Szaporca Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2004. (XI. 18.) önkormányzati rendelete

a település helyi építési szabályzatáról

Hatályos: 2024. 12. 11

Szaporca Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2004. (XI. 18.) önkormányzati rendelete

a település helyi építési szabályzatáról

2024.12.11.

Szaporca község Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 13. §-a, valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) alapján a község területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelmények, jogok és kötelezettségek megállapítására a következő rendeletet (a továbbiakban: HÉSZ) alkotja.

A RENDELET HATÁLYA

1. § (1) E rendelet hatálya Szaporca község közigazgatási területére (továbbiakban: a terv területe) terjed ki.

(2)1 A rendelet hatálya alá tartozó területen telket alakítani, építményt, építményrészt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások megtartása mellett csak és kizárólag a külön jogszabályok, e rendelet és mellékletei együttes alkalmazásával szabad.

A SZABÁLYOZÁSI ELEMEK ÉRTELMEZÉSE

2. §2 (1) Értelmező rendelkezések

a) E rendelet előírásai és a szabályozási terv szabályozási elemei kötelező érvényűek. Az ezektől való eltérés csak e rendelet módosításával történhet.

b) Az (a) pontban meghatározott előírás nem vonatkozik a szabályozási terv következő elemeire:

ba) irányadó telekhatár

bb) helyi művi értékek

bc) tervezett funkciók

bd) megszüntető jel

c) A tervezett szabályozási vonal új telekalakítás, új épület építése esetén érvényesítendő.

Ahol a tervezett szabályozási vonal meglévő telket keresztez, a telket érintő telekalakítást, illetve építést engedélyezni a szabályozási vonallal jelölt telekalakítás végrehajtását követően szabad.
d) Az építési hely értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén
da) Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely az északi telekhatárra tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.
db) Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a kialakult állapothoz igazodjon.
e) Az építési övezeti vagy övezeti előírást új építés esetén kell érvényesíteni. Abban az esetben, ha az építési övezeti vagy övezeti előírásnak nem megfelelő állapot e rendelet hatálybalépését megelőzően keletkezett, a következők szerint kell eljárni:
ea) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő telekterület esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás betarthatósága esetén beépíthető
eb) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő utcai telekszélesség esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás és a tűzrendészeti előírások betarthatósága esetén beépíthető
ec) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő beépítési módtól eltérő beépítési módú építmény megtartható, építménymagassága az övezeti előírások betartásával növelhető, de egyéb bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti beépítési móddal történhet.
ed) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legnagyobb értéket meghaladó beépítettség átalakítás esetén megtartható, de nem bővíthető. Bontásból eredő új építés esetén az adott építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő értéket kell figyelembe venni.
ee) az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő, vagy legnagyobb értéket meghaladó építménymagasságú építmény átalakítás esetén megtartható, de bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti építménymagassággal történhet.
(2) E rendelet alkalmazásában építménymagasság az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő építmény kontúrvonalára állított függőleges felületre vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték.
Az építménymagasság megállapítása során:
a) az egyes homlokzati vetületi-felületeket az adott felületi síknak és a legfelső teljes építményszint záró szerkezetének felső síkjának metszésvonala vagy érintővonala és a síknak a rendezett tereppel való metszésvonala közötti magassággal kell megállapítani, legfeljebb 6,0 m magasságú két oromfal kivételével, amelyek nem az építmény hosszoldalán állnak,
b) az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani – a kémény, a tetőszerelvények, a 0,5 m2-t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablak és az 1,0 m2-t meg nem haladó felületű reklámhordozók kivételével – mindazoknak az építményrészeknek (attikafal, torony, kupola, tető, tetőrész vagy egyéb építményrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintővonalra az építmény irányában emelkedő 45 fok alatt vont – az előzővel párhuzamos – síkkal történő vetítéssel meghatározott magasságával,
c) a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belső udvar homlokzat felületeit, valamint a loggiák belső oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kívül kell hagyni,
d) az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni.
Az épület egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani.
(3) 3 Az OTÉK előírásaira való hivatkozáskor
ea) az OTÉK településrendezési tartalmi követelményeinek és jelmagyarázatának kivételével az OTÉK aktuális előírásait,
eb) az OTÉK településrendezési tartalmi követelményeinek és jelmagyarázatának esetében az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos előírásaitkell alapul venni.
ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

3. §4

4. §5 Az építmények tájbaillesztése érdekében az építési engedélykérelmekhez a külön jogszabályban rögzített tartalmi követelményeken túlmenően a tájképet jelentősen megváltoztató (külterületen 300 m2 beépített alapterületet, vagy 7,50 m építménymagasságot meghaladó, belterületen 200 m2 beépített alapterületet meghaladó) építmények építészeti-műszaki terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni.

TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETFELHASZNÁLÁS

5. § (1) Jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv Szaporca község területét

a) közigazgatási szempontból belterületre és külterületre,

b) építésügyi szempontból beépítésre szánt területre és beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különböző területfelhasználási egységekre osztja.

c) a területfelhasználási egységek területeit közterületekre és közterületnek nem minősülő területekre,

d) a beépítésre szánt területbe tartozó területfelhasználási egységek területeit különböző építési övezetekbe,

e) a beépítésre nem szánt területbe tartozó területfelhasználási egységek területeit különböző övezetekbe sorolja.

(2) Az igazgatási terület területfelhasználási tagozódása:

a)6 Beépítésre szánt területek:

aa) Falusias lakóterület Lf

ab) Gazdasági terület Gip-E, Gmgac) Különleges terület Kt, Kmü, Küh

b)7 Beépítésre nem szánt területek:

ba) Közlekedési- és közműterület KÖu

bb) Zöldterület Z

bc) Erdőterület E

bd) Általános mezőgazdasági terület Má

be) Kertes mezőgazdasági terület Mk

bf) Vízgazdálkodási terület V

bg) Különleges beépítésre nem szánt terület Kk

(3) Az egyes területfelhasználási egységek övezeti tagozódását: építési övezeteket és az övezeteket, azok határait az SZT-1 jelű (kül-, és belterületi) szabályozási tervlap tűntetik fel.

