1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Pécsbagota község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Székhelye: 7951 Pécsbagota, Kossuth L. u. 25.

(3) Működési területe: Pécsbagota község közigazgatási területe.

(4) A képviselő-testület hivatalának neve, székhelye: Királyegyházai Közös Önkormányzati Hivatal 7953 Királyegyháza, Petőfi u. 66.

(5) Az önkormányzat hivatalos pecsétje: „Pécsbagota község Önkormányzata” feliratú körbélyegző, középen Magyarország címerével.

(6) Az önkormányzat hivatalos pecsétjét kell használni a képviselő-testület nevében kötött megállapodásokra.

2. § (1) A helyi közügy a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, valamint az önkormányzat és a lakosság közötti együttműködés szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek megteremtéséhez kapcsolódik.

(2) Az önkormányzat által ellátott, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésében rögzített feladat- és hatáskörök jogszerű gyakorlása alkotmánybírósági és bírósági védelemben részesül.

(3)¹ Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. Pécsbagota Község Önkormányzata Képviselő-testületének szervei:

(4) Az önkormányzat – saját felelősségére – vállalkozási tevékenységet folytathat.

3. § (1) Az önkormányzat ellátja az Mötv.-ben meghatározott kötelező és önként vállalt feladat-és hatásköröket.

(2) Az önkormányzat – a képviselő-testület vagy népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását

(3) A feladatok önkéntes vállalás előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni. Jelentősebb költségkihatással járó feladatvállalás előtt ideiglenes bizottság is létrehozható és külső szakértők közreműködése is igénybe vehető.

(4) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. Az önként vállalt helyi közügy felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításhoz szükséges pénzügyi forrásokat.

4. § (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat-és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testület hatásköréből nem ruházhatók át az Mötv. 42.§-ban meghatározott feladatok.

(2)² A képviselő-testület – Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 42. §-ban meghatározott kivételekkel - hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, a jegyzőre, a társulására átruházhatja. Hatáskörének gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. Az átruházott hatásköröket a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

5. § (1)³ A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő.

(2) A képviselő-testület alakuló, rendes, ünnepélyes és rendkívüli ülést tart.

(3) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük egyidejű akadályoztatása, vagy a két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a korelnök hívja össze.

(4)⁴ Az alakuló ülést a választás eredményének jogerőssé válást követő 15 napon belül a polgármester hívja össze és vezeti. Az alakuló ülésen a polgármester és a képviselők esküt tesznek. Az alakuló ülésen kell dönteni az alpolgármester megválasztásáról, a polgármester és alpolgármester illetményéről, illetve tiszteletdíjáról, a bizottságról, a bizottsági tagokról.

(5) A testület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal ülésezik, üléseit a tanácskozó teremben tartja.

(6)⁵ A polgármester halaszthatatlan, rendkívüli ügyben testületi ülést hívhat össze, az írásbeli indítvány benyújtásától számított 5 napon belüli időpontra, a napirend megjelölésével. Halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 24 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető. El lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban közölni kell. A rendkívüli üléseken az indítványban megjelölteken felül más napirend nem tárgyalható, kérdés, interpelláció, napirend előtti felszólalás nem intézhető.

(7)⁶ A polgármester rendkívüli ülést köteles összehívni a testületi ülés indokának, időpontjának helyszínének és napirendjének meghatározásával:

(8)⁷ A Közös Önkormányzati Hivatal működésével kapcsolatos ügyekben a hivatalt fenntartó bármely önkormányzat polgármestere indítványozhatja együttes képviselő-testületi ülés összehívását. Az indítványnak a napirendet is tartalmaznia kell. Az összehívásról 10 napon belül a székhely önkormányzat polgármestere gondoskodik. A székhely önkormányzat polgármesterének akadályoztatása esetén az ülést a Közös Önkormányzati Hivatal Kirendeltség önkormányzatának polgármestere hívja össze.

6. § (1) A képviselő-testület ülésére jogszabályban előírtakon túl, tanácskozási joggal meg kell hívni:

(2) A jegyző a képviselő-testület ülésének helyéről és időpontjáról, napirendjéről a meghívónak a község hirdetőtábláin történő kifüggesztésével tájékoztatja a lakosságot.

