Szaporca Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2007. (VII. 30.) önkormányzati rendelete

A Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2014. 10. 21- 2014. 12. 04

Szaporca Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2007. (VII. 30.) önkormányzati rendelete

A Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2014.10.21.

Bevezető rész

Szaporca község Baranya megyében az „ ormánysági” természeti környezetben található.

Szaporca Község Önkormányzata a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (1) bekezdésének e) pontja és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Képviselő-testület működésének részletes szabályait az alábbiak szerint határozza meg:

Az Önkormányzat Képviselő-testületének az a célja a Szervezeti és Működési Szabályzatának megalkotásával, hogy:

a) biztosítsa a széles nyilvánosságon alapuló demokratikus hatalomgyakorlás alapvető feltételeit és megalkossa a törvényi keretek között annak főbb szabályait,

b) megteremtse gazdasági - kulturális - oktatási fejlődésének lehetőségeit,

c) kialakítsa az önkormányzatiság megteremtését biztosító helyi szerveit,

d) megteremtse polgárai érdekeit szolgáló önkormányzati és közigazgatási munka feltételeit, az önkormányzati döntések során az egységes elvek, s elvárások szerinti előkészítést.

Szaporca Község Önkormányzata érvényre juttatja a népfelség elvét, önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról, mindezekhez szükséges feltételek megteremtéséről, támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit.

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Szaporca Község Önkormányzata.

(2) Az önkormányzat címe: 7843 Szaporca, Kossuth u. 5.

(3) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök gyakorlása a képviselő-testületet illeti meg.

(4) Az önkormányzat illetékességi területe: Szaporca község közigazgatási területe.

(5) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön

rendeletben állapítja meg.

- 2-

II. Fejezet

Az önkormányzat feladat és hatásköre, gyakorlásának módja

2. §

(1) Az önkormányzat feladta a helyi közszolgáltatások körében különösen:

- település fejlesztés,

- településrendezés,

- az épített és természeti környezet védelme,

- lakásgazdálkodás,

- a vízrendezés és csapadékvíz elvezetés,

- a csatornázás,

- a köztemető fenntartása,

- a helyi közutak és közterületek fenntartása,

- a helyi tömegközlekedés,

- a köztisztaság és település tisztaság biztosítása,

- gondoskodás a helyi tűzvédelemről,

- gondoskodás közbiztonság helyi feladatiról,

- közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban,

- közreműködés a foglalkoztatás megoldásában,

- az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi,

szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról

való gondoskodás,

- a közösségi tér biztosítása,

- közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása,

- a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosítása,

- az egészséges életmód közösségi feltételeinek elő segítése.

(2) A települési önkormányzat kötelező feladata a helyi közszolgáltatások biztosítása.

Az önkormányzat köteles gondoskodni:

- az egészséges ivóvízellátásról,

- az óvodai nevelésről,

- az általános iskolai oktatásról és nevelésről,

- az egészségügyi és szociális alapellátásról,

- a közvilágításról,

- a helyi közutak fenntartásáról,

- köztemető fenntartásáról,

- köteles biztosítani a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését.

(3) Az önkormányzat által önként vállalt feladatok körét a képviselő-testület minden évben költségvetési rendeletben határozza meg, mely rendelet mellékletében külön kimutatásra kerülnek a kötelező és az önként vállalt feladatok, azok bevételi és kiadásai összegeivel együtt.

- 3-

(4) Az önként vállalt helyi közszolgáltatások és feladatok tekintetében a képviselő-testület

maga határozza meg – a lakosság igényei alapján és anyagi lehetőségeitől függően –, mely

feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.

Hatáskör, átruházás

3. §

(1) Az önkormányzat jogi személy.

(2) A helyi önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg.

A Képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(3) Az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület és szervei:

- a polgármester,

- a képviselő-testület bizottságai,

- részönkormányzat testülete,

a képviselő-testület hivatala látják el.

(4) képviselő-testület egyes hatáskörei gyakorlását a polgármesterre, a bizottságaira,

törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható, azok gyakorlásáról a hatáskörgyakorló a képviselő-testületnek a hatáskör gyakorlását követő képviselő-testületi ülésen illetve évente egyszer átfogóan köteles beszámolni.

(5) A polgármester, a települési képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a bizottságának, a polgármesternek, a társulásának - Képviselő-testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését.

(6) A képviselő-testület kizárólagos (át nem ruházható) hatáskörébe tartozik:

a) az önkormányzati rendeletalkotás,

b) az önkormányzat szervezetének kialakítása és működésének meghatározása,

c) a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés és megbízás, kinevezés alkalmával az alapilletmény meghatározása,

d) a helyi népszavazás kiírása,

e) az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása,

f) a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról,

g) a helyi adó megállapítása,

h) a településszerkezeti terv, szabályzási terv és helyi építési szabályzat jóváhagyása,

i) a képviselő-testület által meghatározott értékhatár feletti hitel felvétele,

-4 -

j) kötvénykibocsátás, továbbá közalapítvány, közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása,

k) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás,

l) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről; nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás,

m) intézmény alapítása,

n) közterület elnevezése, emlékmű és köztéri szoborállítás,

o) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál,

p) a bíróságok ülnökeinek a megválasztása,

q) állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha az általa nyújtott szolgáltatás a települést is érinti,

r) felterjesztési jog gyakorlása, véleménynyilvánítás azokban az ügyekben, amelyekben a törvény az önkormányzat álláspontjának kikérését írja elő,

s) a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés, az Ötv. 33/A. § (2) bekezdés b.) pontjában – a polgármesterre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokkal összefüggő – hozzájárulással kapcsolatos döntés, a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés,

t) amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.

4. §

(1) A képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen fellebbezésnek nincs helye.

(2) A polgármester, a képviselő-testület bizottságának, részönkormányzat testületének önkormányzati jogkörben hozott hatósági határozta ellen a képviselő-testülethez lehet fellebbezni.

(3) A képviselő-testület a (1) és a (2) bekezdése alapján hozott felülvizsgálatát jogszabály sértésre hivatkozással a bíróságtól lehet kérni a határozat közlésétől számított 30 napon belül. A pert az önkormányzat ellen kell megindítani.

(4) Az önkormányzati hatósági ügyek intézésére – az Ötv-ben foglalt eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt (továbbiakban: Ket.) kell megfelelően alkalmazni.

(5) Az önkormányzati hatósági ügyekben az ügyfelek irat betekintési joga a Ket. szabályai alapján gyakorolható.

III. Fejezet

A képviselő-testület működése

A képviselő-testület ülései

5. §

(1) A képviselő-testület elfogadja tevékenységének irányvonalát, elsőbbséget élvező célokat, a fejlesztésre vonatkozó koncepciót.

(2) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára szóló ciklusprogram (munkaterv) alapján működik.

- 5 -

Alakuló ülés szabályai

6. §

(1) A képviselő-testület alakuló ülését a választást követő l5 napon belül tartja meg. Az alakuló ülést a polgármester hívja össze, és a legidősebb képviselő, mint korelnök vezeti a polgármester eskütételéig.

(2) A korelnök felkérésére a Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők, és a polgármester választásának eredményéről.

(3) A képviselők és a polgármester esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt, melynek szövegét e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. Az eskü szövegét a legfiatalabb képviselő olvassa elő.

(4) Ezt követően a polgármester megszavaztatja az alakuló ülés napirendjét. Az alakuló ülés napirendi pontjai az alábbiak:

a) választási bizottság tájékoztatója a választás eredményéről, megbízólevelek átadása,

b) az önkormányzati képviselők és a polgármester eskütétele,

c) a polgármesteri program (ciklusprogram) ismertetése,

d) a polgármester illetményének, tiszteletdíjának megállapítása,

e) alpolgármester(ek) megválasztása,

f) alpolgármester(ek) tiszteletdíjának megállapítása,

g) képviselői tiszteletdíj megállapítása,

h) megbízás az SZMSZ felülvizsgálatára,

i) a polgármester megbízása a gazdasági program kidolgozására.

j) a bizottságok tagjainak megválasztása.

Rendes ülés

7. §

(1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart. Ezen kívül - alakuló, rendkívüli, illetve ünnepi ülést és legalább 1 közmeghallgatást tart.

(2) A képviselő-testületet ülését a polgármester hívja össze.

(3) A képviselő-testület ülései - a zárt ülés kivételével - nyilvánosak.

(4) A képviselő-testület állami ünnepek, jeles évfordulók, jubileumok, kitüntetések, díjak átadása alkalmából ünnepi megemlékezést vagy ünnepi ülést tart. Az ünnepi megemlékezés összehívására, levezetésére a képviselő-testület munkaterv szerinti rendes és rendkívüli ülésére vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.

- 6 -

Rendkívüli ülés

8. §

(1) A képviselő-testület rendkívüli ülését kell összehívni:

a./ a települési képviselők egynegyede kezdeményezi, illetve

b./ a képviselő-testület bizottsága indítványozza,

c./ a közigazgatási hivatal kezdeményezi.

(2) Rendkívüli ülés összehívható, ha:

a./ az ügy tárgyalása halaszthatatlan (pl.: határidő eltelik), vagy

b./ önkormányzati érdeket érintő tárgykör, vagy

c./ egyéb objektív feltétel, mely szükségessé teszi, illetve indokolja az összehívást.

(3) A képviselő-testület rendkívüli ülését a polgármester hívja össze az ok felmerülésétől vagy a kezdeményezéstől számított legkésőbb 5 napon belül, legfeljebb a kezdeményezést követő 10. napra.

(4) A képviselő-testület rendkívüli ülése telefonon vagy elektronikus úton is összehívható az értesítés kézbesítését követő napra, a napirend megjelölésével.

(5) A (2) bekezdésben foglalt feltételek hiányában a polgármester a kezdeményezést elutasítja. Erről a kezdeményezőt az indítvány kézhezvételétől számított 8 napon belül értesíti, és a következő ülésen a képviselő-testületet tájékoztatja.

(6) A rendkívüli ülésen kizárólag az a napirend tárgyalható, amelyet a rendkívüli ülés tartására vonatkozó indítvány megjelölt, kivéve a sürgősségi indítványban előterjesztetteket, illetve az előre nem tervezhető, határidős ügyeket.

