Mecsekpölöske Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2007. (II. 28.) önkormányzati rendelete

A község helyi építési szabályzatáról

Hatályos: 2022. 10. 12 10:00

Mecsekpölöske Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2007. (II. 28.) önkormányzati rendelete

A község helyi építési szabályzatáról

2022.10.12.

Mecsekpölöske község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Étv)7. §. (3) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Étv 9§. (2)-(6) bekezdésében előírt véleményezési eljárás lefolytatását követően Mecsekpölöske község helyi építési szabályzatát, valamint az annak mellékletét képező szabályozási tervét jelen rendeletben az alábbiak szerint állapítja meg:

A rendelet hatálya

1 §

1. A rendelet területi hatálya község teljes közigazgatási területére terjed ki.

2. A község közigazgatási területén területet felhasználni, telket alakítani, építési tevékenységet végezni, valamint arra hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervlapok együttes alkalmazásával szabad. E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásai alkalmazandók.

3. A helyi védelem alá vont építmények és régészeti értékek listáját az 1. melléklet tartalmazza. Az épületek, építmények helyi védelmi listája építész szakvélemény alapján önkormányzati rendelettel kiegészíthető, módosítható. A módosítással, kiegészítéssel kapcsolatosan előzetesen be kell szerezni a megyei főépítész szakvéleményét.

4. A község belterülete a 2. és a 3. mellékletekben rögzített módon változhat. A belterületi határ tervezett változtatásának célja elsősorban új lakóterületek, továbbá gazdasági területek területigényének biztosítása. A tervezett belterületbe vonás ütemezetten is történhet.

5. A rendelet az alábbi mellékletekkel együtt érvényes:

1. melléklet: a helyi védelemben részesült épületek, építmények, valamint régészeti értékek kimutatása, valamint az 1. függelék a 1. melléklethez (tájékoztatásul): Mecsekpölöske Közigazgatási területén lévő Natura 2000 által érintett földrészek listája

2. melléklet: külterületi szabályozási tervlap SZ-1 M 1:10000

3. melléklet: belterületi szabályozási tervlap SZ-2 M 1:2000

A szabályozás elemei

2. §

1. A szabályozás elemei a település alakításában játszott szerepnek megfelelően I. vagy II. rendűek.

2. Az elsőrendű szabályozási elemek a település egésze szempontjából a legfontosabbak, ezért ezeket csak a szabályozási terv módosítására előírt eljárással lehet megváltoztatni. Elsőrendűnek tekintendő a közterület- szabályozási vonal, a terület-felhasználási határ és az övezethatár, valamint az egyes lehatárolt területegységek és az azokra vonatkozó előírások.

3. A másodrendű szabályozási elemek hatósági eljárásban, illetve önkormányzati rendeletben módosíthatók, pontosíthatók, kiegészíthetők.

a.) Hatósági eljárásban módosíthatóak, vagy meghatározhatóak a telekhatár, az építési vonal, a védősávok- és területek az illetékes szakhatóságok hozzájárulásával.

b.) Önkormányzati rendelettel meghatározható, vagy módosítható a helyi védelem alatt álló terület és egyedi tájértékű objektum, valamint a (jelenleg a 1997. évi LXXVIII. Törvény 17. §-ban rögzített) sajátos jogintézmények.

A terület-felhasználás rendszere

3. § A község közigazgatási területén az alábbi megnevezésű és jelű terület- felhasználási egységek találhatók:

beépítésre szánt területek:

lakóterületek L

településközponti vegyes területek Vt

üdülőterületek Ü

különleges területek K

gazdasági területek G

beépítésre nem szánt területek:

közlekedési területek Kö

zöldterületek Z

erdőterületek E

mezőgazdasági területek M

vízgazdálkodási területek V

Általános előírások

4. § 1. A község területén építési telket kialakítani, építést engedélyezni csak legalább részleges közművesítettség esetén lehet.

