Velény Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16.§-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében – a település önkormányzatának az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel, a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket,  jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan – az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg:

A rendelet hatálya

1.§

1. A rendelet hatálya Velény teljes közigazgatási területére terjed ki.
2. A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, építményt, építményrészt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások megtartása mellett csak és kizárólag e rendelet és a hozzá tartozó, TT-0110 jelzőszámú, a Kokas és Társa Építész és Településtervező Iroda által véglegesített szabályozási tervek (VV-1 és VV-2 jelű tervlapok) együttes alkalmazhatóságával szabad. A rendeletben nem szabályozott esetekben a 36/2002. (III. 7.) Korm. rendelettel módosított 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásai szerint kell eljárni.
3. A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.

A szabályozási elemek értelmezése

2.§

1. A szabályozási terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:

1. a szabályozási vonalat és szabályozási szélességet,
2. az övezeti besorolást, lehatárolást és az övezeti jellemzőket,
3. az építési helyet,
4. az építési vonalat,
5. a védőterületek határát,
6. az egyes területek felhasználásának módját és határát,
7. a közigazgatási és a belterületi határvonalat,
8. a beépítésre szánt – nem szánt területek határát.

2. Bontásból eredő új építéseknél a kötelező erejű utcai építési vonal a lebontott épület utcai homlokvonalával azonos, ha a terv másképp nem rendelkezik.
3. A kötelező elemektől való eltérés csak e rendelet, ill. a szabályozási terv módosításával történhet. A helyi védettségű épületek törlése, vagy újabbak védetté nyilvánítása jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül, önálló önkormányzati rendelettel történhet a Dél-Dunántúli Főépítészi Iroda, vagy a Megyei Főépítészet szakvéleménye alapján.
4. A szabályozási terven jelölt irányadó szabályozási elemek a következők:

1. az irányadó telekhatár.

5. Az irányadó szabályozási elemek vagy a szabályozás lehetséges változatára utalnak, vagy pontosításuk továbbtervezést igényel. Az ezektől való eltérés a jelen rendeletben foglalt rendelkezések keretei között a rendelet, ill. a szabályozási terv módosítása nélkül engedélyezhető.
6. Az irányadó szabályozási elemek a következőképpen értelmezendők:

1. Az irányadó telekhatár jelen rendelet keretei között az érintett tulajdonosok szándékától függően, az övezeti előírások adta lehetőségeken belül módosítható javaslat.

7. Az építési hely értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén:

1. Északi – déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a telek északi oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.
2. Kelet – nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a telek keleti oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.

8. Az övezeti határ, az építési hely és az építési vonal értelmezése irányadó telekhatárral lehatárolt építési telken:

1. Az övezeti határ, az építési hely és az építési vonal a telekhatár függvénye, véglegessé a telek pontos kitűzése és földhivatali átvezetése után válik.

9. Az övezeti előírásokban szereplő épületszélesség fogalom értelmezése:

1. Négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret.
2. Épületszárnyakkal tagolt (L, T stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete.

I.Fejezet

Építési engedélyezés általános szabályai

3.§

Engedélyhez kötött építési munkák

1. A Képviselő-testület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9.§-ában meghatározott építési munkák körét bővíti, és az alábbi építési munkákat is az engedélyköteles építési munkákhoz sorolja:

1. helyi védettségű építményen közterületről látható helyen bármilyen reklám, hirdetés elhelyezése,
2. helyi védettségű építményen végzett bármilyen külső felújítási és korszerűsítési munka akkor is, ha a teherhordó szerkezetet, illetve a homlokzati megjelenést nem befolyásolja.

2. Gazdasági területen több épület egy telken való elhelyezési igénye esetén az építési engedély csak kétlépcsős engedélyezési eljárás lefolytatása után adható ki (1. lépcső: a telek beépítésével kapcsolatos követelményeket, illetve az építészeti követelményeket tisztázó elvi építési engedélyezési terv, 2. lépcső: építési engedélyezési terv.)

4.§

1. Az elvi építési és építési engedély kérelmekhez a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 12. §-án, illetve 17. §-án túlmenő műszaki munkarészeket nem kell csatolni.
2. Az e rendelet 3.§-ában elvi építési, illetve építési engedélyhez kötött építési munkák esetében kétlépcsős engedélyezési eljárás esetén az elvi építési, egylépcsős engedélyezési eljárás esetén az építési engedély kérelmekhez a 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet szerinti tartalmi követelményeken túlmenően a következő műszaki munkarészeket kell csatolni:

1. Lf-K jelű lakóterületen a Fő utca északi oldalán fekvő ingatlanokon nyitott állapotú kőzetfal, meredek rézsű, vagy rendezetlen bevágás 20-20 m-es körzetében a későbbi felszínmozgások elkerülésére geotechnikai és mérnökgeológiai munkarésszel kiegészített talajmechanikai szakvéleményt.
2. Hírközlési magaslétesítmény (adótorony) elhelyezésének engedélyezési kérelméhez csatolandó munkarészek, állásfoglalások:

• Tájrendezési szakági alátámasztó munkarész a tájbailleszthetőség igazolására
• Dél-Dunántúli Területi Tervtanács állásfoglalása az épített környezethez való illeszkedés igazolására.