(7) A rendkívüli ülés írásos meghívója megegyezik a rendes ülésre küldött meghívó tartalmával, azzal az eltéréssel, hogy interpellációk, kérdések, és egyebek napirendi pont nem szerepel a napirendi javaslatban.

(8) A rendkívüli ülés vezetése a rendes ülés vezetésére vonatkozó szabályok szerint történik.

A képviselő-testület részvételével működő társulások üléseire vonatkozó szabályok

9. §

(1) A társulás tagjai a társulás valamennyi tagjának döntését igénylő, a társulás működését, valamint az általa ellátott feladat- és hatásköröket érintő döntések meghozatala céljából együttes képviselő-testületi ülést tartanak.

(2) Az együttes képviselő-testületi ülés tartását polgármesterek kezdeményezik.

(3) Az együttes képviselő-testületi ülést a társulást alkotó képviselő-testületek Szervezeti és Működési Szabályzataiban meghatározottak szerint a települések polgármesterei hívják össze.

- 7 -

(4) Az együttes képviselő-testületi ülést a székhely szerint illetékes polgármester vezeti.

(5) A székhely település polgármestere tesz javaslatot a napirendi pontokra, megnyitja, vezeti és lezárja az egyes napirendi pontok feletti vitát, megadja a jogot a hozzászólásra, ismerteti a módosító-, illetve a határozati javaslatokat.

(6) Az együttes ülésen az eldöntendő kérdésben a képviselő-testületek külön-külön szavaznak és hoznak határozatot, a szavazás eredményét a polgármesterek a saját testületükre nézve állapítják meg. Az eredményt ismertetik a többcélú társulás tanácsa ülésének vezetésére jogosult személlyel, aki megállapítja, hogy az adott határozat mely testületek által került elfogadásra.

(7) Az együttes ülésről egy jegyzőkönyv készül, amelyet az ülés helyszínét biztosító önkormányzat jegyzőjének kötelessége elkészíteni úgy, hogy a képviselő-testületek által hozott határozatokat külön, a tanácskozás lényegét valamennyi – más képviselő-testület tagja által elhangzott – hozzászólást rögzítve tartalmazza. A jegyzőkönyvet az ülésen résztvevő önkormányzatok polgármesterei és jegyzői írják alá. A jegyzőkönyv felterjesztése is az ülés helyszínét biztosító önkormányzat jegyzőjének kötelessége.

10. §

A helyi önkormányzatok társulásáról és együttműködésükről szóló 1997. évi CXXXV. törvény alapján működő társulásokban résztvevő önkormányzatok képviselő-testületeinek együttes üléseire a 9. §-ban rögzítetteket kell megfelelően alkalmazni. Amennyiben nincs tanácsa a társulásnak, akkor a székhely önkormányzat polgármesterének joga az ülés vezetése, míg az összehívás kezdeményezésére bármelyik tag jogosult, de a székhely önkormányzat polgármestere dönt annak szükségességéről. Ha a társulás tagjainak több, mint egynegyede kéri, az együttes ülést össze kell hívni.

A képviselő-testület összehívása

11. §

(1) A képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze és vezeti. A polgármester távollétében, illetve akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését az alpolgármester, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetőleg egyidejű akadályoztatása esetén a korelnök vezeti és hívja össze.

(2) a./ A képviselő-testület ülését főszabályként az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

b./ Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más fontos körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyen kívül máshol is összehívható.

(3) A polgármester, az alpolgármester vagy mindkettejük akadályoztatása akkor áll fenn, ha valamely objektív vagy szubjektív indok miatt az érintett személy(ek) a jogait/ikat vagy kötelességeit/ket - az önkormányzat érdekei és kötelezettségei szempontjából - szükséges időpontban gyakorolni nem tudja/ák.

-8 -

Az ülés előkészítése

12. §

(1) A képviselő-testület ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.

(2) A képviselő-testület nyílt, illetve zárt ülésére szóló meghívóját külön-külön kell elkészíteni. A zárt ülés meghívóját csak a zárt ülésen részt venni jogosultaknak szabad megküldeni.

(3) A képviselő-testület meghívóját a tervezett írásbeli előterjesztésekkel együtt 5 nappal a képviselőtestület ülése előtt kell kézbesíteni. A kézbesítés nyomtatott formában vagy elektronikus úton (elektronikus, digitális adathordozón, internetes elérhetőségről letöltés útján, illetve e-mailen keresztül) történik a képviselő által megjelölt postai vagy elektronikus kézbesítési címre. A meghívók kézbesítésének megtörténtét vagy elmaradását az időpont és az elmaradás okának megjelölésével dokumentálni kell, hogy vita esetén utóbb egyértelműen ellenőrizhető legyen a szabályok betartása vagy megsértése.

(4) A meghívónak tartalmaznia kell:

- az ülés helyének

- az ülés napjának, kezdési időpontjának, ülésszak esetén annak várható időtartamát,

- tervezett napirendet,

- napirendek előadóit,

- az ülés típusát, (pl. rendes, zárt,

- a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.

(5) A meghívó mellé csatolni kell a benyújtott írásbeli előterjesztéseket, az önálló képviselői indítványokat és a határozati javaslatokat.

(6) Rendkívüli ülés esetén a meghívó az ülést megelőző nap 12. órájáig kézbesíthető a (3) bekezdésben meghatározott módon. E rendelet 8. § (2) bekezdésében felsorolt esetekben az ülés összehívható telefonon is. Szóban (telefonon) történő meghívást az ülés előtt legalább 24 órával korábban az érintettekkel közölni kell, az összehívás indokának egyidejű közlésével.

(7) Az ülésről a lakosságot a meghívónak hirdetményi formában az önkormányzat hirdetőtábláin, illetve, - ha a település azzal rendelkezik - elektronikus formában a honlapon való elhelyezésével és a helyi kábeltévén keresztül kell értesíteni az ülés kezdete előtt legalább 5 nappal. A hirdetményben tájékoztatást kell adni arról, hogy a képviselő-testületi előterjesztések hol tekinthetők meg.

- 9 -

Meghívottak köre

13. §

(1) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni:

- a képviselőknek,

tanácskozási joggal kell meghívni az alábbi személyeket:

a) körjegyzőt,

b) körjegyzőség ügyintézőjét,

c) települési kisebbségi önkormányzat elnökét,

(2) Az érintett napirendi pont tárgyalására tanácskozási joggal kell meghívni:

a) a napirendi pont szerint érintett szervezet vezetőjét,

b) az előterjesztések előadóit,

c) bizottságok nem képviselő tagjait,

d) akit az ülés összehívója megjelöl,

e) országgyűlési képviselőt,

f) személyi ügy tárgyalása esetén az érintett személyt, az előkészítésben közreműködő szakértőt, az előterjesztő által javasolt személyt vagy szervezetet,

g) akinek meghívását törvény kötelezővé teszi.

(3) A képviseleti-testületi ülésen a képviselők szavazati joggal vesznek részt.

Zárt ülés

14. §

(1) A képviselő-testület zárt ülést tart:

- választás,

- kinevezés,

- felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása,

- fegyelmi eljárás megindítása,

- fegyelmi büntetés kiszabása és

- állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele.

(2) A zárt ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az érintett nyilvános tárgyalásba történő beleegyező nyilatkozata beszerzéséig. (2.sz. melléklet)

(3) A képviselő-testület zárt ülést tart továbbá:

- önkormányzati hatósági,

- összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy tárgyalásakor, valamint

- vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor.

(4) A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el:

- a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.

-10 –

(5) A zárt ülés elrendeléséről az (1) és 1 (3) bekezdésben foglalt esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.

(6) A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről (4) bekezdésben foglalt

esetekben.

(7) Zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a kisebbségi szószóló és a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt.

Az előterjesztések rendje

15. §

(1) Előterjesztésnek minősül: a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó: beszámoló, tájékoztató, rendelet-tervezet az indokolással, és a határozati javaslat az indokolással.

(2) A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt kell kiküldeni az érintetteknek.

(3) Kivételesen lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, ha a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elfogadta.

Az ülés napján, illetve a az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.

(4) Előterjesztés nélkül napirend nem tárgyalható. Írásos előterjesztés nélkül nem tárgyalható a rendeletalkotással összefüggő napirend.

(5) A képviselő-testület napirendjéhez előterjesztők lehetnek:

a) a polgármester és alpolgármester(ek),

b) a képviselő,

c) a tanácsnok,

d) a képviselő-testület bizottsága,

e) a jegyző,

f) a körjegyzőség ügyintézője,

g) azon egyéb rendészeti vagy közigazgatási szerv vezetője, aki jogszabály alapján beszámolót vagy tájékoztatást ad,

h) az, akit a polgármester előterjesztőként felkér.

(6) Az előterjesztést, a képviselő-testület ülésének időpontját megelőzően legalább 8 nappal a polgármesternek (és ezzel egyidejűleg a körjegyzőnek) kell benyújtani.

(7) A körjegyző köteles gondoskodni arról, hogy a közigazgatási hivatal által tett törvényességi észrevételek teljes terjedelmükben a képviselő-testület elé kerüljenek.

- 11 -

(8) Sürgősségi indítvánnyal előterjesztést akkor lehet tenni: ha a jogszabályban előírt vagy Képviselő-testület által megállapított határidő mulasztás, vagy önkormányzati érdeksérelem nélkül a következő ülésre már nem terjeszthető be. Sürgősségi indítvánnyal előterjesztett javaslat tárgyalásának - ha törvény nem zárja ki - nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése. A sürgősségre vonatkozó indítványt legkésőbb az ülés napirendjének megszavazásáig lehet előterjeszteni, melyet az előterjesztéskor meg is kell indokolni.

(9) Sürgősségi indítvánnyal rendelettervezet kizárólag akkor tűzhető napirendre, ha a rendeletalkotási kötelezettséget törvény írja elő, és a törvényi határidő másként nem tartható.

(10) A sürgősséggel történő tárgyalásról a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

16. §

(1) Az előterjesztés tartalmazza: az előterjesztő nevét, a tárgyat, az ügyirat iktatószámát, az előkészítő ügyintéző nevét, a mellékletek számát. az előterjesztők aláírását.

(2) Az írásos előterjesztéseket a jegyzőnek jogszerűségi szempontból meg kell vizsgálnia.

