Cserdi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015. (II. 20.) önkormányzati rendelete

a szociális ellátások helyi szabályairól

Hatályos: 2015. 03. 01

Cserdi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015. (II. 20.) önkormányzati rendelete

a szociális ellátások helyi szabályairól

2015.03.01.

Cserdi Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában foglalt feladatkörében eljárva, a szociális igazgatásról szóló, többször módosított 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szt.) 45. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1.1. A rendelet célja

A rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő szociális rászorultságtól függő pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti keretei, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

1.2. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendeletet alkalmazni kell a Cserdi Község Önkormányzat közigazgatási területén élő

a) lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra,

b) bevándoroltakra és letelepedettekre,

c) hontalanokra

d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre

e) az Szt. a 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az (1) bekezdésben

foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak
Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.
(2) A rendelet hatálya kiterjed a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek
beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad
mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint Boda közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik.
(3) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében Cserdi Község Önkormányzat által szervezett és nyújtott ellátásokra.

1.3. Eljárási rendelkezések

2. § (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása és a szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmeket a Bicsérdi Közös Önkormányzati Hivatal Bodai Kirendeltségén (továbbiakban: közös hivatal) lehet szóban vagy írásban előterjeszteni. A kérelem formanyomtatványon vagy szabad megfogalmazású kérelem formájában nyújtható be.

(2) Amennyiben az e rendeletben szabályozott szociális alapszolgáltatások biztosítása társulás keretében fenntartott útján történik az alapszolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet az ellátást végző intézmény vezetőjéhez lehet szóban vagy írásban előterjeszteni.

(3) Civil szervezetek, nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, családvédelemmel foglalkozó intézmény, gyermek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet, illetve természetes személy is kezdeményezheti a hivatalból történő eljárást. Eljárás kezdeményezésük nem terjed ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére.

(4) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylő a kérelmét a „A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről” szóló 9/1999.(XI.24.) SZCSM rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon nyújthatja be.

(5) A kérelmet – ha törvény másként nem rendelkezik – az a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van. A kérelmező lakcíme az a lakóhely vagy tartózkodási hely, ahol életvitelszerűen lakik. A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat-és lakcímnyilvántartás adatai az irányadók.

3. § (1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia.

A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza:
a) az ellátást igénylő személynek az Szt. 18. §-ának a) c) h) pontjában szereplő adatait,
b) az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.
A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete.
(2) A jogosultság megállapításakor
a) a havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,
b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni.
Jövedelem igazolható:
a) havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolást,
b) munkanélküli ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényt, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást,
c) a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot,
d) vállalkozó esetében az illetékes NAV igazolását, a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról.
(3) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni
a) a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,
b) a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt.
c) A közfoglalkoztatásból származó jövedelemnek az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meghaladó részét.
(4) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.
(5) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a közös hivatal nyilvántartásában fellelhetők, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 36. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás beszerezhető.

4. § (1) A rendszeres ellátások folyósítása havonta, a tárgyhót követő hó 10. napjáig

folyószámlára történő utalással, szolgáltatóhoz történő utalással, postai úton történő
utalással kerül kifizetésre. A házipénztárból történő, döntést követő azonnali kifizetés
létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet. Temetési segély, rendkívüli települési támogatás a megállapítást követő 3 napon belül
kerül kifizetésre.
(2) Cserdi község területén a rendeletben leírt szociális ellátások ügyében az egyes ellátási formáknál szabályozottak szerinti szerv jár el.
(3) A polgármester döntése ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a képviselő-testülethez lehet fellebbezni. A fellebbezést a hivatalnál kell benyújtani. A hivatal a fellebbezést a szükséges iratok becsatolásával a képviselőtestület soron következő ülése elé terjeszti.
(4) A képviselő-testület döntése ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül keresettel lehet élni az illetékes bíróságnál. A pert az önkormányzat ellen kell indítani.

5. § (1) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadottakat a képviselő-testület vitatja, illetve hivatalos tudomás szerint a kérelemben leírtak nem felelnek meg a valóságnak, a kérelem megalapozott elbírálása érdekében az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.

(2) A közös hivatal a kérelem benyújtásakor saját adatbázisa (adónyilvántartás, ingatlan-nyilvántartás stb.) alapján vizsgálja kérelmező és vele közös háztartásban élő személyek vagyoni helyzetét.

(3) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a közös önkormányzati hivatal már bármely ügyben vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető.

