Pécsbagota Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IX. 27.) önkormányzati rendelete
Az önkormányzat vagyonáról
Hatályos: 2012. 02. 29Pécsbagota Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IX. 27.) önkormányzati rendelete
Az önkormányzat vagyonáról
Pécsbagota Község Önkormányzat Képviselő-testülete A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 79. §-ának b) pontja, valamint a 80. § (1) bekezdése alapján, az ott biztosított felhatalmazás szerint – figyelembe véve Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 108. § (1) és (2) bekezdésében, valamint az Egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény rendelkezéseit – az alábbi rendeletet alkotja az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről:
I.fejezet
Az önkormányzat vagyona, a vagyon csoportosítása
Az önkormányzat vagyona, a rendelet hatálya
1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed az önkormányzati vagyonra, beleértve:
2. § A rendelet hatálya – jogszabály alapján – nem terjed ki a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére.
Az önkormányzati vagyon csoportosítása
3. §1 (1) Az önkormányzati vagyon áll: törzsvagyonból és üzleti vagyonból
(2) az önkormányzat törzsvagyona
a) a törvény alapján az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló vagyon
b) törvény vagy önkormányzati rendelet alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon
c) amelyet törvény vagy önkormányzati rendelet korlátozottan forgalomképes vagyonelemként állapít meg.
4. § (1) Az önkormányzat vagyona forgalomképesség alapján lehet:
a) forgalomképtelen
b) korlátozottan forgalomképes,
c) forgalomképes.
(2) A forgalomképtelennek besorolt önkormányzati vagyontárgy, illetve vagyonrész nem elidegeníthető, nem megterhelhető, vállalkozásba, gazdasági társaságba nem vihető.
5. § Az önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen, illetve korlátozottan forgalomképes lehet.
6. § Az önkormányzat egyéb vagyona körébe a forgalomképes vagyonelemek tartoznak.
7. § Az önkormányzat törzsvagyonába azok a vagyonelemek tartoznak, amelyek közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálják.
8. §2 (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona a következő elemekből áll:
9. § (1) A önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonát – más jogszabályok szerint – a következő vagyonelemek jelentik:
10. § Az önkormányzat egyéb vagyonát jelenti mindazon vagyon, amely nem tartozik az önkormányzat törzsvagyonába.
11. § Az önkormányzat egyéb vagyona forgalomképes.
II.fejezet
A vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása
12. § (1) A helyi önkormányzatot – a jogszabályban meghatározott eltérésekkel – megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelességek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.
(2) A helyi önkormányzat jogi személy. Az önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatok és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.
(3) A képviselő-testületet a polgármester képviseli.
(4) A képviselő-testület a (2) bekezdésben megjelölt hatásköreit az e rendeletben meghatározottak szerint a polgármesterre ruházza.
(5) A tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatok és hatáskörök pontos meghatározását e rendelet tartalmazza.
13. § (1) Vagyont értékesíteni 5.000.000,- Ft értékhatár felett versenytárgyalás útján lehet. A versenytárgyalásnak nyilvánosnak – indokolt esetben zártkörűnek – kell lennie. Vagyont értékesíteni a versenytárgyaláson a legjobb ajánlatot tévő részére lehet.
(2) Nem lehet értékesíteni az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe sorolt vagyont.
(3) Feltételekkel lehet értékesíteni – a 9. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint – az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyont.
(4) Az egyéb vagyon az alábbiak szerint értékesíthető:
a) A képviselő-testület a 1.000.000,- Ft – 5.000.000,- Ft értékhatárok közé eső vagyon értékesítéséről a megyei lapban való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt, 100.000,- Ft – 1.000.000,- Ft értékhatárok között a helyben szokásos módon hirdetik meg a vételi ajánlattétel jogát, s a képviselő-testület ez esetben is legjobb ajánlattevő javára dönt.
b) A polgármester – a képviselő-testület által átruházott hatáskörében – dönt 1.000.000,- Ft értékhatárt el nem érő vagyon értékesítéséről. A polgármester a döntéséről a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.
14. § (1) Az önkormányzat vagyonát ingyenesen átruházni az e rendeletben meghatározottak szerint lehet.