(3) Az írásbeli előterjesztés két részből áll, melynek tartalma különösen:

a) Első rész a döntés meghozatalát elősegítő, alátámasztó adatok és információk bemutatása az alábbiak szerint:

aa) a döntést igénylő tárgy pontos meghatározása; annak áttekintése, hogy a témakör szerepelt-e már korábban is napirenden, s ha igen, milyen döntés született; a meghozandó döntés indokainak bemutatása; a tárgykört rendező jogszabályok megjelölése; az előkészítésben résztvevők megnevezése;

ab) azoknak az új követelményeknek, összefüggéseknek, lakossági véleményeknek az elemzése, amelyek új intézkedést, testületi döntést igényelnek;

ac) mindazon körülmények, összefüggések, tények, adatok ismertetése, amelyek a döntést indokolják;

ad) az előkészítés során végzett összehangoló munka főbb tapasztalatainak ismertetése a különböző szervekkel vagy személyekkel történt egyeztetés, az ennek során felmerült lényeges érdek- és véleménykülönbségek bemutatása, ha ezt a kisebbségben maradt fél kéri;

ae) a feladatok, a megvalósításhoz szükséges feltételek és a végrehajtás során elérendő eredmények konkrét megjelölése;

af) anyagi kihatású döntéseknél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,

ag) a határozati javaslat indokolása.

b) Második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot rögzíti, amelynek fontosabb tartalmi követelményei a következők:

ba) logikusan épüljön az előterjesztés első részének megállapításaira;

bb) legyen szakszerű és végrehajtható;

bc) törekedni kell - ahol ez lehetséges - alternatív javaslatok kidolgozására;

bd) meg kell határozni a végrehajtásért felelős nevét, a végrehajtási határidőt, a végrehajtásról szóló beszámolásra vonatkozó határidőt, részhatáridőt;

- 12 -

be) utalni kell a tárgyban korábban hozott határozatok további sorsára (hatályon kívül helyezés, módosítás, stb.), arra törekedve, hogy adott témakörben csak egy testületi határozat legyen hatályban.

(c) Az a) és b) pontban meghatározott formai és tartalmi követelményeket értelemszerűen alkalmazni kell a beszámolóra és a tájékoztatóra is, amennyiben annak előterjesztése írásban történik.

(4) Sürgősségi indítvány szóban is tehető, melyet a napirendi javaslatról történő döntés előtt kell jelezni a polgármesternek. A határozati javaslatot szóbeli előterjesztés esetén is írásban kell a képviselők rendelkezésére bocsátani. Ha felvételre kerül a szóbeli előterjesztés, akkor a jegyzőnek intézkednie kell, hogy az előterjesztővel megszerkessze és a képviselő-testület tagjaihoz eljuttassa a tárgyalás időpontjáig a határozati javaslatot és az indokokat.

(5) A körjegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, érintettekhez való eljuttatásáról.

Beszámoló

17. §

(1) A beszámoló a képviselő-testület feladat és hatáskörébe tartozó valamely megtett intézkedésről, elvégzett vizsgálatról, vagy valamely szerv tevékenységéről szóló jelentés. Különösen:

a) önkormányzati hatáskör gyakorlását érintő ügyben;

b) a képviselő-testületi határozat(ok) végrehajtásáról;

c) a képviselő-testület és szervei működésérét érintő ügyről;

d) amit jogszabályok a képviselő-testület előtti beszámolás körébe utalnak.

(2) A beszámoló benyújtására a polgármester, bizottsági elnök, tanácsnok, jegyző, továbbá jogszabály alapján beszámolásra kötelezett jogosult.

(3) A beszámoló elfogadásáról, vagy kiegészítéséről, valamint ismételt előterjesztéséről a képviselő-testület határozatot hoz.

Tájékoztató

18. §

(1) A tájékoztató olyan szóban, illetve írásban közölt információ, adat, tény, megállapítás képviselő-testület elé terjesztése, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát elősegítik, illetve alátámasztják.

(2) Tájékoztató benyújtására jogosult a polgármester, a bizottság, a tanácsnok, a jegyző, továbbá a jogszabály alapján tájékoztatásra kötelezett személy, vagy szerv.

(3) A tájékoztató tartalmú napirendi pontok esetében nem szükséges vitát nyitni, azokat a képviselő-testület alakszerű határozat hozatala nélkül is tudomásul veheti.

- 13-

Az ülés vezetése

19. §

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetére a képviselő-testületet a korelnök hívja össze és vezeti.

(2) Az ülés vezetése során a polgármester feladatai különösen:

a) az ülés megnyitásakor számszerűen megállapítja a határozatképességet és azt az ülés teljes időtartama alatt folyamatosan vizsgálja,

b) közli a képviselők által előzetesen írásban benyújtott kérdések tárgyát,

c) javaslatot tesz az ülés napirendjére,

d) a képviselő kérésére a napirendekhez nem kapcsolódó tárgyakban napirend előtti felszólalást engedélyezhet,

f) az ülésjellegének (nyílt/zárt) megítélése, zárt ülés tényének bejelentése,

Napirendenként:

- vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,

- a vita összefoglalása, döntésre alkalmas módon összegzi az elhangzott javaslatokat,

- az indítványok szavazásra való feltevése,

- határozati javaslatok szavaztatása,

- a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,

- napirend tárgyában hozott döntés(ek) kihirdetése.

g) a rend fenntartása,

h) ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,

i) időszerű kérdésekről tájékoztatás,

j) az ülés bezárása.

(4) A döntéshozatali eljárásban a határozati javaslatot akkor nem kell ismertetni - elegendő arra utalni -, ha az megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal.

(5) A polgármester az előterjesztésben és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról az elhangzás sorrendjében, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot.

(6) Amennyiben a módosító vagy kiegészítő javaslatot az előterjesztő elfogadja, a módosító vagy kiegészítő javaslatról az eredeti javaslatnak módosítással, kiegészítéssel nem érintett pontjaival együtt kell szavazni.

(7) A polgármester, a képviselők, a jegyző, valamint az előterjesztési joggal rendelkezők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elnapolását, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását. Az előterjesztő az előterjesztést a napirend elfogadásáig visszavonhatja. A polgármester vagy a képviselő szóbeli előterjesztés napirendre vételét javasolhatják, a javaslatról egyszerű többséggel a képviselő-testület dönt.

- 14 -

(8) A már elfogadott napirendi pont levételéről, a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatásról bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt, határozathozatal nélkül.

(9) Ügyrendi javaslat - legfeljebb egy perc időtartamban - az ülés során bármikor tehető, amely az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő - döntést igénylő - eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Ügyrendi javaslat esetében a polgármester soron kívül szót ad, az ügyrendi javaslat megtételét követően a javaslatot vita nélkül, egyszerű többséggel, azonnal megszavaztatja.

(10) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre még a vitát megelőzően válaszolni kell.

(11) Az előterjesztéshez szóbeli kiegészítés csak akkor tehető, ha az új információt tartalmaz.

(12) A szavazás előtt a körjegyző törvényességi észrevételt tehet.

(13) A vita lezárására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet, amely felett a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra, ezt követően további hozzászólásra nincs lehetőség.

(14) Az ülésen megjelent választópolgároknak a tárgyhoz tartozó kérdésben a polgármester - legfeljebb 5 perc időtartamú - hozzászólási jogot biztosíthat.

A tanácskozás rendjének fenntartása

20. §

(1) A polgármester feladata a tanácskozás rendjének fenntartása. Ennek érdekében:

a) a tanácskozás időtartama alatt mindvégig törekszik a vita gyors és érdemi eldöntésére,

b) figyelmezteti a hozzászólót, ha eltért a tárgyalt témától,

c) figyelmezteti a képviselőt a hozzászólásra biztosított időkeret túllépésére, ismételt figyelmeztetés után a szót megvonja,

d) rendreutasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

e) ismétlődő rendzavarás esetén figyelmeztetés után a terem elhagyására kötelezheti a rendzavarót,

f) ismételt és súlyos rendbontás esetén a rendbontó eltávolításához karhatalom segítségét veszi igénybe.

(2) A Képviselő-testület ülésének ideje alatt az ülésteremben mobiltelefont használni nem lehet.

(3) A nyilvános ülésen a hallgatóság - ideértve a tömegtájékoztatási szervek képviselőit is - csak a kijelölt helyeken foglalhat helyet, és az engedély nélküli véleménynyilvánítás bármely formájától tartózkodni köteles.

(4) A képviselő-testület ülésén a tömegtájékoztatási szervek munkatársai tevékenységükkel nem zavarhatják a testület munkáját. Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, az elnök a rendzavarót, illetve ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.

- 15 -

Tárgyalási szünet

21. §

(1) A polgármester bármikor tárgyalási szünetet rendelhet el, amelynek az időtartamát is megállapítja. Az ülések idején - a szünetek kivételével - a bizottságok nem ülésezhetnek.

(2) Tárgyalási szünetet rendel el a polgármester - egy napirendi pont tárgyalása során legfeljebb egy alkalommal és maximum 20 percben -,

- ha legalább 3 képviselő azt kéri,

- ha a jegyző azt szükségesnek tartja a törvényességi kérdések tisztázása céljából.

(3) Amennyiben a képviselő-testület az ülés folyamán határozatképtelenné válik, a polgármester szünetet rendel el, és intézkedik a határozatképesség helyreállítása érdekében. Ha legfeljebb fél órán belül a határozatképességet nem sikerül helyreállítani, akkor a polgármester az ülést bezárja. A bezárás tényét a jegyző a konkrét időpontok feltüntetése mellett rögzíti a jegyzőkönyvben. Az ülés bezárása esetén a képviselő-testületet a polgármester 5 napon belül köteles újból összehívni, melynek napirendjét csak a megtárgyalásra nem került napirendek alkothatják.

Folytatólagos ülés

22. §

(1) Az ülés időtartama az ülés napján akkor haladhatja meg a 6 órát, ha erről a képviselő-testület egyszerű többséggel vita nélkül határoz.

(2) Ha a képviselő-testület egy nap alatt nem fejezte be érdemi munkáját az elfogadott napirendi pontok tárgyalása tekintetében, úgy a polgármester köteles az ülés berekesztése előtt, legfeljebb 5 napon belüli időpontra szóban ismételten összehívni a képviselő-testületet a meg nem tárgyalt napirendekre vonatkozóan.

Az interpelláció és a kérdés általános szabályai

23. §

(1) A képviselő a polgármestertől, az alpolgármestertől, a körjegyzőtől, a bizottság elnökétől, önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, interpelláció vagy kérdés formájában.