(4) A képviselő-testület által szabályozott támogatási formákat csak az veheti igénybe, illetve az kaphatja,

a) akinek nem áll fenn köztartozása (adótartozás) az önkormányzattal szemben

b) önhibájából került rossz szociális helyzetbe

c) értékesíthető vagyontárggyal nem rendelkezik

6. § (1) Települési támogatás egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.

7. § A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a 63/2006.(III.27.) Korm. r. 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.

8. § A határozatlan időre megállapított ellátások esetén a jogosultság fennállását – ha a jogszabály másként nem rendelkezik – az ellátás megállapítását követően naptári évenként egy alkalommal ismételten vizsgálni kell, ennek tényét – azaz a továbbfolyósíthatóságot – az ügyiratban rögzíteni kell.

9. § A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

II. Fejezet

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

10. § Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a települési önkormányzat képviselő-testülete az Szt.-ben, illetve e rendeletében meghatározott feltételek szerint

a) rendszeres települési támogatást és

b) rendkívüli települési támogatást

állapít meg.

2. Rendszeres települési támogatás

2.1. Lakhatáshoz kapcsolódó kiadások támogatása

11. § (1) A lakhatási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk

lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik (közüzemi díjaik) viseléséhez
nyújtott hozzájárulás.
(2) A település képviselő-testülete lakhatási támogatást nyújt annak a személynek, akinek:
a) egyedül élő esetén a jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át
b) családban élő esetén az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át és az Szt. szerinti vagyona nincs.
(3) A családban élő személynek csak azok számítanak, akik ténylegesen, életvitelszerűen az adott lakásban élnek (nemcsak oda vannak bejelentve). Külön háztartásnak számít a különálló közüzemi szolgáltatási hely.
(4) A lakhatási támogatás egy hónapra jutó összegének minimum összege 1.000,- Ft, maximum összege 4.000,- Ft.
(5) A rendeletben előírt feltételek esetén a lakhatási támogatás a kérelem benyújtásának hónapjától kezdődően 12 hónapos időtartamra jár.
(6) A lakhatási kiadások igazolásának módja:
a) lakásbérleti vagy albérleti szerződés, bérleti díj fizetésének igazolása
b) közüzemi (villany, gáz, víz) számla, tüzelőanyag számlával történő igazolása
(7) A lakhatási támogatás kifizetésének módja készpénzzel házipénztárból.
(8) Megszűnik a támogatás:
a) a megállapított idő elteltével,
b) a támogatásra okot adó körülmények megváltozásával.
(9) Lakhatási támogatásra csak azon személyek adhatnak be kérelmet, akik részére nincs megállapítva normatív lakásfenntartási támogatás.
(10) Ugyanazon lakóingatlanra csak egy személy jogosult a lakhatási támogatást igénybe
venni.

2.2 18. évét betöltött tartós beteg ápolására nyújtható támogatás, helyi ápolási díj

12. § (1) A település képviselő-testülete helyi ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi és

a) akinek a háztartásában az egy főre számított havi családi jövedelem összege a öregségi

nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át,
b) egyedülálló kérelmező esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének
150 %-át
- nem haladja meg és
- az ápoló és az ápolt közös háztartásban él,
- a kérelmező az ápolási tevékenység ellátásra alkalmas,
- az ápolandó személy tartós betegségét háziorvos igazolja,
- az ápoló személy – az otthon történő munkavégzés kivételével - napi 4 órát meg nem haladó munkát végez,
- az ápoló rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege nem haladja meg az ápolási díj összegét,
- az ápoló személy nem szakiskola, középiskola, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója
-az ápolt személy szociális intézményi ellátásának igénybevétele a napi 5 órát nem haladja meg.
(2) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelmet a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 4. számú
melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell az Szt. 43. §-ában és a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 25. §-ában meghatározott igazolásokat és szakvéleményt.
(3) A helyi ápolási díj összege a költségvetési törvényben évente meghatározott alapösszeg
80 %-a.
(4) Az ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén az
(1) bekezdés szerinti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás
havi összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére
ezer forint összegű ápolási díjat kell megállapítani.
(5) Az ápolási díjra való jogosultságot évente felül kell vizsgálni.

2.2.1. Ápolási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése

12. § . (1) Az ápolást végző személy ápolási díjra való jogosultságát meg kell szüntetni akkor, ha az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti.

