1. § (1) Az Önkormányzat megnevezése: Helesfa Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)

(2) Székhelye: Helesfa, Fő u. 55.

(3) Az önkormányzat adószáma: 15556129-1-02; KSH statisztikai számjel: 15556129-8411-321-02; törzskönyvi azonosító: 556123, ÁHTI azonosító: 731487.

(4) Az önkormányzat címere csücsköstalpú pajzs és a tárcsapajzs ötvözött változata. Pajzs alatt, a csücsköt érintve aranyszínű, fekete szélekkel kiemelt sarkosan hullámzó címerszalag, benne a szöveg 13 HELESFA 05, vagyis Helesfa, amit 1305-ben említettek először az írott források. Pajzs körül felül és oldalt arany és kék színű barokkos címertakaró. Pajzs tetején szürke színű sisakrostély, jelképezve, hogy a településen valamikor vár, földvár állott amit a középkorban vitézek védtek. Sisakrostély tetején korona, koronában piros és zöld színű koronaékszerek, kövek. Korona szimbolizálja, hogy Helesfa királyi Árpádkori falu, hiszen, ha 1305- ben említették először, akkor az Árpádkorban is létezett. Koronán aranyszínű, nyelvét kiöltő lépegető oroszlán, amely felemelt jobb kezében kardot tart, ezzel jelképezve a várat, a várdombot, a vitézséget, oroszlán erejével megvédve a környéket. Pajzs alsó harmadában vágott. E rész zöld színű, mutatva a termékeny földet, hiszen az itt élő emberek nagyobb része mezőgazdaságból élt. A víz jellemzően mindig jelen volt Helesfa történetében. A községhatár nagy vízgyűjtő terület volt korábban a Pósa rét, Nagy rét és Berekalja mely több mint 100 hektár területével a csónakázó- horgásztó területét takarja. Ezért a pajzs alsó harmadának közepén a zöld mezőben fodrozódó vízű tó van, annak közepén a tóba épített sziget, gyékény, nád buzogány virágzattal. Pajzs felső kétharmadában középen hasított. Bal oldala kék. Benne zöld levelű bordó termésű szőlőinda, amely mutatja, hogy a környékre jellemző a szőlőtermelés. A szőlő látható Helesfa 1774-es és 1828-as pecsétjében is. Felette sárga, ragyogó nap, amely erejével érleli a szőlőt. Pajzs jobb oldala piros. Benne vár, jelezve, hogy Helesfán földvár állott Vár felett három nyolcágú csillag, mint a település 1828- as pecsétjében.

(5) Az önkormányzat címeréről és zászlajáról, valamint ezek használatának rendjét külön önkormányzati rendeletet alkot.

(6) Az önkormányzat hivatalos bélyegzője, illetve pecsétnyomója kör alakú, középen Magyarország címere látható, körfeliratát pedig „Helesfa Községi Önkormányzat Képviselő-testülete” képezi.

2. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 5 fő.

(2) A képviselő-testület tagjainak névsorát a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

3. § (1) Az önkormányzat ellátja az Mötv-ben meghatározott feladatokat, saját hatáskörében dönti el a feladatok ellátási módját.

(2) Az önkormányzat által ellátott, önként vállalt feladatokat a rendelet 2. számú melléklete, az önkormányzat társulásra átruházott ellátott feladat-és hatásköröket a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

(3) A feladatok ellátásának mértékét és módját – a lakosság igényei és az önkormányzat anyagi lehetőségeinek figyelembe vételével – a képviselő-testület az éves költségvetési rendeletében határozza meg.

(4) A képviselő-testület által átruházott feladat-és hatásköröket a rendelet 4. számú melléklete, tartalmazza.

(5) Az önkormányzat által ellátott alaptevékenységek felsorolását a kormányzati funkciók szerinti a rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.

4. § (1) A képviselő-testület üléseit lehetőség szerint az éves munkaterv szerint tartja. A munkaterv elkészítéséről a polgármester gondoskodik.

(2) A munkatervre vonatkozó javaslatokat a polgármesterhez kell benyújtani. A képviselő-testület munkatervének programjára javaslatot tehetnek

(3) A munkatervi javaslatot legkésőbb a tárgyév első ülésig a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(4) A munkaterv tartalmazza az ülések tervezett időpontját, napirendjét, az előterjesztés módját (írásbeli, szóbeli) és az előterjesztő megnevezését.