(2) Az interpellációk, kérdések, és válaszok maximális időtartama a napirendi pontok tárgyalása előtt legfeljebb 5 perc lehet.

A rendeletben szabályozható, hogy interpellációra, kérdés feltevésére mikor (az ülés elején, a napirendek elfogadása előtt, vagy az ülés végén, a napirendek megtárgyalását követően) van lehetősége az érintetteknek. Szintén az önkormányzat döntésétől függ, hogy állít-e fel időkorlátot, ha igen, hány perc időtartamban határozza azt meg.

- 16 -

24. §

(1) Interpelláció a polgármesterhez, a bizottsági elnökökhöz és a jegyzőhöz intézett, intézkedést igénylő vagy véleménynyilvánító kérdés, amelyben a képviselő önkormányzati feladat-és hatáskörbe tartozó ügyben problémát vet fel, illetve valamilyen mulasztásra, helytelen gyakorlatra hívja fel a figyelmet.

(2) Az interpellációt legkésőbb az ülést megelőző 2. napon írásban kell benyújtani a polgármesterhez, aki gondoskodik az interpellációnak a címzetthez való eljuttatásáról. Az interpellációnak tartalmaznia kell a képviselő nevét, az interpelláció tárgyát és címzettjét. A benyújtott interpellációt - amennyiben része az előterjesztési anyagnak - az ülés előtt ki kell osztani.

(3) A képviselő-testület ülésén lehetőség van az írásban be nem nyújtott interpelláció szóban történő előterjesztésére. Az interpelláció előadásának időtartama legfeljebb 5 perc.

(4) Az interpelláció címzettje a választ az ülésen szóban, maximum 5 percben, vagy az ülést követő 15 napon belül írásban adja meg. Az írásban adott választ valamennyi képviselőnek meg kell küldeni. A szóbeli válasz elfogadásáról ugyanazon az ülésen, az írásbeli válasz elfogadásáról a soron következő ülésen az interpelláló maximum 5 percben nyilatkozik. A válasz el nem fogadása esetén képviselő-testület egyszerű többséggel vita nélkül határoz.

(5) Visszavontnak kell tekinteni azt az interpellációt, amelynek a megtárgyalásánál az interpelláló nincs jelen, és a megtárgyalás elnapolását sem kérte.

(6) Ugyanabban a kérdésben ugyanazon ülésen újabb interpellációnak nincs helye. Az interpelláció azonosságáról - kétség esetén - a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

Kérdés

25. § (1) Kérdés minden olyan a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottság elnökéhez és a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben intézett felvilágosítás-kérés, amely nem minősül interpellációnak.

(2) A kérdést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 2. munkanap (12 óráig) a kérdés konkrét és részletes megfogalmazásával a polgármesterhez írásban (levél, telefax, e-mail) el kell juttatni. A kérdés sokszorosításáról, és ülés előtt történő kiosztásáról a jegyző gondoskodik.

(3) A kérdést feltevő az írásban benyújtott kérdés tartalmát a képviselő-testületi ülésen maximum 5 percben ismertetheti. A kérdésre a kérdezett vagy a válaszadásra kijelölt személy a napirendi pontok tárgyalása előtt köteles válaszolni, legfeljebb 5 percben. A képviselő a választ követően egy alkalommal legfeljebb 5 percben reagálhat a válaszra. Indokolt esetben a válaszadás az ülést követő 15 napon belül írásban is történhet. A választ a következő munkaterv szerinti ülésen ismertetni kell, amennyiben a kérdés feltevője, vagy a válaszadó kéri. A képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem dönt.

- 17 -

(4) A képviselők a (2) bekezdésben meghatározott határidőn túl felmerült sürgős, halaszthatatlan választ igénylő ügyekben szóban is egy-egy kérdést tehetnek fel.

A határozatképesség megállapítása

26. §

(1) A képviselő-testület tagjainak választáskori létszáma: 6 fő.

(2) A képviselő-testület határozatképes, ha a tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 4 fő jelen van.

(3) A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(4) Ha a (2) bekezdésben meghatározott számú képviselő nincs jelen akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülése 5 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

(5) Egyszerű többség esetén: a javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők

több mint a felének igen szavazata szükséges.

(6) Minősített többség szükséges:

a) a rendeletalkotás,

b) szervezet kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által a képviselő-testület hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás,

c) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervhez csatlakozás,

d) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás,

e) intézmény alapítás ügyekben továbbá,

f) képviselő-testület feloszlatása,

g) képviselő kizárásához (Ötv. 14. §. (2) bek.) valamint,

h) az Ötv. 12. §. bekezdésének b) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez.

(7) Minősített többség - azaz megválasztott képviselők több mint felének az igen szavazata - szükséges az Ötv-ben meghatározott ügyeken kívül is:

a) fegyelmi ügyben,

b) 1 millió forint összeg feletti illetve 1 éven túli hitelfelvétel esetén.

- 18 -

(8) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület minősített többségű szavazással dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

A szavazás módja

Nyílt, név szerinti, titkos

27. §

(1) A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.

(2) A képviselő-testület a jelenlévő képviselők egynegyedének indítványára név szerinti szavazást rendelhet el. A kérdésben a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

(3) A név szerinti szavazás esetén a körjegyzőnek a képviselők névsorát betűrendben kell felolvasni. A képviselők "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak.

(4) Titkos szavazást tarthat a képviselő-testület az Ötv. 12. § (4) bekezdésben meghatározott ügyekben, melyek felsorolást ezen szabályzat 14. § (1) és (3) bekezdése tartalmazza. A titkos szavazásról a képviselő-testület estenként dönt.

(5) Titkos szavazást a polgármester, valamint a képviselő-testület tagjainak legalább egynegyede kezdeményezhet, melyről a képviselő-testület vita nélkül, esetenként egyszerű többséggel dönt.

(6) A titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként megválasztott bizottság gondoskodik.

A titkos szavazás urnával történő szavazással történik. Az urnával történő szavazás lebonyolítására a képviselő-testület tagjai közül háromtagú szavazatszámláló bizottságot választ. A képviselő-testület választja meg a bizottság elnökét és tagjait. A választás eredményét a szavazatszámláló bizottság elnöke hirdeti ki.

(7) A titkos szavazás eredményéről a bizottság külön jegyzőkönyvet készít. Ezt a jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.

(8) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után az elnök kihirdeti a döntést.

(9) Ha a képviselő-testület kinevezési, megbízási, választási jogkörének gyakorlása során több jelölt közül választ, valamint ha a határozati javaslat több változatot tartalmaz, azok mindegyikéről szavazni kell. Azt a jelöltet, illetve változatot kell elfogadottnak tekinteni, amelyik a legtöbb igen szavazatot kapta, feltéve, hogy eléri a szükséges többséget.

- 19 -

(10) Amennyiben egyik jelölt illetve változat sem kapta meg a szükséges többségű igen szavazatot újabb szavazási fordulót kell tartani a legtöbb azonos igen szavazatot elért jelöltek, illetve változatok között. Ha a szavazási fordulóban csak kettő jelölt vagy változat szerepel, azokról az utolsó forduló és csak egyszer lehet szavazni.

(11) Ha az előző bekezdésekben foglaltak alapján az utolsó fordulóban egyik jelölt vagy változat sem kapja meg a szükséges többségi igen szavazatot, akkor külön határozatban meg kell állapítani az eljárás eredménytelenségét, illetve a határozati javaslatok elutasítását.

Ismételt szavazás

28. §

(1) Érvényes szavazás után egy ülésen belül - ideértve a folytatólagos ülést is - abban a kérdésben, amelyben szavazás történt, ismételt szavazást elrendelni csak akkor lehet, ha az üggyel kapcsolatosan olyan új körülmény merül fel, amely annak elbírálását lényegesen befolyásolja. A körülmény újszerűségének és lényegességének megítélése tekintetében a képviselő-testület minősített többséggel határoz.

(2) A polgármester köteles ismételt szavazást elrendelni akkor, ha a szavazás eredményének megállapításával kapcsolatban bármely képviselő, vagy a jegyző részéről bármilyen aggály felmerül. Ilyen esetben ismételt szavazás egy alkalommal rendelhető el.

Határozati javaslat

29. §

(1) A határozati javaslat az írásos előterjesztésben, illetve a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.

( 2) A határozati javaslat részei:

a) a határozat szövege,

b) végrehajtást igénylő döntéseknél:

- a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,

- a határozat végrehajtásának időpontja.

A Képviselő-testület döntései

30. §

(1) A képviselő-testület döntései a rendeletet és a határozat.

(2) A rendeleteket és határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, évszámmal és a döntés tartalmára utaló címmel kell ellátni.

(3) A határozat tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét, és a végrehajtásért felelős megnevezését.

- 20 -

(4) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

- a napirend meghatározásáról,

- az ügyrendi kérdésekről,

- a képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a kérdésekre adott

valamint a kérdésre adott válasz elfogadásáról.

(5) Az önkormányzati rendelet, és határozat jelölésére a jogalkotás, jogszabályszerkesztésről szóló hatályos jogszabályok az irányadók.

(6) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak, a polgármesternek, a társulásnak, a települési kisebbségi önkormányzat testületének ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel.

(7) A körjegyző gondoskodik a képviselő-testületi határozatok nyilvántartásáról:

A határozat nyilvántartás formái:

a) határozatok nyilvántartása sorszám szerint,

b) határozatok betűrendes nyilvántartása,

c) határozatok határidő nyilvántartása.

Önkormányzati rendeletalkotás

31. §

(1) A képviselő-testület rendeletet alkot a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására.

(2) A rendelet alkotását kezdeményezheti a képviselő-testület tagja, bizottsága, a jegyző és az aljegyző, a helyi társadalmi szervezet vezetőtestülete, valamint a választópolgárok erre irányuló népi kezdeményezéssel, helyi népszavazással.

(3) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a körjegyző írja alá. Kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik.

(4) Rendeletalkotás esetén a képviselő testület a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tarthat. Az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(5) A képviselő-testület a rendelet előkészítésénél szabályozási elveket, szempontokat, illetve a bevonandók körét megállapíthatja.

32. §

(1) A rendelet-tervezet előkészítéséről a körjegyző gondoskodik.

(2) A rendelet-tervezetet a jegyző a polgármesteri hivatal közreműködésével készíti elő.

