Helesfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2004. (V. 25.) önkormányzati rendelete

a község Szabályozási Tervének jóváhagyásáról és Helyi Építési Szabályzatának megállapításáról

Hatályos: 2017. 09. 21

Helesfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2004. (V. 25.) önkormányzati rendelete

a község Szabályozási Tervének jóváhagyásáról és Helyi Építési Szabályzatának megállapításáról

2017.09.21.

A Község Képviselőtestülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdés c.) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

A RENDELET HATÁLYA

1. § (1) Jelen rendelet hatálya a község igazgatási területére terjed ki.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott területen területet felhasználni, építési telket, vagy területet kialakítani, a földrészleteken építési tevékenységet folytatni, rendeltetést megváltoztatni, ilyen célra hatósági engedélyt adni az Országos Település-rendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997 Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásainak, valamint jelen szabályzatban foglaltaknak megfelelő- en szabad.

(3) Jelen szabályzat az alábbi mellékletekkel együtt érvényes:

1. számú melléklet: A PÉCSÉPTERV STÚDIÓ dokumentációjának SZ-1 jelű 1:10000 léptékű és az SZ-2 jelű 1:4000 léptékű szabályozási tervlapjai.

2. számú melléklet: a régészeti és építészeti védettséghez

3. számú melléklet: Helyi értékvédelmi kataszter, amely tartalmazza az ismert régészeti lelőhelyek pontos helyét és leírását, a védett építmények jegyzékét és a védett elemek leírását, illetve a javasolt módosításokat

FOGALOM MEGHATÁROZÁS

2. § (1) Jelen szabályzat alkalmazása során az alább felsorolt kivételekkel az 1997. évi LXXVIII. törvény 2. §-ában, illetve az OTÉK 1. számú mellékletében meghatározott fogalomértelmezéseket kell használni.

a)¹„K” kialakult állapot: Kialakult állapot azt jelenti, hogy a terület ki- alakult rendezettsége megfelelő, új építés, vagy bővítés esetén a beépítés hagyományos rendjét kell betartani, építési engedélyt az illeszkedés elvének figyelembevételével lehet kiadni. Kialakult állapotra vonatkozó előírást kell használni az épületnek az övezeti előírásokban „K” betűvel meghatározott jellemzőivel kapcsolatban.

b) „²Szőlőművelési birtoktest: egy szőlőművelési birtokközponthoz tartozó, attól – a közigazgatási egységtől függetlenül – legfeljebb 10 km-es távolságon belüli, az ingatlan-nyilvántartásban önálló helyrajzi számon bejegyzett a szőlőkataszter I. és II kategóriába tartozó, az érvényes rendezési terv szerint kertes mezőgazdasági területbe sorolt és azonos családi mező- gazdasági vállalkozás tagjainak tulajdonában álló termőföldterületek és a működéshez szükséges üzemi és lakó építmények elhelyezésére szolgáló ki- vett területek összessége.”

A SZABÁLYOZÁS ELEMEI

3. §³

AZ ÉPÍTÉS ENGEDÉLYEZÉSÉNEK SAJÁTOS FELTÉTELEI

4. §⁴

TERÜLET-HASZNÁLAT RENDSZERE

5. § (1) Az 1. §(1) bekezdésben lehatárolt területen - az OTÉK szerint – az alábbi megnevezésű és jelű terület-felhasználási egységek találhatók.

Beépítésre szánt területek:

településközpont vegyes terület Vt falusias lakóterület Lf kereskedelmi szolgáltató terület Gksz

hétvégi házas üdülőterület Üh

(különleges) temetői terület Kt

(különleges) szociális otthon terület Kszo

(különleges) rekreációs terület Kr

Beépítésre nem szánt területek:

közúti közlekedési terület KÖu kötöttpályás közlekedési terület KÖk védelmi erdőterület Ev

turisztikai erdőterület Et általános mezőgazdasági terület Má korlátozott mezőgazdasági terület Mko kertes mezőgazdasági terület Mke

zöldterület Z

vízgazdálkodási terület V

(2) A terület felhasználási egységek területe – amennyiben annak több felhasználási módú, vagy építési feltételű része van – övezetekre, illetve építési övezetekre tagolódik.