3. Lakóterületi új építkezéseknél az építési engedélyezési tervnek az utcai kerítés terveit is tartalmaznia kell.

3. A (2) bekezdésben felsoroltakon túlmenően helyi egyedi védelem alatt álló építmény esetében az építési hatósági engedélyezés során az építésügyi hatóság elrendelheti

1. az építmény(ek) építéstörténeti kutatását,
2. a Területi, vagy a Megyei Főépítészet eseti véleményének megkérését,
3. az építmény(ek)en még meglévő, illetve rontott homlokzat esetén az eredeti homlokzati tagozatok, részletek, valamint az eredeti arányú nyílászárók visszaállítását,
4. meghatározhatja az építmény homlokzati burkolatát, színezését.

4. Lakóterületen a történetileg kialakult, 14 m-nél keskenyebb, már beépült, vagy korábbi bontás miatt megüresedett telkeken az eredetit meg nem haladó építménymagassággal és épületszélességgel épülő, „D-E” tűzveszélyességi osztályba sorolható bővítmények, illetve új épületek esetében a kialakult oldalkert – méretek tarthatók, de az alkalmazható szerkezeti elemek meghatározására az építési engedélyezési eljárásba az illetékes tűzvédelmi szakhatóságot (Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság, Pécs) be kell vonni.
5. A Baranya Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás

1. szakhatóságként működik közre:

Termőföldön történő beruházások megvalósításának és üzemeltetésének engedélyezéséhez, valamint a más célra időlegesen hasznosításra kerülő vagy hasznosított termőföld újrahasznosítására készített tervhez az 1994. évi LV. tv. 70. § (2) bek. értelmében.

2. engedélyező hatóságként működik közre:

Bármilyen külterületi mezőgazdasági művelési ágba tartozó földrészleten történő tereprendezés esetén az 1994. évi LV. tv. 62. § (4) bek. b) pontjának, valamint a 69. § (1) bek. a) pontjának értelmében.

6. A Magyar Geológiai Szolgálat Dél-dunántúli Területi Hivatalát az építési engedélyezési eljárásba a következő esetekben kell bevonni:

1. 3 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezés esetén (feltöltés, bevágás),
2. 5 m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó építményeknél,
3. meredek, csúszásveszélyesnek ismert területek beépítésekor,
4. a felsoroltakon túlmenően azon esetekben, amikor a lakosság, a tervező, vagy az Önkormányzat kedvezőtlen, az altalajjal összefüggő jelenségeket észlel.

7. A Pécsi Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges az ásványi nyersanyag – a termőföldről szóló 1994. évi LV. tv. 3.§ e) bek. meghatározott talaj kivételével – kitermelésével járó építési, tereprendezési és vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásaiban, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, illetve nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.
8. Az üzemelő sérülékeny ivóvízbázis területét (előzetes lehatárolást ld. VV-1 és VV-2 tervlapon) érintő építési engedélyezési eljárásokba a Vízügyi Igazgatóságot szakhatóságként be kell vonni.

Építési engedély kérelmek elbírálásának szabályai

5.§

1. Az építésügyi hatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja mindazon szempontokat, melyeket számára az 1997. évi LXXVIII. törvény és módosítása, valamint a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet kötelezően meghatároz.
2. Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása, vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés és telekalakítás csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.
3. A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően építés, illetve telekalakítás a szabályozási tervvel nem egyező terület-felhasználás esetében akkor is engedélyezhető, ha:

1. az építés a legszükségesebb (élet-, vagyon-, vagy közbiztonság, esetleg egészségi szempontok miatt elengedhetetlen) munkálatok elvégzésére irányul,
2. a terv szerinti terület-felhasználás nagyobb távlatban (legalább tíz év) válik esedékessé, és végrehajtását a kérelmezett állapot nem akadályozza, és nem teszi költségesebbé,
3. a terv szerinti terület-felhasználás nagyobb távlatban (legalább tíz év) válik esedékessé, és végrehajtását a kérelmezett állapot költségesebbé teszi ugyan, de az építtető meghatározott időre vállalja a kártalanítás nélküli elbontás kötelezettségét és ezt az ingatlan-nyilvántartásba be is jegyzik.

4. Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (terület-előkészítés, köz- és magánterületeken a felszíni vizek akadálytalan és eróziómentes elvezetése, közművesítés hiánya miatt) nem biztosítottak, építési engedély nem adható, elvi építési engedély esetében az építési engedély feltételeit a határozatban közölni kell.
5. Épület építése csak olyan telken engedélyezhető, amelynek közterületről, vagy önálló helyrajzi számmal rendelkező magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított.
6. Minden beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (OTÉK) 42. §-ában meghatározott mértékű járműtárolót, parkolóhelyet és rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet saját telken belül kell biztosítani.

II.Fejezet

Településszerkezet, terület-felhasználás

6.§

1. A belterületi határvonalat a VV-1 és VV-2 jelű (szabályozási) tervlapok tüntetik fel. A település fejlesztéssel érintett, jelen rendelet hatálybalépésekor külterületi földrészleteinek belterületbe vonása a szabályozási tervlapokon ábrázolt belterületi határvonalon belül a konkrét építési igények függvényében szakaszosan is végrehajtható.
2. Jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv

1. a település igazgatási területét beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különböző terület-felhasználási egységekre osztja fel,
2. a beépítésre szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző építési övezetekbe,
3. a beépítésre nem szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző övezetekbe sorolja,
4. az építési övezeteket, illetőleg övezeteket közterületekre és közterületnek nem minősülő területekre osztja.