- 21 -

(3) A rendelet-tervezet előkészítése során törvény felhatalmazása alapján készülő rendelet-tervezetnél meg kell vizsgálni különösen:

a) a szabályozási javaslat összhangban van-e a felhatalmazást adó törvénnyel, illetve a kapcsolódó egyéb jogszabályokkal;

b) a rendelet alkotási kötelezettség esetén a szabályozási javaslat kiterjed-e valamennyi, a törvényben megjelölt szabályozandó kérdéskörre;

c) a szabályozási javaslat nem terjeszkedik-e túl a törvény szerinti felhatalmazás keretein;

d) a szabályozási javaslat nem ellentétes-e magasabb szintű jogszabály rendelkezéseivel.

(4) A törvényben nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok szabályozása tekintetében rendelet alkotás előkészítésekor meg kell vizsgálni különösen:

a) a szabályozási javaslat nem ellentétes-e bármely magasabb szintű jogszabály rendelkezéseivel;

b) a szabályozási javaslat nem érint-e olyan kérdéskört, amelyre az Európai Uniónak kizárólagos jogalkotási hatásköre van;

c) a szabályozási javaslat nem akadályozza-e az Európai Unió közösségi jogának érvényesülését,

d) a szabályozási javaslat megfelel-e az Alkotmánybíróság határozataiban megfogalmazott, az Európai Közösségek Bírósága ítélkezési gyakorlata során kialakult jogelveknek.

(5) A tervezetet a polgármester - a jegyző véleményével együtt - véleményezés céljából megküldi a tárgykör szerint érintett bizottság(ok) részére.

(6) A rendelet-tervezethez minden esetben indokolást kell fűzni. Az előterjesztésben be kell mutatni azokat a társadalmi, gazdasági és szakmai körülményeket, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismertetni kell a jogi megoldás szempontjait.

(7) Az előterjesztésben be kell mutatni a szabályozni kívánt társadalmi viszonyok alakulását, az állampolgári jogok és kötelességek érvényesülésének eszközeit, a szabályozás várható hatását, a végrehajtás feltételeit, a költség és haszonelemzést.

(8) Amennyiben a rendelet-tervezet a közösségi jog tárgykörét érinti, az előterjesztésben tájékoztatást kell adni arról, hogy a javasolt szabályozás milyen mértékben tesz eleget a jogharmonizációs követelményeknek, illetőleg összeegyeztethető-e az Európai Közösségek jogszabályaival. Amennyiben a szabályozás az Európai Unió jogának való megfelelést szolgálja, erre az önkormányzati rendelet záró rendelkezésében az irányadó közösségi jogszabály megjelölésével utalni kell.

33. §

(1) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti.

(2) A rendeletnek tartalmaznia kell: a felhatalmazó jogszabályi rendelkezést, a rendelet célját, a szabályozás tárgyára vonatkozó helyi előírásokat, magatartási szabályokat, a magatartási szabályok megsértésének következményeit, a hatályba léptető rendelkezéseket, a hatályon kívül helyezendő rendelet megjelölését.

- 22 -

(3) A rendelet szövegezésének világosnak, egyértelműnek kell lenni, kerülni kell a központi jogszabály szövegének ismétlését. Amennyiben a rendelet tervezet szerinti szabályozási javaslat magasabb szintű jogszabály rendelkezéseit szó szerint átveszi, az átvett rendelkezéseket a rendelet tervezetben eltérő betűtípussal kell megjeleníteni, valamint az átvett bekezdéseknél az eredeti jogszabály helyet meg kell jelölni.

(4) A rendelet módosítása, vagy hatályon kívül helyezése esetén a rendelet címében erre utalni kell.

(5) A körjegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról:

- a rendelet-nyilvántartás sorszám szerint, a rendelet tárgyának megjelölésével,

- a rendelt sorszám szerint, növekvő sorrendben.

(6) A képviselő-testület évenként felülvizsgálja az önkormányzati rendeletek hatályosságát.

(7) A körjegyző gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe foglalásáról.

A rendelet kihirdetése

34. §

(1) A képviselő-testület által elfogadott rendeletek (módosítással egységes szerkezetbe foglalt rendeletek) kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A jegyző a rendelet kihirdetéséről annak elfogadását követő napon köteles gondoskodni. A jegyző a rendeletet a Körjegyzőség Hivatalának épületében lévő hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel (helyben szokásos mód) hirdeti ki.

(2) A rendelet elfogadásáról, a cím megjelölésével a település közterületén lévő hirdetőtábláin hirdetményt kell közzé tenni megjelölve azt is, hogy hol tekinthető meg a rendelet teljes szövege.

(3) A rendelet eredeti példányait a jegyzőnek kihirdetési záradékkal kell ellátni.

(4) Az elfogadott, hatályos rendeletek szövege a Körjegyzőség Hivatalában tekinthető meg.

A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

35 .§.

(1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselő-testületi tagok és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

- 23 -

(2) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

A jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, illetve hányan tartózkodtak.

(3) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.

(4) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ülés meghívóját, az előterjesztések egy-egy példányát, a jelenléti ívet, valamint az elfogadott, a polgármester és a jegyző sajátkezű aláírásával ellátott rendeletet.

(5) A jegyzőkönyvhöz mellékletként csatolni kell továbbá:

a) az önálló indítványokat;

b) a képviselő – kérésére – írásban benyújtott hozzászólását;

c) az írásban megküldött kérdéseket, interpellációkat

d) jegyző jogszabálysértésre vonatkozó észrevételét.

(6) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével- betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.

(7) A jegyzőkönyv egy példányát – a zárt ülés kivételével – az állampolgárok a Körjegyzőségen – ügyfélfogadási időben – megtekinthetik a hozzátartozó dokumentumokkal együtt, az adatvédelmi szabályok megfelelő alkalmazása mellett, arról – költségtérítés ellenében – másolatot kérhetnek.

(8) A jegyzőkönyvet az ülésen rögzített hangfelvétel alapján is el lehet készíteni. A hangfelvételt 2 évig kell megőrizni. A hangfelvétel készítéséről, a hangfelvétel tárolásáról a jegyző köteles gondoskodni.

(9) Az írásos jegyzőkönyv 2 eredeti példányban készül. Egy példányát a mellékletekkel együtt a jegyző kezeli, egy példányt az ülést követő 15 napon belül a közigazgatási hivatalhoz felterjesztik, további egy másolati példányt – zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével – a Körjegyzőség Hivatalában kell elhelyezni.

Képviselő-testület feloszlatása

36. §

A képviselő-testület a megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többséggel kimondhatja a feloszlatását. A képviselő-testület az új képviselő-testület alakuló üléséig, a polgármester az új polgármester megválasztásáig ellátja feladatát, gyakorolja a hatáskörét. A képviselő-testület feloszlása nem mondható ki a választást követő hat hónapon belül, illetőleg az általános önkormányzati választásokat megelőző és október 1. napját követően. Az időközi választás költségét az önkormányzat viseli.

- 24 -

Közmeghallgatás

37. §

(1) A képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart, amelyen a választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.

(2) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.

(3) A közmeghallgatás időpontjáról a képviselő-testület rendelkezik.

A közmeghallgatás összehívására a képviselő-testület nyilvános ülésére vonatkozó általános szabályok az irányadók A közmeghallgatás idejéről a lakosság a hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel értesül. A kifüggesztést 10 nappal a közmeghallgatás előtt kell megtenni.

(4) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell.

(5) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat a közmeghallgatáson nem válaszolható meg, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a polgármester, jegyző, bizottság, illetve tanácsnok vizsgálja.

(6) A kérdést a válaszadásra illetékes 15 napon belül megválaszolja a kérdezőnek. A válaszról a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell.

(7) A közmeghallgatáson a képviselő-testület önálló napirendeket is megtárgyalhat, ilyen esetben lehetővé kell tenni, hogy az állampolgárok és a helyi szervek képviselői a napirendhez nem kapcsolódó közérdekű bejelentéseket, javaslatokat, terjeszthessenek elő.

(8) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre a testületi ülés jegyzőkönyvére irányadó szabályok alkalmazandók.

Közmeghallgatás tartása esetén a képviselő-testületi tagoknak olyan létszámban kell jelen lennie, hogy az ülés határozatképes legyen.

Lakossági fórumok

38. §

(1) A képviselő-testület dönt lakossági fórumok, érdekegyeztető tanácskozások tartásáról, amelyek a lakosság és a társadalmi szervezetek tájékoztatását, illetőleg a döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják.

(2) A fórumok szervezésére – meghatározott témára vagy területre vonatkozóan – a polgármester, a képviselő-testület bizottságai és képviselők is jogosultak. E fórumok állásfoglalásairól a kapcsolatot tartó polgármester köteles a képviselő-testületet tájékoztatni. A lakossági fórumokról feljegyzés készül.

(3) A polgármester fogadónapot tart (2. függelék).

(4) A képviselők az általuk bejelentett időpontban fogadónapot tartanak.

- 25-

IV. Fejezet

A települési képviselő

39. § .

(1) A képviselő-testület tagjai Szaporca község egészéért vállalt felelősséggel képviselik választóik érdekeit. A megválasztott önkormányzati képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz, képviseleti tevékenysége során hivatalos személynek minősül. A képviselők név szerinti felsorolását e rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.

(2) A képviselő-testület a települési képviselők tiszteletdíjának mértékét, folyósításának feltételeit, valamint költségtérítésére vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendeletben határozza meg.

(3) A települési képviselőt az önkormányzati törvényben és e rendeletben foglalt jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik. A települési képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.

A képviselők jogai

40. §

(1) A települési képviselő megbízatása, jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek.

A települési képviselő jogai különösen:

a) A képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtő, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni,

b) kérésére írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben,

c) tanácskozási joggal részt vehet a (bármely) bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalásra a települési képviselőt meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testületének vizsgálja felül bizottságának, polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a helyi kisebbségi önkormányzat testületének a - képviselő-testület által átruházott- önkormányzati ügyben hozott döntését.

d) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet,

e) a képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának intézkedését, amelyre a hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni.

(2) A képviselő döntéseit kizárólag saját meggyőződése alapján hozza. Szavazatát megindokolni nem köteles, emiatt semmiféle hátrány nem érheti.

