Dinnyeberki Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2019. (III. 2.) önkormányzati rendelete
Dinnyeberki Község településképének védelméről
Hatályos: 2024. 02. 27Dinnyeberki Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2019. (III. 2.) önkormányzati rendelete
Dinnyeberki Község településképének védelméről
Dinnyeberki Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében az állami főépítészi hatáskörében eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védeleméért felelősminiszter, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 29/A. § (1)-(2) bekezdésében előírt partnerségi egyeztetésben a településfejlesztési és településrendezési dokumentumok, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézmények partnerségi egyeztetésének szabályairól szóló 3/2017. (IV.20. Önkormányzati rendeletében meghatározott partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
– Általános rendelkezések
1. § A rendelet célja Dinnyeberki Község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása:
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. Óriásreklám: elemeiben vagy összességében az A0 (841x1189 mm) méretet meghaladóméretű legfeljebb 11 m2 méretű reklám. reklám.
2. Fényreklám: reklám megjelenítésére alkalmas led panel, elektromos led állvány, videófal, monitor.
3. Cégtábla: A cég nevét és székhelyét feltüntető tábla.
4. Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.
5. Hirdető-berendezés: minden olyan hordozó eszköz, fixen rögzített vagy mozgó, képi, illetve hang effektusok megjelenítésére, valamint információk tárolására is alkalmas berendezés, amely kialakításától, anyagától, méretétől, továbbá elhelyezése módjától függetlenül - hirdetmény megjelenítésére szolgál, és közterületről érzékelni lehet.
6. Védett érték: helyi egyedi védelem alatt álló építmény, építményrész, épület, egyéb elem
7. Tömör kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben korlátozott.
8. Értékvizsgálat: a Kormányrendeletben meghatározottak szerinti dokumentum.
9. Illeszkedés elvének biztosítása: a település építészeti karakterét megőrző, a környező meglévő építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében környezetéhez alkalmazkodó tervezői metódus.
10. Illeszkedőnek tekinthető az épület, amennyiben az alábbi kritériumoknak együttesen eleget tesz:
a) környezetéhez igazodik;
b) a település építészeti karakterét megőrzi;
c) a meglévő formakultúrát megtartja;
d) léptékhelyes épülettömeget eredményez; továbbá
e) a környezetét figyelembe vevő építési anyagot és színezést alkalmaz.
- A helyi védelem
3. § (1) Az épített környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti értékeket helyi védelem alá helyezi.
(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.
4. A helyi védelem fajtái
4. § (1) A helyi védelem helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.
(2) A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely
a) építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,
b) táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,
c) szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra, valamint
d) az a)-c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére terjedhet ki.
(3) A területi védelem a településszerkezet, a telekstruktúra, az utcavonal-vezetés, az utcakép vagy utcakép részlet, továbbá a település- és tájkarakter elemek megőrzésére, értékóvó fenntartására és fejlesztésére irányul.
(4) Az önkormányzat a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével helyi területi védelem alá helyezte a 2. mellékletben meghatározott természeti értékeket.
(5) Az önkormányzat a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével helyi egyedi művi értékvédelem alá helyezte a 3. mellékletben meghatározott ingatlanokat, értékeket, objektumokat.
(6) Az önkormányzat helyi egyedi védelem alá helyezett természeti értékek, építmények, épületek, objektumok értékvédelmi kataszterét az e rendelet 2. melléklete tartalmazza.
5. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai
5. § (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor.
(2) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot és
c) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
d) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(3) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével
b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(4) A védelem megszűnik, ha
a) a helyi védett érték helyrehozhatatlanul megsemmisül,
b) a helyi védett érték magasabb jogszabályi védettséget kap, vagy
c) ha a Képviselő-testület a helyi védelmet megszünteti.
(5) A helyi védetté nyilvánításról, annak módosításáról, vagy megszüntetéséről értesíteni kell:
a) az érintett ingatlan tulajdonosát(ait) postai úton,
b) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,
c) az illetékes építésügyi hatóságot,
e) a kezdeményezőket.
6. § (1) A helyi védelem alá helyezést elrendelő önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított tizenöt napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését.
7. § (1)1 A helyi egyedi védelem alá helyezett építmény, közterülettel határos építményrészlet, alkotás, utcabútor csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg, amelynek a védelem tárgyának megnevezése mellett a következő szöveget kell tartalmaznia: „Dinnyeberki Község Önkormányzat helyi védelem alá helyezte– évszám".
(2) A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
(3) Helyi védelem alatt álló növényt, növény-együttest az e célra rendszeresített „Dinnyeberki Község Önkormányzata által helyi védelem alá vont növény/növényegyüttes - évszám” feliratú táblával jelölhető meg, annak közvetlen környezetében. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
(4) A helyi védettség tényét közlő táblán kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a védett értéken vagy annak környezetében. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
6. A védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek
8. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.
(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
7. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása
9. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a jegyző gondoskodik.
8. A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer
10. § (1) A helyi védelem alá helyezett építmények eredeti külső megjelenését:
a) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész és befoglaló méreteit,
b) eredeti anyaghatását egészében és részleteiben,
c) ha ismert eredeti színhatását, ha nem ismert a feltételezhetően hasonló színhatását,
d) az eredeti épület tartozékait és felszerelését
az értékvizsgálattól függően az e rendeletben foglaltak figyelembevételével kell megőrizni és helyreállítani.
(2) Ha a helyi védelem alá helyezett építmény egyes részét, részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére vagy lehatárolható – az átalakított részt is magában foglaló – részegységére kiterjedő felújítás során azt
a) az eredeti állapotnak megfelelően, vagy
b) ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a homlokzatot a megfelelően megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok, eredeti és analóg formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.
