Mecsekpölöske Község Önkormányzat Képviselőtestülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CXXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében az állami főépítészi hatáskörben eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Kulturális Örökség Védelméért Felelős Miniszter, a Baranya Megyei Kormányhivatal örökségvédelmi hatáskörében eljáró Pécsi Járási Hivatala, a Duna-Dráva  Nemzeti Park Igazgatóság, a honvédelemért felelős miniszter, valamint Mecsekpölöske Község Önkormányzat Képviselőtestületének a településfejlesztési és településrendezési dokumentumok, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézmények partnerségi egyeztetésének szabályairól szóló 6/2017. (VII.11.) önkormányzati rendeletében felsorolt partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása

1. § A rendelet célja Mecsekpölöske község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása.

1. a helyi építészeti örökség egyedi védelme (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, a védelem megszüntetés szabályozásával;
2. a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
3. a településképi követelmények meghatározásával;
4. a Településkép védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció, a településképi véleményezési eljárás és a településkép i bejelentési eljárás szabályozásával;
5. a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.

2. § E rendelet területi hatálya Mecsekpölöske Község közigazgatási területére terjed ki.

3. § E rendelet előírásait Mecsekpölöske Község Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.

2. Értelmező rendelkezések

4. § E rendelet alkalmazásában:

1. Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben nem korlátozott.
2. Cégtábla: kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátáscélját szolgáló helyiség, helyiségegyüttes nevét és az ott folyó tevékenységet feltüntető tábla.
3. Címtábla: az intézmény, vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla.
4. Fényreklám: tartószerkezeten elhelyezett, reklám megjelenítésére alkalmas led panel, videófal, monitor.
5. Földszínek: tört, meleg színek, melyek a barna-vörös-narancs-sárga-zöldessárga színtartomány közepesen telített árnyalatai.
6. Hirdető-berendezés: hirdetések, reklámok elhelyezésére szolgáló, fixen rögzített vagy mozgó, közterületről érzékelhető szerkezet, mely képi, illetve hang effektusok megjelenítésére, valamint információk tárolására is alkalmas.
7. Illeszkedés szabályai – az illeszkedés elve: a település építészeti karakterét megőrző, a környező meglévő építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében környezetéhez alkalmazkodó tervezői metódus.
8. Információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, valamint a CityLight és CityBoard formátumú eszköz.
9. Más célú berendezés: elsődleges funkcióját tekintve közterületi, köztéri bútor, különösen a pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő, a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát.
10. Pasztellszín: a színek világos, kis telítettségű árnyalatai, melyek között  előnyben kell részesíteni a meleg árnyalatokat, mint a bézs, narancs, sárga, barna, vörös árnyalatai.
11. Rikító szín: nagy telítettségű, élénk, erőteljes, figyelemfelkeltő színek.
12. Védett érték: helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény, építményrész, egyéb elem.

II. Fejezet

A helyi védelem

3. A helyi védelem célja, feladata

5. § (1) A helyi védelem célja Mecsekpölöske Község településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző építészeti örökségeinek és táji értékeinek védelme, a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő értékek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.

4. A helyi védelem fajtái

6. § (1) Az építészeti értékek helyi védelme egyedi és területi lehet.

(2) Az egyedi védelem kiterjedhet:

1. az épület, építmény egészére (H-1 védettség);
   
2. az épület, illetve objektum valamely meghatározott részére (H-2 védettség).
   

(3) A helyi védelem alatt álló értékeket e rendelet 1. melléklete tünteti fel.

5. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai

7. § (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor. A kezdeményezésre a településrendezési eszközök keretében elkészült örökségvédelmi hatástanulmány is javaslatot tehet.

(2) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

1. a védelemre javasolt érték megnevezését, címét, helyrajzi számát,
   
2. a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot,
   
3. a kezdeményezés rövid indokolását,
   
4. a védendő érték fotódokumentációját, helyszínrajzát,
   
5. a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
   

(3) A helyi védelem alá helyezés értékvizsgálat alapján történik. Az értékvizsgálatot és szakmai indoklást az önkormányzat készíti vagy készítteti el.

(4) Az önkormányzati főépítész a védelemre vonatkozó kezdeményezést előkészíti döntésre a Képviselő-testület számára. Az előterjesztés része a védelemre vonatkozó kezdeményezés tárgyában készített főépítészi szakmai vélemény. Ha az értékvizsgálati munkarész egyben a településrendezési eszköz örökségvédelmi fejezete, külön főépítészi szakmai vélemény készítése nem szükséges.

