1. § (1) A pénzbeli és a természetben nyújtott ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Az e Rendeletben szabályozott ellátások megállapítása iránti kérelmeket a házi segítségnyújtás, családsegítés alapszolgáltatások kivételével az önkormányzat hivatalában (a továbbiakban: Hivatal) lehet írásban előterjeszteni.

(3) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatást igénylő a kérelmét „A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről” szóló 9/1999.(XI. 24.) SzCsM rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon nyújthatja be.

2. § (1) A kérelmező köteles a kérelmében nyilatkozni a saját, valamint a vele egy háztartásban élő személyek jövedelmi és vagyoni viszonyairól, továbbá becsatolni a jövedelmi adatokra vonatkozó igazolásokat. A kérelem tartalmazza az ellátást igénylő személy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 18. §-ának a), b), f) és l) pontjában szereplő adatait, valamint az igényelt ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat és nyilatkozatokat. A jövedelemtől függő ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete. A kérelmezőnek és a vele együtt élő közeli hozzátartozójának vagyoni viszonyairól a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell nyilatkoznia.

(2) E Rendelet alkalmazásában:

(3) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a Hivatal nyilvántartásában fellelhetők.

(4) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátások megtérítésével kapcsolatos eljárás szabályairól az Szt. 17. § (1)-(3) és (5) bekezdésében foglaltak irányadók.

3. § (1) Amennyiben a jövedelemszámításnál irányadó időszakban a szociális vetítési alap mindenkori legkisebb összege változik, akkor időarányosan annak az időszaknak a szociális vetítési alap mindenkori legkisebb összegével kell számolni, amelynek a nettó jövedelmét a kérelmező igazolja.

(2) Ha az ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények és a kérelmező életvitele között eltérés mutatkozik, a kérelem megalapozott elbírálása érdekében környezettanulmányt lehet készíteni a kérelmezőnél. A környezettanulmánynak tartalmaznia kell a kérelmező és a vele egy háztartásban élő személyek életkörülményeit, jövedelmi és vagyoni helyzetüket, szociális és egészségügyi állapotukat, továbbá a kérelem elbírálásához szükséges egyéb körülményeiket.

(3) Nem kell környezettanulmányt készíteni a kérelmezőnél, ha életkörülményeit a Hivatal bármely ügyben vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető.

4. § (1) Rendkívüli települési támogatás egészben, vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban kell rendelkezni.

(2) Ha az ellátást megállapító szerv a vagyonnyilatkozatban foglaltakat vitatja, az Szt. 5. § (1) bekezdése alapján állapítja meg a forgalmi értéket.

5. § A képviselő-testület a jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására e Rendeletben meghatározott feltételek szerint lakásfenntartási hozzájárulást állapít meg.

6. § (1) 1) A képviselő-testület lakásfenntartási hozzájárulást nyújt a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez.

(2) A képviselő-testület lakásfenntartási hozzájárulásban részesíti azt a személyt, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem

(3) Lakásfenntartáshoz kapcsolódó költségek:

(4) A lakásfenntartási hozzájárulás megállapítása iránt kérelmet e Rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez csatolni kell:

(5) A lakásfenntartási hozzájárulás egy hónapra jutó összege 5.000,-Ft.

(6) A lakásfenntartási hozzájárulást a kérelem benyújtását követő hónap első napjától egy évre kell megállapítani.

(7) Lakásfenntartási hozzájárulás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(8) Megszűnik a lakásfenntartási hozzájárulás:

(9) A lakásfenntartási hozzájárulás folyósítása közüzemi szolgáltatóhoz történő utalással történik.

(10) A lakásfenntartási hozzájárulás megállapításával kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület átruházza a jegyzőre.

7. § A képviselő-testület a jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására e Rendeletben meghatározott feltételek szerint:

8. § A képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást nyújt.

9. § (1) Létfenntartási támogatásban kell részesíteni azt a személyt,

(2) A létfenntartási támogatás megállapítása iránti kérelmet e Rendelet 2. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. Létfenntartási támogatás iránti kérelemhez csatolni kell e Rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl:

(3) Létfenntartási támogatás egy naptári éven belül ugyanazon személy részére legfeljebb 50.000.-Ft. összegben adható.

(4) Létfenntartási támogatás alkalmanként 5.000-50.000,- Ft között állapítható meg.

(5) Létfenntartási támogatás biztosítható

(6) A készpénzben megállapított létfenntartási támogatás felhasználásáról a jogosult köteles a támogatás kifizetését követő 15 napon belül elszámolni.

