Velény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2023. (XII. 15.) önkormányzati rendelete

a közösségi együttélés alapvető szabályairól

Hatályos: 2024. 01. 01

Velény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2023. (XII. 15.) önkormányzati rendelete

a közösségi együttélés alapvető szabályairól

2024.01.01.

Velény Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdésének d) pontjában és az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének a) pontjában, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. § (6) bekezdésében és a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 5. és 17. pontjaiban meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki (amely) Velény község közigazgatási területén az e rendeletben meghatározott cselekmények valamelyikét elköveti.

2. Értelmező rendelkezések

2. § A rendelet alkalmazásában

a) közterület: a közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom számára a tulajdonos (használó) által megnyitott és kijelölt részét, továbbá az a magánterület, amelyet azonos feltételekkel bárki használhat,

b) ingatlantulajdonos: amennyiben a tisztántartási kötelezettség teljesítéséről magánjogi szerződés másként nem rendelkezik, az ingatlan, ingatlanrész tulajdonosa, kezelője, tartós használója, illetve haszonélvezője, másnak a használatában lévő ingatlanok (ingatlanrészek, helyiségek, üzlethelyiségek) esetében a bérlő, üzemeltető, és azt bármilyen más jogcímen használó együttesen ingatlantulajdonos,

c) köztisztasággal összefüggő tevékenység: az egyes ingatlanok – ezen belül különösen a lakóépületek és az egyéb emberi tartózkodásra szolgáló más épületek, üzletek, vendéglátóhelyek, és a hozzájuk tartozó területek és a közterületek tisztántartása;

d) tisztántartás: az a) pontban felsorolt ingatlanok és közterületek tisztítása, hó- és síkosság-mentesítése, pormentesítése, gyomtalanítása, kaszálása, a rendelet hatálya alá eső élővízfolyások, átereszek, hidak, közterületi árkok esetében a rendszeres kaszálás, a hordalék és idegen anyagok eltávolítása, gyűjtőhelyre szállítása.

3. Az ingatlantulajdonosok és használók kötelezettségei

3. § (1) Az ingatlan tulajdonosa, használója köteles gondoskodni

a) az általa használt, vagy a tulajdonában lévő belterületi ingatlan előtti közterület, járda, vagy a járda melletti terület gyommentesítéséről, kinyúló ágak és bokrok nyeséséről oly módon, hogy az a közlekedés vagy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse,

b) az általa használt, vagy tulajdonát képező ingatlan előtti járda tisztántartásáról -hó eltakarításáról, síkosság mentesítéséről,

c) az általa használt, vagy tulajdonában lévő ingatlan előtti árok, folyóka, csatornanyílás, áteresz tisztitásáról; vagy a csapadékvíz zavartalan lefolyásának biztosításáról.

(2) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg az az ingatlantulajdonos, használó, aki az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségének teljesítéséről nem gondoskodik.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek teljesítéséért az ingatlan tulajdonosai és használói egyetemlegesen felelősek.

4. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg az, aki a szelektív hulladékgyűjtő edénybe nem az abban elhelyezhető típusú hulladékot helyez el.

5. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg az, aki a tulajdonában lévő ingatlan házszámának kihelyezéséről, a házszám karbantartásáról vagy pótlásáról nem gondoskodik.

4. A közterületek használatával kapcsolatos előírások

6. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg az, aki

a) közterületet a rendeltetésétől eltérő célra közterület-használati engedély nélkül vagy a közterület-használati engedélyben foglaltaktól eltérő módon használ,

b) a közterület-használati engedély lejártát vagy az engedély nélküli közterület-használat megszüntetését követően a közterület eredeti állapotát nem állítja helyre,

c) közterületen építési anyagot közterület-használati engedély nélkül, illetve az engedélyben meghatározott feltételektől eltérő módon és időtartamig tárol,

d) közterületen üzemképtelen gépkocsit, mezőgazdasági járművet, kapcsolt mezőgazdasági gépet tárol,

e) közterületen haszonállatot felügyelet nélkül legeltet.

(2) Tilos a szennyvíznek vagy egészségre ártalmas folyadéknak a közterületre való kiöntése, illetve kivezetése vagy a közterületnek egyéb módon való beszennyezése.

5. Zajvédelemmel kapcsolatos magatartások

7. § A közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartást valósít meg az, aki

a) közterületen engedély nélkül vagy attól eltérően üzemeltet hangosító berendezést, szolgáltat műsort, élőzenét;

b) jármű motorját indokolatlanul járatja és ezzel mások nyugalmát zavarja,

c) zajjal járó, zajt keltő tevékenységet – így különösen építési, bontási, karbantartási, javítási, szerelési munka, kertművelési, zöldfelület-fenntartási, favágási, fűrészelési tevékenység és az ezekhez kapcsolódó elektromos és motoros gépek használata – azonnali hiba, valamint kárelhárításra irányuló tevékenység kivételével, engedély nélkül vagy attól eltérően hétköznap 20.00 és 06.00 között, szombaton 20.00 és 08.00 között, valamint vasárnap és ünnepnapokon 12.00 és 08.00 között folytat.