(2) Akkor nem teljesíti az ápolást végző személy az ápolási kötelezettségét, ha az ápolást végző személy több egymást követő napon nem gondoskodik:

a) az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, különösen

- a megfelelő, ennek keretében – legalább napi egyszeri meleg étel – biztosításáról,
- a gyógyszerhez való hozzájutásról,
- egyéb alap ápolási feladatok ellátásáról,
b) az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményének biztosításáról, különösen:
- a fürdetésről, mosdatásról,
- a lakás takarításáról és tisztántartásáról,
c) az esetleges vészhelyzetek kialakulásának megelőzéséről.
(3) A házi segítségnyújtást végző intézmény (Szentlőrinci Szociális Alapszolgáltatási Központ) az ápolást végző személy kötelezettségének teljesítését bejelentésre, vagy hivatal által történő felkérésre ellenőrzi. Az ellenőrzés során együttműködik a háziorvossal is, hogy meggyőződhessen az ápolt személy egészségi állapotának esetleges romlásáról és annak okairól. Amennyiben az ellenőrzés során úgy látja, hogy az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ezt a jegyzőnek jelzi.

2.3. Gyógyszertámogatás

13. § . (1) A település képviselő-testület havi rendszerességgel a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan, vagy

tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személy részére gyógyszertámogatást állapít meg,
ha
a) egyedül élő esetén a jövedelme az öregségségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg,
b) családban élő esetén az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át nem haladja meg.
(2) Gyógyszertámogatás összege a háziorvos által kiállított igazoláson feltüntetett rendszeresen szedett / meghatározott gyógyszerek összege, a gyógyszertámogatás összege maximum 5.000,- Ft/hó lehet. A gyógyszertámogatás kifizetése készpénzben a házipénztár útján történik.

3. Rendkívüli települési támogatás

14. § (1) A település képviselő-testülete által átruházott hatáskörben a polgármester rendkívüli települési támogatásban részesíti

a) azt az egyedül élő személyt, akinek jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg,

b) azt a családot, ahol az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át nem haladja meg, és a kérelmezőnek/családnak vagyona nincs.

(2) Rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni különösen, ha a kérelmezőnek

a) tartós betegség miatt jelentős jövedelem-kiesése van,

b) elemi kár, baleset, tragikus helyzet miatt anyagi segítségre szorul,

c) körülményeihez képest jelentős beiskolázási kötelezettségek merülnek fel.

d) Rendszeres pénzellátás iránti kérelme folyamatban van, és megélhetését ezen időszak alatt más jövedelemből, megtakarításból biztosítani nem tudja

e) gyermek fogadásának előkészítéséhez nem rendelkezik megtakarítással

f) nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz

g) nevelt gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez anyagi segítségre szorul

h) a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorul

(3) Elutasítható annak a személynek rendkívüli települési támogatás iránti kérelme, aki önhibájából (alkoholizmus, munkakerülés, játékszenvedély stb.) került nehéz anyag helyzetbe, ugyanakkor anyagi helyzetének javítására, munkavégzésre, fizikai, szellemi és lelkiállapota figyelembevételével nehézségek nélkül képes

(4) A polgármester különös méltánylást érdemlő esetben értékhatárra, jövedelemre és egyéb pénzbeli ellátásokra tekintet nélkül, - a rendkívüli körülmények figyelembevételével – rendkívüli települési támogatásban részesítheti a kérelmezőt.

15. § (1) A települési támogatás egyszeri összegét a rászorultsághoz igazodóan 10.000,- Ft-ig

terjedő összegben lehet megállapítani, és naptári éven belül legfeljebb 2 alkalommal.
(2) Amennyiben az egy határozattal megállapított összegeket részletenként kell kifizetni, a határozatban fel kell sorolni a későbbi kifizetések időpontját és a kifizetendő összeget. Az ilyen kifizetések egy alkalomnak számítanak a (3) bekezdés alkalmazása szempontjából.
(3) Különös méltánylást érdemlő esetben az egyszeri kifizethető összeg legfeljebb 10.000,- Ft. Az ilyen kifizetésről a polgármester a soron következő ülésen beszámol a képviselő-testületnek. A kifizetés naptári évében egy család részére kifizetett rendkívüli települési támogatások összege ebben az esetben sem haladhatja meg a 20.000,- Ft-ot.
(4) Katasztrófahelyzet estén a polgármester maximum 10.000,-Ft települési támogatást biztosíthat mindenféle jövedelmi helyzet vizsgálata nélkül. Az ilyen jellegű kifizetésekről a képviselő-testületnek a következő ülésen beszámol.
(5) A megállapított támogatás folyósítása készpénzben, természetbeni juttatásban vagy az igénylő költségeinek közvetlen átvállalásával valósulhat meg. Amennyiben az ügy összeg körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a kérelmező a készpénz-támogatás nem a rendeltetésének megfelelően használja fel, a segélyt részben vagy egészben természetbeni juttatásban, illetve közvetlen számlakiegyenlítés formájában kell adni.
(6) A rendkívüli települési támogatás megállapítását követően a természetbeni ellátás – jogosult számára történő biztosításáról, az ellátás megszervezéséről a jegyző gondoskodik
(7) Települési támogatás kérelemre vagy hivatalból – különösen nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére – is megállapítható.
(8) A települési támogatás kifizetése házipénztár útján történik.

