Gerde Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2007 (X.25.) önkormányzati rendelete

a helyi építési szabályzatról szóló 10/2002.(XII.16.) sz. rendelet módosításáról

Hatályos: 2007. 10. 25- 2007. 10. 25

Gerde Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2007 (X.25.) önkormányzati rendelete

a helyi építési szabályzatról szóló 10/2002.(XII.16.) sz. rendelet módosításáról1

2007.10.25.

Gerde község Képviselő-testülete az 1997.évi LXXVIII. törvény 6. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a község helyi építési szabályzatáról szóló 10/2002.(XII.16.) sz. rendeletét a következők szerint módosítja:

1. § A rendelet 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, építményt,építményrészt, épületet tervezni,kivitelezni ,építeni,átalakítani,bővíteni ,felújítani,helyreállítani ,korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani ,valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások megtartása mellett csak és kizárólag e rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek (VG-1 jelű , 1:10000 m.a . , valamint a VG-2 és VG-2-M jelű, 1:2000 m.a . tervlapok ) együttes alkalmazhatóságával szabad. A rendeletben nem szabályozott esetekben a 36/2002.(III.7.) Korm. rendelettel módosított 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban OTÉK) előírásai szerint kell eljárni.”

2. § A rendelet 2. § helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„2. § (1) A szabályozási terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:
a) a szabályozási vonalat és a szabályozási szélességet,
b) az építési övezeti és övezeti besorolást, lehatárolást és az övezeti jellemzőket,
c) a védőterületeket
d) az egyes területek felhasználásának módját és határát,
e) a közigazgatási és a belterületi határvonalat
(2) Bontásból eredő új építéseknél a kötelező erejű utcai építési vonal a lebontott épület utcai homlokvonalával azonos, ha a szabályozási terv, vagy a vonatkozó övezeti előírás másképp nem rendelkezik.
(3) A kötelező elemektől valóeltérés csak e rendelet, ill. a szabályozási terv módosításával történhet.
(4) Jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül változtatható szabályozási elemek
a) A helyi védettségű épületek törlése, vagy újabbak védetté nyilvánítása jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül, önálló önkormányzati rendelettel történhet az Önkormányzati Főépítész, ennek hiányában vezető tervezői jogosultsággal rendelkező építész szakvéleménye alapján.
b) A sajátos jogintézmények törlése, vagy újabbak bevezetése (az építésjogi követelmények és a telekalakítás kivételével) jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül, önálló önkormányzati rendelet történhet.
c) A szabályozási tervlapokon beépítésére szánt területként jelölt területek jelen rendelet módosítása nélkül belterületbe vonhatók.
d) Hírközlési magaslétesítmény (adótorony) elhelyezése jelen rendelet 13. § (10) bekezdése figyelembevételével jelen rendelet módosítása nélkül engedélyezhető.
e) Amennyiben a védőterületek határvonala (kiterjedése) jogszabályi változások következtében a szabályozási terven jelölttől eltér, az jelen rendelet módosítása nélkül, szakhatósági eljárás keretében pontosítható.
f) Szántó művelési ágú terület erdősítése, vagy általános mezőgazdasági területen belüli művelési ág váltás jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül történhet az illetékes szakhatóságok (a területileg illetékes Földhivatal, erdősítés esetén ezen túlmenően a Baranya Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság) beleegyező szakvéleménye alapján. Építésjogi szempontból az adott területen a tulajdoni lapra bejegyzett művelési ág szerinti előírások érvényesek.
(5) A szabályozási terven jelölt irányadó szabályozási elemek a következők:
a) az irányadó telekhatár,
b) a tervezett utak tengelyvonala.
(6) Az irányadó szabályozási elemek vagy a szabályozási elemek vagy a szabályozás lehetséges változatára utalnak, vagy pontosításuk továbbtervezést igényel. Az ezektől való eltérés a jelen rendeletben foglalt rendelkezések keretei között a rendelet, ill. a szabályozási terv módosítása nélkül engedélyezhető.
(7) Az irányadó szabályozási elemek a következőképpen értelmezendők:
a) Az irányadó telekhatár jelen rendelet keretei között az érintett tulajdonosok szándékától függően, az övezeti előírások adta lehetőségeken belül módosítható javaslat.
b) A tervezett utak tengelyvonala, hossz- és keresztszelvényei az engedélyezési tervek készítése során pontosítandók.
(8) Az építési hely értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén:
a) Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a telek északi oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.
b) Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a telek keleti oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.
(9) A kötelező elemek értelmezése irányadó telekhatárral lehatárolt építési telken:
a) A kötelező elemek helye a telekhatár függvénye, véglegessé a telekalakítási eljárás lefolytatása után, a telek pontos kitűzése és földhivatali átvezetése után válik el.
(10) Az övezeti előírásokban szereplő épületszélesség fogalom értelmezése:
a) Négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret.
b) Épületszárnyakkal tagolt (L, T stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete.
(11) Az övezeti előírásokban szereplő homlokzatmagasság fogalom értelmezése:
a) A homlokzatmagasság az építmény egyes homlokzatai terepcsatlakozása feletti vetületének átlagos magassága, melynek számítása során figyelmen kívül kell hagyni
a1) a kémények, szellőzőkürtők, tetőszerelvények magasságát.
a2) a vizsgált homlokzatfelülettől 12 m-nél távolabbi (hátrább álló) építményrészeket.
a3) a vizsgált homlokzatfelület vízszintes összhosszának egyharmadát meg nem haladó összhosszúságú és legfeljebb 3 m magasságú tetőfelépítmény, építményrész, attika ,álló tetőablak stb.,a terepbevágás mögötti homlokzatrész magasságát,
a4) a magastető és és oromfalainak 6m-t meg nem haladó magasságú részét. A gömb, félgömb, donga, vagy sátortető alakú építmények homlokzatmagasságát, ha az a 12m magasságot nem haladja meg, a vetületmagasság felében, 12 m magasságot meghaladja, a vetületmagasság 6 m-rel csökkentett értékében kell meghatározni.
(12) Az lakóterületi övezeti előírásokban szereplő utcai épület és udvari épület fogalom értelmezése:
a) Utcai épület az építési telek előkerttel meghatározott utcafrontján álló, vagy oda tervezett, az adott területhasználat fő funkciójának (itt lakó, vagy intézményi funkció) megfelelő funkciójú épület.
b) Udvari épület az utcai épület mögött, esetenként mellett álló, vagy oda tervezett, az adott területhasználat fő funkcióját kiegészítő, kiszolgáló funkciójú (gazdasági épület, garázs) épület.

3. § (1) A rendelet 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Gip-2 jelű ipari gazdasági területen telekalakítási igény esetén telektömbönként a teljes tömbre kiterjedő telekalakítási tervet kell készíteni.”

(2) A rendelet 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3)Többlépcsős engedélyezési eljáráshoz kötött építések
a) Gazdasági területen több épület egy telken való egyidejű elhelyezési igénye esetén, valamint „Kid” jelű övezetben.
- 1.lépcső: a telek beépítésével kapcsolatos követelményeket, illetve az építészeti követelményeket tisztázó elvi építési engedélyezési terv
- 2. lépcső: építési engedélyezési terv
b) „Gip-2” jelű építési övezetben a 044/4, 044/7-9 hrsz. területén és a 044/1 hrsz. szántó művelési ágú részén (tervezett fermentáló üzem)
2.lépcső ( elvi építési engedélyezési terv) : a területet délről érintő ökológiai folyosó, a lehetséges régészeti érintettség miatt az illetékes államigazgatási szervek ( Dél-dunántúli Környezetvédelmi,Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Pécs Bányakapitányság, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, továbbá szakértő szervezetként a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság) bevonásával vizsgálni kell a terület természeti állapotát, az igénybevett kőzettér állapotát, a terület esetleges régészeti érintettségét. A tervben a konkrét igények és lehetőségek ismeretében, a vonatkozó övezeti előírások figyelembevételével határozandók meg a beépítésre szánt – nem szánt területek. Mindezekhez a bevonásra kerülő államigazgatási szervek által előírt szakági alátámasztó munkarészeket el kell készíteni.
- 2.lépcső: építési engedélyezési terv

