Cserdi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2019. (VIII.29..) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2019. 08. 29- 2024. 02. 26Cserdi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2019. (VIII.29..) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Cserdi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében az állami főépítészi hatáskörben eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, a Baranya Megyei Kormányhivatal örökségvédelmi hatáskörében eljáró Pécsi Járási Hivatala, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, a honvédelemért felelős miniszter, valamint Cserdi Község Önkormányzata Képviselő-testületének a településfejlesztési és településrendezési dokumentumok, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézmények partnerségi egyeztetésének szabályairól szóló 2/2017. (V.18.) önkormányzati rendeletében felsorolt partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja
1. § E rendelet célja Cserdi Község településképének, épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben nem korlátozott.
2. Fényreklám: tartószerkezeten elhelyezett, reklám megjelenítésére alkalmas led panel, videófal, monitor.
3. Földszínek: tört, meleg színek, melyek a barna-vörös-narancs-sárga-zöldessárga színtartomány közepesen telített árnyalatai.
4. Hagyományos építőanyagok: kő, tégla, vályog, fa, cserép, nád.
5. Hirdető-berendezés: hirdetések, reklámok elhelyezésére szolgáló, fixen rögzített vagy mozgó, közterületről érzékelhető szerkezet, mely képi, illetve hang effektusok megjelenítésére, valamint információk tárolására is alkalmas.
6. Információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, valamint a CityLight és CityBoard formátumú eszköz.
7. Más célú berendezés: elsődleges funkcióját tekintve közterületi, köztéri bútor, különösen a pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő, a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát.
8. Pasztellszín: a színek világos, kis telítettségű árnyalatai, melyek között előnyben kell részesíteni a meleg árnyalatokat, mint a bézs, narancs, sárga, barna, vörös árnyalatai.
9. Rikító szín: nagy telítettségű, élénk, erőteljes, figyelemfelkeltő színek.
10. Védett érték: helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény, építményrész, egyéb elem.
A helyi védelem
3. A helyi védelem célja, feladata, tárgya
3. § (1) A helyi védelem célja Cserdi Község településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző építészeti örökségeinek és táji értékeinek védelme, a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő értékek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.
(3) A helyi védelem tárgyát képezi mindaz az érték (épület, építmény, utcarész, településrész, közterületen lévő szobor, emlékmű stb.) melyet a képviselő-testület építészeti, néprajzi, településtörténeti, környezeti, esztétikai értéke miatt védendőnek minősít.
(4) A helyi területi védelem alatt álló terület lehatárolását e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
4. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai
4. § (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor. A kezdeményezésre a településrendezési eszközök keretében elkészült örökségvédelmi hatástanulmány is javaslatot tehet.
(2) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védelemre javasolt érték megnevezését, címét, helyrajzi számát,
b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot,
c) a kezdeményezés rövid indokolását,
d) a védendő érték fotódokumentációját, helyszínrajzát,
e) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(3) A helyi védelem alá helyezés értékvizsgálat alapján történik. Az értékvizsgálatot és szakmai indoklást az önkormányzat készíti vagy készítteti el.
(4) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védelem alatt álló érték megnevezését, címét, helyrajzi számát,
b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
c) a védett érték felmérési és fotódokumentációját,
d) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(5) Helyi védelem alá helyezésről, vagy megszüntetéséről kizárólag a Képviselő-testület hozhat – e rendelet módosítása, vagy felülvizsgálata keretében – döntést.
(6) A helyileg védett értékké nyilvánítás, illetőleg megszüntetés tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni. A bejegyzés elmaradása a védettség hatályát nem érinti.
5. A védett értékek megjelölése
5. § (1) A védett érték csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg, amelynek a védelem tárgyának megnevezése mellett a következő szöveget kell tartalmaznia: „Védett helyi érték - évszám”.
