Gerde Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990.évi LXV. törvény 16.§-ában , valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997.évi LXXVIII. törvényében kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében – a település önkormányzatának az országos szabályoknak megfelelően,illetve az azokban megengedett eltérésekkel, a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével,továbbá a környezet természeti,táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos,a telekhez fűződő sajátos helyi követelményeket,jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan – az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg:

A rendelet hatálya

1.§

(1) A rendelet hatálya Gerde teljes közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani,építményt,építményrészt,épületet tervezni,kivitelezni,építeni,átalakítani,bővíteni,felújítani,helyreállítani,korszerűsíteni,lebontani,használni vagy elmozdítani,rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások megtartása mellett csak és kizárólag e rendelet és a hozzá tartozó,TT0110 jelzőszámú, a Kokas és Társa Építész és Településtervező Iroda által véglegesített szabályozási tervek (VG-1 és VG-2 jelű tervlapok)együttes alkalmazhatóságával szabad. A rendeletben nem szabályozott esetekben a 36/2002.(III.7.) Korm. rendelettel módosított 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban OTÉK) előírásai szerint kell eljárni.

(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.

A szabályozási elemek értelmezése

2.§

(1) A szabályozási terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:

1. a szabályozási vonalat és szabályozási szélességet,
2. az övezeti besorolást, lehatárolást és az övezeti jellemzőket,
3. az építési helyet,
4. a védőterületek határát,
5. az egyes területek felhasználásának módját ás határát,
6. a közigazgatási és a belterületi határvonalat,
7. a beépítésre szánt- nem szánt területek határát.

(2) Bontásból eredő új építéseknél a kötelező erejű utcai építési vonal a lebontott épület utcai homlokvonalával azonos, ha a terv másképp nem rendelkezik.

(3) A kötelező elemektől való eltérés csak e rendelet, ill. a szabályozási terv módosításával történhet.

(4) Önálló önkormányzati rendelet megalkotásával, a településrendezése terv módosítása nélkül változtatható szabályozási elemek

1. A helyi védettségű épületek törlése, vagy újabbak védetté nyilvánítása jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül, önálló önkormányzati rendelettel történhet az Önkormányzati Főépítész, ennek hiányában a Területi Főépítész szakvéleménye alapján.
2. A sajátos jogintézmények törlése, vagy újabbak bevezetése jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül, önálló önkormányzati rendelettel történhet.
3. A szabályozási tervlapokon beépítésre szánt területek jelen rendelet módosítása nélkül belterületbe vonhatók.

(5) A szabályozási terven jelölt irányadó szabályozási elemek a következők:

1. az irányadó telekhatár.

(6) Az irányadó szabályozási elemek vagy a szabályozás lehetséges változatára utalnak, vagy pontosításuk továbbtervezést igényel. Az ezektől való eltérés a jelen rendeletben foglalt rendelkezések keretei között a rendelet, ill. a szabályozási terv módosítása nélkül engedélyezhető.

(7) Az irányadó szabályozási elemek a következőképpen értelmezendők:

1. Az irányadó telekhatár jelen rendelet keretei között az érintett tulajdonosok szándékától függően, az övezeti előírások adta lehetőségeken belül módosítható javaslat.

 (8) Az építési hely értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén:

1. Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a telek északi oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.
2. Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a telek keleti oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.

(9) Az övezeti határ, az építési hely és az építési vonal értelmezése irányadó telekhatárral lehatárolt építési telken:

1. Az övezeti határ, az építési hely és az építési vonal a telekhatár függvénye, véglegessé a telek pontos kitűzése és földhivatali átvezetése után válik.

(10) Az övezeti előírásokban szereplő épületszélesség fogalom értelmezése:

1. Négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret.
2. Épületszárnyakkal tagolt (L,T stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete.

(11)Az övezeti előírásokban szereplő homlokzatmagasság fogalom értelmezése:

1. A homlokzatmagasság az építmény terepcsatlakozása feletti vetületének átlagos magassága, melynek számítása során figyelmen kívül kell hagyni
2. a kémények,szellőzőkürtők,tetőszerelvények magasságát
3. a vizsgált homlokzatfelülettől 12 m-nél távolabbi (hátrább álló) építményrészeket,
4. a vizsgált homlokzatfelület vízszintes összhosszának egyharmadát meg nem haladó összhosszúságú és legfeljebb 3 m magasságú

- tetőfelépítmény, építményrész, attika, álló tetőablak stb.

- a terepbevágás mögötti homlokzatrész magasságát,

1. a magastető és oromfalainak 6 m.t meg nem haladó magasságú részét. A gömb, félgömb,donga vagy sátortető alakú építmények homlokzatmagasságát, ha az a

-12 m magasságot nem haladja meg, a vetületmagasság felében,

-12 m magasságot meghaladja, a vetületmagasság 6 m-rel csökkentett értékben kell meghatározni.

1. Fejezet

Építési engedélyezés általános szabályai

3.§

Engedélyhez kötött építési munkák

1. A „Gip-2” jelű építési övezetben telekalakítási igény esetén a teljes területre vonatkozó telekalakítási tervet kell készíteni. A telekalakítás engedélyezésére vonatkozó kérelem előterjesztése előtt a telekalakítás engedélyezési feltételeinek előzetes tisztázása céljából elvi telekalakítási engedélyt kell kérni.
2. A Képviselő-testület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet 9.§ -ában meghatározott építési munkák körét bővíti, és az alábbi építési munkákat is az engedélyköteles építési munkákhoz sorolja:

1. helyi védettségű építményen közterületről látható helyen bármilyen reklám, hirdetés elhelyezése,
2. helyi védettségű építményen végzett bármilyen külső felújítási és korszerűsítési munka akkor is, ha a teherhordó szerkezetet, illetve a homlokzati megjelenést nem befolyásolja.