4. § (1) A rendelet 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az e rendelet 3. §-ában elvi építési,illetve építési engedélyhez kötött építési munkák esetében kétlépcsős engedélyezési eljárás esetén az elvi építési,egylépcsős engedélyezési eljárás esetén az építési engedélykérelmekhez a külön jogszabályban rögzített tartalmi követelményeken túlmenően a következő műszaki munkarészeket kell csatolni:

a) „Kid” jelű különleges területen, valamint az „Lf-K” jelű övezet 096,63,039 hrsz. árokkal határos 100 m-es területsávján a várható magas talajvízállás miatt talajmechanikai szakvéleményt

b) Lakóterületi és településközpont vegyes területi új építkezéseknél az építési engedélyezési tervnek az utcai kerítés terveit is tartalmaznia kell.

c) Külterületi útépítés engedélyezési terveihez a terület régészeti fedettségét vizsgáló régészeti hatástanulmányt kell csatolni.”

(2) A rendelet 4. §(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(8) Természeti értéket képviselő területen az építési engedélyezési eljárásba a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget szakhatóságként be kell vonni.

5. § A rendelet 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Környezetterhelési határértékek
a) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság- védelmi előírásokat, valamint határértékeket.

(Jelenleg: Az új létesítmény kialakításánál a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél a levegő védelmével kapcsolatosan kiadott és többször módosított 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A légszennyezettségi határértékeit a szintén többször módosított 14/2001.(V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet tartalmazza. Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról a 10/2001.(IV.19.) KöM, a 140kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a 23/2001.(XI.13.) KöM rendelet rendelkezik.)

b) Élővízbe bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket be kell tartani. (Jelenleg: A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló. módosított 220/2004.(VII.21.) Kormányrendelet és a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004.(XII.25.) KvVM rendelet szerint.)
c) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken.

(Jelenleg: Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység létesíthetésének, illetve üzemeltetésének zajkibocsátási, zajterhelési határértékeit, a zajtól védendő területeken a 8/2002.(III.22.) KöM-EüM együttes rendeletet 1.sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátásai határérték megállapításának az alapja.)

d) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését.

(Jelenleg: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002.(III.22.) KöM-EüM. együttes rendelet 3.sz. melléklete tartalmazza.)

e) Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni.

(Jelenleg: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002.(III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3.sz. melléklete tartalmazza.)

f) Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket.

(Jelenleg: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002.(III.22.)KöM-EüM együttes rendelet 4.sz melléklete tartalmazza.)

6. § A rendelet 8. § bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:
a) Az „Lf-K” jelű építési övezet

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

lakásszám

max.2db

legkisebb telekterület

800m2

legkisebb utcai telekszélesség

kialakult 11 m,újonnan kialakítható 18m

beépítési mód

oldalhatáron álló

legnagyobb beépítettség

30%,de legfeljebb 500 m2

építménymagasság

utcai épület esetében 3,00 m /5,00 m udvari épület esetében 2,00/5,00m
(ezen belül az utcai homlokzat magassága a történetileg kialakult utcaképhez igazodjon)

előkert

a kialakult utcaképhez igazodjon

legkisebb oldalkert

OTÉK szerint (Ld. 4. § (4) bekezdést is)

legkisebb hátsókert

utcafronttól számított 80m építhető be, de legalább 6m

zöldfelület mutató

min.40%

Épületekre vonatkozó megkötések

tetőidom és hajlásszög

magastető 35-42 fok hajlásszöggel,fő tetőgerinc az utcában kialakult állapothoz igazodjon.

