1. § (1) A rendelet célja, hogy a képviselő-testület a helyi sajátosságokat figyelembe véve

(2) Az önkormányzat kinyilvánítja, hogy az általa biztosított és megszervezett szociális gondoskodás célja és rendeltetése az, hogy segítséget nyújtson azoknak, akik életkoruk, egészségi állapotuk, jövedelmi és vagyoni helyzetük folytán problémáik megoldására nem képesek. Az ellátást igénylők kötelesek arra, hogy helyzetük javítása érdekében a tőlük elvárható módon mindent megtegyenek, amennyiben pedig a támogatásra szoruló élethelyzet nekik felróható okból következett be, életmódjuk, életvezetésük megváltoztatásával kötelesek elősegíteni helyzetük javítását.

(3) A szociális gondoskodás és a gyermekek védelme érdekében az önkormányzat és szervei, valamint a településen működő vagy illetékességi területtel rendelkező közigazgatási, oktatási, egészségügyi, szociális vállalkozási és civil szervezetek kötelesek együttműködni, a tudomásukra jutott, gondoskodást igénylő problémák megoldását kötelesek kezdeményezni.

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Helesfa község közigazgatási területén lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező

(2) Az Sztv-ben meghatározott feltételek szerint a rendelet hatálya a község területén tartózkodó hajléktalan személyekre is kiterjed.

(3) A rendelet az Sztv. 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások, valamint a rendkívüli gyermekvédelmi ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is, valamint ezek gyermekeire.

(4) A rendelet hatálya kiterjed

3. § (1) A képviselő-testület szociális rászorultságtól függő pénzbeli pénzbeli ellátásként az alábbi támogatásokat nyújtja:

(2) A képviselő-testület a gyermekek védelme érdekében pénzbeli ellátásként

(3) A képviselő-testület az alábbi természetbeni szociális ellátásokat nyújtja:

(4) A képviselő-testület természetbeni gyermekvédelmi ellátásként

(5) A képviselő-testület a szociális szolgáltatások keretében az arra rászorulók részére

(6) A képviselő-testület a személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi ellátások keretében

(7) A képviselő-testület döntése alapján az (1) bekezdés c) pontja szerinti lakásfenntartási támogatás, az e) pont szerinti átmeneti segély, az f) pont szerinti temetési segély, valamint a (2) bekezdés a) pontja szerinti rendszeres gyermekvédelmi támogatás, a b) pont szerinti rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható.

4. § A képviselő-testület az Sztv. 32/B. §-32/E. §-okban foglaltak szerint megállapítja az időskorúak járadékát, illetve megszünteti az ellátást, ha annak feltételei hiányoznak.

5. § A polgármester átruházott hatáskörében az Sztv.37/A. §-ában foglalt jogosultsági feltételek fennállása esetén rendszeres szociális segélyt állapít meg. A segélyre való jogosultság feltételeit a megállapítást követő egy év elteltével, majd azt követően évenként felül kell vizsgálni.

6. § (1) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy esetében a rendszeres szociális segély folyósításának feltétele – az Sztv. 37/A. §-ában foglaltakon túl – az önkormányzattal, valamint a Baranya Megyei Munkaügyi Központtal (továbbiakban: munkaügyi központ) való együttműködés.

(2) Az önkormányzattal való együttműködés keretében az aktív korú nem foglalkoztatott személy köteles

(3) A munkaügyi központtal történő, az Sztv.37/D. §. (2) bekezdés c) pontja szerinti együttműködés keretében az aktív korú nem foglalkoztatott személy köteles

(4) A kérelmezőt – kérelme elbírálását megelőzően – tájékoztatni kell az együttműködési kötelezettségről, annak tartalmáról, formáiról, és írásban nyilatkoztatni kell arról, hogy kérelme kedvező elbírálása esetén az együttműködési kötelezettségnek eleget tesz. Amennyiben az együttműködést nem vállalja, részére a rendszeres szociális segély nem állapítható meg.

7. § (1) A rendszeres szociális segély megállapítása előtt a polgármester megvizsgálja a kérelmező önkormányzat által szervezett munkavégzés keretében történő foglalkoztatásának lehetőségét.

(2) Amennyiben a (1) bekezdés szerinti foglalkoztatásra 30 napon belül lehetőség van, úgy a rendszeres szociális segélyt a foglalkoztatás időpontjáig időarányosan kell megállapítani, illetve szüneteltetni kell.

(3) A (1) bekezdés szerinti önkormányzat által szervezett munkavégzés (közcélú munka, közhasznú munka, közmunka) keretében végezhető munkák köre különösen:

8. § (1) Az önkormányzat által szervezett munkavégzés foglalkozatási időszaka:

(2) A foglalkoztatás időtartama napi 5 óránál kevesebb nem lehet, de nem haladhatja meg a napi 8 órát.