3. A szabályozási tervlapokon beépítésre szánt területként jelölt területek jelen rendelet módosítása nélkül belterületbe vonhatók.
4. Velény község igazgatási területének beépítésre szánt területei a következő terület-felhasználási kategóriákba sorolhatók:

1. lakóterület

falusias lakóterület,

2. gazdasági terület

ipari terület,

3. különleges terület

temető területe.

5. A település igazgatási területének beépítésre nem szánt területei a következők:

1. közlekedési és közműterület,
2. zöldterület,
3. erdőterület,
4. mezőgazdasági terület,
5. vízgazdálkodási terület.

6. A terület-felhasználási egységeket, határaikat és jelkulcsukat a VV-1 és VV-2 jelű (szabályozási) tervlapok mutatják be.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Általános előírások

7.§

1. A közművesítettség mértéke

1. A település beépítésre szánt területein az építési telkek részleges közművesítettség esetén építhetők be azzal a szigorítással, hogy a közüzemi szennyvízelvezetést (szennyvízcsatorna) biztosítani kell. A szennyvízcsatorna kiépítéséig korszerű közműpótlóként zárt szennyvíztároló alkalmazandó.

2. Környezetterhelési határértékek

1. Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket. (Jóváhagyáskor: A levegő védelmével kapcsolatosan a 21/2001. (II. 14.) Korm.rendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A légszennyezettségi határértékeket, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet tartalmazza, melyből a tervezési terület meghatározott részein a 2. sz. melléklet ökológiai határértékeit kell alkalmazni. Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról a 10/2001. (IV. 19.) KöM, a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet rendelkezik.)
2. Élővízbe bocsátott szennyezőanyag – tartalomra vonatkozó határértékeket be kell tartani. (Jóváhagyáskor: a határértékeket a 3/1984. (II. 7.) OVH rendelkezés határozza meg, melyet a jogszabályban előírtak szerint fokozatosan vált fel a felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól szóló 203/2001. (X. 26.) Korm. rendelet. A használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló 9/2002. (III. 22.) KöM – KöViM együttes rendelet szerint 2003. január 01-től kell a határértékeket megállapítani és alkalmazni.)
3. A közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó küszöbértékeket be kell tartani. (Jóváhagyáskor: a küszöbértékeket a csatornabírságról szóló 204/2001. (X. 26.) Korm. rendelet tartalmazza.)
4. Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértékeket a zajtól védendő területeken. (Jóváhagyáskor: a zajkibocsátásra vonatkozó zajterhelési határértéket a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.)
5. Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését. (Jóváhagyáskor: az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.)
6. Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni. (Jóváhagyáskor: az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.)
7. Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket. (Jóváhagyáskor: az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.)

3. A terepszint alatti építmények

1. Beépítésre szánt területen terepszint alatti építmény a megfelelő műszaki megoldások alkalmazásával bárhol létesíthető.
2. Magas talajvíz állású területeken (Pécsi-víz környezete) terepszint alatti építmény csak a talajvíz elleni megfelelő műszaki védelemmel építhető.
3. Lejtős, csúszásveszélyes terepen (a Fő utca északi oldalán, illetve a Szőlő utca déli oldalán található építési övezetek) terepszint alatti építmény csak geotechnikai munkarésszel kiegészített talajmechanikai szakvélemény alapján létesíthető.
4. Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.
5. Terepszint alatti építmény földalatti részei sem nyúlhatnak a szomszédos ingatlanok alá.

Falusias lakóterület

8.§

1. A terület lakóépületek, mezőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.
2. A területen az OTÉK 14.§ (2) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el.

3. A terület övezeti tagozódását a VV-2 jelű (szabályozási) tervlap tünteti fel. Az építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:

1. Az „Lf-K” jelű építési övezet

^*A történetileg kialakult, 14 m-nél keskenyebb, már beépült, vagy korábbi bontás miatt megüresedett telkeken az eredetit meg nem haladó építménymagassággal és épületszélességgel épülő, „D-E” tűzveszélyességi osztályba sorolható bővítmények, illetve új épületek esetében a kialakult oldalkert-méretek tarthatók, de az alkalmazható szerkezeti elemek meghatározására az építési engedélyezési eljárásba az illetékes tűzvédelmi szakhatóságot (Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság, Pécs) be kell vonni.

2. Az „Lf-1” jelű építési övezet

4. Az elsődleges funkciót kiegészítő (gazdasági épület, garázs) épületek elhelyezése:

1. Oldalhatáron álló lakóépület esetén a lakóépülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építendő. Az olyan saroktelkek esetében, ahol a lakóépület az utca felé néző oldalhatáron áll, gazdasági épület, garázs a másik oldalhatárra építendő, a szomszéd telken létesítendő hasonló funkcióval ikresítve. Gerincmagassága a lakóépületét nem haladhatja meg.
2. Szabadonálló lakóépület esetén a lakóépület takarásában, azzal építészeti egységet alkotva építendő. Gerincmagassága a lakóépületét nem haladhatja meg.
3. Újonnan épülő gazdasági épület és a lakóépülettől különálló garázs az utcafrontra nem telepíthető, ezért amennyiben megépítésükre a lakóépületét megelőzően kerül sor, az építési engedély kérelemben szereplő helyszínrajzon a lakóépület későbbi elhelyezhetőségének biztosítása érdekében annak várható helyét is jelölni kell.