(7) Az elszámolás történhet:

(8) Amennyiben a jogosult az (6)-(7) bekezdésben foglaltaknak nem tesz eleget, 3 hónapig nem állapítható meg részére létfenntartási támogatás.

(9) Létfenntartási támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület átruházza a polgármesterre.

10. § (1) A képviselő-testület temetési támogatásban részesíti azt a pécsbagotai lakost, aki hozzátartozója eltemettetéséről gondoskodik, és háztartásában az egy főre jutó jövedelem a szociális vetítési alap mindenkori legkisebb összegének 1.000 %-át nem haladja meg.

(2) Temetési támogatás iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül kell előterjeszteni. A temetési támogatás megállapítása iránti kérelmet e Rendelet 3. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell e Rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl:

(3) A temetési támogatás összege 50.000,- Ft.

(4) Temetési támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület átruházza a polgármesterre.

11. § (1) Az önkormányzat költségvetésének terhére biztosított köztemetés költségeinek megfizetésére az Szt. alapján az eltemettetésre köteles személy utólag kötelezhető.

(2) Az eltemettetésre köteles személy kérelmére – a 4. § (1) bekezdésében foglaltak alapulvételével – a köztemetés költségeinek megtérítésére részletfizetési kedvezmény adható.

(3) A köztemetés költségeinek megfizetésére történő kötelezés esetében legfeljebb 12 havi részletfizetés engedélyezhető, amennyiben a temetésre kötelezett személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem a szociális vetítési alap mindenkori legkisebb összegének 300%-át, egyedül élő személy esetén 400%-át nem haladja meg, és vagyona nincs.

(4) Köztemetés megállapítása iránti kérelmet e Rendelet 4. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell e Rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározottakat.

(5) Az önkormányzat a köztemetés elrendelése esetén a részletfizetés ütemezése tárgyában a temetésre kötelezett személlyel, a köztemetést elrendelő határozat kézbesítését követő 10 napon belül megállapodást köt.

(6) Amennyiben az eltemettetésre köteles személy a megállapodásban foglaltaknak nem tesz eleget, úgy az önkormányzat az igényét polgári úton érvényesíti.

(7) A köztemetéssel kapcsolatos eljárással, így különösen a részletfizetés engedélyezésének méltányossági jogkörben történő gyakorlásával, valamint a köztemetés költségeinek hagyatéki teherként az illetékes közjegyzőnél történő bejelentésével kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület átruházza a polgármesterre.

12. § (1) A képviselő-testület beiskolázási támogatásban részesíti azt a szülőt, törvényes képviselőt, akinek gyermeke nappali rendszerű oktatás keretében általános iskolai vagy középiskolai tanulmányokat folytat, és háztartásában az egy főre jutó jövedelem a szociális vetítési alap mindenkori legkisebb összegének 1.000 %-át nem haladja meg.

(2) A beiskolázási támogatás megállapítása iránti kérelmet e Rendelet 5. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A beiskolázási támogatás iránti kérelmet minden év szeptember 15. napjáig kell előterjeszteni. A kérelemhez csatolni kell e Rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl a 16. életévét betöltött tanuló esetén érvényes diákigazolványt.

(3) A beiskolázási támogatás összege:

(4) A beiskolázási támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület átruházza a polgármesterre.

13. § (1) A képviselő-testület óvodáztatási támogatásban részesíti azt a szülőt, törvényes képviselőt, akinek gyermeke a Szabadszentkirályon működő óvodában veszi igénybe az óvodai ellátást, és háztartásában az egy főre jutó jövedelem a szociális vetítési alap mindenkori legkisebb összegének 1.000 %-át nem haladja meg.

(2) Óvodáztatási támogatás megállapítása iránti kérelmet e Rendelet 6. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. Az óvodáztatási támogatás iránti kérelmet minden évben az óvodai nevelési év kezdetétől számított, - amennyiben év közben kezd óvodába járni, úgy az óvodába járás kezdetétől számított - 60 napon belül kell előterjeszteni. A kérelemhez csatolni kell e Rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl az óvoda vezetője által az óvodába járásról 15 napnál nem régebben kiállított igazolást.

(3) Az óvodáztatási támogatás összege 30.000.-Ft.

(4) Az óvodáztatási támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület átruházza a polgármesterre.

14. § (1) A képviselő-testület egyszeri 50.000.-Ft összegű gyermekszületési támogatásban részesíti a gyermek törvényes képviselőjét, amennyiben háztartásában az egy főre jutó jövedelem a szociális vetítési alap mindenkori legkisebb összegének 1.000%-át nem haladja meg.