6. A fás szárú növények belterületi telepítésével kapcsolatos magatartások

8. § A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg, aki belterületen úgy telepít fás szárú növényt, hogy annak az ingatlanhatártól, vagy használatában megosztott közös tulajdon esetén a használati határtól mért legkisebb telepítési távolsága – ha jogszabály másként nem rendelkezik – nem éri el:

a) 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fa esetében az 1,00 métert,

b) 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb cserje (bokor, élősövény), valamint oszlopos fenyőfélék esetében a 3,00 métert.

c) 3 méternél magasabbra növő önállóan ültetett cserje, bokor, sövény esetében a 3,00 métert,

d) 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa esetében az 5,00 métert,

e) nyírt sövény, valamint 1,00 métert meg nem haladó magasságúra növő cserje (bokor, élősövény, díszfű) és fenyő esetében a 0,5 métert.

7. Reklámhordozók elhelyezésének tilalma

9. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg az, aki közterületen lévő szobron, emlékművön, emléktáblán, fán, zöldfelületen, buszvárón, utcabútoron, közműberendezésen, közlekedési tábla oszlop- vagy táblafelületén, ereszcsatornán, játszóterek berendezésein hirdetményt vagy a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény szerinti szabadtéri reklámhordozót helyez el.

8. A közkifolyók használatára vonatkozó szabályok megsértése

10. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg az, aki a közkifolyóból a háztartási szükségletet meghaladó mértékben vizet vételez.

9. A temető használatával kapcsolatos szabályok megsértése

11. § A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg az, aki

a) sírhelyet a köztemető üzemeltetőjének előírásaitól eltérő módon alakít ki,

b) a köztemetőben történő munkavégzést a köztemető üzemeltetője részére előzetesen nem jelenti be,

c) az építési munka elvégzése során keletkezett törmelék, hulladék elszállításáról a munka elvégzését követő három napon belül nem gondoskodik,

d) mozgásában korlátozott személyt szállító gépjármű kivételével a köztemetőbe gépjárművel behajt.

10. Eljárási rendelkezések

12. § (1) A rendeletben foglaltak betartását a jegyző ellenőrzi.

(2) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatti közigazgatási eljárás lefolytatására – közigazgatási bírság kiszabására – a Képviselő-testület átruházott hatáskörében eljárva a jegyző jogosult.

13. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértése miatti eljárás hivatalból, vagy bejelentés alapján indítható. A bejelentést szóban, személyesen vagy telefonon, írásban vagy elektronikus úton bárki megteheti.

(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell a közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértését megvalósító személy ismert személyi adatait, a magatartás helyének és idejének megjelölését, a körülményeinek leírását a bizonyítási eszközök megjelölésével. A bizonyítási eszközöket csatolni kell a bejelentéshez.

14. § Közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás elkövetőjével szemben közigazgatási hatósági eljárás

a) valamely cselekményben megnyilvánuló, közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás esetén a cselekmény elkövetésétől számított 30 napon belül;

b) mulasztásban megnyilvánuló, közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás esetén a jogszerű teljesítésre nyitva álló határidő lejártától számított 60 napon belül;

c) jogellenes állapot fenntartásában megnyilvánuló, közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás esetén a jogellenes állapot észlelésétől számított 60 napon belül indítható meg. Ezt követően a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatt eljárás nem indítható. Abban az esetben, ha az eljárást követően a jogellenes állapotot az elkövető a jogkövetkezmények alkalmazását követően sem szünteti meg, úgy a jogkövetkezmény ismételten alkalmazható.

15. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályainak megszegőjével szemben közigazgatási szankcióként a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény szerinti figyelmeztetést, annak alkalmazhatatlansága esetén közigazgatás bírságot kell kiszabni.

(2) A közigazgatási bírság kiszabásakor figyelembe kell venni:

a) Közösségellenes magatartás súlyát, azonos, vagy hasonló cselekményként ismétlődését, a felróhatóság mértékét, és

b) az érintett vagyoni helyzetét és jövedelmi viszonyait.

(3) Közigazgatási bírság helyett figyelmeztetés alkalmazható, ha a cselekmény csekély súlyú és a figyelmeztetéstől is kellő visszatartó hatás várható.

(4) Fiatalkorúval szemben közigazgatási bírságot vagy helyszíni bírságot csak abban az esetben lehet kiszabni, ha önálló jövedelemmel rendelkezik.

(5) A közigazgatási bírság befizetésének határideje a döntés véglegessé válását követő 30 nap.

16. § Ez a rendelet 2024. január 1-jén lép hatályba.