5. Állattartó épületek, valamint trágyatároló elhelyezése a (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően az OTH 3003/1998. sz. levelében leírt állásfoglalásnak megfelelően történhet.
6. A terület mélyfekvésű részein (Pécsi-vízzel szomszédos ingatlanok) bármilyen építmény csak a magas talajvíz elleni megfelelő műszaki védelemmel létesíthető.
7. A területen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a helyi egyedi védelem alatt álló épületek kivételével a mindenkor érvényben lévő országos szabványok betartásával engedélyezhető.
8. A területen parabola-antenna, valamint klímaberendezés kültéri egysége utcai homlokzaton nem helyezhető el.

Gazdasági terület

Ipari gazdasági terület

9.§

(1) A terület olyan gazdasági célú ipari, mezőgazdasági feldolgozó és nagyüzemi állattartó építmények elhelyezésére szolgál, amelyek zavaró hatásuk miatt más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

(2) A terület a VV-2 jelű szabályozási tervlapon jelölt építési övezetekre tagolódik. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:

1. „Gip-1” jelű építési övezet – egyéb ipari terület az OTÉK 20.§ (4) szerinti tevékenységek számára

2. „Gip-2” jelű építési övezet – jelentős mértékű zavaró hatású terület az OTÉK 20. § (3) szerinti tevékenységek (nagyüzemi állattartó létesítmények is!) számára

(3)Az építési telkek oldalsó és hátsó telekhatára mellett, attól min. 1,5 m-es távolságra legalább 1 sor, szaktervező által kiválasztott, őshonos fafajokból álló védőfásítás telepítendő és tartandó fenn (ld. jelen rendelet 25. §-t is).

(4) Több épület egy építési telken történő elhelyezési igénye esetén az építési engedély kétlépcsős engedélyezési eljárás lefolytatása után adható ki (1. lépcső: a telek beépítésével kapcsolatos követelményeket, illetve az építészeti követelményeket tisztázó elvi építési engedélyezési terv, 2. lépcső: építési engedélyezési terv).

(5)A területen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a mindenkor érvényben lévő országos szabványok betartásával engedélyezhető.

Különleges területek

10.§

1. A különleges területek lehatárolását a VV-2 jelű szabályozási tervlap tünteti fel.
2. A „Kte” jelű különleges terület a település temetője. A területen a temetőkről és a temetkezésekről szóló 1999. évi XLIII. törvény és az ennek végrehajtásáról szóló 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet előírásai szerint kell eljárni.

1. A területen betartandó építési előírások a következők:

• A területen szabadonállóan, legalább 10 m-es elő-, oldal-, és hátsókert megtartásával, legfeljebb 300 m² telekterület beépítésével, legfeljebb 4,0 m-es építménymagassággal (amelyet harangláb, harangtorony legfeljebb 3 m-rel meghaladhat) a fő funkcióhoz kapcsolódó magastetős kialakítású, hagyományos építőanyagok felhasználásával tervezett építmény (pl. ravatalozó, kápolna) helyezhető el.
• A terület zöldfelületi mutatója min. 35 %.
• A terület még fel nem használt részein az előfásítást, az utak, parcellák előzetes kialakítását kertészeti tervek alapján el kell végezni.
• A területet legfeljebb 2,0 m magas élősövénnyel körül kell keríteni.

2. Ötven évnél régebbi síremlék lebontásához, vagy áthelyezéséhez a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatósági hozzájárulása szükséges.

A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Közlekedési és közműterület

11.§

1. A közlekedési területek lehatárolását és övezeti tagozódását a VV-1 és VV-2 jelű (szabályozási) tervlapok tüntetik fel:

2. A közlekedési területen az OTÉK 26.§ (3) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el.
3. Országos közutak melletti telken építmény csak a külön jogszabályok szerint helyezhető el.
4. A 20 m közterületi szélességet elérő közlekedési területeken legalább egyoldali (K-NY irányú úttengely esetén a déli, É-D irányú úttengely esetén a nyugati oldalon) fásított sávot kell létesíteni.
5. Közlekedési terület fásításához, új fasor létesítéséhez legalább kertészeti engedélyezési tervet kell készíteni, amelyet az illetékes építésügyi hatósághoz kell engedélyezésre benyújtani. A tervet a területen illetékes közműszolgáltatókkal egyeztetni kell. Az egyeztetésről szóló emlékeztető, vagy jegyzőkönyv a tervezési dokumentációhoz csatolandó.
6. Fásítás, fasor kialakítása, a pótlásra előírt faj kiválasztása során a nemesített faiskolai cserje- és fafajok mellett a termőhelyi adottságoknak megfelelő, helyben honos fajokat is alkalmazni kell.
7. Közlekedési nyomvonalak mellé legalább 2,20 m törzsmagasságú, lehetőleg kétszer iskolázott sorfa minőségű faiskolai anyag telepíthető. Fasoroknál a minimális telepítési tőtávolság, és az épülethomlokzatoktól való minimális telepítési távolság 4,0 m. Ezen túlmenően épületek homlokzata előtt a benapozás biztosítására is figyelemmel kell lenni.
8. Személygépkocsi parkolók kizárólag fás-cserjés zöldsávokkal tagolt kialakításban létesíthetők. A parkolókban 3-6 gépkocsi – állásonként 1 db közepes termetű fa ültetése kötelező.
9. A „KÖ-1” jelű övezetbe a szennyvíz tisztítók és átemelők területe tartozik.