(3) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.

(4) A meghívó kiküldését követően beérkezett, sürgős, döntést igénylő esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását. Az anyag áttanulmányozásához megfelelő időt kell biztosítani.

7. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A képviselő-testület

(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen. Törvény vagy önkormányzati rendelet előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.

(4) Személyi kérdésben az érintett távollétében kizárólag zárt ülés tartható.

(5) A képviselő-testület zárt ülésen hozott döntését – amennyiben jogszabályban védett érdekeket nem sért – az ülést követően haladéktalanul nyilvánosságra kell hozni.

(6) A képviselő-testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében.

(7) A média képviselői részére elkülönített helyet szükséges biztosítani.

8. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti.

(2) A képviselő-testületi ülést a polgármester akadályoztatása vagy érintettsége esetén az alpolgármester, mindkettőjük egyidejű akadályoztatása, vagy a két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a korelnök vezeti.

(3) Az ülés megnyitását követően az ülésvezető:

(4) Az ülésvezető az ülés teljes ideje alatt köteles ellenőrizni a határozatképességet. Ha a képviselő-testület határozatképtelenné válik, kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.

(5) Amennyiben a képviselő-testületi ülés határozatképtelen marad az ülésvezető az ülést berekeszti. Az elmaradt napirendi pontok megtárgyalására a következő ülésen kerül sor.

(6) Az ülésvezető a meghívó szerinti napirend írásos tervezetét szóban kiegészíti az ülésen kiosztott anyagok napirendre vételéről szóló javaslattal.

(7) A napirendről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

9. § (1) Előterjesztésnek minősül

(2) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés írásban nyújtható be vagy szóban terjeszthető elő. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor.

(3) Az előterjesztés formai és tartalmi követelményei:

(4) A határozati javaslat formai és tartalmai követelményei:

10. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel.

(2) A polgármester, az alpolgármester, a képviselők, a bizottság elnöke, vagy a jegyző javasolhatja a képviselő-testületnek a napirendi javaslatba fel nem vett ügy tárgyalását.

(3) A sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei:

(4) A képviselő-testület a napirend meghatározásakor a sürgősségi indítvány tárgyalásáról egyszerű szótöbbséggel dönt.

(5) Amennyiben a képviselő-testület az indítványt elfogadja, a napirend utolsó napirendjeként tárgyalja meg. Abban az esetben, amikor a képviselő-testület az indítvány sürgősségét elutasítja, a tárgyalás időpontjáról és a napirendre való felvételéről dönt.

11. § (1) Az ülésvezető a tárgysorozatba vett előterjesztésekről külön-külön nyit vitát, melynek során:

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc, ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 3 percet nem haladhatja meg.

(3) Az ülésvezető soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

(4) Bizottság bármely előterjesztéshez – az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő – ajánlást nyújthat be a képviselő-testülethez.

(5) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

(6) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

(7) A vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(8) Bármelyik képviselő, illetve a napirend előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

12. § (1) Az ülésvezető az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület - az elhangzás sorrendjében - majd az eredeti határozati javaslatról.

(2) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igén szavazata szükséges (egyszerű többség).

(3) Minősített többség szükséges az Mötv. 50. §, 55. §. 68. §, 85. § (1) bekezdés, 88-89. § 103. §-ában valamint e rendelet 12. § (6) és (9) bekezdésében rögzített ügyekben. Minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(4) A képviselő-testület a döntéseit nyílt szavazással hozza. Szavazni „igen”-nel, „nem”-mel vagy a szavazástól való tartózkodási szándék kinyilvánításával lehet.