Beépítésre szánt területek
ÁLTALÁNOS ÉPÍTÉSI ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

6. § (1)8 Közművesítettséggel kapcsolatos előírások

Beépítésre szánt területen a külön jogszabályban rögzített határidőre a következő közművek kiépítését kell biztosítani:
a)közüzemi villamos energiaszolgáltatás
b)közüzemi ivóvíz szolgáltatás
c)közüzemi szennyvízelvezetés és –tisztítás
azokon a területeken, ahol a közüzemi szennyvízcsatorna hálózat nem épült ki, a kiépítésig szakszerű közműpótló alkalmazandó
d)közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés
(2) Terepszint alatti építményekre vonatkozó előírások:
a) Terepszint alatti építmény bárhol létesíthető, ahol nem gátolják építéshidrológiai, mérnökgeológiai vagy más geotechnikai adottságok illetve nem veszélyeztet más építményeket és nyomvonalas létesítményeket.
b) A terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.
c) Terepszint alatti építmény föld alatti részei sem nyúlhatnak a szomszédos ingatlanok alá.
(3) 9
(4) A kialakult településstruktúra és beépítési karakter megőrzése céljából az építési telkek beépíthetősége az előírt „beépíthető telekmélység” mértékével korlátozódik. A beépíthető telekmélység minden esetben az utcavonaltól, arra merőlegesen értelmezendő. Amennyiben a beépíthető telekmélység nincs meghatározva, akkor – egyéb korlátozások hiányában – az építési telkek teljes mélysége beépíthető, az OTÉK szerinti min. hátsó kert mértékéig.
(5) Az építési telkek beépíthetősége mértékének szempontjából csak az építési telkek beépíthető részét lehet számításba venni, azaz a beépíthető alapterület az alábbiak szerint számolandó:
telek szélesség x beépíthető telekmélység x beépítési % = beépíthető alapterület
Ha beépíthető telekmélység nincs meghatározva, akkor a beépíthető alapterületet az építési telkek területéből kell számítani.
FALUSIAS LAKÓTERÜLET

7. § (1) A falusias lakóterület lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi-, szolgáltató- és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

(2)10 A falusias lakóterületen az övezeti előírások szerint elhelyezhető:

a) lakóépület,

b )mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény,
c) kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó épület,
d) szálláshely szolgáltató épület,
e) kézműipari építmény,
f) helyi igazgatási-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épület, g) sportépítmény
(3) A falusias lakóterületen építési telket mélységében (hosszában) nem lehet megosztani.
(4) 11 A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírásokat az 1. melléklet tartalmazza.
(5) 12
(6) 13
(7) 14
mezőgazdasági üzemi terület

8. § (1) Ez a mezőgazdasági üzemi terület jelentős mértékben zavaró hatású gazdasági terület.

(2) E területfelhasználási egységbe a közigazgatási területen meglévő és tervezett mezőgazdasági üzemek területei tartoznak (állattartó telep, terménytároló, szárító, faipari üzem, vegyes majorok, stb.)

(3) A területen elsősorban a mezőgazdasági műveléshez szükséges üzemi építmények helyezhetők el.

(4)15 A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírásokat a 2. melléklet tartalmazza.

(5)16

(6)17

(7)18

IPARI GAZDASÁGI TERÜLET

8/A. §19 (1) A területen az OTÉK szerinti építmények helyezhetők el.

(2) A „Gip-E” jelű építési övezetbe tartozó ipari gazdasági területek egyéb ipari területek. A építési övezetben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:

a) legkisebb telekterület 2000 m2

b) legkisebb utcai telekszélesség 30 m

c) beépítési mód szabadonálló

d) legnagyobb beépítettség 50%

e) legnagyobb építménymagasság 10,50 m , ezt az értéket technológiai jellegű építmény magassága legfeljebb 15 m-rel meghaladhatja

f) legkisebb előkert 0 m , az építmények portaépület, mérlegház és kerékpártároló kivételével a közterületi telekhatároktól legalább 10 m-re építendők

g) legkisebb oldalkert OTÉK szerint

h) legkisebb hátsókert 10 m

i) legkisebb zöldfelület 25%

j) közterület felőli kerítés épített jellegű, 1,8 – 2,5 m magas legyen

(3) Építési telken belüli zöldfelületek kialakítása

a) Az építési telkek növényesítése szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet.

b) A belső zöldfelületek legalább 50%-át őshonos, vagy honos fafajokkal fásítani kell.

c) Az építési telkek telekhatárai mellett

ca) a szabályozási terven jelölt esetben az ott jelölt szélességű háromszintű növényállomány,

cb) a szabályozási terven nem jelölt esetben az oldalsó és hátsó telekhatárok mentén legalább 1 sor védőfásítás telepítendő és tartandó fenn.

9. § (1)20

(2)21

(3)22

(4)23 A terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírásokat a 3. melléklet tartalmazza.

Beépítésre nem szánt területek
KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŰTERÜLET

10. § (1)24 A közlekedési területek lehatárolását és övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel, a közúti hálózat elemeinek felsorolását a 4. melléklet tartalmazza.

(2) A közutak közterületnek minősülő építési területein minden esetben elhelyezhetők az OTÉK. 26. .§ (3) bekezdés 1 pontja szerinti építmények, valamint:

a) hirdető berendezések,
b) közúti közlekedés várakozóhelyei,
c) köztisztasággal kapcsolatos építmények,
d) szobor, díszkút,
e) távbeszélő fülke.
(3) Országos közút beépítésre nem szánt területen lévő szakasza mentén annak tengelyétől számított 50 m távolságon belül építmény csak külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el.
ZÖLDTERÜLETEK

11. § (1) A terv területén zöldterületi területfelhasználásként szabályozott zöldfelületeket (közparkok, sportpálya) a szabályozási terven jelölt helyen, a terv szerinti területi kiterjedésben kötelező fenntartani.