(2) A forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó vagyont ingyenesen átruházni nem lehet.
(3) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartozó vagyont ingyenesen átruházni – a 9. § (2) bekezdésben meghatározottak szerint – lehet.
(4) A önkormányzat egyéb vagyonába tartozó vagyon az alábbi feltételekkel ruházható át ingyenesen:
a) 100.000 Ft feletti – ingó és ingatlan, illetve vagyoni értékű jogok fogalomkörébe tartozó – vagyon, valamint a b) pontban nem meghatározott esetekben az ingyenes átruházásáról a képviselő-testület dönt.
b) 100.000 Ft-ot el nem érő ingyenes vagyonátruházásról a polgármester dönthet az alábbi feltételek betartásával:
15. § Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona nem terhelhető meg.
16. § 4Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona az intézmények, középületek kivételével nem terhelhető meg. Az intézmények, középületek a képviselő-testület minősített többséggel hozott döntése alapján terhelhetőek meg.
17. § Az önkormányzat forgalomképes egyéb vagyona megterhelhető. A vagyon megterhelése – értékhatár nélkül – a képviselő-testület joga.
18. § (1) Az önkormányzat saját felelősségére vállalkozási tevékenységet folytathat. A vállalkozás folytatására az önkormányzat vonatkozásában kizárólag a költségvetési alapokmány szerint kerülhet sor.
(2) Az önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.
(3) Az önkormányzat olyan vállalkozásban nem vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.
19. § Az önkormányzat forgalomképtelen vagyona vállalkozásba nem vihető be.
20. § Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyona a 9. § (2) bekezdésében, valamint az alábbiakban meghatározott feltételek betartása mellett vihető be vállalkozásba:
a) A közművek által megtestesített önkormányzati vagyon a vagyonátadási törvényből kifolyólag vesz részt vállalkozásban, a különböző gazdasági társaságban megjelenő részesedés formájában. A vagyonnal kapcsolatos tulajdonjog gyakorlására a jogszabályok, illetve a 23-25. §-ok alapján kerülhet sor.
b) Az intézmények és középületek, a műemlék épületek, a védett természeti értékek, a muzeális emlékek, mint vagyontárgyak nem szolgálhatnak közvetlen vállalkozási célt.
21. § Az önkormányzat egyéb vagyona vállalkozásba vihető.
22. § Az önkormányzat vagyonának vállalkozásba viteléről értékhatártól függetlenül az önkormányzat képviselő-testülete dönt.
23. § (1) Az önkormányzat a vagyonátadási törvények alapján vagyonával a közműveket – beleértve a gyógyszertári központokat is – működtető gazdasági társaságok tagjává vált.
(2) Az önkormányzat vagyona megjelenik részvény, üzletrész, esetleg vagyoni betét formájában.
24. § Az önkormányzat a kötelező feladatainak ellátásra gazdasági társaságban részt vehet. Betéti társaságnak csak kültagja lehet.
25. § A vállalkozással kapcsolatos minden jogosítványt, beleértve a részesedésekkel (részvények, üzletrészek, vagyoni betétek) kapcsolatos döntéseket a képviselő-testület határozza meg.
26. § Az önkormányzati vagyon használat, illetve hasznosítás jogát átengedni 1.000.000 Ft érték felett versenytárgyalás útján lehet.
27. § A használat és a hasznosítási jog átadása történhet ingyenesen, illetve visszteher mellett.
28. § A használat és a hasznosítási jog átadása történhet az adott vagyon koncessziós szerződéssel való üzemeltetésével, illetve más egyéb bérleti jogviszonnyal.
29. § Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának használati, illetve hasznosítási jogát átengedni csak az alábbi módon és esetekben lehet:
a) koncessziós szerződéssel, jogszabály, illetve e rendelet szerint;
b) az önkormányzat külön rendeletében meghatározottak szerint (pl. közterület-foglalás, parkolási rendelet alapján).
30. § Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának használati, illetve hasznosítási jogát – a 9. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek megtartása mellett – át lehet engedni:
a) koncessziós szerződéssel,
b) bérleti szerződéssel jogszabályban rögzített feltételek mellett a 33-34. § betartásával, illetve önkormányzati rendelet alapján.