(5) A képviselő-testület titkos szavazást tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés szerinti ügyekben. A titkos szavazás tartásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

(6) A titkos szavazás szavazólapon történik. A jegyző hivatalos pecsétjével hitelesített szavazólapon, a testület által kijelölt helyiségben, urnás rendszer segítségével. A szavazólapon fel kell tüntetni a döntési javaslatot/javaslatokat. A képviselők a szavazáskor „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavazhatnak két egymást metsző vonallal. A szavazólappal történő titkos szavazás lebonyolításához a képviselő-testület szavazatszámláló bizottságot választ, mely kijelölésről határozatot hoz. A bizottság elnökét és tagjait – bármely képviselő javaslatára – a képviselő-testület nyílt szavazással minősített többséggel választja meg, saját tagjai közül. A szavazás technikai lebonyolításáról a jegyző gondoskodik.

(7) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja a szavazás eredményét és a szavazásról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv tartalmazza a:

(8) A szavazatok összeszámlálása után az ülésvezető megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, ellene szavazók és tartózkodók számát, majd kihirdeti a döntést.

(9) Név szerinti szavazást a Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározott kivétellel a szavazás megkezdése előtt bármelyik képviselő indítványozhat. Az indítvány felől a képviselő-testület vita nélkül, a megválasztott képviselők több mint felének szavazata alapján határoz.

(10) A név szerinti szavazás esetén a jegyző felolvassa a jelen lévő képviselők névsorát, akik "igen", "nem" vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.

(11) A név szerinti szavazást mindig kötelező jegyzőkönyvben rögzíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(12) A szavazatok összeszámlálásáról a polgármester gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik települési képviselő kéri a polgármester a szavazást köteles megismételni.

(13) A szavazás eredménytelensége esetén a szavazás megismétlése két alkalommal történhet. Amennyiben a két alkalommal megismételt szavazás nem vezet eredményre a képviselő-testület a szavazással érintett napirendi pontot a soron következő testületi ülésre elnapolja.

13. § (1) A képviselő a testületi ülésen interpellációt terjeszthet elő valamely önkormányzati döntés vagy annak végrehajtása tárgyában, illetőleg intézkedés elmulasztása kapcsán – a napirendek előtt – a polgármesterhez, alpolgármesterhez, az bizottság elnökéhez és a jegyzőhöz.

(2) Az interpellációt a testületi ülésen kell megválaszolni, ha azt a címzettje legalább 5 nappal előbb írásban megkapta. Az interpelláció másolatát a polgármesternek is meg kell küldeni, ha az interpelláció címzettje más személy. Amennyiben a válaszadás előzetes vizsgálatot igényel, akkor az ülést követő 15 napon belül, írásban kell választ adni az interpellálónak.

(3) Amennyiben az interpellációt a (2) bekezdésben meghatározott határidő után vagy a testületi ülésen nyújtják be, az érintettnek csak abban az esetben kell válaszolnia, ha álláspontja szerint a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel.

(4) Az interpelláció tárgyának érdemi vizsgálatába az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A képviselő-testület részletes vizsgálatot is elrendelhet; ezzel megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestert, bizottság elnökét.

(5) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásról. Ha a testület nem fogadja el a választ, annak vizsgálatát a polgármesterre vagy az érintett bizottságra bízza.

(6) Amennyiben a testületi ülésen az interpelláló nincs jelen, úgy interpellációja nem terjeszthető elő.

(7) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés, vagy tudakozódás. A kérdésre a képviselő-testületi ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - köteles választ adni a megkérdezett.

14. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülésvezető gondoskodik. Ennek során:

(2) A nyilvános ülésen megjelent választópolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének magzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

(3) A kiváltó ok megszűnése után az ülés vezetője elrendeli az ülés folytatását.

(4) A testület ülésén mobiltelefon használata tilos.

(5) Az ülésvezetőnek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

15. § (1)⁸ A képviselő-testület üléséről a tanácskozás lényegét, valamint a hozott határozatokat, rendeleteket rögzítő írásos jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmazza:

(2) A jegyzőkönyvet

(3) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és a mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, a jelenléti ívet.

(4) A választópolgárok - zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével – a Közös Önkormányzati Hivatal Szabadszentkirályi Kirendeltségének Aljegyzői irodájában betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztéseibe és ülésének jegyzőkönyvébe.