10)A település területén új távközlési, illetve hírközlési magasépítmény (adótorony) helyének kijelölése a 9/2000. (IV. 19.) KHVM rendelettel módosított, a távközlési építmények engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló 29/1999. (X. 6.) KHVM rendelet és a vonatkozó szabványok előírásain túlmenően az alábbi feltételekkel történhet:

1. Adótorony a település szabályozási terv szerinti belterületén, illetve külterületi, természeti értéket képviselő földrészletein (gyepek, rétek, legelők) nem helyezhető el.
2. Adótorony elhelyezésének engedélyezési kérelméhez csatolandó munkarészek, szakvélemények:

- Tájrendezési szakági alátámasztó munkarész a tájbailleszthetőség igazolására

- Dél-Dunántúli Területi Tervtanács szakvéleménye az épített környezethez való illeszkedés igazolására.

(11)A település területét érintő közművezetékek hatályos jogszabályok, illetve a tulajdoni lapra bejegyzett szolgalmi sáv szerinti védőtávolságait meg kell tartani.

Zöldterület

12.§

1. A település zöldterületeinek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel. A területen az OTÉK 27. §-ban foglaltakon túlmenően a következő előírásokat kell megtartani:

1. A „Z” jelű övezet a településen található közparkok, játszóterek területe.

• a meglévő közparkokat kertészeti szakterv alapján fel kell újítani
• a tervezett közparkok belső elrendezését, növényesítését kertészeti szaktervező által készített kiviteli tervek alapján kell kialakítani és fenntartani.

2. A közparkok folyamatos karbantartásáról a települési önkormányzat gondoskodik.

Erdőterület

13.§

1. A településen található erdőterületek az erdő rendeltetése szerint gazdasági rendeltetésű – „Eg” jelű, és védelmi (védő) rendeltetésű – „Ev” jelű erdők.
2. A táj biológiai diverzitásának megtartása érdekében a meglévő erdőtömbök a jövőben is megtartandók.
3. A védelmi rendeltetésű erdők kialakítása őshonos, lombhullató fafajok alkalmazásával, kertészeti szakterv alapján történhet.
4. Új erdő telepítésénél az erdészeti és talajvédelmi hatóság hozzájárulását be kell szerezni.
5. Fentieken túlmenően a területen a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény előírásait, az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény vonatkozó rendelkezéseit, valamint az OTÉK 28. §-ban előírtakat kell megtartani.

Mezőgazdasági terület

14.§

1. A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés céljára szolgáló része, ahol az OTÉK 29. § (1) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el.
2. A területen a termőföld és a természeti értékek megóvása érdekében a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény vonatkozó rendelkezéseit figyelembe kell venni.
3. A termőföldön történő beruházásokat úgy kell megtervezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételét ne akadályozza. A beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 70. §-ban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

Kertes mezőgazdasági terület

15.§

1. A kertes mezőgazdasági területek („Mk”) lehatárolását a VV-2 szabályozási tervlap tartalmazza. A területen betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:

1. Az övezetben kialakítható új földrészletek területe legalább 720 m², szélessége legalább 14 m legyen, megközelítésük közterületről, vagy magánútról biztosítandó.
2. Az övezetben az OTÉK 29. § (2) bekezdésének figyelembevételével gazdasági épület, megfelelő művelési ág és telekterület esetén lakóépület építhető.
3. Gazdasági épület elhelyezésének és kialakításának feltételei:

• az épületet szabadonállóan, határoló földút esetében a földút tengelyétől számított legalább 9 m-es távolságban kell elhelyezni.
• Az épület földszintes, legfeljebb 4,5 m építménymagasságú lehet.
• Az épületek külső megjelenítéséhez hagyományos építőanyagokat (kő, tégla, vályog, fa, cserép, nád) kell használni.
• Az épületek a táj építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, 35-45 fok hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakításúak legyenek. A fő tetőgerinc a hosszoldallal párhuzamos legyen.
• Az épületek szélességi mérete a 9 m-t nem haladhatja meg.
• A keletkező szennyvizet zárt tárolóban kell gyűjteni és alkalmanként arra kijelölt ürítőhelyre kell szállítani.

4. Lakóépület elhelyezésének és kialakításának feltételei:

• A vízellátás közművezetékről, vagy a közegészségügyi szakhatóság által igazolt vízminőséget biztosító helyi ellátással, a villamosenergia ellátás, az ingatlan gépjárművel történő megközelíthetősége legalább pormentesített burkolatú köz-, vagy magánútról az építési engedély kiadásának feltétele.
• A keletkező szennyvizet zárt tárolóban kell gyűjteni és alkalmanként arra kijelölt ürítőhelyre kell szállítani.
• Az épületet szabadonállóan, határoló földút esetében a földút tengelyétől számított legalább 9 m-es távolságban kell elhelyezni.
• Az épület legalább 4,0 m, de legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lehet.
• Az épületek külső megjelenítéséhez hagyományos építőanyagokat (kő, tégla, vályog, fa, cserép, nád) kell használni.
• Az épület a táj építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, 35-45 fok hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakítású lehet. A fő tetőgerinc a hosszoldallal párhuzamos legyen. Keresztszárny építhető.
• Az épület szélességi mérete a 9 m-t nem haladhatja meg.