3.1. Temetési segély

16. § (1) A település képviselő-testület temetési segélyt nyújthat annak a helybeli lakosnak, aki meghalt személy eltemettetéséről gondoskodik.

(2) Temetési segély nem állapítható meg annak a személynek, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. Tv. alapján temetési hozzájárulásban részesül.

(3) A temetési segély összege 5.000,- Ft.

(4) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül kell előterjeszteni. A kérelemhez a halotti anyakönyvi kivonat és a temetési számla másolatát csatolni kell.

(5) Amennyiben a kérelem elbírálásához szükséges információk rendelkezésre állnak a döntés lehetőleg azonnal meghozatalra kerül, egyébként az eljárási határidő l5 nap.

III. Fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

4. Szociális tűzifa támogatás

17. § . (1) A település önkormányzat képviselő-testülete tüzelőtámogatásban részesíti azt az aktív korúak ellátásában, időskorúak járadékában,

lakásfenntartási támogatásban részesülő személyt, valamint azt a halmozottan hátrányos
helyzetű gyermeket nevelő családot, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem
haladja meg az öregségi nyugdíjminimumot.
(2) Tüzelőtámogatásként egy háztartásban maximum 5 m3 fa adható.

5. Köztemetés

18. § (1) A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzatnak kell gondoskodnia az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha

a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy

b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.

(2) Az elhunyt személy elhalálozása időpontjában fennálló lakóhelye (a továbbiakban: utolsó lakóhely) szerinti települési önkormányzat a köztemetés költségét az (1) bekezdés szerinti önkormányzatnak megtéríti. A megtérítés iránti igényt a köztemetés elrendelésétől számított hatvan napon belül kell bejelenteni.

(3) Az elhunyt személy utolsó lakóhelye szerinti települési önkormányzat

a) a költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti, vagy

b) az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi.

(4) Ha az elhunyt személynek utolsó lakóhelye nem volt, vagy az nem ismert, úgy a temetési költséget viselő önkormányzat a (3) bekezdés szerint jár el.

(6) A köztemetésről a polgármester dönt.

IV. Fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

19. § A személyes gondoskodás keretében tartozó szociális alapellátási formák a következők:

a) házi segítségnyújtás

b) gyermekjóléti szolgálat

c) családsegítő szolgáltatás

(2) A szociális ellátások közül az önkormányzat a házi segítségnyújtást a Szentlőrinc Város Önkormányzata Szociális Szolgáltató Központján keresztül látja el.

(3) A szociális ellátások közül az önkormányzat a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatásokat a Szentlőrinc Város Önkormányzata Szociális Szolgáltató Központjával kötött ellátási szerződés alapján biztosítja.

Önkormányzati szociális alapszolgáltatások

6. Falugondnoki szolgáltatás

(1) Falugondnoki szolgáltatás keretében az önkormányzat enyhíti a település intézményhiányából eredő hátrányait, biztosítja az alapvető szükségletek kielégítését célzó szolgáltatásokhoz való hozzájutást, valamint az egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutást. Segíti az egyéni és a közösségi szintű szükségletek teljesítését. Az ellátás iránti kérelmet a kérelmező lakóhelye szerinti polgármesteri hivatalhoz kell benyújtani, a kérelemről a polgármester dönt.
(2) A falugondnoki szolgálatra a Szt. 60. §-a és Cserdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének a falugondnoki szolgálatról szóló rendelete az irányadó.
Törvény írja elő a szolgálat kötelező működési körét.

7. Étkeztetés

21. § (1) Az önkormányzat az étkeztetést a falugondnoki szolgálat keretében látja el.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szociális alapszolgáltatásra az Szt. 62. §-a és Cserdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének a Falugondnoki Szolgálatról szóló. rendelete az irányadó.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

26. § (1) E rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba. Hatályba lépésével egyidejűleg a szociális igazgatásról és ellátásról szóló 7./2013. (12.22.) számú rendelet hatályát veszti.

(2) A rendelet rendelkezéseit a határozattal jogerősen el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(3) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, és e törvény végrehajtására hozott jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

Bogdán László Magdó Szilárd
polgármester jegyző
A rendeletet a képviselő-testület a 2015. február 19.-i ülésén fogadta el.
Kihirdetésre került 2015 február 20-án.
Papp Gizella
Kirendeltség-vezető