Velény Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2016 (XII.7.) önkormányzati rendelete

A helyi építési szabályzatról” szóló 9/2002. (XII.16.) rendelet módosításáról

Hatályos: 2016. 12. 08- 2016. 12. 08

Velény Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2016 (XII.7.) önkormányzati rendelete

A helyi építési szabályzatról” szóló 9/2002. (XII.16.) rendelet módosításáról

2016.12.08.

Velény Község Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdésének 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a helyi építési szabályzatáról szóló 10/2002. (XII.16.) önkormányzati rendeletét (a továbbiakban: Rendelet) az alábbiak szerint módosítja:

1. § A Rendelet 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, építményt, építményrészt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások megtartása mellett csak és kizárólag e rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek (VV-1 jelű, 1:10.000 m.a., és VV-2 jelű, 1:2000 m.a. tervlapok) együttes alkalmazhatóságával szabad. A rendeletben nem szabályozott esetekben a 253/1997.(Xll.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban OTÉK) előírásai szerint kell eljárni.

2. § A Rendelet 2. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(6) Az irányadó szabályozási elemek vagy a szabályozás lehetséges változatára utalnak, vagy pontosításuk továbbtervezést igényel.

3. § A Rendelet 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) Környezetterhelési határértékek

a) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket.

b) Élővízbe bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket be kell tartani.

c) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken.

d) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését.

e) Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni.

f) Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket.

4. § (1) A Rendelet 8. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

a) Az „Lf-K” jelű építési övezet

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

lakásszám

max.2 db

legkisebb telekterület

900 m2

legkisebb utcai telekszélesség

kialakult 13 m, újonnan kialakítható 18 m

beépítési mód

oldalhatáron álló

legnagyobb beépítettség

30%, de legfeljebb 500 m2

építménymagasság

utcai épület esetében 3,00 m / 5,00 m,
udvari épület esetében 2,00 m /5,00 m
(ezen belül az utcai homlokzat magassága a történetileg kialakult utcaképhez igazodjon)

előkert

a kialakult utcaképhez igazodjon

legkisebb oldalkert

OTÉK szerint

legkisebb hátsókert

utcafronttól számított 80 m építhető be, de legalább 6 m

zöldfelületi mutató

min. 40%

(1) Épületekre vonatkozó megkötések

tetőidom és hajlásszög

magastető 35-42 fok hajlásszöggel, fő tetőgerinc az utcában kialakult állapothoz igazodjon

tetőhéjalás

elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag

utcai kerítés

épített jellegű, legfeljebb 1,7 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával

(2) A Rendelet 8. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
c) Újonnan épülő gazdasági épület és a lakóépülettől különálló garázs az utcafrontra nem telepíthető.

5. § (1) A Rendelet 9. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

a) „Gip-1” jelű építési övezet – egyéb ipari terület az OTÉK 20. § (4) szerinti tevékenységek számára

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

legkisebb telekterület

1500 m2

legkisebb utcai telekszélesség

30 m

beépítési mód

szabadonálló

legnagyobb beépítettség

50 %

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

2,00 m/9,00 m (technológiai jellegű építmény építménymagassága technológiai és műszaki indoklás alapján ettől eltérhet)

legkisebb előkert

10 m

legkisebb oldalkert

6 m

legkisebb hátsókert

10 m

zöldfelületi mutató

min. 25%

utcai kerítés

épített jellegű, legfeljebb 1,8 m magas kerítés

(2) A Rendelet 9. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
b) „Gip-2” jelű építési övezet – jelentős mértékű zavaró hatású terület

Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek

legkisebb telekterület

2500 m2

legkisebb utcai telekszélesség

30 m

beépítési mód

szabadonálló

legnagyobb beépítettség

30 %

legkisebb/legnagyobb építménymagasság

2,00 m/9,00 m (technológiai jellegű építmény építménymagassága technológiai és műszaki indoklás alapján ettől eltérhet)

legkisebb előkert

10 m

legkisebb oldalkert

6 m

legkisebb hátsókert

10 m

zöldfelületi mutató

min. 40%

utcai kerítés

épített jellegű, legfeljebb 1,8 m magas kerítés

6. § A Rendelet 12. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

a) A „Z” jelű övezet a településen található közparkok, játszóterek területe.

- a tervezett közparkok belső elrendezését, növényesítését kertészeti szaktervező által készített tervek alapján kell kialakítani és fenntartani.

7. § A Rendelet 14. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(3) A termőföldön történő beruházásokat úgy kell megtervezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételét ne akadályozza.

