Gerde Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/1995. (VI. 12.) önkormányzati rendelete
Gerde Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 1995. 06. 12- 2015. 02. 25
Gerde Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/1995. (VI. 12.) önkormányzati rendelete
Gerde Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról1
1995.06.12.
Gerde Község Önkormányzata arra törekszik, hogy a településen önfejlődési folyamatokat indítson el, s a község lakosságának megelégedésére, hatékonyan igazodjon a helyi igényekhez, kapcsolódjon az országos közfeladatok helyi érdekű megvalósításához. Feladat és hatáskörökben eljárva a helyi közakarat, és érdek megjelenítésére és azok megoldására törekszik.
Gerde Község Önkormányzata- szabadon, demokratikus módon, széles nyilvánosságot teremtve – intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról, az ezekhez szükséges feltételek megteremtéséről.
A képviselőtestület a fenti elvekkel és célkitűzésekkel összhangban – a helyi önkormányzatokról szóló 1992. évi LV. tv. el és az 1994. évi LXIII. tv. –vel módosított 1990. évi LXV. tv. 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – a következők szerint állapítja meg Szervezeti és Működési Szabályzatát.
I. Fejezet
1. § 1./ Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Gerde Község Önkormányzata
Székhelye: Gerde, Béke u. 31.
2./ Az önkormányzat illetékességi területe: Gerde
Község közigazgatási területére – bel és külterületére – terjed ki.
II. Fejezet
Az önkormányzat feladata és hatásköre
2. § 1./ Az önkormányzat köteles gondoskodni:
- az egészséges ivóvízellátásról,
- az alapfokú oktatásról és nevelésről,
- háziorvosi és védőnői szolgálat zavartalan működéséről,
- a rászorulók szociális alapellátásáról,
- a köztemető és helyi közutak fenntartásáról,
- az etnikai kisebbség jogainak érvényesítéséről.
2./ Az önkormányzat feladatai a közszolgáltatás körében
- település fejlesztése és település rendezése,
- a település tisztaságának biztosítása,
- víz- és csapadék vízrendezés,
- helyi közterületek fenntartása,
- a közbiztonság és tűzvédelem helyi feladatairól való gondoskodás.
3./ Közreműködik: az érintett szolgáltató szervekkel és hatóságokkal való együttműködés útján:
- a kereskedelmi ellátás,
- az energia szolgáltatás,
- a foglalkoztatás megoldásában és egyéb a lakosság által igényelt szolgáltatások megszervezésében és a már meglévő szolgáltatások megőrzésében.
4./ Támogatja: a lakosság művelődési és sportolási igényeit valamint önszerveződő közösségeit és együttműködik ezekkel a közösségekkel.
3. § Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat:
a. / képviselőtestülete, annak felhatalmazása alapján,
1. / Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselőtestületet illetik meg. A képviselőtestületet a polgármester képviseli.
2. / A képviselőtestület tagjainak száma …6.. fő, a képviselők névsorát az 1. számú melléklet tartalmazza.
3. / A képviselőtestület hatáskörének egy részét a polgármesterre ruházhatja át.
4. / A polgármester a következő testületi ülésen köteles beszámolni a képviselőtestület által átruházott hatáskörben tett intézkedésekről.
1. / A képviselőtestület az alábbi hatáskörök gyakorlását nem ruházhatja át:
- szervezetének kialakítás, működésének meghatározása,
- törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás,
- helyi népszavazás kiírása,
- önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása,
- gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásról szóló beszámoló elfogadásáról,
- a helyi adó megállapítása,
- településrendezési terv jóváhagyása,
- az éves költségvetési rendeletben meghatározott érték-határ feletti hitelfelvétel,
- közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása.
- társulás létrehozása, érdekképviselethez való csatlakozás, külföldi önkormányzattal való megállapodás,
- közterület elnevezése, emlékmű állítása,
- eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál, a bírósági népi ülnökök megválasztása,
- amit a törvény a képviselőtestület át nem ruházható hatáskörébe utal.
III. Fejezet
A képviselőtestület működése
1. / A képviselőtestület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.
2. / A képviselőtestület ülését a polgármester hívja össze és vezeti.
3. / Az ülést össze kell hívni a képviselők egynegyedének a napirendet is tartalmazó indítványára is.
1. / A képviselőtestületi ülésre a meghívót, és nagyobb jelentőségű előterjesztéseket, az ülés ideje előtt 5 nappal írásban meg kell küldeni a képviselőtestület tagjainak.
2. / Kisebb jelentőségű ügyek esetén szóbeli előterjesztés engedélyezett, ebben az esetben az előterjesztés lényegét, és határozati javaslatot a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell.