5. § (1) A képviselő-testület rendes, szükség szerint rendkívüli ülést és közmeghallgatást tart.

(2) A képviselő-testület a nyári ülésszünet kivételével legalább évi hat alkalommal képviselő-testületi ülést tart.

6. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti. Akadályoztatása, tartós távolléte esetén az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti a képviselő-testületet ülését.

(3) Akadályoztatásnak, tartós távollétnek minősül

(2) A képviselő-testület ülését határozatképtelenség esetén, 8 napon belül újra össze kell hívni. Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívásának szabálya szerint intézkedik.

(3) A képviselő-testületi tagok névsorát a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

7. § (1) A képviselő-testület munkaterv szerint évi 6 ülést tart. Ezen túlmenően szükség szerint ülésezik.

(1) A képviselő-testület ülését írásbeli meghívóval kell összehívni, amelynek tartalma:

(2) A meghívót az írásos anyagaival együtt úgy kell kézbesíteni, hogy azt az ülés előtt legalább négy nappal kapják meg a képviselők és a meghívottak.

(3) A képviselő-testület bármelyik bizottságának vagy legalább két képviselőnek az írásos indítványára, munkaterven kívüli, rendes ülést kell összehívni. Az indítványt a napirend megjelölésével, az indítványozók sajátkezű aláírásával, ill. a bizottság határozatával, az ülés tervezett időpontja előtt legalább 10 nappal kell a polgármesterhez benyújtani.

(4) Az ülés előkészítéséről a polgármester gondoskodik.

(5) Az ülés helye: Helesfa, Fő u. 55.

8. § (1) Halaszthatatlan döntést igénylő esetben legalább 24 órán belül rendkívüli ülést kell tartani az Mötv 44. § alapján az alábbi esetekben: pályázatok benyújtása, pénzügyi kötelezettséget igénylő sürgős ügyben.

(2)

(3) A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni:

(4)

(5) Indokolt esetben a meghívó és a napirendek írásos anyaga a képviselő-testületi ülés megkezdése előtt is kiosztható. Rendkívüli esetben a meghívó közlése rövidebb úton is történhet (pl.: telefon, e-mail stb.).

9. § (1) A gazdasági programot a polgármester állítja össze és terjeszti elő.

(2) A gazdasági program a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra szólhat.

(3) A gazdasági program az önkormányzat részére helyi szinten határozza meg mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok figyelembevételével – a megyei térségi koncepciókhoz illeszkedve – az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják.

10. § A testületi ülésre napirendi pont előterjesztésére a polgármester vagy az általa megbízott személy, intézményvezető vagy a jegyző jogosult.

11. § (1) A képviselő-testület vagy a bizottság elé kerülő előterjesztés lehet:

(2) Az érdemi döntést igénylő javaslat irányulhat:

12. § (1) A képviselő-testület vagy bizottságai ülésére előterjesztést szóban vagy írásban lehet tenni.

(2) A testületi ülésre az előterjesztést írásban vagy szóban kell előadni. Az írásos előterjesztést a testületi ülések meghívójához mellékelni kell. Halaszthatatlan, indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek, határozati javaslatnak közvetlenül az ülés előtti vagy az ülésen történő kiosztását, ebben az esetben az előterjesztést az előterjesztő személynek részletesen ismertetni kell. Nem kell írásos előterjesztést készíteni, ha a napirend témája egyszerű és szóban előadható. Kötelező írásos előterjesztést készíteni önkormányzati beruházások, rendeletek vagy nagyobb pénzügyi kiadással járó döntések meghozatalával kapcsolatosan.

13. § (1) A képviselő-testület, illetve a bizottság elé kerülő előterjesztés általában két részből áll:

(2) A határozati javaslat tartalmazza a végrehajtási határidő és a végrehajtásért felelős személy megnevezését. Pontonként meg kell jelölni a végrehajtásért felelős személyeket. Felelősként megjelölt személy: a polgármester vagy a bizottság elnöke vagy a jegyző vagy osztályvezető vagy intézményvezető vagy több személy együttesen.

(3) A végrehajtás határidejét naptári napban vagy - egy éven túli folyamatos feladat meghatározásakor – folyamatos vagy azonnal jelöléssel kell előírni. Folyamatos határidő esetén meg kell jelölni a végrehajtásról szóló végső és esetleges időközönkénti jelentés határidejét. Azonnal határidő estén a végrehajtásról a lehető legrövidebb időn belül kell gondoskodni.