(3) Helyi védelem alá helyezett épülethomlokzatok esetében a csatlakozó tetőfelületet – a vízelvezető rendszert beleértve – legalább a fedési anyag fajtájára kiterjedően kell megőrizni és fenntartani.
11. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karban tartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.
a) A támogatás mértékét az önkormányzat Képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.
b) A támogatás ingatlanra eső mértékét – az önkormányzati költségvetés keretei között – az önkormányzat Képviselő-testülete állapítja meg.
c) Az építési munkák végzésének idejére fizetendő közterület-használat díjat az Önkormányzat elengedi.
d) Az önkormányzat a védett érték jókarbantartását évenkénti településképi díjazás keretében díjazhatja, kitüntetheti: pl. önkormányzati dicséretet megszövegező táblával, tárgyi vagy pénzbeni díjazással.
e) A tulajdonos szociális helyzetére hivatkozva a védett épület állagának megóvásához, megtartásához anyag- és eszköz biztosítást kérhet az önkormányzattól.
(2) Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati támogatás csak az esetben nyújtható, ha:
a) a védett értéket a tulajdonos megfelelő módon fenntartja (karbantartja), azt neki felróható módon nem károsítja,
b) a karbantartással és az építéssel összefüggő előírásokat és szabályokat maradéktalanul betartja.
c) a tényleges munka szabályszerűen kerül elvégzésre.
– A helyi védelem településképi követelményei
12. § (1) Az e rendelet 2.melléklete mutatja be a település “Helyi védelem alatt álló területek”-et.
(2) A helyi védelem alatt álló területen a védett természeti értékeket meg kell őrizni.
(3) A Kámvölgy-dűlő és a Berki rétszél-dűlői között meghúzódó, patakot kísérő jegenyefasor a külterület meghatározó tájképi eleme, melynek védelme esztétikai szempontból is fontos. A fasor hiányzó egyedeit pótolni kell, a fasor ritmusa megtartandó.
10. A helyi védett értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
13. § (1) Az e rendelet 3. melléklete szerinti helyi védelem alatt álló épületek, építmények, objektumok, létesítmények esetében bármilyen külső változtatást érintő építési tevékenység, bővítés, átépítés pl. homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró csere, tető felújítás, tetőtér beépítés csak e rendelet szerinti településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció lefolytatását követően kerülhet sor.
(2) A helyi védelem alatt álló épületek, építmények, objektumok védelmére vonatkozó szabályok:
a) a „H1” jelű helyi egyedi védelem az építmény egészére, teljes külső megjelenésére terjed ki,
b) a „H2” jelű helyi egyedi védelem az építmény valamely részértékére terjed ki.
(3) A H-1 jelű épületeket, építményeket, objektumokat hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását megőrizve a homlokzati tagozatokat.
a) A védelem nem akadályozza az épület:
14. § Helyi védett épület bontására csak a védettség a 5. § (4) bek. szerinti megszüntetését követően kerülhet sor.
- A településképi szempontból meghatározó terület építészeti követelményei
15. § (1) Az önkormányzat a településkép szempontjából meghatározó területekként jelöli ki az e rendelet 1.melléklete szerint: Dinnyeberki Község teljes közigazgatási területét:
16. § Az e rendelet 1.melléklete szerint a településképet meghatározó belterületen az építmények az alábbiak szerint alakítandók ki:
17. § (1) Az e rendelet 1.mellékletében meghatározott, a település belterületén a településképet meghatározó területeken a településkép védelme érdekében új épület a meglévő beépítéshez és építészeti kialakításhoz illeszkedő módon alakítható ki.
(2) A lakóépületek magastetős kialakítással, a kialakult utcaképhez igazodó tető hajlásszöggel, tetőidommal és tetőgerinc iránnyal alakíthatók ki, ennek hiányában a tetőhajlásszög 32-45 fok lehet.
(3) A tetőhéjalás anyaga és színezése a kialakult utcaképhez igazodó, ennek hiányában hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag lehet.
(4) Az épülethomlokzatokon hagyományos színezés alkalmazható.
(5) Az épületek külső megjelenésében a feltűnő, tájidegen építési elemek, a mesterkélt, feltűnő színek (pl. kék, lila, rózsaszín) nem alkalmazhatók.
(6) A tetőhéjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle tetőhéjalás alkalmazható.
(7) Homlokzatfelújítás a közterületről látható épülethomlokzat egészére kiterjedően végezhető.
(8) Lakóépületként látszó felületű gerendaházként, rönkházként nem építhető. Lakóépület esetén faburkolatú felület, látszó faszerkezet az épületek homlokzatának legfeljebb 50%-án alkalmazható.
(9) Az épületek homlokzatainak, nyílászáróinak és az ingatlanok kerítéseinek színezésére rikító színek (pl.: lila, neon színek stb.) településkép-védelmi szempontból nem használhatók.
(10) Az utcafronti kerítés az alábbiak szerint alakítható ki:
a) Lakóterületen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával áttört vagy épített jellegű kerítés építhető, a meglévő kovácsoltvas, illetve falazott kerítések megtartása, felújítása mellett.
b) A telek határain épített kerítés lábazat feletti teljes felülete saroktelkek esetén, a telek sarokpontjától 2-2 m-es távolságig áttört kialakítással alakítható ki.
c) Az utcafronti kerítés épített oszlopainak tetején, kapu épített tetőszerkezetének tetején, illetve bármilyen épített kerítésépítményen, amennyiben arra térbeli díszítés kerül, díszítésként hagyományos geometriai forma (pl. gömb, kocka, gúla stb.), illetve történelmi, vallási tárgyú emlék alkalmazható, állatfigurák (pl. oroszlán, sárkány stb.) nem használhatók.