(3) Az övezetek, építési övezetek területe telkekre, építési telkekre és ezek megközelítését biztosító kiszolgáló köz-, illetve magánutakra bontható.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Általános szabályok

6. § (1) A helyi értékvédelmi terület kivételével a terület felhasználási egységeken belül telekalakítási engedélyezési eljárás keretében 150 m-t meg nem haladó hosszúságú kiszolgáló út alakítható ki.

(2) A területen az adott építési övezetben megengedett funkciót nem zavaró közmű létesítmények – trafó, gáznyomás-szabályozó – számára önálló telek is kialakítható.⁵

(3) A meglévő telek akkor is beépíthető, ha a telek területe és szélessége az építési övezetben megengedett helyett, csak a zárójelben szereplő értéket éri el.⁶

(4) Az építési övezetre megengedett legnagyobb beépítettséget meghaladó építési engedély köteles munka meglévő épületen csak a zárójelben meghatározott beépítési mértékig és csak a tömegén belül folytatható.

(5) Lakó és településközponti vegyes területen az épületet a teleknek a közterület fel- öli 50 méteres sávjában kell elhelyezni. Az építési telkek szabályozási tervben jelölt be nem építhető része, valamint a telek homlokvonalától 50 m-nél távolabb eső része a beépítettség és a zöldfelületi arány számítása során nem vehető figyelembe.

(6) A telkek beépítése során az előkert méretét környezetében meglévőhöz alkalmazkodóan ⁷ kell biztosítani.

(7)⁸ „A beépítésre szánt területen – az OTÉK 32. §-ában felsorolt építményeket kivéve – épületet elhelyezni csak legalább a részleges közművesítettség kiépítése esetén szabad.”

(8) Szintalatti beépítés nem haladhatja meg az adott építési övezetre megengedett beépítés kétszeresét.

Lakóterület 7. §

(1) A területek elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgálnak, de elhelyezhető más az OTÉK-ban meghatározott funkciójú épület is az ott meghatározott feltételekkel

– az üzemanyagtöltő állomás kivételével.

(2) Az Lf jelű falusias lakóterületen lakóépületet a közterülethez csatlakozó 20 m-en belül, állattartó és termelési épületet 20 méteren túl kell elhelyezni.

(3) Az Lf jelű lakóterületen egy telken legfeljebb két lakás létesíthető.

(4)⁹

(5) A terület építési övezetein alkalmazható legkisebb telekméreteket, előírt beépítési módot, legnagyobb beépítettséget és a legkisebb zöldfelületi arányt, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot az alábbi táblázat tartalmazza.

övezeti jele	beépítési módja	legkisebb telekterület	legkisebb telek szélessége	legnagyobb beépítettség	legkisebb zöldfelületi aránya	legnagyobb építmény- magassága
		m2	m	%	%	m
Lf	K*	500 (K*)	16 (10**)	30 (50**)	40 (30**)	4,5

* A kialakult állapot fogalmát a 2. § tartalmazza.

** A zárójeles értékek a 6. § (3) és (4) esetekben alkalmazhatók.

Vegyes terület

8. § (1) A területen az OTÉK-ban meghatározott funkciójú épületek helyezhetők el, de nem létesíthető, nem korszerűsíthető, nem bővíthető raktározási, nagykereskedelmi és termelési célú épület, valamint üzemanyagtöltő állomás és gépjárműtároló – a személygépjármű tároló kivételével.

(2) A Vt. jelű településközponti vegyes területen alkalmazható legkisebb telekméreteket, előírt beépítési módot, legnagyobb beépítettséget és a legkisebb zöldfelületi arányt, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot az alábbi táblázat tartalmazza.

övezeti jele	beépítési módja	legkisebb telekterület	legkisebb telek szélessége	legnagyobb beépítettség	legkisebb zöldfelületi aránya	legnagyobb építmény- magassága
		m2	m	%	%	m
Vt	K*	K*	18 (12**)	60	20	K*

* A kialakult állapot fogalmát a 2. § tartalmazza.

** A zárójeles értékek a 6. § (3) és (4) esetekben alkalmazhatók.

Kereskedelmi szolgáltató terület

9. § (1)¹⁰ ”A területen az OTÉK-ban meghatározott funkciójú létesítmények helyezhetők el.”