8. § (1) A Rendelet 15. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

c) Gazdasági épület elhelyezésének és kialakításának feltételei:

- az épületet szabadonállóan, határoló földút esetében a földút tengelyétől számított legalább 9 m-es távolságban kell elhelyezni.
- Az épület földszintes, legfeljebb 4,5 m építménymagasságú lehet.
- Az épületek külső megjelenítéséhez hagyományos építőanyagokat (kő, tégla, vályog, fa, cserép, nád) kell használni.
- Az épületek a táj építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, 35-45 fok hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakításúak legyenek. A fő tetőgerinc a hosszoldallal párhuzamos legyen.
- Az épületek szélességi mérete a 9 m-t nem haladhatja meg.
(2) A Rendelet 15. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
d) Lakóépület elhelyezésének és kialakításának feltételei:
- Az épületet szabadonállóan, határoló földút esetében a földút tengelyétől számított legalább 9 m-es távolságban kell elhelyezni.
- Az épület legalább 4,0 m, de legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lehet.
- Az épületek külső megjelenítéséhez hagyományos építőanyagokat (kő, tégla, vályog, fa, cserép, nád) kell használni.
- Az épület a táj építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, 35-45 fok hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakítású lehet. A fő tetőgerinc a hosszoldallal párhuzamos legyen. Keresztszárny építhető.
- Az épület szélességi mérete a 9 m-t nem haladhatja meg.

9. § (1) A Rendelet 17. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(3) A „V-1” jelű övezet a vízfolyások, nagyobb árkok területe, ahol csak a vízügyi jogszabályokban megengedett vízkárelhárítási létesítmények helyezhetők el.

(2) A Rendelet 17. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(4) A „V-2” jelű övezet a település területén található vízmű kutak és tározók területe.

10. § A Rendelet 18. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(4) A település közterületein eltérő használat az alábbi lehet:

a) Belterületen lévő közterületeken

- hirdető (reklám) berendezés,
- árusítópavilon,
- közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek,
- köztisztasággal kapcsolatos tárgyak,
- szobor, díszkút, pihenőpad,
- távbeszélő fülke,
- építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok) elhelyezése,
- építőanyag-tárolás.
b) Külterületen lévő közterületeken
- közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek,
- szobor,
- köztisztasággal kapcsolatos tárgyak elhelyezése.

11. § (1) A Rendelet 19. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

d) Helyi védettségű épület bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését követően.

(2) A Rendelet 19. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(4) A település különböző fokú régészeti védettségű területeit a VV-2 tervlap tünteti fel.

12. § (1) A Rendelet 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(1) Általános követelmények

a) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik.

b) Újabb területek belterületbe vonása, a termőföldön történő beruházások a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévő talajvédelmi létesítmények működőképességét. A beruházások megvalósítása és üzemeltetése során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

c) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.

d) Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítése. A szennyvízcsatorna kiépítéséig korszerű közműpótlóként zárt szennyvíztároló, vagy szennyvíztisztító berendezés alkalmazandó.

e) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.

f) A nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.

g) A vizek és közcélú vízilétesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell.

h) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

i) Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni.

j) A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket.

(2) A Rendelet 21. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

b) Velény a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi területen helyezkedik el.

13. § (1) A Rendelet 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(1) A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, a jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek az oltóvíz biztosításáról gondoskodniuk kell. A gazdálkodó tevékenységet nem folytató magánszemélyek részére az oltóvíznyerési lehetőségek biztosítása az önkormányzat feladata.

(2) A Rendelet 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) A településen a mértékadó tűzszakasz területe nem lehet nagyobb, mint amit a terület tűzoltó vízforrásaiból biztosítható oltóvíz-intenzitás megenged.

14. § (1) A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba és az azt követő napon hatályát veszti, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) Hatályát veszti a Rendelet 2. § (4) bekezdése, a 3 §.-a, a 4. §-a, az 5. §-a, a 6. § (3) bekezdése, a 8. § (5) és (7) bekezdései, a 9. § (4)-(5) bekezdései, a 10. § (2) bekezdés b) pontja, a 11. § (5), (8) és (11) bekezdései, a 12. § (2) bekezdése, a 13. § (2), (3), (4) és (5) bekezdései, a 14. § (2) bekezdése, a 16. § (2) bekezdése a) pontja, a 16. § (2) bekezdés b) pont b1) és b2) alpontjai, a 16. § (3) bekezdés a) pontja, a 18. § (3) bekezdése, a 19. § (1) és (5) bekezdései, a 20. §-a, a 21. § (2) bekezdés (a), (c), (d), (e), (f), (g), (h), (i), (j) és (k) pontjai, a 22. § (3) bekezdése, a 23. §-a, a 24. § (1) bekezdése, a 25. § (1) bekezdés b) pontja és a 25. § (2) bekezdés c) pontja.

(3) Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.