(2) A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
(3) A helyi védettség tényét közlő táblán kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a helyi védelem alatt álló építményen, vagy annak környezetében. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
6. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása
6. § (1) A védett értékekről az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás tartalmazza a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 23/D. §-ában foglaltakon túl:
a) az értékeket bemutató térképet, terv és fotóanyagot,
b) a védett érték állapotfelmérésének adatait, a helyreállítási javaslatot, valamint
c) minden egyéb adatot, amely a megőrzendő érték szempontjából a védelemmel összefüggésben a nyilvántartást vezető indokoltnak tart.
7. A védettséghez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
7. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.
(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
8. A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó településképi önkormányzati támogatás és ösztönző rendszer
8. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jókarbantartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.
(2) A támogatás mértékét az önkormányzat Képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.
(3) A támogatás feltételeit, folyósításának, elszámolásának módját, az elvégzett munkák bizonylatolásának rendjét a támogatásban részesített tulajdonossal kötött megállapodásban kell rögzíteni.
Településképi szempontból meghatározó területek
9. Cserdi Község településképi szempontból meghatározó területei
9. § (1) Az önkormányzat településképi szempontból meghatározó területekként jelöli az alábbi területeket:
a) Falusias karakterű terület,
b) Kertes mezőgazdasági terület,
c) Külterület.
(2) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.
10. Településkép védelme szempontjából kiemelt területek
10. § (1) Településkép védelme szempontjából kiemelt területek:
a) natrura 2000 terület (különleges madárvédelmi terület),
b) országos ökológiai hálózat övezetei (magterület, ökológiai folyosó),
c) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek övezete,
d) régészeti lelőhelyek és régészeti érdekű területek.
(2) A településkép védelme szempontjából kiemelt területek felsorolása és lehatárolása függelékként e rendelethez csatolandó.
Településképi követelmények
11. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
11. § (1) A 9. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott területen új épületeket, építményeket a meglévő állapothoz igazodóan kell elhelyezni.
(2) Tetőtér csak egyszintesen építhető be.
12. § A 9. § (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott területeken épületet, építményt úgy kell elhelyezni, hogy telepítésével, műszaki megoldásaival alkalmazkodjon a természetes terepadottságokhoz.
12. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
13. § (1) A 9. § (1) bekezdésében meghatározott területeken az épületek homlokzatainak, nyílászáróinak, kerítéseinek színezésére rikító színek használata településkép-védelmi szempontból nem megengedett.
(2) A homlokzatok burkolóanyaga – a gazdasági területek kivételével – nagyelemes fém és műanyag hullám- illetve trapézlemez burkolat nem lehet.
(3) Homlokzat színezése során fehér, tört-fehér, illetve pasztellszínek és földszínek alkalmazhatók.
(4) A zöldfelület kialakításának követelményei:
14. § (1) A 9. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott Falusias karakterű területen az új épületek, vagy épületbővítések tömegaránya, fő méretei a környezetében már meglévő épületekhez illeszkedve alakítható ki.
(2) Új lakóház 35-45°-os tetőhajlásszögű magastetővel létesíthető.
(3) Új lakó- és középület építése vagy felújítása esetén alkalmazható tető-héjazati anyag: a hagyományos égetett cserép színárnyalatainak megfelelő színű cserép, betoncserép, bitumenes zsindely, vagy cserépfedést utánzó fémlemez.
(4) A tetőhéjazat cseréje esetén, egy tetőfelületen többféle anyagú, színű tetőhéjazat - kivéve a gyárilag színárnyalatos kivitelűt - nem helyezhető el.
(5) A lakótelken épülő gazdasági-kiszolgáló épületek a lakóépülettel azonos, vagy azzal harmonizáló megjelenésű homlokzatképzéssel létesíthetők.
(6) Az utcafronton áttört vagy tömör kerítés létesíthető, anyagában, kialakításában harmonizáljon a főépülettel.
15. § (1) A 9. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott Kertes mezőgazdasági területen nyeregtetős vagy kontyolt nyeregtetős épület építhető, tetőhajlásszöge 30°‐45° között lehet.
(2) Az épületek külső megjelenítéséhez elsősorban hagyományos építőanyagok használhatók.