3. Gazdasági területen több épület egy telken történő elhelyezési igénye esetén, valamint a „Kid” jelű különleges területen az építési engedélyt csak kétlépcsős engedélyezési eljárás lefolytatása után adható ki (1. lépcső: a telek beépítésével kapcsolatos követelményeket, illetve az építészeti követelményeket tisztázó elvi építési engedélyezési terv, 2. lépcső: építési engedélyezési terv).

4.§

1. Az elvi építési és építési engedélykérelmekhez a 46/1997.(XII.29.) KTM rendelet 12.§-án, illetve 17.§-án túlmenő műszaki munkarészeket nem kell csatolni.
2. Az e rendelet 3.§-ában elvi építési, illetve építési engedélyhez kötött építési munkák esetében kétlépcsős engedélyezési eljárás esetén az elvi építési, egylépcsős engedélyezési eljárás esetén az építési engedélykérelmekhez a 45/1997.(XII.29.) KTM rendelet szerinti tartalmi követelményeken túlmenően a következő műszaki munkarészeket kell csatolni:

1. „Kid” jelű különleges területen, valamint az „Lf-K” jelű övezet 096,63,039 hrsz. árokkal határos 100 m-es területsávján a várható magas talajvízállás miatt talajmechnikai szakvéleményt
2. Hírközlési magas létesítmény (adótorony) elhelyezésének engedélyezési kérelméhez csatolandó munkarészek, állásfoglalások:
3. 
   
3. Lakóterületi és településközpont vegyes területi új építkezéseknél az építési engedélyezési tervnek az utcai kerítés terveit is tartalmaznia kell.

3. A (2) bekezdésben felsoroltakon túlmenően helyi egyedi védelem alatt álló építmény esetében az építési hatósági engedélyezés során az építésügyi hatóság elrendelheti

1. az építmény(ek) építéstörténeti kutatását,
2. az Önkormányzati Főépítész, ennek hiányában a Területi Főépítész eseti véleményének megkérése,
3. az építmény(ek)en még meglévő, illetve rontott homlokzat esetén az eredeti homlokzati tagozatok, részletek, valamint az eredeti arányú nyílászárók visszaállítását,
4. meghatározhatja az építmény homlokzati burkolatát, színezését-.

4. Lakóterületen a történetileg kialakult, 14 m-nél keskenyebb, már beépült, vagy korábbi bontás miatt megüresedett telkeken az eredetit meg nem haladó építménymagassággal és épületszélességgel épülő, „D-E” tűzveszélyességi osztályba sorolható bővítmények, illetve új épületek esetében a kialakult oldalkert méretek tarthatók, de az alkalmazható szerkezeti elemek meghatározására az építési engedélyezési eljárásba az illetékes tűzvédelmi szakhatóságot be kell vonni.
5. A Baranya Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás

1. szakhatóságként működik közre:

Termőföldön történő beruházások megvalósításának és üzemeltetésének engedélyezéséhez, valamint a más célra időlegesen hasznosításra kerülő vagy hasznosított termőföld újrahasznosítására készített tervhez az 1994.évi LV.tv.70.§ (2) bek. értelmében.

2. engedélyező hatóságként működik közre:

Bármilyen külterületi mezőgazdasági művelési ágba tartozó földrészleten történő tereprendezés esetén az 1994.évi LV.tv.62.§ (4)bek. b)pontjának, valamint a 69.§ (1) bek. a)pontjának értelmében.

6. A Magyar Geológiai Szolgálat Dél-Dunántúli Területi Hivatalát az építési engedélyezési eljárásban a következő esetekben kell bevonni:

1. 3 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezés esetén (feltöltés,bevágás)
2. 5 m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó építményeknél,
3. a felsoroltakon túlmenően azon esetekben, amikor a lakosság, a tervező, vagy az Önkormányzat kedvezőtlen, az altalajjal összefüggő jelenségeket észlel.

7. A Pécsi Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges az ásványi nyersanyag – a termőföldről szóló 1994.évi LV.tv.3.§ e) bek. meghatározott talaj kivételével – kitermelésével járó építési, tereprendezési és vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásaiban, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, illetve nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.
8. Természeti értéket képviselő e területen tervezett építmények építési hatósági ügyeiben a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságot szakhatóságként be kell vonni.
9. Bármilyen fokú régészeti védelem alatt álló területen lévő építmények építési hatósági ügyeibe a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt véleményező szakhatóságként be kell vonni
10. Erdőterületen lévő építmények építési hatósági ügyeibe az Állami Erdészeti Szolgálat Pécsi Igazgatóságát véleményező szakhatóságként be kell vonni.
11. A termőföldről szóló 1994.évi LV. törvény 46.§ (1) bekezdése alapján termőföld más célú hasznosításhoz a területileg illetékes Földhivatal engedélye szükséges.
12. Közlekedési terület fásítása legalább kertépítészeti engedélyezési terv alapján történhet.

Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai

5.§

1. Az építésügyi hatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja mindazon szempontokat, melyeket számára az 1997.évi LXXVIII. törvény és módosítása, valamint a 46/1997.(XII.29.) KTM rendelet kötelezően meghatároz.
2. Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása, vagy az építés minősége (övezet) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés és telekalakítás csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.
3. A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően építés, illetve telekalakítás a szabályozási tervvel nem egyező terület-felhasználás esetében akkor is engedélyezhető, ha:

1. az építés a legszükségesebb (élet -, vagyon-, vagy közbiztonság, esetleg egészségi szempontok miatt elengedhetetlen) munkáltatok elvégzésére irányul,
2. a terv szerinti terület-felhasználás nagyobb távlatban (legalább tíz év) válik esedékessé, és végrehajtását a kérelmezett állapot nem akadályozza, és nem teszi költségesebbé,
3. a terv szerinti terület-felhasználás nagyobb távlatban (legalább tíz év) válik esedékessé, és végrehajtását a kérelmezett állapot költségesebbé teszi ugyan, de az építtető meghatározott időre vállalja a kártalanítás nélküli elbontás kötelezettségét és ezt az ingatlan-nyilvántartásba be is jegyzik.

4. Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (terület előkészítés, közművesítés hiánya miatt) nem biztosítottak, építési engedély nem adható, elvi építési engedély esetében az építési engedély feltételeit a határozatban közölni kell.
5. Épület építése csak olyan telken engedélyezhető, amelynek közterületről, vagy önálló helyrajzi számmal rendelkező magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított.
6. Minden beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a 253/1997,(XII.20.) Kormányrendelet (OTÉK) 42.§-ában meghatározott mértékű járműtárolót, parkolóhelyet és rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet saját telken belül kell biztosítani.

II. Fejezet

Településszerkezet, terület-felhasználás

6.§

1. A belterületi határvonalat a VG-1 és VG-2 jelű (szabályozási) tervlapok tüntetik fel. A település fejlesztéssel érintett, jelen rendelet hatálybalépésekor külterületi földrészleteinek belterületbe vonását a szabályozási tervlapokon ábrázolt belterületi határvonalon belül ütemezve, a konkrét építési igények függvényében szakaszosan kell végrehajtani.
2. Jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv

1. a település igazgatási területét beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különböző terület-felhasználási egységekre osztja fel,
2. a beépítésre szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző építési övezetekbe,
3. a beépítésre nem szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző övezetekbe soroljuk,
4. az építési övezeteket, illetőleg övezeteket közterületekre és közterületnek nem minősülő területekre osztja.

3. A szabályozási tervlapokon beépítésre szánt területként jelölt területek jelen rendelet módosítása nélkül belterületbe vonhatók.
4. Gerde község igazgatási területének beépítésre szánt területei a következő terület-felhasználási kategóriákba sorolhatók:

1. lakóterület

falusias lakóterület,

2. vegyes terület

településközpont vegyes terület

3. gazdasági terület

kereskedelmi,szolgáltató gazdasági terület

ipari gazdasági terület,

4. különleges terület

temető területe,

sportolási célú terület

idegenforgalmi célú terület

5. A település igazgatási területének beépítésre nem szánt területei a következők:

1. közlekedési és közműterület
2. zöldterület
3. erdőterület
4. mezőgazdasági terület
5. vízgazdálkodási terület

6. A terület-felhasználási egységeket, határaikat és jelkulcsukat a VG-1 és VG-2 jelű (szabályozási) tervlapok mutatják be.

 BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Általános előírások

7.§

1. A közművesítettség mértéke

1. A település beépítésre szánt területein az építési telkek részleges közműveszítettség esetén építhetők be azzal a szigorítással, hogy a közüzemi szennyvízelvezetést (szennyvízcsatorna) biztosítani kell. A szennyvízcsatorna kiépítéséig korszerű közműpótlóként zárt szennyvíztároló alkalmazandó.

2. Környezetterhelési határértékek

1. Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket. [Jóváhagyáskor: A levegő védelmével kapcsolatosan a 21/2001.(II.14.) Korm. rendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A légszennyezettségi határértékeket, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet tartalmazza, melyből a tervezési terület meghatározott részein a 2. sz. melléklet ökológiai határértékeit kell alkalmazni. Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról a 10/2001. (IV.19.) KöM, a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth –nál kisebb névleges bemenő hő teljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a 23/2001.(XI.13.) KöM rendelet rendelkezik.]
2. Élővízbe bocsátott szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket be kell tartani.[Jóváhagyáskor: a határértékeket a 3/1984.(II.7) OVH rendelkezés határozza meg, melyet a jogszabályban előírtak szerint fokozatosan vált fel a felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól szóló 203/2001.(X.26.) Korm. rendelet. A használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló 9/2002.(III.22.) KöM-KöViM együttes rendelet szerint 2003.január 01-től kell a határértékeket megállapítani és alkalmazni.]
3. A közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó küszöbértékeket be kell tartani. [Jóváhagyáskor: a küszöbértékeket a csatornabírságról szóló 204/2001.(X.26.) Korm. rendelet tartalmazza.]
4. Zajt kibocsátó berendezések, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken. [Jóváhagyáskor: a zajkibocsátására vonatkozó zajterhelési határértéket a 8/2002.(III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. z. melléklete tartalmazza,mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.]
5. Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését. [Jóváhagyáskor: az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002.(III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.]
6. Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni.[Jóváhagyáskor: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM.EüM együttes rendelet 3.sz. melléklete tartalmazza.]
7. Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket.[Jóváhagyáskor: az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002.(III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.]

3. A terepszint alatti építmények

1. Beépítésre szánt területen terepszint alatti építmény a megfelelő műszaki megoldások alkalmazásával bárhol létesíthető.
2. Új pince csak béleléssel ellátva építhető.
3. Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.
4. Terepszint alatti építmény földalatti részei sem nyúlhatnak a szomszédos ingatlanok alá.