(3) A képviselő jogosult az önkormányzati ügyeket tartalmazó iratokba betekinteni, azokról jegyzetet, feljegyzést készíteni a hivatalban, a személyes adatok és az üzleti titok védelmére, az iratvédelemre és iratkezelésre vonatkozó szabályok betartásával.

- 26 -

(4) A képviselő kezdeményezheti önkormányzati rendelet alkotását.

(5) A képviselő – a lakossági kérelmek, panaszok, bejelentések megismerése érdekében – fogadóórát a körjegyzőség hivatalának jegyző által kijelölt helyiségében is megtarthatja a munkaidőn túl.

A képviselő kötelezettségei

Képviselői megbízatás megszűnése

41. §

(1) A képviselő köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára, továbbá köteles a választópolgárokkal közvetlen és rendszeres kapcsolatot tartani.

(2) A képviselő köteles a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okot a polgármesternek bejelenteni és megszüntetni, valamint a törvény előírásai szerint vagyonnyilatkozatot tenni.

(3) A képviselő köteles tevékenyen részt venni a képviselő-testület, valamint annak a bizottság(ok)nak a munkájában, amelynek tagja.

(4) A település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választók érdekeit. Köteles kapcsolatot tartani, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről.

(5) A képviselő köteles a képviselő-testület ülésein részt venni, beleértve a közmeghallgatást is. Az ülésen köteles:

a) a testületnek személyes érintettségét bejelenteni,

b) írásban vagy szóban jelezni a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének, ha a képviselő-testület vagy a bizottság ülésén való részvételben, illetve egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van.

(6) Igazoltan van távol a képviselő-testület üléséről az a képviselő, aki távollétét az ülés előtt -amennyiben ez lehetséges- bejelentette, illetőleg 5 napon belül utólag igazolja, hogy fontos okból vagy betegsége miatt maradt távol.

(7) Felkérés vagy a képviselő-testület döntése alapján a képviselő köteles részt venni a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, különböző vizsgálatokban, ellenőrzésekben.

(8) A települési képviselőt mind a képviselő-testület, mind annak valamely bizottsága konkrét feladat elvégzésével bízhatja meg, a képviselő köteles az elvégzett munkáról a következő ülésen beszámolni, illetve a testület bármely tagja kérésére, menetközben is köteles tájékoztatást adni a feladatokról.

(9) A polgármester egyedi megbízást adhat a képviselőnek saját feladatkörébe tartozó ügy ellátására, illetve a hivatal tevékenységi körébe tartozó ügy végrehajtásának ellenőrzésére. A települési képviselő köteles a megbízó iránymutatásait figyelembe venni. A képviselő köteles munkájáról a megbízónak beszámolni.

- 27 –

(10) A képviselő köteles megtartani a tudomására jutott állami és szolgálati, üzleti és magántitkot. Titoktartási kötelezettsége megbízatásának megszűnése után is fennáll.

42. §

(1) Az önkormányzati képviselő megbízatása megszűnik:

a) a megválasztását követő helyi önkormányzati általános választás napján,

b) a választójogának elvesztésével;

c) az összeférhetetlenség kimondásával,

d) lemondással,

e) ha az önkormányzati képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén,

f) a képviselő-testület feloszlatásával,

g) a képviselő-testület feloszlása esetén,

h) az önkormányzati képviselő halálával.

(2) Az önkormányzati képviselő a képviselő-testület ülésén jelentheti be lemondását. A lemondást és a megbízatás megszűnésének időpontját az ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell.

(3) Az önkormányzati képviselő lemondhat a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával is, melyet a polgármesternek, a főpolgármesternek, a közgyűlés elnökének (a továbbiakban együtt: polgármester) ad át vagy juttat el. Az írásbeli nyilatkozatot a képviselő-testület következő ülésén ismertetni kell.

(4) A lemondás nem vonható vissza.

(5) Az önkormányzati képviselő megbízatása megszűnik:

a) a képviselő által meghatározott, a lemondást követő egy hónapon belüli időpontban, ennek hiányában

b) a lemondás bejelentésének, illetve az írásbeli nyilatkozat átvételének napján.

(6) Az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnését a 42. §. (1) bekezdés c) és e) pontja esetén a képviselő-testület a határozatában állapítja meg.

(7) A képviselő-testület határozatát az ülést követő munkanapon kézbesíteni kell:

a) az érintett önkormányzati képviselőnek,

b) a választási bizottságnak,

c) közigazgatási hivatalnak.

Tiszteletdíj, juttatás,

képzés

43. §

(1) A települési képviselők illetményét és juttatásait az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben határozza meg.

(2) A képviselők képzéséről, továbbképzéséről - a feladataik eredményesebb ellátása érdekében – a képviselő-testület gondoskodik.

- 28 -

Összeférhetetlenség vizsgálata

44 §.

(1) Az önkormányzati képviselő a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a polgármesternek.

(2) Az önkormányzati képviselő a megbízólevelének átvételét, illetve az összeférhetetlen helyzet keletkezését vagy annak az önkormányzati képviselő tudomására jutását követő 30 napon belül köteles a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszüntetni, az összeférhetetlen tisztségről való lemondását írásban benyújtani és annak másolatát átadni a polgármesternek.

(3) Bárki tehet a képviselővel szemben összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentést a polgármesternél. A kezdeményezést a polgármester haladéktalanul köteles átadni az összeférhetetlenségi ügyek kivizsgálására felhatalmazott bizottságnak.

(4) A bizottság, ennek hiányában a polgármester előterjesztése alapján a képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségről.

45 §.

(1) Az önkormányzati képviselő nem lehet:

a) központi államigazgatási szerv köztisztviselője,

b) a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője, köztisztviselője, továbbá annak a területi, helyi államigazgatási szervnek a köztisztviselője, amelynek feladatkörébe az adott önkormányzatot érintő ügyek tartoznak és illetékessége az önkormányzatra kiterjed,

c) jegyző (főjegyző, körjegyző), aljegyző, továbbá ugyanannál az önkormányzatnál a képviselő-testület hivatalának köztisztviselője,

d) a területileg illetékes területfejlesztési tanács munkaszervezetének munkavállalója,

e) aki, illetve akinek a személyes közreműködésével működő gazdasági társaság önkormányzati feladatot a képviselő-testülettel vagy a képviselő-testület szervével kötött vállalkozási, megbízási szerződés vagy munkaszerződés alapján lát el,

f) kuratóriumi tagság kivételével a képviselő-testület által létrehozott közalapítvány kezelő szervének tisztségviselője,

g) a képviselő-testület által alapított önkormányzati vállalat vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, vezető testületének tagja,

h) az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság vezető tisztségviselője, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője (vezérigazgatója),

i) az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének tagja,

j) helyi és körzeti műsorszolgáltató, lapkiadó, lapterjesztő vezetője, vezető testületének tagja, ügyvezetője, ezek vezető állású alkalmazottja.

- 29 -

(2) Az önkormányzati képviselő tiszteletdíjat, más járandóságot - a költségtérítés kivételével - nem vehet fel az önkormányzat által létrehozott közalapítványban, közhasznú társaságban végzett tevékenységéért.

(3) Az önkormányzati képviselő, a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja jogi képviselőként nem járhat el, és perbeli képviseletet - a törvényes képviselet kivételével - nem láthat el az önkormányzattal, annak intézményével, illetve a képviselő-testület hivatalával szemben.

(4) Az önkormányzati képviselő szakmai vagy üzleti ügyben önkormányzati képviselői minőségére nem hivatkozhat, önkormányzati képviselői megbízatásának felhasználásával jogosulatlanul bizalmas információkat nem szerezhet és nem használhat fel.

46. §

(1) A főállású és társadalmi megbízatású polgármester összeférhetetlenség esetei: mely szerint a polgármester nem lehet:

a) köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagja, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa,

b) az Állami Számvevőszék elnöke, elnökhelyettese és számvevője,

c) a Kormány tagja, államtitkár, helyettes államtitkár, központi államigazgatási szerv köztisztviselője,

d) az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság igazgatóságának és felügyelő bizottságának elnöke és tagja, vezető alkalmazottja és munkavállalója,

e) bíró, ügyész, közjegyző, bírósági végrehajtó,

f) a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja,

g) más önkormányzatnál polgármester, alpolgármester,

h) más települési önkormányzat képviselő-testületének tagja,

i) a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője, köztisztviselője; annak a területi, helyi államigazgatási szervnek a köztisztviselője, amelynek feladatkörébe az adott önkormányzatot érintő ügyek tartoznak, és illetékessége az önkormányzatra kiterjed,

j) jegyző (főjegyző, körjegyző), aljegyző, a képviselő-testület hivatalának köztisztviselője,

k) a területileg illetékes területfejlesztési tanács hivatali szervezetének munkavállalója,

l) a képviselő-testület által alapított költségvetési szerv vezetője, vezetőhelyettese, gazdasági vezetője, továbbá olyan közalkalmazott, aki kinevezését, megbízását a képviselő-testülettől kapja,

m) aki, illetve akinek a személyes közreműködésével működő gazdasági társaság önkormányzati feladatot a képviselő-testülettel vagy a képviselő-testület szervével kötött vállalkozási, megbízási szerződés vagy munkaszerződés alapján lát el,

n) kuratóriumi tagság kivételével a képviselő-testület által létrehozott közalapítvány kezelő szervének tisztségviselője,

o) a képviselő-testület által alapított önkormányzati vállalat vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, vezető testületének tagja,

p) az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság vezető tisztségviselője, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője (vezérigazgatója),

- 30 -

r) az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének tagja,

s) helyi és körzeti műsorszolgáltató, lapkiadó, lapterjesztő vezetője, vezető testületének tagja, ügyvezetője, ezek vezető állású alkalmazottja.

(2) A főállású polgármester:

a) tudományos, oktatói, lektori, szerkesztői, művészeti és jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyt – az országgyűlési képviselői megbízatás kivételével- nem létesíthet,

b) a képviselő-testület hozzájárulása nélkül nem lehet:

ba) vállalnak vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, vezető testületének és felügyelő bizottságának tagja,

bb) gazdasági társaság vezető tisztségviselője, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének , felügyelő bizottságának tagja, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője,

bc szövetkezet tisztségviselője,

bd) alapítvány kezelő szervezet tagja, tisztségviselője.