(3) A kerítés anyaga lábazat nélküli, fa vagy fém oszloprendszerű, áttört kialakítású, a környező tájba semleges látvánnyal illeszkedő lehet. A kerítés kiváltható cserjéből telepített, áthatolhatatlan cserjesáv telepítésével.
16. § (1) A 9. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott Külterületen tájba illeszkedő, hagyományos tömegű és építészeti karakterű épületeket lehet kialakítani.
(2) A tető hajlásszöge 30-45o közötti lehet. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek alacsonyabb hajlásszögű tetővel is építhetők.
(3) Az épületek tetőfedése – a nagyfesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép és bitumenes zsindely és egyéb hagyományos héjazattal létesíthető.
(4) A mezőgazdasági épületek tetőgerince a tereplejtés irányával párhuzamos lehet.
13. Helyi védett területre vonatkozó építészeti követelmények
17. § (1) A helyi védett területen meg kell őrizni a település jellegzetes szerkezetét, telekrendszerét, utcavonal-vezetését.
(2) A helyi területi védelem alatt álló területen építési tevékenység az alábbi előírások szerint végezhető:
a) Az új épületek, vagy épületbővítések helyét, tömegét és annak arányait az épület környezetében lévő, hagyományosan kialakult (fésűs vagy hajlított, keresztcsűrös, halmazos) beépítési formához kell igazítani, amit a településképi véleményezési eljárás során a második szomszédot is bemutató utcaképpel, vagy fotómontázzsal kell igazolni.
b) Az épületeket oromfalas magastetővel lehet ellátni, a tető lejtésszögét 37-45° között lehet megválasztani. A hajlított ház utcai szárnyát kivéve, az épület, épületszárny és a ráépített tető szélessége nem haladhatja meg a 7,0 m-t, a gerincmagassága pedig a 8,0 m-t.
c) Az épületek tetőhéjalásához cserepet lehet használni, a homlokzati kialakításuk simított vakolattal, telihézagolt nyerstéglával, lábazati részen kővel is történhet.
d) A homlokzat színezését a területen lévő, helyi védelem alatt álló épületekkel összhangban kell elvégezni.
e) Nem létesíthető a tető síkjából kiugró tetőablak.
f) 20 m-t meghaladó telekszélesség esetén, nem zavaró funkciójú épület, legfeljebb 3,0 m építmény-magassággal a lakóépülettel szemben lévő oldalhatáron elhelyezhető, illetve megtartható az elsőfokú tűzrendészeti hatóság hozzájárulásával.
g) A kialakult keresztcsűrös, valamint hátsókerti beépítés – a telek szélességétől függetlenül – fenntartható, felújítható és tömegén belül korszerűsíthető. Ez a beépítési rend új építés esetén is létrehozható.
h) Az utcai homlokzaton erkély, loggia, garázskapu nem létesíthető.
i) A történetileg kialakult már beépült, vagy korábbi bontás miatt megüresedett telkeken a kialakult oldalkert méretek tarthatók, illetve 4,0 méterig csökkenthetők az elsőfokú tűzrendészeti hatóság hozzájárulásával.
j) Könnyűszerkezetes, valamint acél, fa szerkezetű épület nem létesíthető, csak a hagyományos építőanyagok alkalmazhatók.
14. Helyi védelemmel érintett területeken elhelyezett sajátos építményekre, műtárgyakra vonatkozó anyaghasználati követelmények
18. § (1) Nem helyezhető el homlokzaton égéstermék kivezető, vagy mesterséges szellőzés, hűtés kültéri egysége.
(2) A villanyóra szekrények falba süllyesztve, a nyílászárókkal harmonizáló takarással helyezhetők el.
(3) Nem létesíthető fém kémény.
15. Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó szabályok
19. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére alapvetően nem alkalmas területek: a 10. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott területek.
(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek: a 9. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott terület, az (1) bekezdés figyelembevételével.
20. § (1) Önálló távközlési antennatorony, szélerőmű nem helyezhetők el nem, fejleszthető és nem korszerűsíthető belterületen, a helyi védelem alatt álló természeti, régészeti érdekű területen, valamint e területek 50 m-es környezetében.