Falusias lakóterület

8.§

1. A terület lakóépületek, mezőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.
2. A területen az OTÉK 14.§ (2) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el.
3. A terület övezeti tagozódását a VG-2 jelű (szabályozási) tervlap tünteti fel. Az építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:

1. Az „Lf-K” jelű építési övezet.

*Ld.4.§ (4) bekezdést

2. Az „Lf-1” jelű építési övezet

4. Az elsődleges funkció kiegészítő (gazdasági épület, garázs) épületek elhelyezése:

1. Oldalhatáron álló lakóépület esetén a lakóépülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építendő. Az olyan saroktelkek esetében, ahol a lakóépület az utca felé néző oldalhatáron áll, gazdasági épület, garázs a másik oldalhatárra építendő, a szomszéd telken létesítendő hasonló funkcióval ikresítve. Gerincmagassága a lakóépületét nem haladhatja meg.
2. Szabadonálló lakóépület esetén a lakóépület takarásában, azzal építészeti egységet alkotva építendő. Gerincmagassága a lakóépületét nem haladhatja meg.
3. Újonnan épülő gazdasági épület és a lakóépülettől különálló garázs az utcafrontra nem telepíthető, ezért amennyiben megépítésükre a lakóépületét megelőzően kerül sor, az építési engedélykérelemben szereplő helyszínrajzon a lakóépület későbbi elhelyezhetőségének biztosítása érdekében annak várható helyét is jelölni kell.

5. A területen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a helyi egyedi védelem alatt álló épületek kivételével a mindenkor érvényben lévő országos szabványok betartásával engedélyezhető.
6. A területen parabola-antenna, valamint klímaberendezés kültéri egysége utcai homlokzaton nem helyezhető el.

Vegyes terület

Településközpont vegyes terület

9.§

1. A terület több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, elsősorban lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, művelődési, egészségügyi és szociális építmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
2. A területen az OTÉK 16.§ (2) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el parkolóház és üzemanyagtöltő kivételével.
3. A terület övezeti tagozódását a VG-2 jelű (szabályozási) tervlap tünteti fel. Az építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:

1.  A „VT” jelű építési övezet.

4. Lakófunkció esetén az elsődleges funkciót kiegészítő (gazdasági-, garázs,) épületek elhelyezése

1. Oldalhatáron álló lakóépület esetén a lakóépülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építhető.
2. Szabadonálló lakóépület esetén a lakóépület takarásában, azzal építészeti egységet alkotva építendő.

5. A területen a gáznemű égéstermékek homlokzati klímaberendezés kültéri egysége utcai homlokzaton nem helyezhető el.

Gazdasági terület

Kereskedelmi, szolgáltató terület

10.§

1. A terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
2. A területen az OTÉK 19.§ szerinti építmények helyezhetők el parkolóház és üzemanyagtöltő kivételével.
3. A VG-2 tervlapon lehatárolt területen betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:

1. „Gksz” jelű építési övezet

4. Az építési telkek oldalsó és hátsó telekhatára mellett, attól min.1,5 m-es távolságra a jelen rendelet 26.§-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján szaktervező által kiválasztott, őshonos fafajokból álló legalább 1 sor, lakóterülettel érintkező telekhatárok mentén legalább 10 m széles, többszintes védőfásítás telepítendő és tartandó fenn.
5. A területen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a mindenkor érvényben lévő országos szabványok betartásával engedélyezhető.
6. A területen bármilyen építmény csak a magas talajvíz elleni megfelelő műszaki védelemmel létesíthető.

Ipari gazdasági terület

11.§

1. A terület olyan gazdasági célú ipari, mezőgazdasági feldolgozó és nagyüzemi állattartó építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.
2. A terület a VG-2 jelű szabályozási tervlapon jelölt építési övezetekre tagolódik. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:

1. „Gip-1” jelű építési övezet – egyéb ipari terület az OTÉK 20.§ (4) szerinti tevékenységek számára

2. „Gip-2” jelű építési övezet-jelentős mértékű zavaró hatású terület az OTÉK 20.§(3) szerinti tevékenységek (nagyüzemi állattartó létesítmények is!) számára

3. Az építési telkek oldalsó és hátsó telekhatára mellett, attól min.15m-es távolságra a jelen rendelet 26.§-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján legalább 1 sor, szaktervező által kiválasztott, őshonos fafajokból álló védőfásítás telepítendő és tartandó fenn.
4. A területen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a mindenkor érvényben lévő országos szabványok betartásával engedélyezhető.

Különleges területek

12.§

1. A különleges területek lehatárolását a VG-2 jelű szabályozási tervlap tünteti fel.
2. A „Kte” jelű különleges területek a település temetői. A területen a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999.évi XLIII. törvény és az ennek végrehajtásáról szóló 145/1999.(X.1.) Korm. rendelet előírásai szerint kell eljárni.

a.) A területen betartandó építési előírások a következők:

-A területen szabadonállóan, legalább 10m-es eső-, oldal-, és hátsókert megtartásával, legfeljebb 300m2 telekterület beépítésével, legfeljebb 4,0m-es építménymagassággal (amelyet harangláb, harangtorony legfeljebb 3m-rel meghaladhat) a fő funkcióhoz kapcsolódó magastetős kialakítású, hagyományos építőanyagok felhasználásával tervezett építmény (pl. ravatalozó, kápolna) helyezhető el.

-A terület zöldfelületi mutatója min.40%.

-A terület még fel nem használt részein az előfásítást, az utak, parcellák előzetes kialakítását kertészeti tervek alapján el kell végezni.

-A területet legfeljebb 2,0 m magas élő sövénnyel körül kell keríteni.

1. Ötven évnél régebbi síremlék lebontásához, vagy áthelyezéséhez a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatósági hozzájárulása szükséges.

3. A „Ksp” jelű különleges terület sportolási célokat szolgál, ahol a következő építési előírásokat kell betartani:

A „Kid” jelű különleges terület nagy zöldfelület-igényű, idegenforgalmi célokat szolgáló létesítmény (túraállomás, szálláshely, stb.) számára fenntartott terület, ahol a következő építési előírásokat kell betartani:

Az engedélyezéssel kapcsolatban Id. jelen rendelet 3.-4.§-t is.

4. A „Kd” jelű különleges terület a település dögkútja.

1. A terület megközelíthetőségéről, elkerítéséről és a dögkút folyamatos karbantartásáról az Önkormányzat gondoskodik.
2. A kialakult védőtávolság nem csökkenthető.

A BEÉPÍTÉSÉRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Közlekedési és közműterület

13.§

1. A közlekedési területek lehatárolását és övezeti tagozódását a VG-1 és VG-2 jelű (szabályozási) tervlapok tüntetik fel:

2.   A közlekedési területen az OTÉK 26.§ (3) bekezdés szerint építmények helyezhetők el.
3. Országos közutak melletti telken építmény csak a külön jogszabályok szerint helyezhető el.
4. A 20 m közterületi szélességet elérő közlekedési területeken legalább egyoldali (K-Ny irányú úttengely esetén a déli, É-D irányú úttengely esetén a nyugati oldalon ) fásított sávot kell létesíteni.
5. Közlekedési terület fásításához, új fasor létesítéséhez legalább kertépítészeti engedélyezési tervet kell készíteni, amely az illetékes építésügyi hatósághoz kell engedélyezésre benyújtani. A tervet a területen illetékes közműszolgáltatókkal egyeztetni kell. Az egyeztetésről szóló emlékeztető, vagy jegyzőkönyv a tervezési dokumentációnak csatolandó.
6. Fásítás, fasor kialakítás, a pótlásra előírt faj kiválasztása során a nemesített faiskolai cserje- és fafajok mellett a termőhelyi adottságoknak megfelelő, helyben honos fajokat is alkalmazni kell.
7. Közlekedési nyomvonalak mellé legalább 2,20m törzsmagasságú, lehetőleg kétszer iskolázott sorfa minőségű faiskolai anyag telepíthető. Fasoroknál a minimális telepítési tőtávolság, és az épületek homlokzata előtt a benapozás biztosítására is figyelemmel kell lenni.
8. Személygépkocsi parkolók kizárólag fás-cserjés zöldsávokkal tagolt kialakításban létesíthetők. A parkolókban 3-6 gépkocsi-állásonként 1 db közepes termetű fa ültetése kötelező.
9. A „KÖ-1” jelű övezetbe a szennyvíz tisztítók és átemelők területe tartozik
10. A „T” jelű terület a település területén meglévő adótorony területe. A település területén új távközlési, illetve hírközlési magasépítmény (adótorony) helyének kijelölése a 9/2000.(IV.19.) KGVM rendelettel módosított, a távközlési építmények engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló 29/1999.(X.6c) KHVM rendelet és a vonatkozó szabványok előírásában túlmenően az alábbi feltételekkel történhet:

1. Adótorony a település szabályozási terv szerinti belterületén, illetve külterületi, természeti értéket képviselő fölrészletein (gyepek, rétek, legelők) nem helyezhető el.
2. Id. 4.§ (4) bekezdést

11. A település területét érintő közművezetékek hatályos jogszabályok, illetve a tulajdoni lapra bejegyzett szolgalmi sáv szerinti védőtávolságait meg kell tartani.

​Zöldterület

14.§

1.  A település zöldterületeinek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel. A területen az OTÉK 27.§-ban foglaltakon túlmenően a következő előírásokat kell megtartani:

1. A „Z” jelű övezet a településen található közparkok, játszóterek területe.

-A meglévő közparkokat legalább kertépítészeti engedélyezési terv alapján fel kell újítani.

-A tervezett közparkok belső elrendezését, növényesítését kertépítész szaktervező által készített engedélyezési és kiviteli tervek alapján kell kialakítani és fenntartani.

(2) Építmények elhelyezésével kapcsolatban Id. a 19.§ (5) bekezdést

(3) A közparkok folyamatos karbantartásáról a települési önkormányzat gondoskodik.

Erdőterület

15.§

1. A településen található erőterületek az erdő rendeltetése szerint gazdasági rendeltetésű – „Eg” jelű , és védelmi rendeltetésű –„Ev” jelű erdők
2. Építési lehetőségek gazdasági rendeltetésű erdőterületen

1. Az „Eg-1” jelű övezet

Az övezetben bármilyen építmény csak az erdő rendeltetésének megfelelő funkcióval, 100.000 m2-t meghaladó területű földrészleten, az Állami Erdészeti Szolgálat Pécsi Igazgatóságának bevonásával helyezhető el a következő előírások szerint:

1. Gazdasági épület elhelyezése esetén az ingatlan gépjárművel történő megközelítése köz-, vagy magánútról, lakó-, vagy egyéb szállásjellegű épület elhelyezése esetén ezen túlmenően a vízellátás közművezetékről, vagy helyi ellátással, valamint a villamos energia ellátással, valamint a villamosenergia ellátás az engedélyezés idejére biztosított legyen.
2. )A keletkező szennyvíz gyűjtésére,tárolására,kismértékű kezelésre egyedi közműpótló létesítmény (zárt tározó,vagy szennyvíztisztító berendezés ) alakítandó ki.
3. A megengedett legnagyobb beépítettség 0,5%
4. A beépítési mód szabadonálló, az épületeket 0-10 m-es előkert,OTÉK szerinti oldalkert , és legalább 6m-es hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.
5. Az épületek külső megjelenítéséhez hagyományos építőanyagokat, valamint a táj építési hagyományait követő színezést kell használni.

a6) Az épületek a táj építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, 30-45 fok hajlálsszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakításúak legyenek. Keresztszárny építhető.

a7) Gazdasági épület kialakításának feltételei:

• Az épület földszintes, legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lehet.

a8) Lakó-, vagy egyéb szállásjellegű épület kialakításának feltételei:

-Az épület legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lehet.

-Az épület szélességi mérete a 8,5 m-t nem haladhatja meg.