(2)25 A település zöldterületei az alábbi övezetekre tagolódnak:

a) Közpark Z-1

b) Horgásztanya, táborozóhely Z-2

(3)26 A területen az OTÉK 27. § (4) és (5) bekezdése szerint, szabadonálló beépítési móddal helyezhető el épület, illetve építmény.

(4) A területen elhelyezett építmények építménymagassága legfeljebb 3,5 m lehet.

ERDŐTERÜLETEK

12. § (1)27 A település erdőterületei az alábbi övezetekre tagolódnak:

Gazdasági rendeltetésű erdőterület E-1
Védelmi rendeltetésű erdőterület E-2
(2) 28
(3) 29

13. § (1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés céljára szolgáló része.

(2)30 A mezőgazdasági terület

a) Általános - szántó Má-1

b) Korlátozott használatú általános – gyep, legelő Má-2

c) Kertes Mk-1

mezőgazdasági területre tagolódik.

(3) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás(a továbbiakban: mezőgazdasági hasznosítás) építményei helyezhetők el.

(4) Az Má-1 jelű általános mezőgazdasági terület övezeteire vonatkozó építési előírások:

a) 6000 m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad,

b)31 6000 m2-t meghaladó teleknagyság esetén legfeljebb 3 %-os beépítettséggel, szabadonálló beépítési móddal helyezhető el építmény. A megengedett beépítettség fele (1,5 %) mértékéig lakóépület is építhető.

c)32 Lakóépület

ca) legfeljebb 150 m2 bruttó alapterülettel,

cb) legfeljebb 4,5 m építménymagassággal,

cc) szabadonálló beépítési móddalépíthető.

d)33

(5)34

(6)35

(7) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági terület övezeteire vonatkozó építési előírások:

a) 720 m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad,

b) 720 m2 fölötti teleknagyság esetén 3 %-os beépítettséggel elsősorban a tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el

c) Az övezetben lakóépület nem építhető.

d)36 Gazdasági épület

da) legfeljebb 80 m 2 bruttó alapterülettel,

db) legfeljebb 3,5 m építménymagassággal,

dc) 12 m telekszélességet elérő telkek esetében szabadonálló beépítési móddal, 12 m-nél keskenyebb telkek esetében az ÉNY-i oldalhatáron álló beépítéssel, de az 1 m-es csöpögési távolság betartásával, oly módon (eltérő mélységű előkerttel) telepítve, hogy az épületek közötti tűztávolság biztosítva legyen,

dd) hagyományos építőanyagokból, egyszerű tömegformálással, 35-45 fokos, max. 6,0 m széles szimmetrikus nyeregtetővel fedve létesíthető.

(8)37

14. § (5) Vízgazdálkodási területek a vízgazdálkodással összefüggő területek.

(6)38 A település vízgazdálkodási területei az alábbi övezetekre tagolódnak:

folyóvizek parti sávja (töltés, gát) V-1
vízfolyások, árkok, csatornák V-2
állóvizek, időszakos állóvizek, mocsarak, nádasok, medre és parti sávja V-3
(3) 39
(4) 40

Különleges beépítésre nem szánt terület

15. §41 (1)42 A „Kk-id” jelű területek esetében:

a) A „Kk-id” jelű terület idegenforgalmi célra (ökoturisztikai látogatóközpont), ahol a fő funkcióhoz köthető funkciójú építmények helyezhetők el a következő előírások betartásával:

aa) beépítési mód szabadonálló

ab) legnagyobb beépítettség OTÉK szerinti

ac) legnagyobb építménymagasság 5,50 m

ad) legkisebb előkert 15 m

ae) legkisebb oldalkert 15 m

af) legkisebb hátsókert 15 m

ag) a telkek területének legalább 80%-a kertépítészeti terv alapján növényesítendő

ah) az épületek tömegarányai, anyaghasználata és színezése a táj építési hagyományait kövesse.

b) A „Kk-id*” jelű terület idegenforgalmi célra (ökoturisztikai látogatóközpont), ahol a fő funkcióhoz köthető funkciójú építmények helyezhetők el a következő előírások betartásával:

ba) beépítési mód szabadonálló

bb) legnagyobb beépítettség 7 % (OTÉK-nál megengedőbb érték az állami főépítész hozzájárulásával)

bc) legnagyobb építménymagasság 5,50 m

bd) legkisebb előkert 15 m

be) legkisebb oldalkert 3 m

bf) legkisebb hátsókert 5,5 m

bg) minimálisan kialakítható telek méret 4000 m2

bh) az épületek tömegarányai, anyaghasználata és színezése a táj építési hagyományait kövesse.

(2) A „Kk-re” jelű terület rekreációs célra, ahol a fő funkcióhoz köthető funkciójú építmények helyezhetők el a következő előírások betartásával:

a) beépítési mód szabadonálló

b) legnagyobb építménymagasság 3,50 m

c) a telkek területének legalább 90%-a kertépítészeti terv alapján parkosítandó

d) az építmények tömegarányai, anyaghasználata és színezése a táj építési hagyományait kövesse.

A területen épület nem építhető.

(3)43 A „Kk-re-1” jelű terület rekreációs célra, ahol a fő funkcióhoz köthető rendeltetésű és vendéglátó rendeltetésű építmények helyezhetők el a következő előírások betartásával:

a) beépítési mód szabadonálló

b) legnagyobb beépítettség OTÉK szerinti

c) legnagyobb építménymagasság 4,50 m

d) legkisebb előkert 10 m

e) legkisebb oldalkert 10 m

f) legkisebb hátsókert 10 m

g) a telek területének legalább 85%-a kertépítészeti terv alapján növényesítendőh) az épületek tömegarányai, anyaghasználata és színezése a táj építési hagyományait kövesse.

