Pécsbagota Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2014. (I.9.) önkormányzati rendelete

A szociális ellátásokról és a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Hatályos: 2014. 01. 09- 2015. 02. 28

Pécsbagota Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2014. (I.9.) önkormányzati rendelete

A szociális ellátásokról és a gyermekvédelem helyi rendszeréről1

2014.01.09.

Pécsbagota Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében. a 25. § (3) bekezdés b) pontjában, a 26. §- ában, a 32. § (3) bekezdésében. a 37. § (1) bekezdés d) pontjában a 37/A § (3) bekezdésében, a 38. § (9) bekezdésében, a 43/B § (1) és (3) bekezdésében, a 45. § (1) bekezdésében, a 47. § (2a) bekezdésében, az 50. § (3) bekezdésében, a 62. § (2) bekezdésében, a 132. § (4) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 29. §-ában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az önkormányzat által nyújtott szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátásokról az alábbiakat rendeli el:

A rendelet célja

1. § A rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza az önkormányzat által biztosított szociális ellátások formáit, az ellátásokra való jogosultság feltételeit, igénybevételének rendjét, valamint érvényesítésének garanciáit.

A rendelet hatálya

2. § (1) A rendelet hatálya Velény község közigazgatási területére, valamint az Szt. 3. § (1), (2) és (3) bekezdésben meghatározott személyekre terjed ki.

(2) A rendelet hatálya kiterjed az Szt. 6. §-ában meghatározott, az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybe vételekor nyilatkozatában Szabadszentkirály község közigazgatási területét tartózkodási helyként megjelölte.

(3) A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat által nyújtott pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokra.

Eljárási rendelkezések

3. § A szociális igazgatási eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényt (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. Eljárási cselekmények elektronikus úton nem végezhetők.

A kérelem benyújtása

4. § (1) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása és a szociális alapszolgáltatások igénybe vétele iránti kérelmet a Szentlőrinci Közös Önkormányzati Hivatal Szabadszentkirályi Kirendeltségén (a továbbiakban: Hivatal) kell benyújtani az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon az egyes ellátási formáknál meghatározott igazolások, nyilatkozatok becsatolásával. A megállapítás iránti kérelem tartalmazza az ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat. Nincs szükség külön igazolásra olyan adatok esetében, amelyek a hivatal hivatalos nyilvántartásában fellelhetők, valamint ha a Ket. 36. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak szerint az adat vagy igazolás beszerezhető.

(2) A kérelem benyújtásakor – amennyiben a jogosultság vagy a térítési díj megállapításához a kérelmező vagyoni, jövedelmi viszonyainak igazolása szükséges – a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a külföldről származó jövedelméről, illetve a nem Magyarország területén lévő vagyonáról. A nem forintban megszerzett jövedelmet a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell átszámítani. és a jogosultságot az így átszámított jövedelem figyelembe vételével kell elbírálni.

(3) A szociális ellátása való jogosultság elbíráláshoz kérelmező köteles maga vagy a jogszabályban meghatározott körben családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni, illetve azokat igazolni. A jövedelem igazolásához csatolni kell:

a) a havi rendszerességgel járó, nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelméről (átlagkeresetéről) szóló munkáltatói igazolást;

b) a munkanélküli ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényt, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást.

c) a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot vagy az ellátást megállapító határozatot;

d) a nem havi rendszerességgel szerezett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagáról szóló nyilatkozatot, NAV igazolást a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról;

e) egyéb jövedelmek esetében a kérelmező büntetőjogi felelőssége mellett a 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet szerinti formában tett nyilatkozatát a havi átlagos nettó jövedelméről.

Környezettanulmány

5.

(1) A Hivatal közszolgálati tisztviselője ügyintézője az aktív korúak ellátása, a lakásfenntartási támogatás, az ápolási díj megállapítására, valamint szükség esetén az önkormányzati segélyre irányuló kérelem elbírálásához környezettanulmányt készíthet.
(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni, ha a kérelmező életkörülményeiről a Hivatal közszolgálati tisztviselője bármely más ügy kapcsán részletes információkkal rendelkezik és feltételezhető, hogy a tudomásszerzés óta lényeges változás nem következett be.