(2) A telkek új beépítése során – amennyiben a szabályozási tervben meghatározott építési hely ezt másként nem jelöli - legalább 10,0 m előkertet kell biztosítani.

(3) A terület építési övezetein alkalmazható legkisebb telekméreteket, előírt beépítési módot, legnagyobb beépítettséget és a legkisebb zöldfelületi arányt, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot az alábbi táblázat tartalmazza.

övezeti jele	beépítési módja	legkisebb telekterület	legkisebb telek- szélessége	legnagyobb beépítettség	legkisebb zöld- felületi aránya	legnagyobb építmény- magassága
		m2	m	%	%	m
Gksz	SZ	2000	30	45	20	7,5* (K)

¹¹*

Üdülőterület

10. § (1) Az üdülőterületen alkalmazható legkisebb telekméreteket, előírt beépítési módot, legnagyobb beépítettséget és a legkisebb zöldfelületi arányt, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot az alábbi táblázat tartalmazza.

A z é p í t é s i t e l e k
övezeti jele	beépítési módja	Leg- kisebb területe	legkisebb szélessége	legnagyobb be- építettsége	legkisebb zöld- felületi aránya	legnagyobb építmény- magassága
		m2	m	%	%	m
Üh	Sz	1000	25	20	60	4,5

Különleges terület

11. § (1) Kt jelű különleges temetői területen épület csak a temetést szolgáló funkcióval létesíthető.

(2) A temető 50 m-es környezetében kegyeletet sértő épület nem helyezhető el.

(3) A Kr jelű különleges rekreációs területen a sportolást, az idegenforgalmat kiszolgáló létesítmények, valamint fásított parkoló helyezhető el helyezhetők el.

(4) A Kszo jelű különleges szociális otthon területen egészségügyi, szociális létesítmények helyezhetők el.

övezeti jele	beépítési módja	legkisebb telekterület	legkisebb telek-szélessége	legnagyobb beépítettség	legkisebb zöldfelületi aránya	legnagyobb építmény- magassága
		m2	m	%	%	m
Kt	SZ	K	30	10	40	7,5 (K)
Kr	SZ	2000	30	10	60	7,5
Kszo	SZ	2000	30	30	60	7,5(K)

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Közlekedési és közműterület

12. § (1) A közlekedési és közmű terület a következő övezetekre oszlik:

– településszerkezeti jelentőségű közlekedési

terület övezete KÖu-1

– kiszolgáló közlekedési terület övezete KÖu-2

– önálló gyalogút övezete KÖu-gy

– kötöttpályás közlekedési terület övezete KÖk

(2) Trafó, gáznyomás-szabályozó, közlekedési építmény a területen elhelyezhető.

Erdőterület

13. § (1) A területen lévő erdők rendeltetésük szerint Et jelű turisztikai erdők, Ev jelű védelmi erdők lehetnek.

(2)¹² „Véderdőben tarvágás nem, csak szálalóvágás, vagy természetes felújítás végezhető.”

Mezőgazdasági terület

14. § (1) A mezőgazdasági területen belül az alábbi terület felhasználási egységek találhatók

Má jelű általános mezőgazdasági terület

Mko jelű korlátozott használatú mezőgazdasági terület

Mke jelű kertes mezőgazdasági terület

M á jel ű általános mez ő gazdasági terület

(2) A területhez azok a mezőgazdasági területek tartoznak, amelyeknél az alapfunkciót érdemben nem korlátozzák környezet- és tájvédelmi, vagy ökológiai érdekek.

(3) A területen lakóépület csak birtokközpont részeként helyezhető el.

M ko jel ű korlátozott használatú mez ő gazdasági terület

(4) A területhez azok a mezőgazdasági területek tartoznak, amelyeknél az alapfunkció mellett a környezet- és tájvédelmi, valamint ökológiai érdekek is jelentős szerepet játszanak.

(5) A terület földrészletein a legeltetéses állattartást, valamint a pihenést, testedzést, tájékoztatást szolgáló, és a terület fenntartásához szükséges építmények és épületek helyezhetők el.

(6) Az területen belül a művelési ág nem módosítható szántóra, szőlőre, gyümölcsös- re.

M ke jel ű kertes mez ő gazdasági terület

(7) A terület a mezőgazdasági terület kisparcellás kertművelésre szolgáló része.