tetőhéjalás

elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag

utcai kerítés

épített jellegű, legfeljebb 1,7m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával
b) Az „Lf-1” jelű építési övezet

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

lakásszám

max. 2db

legkisebb telekterület

1000m2

legkisebb utcai telekszélesség

18m

beépítési mód

oldalhatáron álló

legnagyobb beépítettség

30%,de legfeljebb 500 m2

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

utcai épület esetében 3,00 m /5,00 m udvari épület esetében 2,00/4,50m

legkisebb előkert

4 m, ezen túlmenően az utcai építési vonal utcai telekhatártól mért távolsága 4-6 m között változhat

legkisebb oldalkert

OTÉK szerint

legkisebb hátsókert

utcafronttól számított 80m építhető be, de legalább 6m

zöldfelület mutató

min.40%

Épületekre vonatkozó megkötések

tetőidom és hajlásszög

magastető 35-42 fok hajlásszöggel,fő tetőgerinc az utcára merőleges,ami az utcafronton az utcával párhuzamosan befordulhat. Udvari keresztszárny építhető.

tetőhéjalás

elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag

utcai kerítés

épített jellegű, legfeljebb 1,7m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával

7. § A rendelet 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:
a) A „Vt-„ jelű építési övezet

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

legkisebb telekterület

900m2

legkisebb utcai telekszélesség

14m

beépítési mód

oldalhatáron álló

legnagyobb beépítettség

50%, de legfeljebb 800m2

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

utcai épület esetében 3,00 m /5,00 m udvari épület esetében 2,00/5,00m
(ezen belül az utcai homlokzat magassága a történetileg kialakult utcaképhez igazodjon)

legkisebb előkert

a kialakult utcaképhez igazodjon

legkisebb oldalkert

OTÉK szerint

legkisebb hátsókert

utcafronttól számított 80m építhető be, de legalább 3m

zöldfelület mutató

min.30%

Épületekre vonatkozó megkötések

tetőidom és hajlásszög

magastető 35-42 fok hajlásszöggel,fő tetőgerinc az utcában kialakult állapothoz igazodjon.

tetőhéjalás

elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag

utcai kerítés

épített jellegű, legfeljebb 1,7m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával

8. § A rendelet 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A terület a szabályozási terven jelölt építési övezetekre tagolódik. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:
a) „Gip-1” jelű építési övezet – egyéb ipari terület az OTÉK 20. § (4) szerinti tevékenységek számára

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

legkisebb telekterület

1500m2

legkisebb utcai telekszélesség

30m

beépítési mód

szabadonálló

legnagyobb beépítettség

50%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

2,00 m / 9,00 m
(Technológiai jellegű építmény építménymagassága technológiai és műszaki indoklás alapján ettől eltérhet)

legkisebb előkert

10m ( az előkertben legfeljebb 15m2 beépített alapterületű és legfeljebb 3,5m építménymagasságú portaépület elhelyezhető)

legkisebb oldalkert

6m

legkisebb hátsókert

10m

zöldfelület mutató

min.25%

utcai kerítés

épített jellegű,legfeljebb 1,8 m magas kerítés
b) „Gip-2” jelű építési övezet – jelentős mértékű zavaró hatású terület

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

legkisebb telekterület

2500 m2

legkisebb utcai telekszélesség

30m

beépítési mód

szabadonálló

legnagyobb beépítettség

30%

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

2,00 m / 9,00 m
(Technológiai jellegű építmény építménymagassága technológiai és műszaki indoklás alapján ettől eltérhet)

legkisebb előkert

10m ( az előkertben legfeljebb 15m2 beépített alapterületű és legfeljebb 3,5m építménymagasságú portaépület elhelyezhető)

legkisebb oldalkert

6m

legkisebb hátsókert

10m

zöldfelület mutató

min.40%

utcai kerítés

épített jellegű,legfeljebb 1,8 m magas kerítés

9. § (1) A rendelet 13. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(10) A település területén távközlési, illetve hírközlési magasépítmény ( adótorony) helyének kijelölése a hatályos jogszabályok és a vonatkozó szabványok előírásain túlmenően az alábbi feltételekkel történhet:

a) Adótorony a település szabályozási terv szerint belterületén, illetve külterületi természeti értéket képviselő földrészletein ( gyepek,rétek,legelők) nem helyezhető el.”