(2) Oszloptrafó nem helyezhető el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető helyi értékvédelmi területen.
(3) Nagy- és középfeszültségű elektromos vezeték beépítésre szánt területen, országos és helyi jelentőségű természetvédelmi területen légvezetékként nem helyezhető el, nem fejleszthető, nem korszerűsíthető.
(4) Belterületen, valamint külterület beépítésre szánt területén, új vezetékes energiaellátási és elektronikus hírközlési hálózatokat elsősorban földkábelbe fektetve kell építeni. A földfeletti vezetés esetén az építendő hálózatot lehetőleg a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell feszíteni.
(5) Jelentősebb energiaigény növekedés esetén a tervezett transzformátorok helyét a beépítéssel összehangoltan a környezetbe illesztve kell kijelölni.
21. § A fényszennyezés elkerülése érdekében szükséges az alábbi szempontok figyelembe vétele a közvilágítás és külső világító testek elhelyezése, korszerűsítése esetében:
a) kerülni kell a hideg fehér fényű világítást, amely 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényt tartalmaz;
b) a világítótestek ernyőzése olyan legyen, hogy a fényt oda irányítsa, ahol arra szükség van;
c) az utcákat egyenletesen, és amennyire csak lehet, alacsony intenzitással kell megvilágítani;
d) a kültéri világítás a tényleges használat idejéhez igazítandó, illetve 22 óra, vagy éjfél után közvilágítás fénye csökkenthető.
16. Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
22. § (1) A tervezett lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt gépészeti kapcsolószekrények és a dobozok helyét és a színét, az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva lehet kiválasztani. A berendezések a közmű üzemeltetők előírásainak figyelembe vételével az épületek alárendelt homlokzatára szerelhetők, illetve építhetők a kerítésbe.
(2) Klímaberendezés kültéri egysége, valamint parabola-antenna lakóterületen lévő utcai homlokzaton, tetőfelületen, valamint szomszédos, beépíthető ingatlanra néző tetőfelületen nem helyezhető el, kivéve műszaki szükségszerűség okán.
(3) Fém kémény, füstkivezető nyílás az épületek utcai homlokzatán nem helyezhetők el.
17. Cég- és címtáblára vonatkozó településképi követelmények
23. § (1) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.
(2) Új épület létesítésénél, meglévő épületek átalakításánál vagy homlokzatának felújításakor a közterülettől látható felületen cég-, címtáblát, cégért úgy lehet elhelyezni, hogy az épület architektúráját ne változtassa meg.
(3) Az épületeken elhelyezhető cégérek szerkezeteinek felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
(4) Épületeken cégtábla, címtábla, üzletfelirat, névtábla legfeljebb 2 m² területen helyezhető el.
(5) Üzletenként legfeljebb 1 db cégtábla és 1 db címtábla helyezhető el.
18. Reklámra, reklámhordozóra vonatkozó településképi követelmények
24. § A rendelet hatálya alá tartozó területen reklámok, reklámhordozók, cég-, címtáblák és cégérek csak a jelen rendeletben előírt célra és módon, településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően helyezhető el, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendeletben meghatározott területfelhasználású területen és módon.
25. § (1) Épülethomlokzaton reklám, reklámhordozó felület, gépjárműforgalmat nem zavaró elhelyezéssel és mérettel helyezhető el.
(2) A település területén az épületek tetőzetén reklámhordozók, fényreklámok nem helyezhetők el.
(3) Üzlethelyiségenként legfeljebb egy db álló A1-es méretű kétoldalas vagy fordított „V” alakú mobil reklámtábla helyezhető el a közterületen, mely az üzlet kirakatától maximum 1,5 méterre állhat, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.
(4) Plakát, falragasz az épületek közterület felé néző homlokzatain nem helyezhető el.
(5) Építési reklámháló kihelyezése az építési tevékenység időtartamára településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően lehetséges.