1. / A képviselőtestület évente egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart.
2. / A közmeghallgatás időpontját 15 nappal az ülés előtt nyilvánosságra hozza.
3. / A közmeghallgatáson az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.
1. / A képviselőtestület ülése nyilvános, azon részt vehet a község valamennyi választópolgára.
2. / A testületi üléseken tanácskozási joggal részt vesz a körjegyző, valamint az egyes napirendi pontok előterjesztői az adott napirend kapcsán.
3. / A képviselőtestület esetenként dönt arról, hogy az ülésen megjelentek részére ad-e hozzászólási jogot.
1. / A képviselőtestület zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízatás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele.
2. / Zárt ülést tart továbbá, önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy tárgyalásakor.
3. / Zárt ülést tart a képviselők minősített többségű döntése értelmében a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános ülés üzleti érdeket sért.
1. / A képviselőtestület ülését a polgármester akadályoztatása, távolléte esetén az alpolgármester vezeti.
2. / A polgármester a testületi ülés vezetése során:
- megállapítja az ülés határozatképességét, és az ülés teljes ideje alatt köteles ellenőrizni a határozatképességet,
- előterjeszti az ülés napirendjét.
3. / A képviselőtestület a napirendről vita nélkül határoz.
1. / A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.
2. / Az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet.
3. / A képviselők felszólalásaira a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.
4. / A polgármester a vitát lezárja, ha a napirendhez további felszólaló nem jelentkezik, vagy a polgármester illetve bármely képviselő javaslatára a testület a vita folytatását szükségtelennek tartja.
5. / A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
6. / A települési képviselő a döntés hozatal előtt köteles bejelenteni a személyes érintettséget.
7. / A képviselőtestület a személyesen érintett képviselő vagy bármely képviselő kezdeményezésére minősített többséggel dönt a kizárásról. A kizárt települési képviselő a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek tekintendő.
1. / A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.
2. / Amennyiben döntés nem születik a vitát tovább kell folytatni, majd a kérdést ismételt szavazásra bocsátani.
3. / Amennyiben az ismételt szavazás sem vezet eredményre, úgy az előterjesztést – az előkészítőnek ismételt mérlegelésre vissza kell adni, az így átgondolt előterjesztést – a soron következő testületi ülésre kell beterjeszteni.
4. / Minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint felének a szavazat szükséges:
- mindazokban az ügyekben, amelyek a képviselőtestület kizárólagos hatáskörébe tartoznak,
- zárt ülés elrendeléséhez,
- a képviselőtestület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához,
- polgármester elleni kereste benyújtásához,
- a körjegyző kinevezéséhez.
1. / A képviselőtestület döntéseit /határozat, rendelet/ nyílt szavazással hozza.
2. / Titkos szavazást kell elrendelni, ha:
- ha zárt ülést köteles tartani, illetve tarthat és a titkos szavazást, indítványt a képviselőtestület egyszerű többségi határozattal elrendeli.
3. / Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:
- azt a polgármester, vagy a települési képviselő indítványára a képviselőtestület egyszerű többségi határozattal elrendeli.
1. / A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik.
2. / A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a képviselők nevét, és a jelenlévő tagok nevük felolvasásakor ”igen”-nel, vagy ”nem”-mel szavaznak, illetőleg tartózkodnak a szavazástól.
3. / A név szerinti szavazásról kötelező jegyzőkönyvet készíteni.
A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
1. / A képviselőtestület határozatait külön-külön – minden naptári évben 1-től kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni, feltüntetni a határozathozatal dátumát is, a következők szerint:
”…………………………………………. Község Képviselőtestülete …………./199…..év …………….hó …..nap / Kt. sz. határozata.”
2. / A képviselőtestület rendeleteit minden naptári évben 1-től kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni, és feltüntetni a kihirdetés dátumát is, a következők szerint:
”………………………………………….Község Önkormányzatának Képviselőtestülete .............../199……év / ……….hó……………nap/ Kt. sz. rendelete.”
3. / Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá, kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
17. § Az önkormányzati rendeletet a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján 15 napra ki kell függeszteni.
1. / A képviselőtestület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, a jegyzőkönyv tartalmazza:
- az ülés helyét és idejét, időpontját,
- a napirendi pontokat, az előadók nevét,
- a szóbeli előterjesztés lényegét,
- a hozzászólások lényegét,
- a határozathozatal módját,
- a szavazás számszerű eredményét,
- a hozott határozatot, rendeletét,
- az ülés bezárásának időpontját.
A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az írásos előterjesztést.
2. / A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.