(8) A területen a szőlő- és gyümölcstermesztéssel, ezek feldolgozásával és tárolásával, valamint a bor idegenforgalommal kapcsolatos épületek helyezhetők el.

(9) ¹³ ”A kertes mezőgazdasági területen lévő egy birtokhoz tartozó területekből szőlő-művelési birtoktest képezhető. A szőlőművelési birtokközpont a kertes mezőgazdasági övezet egy telkén legfeljebb a teljes birtoktest teljes területének 1,5 %-át, illetve a birtokközpont telkének 30 %-át meg nem haladó beépítéssel és a 3. számú melléklet szerinti területen 7,5m legnagyobb építménymagassággal hozható létre. Ebben az esetben az építés engedélyezésével együtt a birtoktest többi területére építési korlátozást kell bejegyezni a tulajdonos érdekében.”

A mezőgazdasági területek közös előírásai

(10) Az OTÉK által értelmezett mezőgazdasági birtokközpont csak az Má jelű területen helyezhető el. A birtokközpont beépített területe nem haladhatja meg a birtoktest területének 1,5 %-át.

(11) Ma és Mko jelű mezőgazdasági területen építési helyet kialakítani, és azon épületet elhelyezni csak albetétben lehatárolt, művelésből kivont telekrészen¹⁴ lehet.

(12) Az Ma és Mko jelű övezetekben 10,0 m-nél keskenyebb elő-, oldal- és hátsókert nem alakítható ki.

(13) A területen alkalmazható legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot az alábbi táblázat tartalmazza.

övezeti jele	beépítési módja	legkisebb telekterület	legkisebb telek- szélessége	legnagyobb beépítettség	legnagyobb építmény- magassága
		m2	m	%	m
Má	SZ	10000	50	3	7,5*
Mko	SZ	10000	50	1,5	4,5
Mke	K	1500 (720)	20 (14)	3	3,5

¹⁵*

Zöldterület

15. § (1) A terület fásított és részben más növénnyel betelepített járműforgalom elöl elzárt közterület.

(2) A területen belül a zöldfelületnek 75 %-ot, lombkorona fedettségnek 30 %-ot el kell érni. Épület legfeljebb 2 %-os beépítettséggel és 4,5 m építménymagassággal helyezhető el.

(3)¹⁶ A területen a telkek tovább nem oszthatók.

Vízgazdálkodási terület

16. § (1) A V jelű vízgazdálkodási övezet a vízművek, valamint az állandó vízfolyások és állóvizek, területét és partját foglalja magába.

(2)¹⁷

(3) Az állandó vízfolyások és állóvizek partjától (telekhatárától) számított 6,0 m szélességben karbantartás céljára szolgalmat kell biztosítani.

É RTÉKVÉDELEM

Régészeti védelem

17. § (1) A régészeti védelem szempontjából háromféle terület különböztethető meg:¹⁸

– védetté nyilvánítottlelőhely területe¹⁹,

– nyilvántartásba vett lelőhely területe²⁰ és

– régészeti érdekű terület, ahol régészeti lelet előkerülése várható vagy feltételezhető.²¹

(2)²²

(3) Az (1) bekezdésben megnevezett területeket a 2. számú melléklet tartalmazza

Építészeti örökség védelem

18. § (1) Az építészeti örökség értékei országos, vagy helyi jelentőséggel bírhatnak.

(2)²³

(3)²⁴

(4) ²⁵ ”Az építészeti örökség helyi védelmének tárgyát azok az értékek képezik, amelyeket jelen szabályzat 2. számú melléklete településtörténeti, helyi építészeti, néprajzi, vagy termeléstörténeti értéke miatt védendőnek minősít, továbbá amely országos védelemre nyert felterjesztést – a védelem elrendeléséig.”

(5) A helyi egyedi védelem kiterjedhet az építmény teljes külső megjelenésére (H1), vagy az építmény valamely részértékére (H2),

(6) Az egyedileg védett építmények jegyzékét és a védett elemek leírását, illetve a fel- újításkor, vagy átalakításkor végrehajtandó módosítást a 2. számú melléklet tartalmazza.