2. A 15^o -nál meredekebb dőlésű vagy a 2 méternél magasabb nyitott kőzetfal ( nyitott kőzetfal - partfallal, bevágással, mélyutakkal, tereplépcsőkkel) érintett területeken az építési hely kijelölését, valamint az építmények kialakításának egyedi feltételeit geotechnikai, mérnökgeológiai, vizsgálatokra kell alapozni.

3. Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos engedélyezési eljárásban az alábbi esetekben kell bevonni a Geológiai Szolgálatot:

a. négy beépített szintnél magasabb, vagy 7 méternél nagyobb fesztávú tartószerkezeteket tartalmazó, előregyártott vagy vázas tartószerkezetű épületeknél,

b. meredek, csúszásveszélyesnek ismert területek beépítésekor,

c. 5 méternél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó építményeknél,

d. 3 méternél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezés esetén (fetöltés, bevágás)

e. a felsorolt túlmenően azon fontos esetekben , amikor a lakosság, a tervezők vagy az Önkormányzat kedvezőtlen, az altalajjal összefüggő jelenségeket észlel.

4. Hírközlési létesítmények közterületen, az ágazati szabványok, szakhatósági előírások betartásával helyezhetők el. 10m-nél magasabb átjátszó- ill. adótornyok nem helyezhetők el belterületen, üdülőterületen, védett területen, ökológiai folyosóban.

Beépítésre szánt terület

4. 5. § Amennyiben olyan területek beépítésére kerül sor, melyeken a csapadékvíz elvezetése még nem megoldott, a területek beépítése előtt a azok vízelvezetésére a 18/1996.(VI.13.) KHVM rendelet előírásai szerinti vízjogi engedélyt kell beszerezni.

5. §

1. A terület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál. A lakóépületekben, illetve lakóterületen olyan funkciók is elhelyezhetők, amelyek környezetterhelése nem haladja meg az adott lakóterületre megengedett határértékeket.

2. A területen, lakóépületeken kívül önállóan is elhelyezhető a helyi lakosság gépkocsi-tárolója, alapellátást szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, valamint az 1. bekezdésben megfogalmazott követelményeknek megfelelő gazdasági tevékenységet szolgáló épület.

3. A meglévő falusias lakóterületeken az oldalkertben álló, az OTÉK előírásainak nem megfelelő elhelyezésű építmények és keresztcsűrök – így az oldalhatáron álló lakóépülettel szemben álló utcafronti gazdasági épületek is - megtarthatók és felújíthatók, bontásuk esetén újraépíthetők tűzvédelmi szakvélemény alapján.

4. Kialakult építési terület foghíjtelkének beépítésekor az építési vonal a kialakult állapothoz igazoljon. Amennyi ben ezt az adott telken ezt a terep- ill. lejtésviszonyok nem teszik lehetővé, az építési hatóság ettől eltérő építési vonalat is meghatározhat.

5. A területen az adott övezetre előírtnál kisebb telkek esetén a meglévő épületek helyreállíthatók, elbontásuk esetén a megengedett meghaladó korábbi beépítés visszaépíthető. Üres telek esetén az új épület azon a helyen és olyan tömegformálással épülhet, ahol a telken korábban állt már épület. E területen mind átalakítás, bővítés, mind új épület esetén a kialakult hagyományos tömegformáláshoz, anyaghasználathoz alkalmazkodni kell.

6. A területen az előírtnál kisebb telkek esetén csak olyan telekalakítás engedélyezhető, melynek eredményeként sem az eredetinél kisebb, sem pedig az övezetre előírt teleknagyságnál nagyobb nem jön létre.

7. Azon telkek esetében, ahol a belterületi szabályozási terv a telek be nem építhető sávját jelzi, a telkek beépítettségénél e sávot figyelmen kívül kell hagyni.

8. A lakóterületen a következő terület található:
falusias lakóterület Lf

Falusias lakóterület ( Lf )

6. §

1. A területen az OTÉK 14. § 1. és 2. bekezdésében felsorolt építmények helyezhetők el, de nem helyezhető el üzemanyagtöltő állomás.