Általános mezőgazdasági terület

16.§

1. Az általános mezőgazdasági területek („Má”) lehatárolását és övezeti besorolását a VV-1 és VV-2 szabályozási tervlap tartalmazza.
2. Az „Má-1” jelű övezetbe a szántóföldek területe tartozik.

1. Az övezet művelési ágának megfelelően hasznosítandó.
2. Az övezetben bármilyen építmény csak az ingatlan művelési ágához kötődő funkcióval, közterületről, vagy magánútról megközelíthető, gazdasági épület esetében 5.000 m ²-t meghaladó, lakóépület esetében 10.000 m²-t meghaladó területű telken helyezhető el.
3. Gazdasági épület elhelyezésének és kialakításának feltételei:

• Az épületet szabadonállóan, legalább 10-10 m-es elő-, oldal-, és hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.
• A telek legnagyobb beépítettsége 3 %, de legfeljebb 2000 m², ezen belül épületenként legfeljebb 500 m² beépített alapterület lehet.
• Az épület földszintes, legfeljebb 5,50 m építménymagasságú lehet. Az építménymagasság számításakor a funkcióhoz elengedhetetlenül szükséges technológiai jellegű építmény a Területi Főépítész beleegyező szakvéleménye esetén figyelmen kívül hagyható.
• Az épületek külső megjelenítéséhez hagyományos építőanyagokat (kő, tégla, vályog, fa, cserép, nád) kell használni.
• Az épületek a táj építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, 35-45 fok hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakításúak lehetnek. A tetőgerinc a hosszoldallal párhuzamos legyen.
• Az épületek szélességi mérete a 12 m-t nem haladhatja meg.
• A keletkező szennyvizet zárt tárolóban kell gyűjteni és alkalmanként arra kijelölt ürítőhelyre kell szállítani.

4. Lakóépület elhelyezésének és kialakításának feltételei:

• A vízellátás közművezetékről, vagy a közegészségügyi szakhatóság által igazolt vízminőséget biztosító helyi ellátással, a villamosenergia ellátás, az ingatlan gépjárművel történő megközelítése legalább pormentesített burkolatú köz-, vagy magánútról az engedélyezés idejére biztosított legyen.
• A keletkező szennyvizet zárt tárolóban kell gyűjteni és alkalmanként arra kijelölt gyűjtőhelyre kell szállítani.
• A lakóépület legfeljebb 200 m² beépített alapterületű lehet.
• Az épületet szabadonállóan, legalább 10-10 m-es elő-, oldal-, és hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.
• Az épület legalább 4,0 m, de legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lehet.
• Az épületek külső megjelenítéséhez hagyományos építőanyagokat (kő, tégla, vályog, fa, cserép, nád) kell használni.
• Az épület a táj építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, 32-45 fok hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakítású legyen. Keresztszárny építhető.
• Az épület szélességi mérete a 9 m-t nem haladhatja meg.

3. A „Má-2” jelű övezet a gyepfelületek (rét, legelő, kaszáló) területe.

1. Az övezetben kötelező a művelési ágnak megfelelő használat és kezelés, a vegetációs időszakban a rendszeres kaszálás.
2. Az övezetben gazdasági és lakóépület a (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti előírások betartásával építhető.

Vízgazdálkodási terület

17.§

1. A „V” jelű vízgazdálkodási terület a vízgazdálkodással kapcsolatos, összefüggő területek elhelyezésére szolgál.
2. A terület lehatárolását és övezeti tagozódását a VV-1 és VV-2 szabályozási tervlap ábrázolja.
3. A „V-1” jelű övezet a vízfolyások, nagyobb árkok területe, ahol csak a vízügyi jogszabályokban megengedett vízkárelhárítási létesítmények helyezhetők el. Az övezetben a hullámterek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló 46/1999. (III. 18.) Korm. rendelet előírásait be kell tartani.
4. A „V-2” jelű övezet a település területén található vízmű kutak és tározók területe. Az övezetben a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) sz. Kormányrendelet előírásait kell betartani.

Közterületek kialakítása és használata

18.§

1. A Velény igazgatási területén található közterületek az önkormányzat nyilvántartása szerinti közutak, utak és parkok, amelyeket rendeltetésüknek megfelelő célra bárki szabadon használhat, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.
2. A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.
3. Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.
4. A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:

1. Belterületen lévő közterületeken

• hirdető (reklám) berendezés,
• árusítópavilon,
• közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek,
• köztisztasággal kapcsolatos tárgyak,
• szobor, díszkút, pihenőpad,
• távbeszélő fülke,
• építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok) elhelyezése,
• építőanyag-tárolás.

2. Külterületen lévő közterületeken

• közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek,
• szobor,
• köztisztasággal kapcsolatos tárgyak elhelyezése.