(11) A közterületen elhelyezhető építményekkel, létesítményekkel szembeni elvárások:
a) A közterületi árusítópavilon az adott háttérben megjelenő utcaképbe illő színhasználattal, tetőhajlásszöggel létesíthető.
b) A közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek (buszmegállók) a település teljes területén egységes kialakítással, hagyományos építőanyagok (fa, vakolt felületek, terméskő, tégla) felhasználásával létesíthetők.
c) A közterületen a parkolás, megállás megakadályozására szolgáló, a településképet negatívan befolyásoló, kő-, illetve szikladarab, növénnyel beültetett vagy betonnal kiöntött autógumi, egyéb természetes vagy mesterséges anyagú, terepből kiálló tárgy, oszlop nem helyezhető el.
(12) A közlekedési célú közterületek kialakításának szabályai:
a) A közterületi kocsibehajtók számára kiépítésre kerülő vízátereszek min. 40 cm belső átmérővel alakíthatók ki.
b) A közterületi útburkolat településképet rontó látványának elkerülése érdekében a közterületen történő burkolat bontás során keletkező újabb hibák lehetőségének elkerülése érdekében, amennyiben burkolatbontásra kerül sor, a burkolat helyreállítása minden esetben a burkolatszéltől számított legalább 1,5 m távolságig történhet, kivéve a kiselemes, illetve járdaburkolat esetén.
c) Gyalogos, kerékpáros és gépkocsi közlekedési nyomvonalak mellett, valamint a településképileg értékes látványok irányában, legalább 2,20 m törzsmagasságú, lehetőleg 2-szer iskolázott sorfa minőségű faiskolai anyag telepíthető.
d) A telekre előírt zöldfelület legalább 1/3-a egybefüggően alakítható ki.
(13) A zöldfelület kialakításának szabályai:
a) A közutak építési területén és a mezőgazdasági célú külterületi feltáró utak menti fasorok telepítésével, fás zöldsávok létesítésével alakíthatók ki, a fasorok helyének a közművek és az útburkolatok tervezésekor történő figyelembevétele mellett.
b) Fásítás, fasor kialakítása, a pótlásra előírt faj kiválasztása során helyben honos, jellemzően az e rendelet 6. melléklet szereplő „Fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzéke” szerinti fajok telepítésével történhet, az e rendelet 6. melléklet „Telepítésre nem javasolt, idegenhonos inváziós fajok jegyzék”-ben szereplő növényfajok kizárásával.
(14) Egyéb műszaki berendezésekkel szembeni elvárások:
a) A tervezett lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt gépészeti kapcsolószekrények és a dobozok helyét és a színét, az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva lehet kiválasztani. A berendezések a közmű üzemeltetők előírásainak figyelembe vételével az épületek alárendelt homlokzatára szerelhetők, illetve építhetők a kerítésbe.
b) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény (a tetősíkból kiállók kivételével) nem alakítható ki.
c) Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető, kivéve műszaki szükségszerűség, amely esetén az épület homlokzatán takartan - az épülettel szerves egységet képező módon - helyezhető el.
d) Elektronikus hírközlési építmények és berendezései (antennák, antennatartó szerkezetek, parabolaantennák stb.), közüzemi szolgáltatások mérő órái, nyomásszabályozó, klímaberendezés kültéri egysége, valamint egyéb gépészeti berendezés az épületek közterület felé néző homlokzatán nem helyezhető el.
e) Klímaberendezés kültéri egysége, valamint parabola-antenna lakóterületen lévő utcai homlokzaton, tetőfelületen, valamint szomszédos, beépíthető ingatlanra néző tetőfelületen nem helyezhető el kivéve, amennyiben elhelyezésük másmódon műszakilag nem oldható meg.
f) Előkert nélküli telken elhelyezésre kerülő utcafronti épületek közterület felé néző homlokzatán a közterületre kivezető ereszcsatorna nem helyezhető el, kivéve a homlokzati falba beépítve, illetve takartan vagy a terepszint alatt az utcai vízelvezető hálózatba elvezetve helyezhető el.
18. § (1) Az e rendelet 1.mellékletében meghatározott, a település külterületén a településképet meghatározó területeken a településkép védelme érdekében új épület a meglévő beépítéshez és építészeti kialakításhoz illeszkedő módon alakítható ki.
(2) A külterületen az épületek tájba illően, természetes anyagból, szabadon állóan helyezhetők el.
(3) A külterületen az épületek külső megjelenésében feltűnő, tájidegen építési elemek, a mesterkélt, feltűnő színek (pl. kék, lila, rózsaszín) nem alkalmazhatók.
(4) Homlokzatokon (falburkolat, tető) a hagyományos építőanyagokra (cserép, fa, egyéb természetes anyagok) és vakolatokra jellemzőszínárnyalatok alkalmazhatók.
(5) Az épületek tömege, fedése, szín- és formavilága a táj építési hagyományaira jellemző módon alakítható ki.