3. / A jegyzőkönyv egy példányát az ülést követő 15 napon belül a jegyző megküldi a megyei Közigazgatási Hivatalnak, és a települési képviselőknek is.
IV. Fejezet
A polgármester, az alpolgármester a települési
1. / A polgármester a megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.
2. / A polgármester főbb jogai:
- képviselő a község érdekeit, ebben a jogkörben jogokat szerezhet, kötelezettséget vállalhat.
- összehívja és vezeti a testületi üléseket,
- beszámolhatja a testület tagjait és a körjegyzőt,
- tájékoztatót kérhet az intézmény vezetőktől,
- gyakorolja a törvény által ráruházott hatósági feladatokat.
3. / A polgármester főbb kötelezettségei:
- a település fejlesztés és közszolgáltatások megszervezése,
- segíti a települési képviselő munkáját, folyamatos információt nyújt a döntések előkészítéséhez,
- biztosítja az önkormányzat demokratikus működését,
- A testület munkájáról számot ad a lakosságnak,
- irányítja a képviselőtestület munkáját.
1. / Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.
2. / Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.
3. / A polgármester akadályozása esetén az alpolgármester gyakorolja a polgármestert megillető jogokat, ennek időtartamáról a képviselőtestületnek beszámol.
1. / A települési képviselő főbb jogai:
- megbízás alapján képviseli a képviselőtestületet,
- közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselőtestület hivatalának intézkedését,
- a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak érdekeit,
- a képviselőtestületi ülésen a polgármestertől, az alpolgármestertől a jegyzőtől felvilágosítást kérhet,
- a polgármestertől és a körjegyzőségtől igényelheti a képviselői munkához szükséges információt, tájékoztatást, illetve ügyviteli közreműködést.
2. / A települési képviselő főbb kötelezettségei:
- tevékenyen részt vesz a képviselőtestület munkájában,
- segíti a polgármester munkáját,
- a tudomására jutott állami, szolgálati titkot megőrzi,
- a személyes érintettséget bejelenti.
V. Fejezet
A képviselőtestület társulásai, körjegyzőség
1. / A képviselőtestület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására a testületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátására ……………………..Szabadszentkirály, Pécsbagota, Velény ……………………………………………………. község képviselőtestületeivel közösen körjegyzőséget hoz létre.
2. / A körjegyzőség székhelye Szabadszentkirály. Elnevezése Körjegyzőség Szabadszentkirály. Címe Szabadszentkirály, Petőfi u. 90. Jogállása: önálló költségvetési szerv, Jogi személy.
1. / A hivatal élén körjegyző áll , akit pályázat útján a képviselőtestületek együttes ülésén határozatlan időre neveznek ki.
2. / A körjegyző kinevezéséhez az érintett képviselőtestületek mindegyikének minősített többséggel hozott döntése szükséges.
3. / A körjegyző felett a munkáltatói jogokat az érintett polgármesterek együttesen gyakorolják.
1. / A körjegyző főbb feladatai:
- előkészíti a képviselőtestület üléseit és részt vesz azokon,
- döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,
- jelzi a képviselőtestületnek, ha törvénysértést észlel,
- vezeti a hivatalt, megszervezi a hivatal munkáját, gyakorolja a munkáltatói jogokat,
- a polgármesterek egyetértésével nevezi ki, menti fel és jutalmazza a hivatal dolgozóit,
- biztosítja a lakosság államigazgatási ügyeinek törvényes és részrehajlás nélküli intézését,
- évente – az utolsó testületi ülésre – beszámol a hivatal munkájáról.
1. / A körjegyzőség fenntartásának költségeihez a létrehozó képviselőtestületek a települések lakosság számának arányában járulnak hozzá.
2. / A körjegyzőség éves költségvetését az érdekelt képviselőtestületek együttes ülése hagyja jóvá.
26. § A körjegyzőség részletes ügyrendjét, az ügyfélfogadás rendjét, idejét, valamint a munkaértekezletek rendjét a 2. számú melléklet tartalmazza.
1. / Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb és gazdaságosabb megoldása érdekében ……………Szabadszentkirály, Pécsbagota, Velény………….község képviselőtestületeivel együtt az alábbi közös tulajdonú és fenntartású intézményeket működteti:
- általános iskola és napközi otthon, óvoda,
2. / Az önkormányzatok együttes testületi ülése dönt:
- az intézmények támogatásának meghatározásáról,
- az éves költségvetés jóváhagyásáról,
- az éves gazdálkodásról szóló zárszámadás elfogadásáról,
- az intézményvezető kinevezéséről.