(5) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

1. a védelem alatt álló érték megnevezését, címét, helyrajzi számát
2. a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
3. a védett érték felmérési és fotódokumentációját,
4. a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
   

(6) A védelem megszűnik, ha

1. a védett érték helyrehozhatatlanul megsemmisül;
2. a védett érték magasabb jogszabályi védettséget kap;
3. a Képviselő-testület a helyi védelmet megszünteti.
   

(7) A helyi védelem alá helyezésről, annak módosításáról, vagy megszüntetéséről értesíteni kell:

1. az érintett ingatlan tulajdonosát (tulajdonosait) postai úton,
2. műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,
3. a kezdeményezőket.
   

(8) Helyi védelem alá helyezésről, vagy megszüntetéséről kizárólag a Képviselő-testület hozhat – e rendelet módosítása, vagy felülvizsgálata keretében – döntést.

8. § (1) A védett érték csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg, amelynek a védelem tárgyának megnevezése mellett a következő szöveget kell tartalmaznia:

„Mecsekpölöske Község Önkormányzata által védetté nyilvánított helyi érték - évszám”

(2) A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

(3) Helyi védelem alatt álló növényt, növény-együttest az e célra rendszeresített „Mecsekpölöske Község Önkormányzata által helyi védelem alá vont növény/növényegyüttes - évszám” feliratú táblával jelölhető meg, annak közvetlen környezetében. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

(4) A helyi védettség tényét közlő táblán kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a helyi védelem alatt álló építményen, vagy annak környezetében. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

6. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása

9. § (1) A védett értékekről az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza:

1. a védett érték megnevezését, nyilvántartási számát,
2. a védett érték pontos helyét (cím, helyrajzi szám) és tulajdonosát,
3. a védelem típusát,
4. a védelem szakszerű, rövid indoklását az értékvizsgálat alapján,
5. az értékeket bemutató térképet, terv és fotóanyagot,
6. a védett érték állapotfelmérésének adatait, a helyreállítási javaslatot
7. a védett értékhez kapcsolódó támogatásokat, valamint
8. minden egyéb adatot, amely a megőrzendő érték szempontjából a védelemmel összefüggésben a nyilvántartást vezető indokoltnak tart.
   

(3) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a jegyző gondoskodik.

7. A védettséghez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

10. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.

(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

8. A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó településképi önkormányzati támogatás és ösztönző rendszer

11. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jókarbantartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.

(2) A támogatás mértékét az önkormányzat Képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.

(3) Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati támogatás csak az esetben nyújtható, ha:

1. a védett értéket a tulajdonos megfelelő módon fenntartja (karbantartja), azt neki felróható módon nem károsítja,
2. a karbantartással és az építéssel összefüggő előírásokat és szabályokat maradéktalanul betartja,
3. a tényleges munka szabályszerűen kerül elvégzésre.
   

(4) A támogatás feltételeit, folyósításának, elszámolásának módját, az elvégzett munkák bizonylatolásának rendjét a támogatásban részesített tulajdonossal kötött megállapodásban kell rögzíteni.

III. Fejezet

Településképi szempontból meghatározó területek

9. Mecsekpölöske Község településkép szempontjából meghatározó területei

12. § (1) Az önkormányzat a településkép szempontjából meghatározó területekként jelöli ki Mecsekpölöske Község teljes közigazgatási területét:

1. Történeti településrész,
2. Új beépítésű településrész,
3. Gazdasági terület,
4. Kertes területek,
5. Külterület.
   

(2) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.

(3) Településkép védelme szempontjából kiemelt területek:

1. Táj- és természetvédelmi területek: Natura 2000 terület, országos ökológiai hálózat övezete, tájképvédelmi övezet;
   
2. Örökségvédelemmel érintett területek: régészeti lelőhelyek és régészeti érdekű területek.
   

(4) A településkép védelme szempontjából kiemelt területeket a 3. melléklet tartalmazza.

IV. Fejezet

Településképi követelmények

10. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

13. § (1) A 12. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott Történeti településrész területre vonatkozó területi építészeti követelmények:

1. Új épületeket, építményeket a meglévő állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, úgy hogy azok a történeti fejlődés során kialakult jelenlegi telekstruktúrát és helyi építészeti karaktert megőrizzék.
2. Tetőtér csak egyszintesen építhető be.
3. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében új épület építése csak a tájba illesztés fokozott figyelembe vételével történhet, a kialakult tájhasználat, telekstruktúra, a hagyományos beépítési módok megőrzése mellett.
   