(6) Tájképvédelmi- és az ökológiai hálózat területein:
a) A tájhasználat a kialakult tájhasználat, telekstruktúra, a hagyományos beépítési módok megőrzése mellett történhet.
b) Az épületek tömege, fedése, szín- és formavilága a táj építési hagyományaira jellemző módon alakítható ki.
c) Az épületek külső megjelenésében kerülendők a feltűnő, tájidegen építési elemek, a mesterkélt, feltűnő színek (pl. kék, lila, rózsaszín).
d) Homlokzatokon (falburkolat, tető) olyan színárnyalatok alkalmazandók, melyek a hagyományos építőanyagokra (cserép, fa, egyéb természetes anyagok) és vakolatokra jellemzők.
e) Az építmények a terület hagyományos anyaghasználatát, tömegarányait, formáit és beépítési módját örökítsék át, az épületek téglalap alaprajzúak legyenek, és
f) szélességi méretük ne haladja meg a 7 métert, hosszúságuk a 20 métert,
g) falaik vakolt felületkezelést, vagy faburkolatot kapjanak,
h) 38-45 fok hajlású agyagcserép-, vagy nádfedéssel készüljenek,
i) műanyag és fém homlokzati anyagok ne jelenjenek meg rajtuk,
(7) Külterületen a fás növényzet ültetése esetén - környezetvédelmi-, tájképvédelmi és látványvédelmi érdekek miatt - a tájban honos, jellemzően az e rendelet 5.melléklete szerinti honos fa- és cserjefajok alkalmazhatók, a 6. melléklet „Telepítésre nem javasolt, idegenhonos inváziós fajok jegyzék”-ben szereplő növényfajok kizárásával.
- Sajátos építmények elhelyezése és anyaghasználata
19. § (1) A településképi szempontból meghatározó területen a felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények a településképi és tájképvédelmi szempontok figyelembevétele mellett helyezhetők el.
(2) Újonnan kialakításra kerülő lakóterületen villamos energia és távközlési hálózat csak földkábellel létesíthető.
(3) Természetvédelmi oltalom alatt álló területen légvezeték – kivéve amennyiben műszakilag máshogy nem oldható meg fa villanyoszlop alkalmazásával - valamint aszfaltburkolatú út nem helyezhető el.
(4) Nagyfeszültségű elektromos vezeték beépítésre szánt területen, országos jelentőségű természetvédelmi területen légvezetékként nem helyezhető el, nem fejleszthető, nem korszerűsíthető.
(5) Belterületen, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a villamos-energia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek, új villamos-energia elosztási, közvilágítási vezetékeket és az elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell feszíteni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
(6) A lámpákkal káprázást, vakítást, ártó fényhatást okozni nem szabad, ingatlan használatát korlátozni tilos.
(7) Jelentősebb energiaigény növekedés esetén a tervezett transzformátorok helyét a beépítéssel összehangoltan a környezetbe illesztve kell kijelölni.
(8) A jelen rendelet 1.mellékletében lehatárolt belterületen és annak 50 m-es környezetében távközlési, illetve hírközlési magasépítmény (adótorony) nem helyezhető el.
(9) Oszloptranszformátor nem helyezhető el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető helyi védelem alatt álló, műemléki védelem alatt álló területeken, a Natura 2000 területeken, az ökológiai hálózat magterületén és ökológiai folyosó területén, egyedi tájérték, valamint a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területeken
(10) Nagy- és középfeszültségű elektromos vezeték légvezetékként nem helyezhető el, nem fejleszthető, nem korszerűsíthető beépítésre szánt területen és országos vagy helyi természetvédelem alatt álló területen.
(11) Szélerőmű nem helyezhetők el nem, fejleszthető, és nem korszerűsíthető, helyi védelem alatt álló, műemléki védelem alatt álló, valamint régészeti és régészeti érdekű területeken, valamint ezek 50 m-es környezetében, és természetvédelem alatt álló területen.
15. Vezeték nélküli elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok
20. § (1) A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére nem alkalmas területek:
a) Belterület, a (2) bekezdésben foglalt területek kivételével
b) külterületen lakóépülettől 100 méteres távolságon belüli területek,
c) természetvédelem alatt álló terület (jelen rendelet 2.melléklete szerint),
d) tájképvédelmi terület (jelen rendelet 5.melléklete szerint),,
e) ökológiai hálózat területe (jelen rendelet 5.melléklete szerint),.
(2) A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére alkalmas területek:
a) a meglévő antennatartó-szerkezet igénybevétele, bővítése, fejlesztése,
b) amennyiben belterületen szükséges az elhelyezés, az elsősorban a meglévő toronyépületekben (pl. templomtoronyban, víztornyon)
c) természetvédelem, ökológiai hálózat és tájképvédelem alatt nem álló mezőgazdasági területek (jelen rendelet 2. és 5.melléklete szerint)
- Reklámhordozókra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
21. § (1) A település területén csak a környezet arculatához illeszkedő, esztétikus hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer egységes koncepció alapján helyezhető el, az e rendelet szerinti Településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően.
(2)2 Az épületre, építményre szerelt reklám-, cég-, címtábla vagy fényreklám, hirdetési vagy reklámcélú építmény, kirakatszekrény tartó-, illetve hordozó felületeit úgy kell kialakítani, hogy alkalmazott anyagai és színezése illeszkedjen az adott épület, építmény építészeti karakteréhez.
(3) Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett reklámhordozót, reklámtartóberendezést, hirdető-berendezést, tájékoztató (információs) rendszert, cég-, címtáblát, cégért a tulajdonosnak 30 napon belül el kell távolítania. Felújítást követően az új településképi előírások szerint helyezhetők el.
22. § Helyi népszavazás, rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző legfeljebb 3 naptári hét időszakban az eseményre vonatkozó tájékoztató molinó, transzparens, hirdetmény a közterületen, illetve magánterületen elhelyezhetők.
17. Cég- és címtáblára vonatkozó településképi követelmények
23. § (1) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.