(6) Helyi rendezvény, vagy a település által támogatott eseményről való tájékoztatás érdekében, az esemény napját megelőző 3 naptári hét időszakban reklámhordozó, reklám, molinó a közterületen, illetve magánterületen elhelyezhetők.
26. § (1) Az épületeken elhelyezhető reklámhordozó szerkezeteinek felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
(2) Fényreklám kialakítására vonatkozó előírások:
a) a reklámok csak alacsony fényintenzitásúak lehetnek,
b) nem alakítható ki villogó effektussal, illetve
c) a lakások rendeltetésszerű használatát nem zavarhatja.
27. § (1) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:
a) az önkormányzat működés körébe tartozó információk;
b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;
c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
d) idegenforgalmi és közlekedési információk;
e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk;
f) gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információk.
(2) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada az (1) bekezdés szerinti közérdekű információt kell, hogy tartalmazzon.
(3) A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés.
Településkép-érvényesítési eszközök
19. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
28. § (1) A település főépítésze - alkalmazása hiányában a polgármester - szakmai konzultáció keretében tájékoztatást biztosít a településképi követelményekről, valamint a hatályos településrendezési eszközben foglalt előírásokról.
(2) Az építtetőnek vagy meghatalmazottjának az építés megkezdése előtt szakmai konzultációt kell kérni, ha a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI.13.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység alapján történő új lakóépület építése, illetve meglévő épület bővítése történik.
(3) A szakmai konzultáció iránti kérelmet a polgármesternek címezve kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az építtető vagy kérelmező nevét, címét, telefonos elérhetőségét,
b) a tervezett építési tevékenység helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
c) az építési tevékenység rövid leírását,
d) az építési munka jellegétől függően indokolt esetben rajzi munkarészek csatolását.
(4) A polgármester a kérelmezőt a konzultáció időpontjáról postai úton, vagy e-mailben értesíti.
(5) A szakmai konzultációt a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül kell lefolytatni.
(6) A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben a felvetett javaslatokat, valamint az önkormányzati főépítész vagy a polgármester lényeges nyilatkozatait kell rögzíteni.
20. A településképi véleményezési eljárás
29. § Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni az alábbi esetekben:
a) új építmény építési engedélyezési eljárását megelőzően,
b) meglévő építmény bővítésére, valamint a településképet érintő átalakítására irányuló építési, fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően, amelynél a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII.7.) Korm. rendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre, és amennyiben összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az építtető.
30. § (1) Településképi véleményezési eljárás a Korm. rendeletben foglaltak szerint kerül lefolytatásra.
(2) A polgármester véleménye a 29. §-ban meghatározott esetekben az önkormányzati főépítész szakmai álláspontján alapul.
31. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása iránti kérelmet az e rendelet 4. mellékletében foglalt mintának megfelelően kell benyújtani és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az ÉTDR tárhelyére fel kell tölteni.
(2) A kérelemhez az (1) bekezdés szerinti építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni a Korm. rendeletben meghatározott tartalommal.
(3) A településképi vélemény kialakításánál a Korm. rendeletben meghatározott szempontokat és e rendelet előírásait kell figyelembe venni.
(4) A polgármester véleményében a tervezett építési tevékenységet
a) engedélyezésre – feltétel nélkül, vagy feltétel meghatározásával – javasolja, vagy
b) engedélyezésre nem javasolja, ha
ba) a kérelem vagy melléklete nem felel meg a (1) és (2) bekezdésben meghatározottaknak, vagy
bb) a főépítész szakmai álláspontja a tervezett építési tevékenységet nem támogatja.
(5) A polgármester a hiánytalan kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi véleményét a kérelmezőnek.
21. A településképi bejelentési eljárás
32. § A község teljes közigazgatási területére vonatkozóan településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:
a) meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, amennyiben a meglévő lakórendeltetés megváltoztatása történik, illetve lakórendeltetésre történő változás kerül kialakításra;
b) reklámok, reklámhordozók elhelyezésével, átalakításával kapcsolatban.
33. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki dokumentáció tartalma
a) megfelel-e az e rendeletben foglalt előírásoknak,
b) kidolgozása a szakmai konzultáció szerint történt-e,
c) a b) pont szerinti előírásoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.