(2) A 12. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott Történeti településrész területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:

1. Az épületek tömeg- és homlokzatalakítása, anyaghasználata a hagyományos építészeti karakterhez igazodó legyen.
2. Az épületek magastetős kialakítással építhetők.
3. A lakóépületek tetőfedése cserép, betoncserép, bitumenes zsindely és egyéb hagyományos héjazattal létesíthető. A harsány színű, faluképbe nem illő tetőfedő anyag alkalmazása nem engedhető meg.
4. A tetőhéjazat cseréje esetén, egy tetőfelületen többféle anyagú, színű tetőhéjazat - kivéve a gyárilag színárnyalatos kivitelűt - nem helyezhető el.
5. Homlokzatfelújítás a közterületről látható épülethomlokzat egészére kiterjedően történhet.
6. Homlokzat színezése során fehér, tört-fehér, illetve pasztellszínek és földszínek alkalmazhatók.
7. Az egy telken lévő építmények tömegei és homlokzatai úgy alakítható ki, hogy azok egymással összhangban legyenek és formai szempontból egységes építmény-együttes hatását keltsék.
8. Az utcafronton áttört vagy tömör kerítés, valamint élősövény létesíthető. Az alkalmazott anyag- és színhasználat lehetőleg harmonizáljon az épülettel.
9. Az épületek homlokzatainak, nyílászáróinak, kerítéseinek színezésére rikító színek használata településkép-védelmi szempontból nem megengedett.
   

14. § (1) A 12. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott Új beépítésű településrész területre vonatkozó területi építészeti követelmények:

1. Új lakóépületek telepítésénél a meglevő beépítéshez és építészeti kialakításhoz kell illeszkedni.
2. Tetőtér csak egyszintesen építhető be.
3. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében új épület építése csak a tájba illesztés fokozott figyelembe vételével történhet, a kialakult tájhasználat, telekstruktúra, a hagyományos beépítési módok megőrzése mellett.
   

(2) A 12. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott Új beépítésű településrész területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:

1. Az épületek magastetős kialakítással építhetők.
2. A magastetőt csillogásmentes (matt), felülettel alakítható ki, a településképbe illő, jellemzően piros, barna, vagy égetett cserép színben.
3. A tetőhéjazat cseréje esetén, egy tetőfelületen többféle anyagú, színű tetőhéjazat - kivéve a gyárilag színárnyalatos kivitelűt - nem helyezhető el.
4. A lakótelken épülő gazdasági-kiszolgáló épületek a lakóépülettel azonos, vagy azzal harmonizáló megjelenésű homlokzatképzéssel létesíthetők.
5. Homlokzat színezése során a fehér, a tört-fehér, ill. pasztellszínek és földszínek alkalmazhatók.
6. Az utcafronton áttört vagy tömör kerítés, valamint élősövény létesíthető. Az alkalmazott anyag- és színhasználat lehetőleg harmonizáljon az épülettel.
   

15. § (1) A 12. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott Gazdasági területre vonatkozó területi építészeti követelmények:

1. Épületet, építményt úgy kell elhelyezni, hogy telepítésével, műszaki megoldásaival alkalmazkodjon a természetes terepadottságokhoz.
   

(2) A 12. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott Gazdasági területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:

1. Az az épületeket, építményeket az adott terület építési hagyományainak megfelelően tájba illően alakítható ki.
2. Tetőfedés színeként természetes színek (zöld és árnyalatai, barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, fehér, szürke és árnyalatai) alkalmazhatók.
3. A területen magas és lapos tetővel kialakított épülettömeg egyaránt alkalmazható.
4. Az építési vonalra (előkertbe) építészetileg nem kialakított építmények (nyitott vasvázas szín, hevenyészve bekerített rakatok stb.) nem kerülhetnek, takarásukról gondoskodni kell (egyéb épület, örökzöld növényzet).

16. § (1) A 12. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott Kertes területekre vonatkozó területi építészeti követelmények:

1. Épületet, építményt úgy kell elhelyezni, hogy alkalmazkodjon a természetes terepadottságokhoz.
2. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében új épület építése csak a tájba illesztés fokozott figyelembe vételével történhet, a kialakult tájhasználat, telekstruktúra, a hagyományos beépítési módok megőrzése mellett.
   

(2) A 12. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott Kertes területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:

1. Az épületeket, építményeket az adott terület építési hagyományainak megfelelően tájba illően, természetes anyagból lehet kialakítani.
2. Az épületek 40-45°-os hajlásszögű szimmetrikus nyeregtetővel fedhetők le, a héjazat égetett anyag cserépfedés, pikkelyes jelleget adó bitumenes zsindely lehet. Hullámpala, fémlemezfedés nem alkalmazható.
3. Az épületek lehetőleg természetes építőanyagokból építhetők (kő, tégla, vályog).
4. Az épületek homlokzata fehér, vagy világos föld-, ill. pasztellszínezésűek lehetnek.
5. A kerítés anyaga lábazat nélküli, fa vagy fém oszloprendszerű, áttört kialakítású, a környező tájba semleges látvánnyal illeszkedő lehet. A kerítés kiváltható cserjéből telepített, áthatolhatatlan cserjesáv telepítésével.