16. §44 (1) A terven feltüntetett közterületek közterületi jellege nem szüntethető meg.

(2)

(3)

(4) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:

a) hirdető, reklám berendezés-,
b) közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek-,
c) köztisztasággal kapcsolatos tárgyak-,
d) szobor, diszkút, pihenő pad-,
e) távbeszélő fülke elhelyezése.
(5) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, használatának egyéb feltételeit, a használat díját a közterület tulajdonosa külön rendeletben szabályozza.
KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELME

17. §45 (1) Műemlékek védelmére vonatkozó előírások

a) A rendelet hatálya alá tartozó terület országos műemléki védelem alatt álló értékeit és azok műemléki környezetébe tartozó ingatlanokat az 5. melléklet tartalmazza.

b) Az 5. melléklet szerinti védett építményeket és azok műemléki környezetét a szabályozási terv tünteti fel.

c) A műemlékek és műemléki környezetük esetében a kulturális örökség védelméről szóló törvény szerint kell eljárni.

(2) Régészeti lelőhelyek védelmére vonatkozó előírások

a) A rendelet hatálya alá tartozó terület nyilvántartott régészeti lelőhelyeinek és régészeti érdekű területeinek listáját a 6. melléklet tartalmazza, az érintett területeket a szabályozási terv határolja le.

b) Régészeti érintettség esetén a kulturális örökség védelméről szóló törvény, és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek szerint kell eljárni.

(3) Helyi építészeti értékek védelmére vonatkozó előírások

a) A rendelet hatálya alá tartozó terület helyi védelem alatt álló értékeit az 1. függelék tartalmazza és a szabályozási terv tünteti fel.

b) A helyi védelemmel kapcsolatos feladatok körét és eljárási rendjét a helyi védelemről szóló önkormányzati rendelet és a HÉSZ együttesen szabályozzák.

c) Helyi egyedi védelem (H) alatt álló épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemű építési munka esetén a helyi védelemről szóló önkormányzati rendelet mellékleteként szereplő örökségvédelmi munkarész figyelembevételével a következő előírásokat kell betartani:

ca) Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.

cb) Helyi védettségű épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje.

cc) Helyi védettségű épület bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését, valamint az épület felmérési és fotódokumentációjának elkészítését követően.

TERMÉSZETI, TÁJI ÉRTÉKEK VÉDELME

18. § (1) A település területén a tájképileg megőrzendő egységek a következők:

a) az ex lege védelem alatt álló természeti területek,

b) az ökölógiai hálózat területei (ezen belül a vízfolyásokat kísérő, jellegzetes tájkaraktert megjelenítő ökológiai folyosók),

c) a helyi természetvédelmi oltalom alatt álló területek,

d) a holtágak (általában az ökológiai folyosók térsége, a holtágak, vízfolyások mentén, tavak környékén és a dombsági erdőfoltokon),

a vízfolyások menti ligeterdők,
e) általában a mezőgazdasági kultúrtáj mozaikos területfelhasználású, hagyományos tájhasználatú részletei;
f) a tájba harmonikusan illeszkedő, építészetileg egységes településképet őrző település, belterülete épített környezete sziluettjével,
g) a település és táj kapcsolatának fontos elemeként a közparkok, zöldterületek.
(2) Tájképvédelmi területen betartandó előírások
a) Erdőterületen csak az erdőgazdálkodást, vadgazdálkodást, turizmust, kutatást-oktatást szolgáló épületek helyezhetők el, a természeti értékek sérelme nélkül.
b) A tájban megjelenő település-sziluettet megváltoztató bel- vagy külterületi magas építmények elhelyezését kerülni kell.
c) Hírközlési magasépítmény (adó-, és átjátszótorony) belterületen, kertes mezőgazdasági területen és tájképvédelmi területen nem helyezhető el.
d) Külterületi tájképvédelmi területen a közművezetékek és egyéb műszaki berendezések tájbaillesztéséről gondoskodni kell. A villamos energia és a hírközlési hálózat lehetőség szerint földkábeles kialakítású legyen.
e) 16 m-t elérő közterület szélességű utak területén legalább egyoldali, őshonos, vagy honos fajokból álló fasort kell telepíteni. Fasor telepítésére meglévő utak mentén is törekedni kell.
f) A település közigazgatási területén szélerőmű nem helyezhető el.
(3) A rendelet hatálya alá tartozó területen található védett természeti területeket, valamint az országos ökológiai hálózat elemeit a szabályozási terv tünteti fel, felsorolásukat a 7. melléklet tartalmazza.
(4) A rendelet hatálya alá tartozó területen található helyi védettségű természeti értékeket a szabályozási terv tünteti fel, felsorolásukat a 2. függelék tartalmazza. A helyi védelem alatt álló természeti értékek fenntartása, ápolása dendrológiai-kertészeti szakvélemény előírásai, illetve szakértő közreműködésével történhet.
KÖRNYEZETALAKÍTÁS, KÖRNYEZETVÉDELEM

19. §46 (1) Általános követelmények

a) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.

b) Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére, illetve a meglévő övezetek területein a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (pl. zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező. Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés kialakítása a követelmények teljesíthetősége esetén az ÉME engedéllyel és a CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezés létesítésének és használatbavételének kivételével vízjogi engedély alapján történhet.

c) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró környezetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.

d) A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével” kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.

e) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

f) A telkek területének az övezeti előírásokban meghatározott részét zöldfelületként kell kialakítani.

(2) Környezetterhelési határértékek

a) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a kibocsátási és a környezetterhelési követelményeket, határértékeket (levegő, élővíz, közcsatorna, földtani közeg, zajterhelés).

(3) Speciális eljárási szabályok

a) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket.

b) Erdőterületeket érintő beruházások során az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

c) Beruházások megvalósítása során a termőföldről és a termőföld védelméről szóló jogszabályokban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. d) A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni.