(2) Az épületeken elhelyezhető cégérek szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
18. Reklámra, reklámhordozóra vonatkozó településképi követelmények
24. § (1) A0-ás (841x1189 mm), illetve ezt meghaladó ívméretű óriásreklám a település közigazgatási területén nem helyezhető el.
(2) A település közigazgatási területén reklámhordozó és reklám – a településképvédelméről szóló törvényben meghatározott kivétellel - az alábbi fokozott védelem alatt álló területeken közterületen és magánterületen sem helyezhető el:
a) műemlék területek és a műemléki jelentőségű terület, a műemléki környezet területe;
b) régészeti érdekű területen és a régészeti lelőhely területen;
c) helyi jelentőségű védett érték területén;
d) védett természetvédelmi területen, országos ökológiai hálózat területén;
e) tájképvédelmi területén;
f) helyi jelentőségű természetvédelmi területen és védett természeti érték területén.
(3) A reklámok közzététele, valamint a reklámhordozók, a reklámhordozót tartó berendezések területi elhelyezése a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017.(IV.28.) kormányrendeletben foglaltak, valamint jelen rendeletben előírtak betartása mellett történhet.
19. Információs vagy más célú berendezések elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények
25. § (1)3 Önkormányzat által kifüggesztett hirdetéseket, információkat tartalmazó hirdető vitrin közterületen elhelyezhető.
(2)4 Közvilágítási oszlopokon nem világító kialakítású információs berendezés elhelyezhető.
(3) Az épületeken, közterületeken és közterületről látható magánterületeken elhelyezhető hirdetések, cégérek elhelyezésével szembeni elvárások:
a) Mérete a közterületről látható magánterületen az 1,0 m2-es nagyságot nem haladhatja meg.
b) Hirdetési- és más célú berendezést – a saját célú cégér, cégtábla, cégfelirat kivételével – elhelyezni nem lehet.
c) Cégéreket, cégtáblákat és cégfeliratokat úgy kell az épületek homlokzatain elhelyezni, hogy azok illeszkedjenek a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.
d) Táblaszerűen kialakított cégér felülete nem haladhatja meg az 1,0 m2-t. Műemléki környezetben, műemléképületen, helyi értékvédelmi területen tábla szerűen kialakított cégér legnagyobb magassági vagy szélességi mérete nem haladhatja meg a 0,5 m-t és összfelülete nem lehet 1,0 m2-nél nagyobb.
e) Az épületeken elhelyezhető cégérek, cégtáblák és cégfeliratok szerkezeteinek felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
f)5 Kizárólag az üzlet nyitvatartási ideje alatt üzlethelyiségenként kétoldalas vagy fordított „V” alakú mobiltábla helyezhető el a közterületen, mely az üzlet kirakatától maximum 1,5 méterre állhat, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.
g) Plakát, falragasz az épületek közterületi homlokzatain nem helyezhető el.
h) Épülethomlokzaton, kerítésen 1,0 m2-t meg nem haladó cég-, címtábla, ill. kulturális rendezvényt (művelődési ház, mozi stb.) hirdető plakát, és arra engedélyezett reklámhordozó felület, gépjármű- és gyalogos forgalmat nem zavaró elhelyezéssel és mérettel helyezhető el.
- A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
26. § (1) A településkép védelme érdekében építtető kérelmére az önkormányzati főépítész –amennyiben főépítész nincs alkalmazásban, akkor a polgármester - szakmai tájékoztatást ad az érintett telek beépítési lehetőségeiről és a településképi követelményekről.
(2) A (3) bekezdés szerinti kötelező szakmai konzultáció esetén építtetőnek vagy meghatalmazottjának a tervezett épület, épületbővítés vázlatterveit be kell mutatnia.
(3) Az építtetőnek vagy meghatalmazottjának az építés megkezdése előtt szakmai konzultációt kell kérni, ha:
a) Ha a tervezett építési tevékenység a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló Kormányrendelet hatálya alá tartozó, ún. „egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység” alapján történő új lakóépület építése, illetve meglévő épület bővítése történik.
b) Országos vagy helyi védelem alatt álló épület homlokzati felületképzését és tetőhéjazatát érintő bármely felújítási, homlokzatszínezési, helyreállítási, bővítési, korszerűsítési, bontási vagy az épület jellegét és megjelenését bármilyen módon érintő egyéb munkálatok végzéséhez;
c) az épület homlokzatán bármilyen hirdető- /reklámberendezés, képzőművészeti alkotás, cég- és címtábla elhelyezéséhez.
d) A telken belül olyan támfal megbontására, elbontására kerülne sor, ami a szomszéd telekre, az azon elhelyezkedő épületekre is hatással lehet.
e) Lakóépület magastetőtől (32-45 fok) eltérő tetőkialakítása esetén.
f) Fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban,
g) közterületen vízáteresz építése, átépítése
h) új elektronikus hírközlési építmény elhelyezése esetén:
ha) műtárgynak minősülő antenna szerkezetnél, ha annak bármelyirányú mérete a bruttó 6 m-t meghaladja,
hb) antennatartó szerkezet méretétől függetlenül a szerkezetre antenna felszerelésénél, ha az antenna bármelyirányú mérete a 4,0 m-t meghaladja.
(4) A tulajdonos felhívásra szakmai konzultációt köteles lefolytatni abban az esetben, ha:
a) a település területén, a tulajdonos telkén súlyosan településképet romboló tevékenység történt,
b) az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett hirdető-berendezést, egyéb reklámhordozót, tájékoztató (információs) rendszert, cég-, címtáblát, cégért annak tulajdonosa, illetve amennyiben a tulajdonos nem állapítható meg, akkor az érintett ingatlan tulajdonos a felszólítást követő 30 napon belül nem távolította el.