(2) Gyermekszületési támogatás megállapítása iránti kérelmet e Rendelet 7. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. Gyermekszületési támogatás iránti kérelmet a születést követő 60 napon belül - e Rendelet 2. § (1) bekezdésben meghatározottakon túl - a születési anyakönyvi kivonat bemutatásával egyidejűleg kell előterjeszteni.

(3) A gyermekszületési támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület átruházza a polgármesterre.

15. § (1) A képviselő-testület karácsonyi támogatást nyújt a településen lakó- vagy tartózkodási lakóhellyel rendelkező személyek részére, akiknek a háztartásában az egy főre jutó jövedelem a szociális vetítési alap mindenkori legkisebb összegének 1.000 %-át nem haladja meg.

(2) A karácsonyi támogatás háztartásonként 5.000.-Ft és 50.000.-Ft közötti összegben állapítható meg.

(3) A karácsonyi támogatásra egy lakcímen élő háztartásokból egy személy jogosult.

(4) A karácsonyi támogatás megállapítása iránti kérelmet e Rendelet 8. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A támogatás iránti kérelmeket a szükséges igazolásokkal együtt október 15. és november 15. között lehet beadni, a határidő elmulasztása jogvesztő. A kérelemhez csatolni kell e Rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott igazolásokat.

(5) Karácsonyi támogatás biztosítható

(6) A karácsonyi támogatás összegéről és formájáról a költségvetésében rendelkezésre álló összeg ismeretében a képviselő-testület határozattal dönt.

16. § (1) A képviselő-testület természeti erők okozta kárenyhítési támogatás (a továbbiakban: kárenyhítési támogatás) nyújt azoknak a lakóingatlan tulajdonnal rendelkező családoknak, akiknek az ingatlanát előre nem látható természeti erő (vihar, árvíz, földrengés) összedöntötte, vagy oly mértékben megrongálta, hogy életveszélyessé, lakhatatlanná vált. A támogatás további feltétele, hogy a családban az egy főre jutó havi jövedelem ne haladja meg a szociális vetítési alap mindenkori legkisebb összegének 300%-át.

(2) A kárenyhítési támogatás összege nem haladhatja meg családonként a 200.000 Ft-ot.

(3) A kárenyhítési támogatás történhet kamatmentes kölcsön, vissza nem térítendő támogatás formájában építőanyag, vagy építési szolgáltatás biztosításával, valamint ezek vegyes alkalmazásával. A készpénzben nyújtott támogatás felhasználható másik lakás vagy telek vásárlására vagy új lakás építésére.

(4) Kamatmentes kölcsön esetén annak visszafizetéséig a képviselő-testület a kölcsön erejéig jelzálogjogot, elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztet be az építményre.

(5) A támogatás formáját és annak értékhatárát elsősorban az önkormányzat adott évi költségvetésében az erre fordítható pénzügyi keret határozza meg.

(6) Nem nyújtható kárenyhítési támogatás a nem lakás célját szolgáló építmény és üdülő helyreállításához, továbbá ha a kérelmezőnek, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének, a vele együtt költöző családtagjának máshol beköltözhető lakóingatlana, állandó használati joga, vagy lakásbérleti jogviszonya van. E tényről az igénylő nyilatkozni köteles.

(7) A kárenyhítési támogatás kérelemre, vagy hivatalból adható. A kérelemre nyújtott kárenyhítési támogatás megállapítása iránti kérelmet e Rendelet 9. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A lakás megsemmisülését, a megrongálódás fokát szakértői vélemény alapján kell igazolni.

(8) A kárenyhítési támogatás megállapításakor a képviselő-testület az alábbi szempontokat veszi figyelembe:

(9) A kárenyhítési támogatás mértékéről, formájáról, feltételeiről a képviselő-testület egyedi határozattal dönt, és szükség szerint megállapodást köt a károsulttal.

(10) A megállapodásnak tartalmaznia kell:

17. § (1) Szociális célú tűzifa támogatásban részesülhet az a személy,

(2) A szociális célú tűzifa támogatás megállapítása iránti kérelmet e Rendelet 10. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell e Rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott igazolásokat.

(3) A képviselő-testület elsősorban azokat a személyeket részesíti szociális célú tűzifa támogatásban, akik a Szt. szerinti aktív korúak ellátására, időskorúak járadékára, vagy – tekintet nélkül annak természetbeni vagy pénzbeli formában történő nyújtására – települési támogatásra (e támogatásban részesülők közül különösen a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viselésével kapcsolatos támogatásban részesülők) jogosultak, illetve akik a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben szabályozott hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelnek.

(4) Háztartásonként legfeljebb 5 m³ tűzifa adható.