(3) Szombati és vasárnapi napokon a foglalkoztatás időtartama a napi 4 órát nem haladhatja meg.

9. § (1) A rendszeres szociális segélyt kérő aktív korú nem foglalkoztatott személy köteles a részére felajánlott munkalehetőségről szóló értesítés kézhezvételétől számított 3 napon belül munkára jelentkezni. A munkavégzés megkezdése előtt a szükséges munkaköri alkalmassági vizsgálatot el kell végezni.

(2) A felajánlott munkakör ellátására való tartós vagy végleges alkalmatlanság foglalkozás-egészségügyi szakvéleménnyel, az átmeneti alkalmatlanság pedig háziorvosi szakvéleménnyel igazolható.

(3) Amennyiben az aktív korú nem foglalkoztatott átmeneti munkaképtelensége miatt a munkát nem tudja felvenni, munkaképessé válását követően ismételten munkára kell kötelezni.

(4) Az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás legalább 30 ténylegesen munkával töltött munkanapig tart, melynek teljesítéséről a polgármester értesíti a képviselő-testületet.

(5) Amennyiben az átmeneti munkaképtelenség a munka felvételét követően áll elő, s emiatt az előírt legalább 30 napot az aktív korú nem foglalkoztatott személy nem tudta ledolgozni, munkaképessé válását követően a még hiányzó napok ledolgozására kell kötelezni.

(6) Amennyiben a támogatásban részesülő vagy kérelmet beterjesztő aktív korú nem foglalkoztatott személy – az Sztv. 37/A. §. (11) bekezdésében felsorolt elfogadási feltételekre is tekintettel –

(7) A (6) bekezdés szerinti esetben az aktív korú nem foglalkoztatott személy részére 36 hónapon belül rendszeres szociális segély nem állapítható meg.

10. § (1) Az önkormányzat szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez az Sztv. 38. §. (1) bekezdés a) pontja alapján pénzbeli vagy természetbeni ellátásként normatív lakásfenntartási támogatást, illetőleg e rendeletben meghatározott feltételekkel önálló ellátásként, valamint a normatív támogatás kiegészítéseként helyi lakásfenntartási támogatást nyújt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottak figyelembe vételével önálló ellátásként helyi lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek háztartásában az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át – egyedülálló vagy gyermekét egyedül nevelő szülő esetében 250 %-át – és a lakásfenntartás havi költsége eléri vagy meghaladja a háztartás havi összjövedelmének 30 %-át.

11. § (1) Az önálló ellátásként megállapított helyi támogatás mértéke legalább 2.500 forint, legfeljebb azonban ezen alapösszeg 160 %-a. Ezen belül az önkormányzat a kérelmező jövedelmi és vagyoni helyzetétől, a tényleges költségektől függően egyedileg határozza meg a támogatás összegét.

(2) Az önkormányzat a normatív lakásfenntartási támogatást, ha annak az Sztv. 38. § (6) bekezdés szerint számított egy hónapra jutó összege nem éri el az alapösszeg (2.500 forint) 160 %-át, kiegészítő helyi lakásfenntartási támogatásként az alapösszeg 160 %-áig kiegészíti.

12. § (1) A helyi lakásfenntartási támogatásra való jogosultság megállapításához az alábbi kiadásokat kell lakásfenntartási költségeken érteni:

(2) A lakásfenntartás költségeit számlákkal kell igazolni, melyek legalább 3 havi költséget tükrözzenek.

13. § (1) A lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani és havi rendszerességgel kell nyújtani.

(2) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelmeket folyamatosan lehet benyújtani a körjegyzőséghez, és évente meg kell újítani.

(3) A támogatás formájáról az önkormányzat dönt.

(4) A lakásfenntartási támogatás természetbeni szociális ellátáskénti nyújtása esetén a megállapított támogatás legfeljebb 6 hónapra szóló összege átutalható lakbér vagy közüzemi díjtartozás kiegyenlítésére, feltéve, ha a hátralék legalább 50 %-át saját erőből fedezik, és a díjtartozás összege nem haladja meg a három havi költség összegét.

14. § (1) Az Sztv. 41. § (1) bekezdésében meghatározottakon felül a képviselő-testület méltányossági jogkörében mérlegelve ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak, aki 18 életévét betöltött, tartósan beteg helesfai állandó lakos személy gondozását végzi, feltéve, hogy

(2) Az (1) bekezdés szerinti ápolási díj összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-ával.

(3) Az ápolási kötelezettség elmaradása az e jogcímen folyósított ellátás jogosulatlan igénybevételének következményeivel jár. Az ápolási kötelezettség teljesítését a képviselő-testület a körjegyzőség útján igény szerint ellenőrzi, a jogosultságot kétévente felülvizsgálja.