(5) E rendeletben meghatározottak szerintiektől - illeszkedési szempontok eldöntésével kapcsolatban főépítészi konzultáció kérhető.
21. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció véleményezésének szempontjai
27. § (1) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a konzultációra benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,
(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
(3) Építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell különösen, hogy:
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez,
b) teljesíti-e a helyi védettségű területek, épületek, építmények esetében az értékvédelemmel kapcsolatos előírásokat és elvárásokat,
c) a külső megjelenés megfelel-e az e rendelet előírásainak
d) a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
e) összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
f) a tető hajlásszögének kialakítása és a tetőfelépítmények megfelelően illeszkednek-e a környezet adottságaihoz, illetve megfelel-e a településképi rendeletben előírtaknak,
g) a homlokzat színezése utcaképi szempontból megfelelő-e,
h) a gépészeti berendezések és azok tartozékainak településképi megjelenése megfelelő-e,
i) meglévő építmény bővítése esetén a homlokzatot is érintő felújítás, átalakítás, emeletráépítés illeszkedik-e az adott épület struktúrájához, valamint a meglévő utcaképbe
j) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, burkolatát, műtárgyait, valamint növényzetét.
(4) Fentiekben rögzített megfelelőségről emlékeztető készül, fenti tartalom alapján, a konzultációt követő 15 napon belül.
A településképi véleményezési eljárás
28. § Településképi véleményezési eljárást (a továbbiakban: véleményezési eljárás) kell lefolytatni az alábbi esetekben:
a) új építmény építési engedélyezési eljárásakor,
b) meglévő építmény bővítésére, valamint a településképet érintő átalakítására irányuló építési, fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően, amelynél a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre, és amennyiben összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az építtető.
29. § A polgármester a véleményét a 28. § felsorolt esetekben az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapozza.
23. A településképi véleményezés szempontjai
30. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.
(2) A településképi véleményezési eljárás a Kormányrendeletben foglaltak szerint kerül lefolytatásra.
24. A településképi véleményezési eljárás szabályai
31. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatási iránti kérelmet az e rendelet 9. mellékletében foglalt mintának megfelelően, illetve az önkormányzati honlapról letölthető nyomtatványon kell benyújtani.
(2) A kérelemhez -a kérelem benyújtásáig- a véleményezendő építészeti-műszaki tervdokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre kell feltölteni, melyhez a kérelmező a Polgármesternek hozzáférést biztosít.
A településképi bejelentési eljárás
32. § A Településképi bejelentési eljárást a polgármester folytatja le, az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapozva, amennyiben a településen van főépítész alkalmazásban.
33. § Településképi bejelentési eljárást a meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén kell lefolytatni, amennyiben a meglévő lakórendeltetés megváltoztatása történik, illetve lakórendeltetésre történő változás kerül kialakításra.
34. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017.(IV.28.) kormányrendeletben szereplő általános településképi követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél.
26. A településképi bejelentési eljárás véleményezésének szempontjai
35. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.
(2) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma:
a) megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,
b) kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e,
c) a b) pont szerinti előírások eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.
(3) Az építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez,
b) a külső megjelenés megfelel-e az e rendelet előírásainak
c) összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
d) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, burkolatát, műtárgyait, valamint növényzetét.
(4) A polgármester a tervezett építési tevékenységet a bejelentést követő 15 napon belül hatósági határozatban, a Kormányrendeletben megfogalmazott követelmények teljesülésétől függően a Kormányrendeletben foglaltak szerint tudomásul veszi vagy megtiltja.
27. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai
36. § A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott papíralapú vagy elektronikusan megküldött bejelentésre indul. A bejelentéshez szükséges bejelentőlapot az e rendelet 10. melléklete tartalmazza, illetve az önkormányzati honlapról letölthető. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt kell mellékelni, illetve elektronikus bejelentés esetén elektronikus dokumentációt kell csatolni.
A településképi kötelezés
37. § (1) Az alábbi jogszabálysértések esetén a Polgármester hivatalból, vagy kérelemre végzésben hívja fel az ingatlan tulajdonosának figyelmét:
a) A jelen rendeletben foglalt településképi követelmények megsértése esetén, a reklámokkal kapcsolatos jogsértések kivételével,
b) A település területén, a tulajdonos telkén súlyosan településképet romboló tevékenység történt.
c) Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer, cég-, címtábla, cégér nem került eltávolításra.
d) A jelen rendeletben előírt településképi bejelentés elmulasztása, a bejelentési eljárás során megtiltott tevékenység folytatása, vagy a bejelentésben foglaltaktól eltérő végrehajtás esetén.
(2) Az (1) bekezdés szerinti végzésben a jogszabálysértés megszüntetésére, a jogszabálysértés mértékéhez igazodó - 30 nap, illetve 1 év időtartam közötti - határidőt kell megállapítani.
(3) A Polgármester kötelezési eljárást folytat le az (1) bekezdés szerinti végzésben meghatározott határidő eredménytelen elteltét követően.
(4) A településképi kötelezésről a Polgármester önkormányzati hatósági döntést hoz határozat formájában.
29. A településkép-védelmi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke
38. § (1) A Polgármester a 37. § (4) bekezdés szerinti hatósági döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítés esetén – a reklámokkal kapcsolatos jogsértések kivételével - településkép-védelmi bírságot szab ki, az ingatlan tulajdonosával szemben.
(2) A településkép-védelmi bírság összege egyedi elbírálás alapján szabható ki, amelynek mértéke 50.000,- forinttól, 1.000.000,- forintig terjedhet.