17. § (1) A 12. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott Külterületre vonatkozó területi építészeti követelmények:

1. Épületet, építményt úgy kell elhelyezni, hogy telepítésével, műszaki megoldásaival alkalmazkodjon a természetes terepadottságokhoz.
2. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében új épület építése csak a tájba illesztés fokozott figyelembe vételével történhet, a kialakult tájhasználat, telekstruktúra, a hagyományos beépítési módok megőrzése mellett.
   

(2) A 12. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott Külterületre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:

1. A területen tájba illeszkedő, hagyományos tömegű és építészeti karakterű épületeket lehet elhelyezni.
2. Az épületek homlokzata fehér, vagy világos pasztellszínezésűek lehetnek.
3. A mezőgazdasági épületek tetőgerince a tereplejtés irányával párhuzamos lehet.
4. Mezőgazdasági területeken kerítés a lakóépülettel és gazdasági épülettel beépített birtoktest kivételével nem építhető.

1 Táj- és természetvédelmi területekre vonatkozó építészeti követelmények

18. § (1) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében tájszerkezetbe illeszkedő módon, a tájra jellemző anyaghasználattal valósulhat meg az építés.

(2) A homlokzatokon olyan színárnyalatok alkalmazhatók, amelyek a hagyományos építőanyagok (cserép, fa, egyéb természetes anyagok) színeire jellemzők. A harsány, rikító színek használatát kerülni kell.

(3) Külterületen a tájbaillesztés érdekében a rálátási irányba nyitott telekhatárok mentén, az épület, építmény takarására honos fa- és cserjefajok telepítendők.

12. A közterületekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

19. § (1) Azon közterületek, ahol a szabályozási szélesség lehetővé teszi, fásított zöldfelülettel alakítandók ki. Az egységes utcaképi megjelenés érdekében az egyes utca, vagy útszakaszok mentén azonos fafajú fasorok létesíthetők.

(2) Fásítás, fasor kialakítása során tájban honos fa- és cserjefajok alkalmazhatók.

(3) A közterületen elhelyezhető közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek a település teljes területén egységes kialakítással, hagyományos építőanyagok felhasználásával létesíthetők.

(4) Zöldterület (közpark) kialakításának követelményei:

1. A köztéri berendezések, bútorok egységes karakterűek legyenek.
2. Burkolatépítés, felújítás során a kiselemes térburkolatokat kell előnyben részesíteni, helyszíni öntött betonburkolat nem építhető.
3. A területen agresszív pollentermelő növényfajok telepítése nem megengedett.

13. A zöldfelület kialakításának követelményei

20. § (1) ) A településképi szempontból meghatározó területeken tájban honos és a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajok telepíthetők.

(2) A zöldfelületek kialakításának módja:

1. Fát, 3 m-nél magasabbra növő bokrot a szomszédos, nem közterületi telek határától legalább 2 m távolságra, 3 m-nél magasabbra nem növő növényzet 1 m távolságra ültethető.
2. Fás szárú növények (diófa és 5 méternél magasabbra növő terebélyes fák kivételével) a szomszédos épülettől legalább 3 m távolságra telepíthetők.
3. Diófa és 5 méternél magasabbra növő terebélyes fa a szomszédos épülettől és a telek határától legalább 7 m távolságra ültethetők.
   

(3) A településképi szempontból meghatározó területeken, a tájidegen, invazív növényfajok nem alkalmazhatók. A kerülendő inváziós növényfajok listája függelékként e rendelethez csatolandó.

14. Helyi egyedi védelem alá helyezett értékekre vonatkozó építészeti követelmények

21. § (1) A H-1 jelű épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását megőrizve a homlokzati tagozatokat.

(2) A védelem nem akadályozza az épület:

1. belső átalakítását, korszerűsítését, amennyiben az eredeti belsőszerkezetet elvárható módon tiszteletben tartja,
2. bővítését, amennyiben az eredeti épület tömegformája, utcaképi szerepe nem változik, illetve szerkezetével, anyaghasználatával összhangban marad.
   

(3) A védett épület csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság esetén bontható el.

1. bontás előtt az épület és a telek felmérési dokumentációját /fotódokumentációval) el kell készíteni, és azt mind helyben, mind a megyei levéltárban meg kell őrizni.
2. amennyiben a bontásra kerülő épület valamely értékes építészeti, szerkezeti, díszítő eleme vagy kapcsolódó tárgy megmenthető, arról a bontási engedélyben intézkedni, és elhelyezéséről gondoskodni kell.
   