(2) A rendelet 13. § a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) Nem vonalas jellegű közmű – (pl: szennyvíz-átemelő, vízmű kút, megfigyelő kút, gázfogadó állomás, transzformátorállomás,víz nyomásfokozó berendezés stb.) vagy közlekedési létesítmény (pl. autóbusz megálló) az illetékes szakhatóságok beleegyező véleménye alapján, a külön jogszabályokban rögzített védőtávolságok betartása mellett bárhol elhelyezhető, azok számára a technológiai előírásoknak megfelelő, az adott építési övezeti, illetve övezeti előírásokban rögzített minimális telekterületnél kisebb telek kialakítható.”

10. § A rendelet 17. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az „Má-1” jelű övezetbe a szántóföldek területe tartozik.

a) Az övezet művelési ágának megfelelően hasznosítható.

b) Az övezetben bármilyen építmény csak az ingatlan művelési ágához kötődő funkcióval, az OTÉK szerinti területű telken és beépítettséggel helyezhető el a következő előírások szerint:

b1) Gazdasági épület elhelyezése esetén az ingatlan gépjárművel történő megközelítése köz-,vagy magánútról , lakóépület elhelyezése esetén ezen túlmenően a vízellátás közművezetékről, vagy a közegészségügyi szakhatóság által igazolt vízminőséget biztosító helyi ellátással, valamint a villamosenergia ellátás az engedélyezés idejére biztosított legyen.
b2) A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kezelésére egyedi közműpótló létesítmény (zárt tározó, vagy szennyvíztisztító berendezés) alakítandó ki.
b3)Az épületeket szabadonállóan, 10-10 m-es elő-, oldal-, és hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.
b4)Az épületek tömege,fedése, szín-és formavilága a hagyományos táj látványát ne rontsa.
b5)Gazdasági épület kialakításának feltételei: Az épület földszintes,legfeljebb 7,5 m építménymagasságú lehet (Id. még 4. § (3) bekezdést is.)
b6)Lakóépület kialakításának feltételei: Az épület legfeljebb 4,5 m építménymagasságú lehet. Az épület szélességi mérete a 8,5 m-t nem haladhatja meg.

(3) Az „Má-2” jelű övezet a gyepfelületek ( rét,legelő,kaszáló,) területe.

a) Az övezetben kötelező a művelési ágnak megfelelő használat és kezelés, a vegetációs időszakban a rendszeres kaszálás.

b) Az övezetben gazdasági és lakóépület a (2) bekezdés b) pontja szerinti előírások betartásával építhető.”

11. § A rendelet 22. § helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„ (1) Általános követelmények
a) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik.

(Jelenleg: 1995.évi LIII. törvény és a természet védelméről szóló 1996.évi LIII. törvény tartalmazza.)

b) Újabb területek belterületbe vonása, a termőföldön történő beruházások a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévő talajvédelmi létesítmények működőképességét. A beruházások megvalósítása és üzemeltetése során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

(Jelenleg: 1994.évi LV. törvény 70. §-a szerint.)

c) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok) , valamint a telepengedély alapján történhet , a szakhatóságok előírása szerint.

(Jelenleg: a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005.(XII.25.) Kormányrendelet, vagy a „telepengedély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a 80/1999.(VI.11.) Korm. rendelet határozza meg.)

d) Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítése. A szennyvízcsatorna kiépítéséig korszerű közműpótlóként zárt szennyvíztároló, vagy szennyvíztisztító berendezés alkalmazandó.

