Cserdi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2019. (XII.18..) önkormányzati rendelete

Cserdi Község Önkormányzata és szervei Szervezeti és működési szabályzatáról

Hatályos: 2019. 12. 18- 2020. 10. 18

Cserdi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2019. (XII.18..) önkormányzati rendelete

Cserdi Község Önkormányzata és szervei Szervezeti és működési szabályzatáról

2019.12.18.

Bevezető

A helyi önállóságot anyagilag – szervezetileg – jogilag biztosító önkormányzat-barát környezetben a helyi önkormányzatok fokozatosan képessé válhatnak arra, hogy a településen önfejlődési folyamatokat indítsanak el, s közmegelégedésére hatékonyan igazodjanak a helyi sajátosságok és igények sokszínűségéhez, önkormányzati minőségükben és önállóságukkal kapcsolódjanak az országos közfeladatok helyi érdekű megvalósításához.
A helyi önkormányzatok széles feladat- és hatáskörükben eljárva kifejezik a helyi közakaratot, megjelenítik a helyi érdekeket.
Mindezeket alapul véve és szem előtt tartva Cserdi Község Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.
Az önkormányzat képviselőtestületének célja Szervezeti és Működési Szabályzatának megalkotásával, hogy:
biztosítsa a széles nyilvánosságon alapuló demokratikus hatalomgyakorlás alapvető feltételeit és megalkossa a törvényi keretek között annak főbb szabályait,
megteremtse Cserdi település gazdasági – kulturális – oktatási felemelkedésének lehetőségét,
kialakítsa az önkormányzatiság megteremtését biztosító helyi szervezeteit és intézményeit
megteremtse Cserdi érdekeit szolgáló önkormányzati és államigazgatási munka feltételeit, az önkormányzati döntések során az egységes elvek, s eljárás szerinti előkészítést.
Cserdi Községi Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében, valamint a 143. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva Cserdi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének és szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatáról a következőket rendeli el:
I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § A Képviselő-testület és szervei számára a jogszabályban foglalt feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ figyelembevételével kell alkalmazni.

Az Önkormányzat megnevezése, székhelye, jelképei

2. §

Az Önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye, szervei

(1) Az önkormányzat jelképe a pecsétje. A pecsétjét kell alkalmazni:
a.) a képviselő-testület üléseiről készült jegyzőkönyvek hitelesítésére
b.) a testület által adományozott okleveleken
c.) az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon.
d.) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Cserdi Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat). Székhelye: 7683 Cserdi Fő u.60.
(2) A Képviselő-testület szervei:
a.) polgármester
b.) Közös Önkormányzati Hivatal
c.) Jegyző /kirendeltség-vezető, jogi osztályvezető/
(3) Az önkormányzat a Mötv. 85.-§-ban foglaltak szerint Közös Önkormányzati Hivatalt (a továbbiakban: Hivatal) tart fenn, melynek megnevezése: Bicsérdi Közös Önkormányzati Hivatal Bodai Kirendeltsége A Hivatalhoz tartozó települések: Boda Cserdi és Dinnyeberki. A Hivatal székhelye: 7672 Boda Petőfi u.28.
(4) A Hivatal Ügyrendje az SZMSZ 2. számú függeléke.

Az Önkormányzat feladatai, hatáskörei

3. § (1) Az Önkormányzat feladat- és hatáskörei a Képviselő-testületet illetik. Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei (polgármester, jegyző, KÖH) látják el. A Képviselő-testület az átruházott hatáskörök gyakorlásához utasítást adhat.

(2) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.

4. § (1) Az Önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladatokat.

(2) Az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatait költségvetési szervein, gazdálkodó- és nonprofit szervezetein keresztül látja el.

(3) Az Önkormányzat kötelező feladatain túl, önként is vállalhatja más feladat ellátását Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 10. § (2) bekezdésében meghatározottak fennállása esetén, amennyiben

a) az átvállalt feladat olyan közfeladat, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe, vagy azt a feladat címzettjétől átvállalja,

b) rendelkezésére állnak a feladat ellátásához szükséges anyagi, személyi és tárgyi feltételek, valamint alaptevékenységéhez kapcsolódó eszközök gazdaságos működtetése indokolttá teszi.

(4) Az Önkormányzat által önként vállalt feladatok felsorolását, valamint az önkormányzat alaptevékenységébe tartozó szakfeladatok meghatározását e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

II. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

A Képviselő-testület tagjai

5. § (1) A Képviselő-testület tagjai a települési képviselők, valamint a megválasztott polgármester.

(2) A Képviselő-testület tagjainak száma 5 fő.

(3) A Képviselők névsorát jelen rendelet 2. függeléke tartalmazza. A változásokat a KÖH 5 munkanapon belül átvezeti.

A Képviselő-testület ülése

6. § (1) A Képviselő-testület az általa elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint tartja rendes üléseit. Ettől eltérni a Képviselő-testület minősített többséggel hozott határozata szerint lehet.

(2) A Képviselő-testület az ülését a KÖH tartja. Ez alól kivétel a közmeghallgatás. A Képviselő-testület ettől eltérhet.

A Képviselő-testület ülésének nyilvánossága

7. § (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A Képviselő-testület a Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben zárt ülést tart, illetőleg tarthat.1

A Képviselő-testületi ülés összehívása

8. § (1) A Képviselő-testület üléseit a polgármester, távollétében az alpolgármester írásbeli meghívóval hívja össze.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betőltetlensége, illetőleg akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület összehívásával és vezetésével kapcsolatos feladatokat az Ügyrendi Bizottság elnöke látja el.

(3) A Képviselő-testületi ülés meghívójának tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a tervezett napirend tárgyának és előadójának megjelölését, valamint azt, hogy a napirendeket, mely bizottságok tárgyalják meg, illetve mely tanácsnokok véleményezik.

(4) A polgármester a Képviselő-testület munkaterv szerinti ülésének helyéről, időpontjáról és a napirendi pontokról az ülést megelőzően legalább 7 nappal korábban küld meghívót.

A Képviselő-testületi ülés időtartama, meghosszabbítása

9. § (1) A Képviselő-testület munkatervében meghatározott testületi ülés munkanapon 17 órakor kezdődik, és maximum 20 óráig tarthat.

(2) Ha 17 órát követően, 20 perc várakozási idő után a levezető elnök megállapítja, hogy a Képviselő-testület nem határozatképes, az ülést bezárja, illetőleg elhalasztja.

(3) A képviselők a jelenléti íven regisztrálják részvételüket az ülésen.

(4) Az ülés egy órával meghosszabbítható, a testület e kérdésben minősített többséggel dönt.

A Képviselő-testületi ülésre meghívottak köre

10. § A Képviselő-testület ülésére az alábbi személyeket, szervezeteket kell meghívni:

a) a képviselőket,

b) a tisztségviselőket (polgármester, alpolgármester(ek), jegyző, aljegyző),

c) Baranya Megyei Kormányhivatal vezetőjét,

d) Egyesületi vezetőket,

e) Alapítvány vezetőt,

f) az érdekképviseleti szervek képviselőit, az őket érintő kérdésekben,

Rendkívüli testületi ülés

11. § (1) A Képviselő-testület éves munkatervében nem meghatározott testületi ülést (továbbiakban: rendkívüli ülés).