(2) Az építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez,
b) a külső megjelenés megfelel-e az e rendelet előírásainak
c) összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
d) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, burkolatát, műtárgyait, valamint növényzetét.
34. § (1) A településképi bejelentési eljárás az építtető, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (a továbbiakban együtt: kérelmező) kérelmére indul.
(2) A kérelmet Cserdi Község Polgármesteréhez a Korm. rendelet 26/B. § (2) és (3) bekezdésekben meghatározott tartalommal, a 32. § szerinti építési tevékenység megkezdése előtt 15 nappal kell benyújtani, az e rendelet 5. mellékletét képező kérelem benyújtásával.
(3) A polgármester a településképi bejelentési eljárást a Korm. rendeletben meghatározottak szerint folytatja le.
(4) A polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntése ellen Cserdi Község Önkormányzatának Képviselő-testületénél lehet fellebbezéssel élni.
23. A településképi kötelezés, a településkép-védelmi bírság
35. § (1) A polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le
a) az e rendelet előírásainak nem megfelelő építés, az előírásoktól eltérő szín és anyaghasználat, formai kialakítás,
b) a 34. § (2) bekezdés szerinti bejelentés elmulasztása,
c) a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése
esetén.
(2) A településképi kötelezési eljárás keretében a polgármester felhívja az ingatlan-tulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.
(3) A (2) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén a polgármester – önkormányzati hatósági döntéssel – az ingatlantulajdonost az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti, egyidejűleg 1.000.000 forintig terjedő településkép-védelmi bírságot szabhat ki.
(4) A településkép-védelmi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:
a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
d) a jogsértő állapot időtartamát,
e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.
(5) A településkép-védelmi bírságot a bírság kiszabásáról szóló határozatban megjelölt határidőre átutalási megbízással, vagy készpénzutalási megbízással postai úton kell megfizetni.
(6) A határidőre be nem fizetett településkép-védelmi bírság behajtására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény előírásai az irányadók.
Záró rendelkezések
22. Hatályba léptető rendelkezések
36. § (1) Ez a rendelet 2019. 08.hó 29. napján lép hatályba.
(2) E rendelet előírásait a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
23. Hatályon kívül helyező rendelkezések
37. § (1) Hatályát veszti Cserdi Község Önkormányzatának a község Szabályozási Tervének jóváhagyásáról és Helyi Építési Szabályzatának megállapításáról szóló 9/2004. (XI.29.) rendeletének alábbi rendelkezései:
a) 16. § (3)-(8) bekezdése;
b) 19. § (5)-(7) bekezdése;
c) 21. § (1)-(4) bekezdése;
d) 2. melléklet „A helyi értékvédelmi területbe tartozó ingatlanok helyrajzi számai” táblázata.
(2) Hatályát veszti Cserdi község Önkormányzata Képviselő-testületének a reklámelhelyezésekről szóló 5/2017. (XI.24.) önkormányzati rendelete.
(3) Hatályát veszti Cserdi község Önkormányzata Képviselő-testületének a településképi bejelentési eljárásról és településképi kötelezésről szóló 7/2017. (XI.24.) önkormányzati rendelete.
