a) a szabályozási vonalat és szabályozási szélességet,

b)² az építési övezeti és övezeti besorolást, lehatárolást és az övezeti jellemzőket,

c)³

d)⁴ a védőterületeket,

e) az egyes területek felhasználásának módját ás határát,

f) a közigazgatási és a belterületi határvonalat,

g)⁵

a)⁸ A helyi védettségű épületek törlése, vagy újabbak védetté nyilvánítása jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül, önálló önkormányzati rendelettel történhet az Önkormányzati Főépítész, ennek hiányában a Területi Főépítész szakvéleménye alapján.

b)⁹ A sajátos jogintézmények törlése, vagy újabbak bevezetése (az építésjogi követelmények és a telekalakítás kivételével) jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül, önálló önkormányzati rendelet történhet.

c)¹⁰ A szabályozási tervlapokon beépítésére szánt területként jelölt területek jelen rendelet módosítása nélkül belterületbe vonhatók.

d)¹¹ Hírközlési magaslétesítmény (adótorony) elhelyezése jelen rendelet 13. § (10) bekezdése figyelembevételével jelen rendelet módosítása nélkül engedélyezhető.

e)¹² Amennyiben a védőterületek határvonala (kiterjedése) jogszabályi változások következtében a szabályozási terven jelölttől eltér, az jelen rendelet módosítása nélkül, szakhatósági eljárás keretében pontosítható.

f)¹³ Szántó művelési ágú terület erdősítése, vagy általános mezőgazdasági területen belüli művelési ág váltás jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül történhet az illetékes szakhatóságok (a területileg illetékes Földhivatal, erdősítés esetén ezen túlmenően a Baranya Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság) beleegyező szakvéleménye alapján. Építésjogi szempontból az adott területen a tulajdoni lapra bejegyzett művelési ág szerinti előírások érvényesek.

a) az irányadó telekhatár.

b)¹⁴ a tervezett utak tengelyvonala

a) Az irányadó telekhatár jelen rendelet keretei között az érintett tulajdonosok szándékától függően, az övezeti előírások adta lehetőségeken belül módosítható javaslat.

b)¹⁶ A tervezett utak tengelyvonala, hossz- és keresztszelvényei az engedélyezési tervek készítése során pontosítandók.

a) Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a telek északi oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.

b) Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a telek keleti oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.

a)¹⁸ A kötelező elemek helye a telekhatár függvénye, véglegessé a telekalakítási eljárás lefolytatása után, a telek pontos kitűzése és földhivatali átvezetése után válik el.

a) Négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret.

b) Épületszárnyakkal tagolt (L,T stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete.

a)¹⁹ A homlokzatmagasság az építmény egyes homlokzatai terepcsatlakozása feletti vetületének átlagos magassága, melynek számítása során figyelmen kívül kell hagyni

a) Utcai épület az építési telek előkerttel meghatározott utcafrontján álló, vagy oda tervezett, az adott területhasználat fő funkciójának (itt lakó, vagy intézményi funkció) megfelelő funkciójú épület.

b) Udvari épület az utcai épület mögött, esetenként mellett álló, vagy oda tervezett, az adott területhasználat fő funkcióját kiegészítő, kiszolgáló funkciójú (gazdasági épület, garázs) épület.

a) helyi védettségű építményen közterületről látható helyen bármilyen reklám, hirdetés elhelyezése,

b) helyi védettségű építményen végzett bármilyen külső felújítási és korszerűsítési munka akkor is, ha a teherhordó szerkezetet, illetve a homlokzati megjelenést nem befolyásolja.

a) Gazdasági területen több épület egy telken való egyidejű elhelyezési igénye esetén, valamint „Kid” jelű övezetben.

a) „Kid” jelű különleges területen, valamint az „Lf-K” jelű övezet 096,63,039 hrsz. árokkal határos 100 m-es területsávján a várható magas talajvízállás miatt talajmechnikai szakvéleményt

b)²⁴

c) Lakóterületi és településközpont vegyes területi új építkezéseknél az építési engedélyezési tervnek az utcai kerítés terveit is tartalmaznia kell.

d)²⁵ Külterületi útépítés engedélyezési terveihez a terület régészeti fedettségét vizsgáló régészeti hatástanulmányt kell csatolni.

a) az építmény(ek) építéstörténeti kutatását,

b) az Önkormányzati Főépítész, ennek hiányában a Területi Főépítész eseti véleményének megkérése,

c) az építmény(ek)en még meglévő, illetve rontott homlokzat esetén az eredeti homlokzati tagozatok, részletek, valamint az eredeti arányú nyílászárók visszaállítását,

d) meghatározhatja az építmény homlokzati burkolatát, színezését-.