5. A közterületen elhelyezhető építményekkel szembeni elvárások a következők:

1. Árusítópavilon legfeljebb 6,0 m² alapterülettel, legfeljebb 3,0 m-es építménymagassággal, magastetős kialakítással, hagyományos építőanyagok felhasználásával létesíthető.
2. A közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek a település teljes területén egységes kialakításúak legyenek, az építmények legfeljebb 15 m² alapterülettel, legfeljebb 3,0 m-es építménymagassággal, hagyományos építőanyagok felhasználásával létesíthetők.

III.Fejezet

Kulturális örökségvédelem

19.§

1. A település területén országos védelem alatt álló építmény nincs.

2. A település jellegzetes építészeti és településképi karakterének megőrzése érdekében az alábbi építmények és részletek helyi egyedi védelemben részesülnek:

Helyi védettségű építmények (H1) és részletek (H2)

H1 védettség

• Fő u. 61.                                 hrsz.: 70                      templom, kő kereszt
• Fő u. 43.                                 hrsz.: 7                        lakóház
• Fő u. 49.                                 hrsz.: 107                    lakóház, utcai kerítés
• Fő u. 40.                                 hrsz.: 10                      lakóház, gazdasági épület, kerítés
• Fő u. 24.                                 hrsz.: 29/2                   lakóház
• Fő u. 23.                                 hrsz.: 30                      lakóház
• Fő u. 19.                                 hrsz.: 34                      lakóház
• Fő u. 10.                                 hrsz.: 43                      lakóház
• Fő u. 5.                                   hrsz.: 48                      lakóház
• Fő u. 65.                                 hrsz.: 65                      gazdasági épület, kerítés
• Fő u. 63.                                 hrsz.: 67                      lakóház, gazdasági épület
• Szőlő u. 8.                              hrsz.: 74                      gazdasági épület
• Nagyhegy                               hrsz.: 423                    présház
• Nagyhegy                               hrsz.: 375                    présház

H2 védettség

• Fő u. 66.                                 hrsz.: 64                      beépítés
• Fő u. 7.                                   hrsz.: 46                      kerítés, kút
• Fő u. 50.                                 hrsz.: 106                    kút
• Nagyhegy                                                                  Szent Antal szobor

3. Helyi védettségű épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemű építési munka esetén a következő előírásokat kell betartani:

1. Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.
2. Helyi védettségű épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje.

Az épület bővítése az épület mögött, fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól legalább 5 m-rel hátrahúzva. A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.

3. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
4. Helyi védettségű épület bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését követően. A bontási engedély kérelemhez csatolni kell az épület felmérési és fotódokumentációját.

4. A település különböző fokú régészeti védettségű területeit a VV-2 tervlap tünteti fel.

1. Régészeti érdekű terület (talaj bolygatásával járó tevékenység során régészeti szempontból kiemelten vizsgálandó) a 015/3-6 és az 54-63 hrsz. földrészlet.

• a területen a beruházásokhoz szükséges engedélyeket a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal (KÖH) véleményeztetni kell.
• A munka elvégzéséről a KÖH-t tájékoztatni kell.
• Lelet, vagy jelenség előkerülésekor a 2001. évi LXIV. törvény szerint kell eljárni.

5. Bármilyen fokú régészeti védettséggel érintett területen a 2001. évi LXIV. törvény előírásait be kell tartani.

IV. Fejezet

Az élővilág, a táj és a természet védelme

20.§

(1) A természeti területek és értékek megóvása érdekében a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, az erdők védelmében az 1996. évi LIV. törvény rendelkezéseit, továbbá a természetvédelemmel összefüggő, előző törvényekben nem szabályozott kérdésekben a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A település területén országos, vagy helyi védettségű természeti érték nem található.

A környezet védelme

21.§

1. Általános követelmények

1. A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik. (Jóváhagyáskor: a követelményeket a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény tartalmazza.)
2. A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint. (Jóváhagyáskor: a „telepengedély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a 80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet határozza meg.)
3. Az új területek beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítése, illetve a meglévő területeken a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező.
4. A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.
5. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében be kell tartani a „jó mezőgazdasági gyakorlat” szabályait. (Jóváhagyáskor: a 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete szerint.)
6. Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni. (Jóváhagyáskor: a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 6.§-a és 2. sz. melléklete szerint.)
7. A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes technológiákat.