31. § Az önkormányzat forgalomképes egyéb vagyonának használati, illetve hasznosítási jogát – ideiglenesen – át lehet engedni:
a) koncessziós szerződéssel,
b) bérleti szerződéssel,
használati díj ellenében.
32. § (1) A képviselő-testület az 1.000.000 Ft értékhatár feletti vagyon használati, illetve hasznosítási jogának átengedéséről a megyei lapban való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt.
(2) A képviselő-testület dönt értékhatár nélkül az 1 évet meghaladó használat, illetve hasznosítási jog átengedéséről.
(3) A képviselő-testület egyes – a mellékletben meghatározott – ingatlanok hasznosítására vonatkozóan a 2. számú mellékletben rögzített bérleti, illetve használati díjakat állapítja meg.
33. § (1) A polgármester dönt az 1.000.000 Ft értékhatárt el nem érő használat és hasznosítási jog átengedéséről, ha a használat az 1 évet nem haladja meg.
(2) A polgármester a döntéséről a képviselő-testület a soron következő ülésen tájékoztatja.
34. § Az önkormányzati vagyon használati, illetve hasznosítási jogának ingyenes átengedése – az átengedés időtartamától függetlenül – értékhatár nélkül a képviselő-testület joga.
35. § (1) Az önkormányzat vagyona társulásba vihető.
(2) Az önkormányzat társulásba vitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani. A vagyonszaporulat a társult helyi önkormányzatok közös vagyona és arra – az önkormányzatok eltérő szabályozása hiányában – a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(3) A társulás ingatlanvagyonának felújítása és fejlesztése a társuló önkormányzatok képviselő-testületének döntése alapján történik.
36. § Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona társulásba nem vihető be.
37. § Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyonelemek közül az alábbiak vihetőek társulásba:
38. § Az önkormányzat forgalomképes egyéb vagyona társulásba vihető.
39. § (1) Az önkormányzat az ideiglenesen feleslegessé vált pénzeszközeiből értékpapírt vásárolhat.
(2) Az 1.000.000 Ft feletti értékpapír vásárláskor a képviselő-testület dönt arról, hogy milyen megnevezésű, címletezésű és lejáratú értékpapír kerüljön megvásárlásra.
(3) Az 1.000.000 Ft feletti, meglévő értékpapírok értékesítéséről, az értékesítés módjáról, feltételeiről a képviselő-testület dönt.
(4) Felhatalmazást kap a polgármester 1.000.000 Ft-ot meg nem haladó értékpapír-forgalom (eladás és vétel) lebonyolítására azzal a megkötéssel, hogy arról a képviselő-testületet a soron következő testületi ülésen tájékoztatja.
40. § (1) Az önkormányzat követeléseiről – mint az önkormányzati vagyon részéről – való lemondás joga:
a) az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában 100.000 Ft-tól a képviselő-testület joga,
b) az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában 100.000 Ft alatt a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester joga, valamint
c) a polgármester joga – szintén a képviselő-testület által átruházott hatáskörben -, értékhatár nélkül, a munkavállalókkal szembeni különféle követelésekről való lemondás joga.
(2) A polgármester az (1) bekezdés b) és c) pontja szerint hozott döntéseiről a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.
41. § (1) A 40. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott követelésről csak akkor lehet lemondani, ha:
a) ha az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását;
b) ha a követelés érvényesítésének érdekében indított eljárás során a követelés részben vagy egészben nem behajtható, és remény sincs a követelés későbbiekben való behajthatóságára;
c) ha a követelés érvényesítése, behajtása bizonyíthatóan a követelés összegét meghaladó költségekkel járna;
d) ha bíróság bevonásával történő behajtás során – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – a követelésről való lemondásról bírói egyezség történt;
e) ha a felszámolási eljárás, illetve a csődeljárás során a követelés részben vagy egészben nagy valószínűséggel pénzügyileg nem realizálható, illetve ha a csődeljárás során – figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat – csődegyezségi megállapodást kötöttek;
f) ha a követeléssel érintett szerv, vagy személy nem lelhető fel – és ez bizonyított.