2. A területen elhelyezhető gazdasági célt szolgáló épületekre vonatkozó további szabályok:

a.) Gazdálkodási célú épület – ha a telken lakóépület is van – nem lehet nagyobb az építési telek területének 15 %-ánál. A lakótelek beépítettsége a gazdálkodás építményeivel együtt sem haladhatja meg az adott övezetre vonatkozó határértéket.

b.) Gazdálkodás céljára elsősorban a meglévő gazdasági épületeket kell felhasználni.

3. A kialakult építési övezetekben az adott környezetben jellemző szélességű és mélységű telkek alakíthatók ki.

4. A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és építési előírásokat az alábbi táblázat és szöveges kiegészítése tartalmazza:

az építési telek						az épület
övezeti jele	beépítési módja	legkisebb területe	legkisebb szélessége	legnagyobb beépítettsége	legkisebb zöldterület	legnagyobb építménymagassága
		m2	m	%	%	m
Lf	K (O)	K (900)	K (18)	30	40	4,5 ¹

Üdülőterület (Üh)

7. §

1. A hétvégi házas üdülőterületek az OTÉK 23. §. szerinti épületek és létesítmények elhelyezését szolgálják. A terület teljes közművesítés esetén építhető be.
A területre az építési engedélyezési eljárást megelőzően telekalakítási tervet kell készíteni.

2. Az övezet telekalakítási és építési szabályait az alábbi táblázat tartalmazza:

az építési telek						az épület
övezeti jele	beépítési módja	legkisebb területe	legkisebb szélessége	legnagyobb beépített- sége	legkisebb zöldterület	legnagyobb építmény- magassága
		m2	m	%	%	m
Üh	SZ	600	15	15	75	4,5

Településközpont vegyes terület (Vt)

8. §

1. A területen az OTÉK 16. §-ban megnevezett építmények helyezhetők el.

2. A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

az építési telek						az épület
övezeti jele	beépítési módja	legkisebb területe	legkisebb szélessége	legnagyobb beépített- sége	legkisebb zöldterület	legnagyobb építmény- magassága
		m2	m	%	%	m
Vt	K, SZ	500	20	50	20	7,5

Gazdasági terület (G)

9. §

1. A község területén fekvő gazdasági terület az alábbi:
- kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület Gksz

2. A terület egyes övezeteiben betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat az alábbi táblázat tartalmazza:

az építési telek						az épület
övezeti jele	beépítési módja	legkisebb területe	legkisebb szélessége	legnagyobb beépített- sége	legkisebb zöldterület	legnagyobb építmény- magassága
		m2	m	%	%	m
Gksz	K, SZ	5000	100	30	20	7,5 ²

Különleges terület (K)

10 §

1. A különleges területbe az OTÉK 24. § szerinti területek tartoznak.

2. A község szabályozási tervében szereplő különleges területek az alábbiak:
sportterület: Ks
temetők területe Kt

3. Az egyes különleges területeken az alábbi telekalakítási és építési szabályokat kell betartani:

az építési telek						az épület
övezeti jele	beépítési módja	legkisebb területe	legkisebb szélessége	legnagyobb beépítettsége	legkisebb zöldterület	legnagyobb építménymagassága
		m2	m	%	%	m
Ks	SZ	2000	60	10	70	4,5
Kt	K	-	-	2	40	4,5

4. A temető 50 m-es környezetében kegyeletet sértő épület nem helyezhető el, kegyeletet sértő tevékenység nem folytatható.

5. A temető területén a megadott építménymagasság nem vonatkozik harangláb, harangtorony létesítésére, mely esetben a megengedett legnagyobb építménymagasság legfeljebb 10,0 m lehet.

Beépítésre nem szánt területek

Közlekedési és közműterület ( Kö )

11. §

1. A területen kétfajta közlekedési terület különböztethető meg:
- közúti közlekedési terület KöU
- vasúti közlekedési terület KöV

2. E terület-felhasználási egység (terület) az OTÉK 26. § (1) és (3) bekezdésben leírt célra szolgál.

3. Az e területbe tartozó közterületek telekhatárait, szabályozási szélességét a szabályozási terv jelöli. E területsávba eső meglévő épületeken mindennemű építési tevékenység – a területsáv kialakításának várható idejét, az épületeknek a területsávban elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, csak az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembe vételével – engedélyezhető.