(4) A H-2 jelű védettség esetén a meghatározott részértéket kell védeni. Az épületek bizonyos kötöttségek mellett átalakíthatók, bővíthetők, felújíthatók és lebonthatók.

1. Tárgyi részérték védelme esetén azt az építés során eredeti szerepének megfelelően újból alkalmazni kell.
2. Az épülettömeg védelme esetén az esetlegesen építendő új épület csak az eredetivel azonos, vagy ahhoz hasonló párkány- és gerincmagasságú és tetőhajlásszögű lehet.
   

(5) A helyi védettségű épületek rontott homlokzata esetén az építési engedélyezés során a tervezett építési tevékenység jellege, nagyságrendje függvényében az alábbiakat szorgalmazni kell:

1. megfelelő felületképzést és színezést,
2. a tagozatok, az eredeti arányú nyílászárók, részben vagy egészben történő visszaállítását,
3. a homlokzatok, a tetők rosszul átépített részeinek visszaállítását,
4. a főtömeghez szervetlenül kapcsolódó toldalékok elbontását vagy építészeti egységet eredményező átépítését,
5. a kerítések, kapuk visszaállítását, illetve utcaképhez illeszkedő átépítését,
6. az épület és a hozzátartozó építmények mai elveknek megfelelő és környezethez illeszkedő építészeti egységeinek megteremtését.
   

(6) Reklámcélú építmény, reklámhordozó, reklámnak minősülő falfestés, felirat, plakát helyi egyedi védelem alatt álló épületen, illetve az előtte levő közterületen nem helyezhető el.

A helyi védettségű épület rendeltetésszerű használata meghatározó jelentőségű. Amennyiben az eredeti hasznosítás nem biztosítható, az esetleges alternatív lehetőségek között a közcélú funkciókat előnyben kell részesíteni

15. Helyi védelemmel érintett területeken elhelyezett sajátos építményekre, műtárgyakra vonatkozó anyaghasználati követelmények

22. § (1) Utcai homlokzaton, tetőfelületen elektronikus hírközlési építmények és berendezései (antennák, antennatartó szerkezetek, parabola antenna stb.), közüzemi szolgáltatások mérő órái, nyomásszabályozó, valamint mesterséges szellőzés kültéri egysége nem helyezhető el.

(2) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.

16. Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó szabályok

23. § (1) A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére nem alkalmas területek a 4. melléklet szerinti területek: a belterület, az üdülőterület, a natura 2000 terület és az országos ökológiai hálózat övezete.

(2) A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére – a környezetbe illesztés feltételeivel – elsősorban a település külterülete alkalmas.

(3) Amennyiben 300 m-es körzetben már meglevő antenna áll, új antenna elhelyezése elsősorban a meglévő antennatartó-szerkezet igénybevételével történhet.

24. § (1) Belterületen, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a villamos-energia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek,  új vezetékes energiaellátási és elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell feszíteni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni.

(2) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – lehet elhelyezni.

(3) Közművezetékeket és műtárgyaikat, közvilágítási berendezéseket úgy kell elhelyezni, hogy a meglévő fákat ne károsítsák.

(4) Közművezeték, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

25. § A fényszennyezés elkerülése érdekében szükséges az alábbi szempontok figyelembe vétele a közvilágítás és külső világító testek elhelyezése, korszerűsítése esetében:

1. kerülni kell a hideg fehér fényű világítást, amely 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényt tartalmaz;
2. a világítótestek ernyőzése olyan legyen, hogy a fényt oda irányítsa, ahol arra szükség van;
3. az utcákat egyenletesen, és amennyire csak lehet, alacsony intenzitással kell megvilágítani;
4. a kültéri világítás a tényleges használat idejéhez igazítandó, illetve 22 óra, vagy éjfél után közvilágítás fénye csökkenthető.

17. Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

26. § (1) A tervezett lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt gépészeti kapcsolószekrények és a dobozok helyét és a színét, az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva lehet kiválasztani. A berendezések a közmű üzemeltetők előírásainak figyelembe vételével az épületek alárendelt homlokzatára szerelhetők, illetve építhetők a kerítésbe.

(2) Épület közvetlenül közterület felé néző homlokzatán vezeték (kábel, gáz- és egyéb csővezeték) nem vezethető látható módon, a falsíkon kívül.

(3) Klímaberendezés kültéri egysége, valamint parabola-antenna lakóterületen lévő utcai homlokzaton, tetőfelületen, valamint szomszédos, beépíthető ingatlanra néző tetőfelületen nem helyezhető el, kivéve műszaki szükségszerűség okán.