(3) A polgármester az összeférhetetlenségi okot a megválasztásáról számított, illetve az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított 30 napon belül köteles megszüntetni.

Jogorvoslat

47. §

(1) A polgármester illetőleg a képviselő az összeférhetetlenségét, illetőleg megbízatás megszűnését megállapító testületi határozat felülvizsgálatát kérheti jogszabálysértésre hivatkozással a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül a megyei bíróságtól.

(2) A közigazgatási hivatal a bíróságnál kezdeményezheti az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének a kimondását, ha a képviselő-testület nem dönt az összeférhetetlenségről vagy döntése jogszabálysértő.

(3) A bíróság a kérelemről - annak beérkezésétől számított 30 napon belül - nemperes eljárásban határoz. A bíróság döntése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

48. §

Kötelezettségvállalási, érvényesítési, utalványozási, ellenjegyzési feladatot nem végezheti az a személy aki ezt a tevékenységet közeli hozzátartozója (Ptk. 685. §-ának pontja) vagy maga javára látná el.

49. §

A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, aki vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.

- 31 -

Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség

50. §

(1) A képviselők kötelesek a törvényben meghatározottak szerint az abban megjelölt határidőig a vagyonnyilatkozatok kezelésére és vizsgálatára kijelölt bizottság részére a vagyonnyilatkozatot zárt borítékban leadni. A képviselőre vonatkozó adatokat tartalmazó vagyonnyilatkozat – az ellenőrzést biztosító adatok kivételével – nyilvános, a családtagok nyilatkozata viszont nem.

(2) Bárki tehet a vagyonnyilatkozatot ellenőrző bizottságnál bejelentést a szabályok megsértése miatt. A bejelentést követően a bizottság 30 napon belül hoz döntést az ügyben. Az adatok beszerzésére fordított idő a határidőt meghosszabbítja.

V. Fejezet

A képviselő-testület bizottságai

51. §

(1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére, valamint az átruházott hatáskörben való döntéshozatalra állandó bizottságokat választ és eseti bizottságokat választhat.

(2) A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, a települési kisebbségi önkormányzat elnöke, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja. A bizottságba indokolt beválasztani a feladatköre szerinti területen szolgáltatást nyújtó jelentősebb szervezet képviselőjét, társadalmi szervezet küldöttjét, a szolgáltatást igénybe vevő más választópolgárt.

(3) A bizottságok ügyrendjüket saját maguk állapítják meg. A bizottsági ügyrendet a bizottság megalakulását követő 30 napon belül a jegyzőnek meg kell küldeni. A bizottság ügyrendjét az érintett bizottságnak folyamatosan felül kell vizsgálnia, figyelemmel e rendelet és más jogszabályok változásaira.

(4) A bizottság szükség szerint ülésezik. Az üléseket az elnök hívja össze, de a polgármester indítványára is össze kell hívni. Az üléseket a bizottság elnöke vezeti.

(5) A bizottság ülése nyilvános, zárt ülésre vonatkozó szabályok a képviselő-testületi zárt ülésekre vonatkozó szabályokkal egyezik meg.

(6) A bizottság elnöke a meghívót és az írásos napirendi anyagokat az ülés előtt legalább 5 nappal megküldi a bizottság tagjainak, valamint az egyéb meghívottaknak. A nyílt és zárt ülésekre vonatkozó meghívókat külön kell elkészíteni, a zárt ülési meghívókat csak a bizottság tagjai kaphatják meg. A meghívók és előterjesztések kézbesítésének dokumentálására a képviselő-testületnél említett szabályokat kell alkalmazni. A nyílt és a zárt ülések meghívóit a képviselő-testületre megállapított rendelkezések szerint kell elkészíteni. Nem kell megküldeni a bizottság képviselő tagjainak a képviselő-testületi meghívóval megküldött anyagokat. A kézbesítés történhet a bizottsági tag által megjelölt kézbesítési címre, elektronikus úton.

- 32 -

(7) A bizottság ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni: a jegyzőt, polgármestert, alpolgármestereket, a kisebbséget érintő napirend tárgyalásakor a kisebbségi önkormányzatok elnökeit, a tárgyalt ügyben érintett ügyintézőt, a tevékenységüket érintő napirend tárgyalása kapcsán. A bizottság elnöke a bizottság ülésére más érdekeltet is meghívhat.

(8) A bizottság üléséről - a napirend közlésével - minden képviselőt értesíteni kell a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján elhelyezett meghívóval.

(9) A bizottsági ülés akkor határozatképes, ha azon a bizottság tagjainak több mint fele részt vesz. A bizottságok együttes ülései akkor határozatképesek, ha az érintett bizottságok külön-külön is határozatképesek. Az együttes ülés levezető elnöke az együttes ülést kezdeményező bizottsági elnök.

(10) A bizottság döntéseit egyszerű többségű igen szavazattal hozza. Együttes ülésen a szavazást bizottságonként külön-külön kell megtartani.

(11) A bizottság jegyzőkönyvét az ülést követő 8 napon belül meg kell küldeni a jegyzőnek törvényességi ellenőrzésre, aki gondoskodik annak továbbításáról a Közigazgatási Hivatalhoz az ülést követő 15 napon belül.

Az állandó bizottság(ok) általános feladatai

52. §

(1) A képviselő-testület határozza meg bizottsági szervezetét, és választja meg bizottságait.

(2) Az állandó bizottság feladata, hogy folyamatosan segítsék a képviselő-testület tevékenységét, illetve munkájának eredményességét.

(3) A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében: Ügyrendi Bizottságot hoz létre.

(4) Az Ügyrendi Bizottság létszáma: 3 fő ( tagjainak felsorolását a 4. függelék tartalmazza)

(5) Az Ügyrendi Bizottság feladatait, hatáskörét ezen rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

(6) A bizottságok működésére e rendeletben foglalt eltérésekkel a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, a szóbeli előterjesztésre vonatkozó szabályok kivételével.

(7) A bizottság(ok) ügyviteli feladatainak ellátásáról a Körjegyzőség gondoskodik. A bizottság tevékenységéhez adatot szolgáltatni, a döntéstervezetet előkészíteni, a bizottsági ülésen részt venni a jegyző által kijelölt, a téma szerint illetékes köztisztviselő feladata.

- 33 -

Eseti bizottság

53. §

(1) A képviselő-testület egy-egy meghatározott feladat ellátására eseti bizottságot hozhat létre.

(2) Az eseti bizottság feladatát, elnevezését, tagjainak számát és megbízatásának terjedelmét a képviselő-testület az eseti bizottság felállításakor határozza meg.

(3) Az eseti bizottság működésének szabályaira az állandó bizottság működésére vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni.

VI. Fejezet

Polgármester, alpolgármester, jegyző,

Polgármester

54. §

(1) A polgármester tisztségét főállású jogviszonyban látja el. A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, illetményét a jogszabály keretei között határozza meg.

(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképtelensége, döntéshozatala működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.

(3) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:

a) összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit,

b) képviseli az önkormányzatot,

c) az önkormányzati rendeleteket, valamint a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyveket a jegyzővel együtt aláírja,

d) beszámol az átruházott hatáskör gyakorlásáról,

e) ellenőrzi a képviselő-testület határozatainak végrehajtását,

f) koordinálja az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait, és évente tájékoztatja a képviselő-testületet a kapcsolatok alakulásáról.

(4) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő jogkörei különösen:

a) indítványozhatja a bizottság összehívását kötelező jelleggel,

b) felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit.

(5) A polgármesternek a polgármesteri tisztséggel kapcsolatos egyéb kötelezettségei:

a) polgármesteri tisztségével szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a megválasztásától, illetve az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított 30 napon belül köteles megszüntetni.

b) megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.

- 34 -

(6) A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén a képviselő-testület – minősített többséggel hozott határozata alapján – keresetet nyújthat be a polgármester ellen a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes megyei bírósághoz a polgármester tisztségének megszűntetése érdekében.

(7) A polgármester önkormányzati , valamint államigazgatási feladatait, hatáskörét a képviselő-testület hivatalának közreműködésével látja el.

(8) A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt.

A polgármester:

a.) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,

b) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruháztatja,

c) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására,

d) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,

e) gyakorolja az egyéb munkáltató jogokat az alpolgármester, a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.

(9) A polgármester fogadó órát tart, melynek időpontját a 2. számú függelék tartalmazza.

Alpolgármester

55. §¹

A képviselő-testület a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ.

Az alpolgármester főállásban látja el tisztségét.

Az alpolgármester megbízatása megválasztásával kezdődik és amennyiben az önkormányzati választáson települési képviselőnek megválasztották, akkor az új képviselő-testület alakuló üléséig tart.

Jegyző

56. §

(1) A képviselő-testület határozatlan időre - pályázat alapján - a jogszabályban, illetve a pályázati kiírásban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő (kör)jegyzőt nevez ki.

(2) A körjegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát.

(3) A jegyző gondoskodik:

a) az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, különösen,

b) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét: a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében. A kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez,

- 35 -

a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz -a polgármester által meghatározott körben- a polgármester egyetértése szükséges,

c) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,

d) dönt azon hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át,

f) tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület és a bizottságok ülésein,

d) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.

Továbbá:

a) a képviselő-testületi ülésen bármely javaslatot érintően törvényességi észrevételt tehet, amennyiben jogszabálysértést észlel,

(b) gondoskodik a képviselő-testület ülése jegyzőkönyveinek elkészítéséről, amelyet a polgármesterrel együtt aláír,

d) az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról a képviselő-testületet és a polgármestert rendszeresen tájékoztatja,

f) gondoskodik a hivatal dolgozóink a továbbképzéséről.

(3) A jegyző vezeti a Körjegyzőséget, szervezi és összehangolja a hivatal munkáját.

(4) A jegyző köteles jelezi a képviselő-testületnek a bizottságának és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel.

A Körjegyzőség

57. §

(1) Az ezernél kisebb lakosú, a megyén belül egymással határos községek az igazgatási feladataik ellátására körjegyzőséget alakíthatnak és tarthatnak fenn. A Körjegyzőség fenntartásának költségeihez az érdekelt képviselő-testületek – eltérő rendelkezés – hiányában a települések lakosságszámának arányában járulnak hozzá.