4. A közigazgatási területen lévő, illetve tervezett közutak minimális szabályozási szélessége az alábbi táblázatban rögzített értékeket kell elérje:

Az út típusa	Szabályozási szélesség
Az út típusa	Külterületen	Belterületen
KöU2 (országos mellékút)	30 m	22 m - K
KöU3 (helyi gyűjtőút)	-	22 m - K
KöU4 (kiszolgálóút)	-	12 m - K

5. A külterületi dűlőutak - beleértve a kertes mezőgazdasági területek útjait is - szélessége el kell, hogy érje a 8 métert.

Erdőterület ( E )

12. §

1. E terület-felhasználási egységbe az erdők, illetőleg az ilyen célra kijelölt területek tartoznak.

A területen – az SZ-1 szabályozási tervlapon jelölt lehatárolással – az alábbi területeket különböztetjük meg:

- gazdasági célú erdőterület Eg
- védett ill. védelmi célú erdőterület Ev
- egészségügyi-szociális-turisztikai erdőterület Ee

2. A területen – a kilátótornyok kivételével – építmények nem helyezhetők el, kivéve a gazdasági rendeltetésű erdőterületen az erdő rendeltetésének megfelelő gazdasági, szolgálati és vadgazdálkodási építmények, amelyek kivonással elhelyezhetők.

3. A védett erdőterületekbe a védett természeti területek és ökológiai folyosók övezetébe eső ill. látképvédelmi, az SZ-0 külterületi szabályozási tervlapon jelzett erdőterületek tartoznak.

4. Védett illetve védelmi célú erdőterületeken a körzeti erdőtervben jóváhagyott fahasználati és erdő felújítási módok alkalmazhatók. Ettől eltérő gazdálkodás az Erdészeti Szolgálat előzetes engedélyéhez kötött. Az engedélyezési eljárásban a község jegyzője szakhatóságként működik közre.

5. Erdőterületet termelésből kivonni, az erdőt más célra igénybe venni csak az Állami Erdészeti Szolgálat Pécsi Igazgatósága előzetes engedélye alapján lehet.

6. Beruházás céljára csak akkor vehető erdő igénybe, ha erre alkalmas más művelési ágú terület nincs. A termelésből való kivonáshoz az Állami Erdészeti Szolgálat Pécsi Igazgatósága engedélye szükséges.

Vízgazdálkodási terület ( V )

13. §

1. E terület-felhasználási egységben az OTÉK 30. § (2) bekezdése és a parti sávok, vízjárta területek, valamint fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításával kapcsolatos jogszabályok (jelenleg a 21/2006.(I.31.) kormányrendelet) szerinti építmények helyezhetők el.

2. A területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban (jelenleg a 21/2006.(I.31.) Korm. rendelet) foglaltak szerint lehet.

3. Az álló- és folyóvizek partjától (telekhatárától) számított 6 m szélességben karbantartás céljára kezelési terület biztosítandó.

4. A közcélú vízilétesítmények fenntartását, az ezzel kapcsolatos feladatokat a vonatkozó jogszabályok (jelenleg a 120/1999.(VIII.6.) Kormányrendelet) figyelembe vételével kell ellátni.

5. Vízimunka elvégzéséhez illetve vízilétesítmény megépítéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez (létesítési engedély), továbbá annak használatba vételéhez, üzemeltetéséhez, valamint minden vízhasználathoz (üzemelési engedély) vízjogi engedély szükséges a vonatkozó jogszabályok (jelenleg az 1995. évi LVII. Tv. 28. § (1)) alapján.

Mezőgazdasági terület ( M )

14. §

1. E terület-felhasználási egység (terület) az OTÉK 29. §-a szerinti célt szolgálja.

2. Termőföldet érintően a vonatkozó jogszabályokban (jelenleg az 1994. évi LV. TV. 62-69. §) rögzített esetekben meg kell kérni a Növény- és Talajvédelmi hatóság engedélyét.