Magdó Szilárd
jegyző
1. melléklet
2. melléklet
3. melléklet
A |
B |
|
|---|---|---|
Magyar név |
Tudományos név |
|
1. |
fehér akác |
Robinia pseudoacacia |
2. |
mirigyes bálványfa |
Ailanthus altissima |
3. |
keskenylevelű ezüstfa |
Elaeagnus angustifolia |
4. |
zöld juhar |
Acer negundo |
5. |
amerikai kőris |
Fraxinus americana |
6. |
kései meggy |
Prunus serotina |
7. |
kanadai nyár |
Populus x canadensis |
8. |
nyugati ostorfa |
Celtis occidentalis |
9. |
cserjés gyalogakác |
Amorpha fruticosa |
10. |
kisvirágú nebáncsvirág |
Impatiens parviflora |
11. |
bíbor nebáncsvirág |
Impatiens grandiflora |
12. |
japánkeserűfű-fajok |
Fallopia spp. |
13. |
magas aranyvessző |
Solidago gigantea |
14. |
kanadai aranyvessző |
Solidago canadensis |
15. |
közönséges selyemkóró |
Solidago canadensis |
16. |
ürömlevelű parlagfű |
Ambrosia artemisiiflora |
17. |
arany ribiszke |
Ribes aureum |
18. |
adventív szőlőfajok |
Vitis-hibridek |
19. |
vadszőlőfajok |
Parthenocissus spp. |
20. |
süntök |
Echinocystis lobata |
21. |
észak-amerikai őszirózsák |
Aster spp. |
22. |
magas kúpvirág |
Rudbeckia laciniata |
23. |
vadcsicsóka |
Helianthus tuberosus s. l. |
24. |
olasz szerbtövis |
Xanthium strumaium subsp. italicum |
25. |
amerikai karmazsinbogyó/amerikai alkörmös |
Phytholacca americana |
26. |
kínai karmazsinbogyó/kínai alkörmös |
Phytholacca esculenta |
27. |
japán komló |
Humulus japonicus |
28. |
átoktüske |
Cenchrus incertus |
29. |
nem hazai tündérrózsa fajok |
|
30. |
kanadai átokhínár |
Elodea canadensis |
31. |
aprólevelű átokhínár/vékonylevelű átokhínár |
Elodea nuttallii |
32. |
moszatpáfrányfajok |
Azolla mexicana, Azolla filiculoides |
33. |
borfa/ tengerparti seprűcserje |
Baccharis halimifolia |
34. |
karolinai tündérhínár |
Cabomba caroliniana |
35. |
közönséges vízijácint |
Eichhornia crassipes |
36. |
perzsa medvetalp |
Heracleum persicum |
37. |
kaukázusi medvetalp |
Heracleum mantegazzianum |
38. |
Szosznovszkij-medvetalp |
Heracleum sosnowskyi |
39. |
hévízi gázló |
Hydrocotyle ranunculoides |
40. |
nagy fodros-átokhínár |
Lagarosiphon major |
41. |
nagyvirágú tóalma |
Ludwigia grandiflora |
42. |
sárgavirágú tóalma |
Ludwigia peploides |
43. |
sárga lápbuzogány |
Lysichiton americanus |
44. |
közönséges süllőhínár |
Myriophyllum aquaticum |
45. |
felemáslevelű süllőhínár |
Myriophyllum heterophyllum |
46. |
keserű hamisüröm |
Parthenium hysterophorus |
47. |
ördögfarok keserűfű |
Persicaria perfoliata |
48. |
kudzu nyílgyökér |
Pueraria montana |
49. |
aligátorfű |
Alternanthera philoxeroides |
50. |
óriásrebarbara |
Gunnera tinctoria |
51. |
tollborzfű |
Pennisetum setaceum |
52. |
Alternanthera philoxeroides |
4. melléklet
1. Az építtető (tervező) neve, lakcíme:
2. A kérelemmel érintett ingatlan címe, helyrajzi száma:
3. A tervezett építmények száma és rendeltetése:
4. Az ingatlan adatai:
5. Az építtető(k) neve, lakcíme (amennyiben a tervező a kérelmező):
6. A kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett szakmai vélemények, hatósági döntések (határozatok, végzések) megnevezése, iktatószáma, kelte:
7. A kérelemhez csatolt mellékletek:
8. ÉTDR azonosító:
5. melléklet
1. Az építtető (tervező) neve, lakcíme:
2. A tervezett építési tevékenység, reklámok, reklámhordozók vagy rendeltetésváltoztatás helye, a telek helyrajzi száma:
3. A folytatni kívánt építési tevékenység, reklám, illetve reklámhordozó elhelyezése vagy rendeltetésváltoztatás megjelölése:
4. Az ingatlan adatai:
5. Az építtető(k) neve, lakcíme (amennyiben a tervező a kérelmező):
6. Az építési tevékenység elvégzése, a rendeltetésváltozás megvalósítása vagy a reklámok, reklámhordozók elhelyezésének tervezett időtartama:
7. A kérelemhez csatolt mellékletek:
1. függelék
megye |
település neve |
helyrajzi szám |
védettség jogi jellege |
azonosító |
védett örökségi érték neve |
|---|---|---|---|---|---|
Baranya |
Cserdi |
016/1 |
régészeti lelőhely |
21341 |
TSz-Major |
Baranya |
Cserdi |
016/2 |
régészeti lelőhely |
73051 |
Horgas-dűlő |
Baranya |
Cserdi |
016/3 |
régészeti lelőhely |
73051 |
Horgas-dűlő |
Baranya |
Cserdi |
016/4 |
régészeti lelőhely |
73051 |
Horgas-dűlő |
Baranya |
Cserdi |
016/5 |
régészeti lelőhely |
73051 |
Horgas-dűlő |
Baranya |
Cserdi |
016/6 |
régészeti lelőhely |
73051 |
Horgas-dűlő |
Baranya |
Cserdi |
016/7 |
régészeti lelőhely |
73051 |
Horgas-dűlő |
Baranya |
Cserdi |
016/8 |
régészeti lelőhely |
73051 |
Horgas-dűlő |
Baranya |
Cserdi |
02/8 |
régészeti lelőhely |
21341 |
TSz-Major |
Baranya |
Cserdi |
027 |
régészeti lelőhely |
21341 |
TSz-Major |
Baranya |
Cserdi |
028/1 |
régészeti lelőhely |
21341 |
TSz-Major |
Baranya |
Cserdi |
028/2 |
régészeti lelőhely |
21341 |
TSz-Major |
Baranya |
Cserdi |
028/3 |
régészeti lelőhely |
21341 |
TSz-Major |
Baranya |
Cserdi |
030 |
régészeti lelőhely |
21341 |
TSz-Major |
73051 |
Horgas-dűlő |
||||
Baranya |
Cserdi |
040/10 |
régészeti lelőhely |
73051 |
Horgas-dűlő |
Baranya |
Cserdi |
040/11 |
régészeti lelőhely |
73051 |
Horgas-dűlő |
Baranya |
Cserdi |
040/16 |
régészeti lelőhely |
73051 |
Horgas-dűlő |
Baranya |
Cserdi |
040/2 |
régészeti lelőhely |
73051 |
Horgas-dűlő |
Baranya |
Cserdi |
040/24 |
régészeti lelőhely |
73051 |
Horgas-dűlő |
Baranya |
Cserdi |
040/25 |
régészeti lelőhely |
73051 |
Horgas-dűlő |
Baranya |
Cserdi |
040/28 |
régészeti lelőhely |
73051 |
Horgas-dűlő |
Baranya |
Cserdi |
040/31 |
régészeti lelőhely |
73051 |
Horgas-dűlő |
Baranya |
Cserdi |
040/32 |
régészeti lelőhely |
73051 |
Horgas-dűlő |
Baranya |
Cserdi |
040/33 |
régészeti lelőhely |
73051 |
Horgas-dűlő |
Baranya |
Cserdi |
040/34 |
régészeti lelőhely |
73051 |
Horgas-dűlő |
Baranya |
Cserdi |
040/5 |
régészeti lelőhely |
73051 |
Horgas-dűlő |
Baranya |
Cserdi |
040/7 |
régészeti lelőhely |
73051 |
Horgas-dűlő |
Baranya |
Cserdi |
040/8 |
régészeti lelőhely |
73051 |
Horgas-dűlő |
Baranya |
Cserdi |
040/9 |
régészeti lelőhely |
73051 |
Horgas-dűlő |
Baranya |
Cserdi |
041 |
régészeti lelőhely |
73051 |
Horgas-dűlő |
Baranya |
Cserdi |
042/5 |
régészeti lelőhely |
73051 |
Horgas-dűlő |
Baranya |
Cserdi |
042/6 |
régészeti lelőhely |
73051 |
Horgas-dűlő |