(4) Az előterjesztésen az aláírás s. k. jelölésű is lehet, bélyegzőnyomatot nem szükséges alkalmazni.

(5) Az előterjesztést elektronikus formában is el lehet az ülés előkészítését végző hivatalnak küldeni.

14. § (1) Az elfogadott képviselő-testületi határozatokat a felelősként megjelölt személy köteles végrehajtani.

(2) A határozat tárgya szerint illetékes hivatali egység vezetője közreműködik a testületi határozat végrehajtásában és a végrehajtás ellenőrzésében.

(3) A lejárt határidejű határozatokról szóló jelentést a jegyző készíti elő. A jelentéseket a határozat számának megjelölésével, röviden és tényszerűen kell megszövegezni.

(4) A határozat kivonatot a jegyző vagy az általa megbízott hivatali dolgozó küldi meg a végrehajtásért felelős személynek.

15. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, amely nem szerepel az ülés meghívójában.

(2) Sürgősségi indítvány csak akkor kerülhet testületi ülésre, ha az indítvány tárgya olyan ügy, amelynek soron kívüli tárgyalása végett a polgármester maga is összehívná a képviselő-testület ülését.

(3) Sürgősségi indítványt terjeszthet be:

(4) A polgármester ismerteti a sürgősségi indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indoklására.

16. § (1) A képviselő-testületi ülés helyéről, időpontjáról és napirendjéről a lakosságot az önkormányzat a helyben szokásos módon hirdetmény útján értesíti.

(2) Az ülésen megjelent állampolgárok az ülésteremben részükre kijelölt helyet foglalhatják el és az ülés rendjét nem zavarhatják.

17. § (1) A képviselő-testület nyilvános ülésére a képviselőkön, a jegyzőn és az aljegyzőn kívül meg kell hívni

(2) Tanácskozási joggal meg kell hívni azokat is, akiknek az ülésen való részvételét a polgármester szükségesnek tartja.

18. § (1) A képviselő-testület ülésének napirendjére és a tárgyalás sorrendjére a levezető személy tesz javaslatot, melynek alapján a napirendet a képviselő-testület állapítja meg. A napirendi pontokat a képviselő-testület az általa elfogadott sorrend szerint tárgyalja.

(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3) A napirendi pont elhalasztását a levezető személy indítványozhatja, amelyről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz, s meghatározza a napirendi pont tárgyalásának új időpontját.

(4) Bármely települési képviselő vagy a napirend előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

19. § (1) Rendkívüli előterjesztésnek minősül minden olyan előterjesztés, amelynek szükségessége az adott képviselő-testületi ülést megelőző bizottsági ülések megtartását követően merült fel és a felmerült szoros határidő, az önkormányzat halasztást nem tűrő érdeke, vagy más különösen nyomós indok miatt az előterjesztésekre egyébként vonatkozó eljárási rend szabályait nem lehetett megtartani.

(2) A rendkívüli előterjesztés a képviselő-testületi ülés megkezdésig kiküldhető és az ülésen írásban kiosztható.

(3) A polgármester, vagy az előterjesztő szóbeli indoklását követően a képviselő-testület egyszerű többséget igénylő döntésével felveheti a napirendek közé a rendkívüli előterjesztést. Amennyiben a rendkívüliség indokoltságát a képviselő-testület nem fogadja el, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni és meg kell határozni napirendre tűzésének időpontját.

20. § (1) A polgármester tájékoztatást ad az előző ülés óta történt fontosabb eseményekről.

(2) A tájékoztató elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. A tájékoztatást a képviselők az általuk tudott eseményekkel kiegészíthetik, illetve a polgármesterhez az elhangzottak vonatkozásában kérdéseket tehetnek fel.

21. § (1) Az ülést az ülést vezető személy nyitja meg, majd ezt követően tájékoztatja a képviselő-testületet a távollévőkről, majd megállapítja a határozatképességet, amelyet az egész ülés tartama alatt folyamatosan ellenőriz. Határozatképesség esetén javaslatot tesz az ülés napirendjére.

(2) Minden jelenlevő köteles a tanácskozás rendjét tiszteletben tartani, a mobiltelefon használatot mellőzni és a részére kijelölt helyen tartózkodni.

(3) Az ülést vezető személy a napirendek tárgyalása között szünetet rendelhet el.