(2) A polgármesternek össze kell hívnia a Képviselő-testület ülését:

a) a települési képviselők legalább egynegyedének írásbeli indítványára, annak átvételétől számított 15. napon belüli időpontra;

b) a Képviselő-testület bizottságának határozatba foglalt indítványra, az indítvány átvételétől számított 15 napon belüli időpontra

c) Baranya Megyei Kormányhivatal vezetőjének indítványára, annak beérkezésétől számított 15 napon belüli időpontra

(3) Rendkívüli ülést a polgármester saját döntése szerint is összehívhat.

(4) A rendkívüli ülés összehívására és levezetésére az e rendeletben foglalt eltérésekkel a rendes ülés szabályait kell alkalmazni.

(5) A rendkívüli ülés napját és az ülés kezdetének időpontját a polgármester határozza meg.

(6) A rendkívüli Képviselő-testületi ülésen csak a meghívóban szereplő napirendek tárgyalhatók.

(7) A rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 24 órával az ülés előtt kézbesíteni kell a képviselők részére.

Az ülés vezetése

12. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester (levezető elnök) vezeti, távollétében a meghatározott helyettesítés rendje szerint alpolgármester, az alpolgármester akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke (levezető elnök) vezeti.

(2) Az ülés megnyitásakor a levezető elnök megállapítja a megjelentek számát, az ülés határozatképességét, majd

a) javaslatot tesz a napirendi pontokra, azok sorrendjére,

b) beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,

c) beszámol az elmúlt Képviselő-testületi ülés óta történt fontosabb eseményekről,

d) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,

e) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatot, berekeszti az ülést.

Napirendek meghatározása

13. § (1) A polgármester az adott ülés napirendi pontjainak tervezésénél figyelembe veszi a Munkatervben arra az ülésre meghatározott napirendeket, a korábbi üléseken tett napirendi javaslatokat, továbbá a KÖH javaslatait.

(2) A polgármester a napirendek összeállítása során az alábbi tárgyalási sorrendet veszi figyelembe:

Polgármesteri beszámoló a két ülés között eltelt időszak munkájáról, jelentés a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról (1. napirendként),
A fellebbezések,
A zárt testületi ülést igénylő előterjesztések;
A rendeletalkotásra irányuló előterjesztések;
A határozati javaslatot tartalmazó előterjesztések;
(3) A Képviselő-testület a „Bizottság beszámolói és tagcserék, kérdések, bejelentések, valamint interpellációk” című állandó napirendi pontot
a) valamennyi rendes képviselő-testületi ülésen megtárgyalja,
b) minden esetben utolsó egyebek napirendként.
(4) Az olyan napirendeket, melyekhez meghívott előadó vagy vendég várható, 17.00 és 17.30 óra közötti időtartamban kell napirendre tűzni.
(5) A (2) bekezdésben meghatározott sorrendtől a Képviselő-testület minősített többséggel hozott döntéssel eltérhet.
(6) A levezető elnök a javasolt napirend ismertetésével nyitja meg a tanácskozást. A napirendekről a Képviselő-testület egyszerű többséggel határoz.
(7) Minősített többséggel vehető napirendre a meghívóban nem szereplő, illetőleg bizottság által meg nem tárgyalt előterjesztés.
(8) A Képviselő-testület a napirendek sorrendjének meghatározásáról történt döntést követően azon egyszerű többséggel változtathat.
(9) A szavazás során a napirendről levett előterjesztéseket a Képviselő-testület egyszerű többséggel hozott döntése alapján a meghatározott időpontban tartandó ülés elé kell terjeszteni. Ha időpontról a Képviselő-testület külön nem döntött, azt a polgármester határozza meg.
(10) Azon napirendi pont javaslatokat, melyeket legalább a képviselők egynegyede aláírásával támogat, az általuk meghatározott ülésre be kell terjeszteni.
(11) Cserdi Díszpolgára, Cserdi Tiszteletbeli Polgára, odaítélésére vonatkozó, továbbá a köztisztviselői teljesítménykövetelmények alapját képező célok meghatározására vonatkozó előterjesztést a képviselő-testület tárgyalja meg.

Sürgősségi indítvány

14. § (1) Sürgősségi indítványt a polgármester, illetőleg a képviselők terjeszthetnek elő.

(2) A sürgősség tárgyában a Képviselő-testület minősített többséggel határoz.

(3) A sürgősség elfogadása azt jelenti, hogy az indítványt a Képviselő-testület első napirendként tárgyalja.

Vita vezetése

15. § (1) A levezető elnök minden napirendet külön-külön nyit meg. Ezt követően a levezető elnök megnyitja a vitát.

(2) A vita során – a jelentkezések sorrendjének figyelembevételével – a képviselők, a tanácskozási joggal meghívottak, illetve rendelkezők szólhatnak a tárgyhoz.

(3) Egy képviselő, egy adott napirendhez két alkalommal szólhat hozzá, hozzászólásonként maximum 3 perc időtartamban. A levezető elnök, mérlegelést követően további egyszeri maximum 3 perc hozzászólási lehetőséget biztosíthat. További hozzászólásra csak a Képviselő-testület döntése alapján van lehetőség.

(4) A hozzászólás során a képviselői kérdésre a kérdezett választ köteles adni. A választ követően a képviselő folytathatja hozzászólását.

(5) A „Bizottságok beszámolói és tagcserék, kérdések, bejelentések, valamint interpellációk” című állandó napirendi pont keretében egy képviselő két alkalommal szólhat hozzá, hozzászólásonként maximum 3 perc időtartamban. Ezen felül a frakcióvezetők további 1 alkalommal hozzászólhatnak.

(6) A levezető elnök ügyel arra, hogy a képviselők lehetőleg felváltva kapjanak szót.

(7) A KÖH szakemberei a szakterületüket érintő napirendi pontoknál tanácskozási joggal rendelkeznek.

(8) A Képviselő-testület vita közben - egyszerű többséggel - a tanácskozási joggal nem rendelkezőknek is szót adhat, maximum 3 perces hozzászólásra.

A Képviselő-testületi ülés rendjének fenntartása

16. § (1) A Képviselő-testületi ülésen jelenlévő személyek kötelesek a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani, – olyan jellegű tetszést, vagy nem tetszést, amely zavarhatja mások hozzászólását, nem nyilváníthatnak ki – kötelesek a részükre kijelölt székeken helyet foglalni.

(2) A levezető elnök köteles gondoskodni a Képviselő-testület ülése rendjének fenntartásáról. A rend fenntartása érdekében a levezető elnök:

a) Képviselő általi rendzavarás esetén:

aa) figyelmezteti, majd ismétlődő esetben megvonja a szót attól a képviselőtől, aki a tárgytól eltér, már elhangzottakat indokolatlanul ismétel.

ab) figyelmezteti, majd ismétlődő esetben megvonja a szót attól a képviselőtől, aki nem helyi érdekű ügyekben szól hozzá.

ac) rendre utasítja, majd ismétlődő esetben megvonja a szót attól a képviselőtől, aki a Képviselő-testület tekintélyéhez méltatlan kifejezést vagy, másokat sértő fogalmazást használ,

ad) figyelmezteti, majd ismétlődő esetben rendreutasítja azt a képviselőt, aki olyan magatartást tanúsít, mellyel zavarja a Képviselő-testület munkáját;

b) Egyéb rendzavarás esetén a levezető elnök:

A képviselő-testületi ülésén jelenlévő meghívottakat vagy más megjelenteket a tanácskozás rendjének bármilyen módon történő megzavarása esetén rendreutasíthatja. Amennyiben a rendzavarás folytatódik, vagy újra megismétlődik, a rendbontókat az ülésterem elhagyására kötelezheti.