(7) A szabályozási tervben jelölt helyi értékvédelmi területen az általános érvényű szabályokon kívül még az alábbiakat kell betartani.

a) területen belül a telekstruktúra nem változtatható meg, a szabályozási tervlapon jelölt változtatások kivételével

b) Az új épületek, vagy épületbővítések helyét, tömegét és annak arányait az épület környezetében lévő, hagyományosan kialakult fésűs vagy hajlított beépítési formához kell igazítani.²⁶

c) Az épületeket magastetővel kell ellátni, a tető lejtésszögét 37-45között kell megválasztani. A hajlított ház utcai szárnyát kivéve,az épület, épületszárny, illetve a ráépített tető szélessége nem haladhatja meg a 7,0 m-t, a gerincmagassága pedig a 8,0 m-t.

d) Az épületek tetőhéjalásához cserepet kell használni, a homlokzati ki- alakításuk simított vakolattal, a gazdasági épületeknél ezen kívül teli- hézagolt nyerstéglával is történhet.

e) A homlokzat színezését a területen lévő, helyi védelem alatt álló épületekkel összhangban kell elvégezni.

f) Nem helyezhető el homlokzaton égéstermék kivezető, vagy mesterséges szellőzés, hűtés kültéri egysége.

g) Nem létesíthető fém kémény.

h) Nem létesíthető a tető síkjából kiugró tetőablak.

i) ²⁷

j) A kialakult keresztcsűrös, valamint hátsókerti beépítés – a telek szélességétől függetlenül – fenntartható, felújítható és tömegén belül korszerűsíthető. ²⁸.

k) Az utcai homlokzaton erkély vagy loggia nem létesíthető

l) ²⁹

m) Könnyűszerkezetes, valamint acél, fa szerkezetű épület nem létesíthető, csak a hagyományos építőanyagok alkalmazhatók.

(8) Védett építmény bontására a védettség megszüntetését követően kerülhet sor.

(9)³⁰

KÖRNYEZETVÉDELEM

Általános követelmények

19. § (1) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik.

(2) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet³¹.

(3)³²

(4) A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket.

(5) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell az érvényes előírásokban szereplő környezetterhelési határértékeket.

Speciális eljárási szabályok

20. §

(1)³³

(2)³⁴

(3) Helesfa a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint “C” kevésbé érzékeny felszín alatti vízminőségi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében fokozott műszaki védelmet kell biztosítani az építmények létesítésekor és a tevékenységek végzésekor.

(4)³⁵

(5) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében érvényesíteni kell az előírásokat és a „jó mezőgazdasági gyakorlat” szabályait.

(6)³⁶

ZÖLDFELÜLETEK

21. § (1) A telek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani.

(2)³⁷

(3)³⁸

(4) A telkek beépítése során a beépítésre és burkolásra nem kerülő területek zöldfelületeit is ki kell alakítani az építéssel egyidőben.

(5)³⁹

(6)⁴⁰

(7)⁴¹

(8) A telekre előírt zöldfelület legalább 1/3-át egybefüggően kell kialakítani.

G ÉPJÁRM ŰVEK ELHELYEZÉSE

22. § (1) Az építmények által keltett gépkocsi elhelyezési igényt az OTÉK szerint kell ki- számolni és a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével kielégítésüket az építmény telkén kell biztosítani.

(2) A parkolási igény kielégítésére - a lakás és szállásférőhely által keltett igény kivé- telével – az utak területe is figyelembe vehető, a tulajdonos hozzájárulásával.

K ÖZMŰVESÍTÉS HÍRKÖZLÉS

23. § (1) A beépítésre szánt területen elégséges oltóvizet, a szennyvízcsatorna-hálózat kiépülését követően a csatorna-hálózatra történő rákötést kell az építés feltételeként megkövetelni.

(2) Önálló távközlési antennatorony, szélerőmű nem helyezhetők el nem, fejleszthető és nem korszerűsíthető belterületen, a szabályozási tervben jelölt helyi védelem alatt álló természeti, régészeti érdekű területen és műemléki környezetben, valamint e területek 50 m-es környezetében.

(3) Légvezeték és oszloptrafó nem helyezhető el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető, műemléki környezetben, helyi értékvédelmi területen.

(4) Nagy- és középfeszültségű elektromos vezeték beépítésre szánt területen, országos és helyi jelentőségű természetvédelmi területen légvezetékként nem helyezhető el, nem fejleszthető, nem korszerűsíthető.