(2) Szaporca képviselő-testület Kémes, Cún, Drávapiski, Tésenfa Községek képviselő-testületeivel egységes hivatalt hozott létre – Kémes, Cún, Drávapiski, Szaporca, Tésenfa Körjegyzőség elnevezéssel – az önkormányzat működésével, továbbá az önkormányzati igazgatási és a közigazgatási hatósági ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

A Körjegyzőség székhelye: 7681 Kémes, Kossuth. u. 18.

(3) A körjegyzőséghez csatlakozni, abból kiválni a naptári és első napjával lehet. A döntést a kiválásról és a csatlakozásról legalább 6 hónappal korábban kell meghozni.

(4) A Körjegyzőség ellátja a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben meghatározott feladatokat. (A Körjegyzőség segíti a helyi kisebbségi önkormányzatok munkáját.)

(5) A Körjegyző vagy megbízottja köteles hetente legalább egy napon minden községben ügyfélfogadást tartani.

- 36 -

(6) A körjegyző kinevezéséhez a körjegyzőséghez tartozó képviselő-testületek mindegyikének minősített többséggel hozott egybehangzó döntése szükséges. A körjegyzőséget a körjegyző képviseli.

(7) A körjegyző évente beszámol minden képviselő-testületnek a körjegyzőség munkájáról.

(8) A körjegyző ellátja a képviselő-testületek a bizottság(ok), és a települési képviselők működésével kapcsolatos igazgatási feladatokat, a polgármesterek hatáskörébe tartozó államigazgatási döntések előkészítését és végrehajtását.

(9) A körjegyző vagy megbízottja köteles mindegyik képviselő-testületi ülésen részt venni és ott a szükséges tájékoztatást megadni.

VII. Fejezet

Társulások

58. §

(1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület rendeletben egyes feladat- és hatásköreinek ellátását társulásra átruházhatja.

(2) A képviselő-testület a társulási megállapodásában meghatározott feladatokon kívüli feladatok ellátására további együttműködési megállapodást köthet a kistérséghez vagy más kistérséghez tartozó önkormányzattal, és a megyei önkormányzattal.

(3) Az önkormányzat a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló hatályos jogszabály alapján a 3. számú fügelékben felsorolt társulásokban vesz részt.

VII. Fejezet

Az önkormányzat gazdasági alapjai, gazdálkodása

59. §

(1) Az önkormányzat közszolgáltatást nyújt. Saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik.

(2) A helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékből áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják.

(3) A helyi önkormányzatot - az Ötv-ben meghatározott eltérésekkel. Megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetőleg terhelik. A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselő-testület rendelkezik.

(4) Az önkormányzat a feladatai ellátásának feltételeit saját bevételekből, átengedett központi adókból, más gazdálkodó szervezettől átvett bevételekből, központi költségvetési normatív hozzájárulásokból, valamint támogatásokból teremti meg.

(5) Önállósága és működőképessége védelme érdekében kiegészítő állami támogatás illeti meg az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő teleülési önkormányzatot.

- 37 -

60. § .

(1) A képviselő-testület legalább 4 éves időtartamra, az alakuló ülést követő hat hónapon belül fogadja el gazdasági programját. A gazdasági program tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adópolitika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat. Az elfogadott gazdasági programot a képviselő-testület kétéves időszakonként felülvizsgálja, valamint értékeli azt a program időtartamának lejártakor.

(2) A gazdasági program tervezetének képviselő-testület elé terjesztésért a polgármester felelős.

61. §

(1) Az önkormányzat a képviselő-testület által jóváhagyott költségvetés alapján gazdálkodik.

(2) A képviselő-testület a költségvetését rendelettel állapítja meg, melyben dönt arról, hogy az adott költségvetési évben a kötelező feladatain túl, milyen önként vállalt feladatot lát el. A költségvetési rendeletet külön törvény rendelkezésének megfelelő tartalommal és szerkezetben kell megalkotni.

62. §

(1) A képviselő-testület a költségvetési koncepció tárgyalásakor dönt arról: szükséges-e a költségvetési rendeletet több fordulóban tárgyalni, illetve közmeghallgatás napirendjére tűzni.

(2) A költségvetési rendelet tárgyalását megelőzően külön törvényben meghatározott költségvetési koncepciót kell előterjeszteni, melynek elemei:

a) a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv;

b) az önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérés;

c) az elemzés és helyzetfelmérés során számításba veendők a bevételi források, azok bővítésének lehetőségei, a kiadási szükségletek, azok gazdaságos célszerű megoldásainak meghatározása;

d) az igények és célkitűzések egyeztetése;

e) a szükségletek kielégítési sorrendjének a meghatározása;

f) a várható döntések hatásainak előzetes felmérése.

(3) Az éves költségvetés módosításának szabályait a képviselő-testület éves költségvetési rendelete tartalmazza.

63. §

(1) Az önkormányzat törzsvagyonát, valamint a forgalomképes, a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakkal való gazdálkodás és az önkormányzat vállalkozásával kapcsolatos előírásokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg. Az önkormányzat a vagyonáról folyamatosan elszámol. A következő évet előkészítő közmeghallgatás egyik napirendjeként a polgármester tájékoztatást ad az önkormányzat vagyoni helyzetéről.

(2) Az önkormányzat vállalkozási tevékenységet nem végez.

- 38 -

64. §

(1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

(2) A veszteséges gazdálkodás következményei az önkormányzatot terhelik, kötelezettségiért az állami költségvetés nem tartozik felelőséggel.

Az önkormányzat és intézményei gazdálkodásának ellenőrzése

65. §

(1) Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére az Ötv-ben meghatározott szabályok irányadók. Az önkormányzat működésének belső ellenőrzéséről a képviselő-testület éves belső ellenőrzési tervében foglaltak szerint társulás útján gondoskodik.

(2) Az önkormányzat által fenntartott intézmények vezetőinek felelőssége, hogy az intézmény belső ellenőrzési rendszere működjön. Az intézmények belső ellenőrzéséről készített összegzést a polgármester az ellenőrzés lezárását követő képviselő-testületi ülésre köteles beterjeszteni..

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

66. §

A képviselő-testület külön rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés rendjét.

X. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉS

67. § (1) E rendelet 2007. augusztus 01 napján lép hatályba.

A kihirdetésről a jegyző gondoskodik, a helyben szokásos módon.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 7/2003. (III. 20.) önkormányzati rendelet.

1. melléklet az 5/2007. (VII. 30.) önkormányzati rendelethez

Eskü szövege

A polgármester, alpolgármester a képviselők és bizottság nem képviselő tagjai számára:

“Én .................................. esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz, annak népéhez hű leszek; az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom; az állami és szolgálati titkot megőrzöm; megbízatásomhoz híven, pártatlanul, lelkiismeretesen járok el, és a legjobb tudásom szerint, minden igyekezetemmel Szaporca község javát szolgálom.”

2. melléklet az 5/2007. (VII. 30.) önkormányzati rendelethez

NYILATKOZAT

Alulírott ………………………………………… nyilatkozom, hogy a mai napon a Szaporca Önkormányzatának Képviselő-testülete által napirendre tűzött ügy tárgyalása során, mely ügyben mint érintett vagyok jelen, a személyes adataimmal való önrendelkezési jogom alapján hozzájárulok a napirend nyilvános tárgyaláshoz.

Szaporca, 200… ………………..

………………………………..

a nyilatkozatot tevő neve és aláírása

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 12. § (4) bekezdése szerint

„A képviselő-testület

a) zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízatás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele; továbbá önkormányzati, hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor;”

3. melléklet az 5/2007. (VII. 30.) önkormányzati rendelethez

Az állandó bizottság(ok) feladata, hatásköre.

A) Ügyrendi Bizottság

A bizottság feladat- és hatásköre:

- a polgármesternek az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezésére a vizsgálatot lefolytatja,

- közreműködik az önkormányzat Szervezeti és működési szabályzatának felülvizsgálatában, javaslatot készít a módosításra, illetve új szabályzat alkotására

- vizsgálja a hatályban lévő SZMSZ hatályosulását,

- figyelemmel kíséri az önkormányzat szerveit működésük szabályszerűsége tekintetében (javaslatot tesz az alapító okiratok módosítására, kiegészítésére, új alapító okirat kiadására),

- javaslatot tesz a képviselő-testületnek a polgármester illetményének emelésére,

- a képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatainak gyűjtése,

- a vagyonnyilatkozatokat nyilvántartja,

- a vagyonnyilatkozatokat oly módon kezeli, mely lehetővé teszi a nyilvánosság biztosítását,

- a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség megtételéhez információ és nyomtatvány biztosítása a képviselő-testület hivatalán keresztül,

- a vagyonnyilatkozottal kapcsolatos ellenőrzési eljárás lefolytatása, ennek keretében:

- a képviselő felszólítása (a saját és hozzátartozóinak) az ellenőrzéshez szükséges azonosító adatok írásbeli bejelentésére,

- a felszólításra szolgáltatott azonosító adatok megfelelő őrzése és az ellenőrzést követő 8 napon belüli törlése,

- a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről a képviselő-testület soron következő ülésén való tájékoztatás.

A bizottság saját maga határozza meg működésének részletes szabályait, külön részletezve a vagyonnyilatkozatok nyilvántartási rendjét, a nyilvánosság biztosítását, a nem nyilvános adatok védelmét, valamint a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának részletes rendjét.

1. függelék az 5/2007. (VII. 30.) önkormányzati rendelethez

A Szaporca Községi Önkormányzat képviselő-testület tagjai:

Képviselő-testület tagjai:

Polgármester: Kovács János

Alpolgármester: Kovács Attila

Képviselők:

Szekeresné Gergely Gabriella

Bakó Zoltán

Laczkovich Lászlóné

Lázár Tibor

2. függelék az 5/2007. (VII. 30.) önkormányzati rendelethez

A polgármester fogadóórája:

minden héten kedden 8-10 óráig.

3. függelék az 5/2007. (VII. 30.) önkormányzati rendelethez

Az önkormányzat társulásai:

Kémes székhelyű Intézményi Társulás

- Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda

- Védőnői szolgálat közös feladatellátásra.

Siklósi Többcélú Kistérségi Társulás

Kelet Ormánysági Társulás

4. függelék az 5/2007. (VII. 30.) önkormányzati rendelethez

Ügyrendi Bizottság tagjai:

Szekeresné Gergely Gabriella elnök

Kovács Attila

Lázár Tibor

A szakaszt módosította a 4/2014.(X.21.) ÖR.