VI.08.) ÖR. sz. rendelethez

V-1 SZABÁLYOZÁSI TERV”

2. melléklet a ………………….. önkormányzati rendelethez

„2. melléklet a 9/2004.(VI.08.) ÖR. sz. rendelethez

V-2 SZABÁLYOZÁSI TERV”

3. melléklet a ………………….. önkormányzati rendelethez

„3. melléklet a 9/2004.(VI.08.) ÖR. sz. rendelethez

RÉGÉSZETI VÉDELEMMEL ÉRINTETT TERÜLETEK

3.1 Nyilvántartott régészeti lelőhelyek

3.11 0681 hrsz.

3.2 Régészeti érdekű területek

3.21 0584 hrsz. – temető

3.22 M57 gyorsforgalmi út tervezett nyomvonala

4. melléklet a ………………….. önkormányzati rendelethez

„4. melléklet a 9/2004.(VI.08.) ÖR. sz. rendelethez

A KÖZÚTHÁLÓZAT ELEMEI

5. melléklet a ………………….. önkormányzati rendelethez

„5. melléklet a 9/2004.(VI.08.) ÖR. sz. rendelethez

ELŐVÁSÁRLÁSI JOGGAL TERHELT TERÜLETEK

A települési önkormányzat közérdekű célok megvalósítása érdekében elővásárlási jogot állapít meg a következő ingatlanokra:

5.1 Falusias lakóterület céljára a V-2 szabályozási terven lehatárolt ingatlanokra.”

1. függelék a ………………….. önkormányzati rendelethez

„1. függelék a 9/2004.(VI.08.) ÖR. sz. rendelethez

HELYI VÉDELEM

1.1 HELYI EGYEDI VÉDELEM

1.11 H1 (az építmény, vagy együttes egészére vonatkozó) védettség

1. Asztalos János u. 18. hrsz: 2719 lakóház

2. Mátyás király u. hrsz: 3075/8 gazdasági épület

3. Szamuely u. hrsz: 3003 feszület

4. Dobó István u. 1. hrsz: 2730 ref. templom és parókia

5. Dobó István u. 5. hrsz: 2732 lakóház

1.12 H2 (egyes részértékekre vonatkozó) védettség

1. Asztalos János u. 30. hrsz: 2714 lakóház

2. Asztalos János u. 28. hrsz: 2715/1 kocsma

3. Asztalos János u. 24. hrsz: 2716 lakóház

4. Asztalos János u. (21). hrsz: 2822/8 lakóház

5. Asztalos János u. 19. hrsz: 2823 lakóház

6. Asztalos János u. 15. hrsz: 2841 lakóház

7. Asztalos János u. 4. hrsz: 2728 lakóház

8. Mátyás király u. 23. hrsz: 3075/6 iskola

9. Béke u. 12. hrsz: 2829 lakóház

10. Béke u. 14. hrsz: 2830 lakóház

11. Jókai Mór u.5. hrsz: 2886 lakóház

12. Május 1 u. 16. hrsz: 2901 lakóház

13. Szamuely u. 31. hrsz: 3015 lakóház, gazdasági épület

14. Szamuely u. 37. hrsz: 3012 lakóház, gazdasági épület

15. Szamuely u. 45. hrsz: 3008 lakóház, gazdasági épület

16. Dobó István u. 29. hrsz: 2744 lakóház”

2. függelék a ………………….. önkormányzati rendelethez

„2. függelék a 9/2004.(VI.08.) ÖR. sz. rendelethez

A HÉSZ KÖRNYEZETVÉDELMI FEJEZETÉHEZ KAPCSOLÓDÓ JOGSZABÁLYOK

(1) Általános követelmények

1. A környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet, vagy a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet határozza meg.

2. A felszín alatti vizek védelméről szóló, a többször módosított 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló, a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint. Egyedi szennyvíztisztító létesítése esetén a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni. A 72/1996.(V.22.) Kormányrendelet 3.§ (12) alapján az ÉME engedéllyel és a CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezés létesítése és használatbavétele kibocsátási engedély köteles.

3. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni.

4. A vízügyi követelményeket a nagyvízi medrek, parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 83/2014.(III.14.) Kormányrendelet tartalmazza.

5. Az előírásokat jelenleg a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet 4. §-a szerint.

6. A víziközmű ellátást a víziközmű szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. Törvény alapján kell végezni.

(2) Környezetterhelési határértékekre vonatkozó jogszabályok

1. Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Kormányrendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A levegőterheltségi szint határértékeit és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a 4/2011. (I.14.) VM rendelet tartalmazza. A levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásainak vizsgálatáról, ellenőrzéséről és értékelésének szabályairól a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet rendelkezik. Az egyes tevékenységek illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról 26/2014. (III.25.) VM, a 140 kW_th és az ennél nagyobb, de 50 MW_th-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet rendelkezik.

2. Az élővízbe és a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló, módosított 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet határozza meg.

3. A földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet követelményei.

4. Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.

5. Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, valamint új út létesítése, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés esetén az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.

6. Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, valamint új út létesítése, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés esetén az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.

7. Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységnél érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.

(3) Speciális eljárási szabályok

1. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás szabályait a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet határozza meg.

2. Erdőterületeket érintő beruházásokra az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVll. törvény és a végrehajtására kiadott 153/2009.(Xl.13.) FVM rendelet előírásai vonatkoznak.

3. Az előírásokat a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CCXII. törvény határozza meg. Figyelembe veendő továbbá a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008.(Vll.18.) FVM rendelet.

4. A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények esetében az engedélyezéseket a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet szerint kell lefolytatni.

5. Hobol településen az állattartásra vonatkozóan a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében irányadó jelleggel érvényesíteni kell a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008.(IV.29.) FVM rendelet előírásait.”

3. függelék a ………………….. önkormányzati rendelethez

„3. függelék a 9/2004.(VI.08.) ÖR. sz. rendelethez

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖTELEZÉSEK

3.1 BEÜLTETÉSI KÖTELEZETTSÉG

Az önkormányzat a közérdekű környezetalakítás céljából az alábbi ingatlanokon az övezeti előírásokban, illetve a szabályozási terven meghatározott módon és telekrészen a használatbavételi engedély megadásának feltételeként elvégzendő beültetési kötelezettséget állapít meg:

a)Minden újonnan beépítésre kerülő ipari gazdasági területen fekvő ingatlanon.”