(2) A polgármester az e rendeletben hatáskörébe utalt önkormányzati követelésről való lemondás jogát az (1) bekezdés a) pontját figyelembe véve gyakorolja.
(3) A követelésről való lemondás történhet az egész követelésre, valamint a követelés egy részére vonatkozóan.
42. § (1) Az önkormányzat hitelt vehet fel és kötvényt bocsáthat ki. A hitel felvételével, a meglévő hitelek törlesztésével, valamint a kötvény kibocsátással kapcsolatos rendelkezéseket az önkormányzat költségvetési rendelete állapítja meg.
(2) Az önkormányzat a költségvetési rendeletében dönt, hogy milyen beruházásokat, felújításokat valósít meg, s rendelkezik azok pénzügyi fedezetéről és szükség esetén a beruházásokkal, felújításokkal kapcsolatos rendről is.
(3) Az önkormányzat lízingszerződés kötéséről a költségvetési rendeletében dönt.
43. § (1) Az önkormányzat számára más személy, illetve szerv által ellenérték nélkül juttatott (a továbbiakban: térítés nélkül kapott) 100.000 Ft piaci, illetve becsült értéket elért vagyon elfogadásáról a képviselő-testület dönt.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeghatárt el nem érő térítés nélkül kapott, illetve felajánlott vagyon elfogadásáról a képviselő-testület itt adott felhatalmazása alapján a polgármester dönt; aki köteles e tárgyban hozott döntéséről a képviselő-testületet annak soron következő ülésén tájékoztatni.
(3) A térítés nélkül kapott, illetve felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy az önkormányzat tudja teljesíteni az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket, s ezen kötelezettség teljesítése likviditási problémát ne okozzon, és ne zavarja az önkormányzati feladatok ellátását.
44. § Az önkormányzat a kötelező és a vállalt feladatainak ellátására intézményt alapíthat. Az alapított intézmény vagyona az önkormányzat vagyona, amit az önkormányzat az alapított intézmény használatába ad. A használat és használati jog – vagyonkezelési jog – átadása ingyenes, az önkormányzat a használat ellenértékét nem követelheti.
45. § Az intézmény a használatába kapott ingatlanokat és ingókat – az alapfeladata sérelme nélkül – bevételei növelésére fordíthatja.
46. § A képviselő-testület felhatalmazza – a gazdálkodásának megszervezésére tekintettel – az önállóan gazdálkodó költségvetési szervnek besorolt intézmény vezetőjét az alábbiakban nevesített feltételek mellett egyes vagyonkezelési jogok gyakorlására:
a) az intézmény vezetője az 50.000 Ft értékhatár alatti, feleslegesnek minősített ingókat a selejtezési és hasznosítási szabályzatában meghatározottak szerint értékesítheti, illetve selejtezheti. Az értékesítésről és a selejtezésről év végén írásos beszámolóban számot kell adni.
b) Az intézmény vezetője köteles gondoskodni az intézmény használatában lévő ingatlanok karbantartásáról, az elhasználódott ingók pótlásáról. Az intézmény köteles a fenti kiadásokat a költségvetési tervezés folyamatában írásos előterjesztésben jelezni.
c) Az intézmény használatába adott ingatlanok és ingók felújítása az önkormányzat és az intézmény közös feladata. A felújítás tárgyában a képviselő-testület dönt az intézmény írásos előterjesztése alapján a költségvetési tervezéskor. A képviselő-testület a költségvetési rendeletében dönt arról, hogy a saját vagy az intézmény költségvetésében szerepelteti-e a felújítási előirányzatokat, s rendelkezésre bocsátja-e a felújítási pénzeszközöket.
d) Az intézmény a számára felajánlott vagyon elfogadásáról, illetve az ellenérték nélkül történő vagyon átvételéről 50.000 Ft-ig saját hatáskörben dönthet; e feletti vagyon elfogadásról azonban csak a képviselő-testület jóváhagyásával dönthet.