(3) A településképi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:
39. § (1) A településképi bírságot határozatban kell kiszabni, és tértivevényes levél útján kell kézbesíteni a bírsággal sújtott érintettnek.
(2) A településképi bírság megfizetésének módja közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel történik.
- Záró rendelkezések
40. § (1) Ez a rendelet a (2) bekezdés kivételével a kihirdetést követő napon lép hatályba.
(2) A rendelet a 39. § (2) bekezdése a kihirdetést követő 15.napon lép hatályba.
41. § E rendeletet a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
32. Hatályon kívül helyező rendelkezések
42. § Ezen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti:
1. Dinnyeberki Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8./2017. (XI.22.) önkormányzati rendelete a településképi bejelentési eljárásról és településképi kötelezésről
2. Dinnyeberki Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6./2017. (XI.22.) önkormányzati rendelete a reklámelhelyezésekről
3. Dinnyeberki Község Önkormányzata Képviselő-testületének Helyi Építési Szabályzatáról szóló 6/2005. (V.17.) számú rendeletének alábbi rendelkezései:
4. § (2) bekezdés;
14. § (2) -(8) bekezdések;
17. § (5) -(8) bekezdések;
19. § (1) -(4) bekezdések;
1. melléklet
2. melléklet
1. |
Kámvölgy-dűlő és a Berki rétszél-dűlői között meghúzódó, patakot kísérő jegenyefasor |
3. melléklet
H1 |
Utca |
Hrsz. |
Védendő érték |
Védettség foka |
|---|---|---|---|---|
1. |
Fő utca 14. |
29 |
melléképület |
H1 |
2. |
Fő utca 16. |
33 |
lakóépület, melléklépület, kerítés |
H1 |
3. |
Fő utca |
138 |
templom |
H1 |
4. |
Fő utca 36. |
203 |
melléképület |
H1 |
5. |
Fő utca 42. |
216 |
lakóépület |
H1 |
6. |
Fő utca 57. |
349 |
lakóépület |
H1 |
7. |
Fő utca 73. |
379 |
melléképület |
H1 |
8. |
Fő utca |
136/9 |
kereszt |
H1 |
9. |
temető |
2 |
kereszt |
H1 |
10. |
külterület |
1313 |
kereszt |
H1 |
H2 |
Utca |
Hrsz. |
Védendő érték |
Védettség foka |
|---|---|---|---|---|
1. |
Fő utca 1. |
6 |
melléképület |
H2 |
2. |
Fő utca 7. |
17 |
bolt |
H2 |
3. |
Fő utca 10. |
21 |
lakóépület |
H2 |
4. |
Fő utca 13. |
28 |
lakóépület |
H2 |
5. |
Fő utca 14. |
29 |
lakóépület |
H2 |
6. |
Fő utca 16. |
33 |
lakóépület, melléklépület, kerítés |
H2 |
7. |
Fő utca 21. |
45 |
lakóépület |
H2 |
8. |
Fő utca 24. |
- |
lakóépület |
H2 |
9. |
Fő utca 28. |
132 |
lakóépület |
H2 |
10. |
Fő utca 33. |
151 |
lakóépület |
H2 |
11. |
Fő utca 8. |
19 |
lakóépület |
H2 |
12. |
Fő utca 46. |
220 |
lakóépület |
H2 |
13. |
Fő utca 47. |
221 |
lakóépület |
H2 |
14. |
Fő utca 48. |
222 |
lakóépület |
H2 |
15. |
Fő utca 51. |
343/1 |
lakóépület |
H2 |
16. |
Fő utca 53. |
345 |
lakóépület |
H2 |
17. |
Fő utca 57. |
349 |
lakóépület |
H2 |
18. |
Fő utca |
353 |
lakóépület |
H2 |
19. |
Fő utca 62. |
356 |
lakóépület |
H2 |
20. |
Fő utca 63. |
357 |
lakóépület |
H2 |
21. |
Fő utca 72. |
378 |
lakóépület |
H2 |
22. |
Fő utca 40. |
208 |
lakóépület |
H2 |
23. |
Fő utca 76. |
390 |
lakóépület |
H2 |
24. |
Fő utca 77. |
391 |
lakóépület |
H2 |
25. |
Fő utca 78. |
392 |
lakóépület |
H2 |
26. |
Fő utca |
136/12 |
híd |
H2 |
4. melléklet
5. melléklet
6. melléklet
tudományos (latin) elnevezés |
magyar elnevezés |
|---|---|
Acer campestre |
mezei juhar |
Acer platanoides |
korai juhar |
Acer pseudoplatanus |
hegyi juhar, jávorfa |
Acer tataricum |
tatár juhar, feketegyűrű juhar |
Alnus glutinosa (allergén) |
enyves éger, mézgás éger, berekfa |
Alnus incana |
hamvas éger |
Betula pendula (allergén) |
közönséges nyír, bibircses nyír |
Betula pubescens |
szőrös nyír, pelyhes nyír |
Carpinus betulus |
közönséges gyertyán |
Cerasus avium (Prunus avium) |
vadcseresznye, madárcseresznye |
Cerasus mahaleb (Prunus mahaleb) |
sajmeggy, török meggy |
Fagus sylvatica |
közönséges bükk |
Fraxinus angustifolia ssp. pannonica |
magyar kőris |
Fraxinus excelsior |
magas kőris |
Fraxinus ornus |
virágos kőris, mannakőris |
Juglans regia |
közönséges dió |
Malus sylvestris |
vadalma |
Padus avium |
zelnicemeggy, májusfa |
Populus alba * |
fehér nyár, ezüst nyár |
Populus canescens * |
szürke nyár |
Populus nigra * |
fekete nyár, topolyafa, csomoros nyár |
Populus tremula |
rezgő nyár |
Pyrus pyraster |
vadkörte, vackor |
Quercus cerris |
csertölgy, cserfa |
Quercus petraea (Q. sessiliflora) |
kocsánytalan tölgy |
Quercus pubescens |
molyhos tölgy |
Quercus robur (Q. pedunculata) |