Az ellátások folyósítása

6. § (1) A rendszeres ellátások (aktív korúak ellátása, ápolási díj) folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-éig, a nem rendszere4s ellátások (önkormányzati segély) kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül történik

(2) Az ellátások kifizetése történhet készpénzben pénztári kifizetéssel, külön kérelem esetén lakossági folyószámlára való utalással vagy postautalványon, közüzemi gazdasági társaságokhoz, intézményekhez történő utalással, természetben.

(3) A házipénztárból történő, döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.

Az ellátások felülvizsgálata

7. § (1) A rendszeres pénzbeli ellátások jogosultságát a jogszabályi előírásoknak megfelelően felül kell vizsgálni. Ha a felülvizsgálat során megállapítható, hogy a jogosultsági feltételek továbbra is fennállnak, az ellátást a felülvizsgálatának megfelelő összegben tovább kell folyósítani.

(2) A kérelmező vagy családja körülményeiben bekövetkezett változások jogszabályban előírt bejelentési kötelezettségének elmulasztása esetén a jogosulatlanul igénybe vett ellátások megtérítésére vonatkozó szabályok az irányadóak.

Fellebbezés

8. § (1) A polgármesterre átruházott döntések ellen a határozat közlésétől számított 15 (tizenöt) napon belül a képviselő-testülethez lehet fellebbezni.

(2) A fellebbezést a polgármester a jegyző közreműködésével és a döntéshez szükséges iratok csatolásával a képviselő-testület soron következő ülése elé terjeszti. A képviselő-testület köteles elbírálni a fellebbezést.

Pénzbeli ellátások

9. § Az önkormányzat a költségvetésében az alábbi pénzbeli ellátások fedezetét biztosítja:

a) rendszeres szociális segély,

b) foglalkoztatást helyettesítő támogatás,

c) lakásfenntartási támogatás,

d) méltányossági ápolási díj,

e) önkormányzati segély.

Rendszeres szociális segély

10. § (1) Az az aktív korúak ellátása jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján egészségügyi vagy mentális állapotára tekintettel közfoglalkoztatásban nem vehet részt (orvosilag alátámasztott mentális betegséggel küzd; idegállapotára tekintettel közösségi munkavégzésre alkalmatlan) és erről orvosi igazolást csatol, rendszeres szociális segélyre jogosult.

(2) Az (1) bekezdésben fennálló körülmény a foglalkoztatás-egészségügyi szolgálatot ellátó orvosi munkaköri alkalmassági véleményének nem alkalmas minősítése fogadható el.

Közfoglalkoztatás

11. § (1) A közfoglalkoztatás keretében végezhető közcélú munkák köre különösen:

a) környezetvédelmi, kommunális munka (pl. hulladék gyűjtése, kaszálás, parlagfű irtása, ároktisztítás, sövénynyírás, gallyazás, közterület fenntartás, közterületek és önkormányzati tulajdonú ingatlanok őrzése, kőműves munkák, lakatos munkák, gépjavítás, festés, mázolás, burkolás);

b) az önkormányzat hivatalánál és intézményeinél végezhető tevékenység (pl. takarítás, kézbesítés, könyvtári kisegítés, konyhai kisegítő munka, gyermekkísérés buszon, szerelés, festés, mázolás, egyéb adminisztratív munka).

Együttműködési kötelezettség

12. § (1) Az Szt. 37. § (1) bekezdésének b)-d) pontja szerinti esetekben a rendszeres szociális segély akkor állapítható meg és akkor folyósítható, ha az aktív korúak ellátására jogosult személy nyilatkozatában együttműködési kötelezettséget vállal a családsegítő szolgálattal. A rendszeres szociális segélyre jogosult személy (a továbbiakban: jogosult) részére együttműködésre kijelölt intézmény: Szociális Szolgáltató Központ Szentlőrinc.

(2) Az együttműködési kötelezettség előírásáról a rendszeres szociális segélyt megállapító határozatban vagy a segély felülvizsgálata során rendelkeznie kell. Az együttműködésre kötelezett személy köteles

a) rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a Családsegítőnél nyilvántartásba vetetni magát.

b) a beilleszkedést segítő programról írásban megállapodást kötni és

c) teljesíteni a beilleszkedést segítő programban foglaltakat.