KÖZMŰVESÍTÉS, KÖZMŰLÉTESÍTMÉNYEK

20. § (1)47

(2)48

(3) A magas talajvízállásos, feltöltéses területen közműhálózatokat, létesítményeket építeni csak a talajmechanikai szakvélemény alapján szabad.

TŰZVÉDELEM

21. §49 (1) Az épületek közötti tűztávolság megfelelőségének szabályozását, a tűzoltóság beavatkozását biztosító követelményeket, és az oltóvíz nyerési lehetőségek biztosításával kapcsolatos követelményeket külön jogszabályok rögzítik.

(2) Az építmények építészeti-műszaki tervezése során a tűzvédelmi műszaki kialakítást jogszabályban meghatározott esetben és tartalommal, megfelelő jogosultsággal rendelkező természetes személy által készített tűzvédelmi műszaki leírásba, tűzvédelmi dokumentációba kell foglalni.

AZ ÁSVÁNYVAGYON GAZDÁLKODÁSÁVAL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK

22. §50 Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) a külön jogszabályban előírtak szerint végezhető.

SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK

23. §51 Az önkormányzat közérdekből elővásárlási jogot jegyeztet be a 8. mellékletben felsorolt ingatlanok területére, ezen ingatlanokat érintő településrendezési feladatok megvalósítása érdekében.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

24. § E rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek 2004. december 1 napján lépnek hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépését követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

Melléklet a 11/2004. (XI. 18.) önkormányzati rendelethez

SZT-1 Szabályozási tervlap

1. melléklet

TELEKALAKÍTÁSI ÉS ÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK FALUSIAS LAKÓTERÜLETEN

1.1 Lf-1 építési övezet

1. Az övezet rendeltetése

Ld. 7. § (2) pontját.

2. Az övezetben kialakítható építési telkek paraméterei

Legkisebb telekterület

900 m2

Legkisebb, legnagyobb telekszélesség

min 16 m , de max 30 m

Beépíthető telekmélység

60 m

3. Az építési telkek beépítésére vonatkozó paraméterek

Beépítési mód (építési hely)

Oldalhatáron álló beépítési mód, előkert nélkül, a szabályozási terv szerinti hátsókert mérettel.

Legnagyobb beépítettség

30%

Legkisebb zöldfelület

40%

lakásszám

Max 2 db

4. Az építményekre vonatkozó paraméterek

Max ép magasság

3,5 m

Épület legnagyobb szélessége (keresztirányú mérete)

Tetőzet

35-45 fokos szimmetrikus nyeregtető

Tetőhéjalás

Természetes anyagok: nád, fazsindely, term. pala, cserép

Utcai kerítés

Épületekkel együtt tervezendő, épített jellegű, tömör, vagy áttört kerítés
Kő, tégla, fa, kovácsoltvas

1.2 Lf-2 építési övezet

1. Az övezet rendeltetése

Ld. 7. § (2) pontját.

2. Az övezetben kialakítható építési telkek paraméterei

Legkisebb telekterület

900 m2

Legkisebb, legnagyobb telekszélesség

min 16 m , de max 30 m

Beépíthető telekmélység

60 m

3. Az építési telkek beépítésére vonatkozó paraméterek

Beépítési mód

Kialakult beépítési mód, előkert nélkül, a szabályozási terv szerinti hátsókert mérettel.

Legnagyobb beépítettség

30%

Legkisebb zöldfelület

40%

lakásszám

Max 2 db

4. Az építményekre vonatkozó paraméterek

Max ép magasság

3,5 m

Épület legnagyobb szélessége (keresztirányú mérete)

Tetőzet

35-45 fokos szimmetrikus nyeregtető

Tetőhéjalás

Természetes anyagok: nád, fazsindely, term. Pala, cserép

Utcai kerítés

Épületekkel együtt tervezendő, épített jellegű, áttört kerítés
Kő, tégla, fa, kovácsoltvas

1.3 Lf-3 építési övezet

1. Az övezet rendeltetése

Ld. 7. § (2) pontját.

2. Az övezetben kialakítható építési telkek paraméterei

Legkisebb telekterület

900 m2

Legkisebb, legnagyobb telekszélesség

Min 16 m , de max 30 m

Beépíthető telekmélység

60 m

3. Az építési telkek beépítésére vonatkozó paraméterek

Beépítési mód

Északi oldalhatáron álló beépítési mód, 5 m-es előkerttel, a terv szerinti hátsókert mérettel.

Legnagyobb beépítettség

30%

Legkisebb zöldfelület

40%

lakásszám

Max 2 db

4. Az építményekre vonatkozó paraméterek

Max ép magasság

4,5 m

Épület legnagyobb szélessége (keresztirányú mérete)

Tetőzet

35-45 fokos szimmetrikus nyeregtető

Tetőhéjalás

Természetes anyagok: nád, fazsindely, term. pala, cserép

Utcai kerítés

Épületekkel együtt tervezendő, épített jellegű, áttört kerítés
Kő, tégla, fa, kovácsoltvas

2. melléklet

TELEKALAKÍTÁSI ÉS ÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMI TERÜLETEN

2.1 Gmg-1 építési övezet

1. Az övezet rendeltetése

Mezőgazdasági üzemek területei.

2. Az övezetben kialakítható építési telkek paraméterei

Legkisebb telekterület

2000 m2

Legkisebb, legnagyobb telekszélesség

3. Az építési telkek beépítésére vonatkozó paraméterek

Beépítési mód

Kialakult, illetve szabadonálló beépítési mód, 6 m-es oldal- és hátsókert mérettel. A legkisebb előkert mérete 0 m , de az épületek kerékpártároló, valamint legfeljebb 20 m2 beépített alapterületű porta épület kivételével a közterületi határvonaltól legalább 6 m-re építendők.