(4) A csapadékvíz-, ill. szennyvíz-elvezetés, tárolás módjának és kezelésének építményei, műtárgyai a közterületet sem műszakilag, sem településképvédelmi szempontból nem zavaró módon alakítandók ki.

18. Reklámra, reklámhordozóra, cég- és címtáblára vonatkozó településképi követelmények

27. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen reklámok, reklámhordozók, cég-, címtáblák és cégérek csak a jelen rendeletben előírt célra és módon, településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően helyezhető el, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet 1. és 2. mellékletei által meghatározott területfelhasználású területen és módon.

(2) A település területén csak a környezet arculatához illeszkedő, esztétikus hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, információs célú berendezés helyezhető el.

(3) Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett reklámhordozót, reklámtartóberendezést, hirdető-berendezést, cég-, címtáblát, cégért a tulajdonosnak 30 napon belül el kell távolítania. Felújítást követően az új településképi előírások szerint helyezhetők el.

28. § Helyi népszavazás, rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző 3 naptári hét időszakban az eseményre vonatkozó tájékoztató reklámhordozó, reklám, molinó, transzparens, hirdetmény a közterületen, illetve magánterületen elhelyezhetők.

19. Cég- és címtáblára vonatkozó településképi követelmények

29. § (1) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.

(2) Új épület létesítésénél, meglévő épületek átalakításánál vagy homlokzatának felújításakor a közterülettől látható felületen cég-, címtáblát, cégért úgy lehet elhelyezni, hogy az épület architektúráját ne változtassa meg.

(3) Az épületeken elhelyezhető cégérek szerkezeteinek felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.

(4) Táblaszerűen kialakított cégér felülete nem haladhatja meg az 1,0 m²-t. Műemléki környezetben, műemléképületen, helyi értékvédelmi területen táblaszerűen kialakított cégér legnagyobb magassági vagy szélességi mérete nem haladhatja meg a 0,5 m-t és összfelülete nem lehet 1,0 m²-nél nagyobb.

20. Reklámra, reklámhordozóra vonatkozó településképi követelmények

30. § (1) A0-ás (841x1189 mm), illetve ezt meghaladó ívméretű óriásreklám a település közigazgatási területén nem helyezhető el.

(2) A település területén az épületek tetőzetén reklámhordozók, fényreklámok nem helyezhetők el.

(3) Épülethomlokzaton reklám, reklámhordozó felület, gépjárműforgalmat nem zavaró elhelyezéssel és mérettel helyezhető el.

(4) Üzlethelyiségenként legfeljebb egy db álló A1-es méretű kétoldalas vagy fordított „V” alakú mobil reklámtábla helyezhető el a közterületen, mely az üzlet kirakatától maximum 1,5 méterre állhat, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.

(5) Plakát, falragasz az épületek közterület felé néző homlokzatain nem helyezhető el.

(6) Reklámcélú védőháló, illetve ponyva – az építés, felújítás ideje alatt – épületállványon elhelyezhető, amennyiben azt más jogszabály nem tiltja. A felületen továbbá az építkezésre vonatkozó tájékoztatás, épületterv, látványterv tüntethető fel.

(7) Építési reklámháló kihelyezése az építési tevékenység időtartamára településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően lehetséges

31. § (1) Az épületeken elhelyezhető reklámhordozó szerkezeteinek felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.

(2) Fényreklám kialakítására vonatkozó előírások:

1. a reklámok csak alacsony fényintenzitásúak lehetnek,
2. nem alakítható ki villogó effektussal, illetve
3. a lakások rendeltetésszerű használatát nem zavarhatja.
   

(3) Belterületen 1,0 m²-es nagyságot meghaladó reklám, reklámhordozó szerkezet nem helyezhető el, és nem engedélyezhető 1,0 m² felületet meghaladó reklámjellegű homlokzatfestés sem.

21. Információs vagy más célú berendezések elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények

32. § (1) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:

1. az önkormányzat működés körébe tartozó információk;
2. a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;
3. a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
4. idegenforgalmi és közlekedési információk;
5. a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk;
6. gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információk.
   

(2) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada az (1) bekezdés szerinti közérdekű információt kell, hogy tartalmazzon.

(3) A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés. A közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés egész felülete hasznosítható reklámcélra.

V. Fejezet

A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

33. § (1) A település főépítésze - alkalmazása hiányában a polgármester -  szakmai konzultáció keretében tájékoztatást ad a településképi követelményekről.