(3) Megszegi az együttműködési kötelezettségét, ha

a) az együttműködési felhívás ellenére meg nem jelent személy az akadályoztatásáról, távolmaradás okáról szóló igazolást (pl. orvosi igazolás, hivatalos ügy miatti távollétről szóló igazolás) a megjelenésére megjelölt naptól számított három munkanapon belül nem mutatja be;

b) a segélyezett az együttműködésre kijelölt munkaügyi kirendeltséggel, családsegítő szolgálattal az első jelentkezésként megjelölt időponti nem veszi fel a kapcsolatot, nem köt megállapodást;

c) a támogatásra való jogosultság vizsgálatakor, valamint a jogosultság évenkénti felülvizsgálatakor megállapításra kerül, hogy a kérelmező, illetve a segélyezett az együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget;

d) segélyben részesülő keresőtevékenysége esetén az erről szóló igazolást nem mutatja be;

e) a jogosult a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben nem vesz részt, vagy azt önhibájából nem fejezi be.

Szociális célú tűzifa

13. § (1) A szociális tűzifára jogosultak körét a képviselő-testület határozattal állapítja meg.

(2) Elsősorban azokat a személyeket indokolt szociális célú tűzifában részesíteni, akik lakásfenntartási támogatásra, aktív korúak ellátására, időskorúak járadékára jogosultak, vagy a gyerek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben szabályozott halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelnek.

(3) Háztartásonként legfeljebb 5 m3 tűzifa biztosítható.

(4) A tűzifa szétosztásáról a polgármester gondoskodik.

Méltányossági ápolási díj

14. § (1) Ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi. A jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, egyedülálló esetén annak 150%-a.

(2) Az ápolást végző személy a kötelezettségét akkor nem teljesíti, ha az ellátott rendszeres étkeztetéséről, ápolásáról nem gondoskodik, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában nem működik közre.

(3) Az ápolási díj havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80%-a.

Önkormányzati segély

15. § (1) Önkormányzati segélyben azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások – betegséghez, hosszabb kórházi ápolásához, balesethez, tartós táppénzes állományhoz, elemi kár ellátáshoz, halálesethez, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatásához, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó – kiadások vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.

(2) Az önkormányzati segély iránti kérelmet a Hivatalnál kell előterjeszteni. A kérelemhez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges jövedelemigazolásokat és a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában kiállított, valamint aláírt nyilatkozatokat.

(3) Betegségre, hosszabb kórházi ápolásra, balesetre, tartós táppénzes állományra, elemi kár elhárítására tekintettel nyújtott önkormányzati segély esetén az ellátás megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, egyedülálló esetén annak 150%-a.

(4) Halálesetre tekintettel nyújtott önkormányzati segély esetén az ellátás megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-a.

(5) Az (4) bekezdésben foglaltakra tekintettel nyújtott önkormányzati segély összege 30.000,- (Harmincezer) Ft.

(7) A válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartására, iskoláztatására, a gyermek fogadásának előkészítésére, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásra, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadásokra, a gyermek hátrányos helyzetére tekintettel nyújtott önkormányzati segély esetén az ellátás megállapításnál figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-a.

(8) Önkormányzati segély évente legfeljebb három alkalommal állapítható meg, Az önkormányzati segély összege legalább 3.000,- (Háromezer) Ft, legfeljebb 30.000,- (Harmincezer) Ft.

(9) Sürgős szükség esetén (pl. elemi csapás, hosszabb kórházi ápolással járó, tartós táppénzes állomány, baleset) ha az igénylő életkörülményei indokolják az azonnali segítséget, a segély bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján is kiutalható.

(10) Az önkormányzati segély megállapításával kapcsolatos hatáskörét a képviselő-testület átruházza a polgármesterre.

Természetben nyújtott szociális ellátások

16. § (1) Az önkormányzat természetbeni szociális ellátásként az alábbi ellátásokat nyújthatja:

a) rendszeres szociális segély (a jogszabályban meghatározott mértékben és feltételek fennállása esetén);

b) önkormányzati segély,

c) szociális célú tűzifa.

(2) A képviselő-testület az alábbi természetbeni ellátásokat állapítja meg: Erzsébet-utalvány, élelmiszer, tüzelősegély, tankönyv- és tanszervásárlás támogatása, tandíj, közüzemi díjak, a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, gyógyszerköltség megtérítése, közmunkaprogram keretében megtermelt mezőgazdasági termény.

(3) A természetbeni ellátások formájáról, mértékéről a határozatban rendelkeznie kell.