28. § Együttműködő önkormányzatok: az általános iskola és napköziotthon, valamint az óvoda működéséhez ellátott arányosan, a 27. §. (1) bekezdésben felsorolt további intézmények működéséhez a településük lakosságszámának arányában járulnak hozzá.
VI. Fejezet
Az önkormányzat költségvetése, vagyona
1. / A képviselőtestület a költségvetését önállóan rendeletben állapítja meg.
2. / A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, és a polgármester terjeszti a képviselőtestület elé.
3. / A zárszámadási rendelet tervezetének elkészítése és előterjesztésére a 2./ pontban foglalt szabályok az irányadók.
1. / A polgármester a helyi önkormányzat gazdálkodásának első félévi helyzetéről augusztus 15.-ig köteles tájékoztatni a képviselőtestületet.
2. / A jegyző által készített következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót a polgármester november 30-ig benyújtja a képviselőtestületnek.
31. § Az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselőtestület, szabályszerűségéért a polgármester felelős.
32. § Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó részletes szabályokat külön önkormányzati rendeletben kell meghatározni.
VII. Fejezet
1. / Jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
2. / E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az 1/1993./ IV. 24. / Kt. számú rendelettel módosított 1/1991./ III. 28./ KKT. számú rendelet hatályát veszti.
1. melléklet a 4/1995. (VI. 12.) önkormányzati rendelethez
Gerde Község képviselőtestületének névsora
Polgármester: Fehér János
Alpolgármester: Pulló László
Képviselők: Bernát László
2. melléklet a 4/1995. (VI. 12.) önkormányzati rendelethez
Körjegyzőség Ügyrendje és Ügyfélfogadási rendje
1. / A körjegyzőség székhelye és címe: Szabadszentkirály, Petőfi u. 90. Telefon: 73/ 737-411.
2. / A körjegyzőség létszáma: 8 fő
A körjegyzőség alkalmazottainak munkaköri leírását az ügyrend melléklete tartalmazza.
3. / A körjegyzőt a képviselőtestületek közösen alkalmazzák, a kinevezés pályázat alapján történik. A körjegyzőt a megállapodó képviselőtestületek együttesen tartott ülésén nevezik ki.
4. / A körjegyzőség bér, illetve működési, fenntartási költségeihez a csatlakozó községek településük lakosságszáma arányában járulnak hozzá az alábbiak szerint:
Szabadszentkirály 0,506 %
A hozzájárulás konkrét mértékét /összegét/ az éves költségvetés elfogadásakor, illetve a teljesítést rögzítő zárszámadáskor az igazgatási ágazat keretszámai, illetve tényadatai alapján kell meghatározni.
Az éves költségvetést, illetve zárszámadást a képviselőtestületek együttes ülése állapítja meg, illetve hagyja jóvá.
5. / A körjegyző tekintetében a fegyelmi anyagi felelősség érvényesítését, az egyéb munkáltatói jogokat / szabadság, jutalom bérmegállapítás és bérfejlesztés, gépkocsi használat, stb. / a polgármesterek gyakorolják.
6. /A körjegyzőségnél a hivatali dolgozók tekintetében a munkáltatói jogköröket a körjegyző gyakorolja. A kinevezésekhez, felmentésekhez, és jutalmazásokhoz a községek polgármestereinek egyetértése szükséges.
A körjegyző helyettesítéséről gondoskodnak.
A körjegyző rövid idejű távolléte esetén az igazgatási ügyintéző helyettesíti.
7. / A körjegyzőséget érintő kérdésekben a polgármesterek egyeztető ülést tartanak.
Az ülést bármelyik polgármester indítványára 8 napon belül össze kell hívni.
8. / A körjegyző vagy megbízottja köteles részt venni mindazokon a képviselőtestületi üléseken, amelyekre – a napirend megjelölésével – az ülést megelőzően történt időpont egyeztetés után meghívást kap.
9. / A hivatali munkaidő minden munkanapon ½ 8 órakor kezdődik. Hétfőtől – csütörtökig 16 óráig, pénteken 15, 30 óráig tart.
10. / A körjegyző vagy megbízottja a körjegyzőséghez tartozó településeken minden héten ügyfélfogadást tart az alábbiak szerint.
Gerde községben hétfőn 14-16 óráig
Pécsbagota csütörtök 14-16 ”
A körjegyzőség megbízottja a helyszínen köteles a szükséges felvilágosításokat megadni, az ügyfelek beadványait átvenni, a helyben elintézhető ügyeket elintézni.
11. / A kihelyezett ügyfélfogadás időpontja alatt is biztosítani kell, hogy belső szervezeti egységenként legalább 1 fő ügyintéző az ügyfelek rendelkezésére álljon.