3. A védelmi rendeltetésű erdők kialakítása az Állami Erdészeti Szolgálat Pécsi Igazgatósága engedélyével, őshonos, lombhullató fafajok alkalmazásával, erdőtelepítési terv alapján történhet. Védelmi rendeltetésű erdőben épület nem helyezhető el.
4. A táj biológiai diverzitásának megtartása érdekében a meglévő erdőtömbök a jövőben is megtartandók.
5. Új erdő telepítésénél az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996.évi LIV. törvény 35.§ (4) bekezdés szerint kell eljárni.
6. Fentieken túlmenően a területen a természet védelméről szóló 1996.évi LIII. törvény előírásait, az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996.évi LIV. törvény vonatkozó rendelkezéseit és a végrehajtásáról szóló 29/1997.(IV.30.) FM rendeletbe foglaltak, valamint az OTÉK 28.§-ban előírtakat kell megtartani,

Mezőgazdasági terület

16.§

1. A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés céljára szolgáló része, ahol az OTÉK 29.§ (1) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el.
2. A területen a termőföld és a természeti értékek megóvása érdekében a termőföldről szóló 1994.évi LV. törvény, valamint a természet védelméről szóló 1996.évi LIII- törvény vonatkozó rendelkezéseit figyelembe kell venni.
3. A termőföldön történő beruházásokat úgy kell megtervezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételét ne akadályozza. A beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló 1994.évi LV. törvény 70.§-ban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

Általános mezőgazdasági terület

17.§

1. Az általános mezőgazdasági területek („Má”) lehatárolását és övezeti besorolását a VG-1 és VG-2 szabályozási tervlap tartalmazza.
2. Az „Má-1” jelű övezetbe a szántóföldek területe tartozik.

1. Az övezet művelési ágának megfelelően hasznosítandó.
2. Az övezetben bármilyen építmény csak az ingatlan művelési ágához kötődő funkcióval, 10.000m2-t meghaladó területű telken, az OTÉK 29.§ (4) szerinti beépítettséggel helyezgető el a következő előírások szerint:
3. Gazdasági épület elhelyezése esetén az ingatlan gépjárművel történő megközelítése köz-, vagy magánútról, lakóépület elhelyezése esetén ezen túlmenően a vízellátás közművezetékről, vagy a közegészségügyi szakhatóság által igazolt vízminőséget biztosító helyi ellátással, valamint a villamos energia ellátás az engedélyezés idejére biztosított legyen.
4. A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kismértékű kezelésre egyedi közműpótló létesítmény (zárt tározó, vagy szennyvíztisztító berendezés) alakítandó ki.

b3) Az épületeket szabadonállóan, legalább 10-10 m-es elő, oldal, és hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.

1. Az épületek külső megjelenítéséhez hagyományos, vagy ahhoz hasonló felületet adó építőanyagokat, és a táj építési hagyományait követő színezést kell használni.
2. Gazdasági épület kialakításának feltételei:

-Az épület földszintes, legfeljebb 57,5 m építménymagasságú lehet.

1. Lakóépület kialakításának feltételei:

-Az épület legalább 4,0 m, de legfeljebb 5,5 m építménymagasságú lehet.

-Az épület a táj építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, 32-45 fok hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakítású legyen. Keresztszárny építhető.

-Az épület szélességi mérete a 8,5 m-t nem haladhatja meg.

3. Az „Má-2” jelű övezet a gyepfelületek (rét, legelő, kaszáló) területe.

1. Az övezetben kötelező a művelési ágnak megfelelő használat és kezelés, a vegetációs időszakban a rendszeres kaszálás.
2. Az övezet természeti értéket képviselő földrészletein (természeti terület) építmény nem helyezhető el.
3. Az övezet természeti értéket nem képviselő földrészletein építmény a (2) bekezdés b) pontja szerint helyezhető el.

4. Birtokközpont, vagy a birtokközponthoz tartozó kiegészítő központ kialakításának feltételei:

1. Birtokközpont, illetve a hozzá tartozó kiegészítő központ az OTÉK 29.§ (5)-(8) bekezdése, valamint jelen rendelet 17.§ (2) bekezdés b) pont b1)-b6) alpontja előírásai szerint alakítható ki.
2. A birtokközpont határai mentén, azoktól 1,5 m távolságra a jelen rendelet 26.§-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján kertépítész szaktervező által kiválasztott, őshonos fajokból álló, legalább 10 m széles többszintes növényállomány telepítendő és tartandó fenn.

5. Az „Má-3” jelű övezet a mocsarak területe.

1. Az övezetben a jelenlegi művelési ág megváltoztatása tilos.
2. Az övezetben semmiféle építmény nem helyezhető el.

Vízgazdálkodási terület

18.§

1. A „V” jelű vízgazdálkodási terület a vízgazdálkodással kapcsolatos, összefüggő területek elhelyezésére szolgál.
2. A terület lehatárolását és övezeti tagozódását a VG-1 és VG-2 jelű szabályozási tervlap ábrázolja.
3. A „V-1” jelű övezet a vízfolyások, nagyobb árkok területe, ahol csak a vízügyi jogszabályokban megengedett vízkárelhárítási létesítmények helyezhetők el. Az övezetben a hullámterek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló 46/1999.(III.18.) Korm. rendelet előírásait be kell tartani.
4. A „V-2” jelű övezet a település területén található vízmű kutak és tározók területe. Az övezetben a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997.(VII.18.) sz. Kormányrendelet előírásait kell betartani.

Közterületek kialakítása és használata

19.§

1. A Gerde igazgatási területén található közterületek az önkormányzat nyilvántartása szerinti közutak, utak és parkok, amelyeket rendeltetésüknek megfelelő célra bárki szabadon használhat, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.
2. A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.
3. Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.
4. A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:

1. Belterületen lévő közterületeken

• hirdető (reklám) berendezés,
• árusítópavilon,
• közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek,
• köztisztasággal kapcsolatos tárgyak,
• szobor, díszkút, pihenőpad,
• távbeszélő fülke,
• építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok) elhelyezése,
• építőanyag-tárolás.