Legnagyobb beépítettség

30%

Legkisebb zöldfelület

40%

lakásszám

-

4. Az építményekre vonatkozó paraméterek

Max ép magasság

4,5 m , amit technológiai jellegű építmény magassága legfeljebb 15 m-rel meghaladhat

Épület legnagyobb szélessége (keresztirányú mérete)

-

Tetőzet

-

Tetőhéjalás

-

Utcai kerítés

-

3. melléklet

TELEKALAKÍTÁSI ÉS ÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK BEÉPÍTÉSRE SZÁNT KÜLÖNLEGES TERÜLETEN

3.1 Kt-1 jelű építési övezet (temető)

1. Az övezet rendeltetése

Temető

2. Az övezetben kialakítható építési telkek paraméterei

Legkisebb telekterület

kialakult

Legkisebb, legnagyobb telekszélesség

kialakult

3. Az építési telkek beépítésére vonatkozó paraméterek

Beépítési mód

szabadonálló

Legnagyobb beépítettség

10 %

Legkisebb zöldfelület

40 %

4. Az építményekre vonatkozó paraméterek

Max ép magasság

3,5 m , amit harangláb vagy harangtorony építménymagassága legfeljebb 6 m-rel meghaladhat.

Épület legnagyobb szélessége (keresztirányú mérete)

-

Tetőzet

szabadon formálható

Tetőhéjalás

Természetes anyagok: nád, fa zsindely, term pala, cserép

Kerítés

áttört kerítés, élő sövény

3.2 A „Kmü” jelű különleges terület mezőgazdasági alapanyagok feldolgozását, raktározását célzó, és az ezeket kiszolgáló építmények, valamint nagyüzemi állattartó telepek építményeinek elhelyezésére szolgál.

1.legkisebb telekterület

6000 m2

2.beépítési mód

szabadonálló

3.legnagyobb beépítettség

40%

4.legnagyobb építménymagasság

10,50 m, ezt az értéket technológiai jellegű építmény magassága legfeljebb 15 m-rel meghaladhatja

5.legkisebb előkert

0 m , az építmények portaépület, mérlegház és kerékpártároló kivételével a közterületi telekhatároktól legalább 10 m-re építendők

6.legkisebb oldalkert

10 m

7.legkisebb hátsókert

10 m

8.legkisebb zöldfelület

40%

9.belső zöldfelületek kialakítása

Az építési telkek növényesítése szaktervező által készített kertépítészeti terv alapján történhet.
A belső zöldfelületek legalább 50%-át őshonos, vagy honos fafajokkal fásítani kell.
Az építési telkek telekhatárai mellett a szabályozási terven jelölt esetben az ott jelölt szélességű háromszintű növényállomány, a szabályozási terven nem jelölt esetben az oldalsó és hátsó telekhatárok mentén legalább 1 sor védőfásítás telepítendő és tartandó fenn.

3.352 A „Küh” jelű különleges terület üvegházak, fóliasátrak és az ezekben termesztett növények hűtésére, tárolására, osztályozására, feldolgozására szolgáló építmények elhelyezésére szolgál.

1.legkisebb telekterület

10.000 m2

2.beépítési mód

szabadonálló

3.legnagyobb beépítettség

40%

4.legnagyobb építménymagasság

6,00 m

5.legkisebb előkert

0 m , az építmények portaépület, mérlegház és kerékpártároló kivételével a közterületi telekhatároktól legalább 10 m-re építendők

6.legkisebb oldalkert

10 m

7.legkisebb hátsókert

10 m

8.legkisebb zöldfelület

40%
a szabályozási terven jelölt telekhatárok mellett az ott jelölt szélességű, szaktervező által kiválasztott fajokból álló, háromszintes növényállomány telepítendő és tartandó fenn.

4. melléklet53

A TELEPÜLÉS KÖZÚTHÁLÓZATÁNAK ELEMEI

Út

Közlekedési terület jele

Kategória
jelenleg távlatban

Közlekedési terület szélessége

58126. sz. Tésenfai bekötőút

KÖu-1

külterületi mellékút, bekötőút (K.V.C.)

külterületi mellékút, bekötőút (K.V.C.)

meglévő
( 16 m )

Egyéb közutak és mezőgazdasági utak

KÖu-2

külterületi mellékút, egyéb út (K.VI.C.)

külterületi mellékút, egyéb út (K.VI.C.)

meglévő vagy min. 8,50 m

Meglévő kiszolgáló utak
Tervezett kiszolgáló utak

KÖu-3

(B.VI.d.B.)

(B.VI.d.B.-C.)

(B.VI.d.C.)

meglévő
(26- 28 m )
18,0 m

Kerékpárutak

KÖu-4

(K.VII.)

útépítési terv szerint változó

5. melléklet

ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK

5.1 ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNY

Törzsszám: 428

Református Templom

Kossuth Lajos u.

Hrsz: 360

5.2 MŰEMLÉKI KÖRNYEZETBE TARTOZÓ INGATLANOK

A védetté nyilvánított műemlékkel közvetlenül határos ingatlanok:
Kossuth L. u. 48 Hrsz: 358/1
Kossuth L. u. 49 Hrsz: 358/2
Kossuth L. u. 50 Hrsz: 357
A védetté nyilvánított műemlékkel közvetlenül határos közterületrészek:
Kossuth L. u. 47 és a templom közötti szakasz
közút Hrsz: 399
járdák Hrsz: 398 és 400
Kossuth L. u. 50 és a templom közötti szakasz
közút Hrsz: 359
Dózsa Gy. u. 1 előtti szakasz
közút Hrsz: 323
Temetőre járó út temetőig tartó szakasza
közút Hrsz: 361
A védetté nyilvánított műemlékkel közvetlenül határos közterületrészekkel közvetlenül határos ingatlanok:
Kossuth L. u. 47 Hrsz: 366
Dózsa Gy. u. 1 Hrsz: 277

6. melléklet

RÉGÉSZETI VÉDELEM

6.054 NYILVÁNTARTOTT RÉGÉSZETI LELŐHELYEK
Név: Szaporca, Vágottmegye
Lelőhely-azonosító: 25125
Hrsz.: 0180/2-14
6.1 RÉGÉSZETI ÉRDEKŰ TERÜLETEK

Lelőhely száma

Lelőhely helye (Hrsz.)