(5) A zárt ülésről az (1)-(3) bekezdésben foglaltak alkalmazásával külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(6)⁹ A testületi ülésről a polgármester vagy a képviselők legalább ¼-ének indítványára diktafon útján hangfelvételt kell készíteni. Az ülés jegyzőkönyvét a hangfelvétel alapján a tanácskozás lényegét rögzítő tartalommal kell elkészíteni. A hangfelvételt tíz évig meg kell őrizni.

16. § (1) A képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkot és határozatot hoz.

(2)¹⁰ A képviselő-testület rendeleteit és határozatait külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően - folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

(3)¹¹ Az önkormányzati rendeletekről és a normatív határozatokról a Közös Önkormányzati Hivatal elektronikus nyilvántartást vezet.

(4)¹² A normatív határozatot a 18. § (1) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásával ki kell hirdetni. A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 3 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szervnek.

17. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

(2) A rendelet-tervezetet a jegyző, aljegyző, illetve a Közös Önkormányzati Hivatal tárgy szerint érintett köztisztviselője készíti elő. A képviselő-testület által megbízható az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes bizottság, ideiglenes bizottság, külső szakértő. Szakértő bevonására a jegyző tesz javaslatot.

(3) A Közös Önkormányzati Hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, ideiglenes bizottság, illetőleg szakértő készíti el.

(4) Az önkormányzati rendeletek előkészítése során széleskörű elemzésből kell kiindulni. Ennek elsődleges forrásai:

(5) Az előterjesztő a rendelet-tervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti, melynek hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg.

18. § (1) Az önkormányzati rendeletet a Közös Önkormányzati Hivatal Szabadszentkirályi Kirendeltségének hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A kihirdetés ideje a hirdetőtáblán való kifüggesztés napja, melyet a rendelet eredeti példányán záradékként fel kell tüntetni.

(2) Az önkormányzati rendeletek kihirdetéséről és hatályosulásáról, szükség szerinti felülvizsgálatáról és a szükséges módosító indítványok előterjesztéséről a jegyző gondoskodik.

(3)¹³ A jegyző köteles a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni.

(4) Az önkormányzati rendeletek egy példányát jogszabályban meghatározott rend szerint a Baranya Megyei Kormányhivatalnak kell megküldeni, valamint az önkormányzat hirdetőtábláján közzé kell tenni.

(5) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek - a polgármester indítványára - tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a végrehajtás fontosabb tapasztalatairól.

19. § (1) A képviselőt külön törvényben rögzített jogok illetik meg.

(2) A képviselő kötelezettségei:

(3)¹⁵ A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén – közeli hozzátartozójára is kiterjedően –személyes érintettségét bejelenteni.

(4)¹⁶ Amennyiben a képviselő az Mötv. 49. § (1) bekezdés szerinti személyes érintettség bejelentési kötelezettségének a döntéshozatalt megelőzően nem tesz eleget és ez a tény az ülésen a polgármester tudomására jut, a polgármester figyelmezteti az érintett képviselőt a mulasztás pótlására

(5)¹⁷ Amennyiben a személyes érintettség bejelentési kötelezettség elmulasztása a döntéshozatalt követően válik ismertté, a polgármester a tudomására jutást követő 3 munkanapon belül felkéri a vagyonnyilatkozat kezelő és összeférhetetlenségi bizottságot az eljárás lefolytatására.

(6)¹⁸ A Jogi és ügyrendi bizottság az érintett képviselőt 8 munkanapon belül meghallgatja, szükséges esetén egyéb dokumentumokat kér be, a meghallgatásról jegyzőkönyvet készít és megállapítást tesz.

(7)¹⁹ A képviselő-testület a következő ülésen a Jogi és ügyrendi bizottság jegyzőkönyve, megállapítása figyelembevételével dönt arról, hogy a személyesen érintett képviselő részvételével hozott döntését fenntartja, vagy az előterjesztést újratárgyalja.

(8)²⁰ Az Mötv. 32. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségek megszegése esetén a képviselő testület a képviselő tiszteletdíját egy havi időtartamra, 25 %-kal csökkenti. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés újra megállapítható.