(3) A levezető elnök tanácskozás folytatását lehetetlenné tevő rendzavarás esetén az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

(4) A levezető elnöknek az (2)-(3) bekezdésekben foglalt, a rend fenntartása érdekében tett, indokolt intézkedéseiről a Képviselő-testület nem nyit vitát, azokkal kapcsolatban felszólalásnak helye nincs.

Tanácskozási jog

17. § (1) A Képviselő-testületi ülésen tanácskozási joga van – mely jelenti szavazati jog nélkül a vitában való részvétel jogát (hozzászólás)

a) jegyzőnek, az aljegyzőnek, kirendeltség-vezetőnek,

b) a hivatal szakembereinek, a szakterületüket érintő napirendi pontoknál,

c) egyesületek elnökeinek,

d) pályázóknak,

e) adott napirendi pontnál a napirend előadójának, az ahhoz meghívott személynek,

f) annak, akinek a testület egyszerű többséggel tanácskozási jogot adott,

g) Képviselő-testület által meghatározott önszerveződő közösségek képviselőinek tevékenységi körükben, a Képviselő-testület, valamint a bizottsági üléseken,

h) könyvvizsgálónak.

(2) A tanácskozási jog nem érinti a költségvetés tárgyalását, mert annak során a Képviselő-testület egyedi döntéssel határozza meg, hogy kinek biztosít tanácskozási jogot.

Személyes megszólíttatás

18. § (1) A vitában elhangzó személyes tartalmú megjegyzésre az érintett képviselőnek joga van a napirendi pont lezárása után legfeljebb 1 perc időtartamban észrevételt tenni.

(2) Ha a levezető elnök ezt nem veszi figyelembe, az érintett képviselő kívánságára e tárgyban a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

(3) Viszontválasznak helye nincs.

Ügyrendi javaslat

19. § (1) Az ügyrendi javaslat: a Képviselő-testületi ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, eljárási kérdésekre vonatkozó javaslat.

(2) A képviselők az ülés során bármikor tehetnek ügyrendi javaslatot, és részükre soron kívül szót kell adni.

(3) Az Ügyrendi javaslat két részből áll. Az első rész, melynek időtartama 30 másodperc a javaslat ismertetése, második rész annak indokolása 30 másodperc időtartamban Ha az első részből nem válik nyilvánvalóvá a felszólaló javaslata, a levezető elnök megvonja a szót.

(4) Az ügyrendi javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

Előterjesztések

20. § (1) Az előterjesztés lehet:

a) javaslat (rendelet-tervezet, vagy határozati javaslat),

b) beszámoló,

c) jogszabályban kötelezően meghatározott formátum.

(2) Az előterjesztéseket írásban kell előterjeszteni.

(3) Az előterjesztést – papíralapú és elektronikus formában – a KÖH-ben kell leadni a Képviselő-testületi ülést megelőző 14 nappal.

(4) A Képviselő-testület ülésén önálló napirendi pontként olyan előterjesztés tárgyalható, amely egyébként megfelel az előterjesztésekkel szemben támasztott általános követelményeknek.

(5) Az előterjesztésekkel kapcsolatos követelményeket, valamint az előterjesztések benyújtásának rendjét e rendelet melléklete tartalmazza.

(6) Az előterjesztéseket a polgármester által meghatározott személyek, illetve intézmények részére kell megküldeni:

a) az előterjesztéseket csak elektronikus úton kell elérhetővé tenni, kivétel a b) pont;

b) az előterjesztéseket 1-1 kinyomtatott formában a képviselők részére meg kell küldeni.

Előterjesztők

21. § (1) Előterjesztés megtételére jogosult

a) települési képviselő,

b) tisztségviselő,

c) Képviselő-testület bizottsága,

d) egyesület elnökei,

e) intézményvezetők,

f) jegyző által megbízott közszolgálati tisztviselők,

g) önkormányzati gazdasági társaság vezetője és felügyelő bizottságának elnöke,

h) esetenként, akit a Képviselő-testület felkér

i) önkormányzati feladatot megállapodás alapján ellátó szervezetek képviselője

j) önkormányzati részvétellel vagy támogatással működő alapítvány képviselője.

(2) Amennyiben az előterjesztő tisztségviselő, a KÖH közszolgálati tisztviselői közül az előterjesztés előadójaként más személy is megnevezhető. Ebben az esetben a megnevezett személy gyakorolja az előterjesztő jogait, és kötelezettségeit, de a módosító, kiegészítő indítványokról csak az eredeti előterjesztő dönthet.

(3) Amennyiben az előterjesztő a polgármester, úgy az ülést e rendelet szerint meghatározott alpolgármester vezeti.

(4) Az előterjesztő Képviselő-testület munkatervben nem szereplő, a meghívóban feltüntetett előterjesztést visszavonhatja. Azt a Képviselő-testület minősített többséggel napirenden tarthatja.

Módosító indítvány

22. § (1) Módosító indítványt az adott napirendnél a szavazás megkezdéséig – írásban - lehet benyújtani a levezető elnökhöz. A képviselő kérésére módosító javaslatát a kivetítőn kell megjelentetni. Az ehhez szükséges technikai feltételeket a képviselő-testület ülésén a jegyző biztosítja.

(2) A módosító indítványnak tartalmaznia kell a napirend címét, a módosító indítvány szövegét, valamint az indítvány benyújtójának aláírását. Az indítványban az eredeti határozati javaslatot nem kell megismételni.

(3) Módosító indítvány esetében a testület minősített többséggel eltérhet a javaslattól.

(4) Képviselő-testületi ülésenként egyszer, valamennyi képviselő kérhet 5 perc ún. „olvasási” szünetet. Kérés esetén ezt a levezető elnök elrendeli.

Vita lezárása

23. § (1) Ha a napirendhez több hozzászóló nincs, a levezető elnök a vitát lezárja.

(2) Bármelyik képviselő javasolhatja a vita lezárását, melyről a Képviselő-testület - vita nélkül - egyszerű többséggel határoz.

(3) A vita lezárása után szót kell adni:

a) legfeljebb 3 percben, akik a felszólalási szándékukat a vitazárás előtt jelezték és hozzászólási lehetőségüket még nem használták fel,

b) zárszóként legfeljebb 2 percben az előterjesztőnek.

c) A vitában elhangzó személyes tartalmú megjegyzésre az érintett képviselőnek joga van a napirendi pont lezárása után legfeljebb 1 perc időtartamban észrevételt tenni.

A Képviselő-testületi döntés meghozatalának módjai

Nyílt szavazás

24. § (1) A Képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) általában nyílt szavazással hozza.

(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(3) A szavazatok megszámlálásáról a jegyző gondoskodik.

(4) A szavazatok összeszámlálása után a levezető elnök megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.

Névszerinti szavazás

25. § (1) Bármely képviselő javasolhat névszerinti szavazást, erről a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt. Ugyanazon döntési javaslat esetében egy alkalommal lehet névszerinti szavazást elrendelni.

(2) Név szerinti szavazást tartani ügyrendi kérdésben nem lehet.

(3) Név szerinti szavazásnál a jegyző ABC - sorrendben felolvassa a képviselők név-sorát, a képviselők felállva, "igen"-nel, vagy "nem"-mel szavazhatnak.

(4) A jegyző a szavazatokat a névsorban feltünteti, összeszámolja az eredményt, és azt átadja a levezető elnöknek, aki kihirdeti az eredményt.

(5) A névszerinti szavazáshoz igénybevett, külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

Titkos szavazás

26. § (1) A Képviselő-testület jogszabályban kötelezően előírt esetben titkos szavazást tart.