a) a szakhatóságként működik közre:Termőföldön történő beruházások megvalósításának és üzemeltetésének engedélyezéséhez, valamint a más célra időlegesen hasznosításra kerülő vagy hasznosított termőföld újrahasznosítására készített tervhez az 1994.évi LV.tv.70. § (2) bek. értelmében.

b) a engedélyező hatóságként működik közre: Bármilyen külterületi mezőgazdasági művelési ágba tartozó földrészleten történő tereprendezés esetén az 1994.évi LV.tv.62. § (4)bek. b)pontjának, valamint a 69. § (1) bek. a)pontjának értelmében.

a) 3 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezés esetén (feltöltés,bevágás)

b) 5 m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó építményeknél,

c) a felsoroltakon túlmenően azon esetekben, amikor a lakosság, a tervező, vagy az Önkormányzat kedvezőtlen, az altalajjal összefüggő jelenségeket észlel.

a) az építés a legszükségesebb (élet -, vagyon-, vagy közbiztonság, esetleg egészségi szempontok miatt elengedhetetlen) munkáltatok elvégzésére irányul,

b) a terv szerinti terület-felhasználás nagyobb távlatban (legalább tíz év) válik esedékessé, és végrehajtását a kérelmezett állapot nem akadályozza, és nem teszi költségesebbé,

c) a terv szerinti terület-felhasználás nagyobb távlatban (legalább tíz év) válik esedékessé, és végrehajtását a kérelmezett állapot költségesebbé teszi ugyan, de az építtető meghatározott időre vállalja a kártalanítás nélküli elbontás kötelezettségét és ezt az ingatlan-nyilvántartásba be is jegyzik.

a) a település igazgatási területét beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különböző terület-felhasználási egységekre osztja fel,

b) a beépítésre szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző építési övezetekbe,

c) a beépítésre nem szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző övezetekbe soroljuk,

d) az építési övezeteket, illetőleg övezeteket közterületekre és közterületnek nem minősülő területekre osztja.

a) a lakóterület falusias lakóterület,

b) vegyes terület településközpont vegyes terület

c) gazdasági terület kereskedelmi,szolgáltató gazdasági terület, ipari gazdasági terület,

d) különleges terület: temető területe, sportolási célú terület, idegenforgalmi célú terület

a) közlekedési és közműterület

b) zöldterület

c) erdőterület

d) mezőgazdasági terület

e) vízgazdálkodási terület

a) A település beépítésre szánt területein az építési telkek részleges közműveszítettség esetén építhetők be azzal a szigorítással, hogy a közüzemi szennyvízelvezetést (szennyvízcsatorna) biztosítani kell. A szennyvízcsatorna kiépítéséig korszerű közműpótlóként zárt szennyvíztároló alkalmazandó.

a)²⁷ Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság- védelmi előírásokat, valamint határértékeket.

a) A területen betartandó építési előírások a következők: A területen szabadonállóan, legalább 10m-es eső-, oldal-, és hátsókert megtartásával, legfeljebb 300m2 telekterület beépítésével, legfeljebb 4,0m-es építménymagassággal (amelyet harangláb, harangtorony legfeljebb 3m-rel meghaladhat) a fő funkcióhoz kapcsolódó magastetős kialakítású, hagyományos építőanyagok felhasználásával tervezett építmény (pl. ravatalozó, kápolna) helyezhető el. A terület zöldfelületi mutatója min.40%. A terület még fel nem használt részein az előfásítást, az utak, parcellák előzetes kialakítását kertészeti tervek alapján el kell végezni. A területet legfeljebb 2,0 m magas élő sövénnyel körül kell keríteni.

b) Ötven évnél régebbi síremlék lebontásához, vagy áthelyezéséhez a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatósági hozzájárulása szükséges.

a) A „Z” jelű övezet a településen található közparkok, játszóterek területe. A meglévő közparkokat legalább kertépítészeti engedélyezési terv alapján fel kell újítani. A tervezett közparkok belső elrendezését, növényesítését kertépítész szaktervező által készített engedélyezési és kiviteli tervek alapján kell kialakítani és fenntartani.

a) Az „Eg-1” jelű övezet: Az övezetben bármilyen építmény csak az erdő rendeltetésének megfelelő funkcióval, 100.000 m2-t meghaladó területű földrészleten, az Állami Erdészeti Szolgálat Pécsi Igazgatóságának bevonásával helyezhető el a következő előírások szerint:

a) Az övezet művelési ágának megfelelően hasznosítandó.