(5) Gázvezeték, gázmérő, nyomásszabályozó, fém kémény, füstkivezető nyílás az épületek utcai homlokzatán nem helyezhetők el.

T ELEKALAKÍTÁS

24. §

(1)⁴²

B ELTERÜLET LEHATÁROLÁSA

25. § (1) A belterület határát a szabályozási terv jelöli.

(2) A rendezési tervi célok megvalósítása érdekében a beépítésre szánt területek, a település fejlődése által megkívánt ütemben, belterületbe vonhatók.

SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK

26. § (1) A településkép javítása érdekében helyrehozatali kötelezettség rendelhető el a helyi értékvédelmi és a településképileg jelentős területen.

(2) Településrendezési kötelezés: az építési telkeken lévő utcai épület bontását követő 3 éven belül a telek beépítését meg kell kezdeni.

ZÁRÓ RENDELKEZÉS

27. § (1) A rendelet kihirdetését követő 30-ik napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépését követően folyamatba tett ügyekben kell alkalmazni.

FÜGGELÉK A KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI SZABÁLYOZÁSI ELŐÍRÁSOKHOZ a 4/2004. (V. 25.) önkormányzati rendelethez

(A melléklet szövegét a(z) FÜGGELÉK A KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI SZABÁLYOZÁSI ELŐÍRÁSOKHOZ.pdf elnevezésű fájl tartalmazza.)

1. melléklet a 4/2004. (V. 25.) önkormányzati rendelethez

üres cím

2. melléklet a 4/2004. (V. 25.) önkormányzati rendelethez

RÉGÉSZETI ÉS ÉPÍTÉSZETI VÉDETTSÉGHEZ

(A melléklet szövegét a(z) 2. sz. melléklet A RÉGÉSZETI ÉS ÉPÍTÉSZETI VÉDETTSÉGHEZ.pdf elnevezésű fájl tartalmazza.)

3. melléklet

(A melléklet szövegét a(z) 3. sz. melléklet.pdf elnevezésű fájl tartalmazza.)

Módosította a 8/2017.(IX.7.) önkormányzati rendelet 2§-a. Hatályos: 2017. szeptember 21.-től.

Hatályon kívül helyezte a 8/2017.(IX.7.) rendelet 8§ a) pontja.

⁴

Hatályon kívül helyezte a 8/2017.(IX.7.) rendelet 8§ a) pontja.

⁵

a 8/2017.(IX.9) önkormányzati rendelet 7.§ b) pontja hatályon kívül helyezte.

⁶

a 8/2017.(IX.9) önkormányzati rendelet 7.§ c) pontja hatályon kívül helyezte.

⁷

a 8/2017.(IX.9) önkormányzati rendelet 7.§ d) pontja hatályon kívül helyezte.

⁸

Módosította a 8/2017.(IX.7.) önkormányzati rendelet 3.§-a. Hatályos: 2017. szeptember 21.-től.

⁹

a 8/2017.(IX.9) önkormányzati rendelet 7.§ e) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁰

Módosította a 8/2017.(IX.7.) önkormányzati rendelet 3.§-a. Hatályos: 2017. szeptember 21.-től.

¹¹

a 8/2017.(IX.9) önkormányzati rendelet 8.§ f) pontja hatályon kívül helyezte.

¹²

Módosította a 8/2017.(IX.7.) önkormányzati rendelet 7.§ b) pontja. Hatályos: 2017. szeptember 21.-től.

¹³

Módosította a 8/2017.(IX.7.) önkormányzati rendelet 4.§-a. Hatályos: 2017. szeptember 21.-től.

¹⁴

Lásd még: tanyaudvar

¹⁵

a 8/2017.(IX.9) önkormányzati rendelet 8.§ f) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁶

Módosította a 8/2017.(IX.7.) önkormányzati rendelet 5.§-a. Hatályos: 2017. szeptember 21.-től.

¹⁷

a 8/2017.(IX.9) önkormányzati rendelet 8.§ h) pontja hatályon kívül helyezte.

¹⁸

Jóváhagyáskor a 2001. évi LXIV. törvény

¹⁹

63.§ (2) a)

²⁰

63.§ (4) a)

²¹

Jóváhagyáskor a 66/1999 FVM rendelet

²²