1.

180/6-11, 174/7-10

2.

3

0180/22-31, 0180/33-40

4.

218/7, 218/15-31

5.

363, 364

6.

278

7.

0180/1-12, 0180/20-24

8.

0192/4-7,0192/9-11

9.

0136/9-12

6.2 AZONOSÍTATLAN LELŐHELYEK

1. Vágottmegye

2. Temető

7. melléklet

TÁJVÉDELEM

7.1 A Duna-Dráva Nemzeti Parknak a település közigazgatási területére eső védett és fokozottan védett része, amelyet a Duna-Dráva Nemzeti Park létesítéséről szóló rendelet mellékletei határolnak le.
7.2 Az érzékeny természeti területekről szóló jogszabály alapján érzékeny természeti terület (ÉTT) - fás legelő
7.3 A ramsari területekről szóló törvényben meghatározott nemzetközi jelentőségű vadvíz, és vízimadár tartózkodási hely,
7.4 Az Európai Unió Habitat Directiva 92/43/EEC és Bird Directiva 79/409/EEC-ben meghatározott Natura 2000-es területek
7.5 Az ökológiai hálózathoz tartozó területek (magterület és ökológiai folyosó)
7.6 A természet védelméről szóló törvényben meghatározott „erdő, gyep, nádas” természeti területek

8. melléklet

ELŐVÁSÁRLÁSI JOGGAL TERHELT INGATLANOK

Hrsz

Megjegyzés

0218/12

Kisinci terület

0187/2

Hétöles terület

0138/2

Kocsma-kert terület

9. melléklet55

Szaporca település szabályozási terve56

57

1. Függelék

HELYI MŰVI ÉRTÉKEK
1.1 HELYI EGYEDI VÉDELEM (H)

Lakóépület

Kossuth Lajos u. 16.

Hrsz: 257

Lakóépület

Kossuth Lajos u. 37.

Hrsz: 378

Lakóépület

Kossuth Lajos u. 11.

Hrsz: 262

Lakóépület, kukoricagóré

Kossuth Lajos u. 41.

Hrsz: 374

Lakóépület, melléképületek

Kossuth Lajos u. 42.

Hrsz: 373/2

Lakóépület

Kossuth Lajos u.

Hrsz: 359

Volt iskola

Kossuth Lajos u. 48.

Hrsz: 358/1

Lakóépület

Kossuth Lajos u. 56.

Hrsz: 350

Lakóépület

Kossuth Lajos u. 63.

Hrsz: 343

Lakóépület

Dózsa György u. 35.

Hrsz: 314

Lakóépület

Dózsa György u. 33.

Hrsz: 312

Lakóépület

Dózsa György u. 17.

Hrsz: 293

Lakóépület

Dózsa György u. 16.

Hrsz: 292

Lakóépület

Dózsa György u. 14.

Hrsz: 290

Lakóépület

Dózsa György u. 11.

Hrsz: 288

Lakóépület, melléképülettel

Dózsa György u. 10.

Hrsz: 287

Lakóépület

Dózsa György u. 7.

Hrsz: 284

Lakóépület

Dózsa György u. 5.

Hrsz: 282

1.2 HELYI TERÜLETI VÉDELEM (HT)

a település szerkezete

Belterület

Hrsz:

a Kossuth L. utca utcaképe

Belterület

Hrsz:

a Dózsa Gy. utca utcaképe

Belterület

Hrsz:

2. Függelék

HELYI TERMÉSZETI ÉRTÉKEK (HTT)

Erdő (Andrócza) madárfészkelő hely

Külterület

Hrsz: 0209

Tó (Hétöles – tó) holtág maradvány

Külterület

Hrsz: 0187/1

Fás legelő (Harmatos)

Külterület

Hrsz: 0144/1

a Dózsa Gy. u. elején lévő jegenyefa sor

Külterület

Hrsz: 0145

3. Függelék58

A HÉSZ KÖRNYEZETVÉDELMI FEJEZETÉHEZ KAPCSOLÓDÓ JOGSZABÁLYOK
(1) Általános követelmények
a) A környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet, vagy a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet határozza meg.
b) A felszín alatti vizek védelméről szóló, a többször módosított 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló, a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint. Egyedi szennyvíztisztító létesítése esetén a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni. A 72/1996.(V.22.) Kormányrendelet 3. § (12) alapján az ÉME engedéllyel és a CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezés létesítése és használatbavétele kibocsátási engedély köteles.
c) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni.
d) A vízügyi követelményeket a nagyvízi medrek, parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 83/2014.(III.14.) Kormányrendelet tartalmazza.
e) Az előírásokat jelenleg a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet 4. §-a szerint.
f) A víziközmű ellátást a víziközmű szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. Törvény alapján kell végezni.
(2) Környezetterhelési határértékekre vonatkozó jogszabályok
a) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Kormányrendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A levegőterheltségi szint határértékeit és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a 4/2011. (I.14.) VM rendelet tartalmazza. A levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásainak vizsgálatáról, ellenőrzéséről és értékelésének szabályairól a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet rendelkezik. Az egyes tevékenységek illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról 26/2014. (III.25.) VM, a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet rendelkezik.
b) Az élővízbe és a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló, módosított 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet határozza meg.
c) A földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet követelményei.
d) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.
e) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, valamint új út létesítése, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés esetén az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.
f) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, valamint új út létesítése, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés esetén az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.
g) Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységnél érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.
(3) Speciális eljárási szabályok
a) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás szabályait a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet határozza meg.
b) Erdőterületeket érintő beruházásokra az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVll. törvény és a végrehajtására kiadott 153/2009.(Xl.13.) FVM rendelet előírásai vonatkoznak.
c) Az előírásokat a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CCXII. törvény határozza meg. Figyelembe veendő továbbá a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008.(Vll.18.) FVM rendelet.
d) A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények esetében az engedélyezéseket a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet szerint kell lefolytatni.Szaporca településen az állattartásra vonatkozóan a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében irányadó jelleggel érvényesíteni kell a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008.(IV.29.) FVM rendelet előírásait.