Munkaidőn kívül, illetve heti szabad – és pihenőnapokon is el kell látni az alábbi szolgáltatásokat:
12. / Külszolgálat, illetve kiküldetés teljesítése csak a körjegyző előzetes engedélye alapján történhet.
A dolgozók kiküldetése során felmerülő költségek /utazási, szállás/ elszámolása utólag történik. Az útiszámlákat csak a körjegyzői igazolás után lehet számfejteni.
13. / Szükség szerint, de évenként legalább két alkalommal hivatali munkaértekezletet kell tartani. A munkaértekezleten értékelni kell a hivatal tevékenységét, tisztázni kell a következő időszak fontosabb feladatait, tennivalóit. A munkaértekezletre a polgármestereket meg kell hívni.
14. / A körjegyzőség címére érkező küldeményeket a körjegyző – vagy az általa esetenként megbízott személy – bontja. Az iratot érkező bélyegzővel kell ellátni és ki kell jelölni az ügyintézőt, majd iktatásra átadni.
Felbontás nélkül a polgármesternek kell továbbítani a képviselőtestületnek vagy a polgármesternek címzett küldeményeket.
15. / Amennyiben az ügyfél személyesen nyújtja be, vagy jegyzőkönyvbe mondja kérelmét az ügyiratot a körjegyzőnek kell átadni és a fenti eljárást alkalmazni.
16. / Az iktatást végző adminisztrátor az iktatott tárgymutatózott ügyiratot az érintett ügyintézőnek adja át, és egyidejűleg gondoskodik annak előadói munkakönyvbe történő bevezetéséről.
17. / Az egyedi ügyekben hozott határozatokat, a felettes hatóságokhoz és más társhatóságokhoz küldött ügyiratokat – az ügyintéző általi elkészítést követően – a körjegyző kiadványozza. /kivéve: polgármesterek egyedi hatósági ügyben hozott döntéseit. /
18. / Az adóügyi előadó jogosult az adóívek és különböző fizetési felszólítások, letiltások aláírására. A hagyatéki ügyek intézésére az igazgatási ügyintéző, mint leltárelőadó, a marhalevél kezelő – az adminisztrátor – pedig az ezzel kapcsolatos feladatokra kiadmányozási joggal rendelkezik.
19. / Az önkormányzatok által elfogadott költségvetésekben meghatározott kötelezettségvállalásra az érintett önkormányzatok polgármesterei jogosultak, melyet a körjegyző – távollétében a gazdálkodási ügyintéző – ellenjegyzi. Érvényesítő a gazdálkodási ügyintéző.
20. / A körjegyzőség gazdálkodási pénzeszközeinek terhére kötelezettséget csak a körjegyző vállalhat, ellenjegyző Vancsura Ferencné gazdálkodási ügyintéző, érvényesítő Bacherné Szabó Aranka gazdálkodási ügyintéző.
21. / Az egyes önkormányzatok követeléseinek érvényesítése, kötelezettségeinek teljesítése és számfejtése a gazdálkodási előadók feladata.
22. / Az elvégzett munka teljesítését a kötelezettséget vállaló igazolja, aki e feladatának ellátásához igénybe veheti a körjegyzőség érintett előadójának segítségét.
23. / Utalványozást az egyes önkormányzatok számláiról, az érintett önkormányzat polgármestere, illetve akadályoztatása esetén – megbízatásának megfelelően – a körjegyző, vagy az alpolgármester végezhet, a körjegyzőség számlájáról csak a körjegyző végezhet, akadályoztatása esetén Bacherné Szabó Aranka gazdálkodási előadó. Az utalványozás során vizsgálni kell, hogy a megrendelés, kötelezettségvállalás szabályszerű volt-e, s a kifizetés nem ütközik-e jogszabályokba, illetőleg a megválasztott fizetési mód megfelel-e a célszerű, szabályszerű követelményeknek.
24. / A gazdálkodást, könyvelést, házipénztári pénzkezelést végző dolgozók feladata házipénztári szabályzat, bizonylati szabályzat és a leltározási- és selejtezési szabályzat szerinti munkavégzés.
25. / Az apparátus szakmai képzését a körjegyző szervezi és ellenőrzi.
26. / A hivatal dolgozói kötelesek megőrizni az állami, szolgálati, és magántitkokat.
27. / A bélyegzők megrendeléséről a körjegyző gondoskodik. A használatba adott bélyegzőkről az adminisztrátor nyilvántartást vezet. A nyilvántartó a használatra kiadott bélyegzők meglétét évenként ellenőrizni köteles.
28. / A körjegyző köteles gondoskodni a belső szabályzatok elkészítéséről és azok betartásáról.