2. Külterületen lévő közterületeken

• közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek,
• szobor,
• köztisztasággal kapcsolatos tárgyak elhelyezése.

5. A közterületen elhelyezhető építményekkel szembeni elvárások a következők:

1. Árusítópavilon legfeljebb 6,0m2 alapterülettel, legfeljebb 3,0 m-es építménymagassággal, magastetős kialakítással, hagyományos építőanyagok felhasználásával létesíthető.
2. A közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek a település teljes területén egységes kialakításúak legyenek, az építmények legfeljebb 15m2 építőanyagok felhasználásával létesíthetők.
3. Zöldterületen épület nem helyezhető el.

III. Fejezet

Kulturális örökségvédelem

20.§

1. A település területén országos védelem alatt álló építmény nincs.
2. A település jellegzetes építészeti és településképi karakterének megőrzése érdekében az alábbi építmények (H1- az építmény, vagy együttes egészére vonatkozó védelem) és részletek (H2- az építmény egyes részleteire – pl. tömegarányok, anyaghasználat, szerkezet, színezés, egyes díszítőelemek – vonatkozó védelem) helyi egyedi védelemben részesülnek:

Helyi védettségű építmények (H1) és részletek (H2)

3. Helyi védettségű épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemű építési munka esetén a következő előírásokat kell betartani:

1. Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.
2. Helyi védettségű épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje. Az épület bővítése az épület mögött, fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól legalább 5m-rel hátrahúzva. A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg. és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.
3. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
4. Helyi védettségű épület bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését követően. A bontási engedélykérelemhez csatolni kell az épület felmérési és fotódokumentációját.

4. A település régészetileg védett területeit a VG-1 és VG-2 tervlapok tüntetik fel.

1. Nyilvántartott régészeti lelőhely és környezete a 03/3 hrsz. ingatlanVG-1 tervlapon lehatárolt része.

- A területen minden, az eddigi használattól eltérő hasznosításhoz a KÖH előzetes engedélye szükséges.

- A beruházás feltételeként előírt régészeti feltárás költségei a beruházót terhelik.

- A kialakult használat folytatható, de attól a lelőhely nem károsodhat.

- Lelet, vagy jelenség előkerülésekor a végzett tevékenységet fel kell függeszteni, és a KÖH nyilatkozatát kell kérni a további teendőkről.

2. Régészeti érdekű terület (talaj bolygatásával járó tevékenység során régészeti szempontból kiemelten vizsgálandó) a 030/3, 066/18, 160, 161/1, 162, 164, 165 hrsz. földrészletek fejlesztéssel érintett VG-2 tervlapon lehatárolt része.

• A területen a beruházott szükséges engedélyeket a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal (KÖH) véleményeztetni kell.
• A munka megkezdéséről a KÖH-t tájékoztatni kell.
• Lelet, vagy jelenség előkerülésekor a 2001.évi LXIV. törvény szerint kell eljárni.

5. Bármilyen fokú régészeti védettséggel érintett területen a 2001.évi LXIV. törvény előírásait be kell tartani.

IV. Fejezet

Az élővilág, a táj és a természet védelme

21.§

1. A természeti területek és értékek megóvása érdekében a természetvédelemről szóló 1996.évi LIII. törvény, az erdők védelmében az 1996.évi LIV. törvény rendelkezéseit, továbbá a természetvédelemmel összefüggő, előző törvényekben nem szabályozott kérdésekben a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995.évi LIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
2. A település területén található védett természeti értékeket a VG-1 szabályozási tervlap tüntetni fel.

1. Természeti értékként figyelembe veendő területek (természeti terület) a következők:

013/5 és 023/6 hrsz. mocsár

03/4 hrsz. gyepfelület

A környezet védelme

22.§

1. Általános követelmények

1. A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik. [ Jóváhagyáskor: a követelményeket a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995.évi LIII. törvény tartalmazza.]
2. A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folyatása, rendeltetési mód változtatás (-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint. [ Jóváhagyáskor: a „telepengedély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet határozza meg.]
3. Az új területek beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna – és a csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítése, illetve a meglévő területeken a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező.
4. A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.
5. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében be kell tartani a „jó mezőgazdasági gyakorlat” szabályait. [ Jóváhagyáskor: a 49/2001.(IV.3.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete szerint.]
6. Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni. [Jóváhagyáskor: a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 6.§-a és 2.sz. melléklete szerint.]
7. A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes technológiákat.

2. Speciális eljárási szabályok

1. Az egyes tevékenységek környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzése érdekében a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszűntetésére irányuló, az eltérhető legjobb technológián alapuló intézkedéseket az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során állapítja meg a környezetvédelmi hatóság. [Jóváhagyáskor: az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások részletes szabályait a 193/2001.(X.19.) Korm. rendelet tartalmazza.]
2. A „környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek”-re környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni a vonatkozó jogszabályok szerint, és környezetvédelmi engedélyezési eljárást kell lefolytatni. [ Jóváhagyáskor: A „környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek” körét a 20/2001.(II.14.) Kormányrendelet határozza meg. A környezeti hatásvizsgálat készítésének és a környezetvédelmi engedélyezési eljárás lefolyásának szabályait az 1995.évi LIII. törvény, illetve a 20/2001.(II.14.) Kormányrendelet tartalmazza.]
3. Gerde „C” kevésbé érzékeny felszín alatti vízminőségi területen található. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezésére, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetésének engedélyezése a 33/2000.(III.17.) Kormányrendelet szint történhet.]
4. A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint a védőterületeken az engedélyezéseket lefolytatni. A kijelölt védőterületeken a vízügyi hatóság szakhatósági állásfoglalását minden esetben meg kell kérni. [ Jóváhagyáskor: a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet szerint.]
5. A parti sávok, vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint a szabályozási tervlapon szerepeltetett védősáv fennmaradását biztosítani kell.[ Jóváhagyáskor: vízügyi követelményeket a 46/1999.(III:18.) Kormányrendelet tartalmazza.]
6. Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. [ Jóváhagyáskor: az 1994.évi LV. törvény 70.§-ának előírásai szerint.]
7. A telephely-engedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírása szerint. [Jóváhagyáskor: a „telepengedély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a 80/1999.(VI.11.) Korm. rendelet határozza meg.]
8. A hulladékok elhelyezéséről – különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra –gondoskodni kell. Veszélyes hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezésével, ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységek végzése során a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és a 98/2001.(VI.15.) Kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni és betartani, illetve a hulladékgazdálkodási törvény végrehajtására hatályba kerülő jogszabályokat. A hulladékok jegyzékét a 10/2002.(III.26.) KöM rendelettel módosított 16/2001.(VII.18.) KöM rendelet tartalmazza.]