(4) A tanácskozás rendjének fenntartása az ülést vezető személy feladata. Az ülést vezető:

(5) A tanácskozás rendjének megzavarása esetén az ülés vezetője rendreutasítja a nyilvános ülésen megjelent állampolgárokat. Ismétlődő rendzavarás esetén, vagy ha olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülés vezetője az ülést határozott időre félbeszakíthatja, illetve bezárhatja.

(6) Az ülést vezetőnek a rendfenntartás érdekében tett - e rendeletben szabályozott - intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

22. § A jegyzőnek soron kívül szót kell adni, amennyiben törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.

23. § A képviselő-testületi ülésen elhangzó felszólalások típusai:

24. § (1) Az ülést vezető minden napirendről külön-külön nyit vitát, de javasolhatja egyes napirendek összevont tárgyalását is.

(2) Napirendenként elsőként a napirendi pont előterjesztője, vagy előadója ismerteti az előterjesztést, illetve az előterjesztést kiegészítheti.

(3) Az első hozzászólás joga az előterjesztést előzetesen véleményező illetékes bizottságok elnökeit illeti meg.

(4) A válaszadást követően az ülést vezető megnyitja a napirend felett a vitát. A vita során a testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak véleményüket vagy javaslatukat magában foglaló hozzászólásra jogosultak.

(6) Az ülést vezető személy javasolja a vita lezárását.

(7) A polgármester a vita lezárását követően ismerteti a határozati javaslatot.

25. § A települési képviselő a képviselő-testületi ülés napirendjének megtárgyalása után, az interpellációk, kérdések, közlemények keretében a polgármesterhez kérdést intézhet, amelyre a polgármester az ülésen szóban válaszol. A képviselőknek lehetőségük van közleményismertetésére.

26. § A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi javaslatot a képviselő-testület bármely tagja tehet, amelyről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

27. § (1) Ha a képviselő-testület ülése az ülésezés folyamán válik határozatképtelenné, úgy az ülésvezető az ülést felfüggeszti vagy berekeszti. Határozatképessé válás esetén az ülést tovább kell folytatni.

(2) A képviselők igen vagy nem szavazattal vagy tartózkodással vesz részt a szavazásban.

(3) Minősített többség szükséges a Mötv-ben meghatározott esetekben.

28. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként elhangzásuk sorrendjében a módosító indítványokat, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra. Először az igen szerinti válaszra kér szavazást, majd a nem szavazatokra. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, az ülést vezető a szavazást megismétli.

29. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt jogszabály írja elő vagy azt a polgármester vagy bármely bizottsági elnök kezdeményezi.

(2) A név szerinti szavazásnál a jegyző felolvassa a képviselő-testületi tagok nevét, akik nevük elhangzása után „igen”-nel, vagy „nem”-mel vagy „tartózkodom”-mal szavaznak. A jegyző a képviselő által adott választ rögzíti.

(3) A név szerinti szavazás eredményét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

30. § (1) Titkos szavazást tarthat a képviselő-testület mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani vagy zárt ülés tartható. A titkos szavazást kezdeményezheti a polgármester vagy bármelyik önkormányzati képviselő. A titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) A titkos szavazást a Jogi és Ügyrendi Bizottság tagjaiból alakult szavazatszámláló bizottság bonyolítja le.

(3) A szavazás borítékba zárt szavazólapon (esetleg szavazóhelyiségben) és urna igénybevételével történik.

(4) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, arányát.

(5) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

(6) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testületet tájékoztatja.

31. § (1) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása előtt bejelenteni személyes érintettségét.

(2) A személyesen érintett képviselő érintettségének jelzése mellett bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.

(3) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására - annak ismertté válását követően azonnal - a képviselő-testület vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása a Jogi és Ügyrendi Bizottság hatáskörébe tartozik.

(4) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.

(5) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. Amennyiben a képviselő-testület megállapítja, hogy a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, a képviselő tiszteletdíját, illetve természetbeni juttatását legfeljebb 25 %-kal, maximum 12 havi időtartamra csökkentheti.

(6) A képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.

32. § A képviselő-testület döntése:

33. § (1) A rendelet alkotását vagy módosítását, vagy hatályon kívül helyezését kezdeményezheti:

(2) A rendelet-tervezet szakmai előkészítése a jegyző feladata.

34. § A rendeletalkotást kezdeményező előterjesztés tartalmazza a rendelet tervezetet.

35. § A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg

36. § (1) A rendelet kihirdetése a helyben szokásos módon a városháza hirdetőtábláján történik a jegyző és a polgármester által történt aláírást követően.