4. Függelék59

TERVEZETT JELLEMZŐ KERESZTSZELVÉNYEK
Külterületi egyéb út, mezőgazdasági út jellemző keresztszelvénye a 202,50 szelvényben
Kerékpárút minta-keresztszelvénye - 0159/2 hrsz.
Kerékpárút minta-keresztszelvényei - 043 hrsz.
Mezőgazdasági út minta-keresztszelvénye - 043 hrsz.
1

A(z) 8/2016. (X.17.) ÖR-rel megállapított szöveg.

2

A(z) 7/2012. ((XI.19.) ÖR-el megállapított szöveg.

3

A(z) bekezdést a 8/2016. (X.17.) ÖR iktatta be.

4

A(z) 7/2012. (XI.19.) ÖR hatályon kívül helyezte.

5

A(z) 7/2012. (XI.19.) ÖR-rel megállapított szöveg.

6

A(z) 8/2016. (X.17.) ÖR-rel megállapított szöveg.

7

A(z) 7/2012. (XI.19.) ÖR-rel megállapított szöveg.

8

A(z) 7/2012. ((XI.19.) ÖR-el megállapított szöveg.

9

A(z) 7/2012. (XI.19.) ÖR hatályon kívül helyezte.

10

A(z) 8/2016. (X.17.) ÖR-rel megállapított szöveg.

11

A(z) 7/2012. ((XI.19.) ÖR-el megállapított szöveg.

12

A(z) 7/2012. (XI.19.) ÖR hatályon kívül helyezte.

13

A(z) 7/2012. (XI.19.) ÖR hatályon kívül helyezte.

14

A(z) 7/2012. (XI.19.) ÖR hatályon kívül helyezte.

15

A(z) 7/2012. (XI.19.) ÖR-rel megállapított szöveg.

16

A(z) 7/2012. (XI.19.) ÖR hatályon kívül helyezte.

17

A(z) 7/2012. (XI.19.) ÖR hatályon kívül helyezte.

18

A(z) 7/2012. (XI.19.) ÖR hatályon kívül helyezte.

19

A(z) bekezdést a 8/2016. (X.17.) ÖR iktatta be.

20

A(z) bekezdést a 8/2016. (X.17.) ÖR hatályon kívül helyezte.

21

A(z) 7/2012. (XI.19.) ÖR hatályon kívül helyezte.

22

A(z) 7/2012. (XI.19.) ÖR hatályon kívül helyezte.

23

A(z) 7/2012. (XI.19.) ÖR-rel megállapított szöveg.

24

A(z) 7/2012. (XI.19.) ÖR-rel megállapított szöveg.

25

A(z) 8/2016. (X.17.) ÖR-rel megállapított szöveg.

26

A(z) 8/2016. (X.17.) ÖR-rel megállapított szöveg.

27

A(z) 7/2012. (XI.19.) ÖR-rel megállapított szöveg.

28

A(z) 7/2012. (XI.19.) ÖR hatályon kívül helyezte.

29

A(z) 7/2012. (XI.19.) ÖR hatályon kívül helyezte.

30

A(z) 8/2016. (X.17.) ÖR-rel megállapított szöveg.

31

A(z) 8/2016. (X.17.) ÖR-rel megállapított szöveg.

32

A(z) 8/2016. (X.17.) ÖR-rel megállapított szöveg.

33

A(z) 7/2012. (XI.19.) ÖR hatályon kívül helyezte.

34

A(z) 7/2012. (XI.19.) ÖR hatályon kívül helyezte.

35

A(z) 7/2012. (XI.19.) ÖR hatályon kívül helyezte.

36

A(z) 8/2016. (X.17.) ÖR-rel megállapított szöveg.

37

A(z) 7/2012. (XI.19.) ÖR hatályon kívül helyezte.

38

A(z) 7/2012. (XI.19.) ÖR szerint módosított szöveg.

39

A(z) 7/2012. (XI.19.) ÖR hatályon kívül helyezte.

40

A(z) 7/2012. (XI.19.) ÖR hatályon kívül helyezte.

41

A(z) 7/2012. (XI.19.) ÖR-rel megállapított szöveg.

42

A 15. § (1) bekezdése a Szaporca Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (XII. 10.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

43

A(z) bekezdést a 8/2016. (X.17.) ÖR iktatta be.

44

A(z) 7/2012. (XI.19.) ÖR-rel megállapított szöveg.

45

A(z) 7/2012. (XI.19.) ÖR-rel megállapított szöveg.

46

A(z) 8/2016. (X.17.) ÖR-rel megállapított szöveg.

47

A(z) 7/2012. (XI.19.) ÖR hatályon kívül helyezte.

48

A(z) 7/2012. (XI.19.) ÖR hatályon kívül helyezte.

49

A(z) 8/2016. (X.17.) ÖR-rel megállapított szöveg.

50

A(z) 7/2012. (XI.19.) ÖR-rel megállapított szöveg.

51

A(z) 7/2012. (XI.19.) ÖR-rel megállapított szöveg.

52

A(z) bekezdést a 8/2016. (X.17.) ÖR iktatta be.

53

A(z) 1/2020. (I.24.) ÖR-rel megállapított szöveg.

54

A(z) pontot a 8/2016. (X.17.) ÖR iktatta be.

55

A(z) 1/2020. (I.24.) ÖR-rel megállapított szöveg.

56

A 9. melléklete a Szaporca Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (XII. 10.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

57

A 9. melléklete a Szaporca Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (XII. 10.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

58

A(z) 8/2016. (X.17.) ÖR-rel megállapított szöveg.

59

A(z) függeléket módosította az 1/2020. (I.24.) ÖR iktatta be.