A 2026. évi költségvetési rendelet előkészítéséhez és elfogadásához a legfontosabb előírásokat a következő jogszabályok tartalmazzák:

- Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló 2025. évi LXIX. törvény (továbbiakban: 2026. évi költségvetési törvény),

- Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.),

- Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény,

- Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.),

- Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ávr).

Az Áht. 24. §. (3) bekezdés értelmében a jegyző által előkészített költségvetési rendelet-tervezetet a polgármester február 15-éig, ha a központi költségvetésről szóló törvényt az Országgyűlés a naptári év kezdetéig nem fogadta el, a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő negyvenötödik napig nyújtja be a képviselő-testületnek.

Az Áht. 24. § (4) bekezdése szerint a költségvetés előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell - szöveges indokolással együtt - bemutatni:

a) az önkormányzat költségvetési mérlegét közgazdasági tagolásban, előirányzat felhasználási tervét,

b) a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve,

c) a közvetett támogatásokat - így különösen adóelengedéseket, adókedvezményeket - tartalmazó kimutatást, és

d) a 29/A. § szerinti tervszámoknak megfelelően a költségvetési évet követő három év tervezett bevételi előirányzatainak és kiadási előirányzatainak keretszámait főbb csoportokban, és a 29/A. § szerinti tervszámoktól történő esetleges eltérés indokait.

Az Áht. 23. § (2) bekezdése szerint a képviselő-testület az önkormányzat költségvetését költségvetési rendeletben állapítja meg

Az Áht. 29/A. § alapján évente legkésőbb a költségvetési rendelet elfogadásáig határozatban kell megállapítania a képviselő-testületnek a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 45. § (1) bekezdés a) pontja alapján a saját bevételeket, valamint a Gst. 8. § (2) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek a költségvetési évet követő három évre várható összegét. Az erről szóló kimutatást csatoltam az előterjesztéshez.

A költségvetési rendelet-tervezet vonatkozásában az Áht. 23. §. (2) az Ávr. 24. §. (l)-(2) bekezdése rögzíti, hogy elkülönítetten kell kezelni a helyi önkormányzat, valamint a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek - ide értve az önkormányzati hivatalt is - bevételeit és kiadásait.

Az önálló elemi költségvetésből következően a helyi önkormányzat, valamint az általuk irányított költségvetési szervek gazdálkodásáról önálló könyvelést kell vezetni és önálló beszámolót kell készíteni.

A költségvetés tartalmával kapcsolatban továbbra is előírás, hogy a helyi önkormányzat költségvetési bevételeit és kiadásait nem csak előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerinti bontásban kell bemutatni, hanem kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, állami (államigazgatási) feladatok szerinti bontásban is, továbbá mindezek vonatkoznak a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervekre is.

A Mötv. 111. § (4) bekezdésében és az Áht. 23. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezések értelmében a költségvetési rendeletben külső finanszírozású működési célú költségvetési hiány nem tervezhető.

A Mötv. 117-118. §-ai rendelkeznek a helyi önkormányzatok feladatfinanszírozási rendszeréről. Az Országgyűlés a feladatfinanszírozási rendszer keretében, a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott módon támogatást biztosít a feladatot meghatározó jogszabályban megjelölt közszolgáltatási szintnek megfelelően a kötelezően ellátandó feladatokhoz oly módon, hogy a feladatfinanszírozási rendszernek biztosítania kell a helyi önkormányzatok bevételi érdekeltségének fenntartását.

A költségvetés előterjesztése kapcsán a Stabilitási tv. 45. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételek költségvetési évet követő 3 évre várható összegét a költségvetési rendelet-tervezet részeként kell bemutatni.