(2) A rendeletet közzé kell tenni a város honlapján olyan formátumban, hogy abba nem lehessen belejavítani.

37. § (1) Határozat hozatalát kezdeményezheti

(2) A képviselő vagy a bizottság vagy a jegyző az indítványt a polgármesterhez nyújtja be.

38. § (1) Az ülést vezető az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy először elhangzásuk sorrendjében a módosító javaslatokról kell dönteni.

(2) A képviselő-testület határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, valamint a végrehajtás határidejét, ha a testület indokoltnak tartja a végrehajtásról való beszámolás idejét, továbbá a végrehajtásért felelős megnevezését.

(3) A képviselő-testület az ülésről készült jegyzőkönyvben történő rögzítéssel, külön határozat meghozatala nélkül dönt:

(4) Amennyiben a képviselő-testület az Mötv. 68. § (2) bekezdésben meghatározott esetben nem hoz döntést, úgy a polgármester az Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével döntést hozhat. A polgármester az Mötv. 68. § (3) bekezdésében meghatározott esetben az Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével dönthet a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben.

39. § Önkormányzati hatósági ügyben a polgármester által hozott határozat ellen a képviselő-testülethez jogorvoslati kérelemmel lehet fordulni, amelyet a képviselő-testület a soron következő rendes ülésén napirendre tűz.

40. § (1) A képviselő-testület határozatait külön-külön a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal és az ülés napjának megfelelő dátumozással kell ellátni.

(2) A határozatok esetén a sorszám /arab szám/ és az évszám /arab szám/ után zárójelben fel kell tüntetni az elfogadás időpontját (hó. /római szám/ nap. /arab szám/), valamint a határozat megjelölést az alábbi minta szerint: „Helesfa Község Önkormányzat Képviselő-testületének sorszám/év. (hó. nap.) számú határozata”

(3) A rendeletek esetén a jogszabályalkotásról, és - szerkesztésről szóló mindenkori felsőbb szintű jogszabályok alapján kell eljárni. A jelenleg hatályos, a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet alapján a rendeleteket az alábbi minta szerint kell jelölni: „Helesfa Község Önkormányzat Képviselő-testületének sorszám(arab szám) / év(arab szám). (hó(római szám). nap(arab szám).) önkormányzati rendelete cím (-ról, -ről toldattal)”

(4) A hatályos önkormányzati rendeleteknek a módosításokkal történő egységes szerkezetbe foglalásáról a jegyző gondoskodik.

(5) Az önkormányzati rendelet kihirdetésének időpontját a rendeletben meg kell határozni, ennek hiányában a jegyző, a rendelet megalkotásától számított 15 napon belül, az önkormányzat hirdetőtábláján történő elhelyezéssel hirdeti ki.

41. § (1) A képviselő-testületi ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyv a Mötv-ben meghatározottakon túl tartalmazza

(3) A jegyzőkönyv eredeti példányához mellékelni kell

42. § A választópolgárok a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével, ügyfélfogadási időben, a hivatalban betekinthetnek a képviselő-testület ülés jegyzőkönyvébe. A jegyzőkönyv anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni. A jegyzőkönyv másolatáért a hivatal költségei megtérítését (pl. fénymásolás díja) kérheti.

44. § (1) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, témájáról a képviselő-testület határozatot hoz.

(2) A közmeghallgatáson részt vesznek:

(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a városháza hirdetőtábláján és a város honlapján ad tájékoztatást a rendezvény előtt legalább 8 nappal.

(4) Közmeghallgatás fóruma elé elsősorban a lakosság széles körét érintő kérdéseket kell terjeszteni.

(5) A közmeghallgatáson a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek.

(6) Amennyiben az elhangzott javaslat, kérdés megválaszolására a közmeghallgatáson nem került sort, az azt követő tizenöt napon belül írásban kell választ adni a polgármester által meghatározott személynek.

(7) A közmeghallgatásra egyebekben a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

45. § (1) Helesfa Község Önkormányzata az alábbi társulások tagja:

(2) Az Önkormányzat részvételével működő társulások felsorolását a 3. melléklet tartalmazza.

46. § (1) A települési képviselő jogaira és kötelességeire az Mötv 32. §-a tartalmaz rendelkezéseket.