(2) Bármely képviselő javaslatára minősített szótöbbséggel hozott határozata szerint a Képviselő-testület titkos szavazást tarthat azokban az ügyekben is, amelyekben zárt ülést tarthat, vagy köteles tartani.

(3) A titkos szavazás lebonyolításában az Ügyrendi Bizottság elnöke és két tagja vesz részt (továbbiakban: szavazatszámláló bizottság). Az elnököt távollétében a bizottság alelnöke, annak távollétében annak tagja helyettesíti.

(4) A titkos szavazás szavazólapon történik. A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a jegyző biztosítja.

(5) A szavazatszámláló bizottság a szavazásról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvet a bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető írják alá.

(6) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke beszámol a Képviselő-testület részére.

(7) A titkos szavazással hozott határozatot már a nyilvános ülésen kell ismertetni.

Határozathozatal

27. § (1) A Képviselő-testület a vita lezárása, a zárszó után szavaz a határozati javaslatról.

(2) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint fele jelen van.

(3) A határozatképtelen testületi ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni.

(4) Obstrukciós határozatképtelenség esetén az adott napirend tárgyalását el kell halasztani.

(5) Képviselő-testület a határozatait általában egyszerű szótöbbséggel (a jelenlévő települési képviselők több mint felének "igen" szavazata) hozza.

(6) A levezető elnök az előterjesztésben szereplő és a módosító indítványokat - amennyiben legalább egy példányban, írásban rendelkezésre áll, továbbá a jegyző nem tett törvényességi észrevételt, - egyenként bocsátja szavazásra.

(7) A levezető elnök elsőként a módosító indítványokat, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokat, végül a módosításokkal teljes határozati javaslatot teszi fel szavazásra.

(8) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után a levezető elnök kihirdeti a döntést.

(9) A döntést követően ugyanabban a kérdésben bármely képviselő új szavazást kezdeményezhet. Erről a képviselő-testület minősített többséggel dönt. A szavazás egy alkalommal ismételhető meg.

Határozathozatal személyi kérdésben

28. § (1) A Képviselő-testület valamennyi személyi kérdés esetében (választás, kinevezés, vezetői megbízás) minősített többséggel dönt.

(2) Több jelölt esetén – ha közülük többen is megkapták a minősített többséget – a legtöbb szavazattal támogatott jelölt személyét fogadja el.

Minősített többség

29. § Minősített többség (a megválasztott képviselők több mint felének igen szavazata) szükséges a Mötv. 50. §-ában2 kötelezően előírtakon kívül:

a) azon ügyekben való döntéshez, amit törvény a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal3

b) az éves költségvetés 5%-át meghaladó hitelfelvételhez, a kötvénykibocsátáshoz, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvételéhez, és átadásához;

c) véleménynyilvánításhoz olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő;

d) az éves költségvetés 1%-át meghaladó forgalmi értékű tulajdon elidegenítéséhez vagy beruházásához;

e) tisztségviselő fegyelmi és anyagi felelősségének megállapításához;

f) sürgősségi indítvány elfogadásához;

g) bizottsági tárgyalás nélküli, valamint a meghívóban nem szereplő előterjesztés napirendre tűzéséhez;

h) a napirendben történt határozathozatalt követően, a napirendek megváltoztatásához;

i) a Képviselő-testületi ülés időtartamának meghosszabbításához;

j) az előterjesztés visszavonása után, annak napirenden tartásához;

k) az Önkormányzati vagyon tulajdonjogának, használati jogának ingyenes vagy kedvezményes átengedéséhez, illetve vagyon tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséhez, vagyontárgy felajánlásának elfogadásához.

l) a Képviselő-testületi ülés időpontjának munkatervtől történő eltéréséhez.

m) a titkos szavazás elrendeléséhez, azokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést tarthat vagy köteles tartani.

n) a új szavazás elrendeléséhez.

o) a képviselő kizárásához

Személyes érintettség

30. § (1) A polgármester, illetőleg a képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget.

(2) A Képviselő-testületi döntés hozatalából kizárható az, akit, vagy akinek közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.

(3) A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(4) A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

Határozat-nyilvántartás

31. § (1) A Képviselő-testület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

(2) A Képviselő-testület határozatainak nyilvántartását a KÖH vezeti.

(3) A határozatokat a Képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv elkészítését követő 5 munkanapon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személynek, vagy szervnek.

(4) Azokban az esetekben, amikor az előterjesztés (beszámoló) elfogadása mellett további feladat nincs meghatározva, nem kell sem a végrehajtásért felelős személyt, sem a végrehajtási határidőt feltüntetni.

(5) Amennyiben a testületi határozatot a polgármester az előírt határidőre nem tudja végrehajtani, a határidő lejártát megelőzően, vagy a határidő lejártát követő első rendes ülésen köteles kérni a Képviselő-testülettől a határidő módosítását.

Társadalmi egyeztetés

32. § (1) Az előterjesztők által előkészített önkormányzati rendelet-tervezeteket és azok indoklását (továbbiakban: rendelet-tervezet), természetes személyek, nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek véleményezhetik (továbbiakban: társadalmi egyezetés).

(2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani:

a) A költségvetésről és a költségvetés módosításáról, valamint a költségvetés végrehajtásáról, az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv adatszolgáltatásáról, az általa elismert tartozásállományról, valamint az önkormányzati biztos kirendeléséről, az önkormányzat követeléseinek lemondásáról, mérsékléséről, elengedéséről, átütemezéséről, részletfizetés engedélyezéséről, részletfizetés felfüggesztéséről, részletfizetés átütemezéséről, továbbá az önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott támogatásokról szóló rendeletek tervezeteit.

b) A helyi adóról, más fizetési kötelezettségekről és az önkormányzati támogatásokról szóló rendeletek tervezeteit,

c) A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendelet tervezeteit,

d) Polgármester döntése szerint, azt a rendelet-tervezetet, melynek sürgős elfogadásához, kiemelkedő közérdek fűződik

(3) A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelet-tervezetet legkésőbb, az azt tárgyaló képviselő-testületi ülés összehívásával egyidejűleg közzé kell tenni a www.cserdi.hu honlapon (továbbiakban: honlap).

(4) A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelet-tervezetről az (1) bekezdésben meghatározott személyek és szervezetek a honlapon megadott elektronikus levélcímen keresztül nyilváníthatnak véleményt. A vélemények elküldésére a képviselő-testületi ülést megelőző második nap 16.00 óráig van lehetőség.

(5) Nem kell figyelembe venni az elkésett, közerkölcsöt sértő, névtelenül, vagy nyilvánvalóan álnéven beérkezett véleményeket, valamint azokat, melyek nem kapcsolódnak a rendelet-tervezet szabályozási tárgykörébe.

(6) A beérkezett véleményekről az előterjesztő összefoglaló tájékoztatást ad a rendelet-tervezet képviselő-testületi tárgyalása során. A beérkezett véleményekkel kapcsolatban az előterjesztőnek válaszadási kötelezettsége nincs.

(7) Az Önkormányzat a beérkezett véleményeket, a véleményező nevét és elektronikus levélcímét e rendelet végrehajtása érdekében kezelheti. A véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást az adatkezelés tekintetében megadottnak kell tekinteni. E tényre és a véleményező adatait érintő adatkezelés szabályaira a vélemény megadása előtt a véleményező figyelmét fel kell hívni. A beérkezett véleményeket, valamint a véleményező nevét és elektronikus levélcímét legkésőbb a rendelet hatályba lépésétől számított – amennyiben a rendelet ezen időn belül nem lépett hatályba, úgy a vélemény beérkezését követő – három hónapon belül törölni kell.