Tűzvédelmi rendelkezések

23.§

1. Az 1996.évi XXXI.tv.18.§ (2) bek. a) pontja szerint a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, a jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek az oltóvíz biztosításáról gondoskodnunk kell. A gazdálkodó tevékenységet nem folytató magánszemélyek részére az oltóvíznyerési lehetőségek biztosítása az önkormányzat feladata. Az oltóvizet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (továbbiakban OTSZ) szerint kell biztosítani.
2. A településen a mértékadó tűzszakasz területe az OTSZ 46.§-a szerint nem lehet nagyobb, mint amit a terület a tűzoltó vízforrásaiból biztosítható oltóvíz-intenzitás megengedett.
3. Az újonnan építendő, illetve meglévő, de felújítandó közlekedési utak esetén figyelemmel kell lenni a mód.35/1996.(XII.29.) BM.sz. rendelet 1. sz. mellékletét képező OTSZ 22.§ (1) bekezdésére (szélesség, teherbírás , fordulási sugarak, stb.)

Ásványvagyon gazdálkodási követelmények

24.§

1. A Pécsi Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges az ásványi nyersanyag – a termőföldről szóló 1994.évi LV.tv.3.§ e) bek. meghatározott talaj kivételével – kitermelésével járó építési, tereprendezési és vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásaiban, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, illetve nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.
2. A felhasználni kívánt ásványi nyersanyagokat (homok, kavics, agyag, stb.) érvényes hatósági engedéllyel rendelkező kitermelőhelyről (bányából) kell beszerezni.

V. Fejezet

Egyes sajátos jogintézmények követelményrendszere

25.§

1. A település beépítésére szánt területein épület csak építési telken helyezhető el.
2. A település beépítésére nem szánt területein új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését, vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha

1. a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,
2. közérdeket nem sért,
3. az építmények csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszik igénybe és biztosított, hogy az építmények a telek területe nélkül nem idegeníthetők el.

A település területét érintő tilalmak, korlátozások, kötelezések

26.§

1. Elővásárlási jog

1. A települési önkormányzat közérdekű célok megvalósítása érdekében elővásárlási jogot állapít meg a következő ingatlanokra:
   • 030/3 , 030/7 , 030/8 és 080/22 hrsz. ingatlanokra lakóterület céljára
   • 030/2 hrsz. ingatlanra idegenforgalmi funkciójú különleges terület
   • 62 hrsz. ingatlanra idegenforgalmi funkciójú különleges terület céljára
2. Az érintett területeken az 1999.évi CXV. törvény 15.§-a szerint kell eljárni.

2. Településrendezési kötelezések

1. Beépítési kötelezettség

A helyi építési szabályzat a tervszerű telekgazdálkodás, a beépítés helyes sorrendje és a településkép előnyösebb kialakítása érdekében az alábbi beépítetlen lakóterületekre a telekvásárlástól számított 3 éven belüli beépítési kötelezettséget állapít meg:

• Az Lf-1 jelű építési övezetekben

2. Beültetési kötelezettség

A helyi építési szabályzat a közérdekű környezetalakítás céljából az alábbi ingatlanokon az övezeti előírásokban meghatározott módon és telekrészen jelen rendelet jóváhagyásától számított 2 éven belül elvégzendő beültetési kötelezettséget ír elő:

• Minden meglévő ipari gazdasági területen fekvő ingatlanon.
• Minden meglévő kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen fekvő ingatlanok.

A helyi építési szabályzat a közérdekű környezetalakítás céljából az alábbi ingatlanokon az övezeti előírásokban meghatározott módon és telekrészen a használatbavételi engedély megadásának feltételeként elvégzendő beültetési kötelezettséget ír elő:

• Minden újonnan beépítésre kerülő ipari gazdasági területen fekvő ingatlanon.
• Minden újonnan beépítésre kerülő, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen fekvő ingatlanon.
• Birtokközpont, valamint a hozzá tartozó kiegészítő központ területén.

A beültetési kötelezettség az érintett területeken az 1997.évi LXXVIII. törvény és módosítása szerint kell eljárni.

3. Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés

1. A települési önkormányzat a VG-2 tervlapon Köu-6 övezet jellel ellátott utak szabályozási vonallal lehatárolt részét kiszolgáló ót céljára lejegyzi.
2. Az érintett területen az 1999.évi CXV. törvény 16.§-a szerint kell eljárni.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

27.§

Ez a rendelet a kihirdetésétől számított második hónap 1. napján lép hatályba.

Rendelkezéseit a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

Gerde, 2002. december. 16.

Rozmer Béla                                                              Dr. Bunna Gyuláné

polgármester                                                                          jegyző

Záradék:

A rendelet 2002.év12. hó18. napján kihirdetésre került.

Gerde,2002.12.18

                                                                                   Dr. Bunna Gyuláné

                                                                                               jegyző