3. Mezőgazdasági területeken történő beruházásokhoz a vonatkozó jogszabályok (jelenleg az 1994. évi LV. Tv 70. §.) alapján meg kell kérni a Növény- és Talajvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalását.

4. A mezőgazdasági területeken betartandók a helyes mezőgazdasági és környezeti állapotra, illetve a helyes gazdálkodási gyakorlatra vonatkozó jogszabályok (jelenleg 4/2004. (I.13.) FVM rendelet 1. és 2. melléklete).

5. A mezőgazdasági területen a következő területek találhatók:
általános mezőgazdasági terület Má
kertes mezőgazdasági terület Mk

6. Az általános mezőgazdasági terület arra alkalmas földrészletén az OTÉK 29. §. (5) bekezdésében rögzített szabályok betartásával birtokközpont alakítható ki.

7. A „kertövezet” a szabályozási terven Mk jellel megjelölt mezőgazdasági rendeltetésű területeket foglalja magában:

a.) A kertes mezőgazdasági területen állattartásra szolgáló építmény nem építhető.

b.) Telekalakítás, beépítés szabályai:

- A kertövezetben csak 900 m²-es, vagy azt meghaladó, csak közterületről, vagy magánútról megközelíthető új földrészletek alakíthatók ki, melyek minimális szélessége: 12 m.

- A földrészleteken egy, a 3 % beépítettséget meg nem haladó alapterületű, ideiglenes tartózkodásra is alkalmas gazdasági épület helyezhető el. Különálló építményként csak pince és közműpótló berendezés építhető: árnyékszék csak a főépülettel együtt helyezhető el.

- A szomszédos telektől olyan távolságokat kell megtartani, hogy az elhelyezni kívánt épület mellékfunkciói (pl. pince földdombja, épület körüli víztelenítés, stb.) a szomszédos telkek használatát nem zavarják.

- Az előkert mélysége minimálisan 8 m.

- A telken garázs nem létesíthető.

c.) A gazdasági épület előírásai:

- A területen épület építése csak építési engedély alapján végezhető.

- A földrészleten felvonulási épületet csak a gazdasági épületre kért érvényes építési engedély birtokában lehet létesíteni, és az csak az épület elkészültéig maradhat fent.

- A gazdasági épület földszintes, legfeljebb 3,5 m-es építménymagasságú és 6,5 m gerincmagasságú lehet. Az épület tetőtere beépíthető.

- Az épületet 40-45⁰-os hajlásszögű szimmetrikus nyeregtetővel kell lefedni, a héjazat égetett anyag ill. betoncserépfedés lehet. Hullámpala, fémlemez fedés nem alkalmazható. Az épületek csak természetes építőanyagokból építhetők (kő, tégla, vályog).

d.) Pince, kerítés, támfal:

- Pince az épülettel szerves egységben, abból nyílóan, az épület mögött, a domb felőli oldalon, vagy attól különállóan helyezhető el. A pincének egész terjedelmével a rendezett terepszint alatt kell lennie.

- A pince közterület, vagy idegen telek alá nem nyúlhat, illetve azt legfeljebb 1m-re közelítheti meg.

- A meglévő, vagy a művelésből, beépítésből adódó magasságkülönbségeket természetes földművekkel (rézsűkkel) kell kialakítani.

8. Az Mág jelű rét- és legelőterületeken az ottani gazdálkodás céljaira szolgáló, tájba illő tömegformálású és anyaghasználatú gazdasági épület építhető 4,5 méteres homlokzatmagassággal, legfeljebb a telekterület 3 %-a mértékig.

Zöldterületek ( Z )

15. §

1. E terület-felhasználási egységbe az OTÉK 27. § (1) bekezdésében körülírt területek tartoznak.

2. A területen – 2 %-ot meg nem haladó beépítettséggel – az OTÉK 27. § (4) bekezdésében felsorolt épületek és létesítmények helyezhetők el. Az épületek építménymagassága nem haladhatja meg a 4,5m-t.