47. § (1) A gazdálkodása megszervezésére tekintettel részben önállóan gazdálkodónak besorolt intézmény vagyonkezelési feladatai a részben önállóan gazdálkodó intézmény, valamint a gazdálkodásának vitelére kijelölt önállóan gazdálkodó intézmény közötti – a képviselő-testület által jóváhagyott – megállapodás szerint alakulnak.
(2) A részben önállóan gazdálkodó intézmény az előirányzatok feletti rendelkezési jogának megfelelően gyakorolhatja a 46. § -ban rögzített vagyonkezelési jogokat.
48. § A közös alapítású és fenntartású intézmények vagyona feletti rendelkezési jogokat az alapítók és fenntartók között létrejött megállapodás rendezi.
III.Fejezet
A vagyonleltár, ingatlanvagyon kataszter
49. § Az önkormányzat vagyonállapotát a vagyonállapotot mutató leltárban, az ingatlanokat vagyon kataszterben kell kimutatni az éves zárszámadáshoz kapcsolódóan. A leltárt az adott év december 31. fordulónappal kell készíteni.
50. § Az önkormányzat a vagyonát jogszabályban meghatározott módon köteles nyilvántartani, értékelni, az ingatlanvagyon katasztert folyamatosan vezetni.
51. § (1) A vagyonleltárnak külön kell tartalmaznia a törzsvagyont (forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes bontásban), valamint az önkormányzat egyéb vagyonát és a kötelezettségeket.
IV.Fejezet
A vegyes és záró rendelkezések
52. § (1) A vagyon értékének meghatározásakor általában az adott vagyonnak az önkormányzat könyvviteli nyilvántartásában szereplő értékét kell alapul venni.
(2) Apport gazdasági társaságba való bevitelekor a vagyon piaci értékét szakértő bevonásával kell megállapítani és a piaci értéken kell a vállalkozásba vinni.
53. § Ezen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszíti az Önkormányzat e tárgyban alkotott 4/1996. (V. 24.) Kt. számú rendelete.
1. melléklet
1. A vagyonleltár alapvetően két fő részre tagozódik: jogosultságokra és kötelezettségekre. A jogosultságok között kell kimutatni az ingótulajdont, az ingatlantulajdont, a vagyoni értékű jogokat, valamint a befektetett eszközöket és az egyéb értékpapírokat.
A kötelezettségek között kell kimutatni a pénzügyi kötelezettségeket és az egyes vagyontárgyakat terhelő kötelezettségeket.
2. A vagyonleltárban feltüntetendő vagyonelemek és a vagyonelemek sorrendje:
2/1. Jogosultságok:
I. Forgalomképtelen törzsvagyon
1. Helyi közutak és műtárgyaik
E címszó alatt meg kell jelölni külön a közutak, gyalogos alul- és felüljárók, hidak, járdák, buszvárók alcímszóval az adott vagyonelemek címét, helyrajzi számát, területét, hosszát, egyéb jellemzőjét, fekvését.
2. A terek és parkok
E címszó alatt meg kell jelölni külön a terek és parkok bontásban a címhez besorolt ingatlanok címét, helyrajzi számát, területét, egyéb szükséges jellemzőjét.
3. Vizek és közcélú vízilétesítmények
Itt meg kell jelölni a vizek esetében a kisvízfolyásokat, a központi kezelésű árkokat; valamint a közcélú vízilétesítményeket cím és hossz (fm), valamint az esetleges jelleg feltüntetésével.
4. Levéltári anyag
A levéltári anyag esetében a vagyonleltárban a meglévő levéltári anyag folyóméterben kifejezett mennyiségét kell feltüntetni.
II. Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon
1. Közművek
A közművek esetében épületek, építmények, vonalas létesítmények csoportokat kell képezni, s azokon belül kell kimutatni a vagyonelemeket cím, helyrajzi szám, rendeltetés, nyilvántartott érték, használó, valamint, ha van, átmérő és hossz feltüntetésével.
2. Intézmények (épületei), középületek
Az intézmények és középületek alcsoportokat képezve kell feltüntetni az önkormányzat intézményeit, illetve a középületeit. Az egyes ingatlanok mellé fel kell tüntetni az ingatlanok címét, helyrajzi számát, a területét, a tulajdoni hányadot, az ingatlan rendeltetését, a használó hivatali szerv, illetve intézményi funkció megnevezését, valamint a nyilvántartás szerinti értékét.