Rendeletalkotás

33. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

a) Képviselő-testület tagjai,

b) a Képviselő-testület bizottsága,

c) a jegyző, aljegyző, kirendeltség-vezető

d) a Hivatal

(2) A javaslatot a jegyző által megbízott kirendeltség-vezetőhöz kell írásban benyújtani.

(3) Az elfogadott önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző, /illetve az általa megbízott kirendeltség-vezető / írja alá.

(4) A rendeleteket külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

(5) Az elfogadott rendeletek hiteles szövegét, a jegyző, /illetve az általa megbízott kirendeltség-vezető / a kihirdeti.

Közmeghallgatás

34. § (1) A Képviselő-testület évente egy közmeghallgatást tart, amelyen a választópolgárok, a helyben érdekelt társadalmi szervezetek képviselői közérdekű kérdést, javaslatot tehetnek.

(2) A közmeghallgatás időpontjáról és helyéről meghívót 15 nappal korábban kell közzétenni

,
(3) Az (1) bekezdésben foglalt személyek hozzászólási szándékukat írásban a levezető elnöknek jelezhetik.
(4) A jelzés tartalmazza a hozzászólni kívánó személy és/vagy az általa képviselt szervezet nevét címét, valamint a kérdés, vagy a hozzászólás témájának megjelölését.
(5) Egy személy egy témában maximálisan 5 perc időtartamban szólhat hozzá.
(6) A kérdező által feltett kérdésre a választ a polgármester, az érintett képviselő vagy a polgármester által kijelölt személy helyben, vagy ha arra nincs lehetőség, 15 napon belül írásban adja meg.
(7) A közmeghallgatásról 15 napon belül jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza a hozzászólásokat, feltett kérdéseket valamint az azokra adott válaszok lényegét. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(8) A közmeghallgatás összehívására és lefolytatására egyebekben a Képviselő-testületi ülésekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, kivételt képez a Közmeghallgatás helye, mert azt a Képviselő-testület a Faluházban tartja.

A jegyzőkönyv

35. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmaznia kell Mötv 52. § (1) bekezdésében meghatározottakat. Erről a jegyző gondoskodik.

(2) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző, /illetve az általa megbízott kirendeltség-vezető / írja alá.

(3) A jegyzőkönyvet, az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Baranya Megyei Kormányhivatal részére az NJT-én keresztül.

(4) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(5) A Képviselő-testület nyilvános üléseiről készült jegyzőkönyvekbe a választópolgárok a 36. §-ban szabályozott módon betekinthetnek.

(6) A jegyzőkönyv eredeti példányát a KÖH az előterjesztésekkel, kiosztós anyagokkal együtt évente bekötteti.

(7) A Képviselő-testület nyilvános üléseiről és zárt ülésről kizárólag hangfelvételt a KÖH készíthet.

(8) A KÖH a Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének elkészülte után az ülésről készült hanganyagot összegyűjti, és megőrzi, valamint a Megyei Levéltár részére minden év január 31.-ig, illetve a levéltár külön intézkedése szerint megküldi.

(9) A Képviselő-testület tagjának írásbeli kérésére, a hangfelvétel alapján szó szerinti jegyzőkönyvet, jegyzőkönyvrészletet kell készíteni.

Helyben szokásos kihirdetés

36. § (1) A Képviselő-testület rendeletét a jegyző a KÖH hirdetőtábláján – 15 napra történő kifüggesztéssel – hirdeti ki. A rendelet kihirdetésének tényét a rendeletre záradékként rá kell vezetni. Ugyanez az eljárás az egyéb önkormányzati hivatalos hirdetmények közzétételénél is.

(2) Az SZMSZ szempontjából egyéb önkormányzati hivatalos hirdetmény: a Képviselő-testület és bizottságainak határozatai, tájékoztatói, nyilvános üléseinek előterjesztései, valamint ezen ülések jegyzőkönyvei, továbbá a polgármester és a KÖH tájékoztatói.

(3) A jegyző a rendeleteket, és az egyéb önkormányzati hivatalos hirdetményeket a KÖH hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel egy időben megjelenteti az önkormányzat hivatalos honlapján (www.cserdi.hu).

(4) Az egyéb önkormányzati hivatalos hirdetményeket vagy a róluk szóló tájékoztatót lehetőség szerint meg kell jelentetni

a) az önkormányzat szolgáltató lapjában (Hírlap),

b) a KÖH külső hirdetőtábláin.

(5) Az egyéb önkormányzati hivatalos hirdetmények elhelyezése céljából a KÖH 3 db külső hirdetőtáblát üzemeltet a község különböző pontjain (Faluház előtt, hirdetőtáblákon).

(6) A hirdetőtáblák üzemeltetéséről a jegyző gondoskodik.

(7) Az egyházak, valamint a civil szervezetek hirdetményeit a polgármester jóváhagyása esetén lehet elhelyezni a hivatal hirdetőtábláin.

(8) Ezeken a hirdetőtáblákon az e §-ban foglaltakon kívüli hirdetést elhelyezni TILOS!

III. Fejezet

TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ

Települési képviselők jogállása

37. § (1) A képviselők jogait és kötelezettségeit a Mötv. 32-34. §-a határozza meg.

(2) A képviselő a Képviselő-testület ülésén meghatározott személyektől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amely lehet interpelláció, vagy képviselői kérdés.

(3) A képviselő Képviselő-testületi ülésen kívül is, írásbeli tájékoztatást kérhet a jegyzőtől, amely hozzásegíti a helyes döntés kialakításához.

(4) A képviselő munkájának ellátásához szükséges ügyviteli segítséget, adminisztrációt, gépelést a KÖH biztosítja.

(5) A képviselő írásban vagy szóban köteles előre a polgármester részére bejelenteni, hogy a Képviselő-testület ülésén való részvételben akadályoztatva lesz. Ha mindezt utólag jelenti be, ezt igazolnia kell.

(6) A polgármester, az alpolgármester és a képviselők, valamint a nem képviselő bizottsági tagok esküjének szövegét a Mötv. törvény tartalmazza.

Interpelláció

38. § (1) Bármely képviselő az önkormányzat feladat –és hatáskörébe tartozó ügyben a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, az állandó bizottságok elnökeihez, a tanácsnokhoz, valamint a jegyzőhöz interpellációt intézhet.

(2) Interpellációval a Képviselő-testület csak rendes ülésen, ülésenként legfeljebb 30 perc időtartamban foglalkozik a „Bizottság beszámolói, tagcserék, kérdések, bejelentések, interpellációk” napirend keretében. A 30 perces időtartam lejárta miatt elmaradt interpelláció/k/ a következő rendes ülésen tűzhetők napirendre, amennyiben azt az interpelláló képviselő – a Képviselő-testületi ülésen tett szóbeli nyilatkozatával – napirenden kívánja tartani.

(4) Az interpelláció teljes szövegét legkésőbb az ülést megelőző 5 munkanappal előbb írásban kell benyújtani a címzetthez és a polgármesterhez. Lehetőséget kell adni az ülésen szóban történő előadásra. Az 5 munkanapos határidő elmulasztása esetén az interpelláció, nem tárgyalható. Amennyiben a benyújtó képviselő továbbra is fenntartja szándékát, úgy az interpellációt ismételten be kell nyújtani.

(5) Az interpelláció ideje legfeljebb 3 perc, az interpellációra adott válasz elfogadásáról szóló nyilatkozat időtartama legfeljebb 1 perc.