15. §

16. §

17. § (1) A polgármester átruházott hatáskörben a gyermeket rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesíti, ha a Gyvt. 19. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek fennállnak.

(2) A jövedelemszámításnál irányadó időszak a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél 3 hónap, kivéve, ha a jövedelmi viszonyokban igazolhatóan tartós romlás következett be. Ez esetben a kérelem benyújtását megelőző 2 hónap az irányadó.

(3) A havonta rendszeresen nem mérhető jövedelmeknél a jövedelemszámítás szempontjából irányadó időszak 12 hónap.

(4) A jövedelem számításánál a Gyvt. 19. § (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(5) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás havi összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22 %-ával és minden esetben a kérelem szerinti hónap első napjától esedékes.

(6) A támogatás folyósításának időtartama a feltételek fennállásáig tart, a jogosultság megszűnése esetén a megszűnés hónapjának utolsó napjáig.

(7) A képviselő-testület a Gyvt. 19. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén saját jogán a fiatal felnőttet is rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesíti, illetve a nagykorúság elérése előtt részére megállapított támogatást tovább folyósítja, ha az középfokú vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul. Ez az ellátás addig az időpontig folyósítható, ameddig a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennáll, legfeljebb azonban a 25. életév betöltéséig. E jogcímen folyósított támogatás feltételeit az önkormányzat évente kétszer (szeptember és március hónapokban) felülvizsgálja.

(8) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható.

18. §

19. § Az Sztv. 48. §-ában foglaltak szerint a polgármester gondoskodik annak a Helesfán elhunyt személynek a közköltségen történő eltemettetéséről, akinek

20. § A polgármester az Sztv. 54. § (1) bekezdésében megállapított jogosultsági feltételeknek megfelelő kérelmező részére egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot állapít meg, melyről hatósági bizonyítványt állít ki.

21. § (1) A képviselő-testület az Sztv. 50. § (1) és (3) bekezdésében foglalt ellátáson kívül méltányosságból annak a személynek is megállapíthatja a közgyógyellátásra való jogosultságát, akinek

(2) A közgyógyellátás iránti kérelemhez csatolni kell a jövedelemnyilatkozatot és a háziorvos vagy gyógyszertár, illetőleg kezelő szakorvos igazolását a havi gyógyszerköltségről, gyógyászati segédeszközről.

22. § (1) A képviselő-testület a tanévkezdés megkönnyítése érdekében az általános iskolás gyermekek részére az állami tankönyvtámogatáson felül, további kiegészítő támogatásként egyes tankönyvek, tanszerek, és egyéb iskolai felszerelések kifizetését átvállalhatja.

(2) A támogatás megállapítása csoportosan, az intézménnyel való egyeztetést követően hivatalból történik.

23. § (1) A képviselő-testület az általános és középiskolás gyermekek iskolába járásához bérlettámogatást nyújt.

(2) A támogatás mértékét a mindenkori költségvetési rendelet határozza meg.

24. § (1) A képviselő-testület az iskoláztatási költségek könnyebb viselése érdekében, a gyermekintézményi étkezést igénybe vevő tanulók részére az állami támogatás kiegészítéseként az étkezési térítési díj egy részét vagy az egészét átvállalhatja.

(2) A támogatás megállapítása csoportosan, az intézménnyel való egyeztetést követően hivatalból történik.

25. § (1) A falugondnoki szolgáltatás célja a község intézményhiányából eredő hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz, valamint egyes alapellátásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítése.

(2) A képviselő-testület a szolgáltatás által ellátandó alapellátási feladatok körét, az egyéb szolgáltatási feladatokat, valamint azok mértékét külön rendeletben állapítja meg.

26. § A képviselő-testület a hivatala útján gondoskodik arról, hogy a szociális biztonság megteremtéséhez kapcsolódó ellátásokat és szolgáltatásokat igénylők megfelelő tájékoztatást kapjanak az ellátások hozzáférhetőségével és az igénybevételükre vonatkozó szabályokkal kapcsolatban.

27. § (1) A képviselő-testület azoknak a szociálisan rászorultaknak, akik önmaguk, illetve önmaguk és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek étkezésüket biztosítani, napi egyszeri meleg étkeztetést biztosít.

(2) Étkeztetésben kell részesíteni azt az igénylőt, illetve az általa eltartottat is, aki kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az (1) bekezdésben foglaltak szerinti étkezésről más módon gondoskodni.

(3) Az étkeztetésről – kérelemre vagy hivatalból – a képviselő-testület dönt, melyről szóló határozat jogerőre emelkedését követően az Idősek Klubjából történő elszállítással lehet az étkeztetést igénybe venni.

(4) Indokolt esetben a határozat azonnali végrehajtása is elrendelhető. A határozatról az ételt kiszolgáló intézmény vezetőjét is értesíteni kell.