(9)²¹ A képviselő-testület a képviselő részére kifizethető tiszteletdíjat 12 havi időtartamra 25%-kal csökkenti, ha egy naptári évben a testületi ülések több mint egyötödéről hiányzott. A testületi ülésen való részvételt az ülés jelenléti íve igazolja.

20. § (1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságokat hoz létre.

(2)²² A képviselő-testület Jogi és ügyrendi bizottságot - állandó bizottságot - hoz létre, melynek létszáma 3 fő.

(3)²³ Az állandó bizottság feladatkörét a 2. számú melléklet tartalmazza.

(4) A bizottság előterjesztést nyújthat be:

(5) A bizottságnak az összeférhetetlenség bejelentését, illetve a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel hiányának megállapítását követően haladéktalanul vizsgálnia kell az összeférhetetlenséget kiváltó okot, az érintett képviselő igazolását, annak szabályszerűségét, valós tartalmát, amely kapcsán az elnök rendkívüli bizottsági ülést hív össze. A bizottság az ülésen az érintett képviselőt meghallgatja és nyilatkoztatja a mulasztás körülményeire vonatkozóan.

(6) Amennyiben a bizottság a vizsgálat során megállapítja, hogy a kötelezett nem kezdeményezte a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál az igazolás beszerzését, és/vagy emiatt, vagy esetleg más okból határidőre nem nyújtotta be a szükséges igazolást, illetve annak benyújtása a későbbiekben esetlegesen elháruló okok (pl.: késedelmes adóhatósági eljárás befejeződése) után sem várható, úgy ennek tényét megállapítja, és haladéktalanul javaslatot tesz a képviselő-testületnek a méltatlansággal kapcsolatos határozat meghozatalára.

(7) A képviselő-testület esetenként meghatározott feladatokra ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság elnöke csak képviselő lehet. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló előterjesztésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(8)²⁴ A bizottság ülését a bizottság elnöke – akadályoztatása esetén a korelnök – hívja össze. A bizottság ülését össze kell hívni a polgármester vagy a bizottság képviselő tagjai többségének javaslatára, valamint rendkívüli esetben 15 napon belül a bizottság két képviselőjének a bizottság elnökéhez címzett írásbeli indítványára.

(9)²⁵ Az ülés időpontjáról és napirendjéről szóló meghívót a Bizottság tagjai, valamint a meghívottak részére rendes ülés esetén öt nappal, rendkívüli ülés esetén pedig legalább két nappal az ülést megelőzően meg kell küldeni.

(10)²⁶ A bizottság ülése határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van.

(11)²⁷ A bizottság átruházott hatáskör gyakorlása során – minden esetben – határozatban dönt, feladatkörében eljárva állásfoglalást alakít ki.

(12)²⁸ A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A nyilvános ülés jegyzőkönyvét a képviselők és az érintettek a Hivatalban megtekinthetik. A bizottság ügyviteli teendőit a Királyegyházai Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

21. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

(2)²⁹ A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök felsorolását az 1. számú melléklet tartalmazza.

(3) A polgármester feladata a Mötv. 67. §-ában meghatározottakon túl:

(4) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet a következő

22. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

23. § (1) A polgármester – pályázat útján – külön jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt, a jegyző javaslatára aljegyzőt nevez ki.

(2) Az aljegyző feladatait a jegyző határozza meg.

(3) A polgármester a jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatok ellátásával a Közös Önkormányzati Hivatal képesítési követelményeknek megfelelő köztisztviselőjét bízza meg.

(4)³¹ A jegyző az önkormányzat működésével kapcsolatban az Mötv. 81. §-ában, a Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott feladatokon felül:

24. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Gerde, Gyöngyfa, Királyegyháza, Sumony, Szabadszentkirály, Szentdénes és Velény önkormányzatokkal Királyegyházai Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel közös önkormányzati hivatalt és Szabadszentkirály településen kirendeltséget hoz létre. A Közös Önkormányzati Hivatal jogi személyiséggel rendelkező önálló költségvetési szerv.