(4) A természetbeni ellátás ellenértékét a határozat alapján közvetlenül az adott intézménynek (pl. iskola, óvoda) kell utalni, vagy egyéb természetbeni juttatás esetén (pl. tanszer) az önkormányzat nevére kiállított számlával lehet a támogatásban részesülőnek elszámolni.

(5) Védelembe vett gyermekenként a rendszeres szociális segély megállapított összegének 20%-a, legfeljebb 60%-a nyújtható természetben az Szt. 47. § (2a) bekezdésének megfelelően. A természetbeni szociális ellátás formájában történő nyújtásnál szükséges figyelembe venni a család életkörülményeit, szükségleteit. A határozatban pontosan meg kell határozni a természetbeni ellátási forma fajtáját és annak mértékét.

(6) A képviselő-testület a természetben nyújtott szociális ellátásokkal kapcsolatos hatáskör gyakorlását átruházza a polgármesterre.

Méltányossági közgyógyellátás

17. § (1) Kérelemre, egyedi elbírálás alapján annak is megállapítható a közgyógyellátásra való jogosultsága, aki szociálisan rászorult és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni. A szociális rászorultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 175%-a, egyedül élő esetén annak 220%-a. A havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-a.

(2) A közgyógyellátás megállapításával kapcsolatos hatáskörét a képviselő-testület átruházza a polgármesterre.

Szociális alapszolgáltatások

18. § (1) Az önkormányzat az alábbi szociális alapszolgáltatásokat nyújtja:

a) Szociális étkeztetés;

b) házi segítségnyújtás;

c) családsegítés.

A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybe vétele önkéntes.

(2) Az önkormányzat az étkeztetést, a házi segítségnyújtást, a családsegítést a Szociális Szolgáltató Központ (Szentlőrinc) útján biztosítja.

(3) A szociális étkeztetésre és a házi segítségnyújtásra való igényt az e célra rendszeresített formanyomtatványon lehet benyújtani a Szociális Szolgáltató Központban vagy a Szociális gondozónál.

(4) A házi segítségnyújtás a községben jelenleg térítésmentes azon személyeknek, akik

a) koruk,

b) egészségi állapotuk,

c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,

d) szenvedélybetegségük

miatt erre rászorulnak. A házi segítségnyújtás feladatot a Szociális Szolgáltató Központ (Szentlőrinc) vezetője dönt. A térítési díjat külön önkormányzati rendelete tartalmazza.

Személyes gondoskodást nyújtó alapellátások

19. § (1) Az önkormányzat az alábbi személyes gondoskodás keretébe tartozó alapellátásokat biztosítja:

a) gyermekjóléti szolgáltatás

b) gyermekek napközbeni ellátása.

(2) Az önkormányzat a gyermekjóléti alapellátásokat megállapodás alapján a Szociális Szolgáltató Központ (Szentlőrinc) útján biztosítja.

(3) Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátását a Gyvt. 41. §-ában meghatározottak szerint a Szabadszentkirály községben található általános iskola és óvoda keretében szervezi meg.

(4) A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményekben az alapellátások körébe tartozó étkeztetésért fizetendő térítési díjról az önkormányzat külön rendeletet alkot.

(5) A személyes gondoskodás igénybevétele a Gyvt. 31. §-ában meghatározott módon, az ellátást igénylő kérelmére történik.

(6) A kérelmező a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás igénybevételére irányuló kérelmét a családsegítő és gyermekjóléti szolgálathoz, valamint az iskola vagy az óvoda vezetőjéhez nyújthatja be. A kérelem elbírálásához a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, az iskola vagy óvoda vezetője dönt.

Átmeneti rendelkezések

20. § A rendelet előírásait a határozattal jogerősen el nem bírált, folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

Záró rendelkezések

21. § (1) A rendelet a 2014. január 1. napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Pécsbagota Község Önkormányzatának a szociális ellátások helyi szabályozásairól szóló 9/2007. (VI.20.) önkormányzati rendelete, valamint a rendelet módosításáról szóló 1/2013. (I.2.) Ör., 15/2012. (XII.21.) Ör., 11/2012. (VII.5.) Ör., 8/2012. (II.16.) Ör., 7/2012. (II.1.) Ör., 9/2011. (IX.30.) Ör., 6/2011. (IV.29.) Ör.,

1

A rendelet a 2010. évi CXXX. törvény 12/B. §-a alapján hatályát vesztette 2014. január 10. napjával.