Építészeti értékek védelme

16. §

1. A helyi védettség alatt álló létesítmények tekintetében az építésügyi eljárásokban az általános előírásokon túlmenően az e rendelet előírásában foglalt építésügyi kötelezettségek is betartandók.

2. A védettség fokozatai:

a.) H-1 védettségű épület, melynél a védelem az épület egészére,

b.) H-2 védettségű épület, illetve objektum, a védettség az épület, illetve objektum valamely meghatározott részére terjed ki.

3. A H-1 jelű épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását megőrizve a homlokzati tagozatokat.

a./ A védelem nem akadályozza az épület:

- belső átalakítását, korszerűsítését, amennyiben az eredeti belsőszerkezetet elvárható módon tiszteletben tartja,

- bővítését, amennyiben az eredeti épület tömegformája, utcaképi szerepe nem változik, illetve szerkezetével, anyaghasználatával összhangban marad.

b/ A védett épület csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság esetén bontható el. A bontási szándékkal kapcsolatosan meg kell kérni a megyei főépítész szakvéleményét.

- bontás előtt az épület és a telek felmérési dokumentációját /fotó dokumentációval) el kell készíteni, és azt mind helyben, mind a megyei levéltárban meg kell őrizni.

- amennyiben a bontásra kerülő épület valamely értékes építészeti, szerkezeti, díszítő eleme vagy kapcsolódó tárgy megmenthető, arról a bontási engedélyben intézkedni, és elhelyezéséről gondoskodni kell.

4. A H-2 jelű védettség esetén a meghatározott részértéket kell védeni. Az épületek bizonyos kötöttségek mellett átalakíthatók, bővíthetők, felújíthatók és lebonthatók.

- Tárgyi részérték védelme esetén azt az építés során eredeti szerepének megfelelően újból alkalmazni kell.

- Az épülettömeg védelme esetén az esetlegesen építendő új épület csak az eredetivel azonos, vagy ahhoz hasonló párkány- és gerincmagasságú és tetőhajlásszögű lehet.

5. A helyi védettségű épületek rontott homlokzata esetén az építési engedélyezés során a tervezett építési tevékenység jellege, nagyságrendje függvényében az alábbiakat kell előírni:

- a helyi hagyományoknak megfelelő felületképzést és színezést,

- a tagozatok, az eredeti arányú nyílászárók, részben vagy egészben történő visszaállítását,

- a homlokzatok, a tetők rosszul átépített részeinek visszaállítását,

- a főtömeghez szervetlenül kapcsolódó toldalékok elbontását vagy építészeti egységet eredményező átépítését,

- a kerítések, kapuk visszaállítását, illetve utcaképhez illeszkedő átépítését,

- az épület és a hozzátartozó építmények mai elveknek megfelelő és környezethez illeszkedő építészeti egységeinek megteremtését.

6. A helyi védelem alatt álló épületek, építészeti értékek szabályozási terven jelzett védőterületén illetve helyi értékvédelmi területen belül új épületek építése, illetve a meglévő épületek átalakítása során a védett épület tömegformálásához, anyaghasználatához, részletképzéséhez, valamint a telken való elhelyezkedéséhez alkalmazkodni kell.

7. A helyi védettség alatt álló épület rendeltetésszerű használata meghatározó jelentőségű. Amennyiben az eredeti hasznosítás nem biztosítható, az esetleges alternatív lehetőségek között a közcélú funkciókat előnyben kell részesíteni.
A helyi védelem alá vonandó épületek tulajdonosait - előzetes szóbeli tájékoztatást követően egyedi határozattal kell értesíteni a védelem tényéről, és annak az építési előírások szerinti tartalmáról, biztosítva a fellebbezés lehetőségét.

Régészeti emlékek

17. §

1. A régészeti érdekű területeket és nyilvántartott régészeti lelőhelyeket az SZ-1 külterületi szabályozási tervlap ábrázolja. A régészeti lelőhelyekkel kapcsolatosan a vonatkozó jogszabályok (jelenleg a 2001. évi LXIV. Tv.) előírásai betartandók. Nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén minden az eddigi használattól eltérő hasznosításhoz, építkezéshez, földmunkához a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatósági hozzájárulása szükséges.