(Jelenleg: A felszín alatti vizek védelméről szóló,a 367/2004.(XII.26.) Korm. rendelettel módosított 219/2004.(VII.21.) Kormányrendelet, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004.(VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló, a 7/2005.(III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004.(XII.25.) KvVM rendelet szerint.)

e) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.

(Jelenleg: A vízgazdálkodásról szóló 1995.évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni.)

f) A „nagyvízi” medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.

(Jelenleg: A vízügyi követelményeket a 21/2006.(I.31.) Kormányrendelet tartalmazza.)

g) A vizek és közcélú vízilétesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell.

(Jelenleg: A követelményeket a 120/1999.(VIII6.) Kormányrendelet tartalmazza.)

h) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

(Jelenleg: A levegővédelmével kapcsolatosan kiadott 21/2001.(II.14.) Korm. rendelet 5. §-a szerint.)

i) Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni.

(Jelenleg: A levegővédelmi övezet meghatározását a 21/2001.(II.14.) Korm. rendelet 6. §-a és 2.sz. melléklete szerint kell elvégezni.)

j) A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket.

(Jelenleg: A hulladék-gazdálkodásról szóló 2000.évi XLIII. törvény elvárásai figyelembe vételével.)

(2) Speciális eljárási szabályok
a) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket.

(Jelenleg: A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás szabályait a 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet határozza meg.)

b) Gerde a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetésének engedélyezés során megállapított feltételek szerint- engedély alapján- történhet.

(Jelenleg: a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetésének engedélyezése a felszín alatti vizek védelméről szóló, a 367/2004.(XII.26.) Korm. rendelettel módosított 219/2004.(VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló, a 7/2005.(III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004.(XII.25.) KvVM rendelet előírásai szerint történhet.)

c) Erdőterületeket érintő beruházások során az erdő védelméről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

(Jelenleg: az 1996.évi LIV. törvény és a 29/1997.(IV.30.) FM rendelet szerint.)

d) A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint.

(Jelenleg: a „telepengedély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a 80/1999.(VI.11.) Korm. rendelet határozza meg.)

e) Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró,határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít.

(Jelenleg: az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló többször módosított 4/1997.(I.22.) Kormányrendelet 17. §(4) bekezdése és 18. §-a.)

f) Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

(Jelenleg: az 1994.évi LV. törvény 70. §-ának előírásai szerint.)

g) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében érvényesíteni kell az előírásokat és a „helyes mezőgazdasági gyakorlat” szabályait.

(Jelenleg: a 27/2006.(II.7.) Kormányrendelet és a 49./2001.(IV.3.) Korm. rendelet és az 1.sz. melléklete szerint.)

h) Gerde településen az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti volumenben és az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával építhetők állattartó létesítmények.
i) A hulladékok elhelyezéséről –különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra- gondoskodni kell. Hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról.

(Jelenleg: a hulladékok elhelyezésével, ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységek végzése során a hulladékgazdálkodásról szóló 2000.évi XLIII. törvény és a 98/2001.(VII.15.) Kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni és betartani, illetve a hulladékgazdálkodási törvény végrehajtására hatályba kerülő jogszabályokat. A hulladékok jegyzékét a többször módosított 16/2001.(VII.18.) KöM rendelet tartalmazza.)

j) Az engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia kell az építési és bontási hulladékok kezelésére, a keletkezett hulladékok mennyiségének tervezésére és elszámolására, azaz építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos tevékenységre vonatkozó tervlapokat.

(Jelenleg: az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004.(VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet 2. és 3. sz. melléklete tartalmazza.)

12. § (1) Ez a rendelet 2007.10.25. lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

(2) Ez a rendelet az építtető kérésére a hatálybalépés napján folyamatban lévő ügyekben is alkalmazható.

1

Az önkormányzati rendelet a 2010. évi CXXX. törvény 12/B. §-a alapján hatályát vesztette 2007. október 26. napjával.