2. Speciális eljárási szabályok

1. Az egyes tevékenységek környezetet terhelő kibocsátásának megelőzése érdekében a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszüntetésére irányuló, az elérhető legjobb technológián alapuló intézkedéseket az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során állapítja meg a környezetvédelmi hatóság. (Jóváhagyáskor: az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások részletes szabályait a 193/2001. (X. 19.) Korm. rendelet tartalmazza.)
2. A „környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek”-re környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni a vonatkozó jogszabályok szerint, és környezetvédelmi engedélyezési eljárást kell lefolytatni. (Jóváhagyáskor: A „környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek” körét a 20/2001. (II. 14.) Kormányrendelet határozza meg. A környezeti hatásvizsgálat készítésének és a környezetvédelmi engedélyezési eljárás lefolytatásának szabályait az 1995. évi LIII. törvény, illetve a 20/2001. (II. 14.) Kormányrendelet tartalmazza.)
3. Pécsbagota a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint „C” kevésbé érzékeny felszín alatti vízminőségi területen található. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése engedély alapján történhet. (Jóváhagyáskor: a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetésének engedélyezése a 33/2000. (III. 17.) Kormányrendelet szerint történhet.)
4. A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint a védőterületeken az engedélyezéseket lefolytatni. A kijelölt védőterületeken a vízügyi hatóság szakhatósági állásfoglalását minden esetben meg kell kérni. (Jóváhagyáskor: a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet szerint.)
5. A parti sávok, vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint a szabályozási tervlapon szerepeltetett védősáv fennmaradását biztosítani kell. (Jóváhagyáskor: a vízügyi követelményeket a 46/1999. (III. 18.) Kormányrendelet tartalmazza.)
6. Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. (Jóváhagyáskor: az 1994. évi LV. törvény 70. §-ának előírásai szerint.)
7. A telephely-engedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint. (Jóváhagyáskor: a „telepengedély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a 80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet határozza meg.)
8. A hulladékok elhelyezéséről – különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra – gondoskodni kell. Veszélyes hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról. (Jóváhagyáskor: a hulladékok elhelyezésével, ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységek végzése során a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és a 98/2001. (VI. 15.) Kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni és betartani, illetve a hulladékgazdálkodási törvény végrehajtására hatályba kerülő jogszabályokat. A hulladékok jegyzékét a 10/2002. (III. 26.) KöM rendelettel módosított 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet tartalmazza.)

Tűzvédelmi rendelkezések

22.§

1. Az 1996. évi XXXI. tv. 18.§ (2) bek. a) pontja szerint a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, a jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek az oltóvíz biztosításáról gondoskodniuk kell. A gazdálkodó tevékenységet nem folytató magánszemélyek részére az oltóvíznyerési lehetőségek biztosítása az önkormányzat feladata. Az oltóvizet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (továbbiakban: OTSZ) szerint kell biztosítani.
2. A településen a mértékadó tűzszakasz területe az OTSZ 46. §-a szerint nem lehet nagyobb, mint amit a terület tűzoltó vízforrásaiból biztosítható oltóvíz-intenzitás megenged.
3. Az újonnan építendő, illetve meglévő, de felújítandó közlekedési utak esetén figyelemmel kell lenni a mód. 35/1996. (XII. 29.) BM sz. rendelet 1. sz. mellékletét képező OTSZ 22. § (1) bekezdésére (szélesség, teherbírás, fordulási sugarak, stb.)

Ásványvagyon gazdálkodási követelmények

23.§

1. A Pécsi Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges az ásványi nyersanyag – a termőföldről szóló 1994. évi LV. tv. 3.§ e) bek. meghatározott talaj kivételével – kitermelésével járó építési, tereprendezési és vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásaiban, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, illetve nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.
2. A felhasználni kívánt ásványi nyersanyagokat (homok, kavics, agyag, stb.) érvényes hatósági engedéllyel rendelkező kitermelőhelyről (bányából) kell beszerezni.

V. Fejezet

Egyes sajátos jogintézmények követelményrendszere

24.§

1. A település beépítésre szánt területein épület csak építési telken helyezhető el.
2. A település beépítésre nem szánt területein új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését, vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha

1. a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,
2. közérdeket nem sért,
3. az építmények csak a hozzájuk tartozó épület jelentéktelen hányadát veszik igénybe és biztosított, hogy az építmények a telek területe nélkül nem idegeníthetők el.

A település területét érintő tilalmak, korlátozások, kötelezések

25.§

1. Elővásárlási jog

1. A települési önkormányzat közérdekű célok megvalósítása érdekében elővásárlási jogot állapít meg a következő ingatlanokra:

• az 54-63, és a 015/3-6 hrsz. ingatlanokra lakóterület céljára.

2. Az érintett területeken az 1999. évi CXV. törvény 15. §-a szerint kell eljárni.

2. Településrendezési kötelezések

1. Beépítési kötelezettség

A helyi építési szabályzat a tervszerű telekgazdálkodás, a beépítés helyes sorrendje és a településkép előnyösebb kialakítása érdekében az alábbi beépítetlen lakóterületekre a telekvásárlástól számított 3 éven belüli beépítési kötelezettséget állapít meg:

• Az Lf-1 jelű építési övezetekben

2. Beültetési kötelezettség

A helyi építési szabályzat a közérdekű környezetalakítás céljából az alábbi ingatlanokon az övezeti előírásokban meghatározott módon és telekrészen jelen rendelet jóváhagyásától számított 2 éven belül elvégzendő beültetési kötelezettséget ír elő:

• Minden meglévő ipari gazdasági területen fekvő ingatlanon.

a helyi építési szabályzat a közérdekű környezetalakítás céljából az alábbi ingatlanokon az övezeti előírásokban meghatározott módon és telekrészen a használatbavétel idejéig elvégzendő beültetési kötelezettséget ír elő:

• Minden újonnan beépítésre kerülő ipari gazdasági területen fekvő ingatlanon.

3. Településrendezési kötelezéssel érintett területeken az 1997. évi LXXVIII. törvény 29. §-a szerint kell eljárni.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

26.§

Ez a rendelet a kihirdetésétől számított második hónap 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

Velény, 2002. december 16.

       Németh István                                                                          Dr. Bunna Gyuláné

        polgármester                                                                                         jegyző

Záradék:

A rendelet 2002. év 12. hó 16. napján kihirdetésre került.

Velény, 2002. december 16.

Dr. Bunna Gyuláné

          jegyző