2. Régészeti érdekű területet érintő tervezés esetén javasolt kikérni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal véleményét.

3. Amennyiben a település közigazgatási területén bárhol – a régészeti érdekű területeken kívül – építkezés vagy művelés kapcsán régészeti leletek vagy régészeti objektumok kerülnek elő, a munkálatokat fel kell függeszteni és értesíteni kell a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságát és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt.

Környezetvédelem

18. §

1. Általános követelmények

a.) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek jelenlegi és tervezett használati módját lehetetlenné teszik.

b.) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változás(ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység (jelenleg a 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet) csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.

c.) Az új területek beépítésének előfeltétele a teljes közművesítés.

d.) A csapadékvíz elvezetéséről minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásokba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.

e.) A környezeti állapotot jelentősen terhelő tevékenységek üzemeltetői számára – különös tekintettel a vízminőségi kárelhárításra kötelezett üzemekre (jelenleg a 21/1999. (VII.22.) KHVM-KöM együttes rendelet) – üzemelés-technológiai terv készítése kötelező. Az üzemelés-technológiai terv készítési kötelezettség alá tartozó tevékenységeket, illetve üzemeltetőket a jogszabályok jelölik meg, illetve az önálló települési környezetvédelmi program keretében kell kijelölni.

f.) A telkek területeinek – az övezeti előírásokban – meghatározott részét zöldfelületként kell kialakítani. Az övezeti előírásokban szereplő értékek egyszintes növényállományra vonatkoznak. Többszintes növényállomány telepítése esetén a zöldfelület ennél kisebb is lehet, de kertészeti szakvéleménnyel kell igazolni, hogy ezáltal a környezeti értéke nem lesz kisebb.

2. Környezetterhelési határértékek

a.) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket. (A levegő védelmével kapcsolatosan a 21/2001. (II.4) Korm. rendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A légszennyezettségi határértékekről a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről a 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet rendelkezik.)

b.) Élővízbe, illetve közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyezőnyag- tartalomra vonatkozó határértékeket be kell tartani (jelenleg a 368/2004. (XII.26.) Kormányrendelet).

c.) A talajba és a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése, valamint környezetszennyezések esetében a földtani közegbe és a felszín alatti vízre vonatkozó jogszabályi (jelenleg a 10/2000.(VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet 2. és 3. melléklete) szennyezettségi határértékeket be kell tartani.

d.) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértékeket (jelenleg a 8/2002. (III.22.KöM-EüM rendeletben foglaltak).

Természetvédelem

19. § A község közigazgatási területén található védett természeti területeket, a biodiverzitás fenntartása érdekében kijelölt területeket (Natura 2000), valamint az ökológiai folyosók területét az SZ-1 jelű szabályozási tervlap tünteti fel. A Natura 2000 területekről 275/2004.(X.8.) Kormányrendelet alapján kiadott 255/2005. KvVM közlemény rendelkezik. A közlemény mellékletének Mecsekpölöskére vonatkozó helyrajzi számait e rendelet függelékében tájékoztatásul csatoljuk.

A személygépkocsik elhelyezése

20. §

1. A személygépkocsik parkolását alapvetően telken belül kell megoldani.

2. Az új – közterületi - jármű-várakozóhelyeket az OTÉK 42. § (7) bekezdése szerint beültetési kötelezettség terheli.

Tűzvédelem

21. §

1. Az „A”-„C” tűzveszélyességi osztályba tartozó és az „A”-„B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségeket tartalmazó épületek, az 500m² alapterület (szintenkénti összesített alapterület) feletti „D”-„E” tűzveszélyességi osztályba tartozó ipari, mezőgazdasági és tároló épületek, valamint minden – külön jogszabály szerinti – közösségi épület, illetve a kétszintesnél nagyobb szintszámú lakó- és üdülőépület esetében (a pinceszintek figyelembe vétele nélkül) és az ezekkel szomszédos más rendeltetésű és tűzveszélyességi osztályú épületek között saját és szomszédos telken tűztávolságot kell tartani. A tűztávolság mértékét a tűzvédelmi szakhatóság határozza meg.