(5) A tűzifa kiosztásáról a polgármester gondoskodik.

(6) A képviselő-testület a szociális célú tűzifában részesülőtől ellenszolgáltatást nem kér.

18. § (1) Tűzifa támogatásra jogosult az a személy, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap mindenkori legkisebb összegének 1.000 %-át.

(2) Tűzifa támogatás egy naptári éven belül legfeljebb egy alkalommal adható.

(3) Háztartásonként 1-5 m³ közötti kemény lombú tűzifa adható.

(4) A tűzifa támogatás megállapítása iránti kérelmet kizárólag e Rendelet 11. számú melléklete szerinti formanyomtatványon, október 15 – november 15. közötti időszakban lehet benyújtani. A kérelemhez csatolni kell e Rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott igazolásokat.

(5) A tűzifa támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban lévő háztartások számától.

(6) A képviselő-testület vállalja a megállapított tűzifa mennyiség jogosult részére történő kiszállításának költségeit.

(7) A tűzifa támogatás mértékéről a költségvetésében rendelkezésre álló keret ismeretében a képviselő-testület határozattal dönt.

(8) A tűzifa támogatás iránti kérelmek elbírálásával kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület átruházza a polgármesterre.

19. § (1) A képviselő-testület az étkeztetést keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről gondoskodik, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.

(2) Szociálisan rászorult az a személy, akinél az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap mindenkori legkisebb összegének 300%-át, továbbá

(3) Az egészségi állapotra vonatkozó rászorultságot háziorvos vagy szakorvos által kiadott igazolással kell alátámasztani.

(4) Az étkeztetés megállapítása iránti kérelmet e Rendelet 12. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(5) Az étkezésre való jogosultság megállapításával kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület átruházza a polgármesterre.

20. § (1) A képviselő-testület az étkeztetés intézményi térítési díjának megállapítása során az Szt. 116. § (1) bekezdésében foglaltakat változtatás nélkül alkalmazza. A térítési díj összegét e Rendelet 13. számú melléklete tartalmazza.

(2) A jogosult az étkeztetés igénybevételének szüneteltetése esetén a szüneteltetés első napját megelőző két munkanappal korábban írásban köteles bejelenteni.

(3) A jogosult az étkeztetés személyi térítési díját a tárgyhónapot követő hó 10. napjáig köteles befizetni.

(4) Az étkeztetés személyi térítési díj befizetését a Hivatal pénzügyi ügyintézője köteles havonta ellenőrizni, és hátralék esetén a fizetésre kötelezettet felhívni tartozásának 15 napon belüli rendezésére.

21. § (1) A képviselő-testület a házi segítségnyújtást az Szt. 63. §-ában meghatározottak szerint Szentlőrinci Kistérségi Többcélú Önkormányzati Társulás (a továbbiakban: Fenntartó) a Szentlőrinc Város Önkormányzat által fenntartott Szociális Szolgáltató Központ Szentlőrinc intézmény útján feladat-ellátási megállapodással biztosítja.

(2) Az ellátás iránti kérelmet a Szociális Szolgáltató Központ vezetőjéhez kell benyújtani.

(3) Az ellátás igénybevételéről, a fizetendő személyi térítési díjról a Szociális Szolgáltató Központ vezetője dönt.

(4) A házi segítségnyújtás intézményi térítési díját a Fenntartó határozza meg az Szt. 115. §-ában foglaltaknak megfelelően.

22. § (1) A képviselő-testület a családsegítést az Szt. 64. §-ában meghatározottak szerint a Szentlőrinc Város Önkormányzata által létrehozott és fenntartott Szociális Szolgáltató Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálaton keresztül térítésmentesen biztosítja.

(2) Az ellátás iránti kérelmet a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálathoz kell benyújtani.

(3) Az ellátás iránti kérelemről a Szociális Szolgáltató Központ vezetője dönt.

23. § Az alapszolgáltatás megszűnik, ha a jogosult

24. § (1) A képviselő-testület a gyermekjóléti szolgáltatást a Gyvt. 39. §-ában meghatározottak szerint a Szentlőrinc Város Önkormányzata által létrehozott és fenntartott Szociális Szolgáltató Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatán (a továbbiakban: Gyermekjóléti Szolgálat) keresztül térítésmentesen biztosítja.

(2) Az ellátás iránti kérelmet a Gyermekjóléti Szolgálathoz kell benyújtani.

(3) Az ellátás iránti kérelemről a Szociális Szolgáltató Központ vezetője dönt.

25. § Jelen rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

26. § Hatályát veszti A szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 4/2015 (II.27.) önkormányzati rendelet.

27. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.