(2) Az építtetőnek vagy meghatalmazottjának az építés megkezdése előtt szakmai konzultációt kell kérni:

1. Ha a tervezett építési tevékenység a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI.13.) a Korm. rendelet hatálya alá tartozó, egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység alapján történő új lakóépület építése, illetve meglévő épület bővítése történik.
2. Lakóépület magastetőtől (25-45°) eltérő tetőkialakítása esetén.
3. Fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban.
4. Közterületen kapubeálló, híd építése, átépítése esetén.
5. Új elektronikus hírközlési építmény elhelyezése esetén:
   

ea) műtárgynak minősülő antenna szerkezetnél, ha annak bármelyirányú mérete a bruttó 6 m-t meghaladja,

eb) antennatartó szerkezet méretétől függetlenül a szerkezetre antenna felszerelésénél, ha az antenna bármelyirányú mérete a 4,0 m-t meghaladja.

(3) A szakmai konzultáció iránti kérelmet a polgármesternek címezve kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell:

1. az építtető vagy kérelmező nevét, címét, telefonos elérhetőségét,
2. a tervezett építési tevékenység helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
3. az építési tevékenység rövid leírását,
4. az építési munka jellegétől függően indokolt esetben rajzi munkarészek csatolását.
   

(4) A polgármester a kérelmezőt a konzultáció időpontjáról postai úton, vagy e-mailben értesíti.

(5) A szakmai konzultációt a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül kell lefolytatni.

(6) A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben a felvetett javaslatokat, valamint az önkormányzati főépítész vagy a polgármester lényeges nyilatkozatait kell rögzíteni.

VI. Fejezet

A településképi véleményezési eljárás

22. A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre

34. § Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni az alábbi esetekben:

1. új építmény építési engedélyezési eljárását megelőzően,
2. meglévő építmény bővítésére, valamint a településképet érintő átalakítására irányuló építési, fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően, amelynél a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII.7.) Korm. rendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre, és amennyiben összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az építtető.

23. A településképi véleményezési eljárás szabályai

35. § (1) Településképi véleményezési eljárás a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Korm. rendelet) foglaltak szerint kerül lefolytatásra.

(2) A polgármester véleménye a 34. §-ban meghatározott esetekben az önkormányzati főépítész szakmai álláspontján alapul.

36. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása iránti kérelmet az e rendelet 5. mellékletében foglalt mintának megfelelően kell benyújtani és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az az ÉTDR tárhelyére fel kell tölteni.

(2) A kérelemhez az (1) bekezdés szerinti építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni a Korm. rendeletben meghatározott tartalommal.

(3) A településképi vélemény kialakításánál a Korm. rendeletben meghatározott szempontokat és e rendelet előírásait kell figyelembe venni.

(4) A polgármester véleményében a tervezett építési tevékenységet

1. engedélyezésre – feltétel nélkül, vagy feltétel meghatározásával – javasolja, vagy
2. engedélyezésre nem javasolja, ha
   

ba) a kérelem vagy melléklete nem felel meg a (1) és (2) bekezdésben meghatározottaknak, vagy

bb) a főépítész szakmai álláspontja a tervezett építési tevékenységet nem támogatja.

(5)  A polgármester a hiánytalan kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi véleményét a kérelmezőnek.

VII. Fejezet

A településképi bejelentési eljárás

24. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre

37. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 1. mellékletében felsorolt, építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek közül:

1. Önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása esetén.
2. Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t.
3. Építménynek minősülő, háztartási hulladék elhelyezésére szolgáló hulladékgyűjtő és - tároló, sorompó, árnyékoló elhelyezése esetén, amennyiben közterületről látható.
4. Napenergia-kollektor, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó építményen vagy építményben való elhelyezése esetén.
   

(2) A község teljes közigazgatási területére vonatkozóan településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:

1. meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén,
2. az önálló rendeltetési egységek számának változásakor, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználata korábbi rendeltetéshez képest
   

ba) jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat,

bb) többlet-parkolóhelyek kialakítását teszi szükségessé,

bc)amennyiben a meglévő lakó rendeltetés megváltoztatása történik, illetve lakórendeltetésre történő változás kerül kialakításra,

bd) érinti a közterület kialakítását, a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet,

be) érinti a kapcsolódó közterület közúti vagy gyalogos, kerékpáros forgalmát;

3. védett érték közterületre néző homlokzatán történő színezés, új tetőhéjalás, nyílászáró csere, valamint előtető építése esetén;
4. védett értéken cégér, üzletfelirat stb. elhelyezése tekintetében;
5. reklámok, reklámhordozók elhelyezésével kapcsolatban.

25. A településképi bejelentési eljárás vizsgálati szempontjai

38. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

(2) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki dokumentáció tartalma

1. megfelel-e a helyi építési szabályzatban és az e rendeletben foglalt előírásoknak,
2. kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e,
3. a b) pont szerinti előírásoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.
   