3. Műemlékek
A műemlékek cím alatt fel kell sorolni az önkormányzat vagyonát képező műemlékeket. Minden egyes műemléknél fel kell tüntetni a helyrajzi számot, címet, területet, tulajdoni hányadot, a műemlék rendeltetését, a műemléki törzsszámot, a tulajdonszerzés időpontját és az adott műemlék korlátozottan forgalomképességének tartalmát.
4. Védett természeti területek
A védett természeti területnek besorolt vagyonelemek esetében a vagyonleltárnak természeti területenként tartalmaznia kell az ingatlan helyrajzi számát, ha van címét, az adott ingatlan önkormányzatot megillető tulajdoni hányadát, a védettséget elrendelő jogszabályt, a vonatkozó határozat számát, a védettség jellegét, a korlátozott forgalomképesség tartalmát.
5. Muzeális emlékek
A muzeális emlékek vagyoni körön belül muzeális emlékenként fel kell tüntetni: ha van a pontos címet, helyrajzi számot, a muzeális emlék törzskönyvben nyilvántartott muzeáliák darabszámát.
6. Egyéb korlátozottan forgalomképes vagyon
Itt kell felsorolni az 1-5. pontba nem tartozó, de korlátozottan forgalomképes vagyon körébe sorolt vagyon nevét, ha van címét, helyrajzi számát, egyéb jellemezőjét.
III. Egyéb vagyon
1. Ingatlanok
Az ingatlanok esetében fel kell tüntetni ingatlanonként: a címet, helyrajzi számot, területet, tulajdoni hányadot, rendeltetést, a nyilvántartási értéket, egyéb az ingatlan forgalomképességét befolyásoló tényt.
2. Ingók
Az ingók címszó alatt fel kell tüntetni az ingók összértékét. Ki kell emelni az ingók közül a befektetett eszközöket, ezen belül a részesedéseket, az értékpapírokat nyilvántartási értéken. Ki kell mutatni a nem befektetett célú értékpapírokat a nyilvántartási értéken.
3. Vagyoni értékű jogok
Szerepeltetni kell vagyoni értékű jogonként a jogokat megjelölve.
2/2. Kötelezettségek
1. Pénzügyi kötelezettségek
A pénzügyi kötelezettségeket lejárati idő szerint külön csoportban kell feltüntetni. Az így képzett csoportokon belül, összegszerűen meg kell határozni, hogy adott kötelezettség mely szervhez (intézményhez) kapcsolódik.
2. Vagyontárgyakat terhelő kötelezettségek
E kategóriában kell megjelölni az ingatlanokat, illetve egyéb vagyontárgyakat terhelő kötelezettségeket. A kötelezettségeket összegszerűen, a kötelezettség megnevezésével együtt kell feltüntetni.
3. A vagyonleltár melléklete
3/1. Az önállóan gazdálkodó és részben önállóan gazdálkodó intézmények kezelésében lévő vagyonról a 2. pontban rögzített szerkezetű vagyonleltárt lehet készíteni az önkormányzati vagyonleltár részletezéseként.
3/2. A vagyonleltár mellékleteként össze kell állítani az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek jegyzékét, ha az önkormányzat rendelkezik ilyen ingatlanokkal.
2. melléklet
Sorszám |
Az ingatlan |
Bérleti díj összege |
|
|---|---|---|---|
Helyrajzi száma |
Címe |
(Ft/hó, Ft/év) |
|
Módosította: 10/2012. (II. 29.) rendelet 1. §-a, hatályos: 2012. február 29. napjától
Módosította: 10/2012. (II. 29.) rendelet 2. §-a, hatályos: 2012. február 29. napjától
Módosította: 7/2009. (IX. 3.) rendelet 1. §-a, hatályos: 2009. szeptember 3. napjától
Módosította: 7/2009. (IX. 3.) rendelet 2. §-a, hatályos: 2009. szeptember 3. napjától