(6) Az interpellációra az ülésen szóban, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni, és azt el kell juttatni minden képviselőhöz.

(7) Amennyiben az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadta el, az interpelláció elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

(8) Ha az interpellációra adott választ a Képviselő-testület sem fogadta el, további vizsgálat és javaslattétel céljából a polgármester a kérdést az illetékes bizottság elé utalja.

(9) Az interpellációra adott írásbeli válasz, valamint az interpelláló – legkésőbb az ülést megelőző két munkanappal előbb tett – írásbeli nyilatkozata ismeretében a soron következő Képviselő-testületi ülésen az interpelláció elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz. Az írásbeli nyilatkozatot a polgármesternek kell megküldeni.

(10) Visszavontnak kell tekinteni azt az interpellációt, amelynek megtárgyalásánál az interpelláló képviselő nincs jelen és a megtárgyalás elnapolását nem kérte.

Képviselői kérdés

39. § (1) Bármely képviselő a testületi ülésen a polgármestertől, az alpolgármestertől, az állandó bizottságok elnökétől, valamint a jegyzőtől a hatáskörükbe tartozó ügyekben felvilágosítást kérhet.

(2) Erről a kérdezett az ülésen, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ köteles adni.

(3) A képviselői kérdésekre, az interpellációra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a kérdéseket két munkanappal a testületi ülés előtt a polgármesternél kell írásban benyújtani, továbbá a Képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem szavaz.

Önálló képviselői indítvány

40. § (1) Bármely képviselőnek joga van önálló képviselői indítvány előterjesztésére, az előterjesztésre vonatkozó előírások szabályainak figyelembe vételével.

(2) Az indítványnak az indoklást is tartalmaznia kell.

(3) Az indítványt a benyújtástól számított 30 napon belül, de legkésőbb a benyújtástól számított 2. képviselő-testületi ülésen napirendre kell tűzni.

IV. Fejezet

KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGA

Állandó bizottságok

41. § (1) A Képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozta létre:

Ügyrendi Bizottság (ÜB) /3 fő/;
(2) Az állandó bizottságok tagjainak nevét jelen rendelet függeléke tartalmazza, a változást a 5 munkanapon belül KÖH átvezeti.

Ideiglenes bizottság

42. § (1) A Képviselő-testület egy konkrét feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) Az ideiglenes bizottság tagjainak megválasztására ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az állandó bizottságra.

(3) Az ideiglenes bizottság megszűnik, amennyiben a létrehozásának alapjául szolgáló ok, vagy feladat megszűnik, az időpont, vagy esemény bekövetkezik.

(4) A megszűnésről a Képviselő-testület a következő ülésén a "Bizottságok beszámolói és bizottsági tagcserék, kérdések, bejelentések" című napirend keretében, egyszerű többséget igénylő határozattal dönt.

Bizottsági működés főbb szabályai

43. § (1) A bizottságok nem képviselő tagjainak eskütételét lehetőleg a megválasztó, vagy az azt követő első Képviselő-testületi ülés keretében kell megtartani. A bizottságok munkájában a nem képviselő bizottsági tagok csak eskütétel után vehetnek részt.

(2) A bizottságok szervezeti és működési rendjüket – saját SZMSZ - maguk állapítják meg.

(3) A bizottságok az üléseik időpontját a Képviselő-testület üléseihez igazodva határozzák meg.

(4) A bizottság elnöke felelős azért, hogy a bizottság üléseiről készített jegyzőkönyvek, illetve a bizottság működése során hozott határozatok szövege a Hivatal részére a bizottság ülésétől számított 5 munkanapon belül le legyen adva.

(5) Abban az esetben, ha a bizottság véleményt nyilvánít, a bizottság vélemény-nyilvánításához minden esetben egyszerű többség szükséges

(8) A bizottság a bizottsági elnök állandó helyettesítésére, az elnök munkájának segítése céljából alelnököt választ.

Bizottsági feladatok

44. § (1) A bizottság feladatai: Az ügyrendi bizottság vizsgálja a képviselők, bizottsági külső tagok összeférhetetlensége megállapítására irányuló kezdeményezést. Szükség esetén az összeférhetetlenség megállapítására előterjesztést nyújt be a képviselőtestületnek.

(2) Nyilvántartja, ellenőrzi a képviselőtestület tisztségviselőinek és képviselőinek vagyonnyilatkozatát.

(3) Véleményezik a Képviselő-testületi ülés feladatkörüket érintő napirendi pontjainak előterjesztéseit;

(4) Elősegítik a lakosság közreműködését az önkormányzati feladatok végrehajtásában;

(5) A Képviselő-testület a bizottságra minősített többséggel hatáskört ruházhat át, illetőleg azt visszavonhatja. Az átruházott hatáskörben eljáró bizottság határozata ellen jogorvoslattal a Képviselő-testülethez lehet fordulni;

V. Fejezet

A TISZTSÉGVISELŐK

Polgármester

45. § (1) A polgármester főállásban látja el feladatait.

(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester a megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt.

(3) A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, munkabérét a jogszabály keretei között határozza meg. A polgármester az államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.

(4) A polgármesternek a képviselőtestület működésével összefüggő különös feladatai:

a.) segíti a képviselők munkáját,
b.) összehívja és vezeti a testület üléseit,
c.) képviseli az önkormányzatot,
d.) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,
e.) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését.
f.) A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt.
(5) A polgármester a jogszabályban és az SZMSZ-ben már tárgyalt hatáskörén túlmenően:
a.) dönt az éves költségvetés 5 %-át meg nem haladó – éven belüli – hitelügyletekről,
b.) dönt az éven belül áthidaló hitel (munkabérelőleg) felvételéről, amely a jegyző ellenjegyzésével nyújtható be,
c.) dönt a költségvetési tartalék 20 %-áig terjedő felhasználásáról,
d.) megállapodást köt az éves költségvetés 10 %-áig terjedő vagyonügyletben,
e.) fogadja az önkormányzattal kapcsolatban álló külföldi partnerek képviselőit, és a velük való tárgyalás során előzetes megállapodásokat köt,
f.) véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,
g.) nyilatkozik a sajtónak, a hírközlő szerveknek,
h.) a dolgozókkal kapcsolatos egyes munkáltatói jogok tekintetében egyetértési jogot gyakorol,
i.) irányítja az önkormányzat külügyi tevékenységét,
j.) ellátja a honvédelmi és polgári védelmi feladatokat,
k.) az előző pontban meghatározott feladatának végrehajtásához szükséges költségek és kiadások fedezetét a helyi költségvetésben kell biztosítani.
(6) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai:
a.) indítványozhatja a bizottság összehívását,
b.) felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselőtestület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. a felfüggesztett döntésről a képviselőtestület a következő ülésén határoz.
c.) bizottsági döntéshozatal esetén dönt a bizottság elnökének kizárásáról, ha az ügy a bizottság elnökét vagy hozzátartozóját személyesen érinti.
(7) A KÖH-el összefüggő főbb polgármesteri jogosítványok:
a.) a képviselőtestület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a cserdi hivatalt,
b.) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,
c.) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja,
d.) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselőtestületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének a meghatározására,
e.) szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét,
f.) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.

Alpolgármester

46. § (1) A Képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, illetőleg munkájának segítésére, a polgármester javaslatára saját tagjai közül alpolgármestert választ.

(2) A megválasztott alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatát.

(3) A polgármester határozza meg az alpolgármester feladatait, kijelöli az őt helyettesítő személyt. Ezekről a Képviselő-testületet tájékoztatja.