(3) Az építmény, épületrész megjelenésével, kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez.

(4) Illeszkedőnek tekinthető az épület, amennyiben az alábbi kritériumoknak együttesen eleget tesz:

1. környezetéhez igazodik;
2. a település építészeti karakterét megőrzi;
3. a meglévő formakultúrát megtartja;
4. léptékhelyes épülettömeget eredményez; továbbá
5. a környezetét figyelembe vevő építési anyagot és színezést alkalmaz.
   

(5) A polgármester a tervezett építési tevékenységet a jogszabályban előírt határidőn belül hatósági határozatban, a Korm. rendeletben megfogalmazott követelmények teljesülésétől függően a Korm. rendeletben foglaltak szerint tudomásul veszi vagy megtiltja.

26. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai

39. § (1) A településképi bejelentési eljárás az építtető, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (a továbbiakban együtt: kérelmező) kérelmére indul.

(2) A kérelmet Mecsekpölöske Község Polgármesteréhez a Korm. rendelet 26/B.§ (2) és (3) bekezdésekben meghatározott tartalommal, a 37. § szerinti építési tevékenység megkezdése előtt 15 nappal kell benyújtani, az e rendelet 6. mellékletét képező kérelem benyújtásával.

(3) A polgármester a településképi bejelentési eljárást a Korm. rendeletben meghatározottak szerint folytatja le.

(4) A polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntését és a döntés ellenőrzését - amennyiben a településen önkormányzati főépítész van alkalmazásában - az önkormányzati főépítész készíti elő.

(5) A polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntése ellen Mecsekpölöske Község Önkormányzatának Képviselő-testületénél lehet fellebbezéssel élni.

VIII. Fejezet 

A településképi kötelezés, a településkép-védelmi bírság

40. § (1) A településképi követelmények megszegése esetén a polgármester felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.

(2) Településképi követelmény megszegésének minősül:

1. az e rendelet előírásainak nem megfelelő építés, az előírásoktól eltérő szín és anyaghasználat, formai kialakítás,
2. a 39. § (2) bekezdés szerinti bejelentés elmulasztása,
3. a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése.
   

(3) Az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén a polgármester – önkormányzati hatósági döntéssel – az ingatlantulajdonost az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti, egyidejűleg településkép-védelmi bírságot szabhat ki, melynek összege:

1. a településképi bejelentés elmulasztása esetén legalább 10.000 forint,
2. a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő építési tevékenység megvalósítása esetén az eltérés mértékétől függően legalább 50.000 forint,
3. a polgármester tiltása ellenére megvalósított építési tevékenység esetén legalább 100.000 forint, legfeljebb 500.000 forint,
4. az e rendelet előírásaitól eltérő építészeti és településképi kialakítás esetén legalább 50.000 forint, legfeljebb 500.000 forint
5. a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legalább 50.000, legfeljebb 1.000.000 forint.
6. elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett hirdető-berendezést, cég-, címtáblát, cégért a tulajdonosnak 30 napon belül el kell távolítani, ennek elmulasztása esetén legalább 100.000, legfeljebb 500.000 forint.
   

(4) A településkép-védelmi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:

1. a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
2. a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
3. a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
4. a jogsértő állapot időtartamát,
5. a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
6. a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
7. a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.
   

(5) A határidőre be nem fizetett településkép-védelmi bírság behajtására az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény előírásai az irányadók.

IX. Fejezet

Záró rendelkezések

27. Hatályba léptető rendelkezések

41. § (1) Ez a rendelet 2018. december 15. napján lép hatályba.

(2) E rendeletet a hatályba lépését követően indult eljárásban kell alkalmazni.

28. Hatályon kívül helyező rendelkezések

42. § (1) Hatályát veszti Mecsekpölöske Község Önkormányzat képviselőtestületének a község helyi építési szabályzatáról szóló 1/2007. (II.28.) rendeletének alábbi rendelkezései: 11. § (5) bekezdés második mondata; 14. § (6) bekezdés c) pont utolsó francia bekezdése; 16. §-a; 1. sz. melléklet „Helyi védelemben részesülő épületek, építmények” táblázata.

(2) Hatályát veszti Mecsekpölöske Község Önkormányzat képviselőtestületének a reklámelhelyezésekről szóló 8/2017. (XII.8.) önkormányzati rendelete.

                        Papp István                                                           Dr. Sitkei Lukács  

                       Polgármester                                                                  jegyző

Kihirdetve: 2018. december 1-én

Dr. Sitkei Lukács

jegyző