b)⁴³ Az övezetben bármilyen építmény csak az ingatlan művelési ágához kötődő funkcióval, az OTÉK szerinti területű telken és beépítettséggel helyezhető el a következő előírások szerint:

a) Az övezetben kötelező a művelési ágnak megfelelő használat és kezelés, a vegetációs időszakban a rendszeres kaszálás.

b)⁴⁹

c)⁵⁰ Az övezetben gazdasági és lakóépület a (2) bekezdés b) pontja szerinti előírások betartásával építhető.

a) Birtokközpont, illetve a hozzá tartozó kiegészítő központ az OTÉK 29. § (5)-(8) bekezdése, valamint jelen rendelet 17. § (2) bekezdés b) pont b1)-b6) alpontja előírásai szerint alakítható ki.

b) A birtokközpont határai mentén, azoktól 1,5 m távolságra a jelen rendelet 26. §-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján kertépítész szaktervező által kiválasztott, őshonos fajokból álló, legalább 10 m széles többszintes növényállomány telepítendő és tartandó fenn.

a) Az övezetben a jelenlegi művelési ág megváltoztatása tilos.

b) Az övezetben semmiféle építmény nem helyezhető el.

a) Belterületen lévő közterületeken

b) Külterületen lévő közterületeken

a) Árusítópavilon legfeljebb 6,0m2 alapterülettel, legfeljebb 3,0 m-es építménymagassággal, magastetős kialakítással, hagyományos építőanyagok felhasználásával létesíthető.

b) A közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek a település teljes területén egységes kialakításúak legyenek, az építmények legfeljebb 15m2 építőanyagok felhasználásával létesíthetők.

c) Zöldterületen épület nem helyezhető el.

a)⁵¹ A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik. (Jelenleg: 1995.évi LIII. törvény és a természet védelméről szóló 1996.évi LIII. törvény tartalmazza.)

b)⁵² Újabb területek belterületbe vonása, a termőföldön történő beruházások a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévő talajvédelmi létesítmények működőképességét. A beruházások megvalósítása és üzemeltetése során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. (Jelenleg: 1994.évi LV. törvény 70. §-a szerint.)

c)⁵³ A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján történhet , a szakhatóságok előírása szerint. (Jelenleg: a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005.(XII.25.) Kormányrendelet, vagy a „telepengedély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a 80/1999.(VI.11.) Korm. rendelet határozza meg.)

d)⁵⁴ Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítése. A szennyvízcsatorna kiépítéséig korszerű közműpótlóként zárt szennyvíztároló, vagy szennyvíztisztító berendezés alkalmazandó. (Jelenleg: A felszín alatti vizek védelméről szóló,a 367/2004.(XII.26.) Korm. rendelettel módosított 219/2004.(VII.21.) Kormányrendelet, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004.(VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló, a 7/2005.(III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004.(XII.25.) KvVM rendelet szerint.)

e)⁵⁵ A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni. (Jelenleg: A vízgazdálkodásról szóló 1995.évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni.)

f)⁵⁶ A „nagyvízi” medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell. (Jelenleg: A vízügyi követelményeket a 21/2006.(I.31.) Kormányrendelet tartalmazza.)

g)⁵⁷ A vizek és közcélú vízilétesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell. (Jelenleg: A követelményeket a 120/1999.(VIII6.) Kormányrendelet tartalmazza.)

h)⁵⁸ Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése. (Jelenleg: A levegővédelmével kapcsolatosan kiadott 21/2001.(II.14.) Korm. rendelet 5. §-a szerint.)

i)⁵⁹ Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni. (Jelenleg: A levegővédelmi övezet meghatározását a 21/2001.(II.14.) Korm. rendelet 6. §-a és 2.sz. melléklete szerint kell elvégezni.)

j)⁶⁰ A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket.(Jelenleg: A hulladék-gazdálkodásról szóló 2000.évi XLIII. törvény elvárásai figyelembe vételével.)

a)⁶¹ A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket. (Jelenleg: A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás szabályait a 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet határozza meg.)

b)⁶² Gerde a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetésének engedélyezés során megállapított feltételek szerint- engedély alapján- történhet. (Jelenleg: a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetésének engedélyezése a felszín alatti vizek védelméről szóló, a 367/2004.(XII.26.) Korm. rendelettel módosított 219/2004.(VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló, a 7/2005.(III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004.(XII.25.) KvVM rendelet előírásai szerint történhet.)