Jegyző által megbízott kirendeltség-vezető

47. § (1) Ellátja a Képviselő-testület, a bizottságok, valamint a KÖH működésével kapcsolatos feladatait.

(2) A képviselő-testület vagy szerveinek jogszabálysértő döntését, működését észleli, köteles azt részükre jelezni.

(3) Felügyel a KÖH tevékenységének törvényességére, ennek körében ellenőrzi a KÖH hatósági tevékenységét, szükség esetén funkcionális, eseti és célvizsgálatot rendel el. Felelős a belső ellenőrzés megszervezéséért és működéséért.

(4) Gondoskodik az SZMSZ függelékeinek folyamatos naprakész vezetéséről.

(5) Felügyeli a KÖH iratkezelését.

VI. Fejezet

A KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL

48. § (1) A Közös Önkormányzati Hivatal működésének szabályait, eljárási rendjét, és működésének szabályait a KÖH Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza, amelyet a fenntartó önkormányzatok képviselő-testületei hagynak jóvá.

(2) A KÖH tagozódása: A Hivatal belső szervezeti egységei:

a) Hivatali székhely: Bicsérd, Alkotmány tér 3. - a jegyző közvetlen vezetésével

b) Bodai Kirendeltség: Boda, Petőfi u. 28. - a kirendeltség-vezető vezetésével

c) Bükkösdi Kirendeltség: Bükkösd, Kossuth utca 48. - az aljegyző vezetésével

(3) Az Önkormányzat működésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott belső szabályzatokat a polgármester átruházott hatáskörben hagyja jóvá.

VII. Fejezet

50. §

Társulások

(1) Az önkormányzat Mötv. 87. §-nak megfelelően az alábbi társulásokban vesz részt:
(2) A képviselő-testület tagja a
- Szentlőrinci Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás
- SZONEK ( Szentlőrinci Kistérségi Oktatási Nevelési Központ) Bükkösdi Általános Iskola és
- Óvoda tagintézményre,
- Humán egészségügyi szolgáltatás Szentlőrinc a hétvégi és hétközi összevont ügyeletre
- Szentlőrinci Kistérségi Szociális Központi Társulás
- Baranya Megyei Önkormányzati Társulás,
- Nyugat-mecseki Társadalmi Információs és Területfejlesztési Önkormányzati Társulás,
- KÖSZ,
- TÖOSZ
- Leader közösség

51. §

A költségvetés

(1) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.
(2) A költségvetés elfogadása két fordulóban történik:
a.) az első a koncepció
b.) a második főbb elemei: a képviselő-testület megtárgyalja a költségvetési rendelet tervezetét, mely több változatban is készülhet.
(3) S költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
(4) A zárszámadási rendelet tervezetének előkészítésére és előterjesztésére a (3) bekezdésben leírt szabályok az irányadóak.

52. §

Az önkormányzat vagyona

(1) Az önkormányzat vagyonával kapcsolatos szabályokat a Mötv 106. § - 110. §-ai szabályozzák. A képviselő-testület – a jogszabályi rendelkezéseken túlmenően – saját rendeletben állapítja meg a törzsvagyon:
a.) forgalomképtelen vagyontárgyait
b.) a korlátozottan forgalomképes tárgyait és azokat a feltételeket, amelyek szerint e vagyontárgyakról rendelkezni lehet.

53. §

A gazdálkodás ellenőrzése

(1) A helyi önkormányzatok gazdálkodásának szabályait a Mötv. 111-116.,§-a szabályozza.
(2) Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről a keretében jogszabályban meghatározott képesítésű ellenőr útján gondoskodik.

54. §

Záró rendelkezések

(1) E rendelet 2019. december 18. napján lép hatályba, melyről a kirendeltség-vezető helyben szokásos módon gondoskodik.
(2) Jelen SZMSZ hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 6./2014 (XII.03.) számú rendelet.
(3) Függelékek:
1.) Képviselő-testület tagjai
2.) Bizottságok
3.) Hivatal Ügyrendje
Cserdi, 2019.12.17..
Bogdán László Papp Gizella
polgármester kirendeltség-vezető
Kihirdetés napja: 2019.december 18.
Papp Gizella
Kirendeltség-vezető

1. függelék

Képviselők
Bogdán László polgármester
Bogdánné Födő Krisztina alpolgármester
Bogdán Ottó képviselő
László István képviselő
Bogdán Gyula képviselő

2. függelék

Cserdi Önkormányzat által létrehozott bizottság
Vagyonnyilatkozat-kezelő ügyrendi és szociális Bizottság:
Bogdán Ottó elnök
László István tag
Bogdán Gyula tag

3. függelék

A Hivatal Ügyrendje

I. A Hivatal / kirendeltség/szervezete

(1) A Hivatal /kirendeltség/szervezeti felépítése:
a.) A Hivatalt Boda Cserdi Dinnyeberki Önkormányzatok polgármesterei javaslata alapján a Bicsérdi KÖH jegyzője által határozatlan időre kinevezett kirendeltség-vezető irányítja.
b.) Hivatali /kirendeltség/ személyi állomány: 3,5 fő köztisztviselő
c.) Munkakör szerinti megoszlás:
- kirendeltség-vezető /jogi osztályvezető / 1 fő 8 órás
- igazgatási előadó 1 fő 8 órás
- pénzügyi/gazdálkodási előadó 1 fő 8 órás
- adóügyi előadó 1 fő 4 órás
(2) A kirendeltség-vezetőt /jogi osztályvezetőt/ 6 hónapon belüli távollét esetén a a Bicsérdi KÖH jegyzője helyettesíti, aki köteles tett intézkedéseiről a kirendeltség-vezetőt akadályoztatása megszűnését követően haladéktalanul tájékoztatni.
(3) A Hivatal köztisztviselőinek munkaköri leírását jelen szabályzat melléklete tartalmazza.

II. Hivatal munkarendje

(1) A hivatali munkaidő heti 40 óra.
(2) A hivatali munkaidő minden munkanapon 7.30 órakor kezdődik. Hétfőtől- csütörtökig 16.00 óráig, pénteken 13.30 óráig tart. A munkaidőbe a 30 perc munkaközi szünetet be kell számítani, kivéve pénteki napon.
(3) Az ügyfélfogadás rendje:
Hétfő: 7.30 – 16.00
Kedd. 7.30 - 16.00
Csütörtök: nincs ügyfélfogadás
Szerda: 7.30 – 16.00
Péntek: 7.30 – 12.30
(4) Munkaidőn kívül, illetve a heti szabad- és pihenőnapokon is el kell látni a következő szolgáltatásokat:
a.) házasságkötés,
b.) családi ünnepségen történő közreműködés,
c.) polgári temetés.
(5) Kiküldetés teljesítése csak a kirendeltség-vezető utasítása, illetőleg engedélye alapján történhet.
(6) A köztisztviselők kiküldetése során felmerülő költségek – utazási és szállásköltség, napidíj – elszámolása utólag történik. Útiszámlákat a kirendeltség-vezető esetében a Bicsérdi KÖH jegyzője, a Hivatal más dolgozói esetében a kirendeltség-vezető /jogi osztályvezető/ igazolása után lehet számfejteni.

III. A munkaértekezletek tartásának rendje

(1) A kirendeltség-vezető szükség szerint, de évente legalább 2 alkalommal hivatali munkaértekezletet tart a hivatal teljes személyi állománya részére. A munkaértekezleten értékelni kell a hivatal tevékenységét, meg kell határozni a következő időszak legfontosabb feladatait, tennivalóit.