(2) A képviselő-testület tagja az Mötv. 32. §-ban meghatározott kötelezettségeken túl köteles:

(4) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:

(5) Az összeférhetetlenség megállapítására vonatkozó kezdeményezés kivizsgálása, továbbá a vagyonnyilatkozatok nyilvántartása és ellenőrzése, valamint a polgármester juttatásaira vonatkozó javaslat tétele az Ügyrendi Bizottság feladata.

47. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 57. §-a szerint állandó, vagy ideiglenes (ad hoc) bizottságokat hoz létre.

(2) Az ideiglenes bizottságot a képviselő-testület konkrétan meghatározott feladat ellátására hozza létre. A bizottság az adott feladat ellátását követően arról beszámol a képviselő-testületnek. A beszámoló elfogadásával az ideiglenes bizottság megszűnik.

59. § (1) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre és tagjainak számát a következők szerint határozza meg:

(2) A bizottságok személyi összetételét az SZMSZ. 6. melléklete, feladatait az 7. melléklete tartalmazza.

(3) A bizottságok munkájuk segítése érdekében folyamatosan, vagy egy meghatározott célra tanácsadókat, szakértőket kérhetnek fel. A tanácsadók munkájukat fizetés, költségtérítés nélkül végzik. A szakértők díjazását önkormányzati döntéssel biztosított keretből, vagy pályázat útján elnyert összegből lehet biztosítani.

(4) A bizottság szükség szerint ülésezik.

(5) Az állandó bizottsági üléseket eltérő időpontban, úgy kell megtartani, hogy azokon a képviselő-testület többi tagja is részt tudjon venni.

50. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(2) Az elnök köteles összehívni a bizottságot:

(3) A bizottság ülésére a polgármestert, az alpolgármestert, az erre igényt tartó képviselőket és a jegyzőt meg kell hívni, a bizottság szakértőit külön is meg lehet hívni.

51. § A bizottsági ülésről az Mötv. 60. §-a szerint jegyzőkönyvet kell készíteni.

52. § (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.

(2) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek.

(3) Gyakorolja a munkáltatói jogokat az Mötv. 67. §-a szerint, továbbá egyetértési jogát a köztisztviselők vonatkozásában a jogszabályokban és, a közös önkormányzati hivatal létrehozására kötött megállapodásban biztosított esetekben.

(4) A polgármester az Mötv. 65. és 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai:

(5) A polgármesterrel való konzultáció előzetes egyeztetés alapján következő időpontban lehetséges (fogadóra): minden péntek: 10.00 – 15.00 óra

(6) A polgármester dönthet - a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett - a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

53. § (1) A képviselő-testület 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ

(2) Az alpolgármester feladatait a polgármester határozza meg és irányítja tevékenységét.

54. § (1) A közös önkormányzati hivatalt létrehozó települések polgármesterei az Mötv. 82-83., és 146/C. §-ai szerint jegyzőt neveznek ki.

(2) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(3) A jegyző - Mötv. 81. § (3) bekezdésében felsoroltakon kívüli - kiemelt feladatai:

(4) A jegyző gondoskodik a rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetéséről

(5) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti.

(6) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén legfeljebb hat hónap időtartamra a hivatal hatósági osztályának vezetője látja el a jegyzői feladat- és hatásköröket.

56. § (1) Szentlőrinc Város Önkormányzatával Csonkamindszent, Helesfa, Hetvehely, Kacsóta, Okorvölgy, Szentkatalin községek képviselő-testületei az Mötv. 84-86. §-ai alapján, 2013. január 1-i hatállyal közös önkormányzati hivatalt hoztak létre Szentlőrinci Közös Önkormányzati Hivatal megnevezéssel (a továbbiakban: Hivatal), Szentlőrinc székhellyel (7940 Szentlőrinc, Templom tér 8.)

(2) A Közös Önkormányzati Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése határozza meg.

(3) A Hivatal további feladatát és hatásköreit, működésének részletes szabályait a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. A jegyző által, a vonatkozó jogszabályok – különösen az Mötv. 67. § d) pontjának és a 85. § (6), (9) bekezdéseinek figyelembe vételével – és a Hivatal létrehozására és fenntartására kötött megállapodás alapján megalkotott Szervezeti és Működési Szabályzatot a tagönkormányzatok képviselő-testületei határozattal hagyják jóvá.

57. § (1) Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A hatályba lépéssel egyidejűleg Helesfa Község Önkormányzatának az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2015.(II.24.) számú önkormányzati rendelet hatályát veszti.