(2) A Közös Önkormányzati Hivatal alapító okiratát a fenntartó önkormányzatok képviselő-testületei hagyják jóvá, a működéséhez, fenntartásához szükséges költségvetési előirányzatokat és létszámkereteket, rendelkezési jogosultságokat az önkormányzat éves költségvetési rendelete szabályozza.

(3)³² A Közös Önkormányzati Hivatal feladatának, belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének és ügyfélfogadási rendjének szabályait – jogszabályi keretek között – a képviselő-testület jóváhagyásával a jegyző állapítja meg.

25. § (1) A képviselő-testületet egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat-és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hozhat létre.

(2) Társulás létrehozása során a Mötv. 88-95. §-aiban foglaltak az irányadók.

(3) A képviselő-testület a rendelkezésre álló eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny együttműködéseit is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.

(4) A helyi önszerveződő közösségekkel való együttműködés célja és rendeltetése:

26. § (1)³³ Helyi népszavazást a település 25 %-ának megfelelő számú választópolgár kezdeményezhet. A választópolgárok számát a kezdeményezés benyújtásának napján a nyilvántartásban szereplő összes választópolgár számához kell viszonyítani.

27. § (1)³⁴ A képviselő-testület évente egy alkalommal közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás időpontját a képviselő-testület március 31. napjáig határozza meg.

(2) A közmeghallgatás alkalmával a választópolgárok és a településen meghatározó szereppel bíró önszerveződő közösségek képviselője közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, vagy a jegyzőhöz, aljegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.

(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a hivatal hirdetőtábláján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 30 nappal.

(4) A közmeghallgatást az ülésvezető vezeti. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melynek tartalmára, készítésére a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az irányadók.

28. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében – a választópolgárok és az önszerveződő közösségek közvetlen tájékoztatása céljából – lakossági fórumot hívhat össze.

(2) Fontosabb szabályai:

29. § Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó részletes szabályokat külön önkormányzati rendeletek határozzák meg.

30. § (1) A képviselő-testület költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a feladatfinanszírozási rendszer keretében nyújtott támogatás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

(2) A költségvetés tervezetének készítésekor elsődlegesen törvényben vagy önkormányzati rendeletben kötelezően előírt önkormányzati feladatok megvalósítását kell kidolgozni, majd ezt követően lehet javaslatot tenni további, vállalható önkormányzati feladatra.

(3) A költségvetési rendelet tervezetet a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

31. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásának feladatait a Közös Önkormányzati Hivatal Szabadszentkirályi Kirendeltsége látja el.

(2) Az önkormányzat által alapított és fenntartott intézmények önállóan és részben önállóan gazdálkodnak, a dologi kiadásokra biztosított pénzeszközeiket kizárólag csak az adott évi költségvetési rendelet által meghatározott ütemben és mértékben használhatják fel. Az intézmény részére biztosított éves költségvetési keretet csak a képviselő-testület csökkentheti, illetőleg vonhatja el.

(3)³⁵ Az önkormányzat által ellátott feladatok kormányzati funkciók szerinti besorolását a rendelet 3. számú melléklet tartalmazza.

(4) A képviselő-testület gazdasági programját, fejlesztési tervét, a Mötv. 116. §-ában meghatározott tartalommal fogadja el.

32. § (1) Az önkormányzatnak nyújtott európai uniós és az ahhoz kapcsolódó költségvetési támogatások felhasználását

(2) Az önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználása érdekében a jegyző köteles - a jogszabályok alapján meghatározott - belső kontrollrendszert működtetni.

33. § Pécsbagota község Önkormányzata törvényességi felügyeletét a Baranya Megyei Kormányhivatal látja el.

34. § (1) A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztik a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 5/1995. (VI. 10.) rendelet, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzat módosításáról szóló 3/2002. (X. 28.), 4/2007. (III. 1.), 5/2007. (IV. 12.), 7/2007. (VI. 20.), 5/2010. (X. 12.), 7/2010. (II. 30.), 11/2011. (XI. 17.) és 9/2014. (X. 27.) rendeletek.

(3) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.