IV. A pénzügyi számviteli rend szabályai

(1) Az önkormányzatok által elfogadott költségvetésekben meghatározott kötelezettségvállalásra az érintett önkormányzat polgármesterei, illetve az általuk esetenként meghatalmazott személy jogosultak, mely kötelezettség vállalásokat a kirendeltség-vezető /jogi osztályvezető/ jegyzi ellen. Az ellenjegyzés során vizsgálni kell, hogy a vállalt kötelezettség kiegyenlítésére van e fedezet az önkormányzat számláján, s a kötelezettség vállalás szabályszerűnek ítélhető e.
(2) A Hivatal gazdálkodási pénzeszközeinek terhére kötelezettséget csak a kiren deltség-vezető vállalhat, amit a Bicsérdi KÖH jegyzője ellenjegyez.
(3) Az egyes önkormányzatok követeléseinek érvényesítése, kötelezettség vállalásainak teljesítése és számfejtése a pénzügyi/gazdálkodási előadó feladata.
(4) Az elvégzett munka teljesítését a kötelezettséget vállaló igazolja, aki e feladatának ellátásához igénybe veheti a Hivatal érintett előadójának segítségét.
(5) Utalványozást az egyes önkormányzatok számláiról az érintett önkormányzat polgármestere, illetve annak akadályoztatása esetén az általa megbízott személy, a Hivatal számlájáról pedig csak a kirendeltség-vezető /jogi osztályvezető/ végezhet. Az utalványozás során vizsgálni kell, hogy a megrendelés, kötelezettség vállalás szabályszerű volt e, biztosított- e az utalványozásra kerülő összeg fedezete, s a kifizetés nem ütközik- e jogszabályba, illetőleg a megválasztott fizetési mód megfelel- e a célszerűségi, szabályszerűségi követelménynek.
(6) A gazdálkodást, könyvelést végző előadó feladata a házipénztári szabályzat, a bizonylati szabályzat, a leltározási szabályzat és a selejtezési szabályzat szerinti munkák elvégzése.

V. Az ügyiratkezelés speciális szabályai

(1) A Hivatal címére érkező küldeményeket a kirendeltség-vezető bontja, majd szignálása után iktatásra kerül.
(2) Felbontás nélkül a polgármesterhez kell továbbítani az érintett képviselő-testületnek, illetve a polgármesternek „sk.” megjelöléssel címzett küldeményeket. Ezeket az érintett polgármester áttanulmányozás után iktatásra visszaküldi a kirendeltség-vezetőnek.
(3) Felbontás nélkül a címzettnek kell továbbítani a névre szóló és „sk.” megjelöléssel ellátott küldeményeket. Az érintett ügyintéző távollétében a névre szóló, de egyértelműen hivatali küldeményt a kirendeltség-vezető bonthatja fel.
(4) A felbontott hivatali küldeményeket a kirendeltség-vezetőnek, akadályoztatása esetén az általa megbízott személynek kell átadni, aki érkezteti, és az érintet ügyintézőre szignálja a küldeményt.
(5) A hivatalos küldeményeket a kirendeltség-vezető irányításával az ügykezelő iktatja, akit távolléte esetén a kirendeltség-vezető által kijelölt köztisztviselő helyettesít.
(6) Az iktatást végző köztisztviselő az iktatott, tárgymutatózott ügyiratot az érintett ügyintézőnek adja át, melyet az ügyirat előadói munkakönyvbe történő bevezetésével egyidejűleg tesz meg.
(7) Amennyiben az ügyfél személyesen nyújtja be vagy jegyzőkönyvbe mondja kérelmét, illetve a Hivatalhoz tartozó más községből az ott tartózkodó hozza be az ügyiratot, úgy azt a jogi osztályvezetőnek kell átadni.

VI. A kiadmányozás rendje

Az egyedi ügyekben hozott határozatokat, a felettes hatóságokhoz és más társhatóságokhoz küldött ügyiratokat és jelentéseket – azok ügyintéző általi elkészítését követően – a kirendeltség-vezető kiadmányozza.

VII. Illetménypótlékok rendszere

Képzettségi pótlékra jogosító munkakörök és képzettségek:
- pénzügyi és adóügyi előadói munkakörben a felsőfokú mérlegképes könyvelői végzettség,
- munkaügyi feladatokat ellátó munkakörben a középfokú munkaügyi szakképesítő vizsga,

VIII. Adóhatósági feladatokat ellátó köztisztviselők anyagi érdekeltségének ösztönzése

(1) A képviselő-testület az adóhatósági feladatokat végző, illetőleg az e feladatok ellátásában közreműködő köztisztviselők anyagi ösztönzése céljából érdekeltségi alapot hoz létre.
(2) E rendelet alkalmazásában adóhatósági feladatokat ellátók:
a.) kirendeltség-vezető,
b.) adóügyi előadó.
(3) Az adóhatósági feladatokban közreműködők az ügykezelő és a tényleges feladatokban résztvevő hivatali dolgozók.
(4) A (2) bekezdés tekintetében a megállapítást és a kiutalást a kirendeltség-vezető, a kirendeltség-vezető tekintetében az érintett község polgármestere végzi, illetve rendeli el.
(5) Az érdekeltségi alap forrása az adóhatóság által előírt valamennyi helyi adóból az adó alanyai terhére a tárgyévre jogerősen megállapított számított adóhiányból, felemelt adóból, mulasztási bírságból, közadók módjára történő behajtásból származó bevétel 10%-a, melyet a Hivatal éves költségvetésében külön szerepeltetni kell.
(6) Az (5.) bekezdésben meghatározott forrás akkor képezheti az érdekeltségi alapját, ha a forrásul szolgáló, határozattal előírt adót – az ehhez kapcsolódó bírsággal, felemelt adóval együtt – teljes összegben befizették.
(7) A (2.) bekezdésben meghatározott adóhatósági feladatokat ellátó dolgozókat jutalék címén az adóellenőrzéssel és felderítés alapján beszedett, nyilvántartásban szereplő többletbevétel 10%-a illeti meg.

IX. Záró rendelkezés

A Hivatal ügyrendje a Közös Hivatalhoz tartozó önkormányzatok Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletét képezi, és a képviselő-testületek jóváhagyása után lép hatályba, 2019.december 18 napjától.
Boda, 2019. december 17.
Papp Gizella
Kirendeltség-vezető
Záradék:
A képviselő-testület jelen ügyrend VIII. pont 1-7. pontjában foglaltak kivételével az ügyrendet jóváhagyta a 7./2019. (XII.17.) számú rendeletével.
Boda, 2019. december 17
Papp Gizella
Kirendeltség-vezető
1

A Mötv 46 (2)A képviselő-testület a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén; b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor; c) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

2

Mötv 50. § Minősített többség szükséges a 42. § 1., 2., 5., 6., 7. pontjában foglalt, továbbá a törvényben és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott ügyek eldöntéséhez, az önkormányzati képviselő kizárásához, az összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapításához, a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez, valamint a 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez. Mötv. 46. § (2) bek. c) a Képviselő-testület zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

3

42. § A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át: 1. a rendeletalkotás; 2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás; 3. a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása; 4. a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, államháztartáson kívüli forrás átvétele, átadása; 5. önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás; 6. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás; 7. intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése; 8. közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása; 9. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál; 10. a bíróságok ülnökeinek megválasztása; 11. állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti; 12. a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés; 13. az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén; 14. a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása; 15. területszervezési kezdeményezés; és amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.