kocsányos tölgy, mocsártölgy |
Salix alba (allergén) |
fehér fűz, ezüst fűz |
Salix fragilis |
törékeny fűz, csörege fűz |
Sorbus aria |
lisztes berkenye |
Sorbus aucuparia |
madárberkenye |
Sorbus domestica |
házi berkenye, fojtóska |
Sorbus torminalis |
barkóca berkenye, barkócafa |
Tilia cordata (T. parviflora) |
kislevelű hárs |
Tilia platyphyllos (T. grandifolia) |
nagylevelű hárs |
Ulmus glabra (U. montana, U. scabra) |
hegyi szil |
Ulmus laevis |
vénic szil, lobogós szil, vénicfa |
Ulmus minor (Ulmus campestris) |
mezei szil, simalevelű mezei szil |
tudományos (latin) név |
magyar elnevezés |
|---|---|
Juniperus communis |
közönséges boróka, gyalogfenyő |
tudományos (latin) név |
magyar elnevezés |
|---|---|
Colutea arborescens |
pukkanó dudafürt |
Cornus mas |
húsos som |
Cornus sanguinea |
veresgyűrű som |
Crataegus laevigata (C. oxyacantha) |
kétbibés galagonya |
Crataegus monogyna |
egybibés galagonya |
Euonymus europaeus |
csíkos kecskerágó |
Euonymus verrucosus |
bibircses kecskerágó |
Frangula alnus (Rhamnus frangula) |
kutyabenge |
Hippophae rhamnoides |
homoktövis |
Lonicera xylosteum |
ükörke lonc, ükörke |
Prunus spinosa |
kökény |
Rhamnus catharticus |
varjútövis (benge) |
Ribes uva-crispa |
- |
Rosa canina |
gyepűrózsa |
Salix caprea |
kecskefűz |
Salix cinerea |
rekettyefűz, hamvas fűz |
Salix purpurea |
csigolyafűz |
Salix viminalis |
kosárkötő fűz |
Sambucus nigra |
fekete bodza |
Sambucus racemosa** |
fürtös bodza |
Spirea salicifolia |
fűzlevelű gyöngyvessző |
Staphylea pinnata |
mogyorós hólyagfa |
Viburnum lantana |
ostorménfa |
Viburnum opulus |
kányabangita |
7. melléklet
magyar név |
tudományos név |
aligátorfű (papagáj fű, papagáj levél) |
Alternanthera philoxeroides |
karolinai tündérhínár |
Cabomba caroliniana |
közönséges vízijácint |
Eichhornia crassipes |
cingár (aprólevelű) átokhínár |
Elodea nuttallii |
hévízi gázló |
Hydrocotyle ranunculoides |
nagy fodros-átokhínár |
Lagarosiphon major |
nagy virágú tóalma |
Ludwigia grandiflora |
sárga tóalma |
Ludwigia peploides |
strucctoll-süllőhínár |
Myriophyllum aquaticum |
felemáslevelű süllőhínár |
Myriophyllum heterophyllnm |
közönséges selyemkóró |
Asclepias syriaca |
chilei óriáslapu (óriásrebarbara) |
Gunnera tinctoria |
kaukázusi medvetalp |
Heracleum mantegazzianum |
perzsa medvetalp |
Heracleum persicum |
Szosznovszkij -medvetalp |
Heracleum sosnowskyi |
bíbor nebáncsvirág |
Impatiens glandulifera |
sárga lápbuzogány |
Lysichiton americanus |
japán gázlófű |
Microstegium vimineum |
keserű hamisüröm |
Parthenium hysterophorus |
rózsás tollborzfű |
Pennisetum setaceum |
ördögfarok-keserűfű |
Persicaria perfoliata (Polygonum perfoliatum) |
japán nyílgyökér (kudzu) |
Pueraria montana var. lobata (Pueraria lobato) |
borfa, tengerparti seprűcserje |
Baccharis halimifolia |
8. melléklet
9. melléklet
1. Az építtető neve, lakcíme:
2. A kérelemmel érintett ingatlan címe, helyrajzi száma:
3. A tervezett építmények száma és rendeltetése:
4. Az ingatlan adatai:
5. Az épület bruttó beépített alapterülete:
6. A kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett szakmai vélemények, hatósági döntések (határozatok, végzések) megnevezése, iktatószáma, kelte:
7. A kérelemhez csatolt mellékletek:
10. melléklet
1. Az építtető neve, lakcíme:
2. A kérelemmel érintett ingatlan címe, helyrajzi száma:
3. A tervezett építmények száma és rendeltetése:
4. Az ingatlan adatai:
5. A kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett szakmai vélemények, hatósági döntések (határozatok, végzések) megnevezése, iktatószáma, kelte:
6. A kérelemhez csatolt mellékletek:
1. függelék
A 7. § (1) bekezdése a Dinnyeberki Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (II. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 21. § (2) bekezdése a Dinnyeberki Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (II. 26.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 25. § (1) bekezdése a Dinnyeberki Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (II. 26.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 25. § (2) bekezdése a Dinnyeberki Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (II. 26.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 25. § (3) bekezdés f) pontja a Dinnyeberki Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (II. 26.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.