2. A mértékadó tűzszakasz területét a vonatkozó jogszabályok (jelenleg a 2/2002. (I.23.) BM rendelet) alapján kell meghatározni, majd ezt figyelembe véve kell biztosítani a szükséges oltóvíz intenzitást.

3. A tűzoltóság vonulása és működése céljára – ha arról jogszabály, illetve nemzeti szabvány másképp nem rendelkezik – az építményhez olyan utat, illetve területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére.

Ásványvagyon-gazdálkodási követelmények

22. §

1. Az ásványi nyersanyag – a termőföldről szóló jogszabályban (jelenleg az 1994. évi LV.Tv. 38. § e. bekezdés) meghatározott talaj kivételével – kitermelésével járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásaiban a Pécsi Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges, amennyiben a kitermelt nyersanyag a kitermelés helyérᕑl elszállításra, ill. nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.

2. A településrendezési terv szerinti építkezések kivitelezéséhez szükséges ásványi nyersanyagok (homok, kavics, agyag stb.) érvényes hatósági engedéllyel rendelkező kitermelőhelyről (bányából) származhatnak.

3. A község területén üzemeltetett és a beépítés folytatásaként üzemeltetni kívánt gázelosztó vezetékek és tartozékaik biztonsági övezetére vonatkozó előírásokat meg kell tartani.

Záró rendelkezések

23. §

E rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervlapok 2007. március 1-én lépnek hatályba. Rendelkezéseiket alapvetően a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni. Amennyiben a folyamatban lévő építési ügyek szempontjából az új szabályrendelet, illetve szabályozási terv az ügyfélre nézve kedvezőbb, azt ezen ügyekre is alkalmazni kell.

Mecsekpölöske, 2007. február 28.

Papp István
polgármester

Dr. Mátéka Gyöngyi
jegyző

1. melléklet

Helyi védelemben részesülő épületek, építmények

	Utca	H.sz.	Hrsz.	Védendő érték	Védettség foka
1.	Szabadság	1	173/2	Lakóház	H-1
2.	Temető	-	222	Feszület	H-1
3.	Szabadság	-	163	Feszület	H-1
4.	Rákóczi F.	-	104/2	Feszület	H-1
5.	Rákóczi F.	-	104/2	Volt iskolaépület	H-1

Nyilvántartott régészeti lelőhely

	Helynév	hrsz	Lelőhely
2	Mecsekpölöske Dózsa Gy. u. 1 és a patakhíd környéke EOV: E584211 N097845	16	Jelenleg belterületi közterület. Változás nem tervezett. Régészeti lelőhely.

Régészeti érdekű terület

	Helynév	hrsz	Lelőhely
1	Mecsekpölöske	-	Lelőhely pontos helye ismeretlen
3	Mecsekpölöske Hársos	-
4	Mecsekpölöske Temető	-
5.	Mecsekpölöske	51-60, 67	Középkori templom feltételezett helye

1. függelék a 1. melléklethez

Natura 2000 területek listája

(Tájékoztatásul)

08, 09/2-5, 09/6 (a, b), 010/1-2, 010/4, 010/6-7, 010/9, 010/10 (a-d), 010/11-19, 010/20(b,c), 016, 017(a-d), 017(f,g), 018(a-d), 018(f), 019-022, 023/1, 023/2(a,b), 024, 025, 026/2

2. melléklet

külterületi szabályozási tervlap SZ-1 M 1:10000

külterület szab_terv.pdf

3. melléklet ³

A magassági korlátozás nem vonatkozik harangtornyokra, haranglábakra

A magassági korlátozás nem vonatkozik technológiai építményre, illetve berendezésre.

A 3. melléklet a Mecsekpölöske Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2022. (X. 12.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.