(5) Az étkeztetés intézményi térítési díja: 232,- Ft/ebéd.

(6) A térítési díj összege, ha az étkeztetésben részesített jövedelme nem haladja meg:

28. § (1) A képviselő-testület házi segítségnyújtás keretében gondoskodik

(2) A házi segítségnyújtásba történő felvételről a képviselő-testület dönt és gondoskodik gondozó biztosításáról.

(3) A házi segítségnyújtásban részesülő által fizetendő térítési díj összegét a körjegyző állapítja meg, az ellátásra fordított költségek alapján megállapított óradíj szerint.

(4) Az ellátásért fizetendő térítési díjat a képviselő-testület csökkentheti, amennyiben a kedvezményezett jövedelmi viszonyai azt indokolják.

(5) A házi segítségnyújtásban részesülő a térítési díjat a tárgyhót követő hónap 5-ig fizeti meg a házigondozó által igazolt gondozási órák és a kedvezménnyel csökkentett óradíj szorzata alapján.

29. § (1) A képviselő-testület az idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére Idősek Klubja intézményt tart fenn.

(2) Az intézmény jóváhagyott szervezeti és működési szabályzat, alapítói okirat, szakmai program és működési engedély alapján részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervként működik.

(3) Az intézményi térítési díjat a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

30. § (1) A gyermekjóléti szolgáltatást az önkormányzat a „Hogyan létezzünk?!” Egyesülettel kötött megállapodás keretében biztosítja.

(2) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes. A szolgáltatást az (1) bekezdés szerinti szolgáltató bármely szervezet vagy állampolgár – a gyermek veszélyeztetettségére utaló – jelzése alapján végzi.

31. § Az óvodai ellátás, iskolai napközis foglalkozás igénybevételére a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény rendelkezései alapján kerül sor.

32. § E rendeletet az Sztv-vel és a Gyvt-vel, valamint az egyes pénzbeli szociális ellátások folyósításának és elszámolásának szabályairól szóló 30/1993.(II.17.) Korm. rendelettel, a gyermeknevelési támogatás megállapításának szabályairól, valamint a szociális ellátások igényléséhez felhasználható bizonyítékokról szóló 32/1993.(II.17.) Korm. rendelettel, a személyes gondoskodást nyújtó ellátások térítési díjairól szóló 29/1993.(II.17.) Korm. rendelettel, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 133/1997.(VII.29.) Korm. rendelettel és a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997.(IX.10.) Korm. rendelettel együtt kell alkalmazni.

33. § (1) Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, a szociális és gyermekvédelmi ellátás iránti kérelmeket a polgármesteri hivatalon lehet csak előterjeszteni, akár írásban, akár szóban. A szóben előterjesztett kérelmekről jegyzőkönyvet kell felvenni.

(2) A polgármesteri hivatal a kötelezően alkalmazandó nyomtatványok kitöltéséhez szükség esetén tömör és világos tájékoztatást ad, a kitöltésben és a mellékletek összeállításában segítséget nyújt.

(3) Amennyiben a szociális ellátást kérő az általa kérelmezett ellátás helyett más ellátásra lenne jogosult, erre a tényre a kérelme elutasításáról szóló határozatban a figyelmét fel kell hívni, illetve az ellátást részére hivatalból meg kell állapítani.

34. § (1) A kérelmező által benyújtott jövedelemnyilatkozathoz minden esetben csatolni kell a jövedelem valódiságát igazoló iratokat. Ezek különösen a következők lehetnek: a munkáltató által kiadott keresetigazolás, rendszeres pénzellátásoknál az azt megalapozó határozat vagy a kifizetésről szóló igazolószelvény (pl. nyugdíjszelvény), egyéb jövedelmeknél az azokat megalapozó határozat, kifizetési bizonylat, igazolás, szerződés stb.

(2) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, melyek a Polgármesteri Hivatal nyilvántartásaiban fellelhetők.

35. § (1) A rendszeres szociális segély, időkorúak járadéka, lakásfenntartási támogatás, ápolási díj, temetési segély, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság, rendszeres gyermekvédelmi támogatás ellátások tekintetében a 30. § szerinti rendeletekben felsorolt bizonyítékokat is csatolni kell.

(2) Mellőzni kell a jövedelem-nyilatkozatot és a vagyoni helyzetről szóló nyilatkozatot, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapon belül már részesült olyan ellátásban, amelyhez a jövedelmi és vagyoni helyzetét igazolta és vélelmezhető, hogy helyzetében nem történt a jogosultságot érintő változás. Erről a kérelmező írásban köteles nyilatkozni.

36. § (1) A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Helesfa Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az egyes szociális ellátási formák megállapításának helyi szabályozásáról szóló 5/2000.(IX.6.) számú rendelete hatályát veszíti.