c)⁶³ Erdőterületeket érintő beruházások során az erdő védelméről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. (Jelenleg: az 1996.évi LIV. törvény és a 29/1997.(IV.30.) FM rendelet szerint.)

d)⁶⁴ A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint. (Jelenleg: a „telepengedély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a 80/1999.(VI.11.) Korm. rendelet határozza meg.)

e)⁶⁵ Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró,határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít. (Jelenleg: az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló többször módosított 4/1997.(I.22.) Kormányrendelet 17. §(4) bekezdése és 18. §-a.)

f)⁶⁶ Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. (Jelenleg: az 1994.évi LV. törvény 70. §-ának előírásai szerint.)

g)⁶⁷ A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében érvényesíteni kell az előírásokat és a „helyes mezőgazdasági gyakorlat” szabályait. (Jelenleg: a 27/2006.(II.7.) Kormányrendelet és a 49./2001.(IV.3.) Korm. rendelet és az 1.sz. melléklete szerint.)

h)⁶⁸ Gerde településen az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti volumenben és az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával építhetők állattartó létesítmények.

i)⁶⁹ A hulladékok elhelyezéséről –különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra- gondoskodni kell. Hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról. (Jelenleg: a hulladékok elhelyezésével, ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységek végzése során a hulladékgazdálkodásról szóló 2000.évi XLIII. törvény és a 98/2001.(VII.15.) Kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni és betartani, illetve a hulladékgazdálkodási törvény végrehajtására hatályba kerülő jogszabályokat. A hulladékok jegyzékét a többször módosított 16/2001.(VII.18.) KöM rendelet tartalmazza.)

j)⁷⁰ Az engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia kell az építési és bontási hulladékok kezelésére, a keletkezett hulladékok mennyiségének tervezésére és elszámolására, azaz építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos tevékenységre vonatkozó tervlapokat. (Jelenleg: az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004.(VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet 2. és 3. sz. melléklete tartalmazza.)

a) a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,

b) közérdeket nem sért,

c) az építmények csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszik igénybe és biztosított, hogy az építmények a telek területe nélkül nem idegeníthetők el.

a) A települési önkormányzat közérdekű célok megvalósítása érdekében elővásárlási jogot állapít meg a következő ingatlanokra: 030/3 , 030/7 , 030/8 és 080/22 hrsz. ingatlanokra lakóterület céljára, 030/2 hrsz. ingatlanra idegenforgalmi funkciójú különleges terület, 62 hrsz. ingatlanra idegenforgalmi funkciójú különleges terület céljára

b) Az érintett területeken az 1999.évi CXV. törvény 15. §-a szerint kell eljárni.

a) Beépítési kötelezettség: A helyi építési szabályzat a tervszerű telekgazdálkodás, a beépítés helyes sorrendje és a településkép előnyösebb kialakítása érdekében az alábbi beépítetlen lakóterületekre a telekvásárlástól számított 3 éven belüli beépítési kötelezettséget állapít meg: Az Lf-1 jelű építési övezetekben

b) Beültetési kötelezettség: A helyi építési szabályzat a közérdekű környezetalakítás céljából az alábbi ingatlanokon az övezeti előírásokban meghatározott módon és telekrészen jelen rendelet jóváhagyásától számított 2 éven belül elvégzendő beültetési kötelezettséget ír elő: Minden meglévő ipari gazdasági területen fekvő ingatlanon. Minden meglévő kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen fekvő ingatlanok. A helyi építési szabályzat a közérdekű környezetalakítás céljából az alábbi ingatlanokon az övezeti előírásokban meghatározott módon és telekrészen a használatbavételi engedély megadásának feltételeként elvégzendő beültetési kötelezettséget ír elő: Minden újonnan beépítésre kerülő ipari gazdasági területen fekvő ingatlanon. Minden újonnan beépítésre kerülő, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen fekvő ingatlanon. Birtokközpont, valamint a hozzá tartozó kiegészítő központ területén. A beültetési kötelezettség az érintett területeken az 1997.évi LXXVIII. törvény és módosítása szerint kell eljárni.

a) A települési önkormányzat a VG-2 tervlapon Köu-6 övezet jellel ellátott utak szabályozási vonallal lehatárolt részét kiszolgáló ót céljára lejegyzi.

b) Az érintett területen az 1999.évi CXV. törvény 16. §-a szerint kell eljárni.