A költségvetési rendelet szerkezetének kialakításakor figyelembevételre került:

az Áht. 4/A. § (1) bekezdése; az Áht. 6. § (3)-(6) bekezdése, amelyben a költségvetési kiemelt bevételek és kiadások találhatók, az Áht. 6. § (7) bekezdése, melyben a finanszírozási bevételek és kiadások kerülnek meghatározásra, az Áht. 23-24. §-a és az Ávr. rendelet 24. 27-28. §-a amely a költségvetési rendelet szerkezetére, elkészítésére vonatkozó előírásokat határozza meg.

A rendelet ezen része az önkormányzati szintű adatokat tartalmazza.

A béreket és a béren kívüli juttatásokat a 2024. évi szinten terveztük. A központi költségvetés

2024-re vonatkozó bérpolitikai elképzelései alapján a tervezetben a személyi juttatásokat a

kötelezően biztosított juttatási elemek, a törvényjavaslatban szereplő illetményalapok és

bértáblák figyelembevételével terveztük meg, illetve eszerint történt a munkáltatót terhelő

járulékok számítása is. A közfoglalkoztatásra a 2023. évi támogatási szerződés alapján 2023 évet terhelő személyi juttatás, annak munkaadókat terhelő járulékokat terveztük. A saját erő fedezetét a tartalékból biztosítjuk, valamint a támogatás lesz.

Személyi juttatások 13.852.300,-Ft

Tisztségviselők juttatásai 10.087.308,-Ft

Járulék és szociális hozzájárulási adó 3.008.095,-Ft

Személyi juttatások és járulékok összesen: 26.947.703,-Ft

Dologi kiadások tervezésénél figyelembe vettük a megelőző év teljesítési adatait.

Készletbeszerzés 5.822.722,-Ft

Kommunikációs szolgáltatás 590.000,-Ft

Szolgáltatási kiadások 13.025.000,-Ft

Kiküldetési és reklám kiadások 340.000,-Ft

Egyéb dologi kiadások/áfa 4.230.445,-Ft

Dologi kiadások összesen: 24.008.167,-Ft

A 2024. évi költségvetés bevételi főösszege: 68.136.974.-Ft

kiadási főösszege: 68.136.974.- Ft.

A bevétel és a kiadás különbözete a költségvetési hiány, a tervezet nem tartalmaz hiányt.

A tervezet összeállításánál az óvatosság elve érvényesült, alkalmazkodik a megváltozott

körülményekhez, csak biztos forrásokkal számol.

Mivel a jogalkotásról szóló törvény a jogszabály előkészítője számára előírja egy előzetes

hatásvizsgálat elkészítését és arról – önkormányzati rendelet esetében – a képviselő-testület

tájékoztatását, ezért itt ezekről rendelkezni kell.

A helyi önkormányzat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23. § (1)

bekezdése értelmében a költségvetését költségvetési rendeletben állapítja meg, amely

elősegíti a jelenlegi pénzügyi helyzetről a valós kép kialakítását és a meghatározza az éves

gazdálkodási lehetőségeket. A költségvetés végrehajtása során elsőbbséget élvez az

önkormányzat működő képességének biztosítása, az önkormányzat kötelező feladatainak

ellátásához szükséges forrás biztosítása, valamint a korábbi képviselő-testületi döntésekből

származó kötelezettségvállalások biztosítása.

A költségvetés rendelkezik támogatás értékű működési kiadás formájában és az érvényes

társulási-, szervezeti-, megállapodások alapján – többek között - az egészségügyi és szociális valamint gyermekjóléti feladatok ellátásáról, ezáltal biztosítja az önkormányzat által közvetlenül ellátandó és az említett feladatokat érintő finanszírozások zökkenőmentes megvalósulását, mely hozzásegíti a fenti feladatokat ellátó intézményeket ahhoz, hogy fedezete legyen ezen feladatok ellátására, mely így pozitív kihatással van településünk lakosságának egészségi állapotára, szociális életkörülményeire.

A költségvetés elkészítése és a hozzá kapcsolódó feladatok ellátása a munkatársak munkaköri

leírásában szerepel, azonban a jogszabályi változások és az egységes szabályozás hiányossága

miatt plusz terhet jelent a költségvetés készítői számára.

Az Áht. 24. § (2) bekezdése alapján „A jegyző által előkészített költségvetési

rendelettervezetet a polgármester a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését

követő negyvenötödik napig nyújtja be a képviselő-testületnek.”. Ennek elmaradása

mulasztásban megnyilvánuló jogszabálysértést von maga után, mely esetben Magyarország

helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 132. § (1) bekezdés a) pontja

alapján a Kormányhivatal törvényességi felhívással élhet.

Fentieken túl, ha a képviselő-testület a költségvetési rendeletet a jogszabályban meghatározott

határidőig nem alkotta meg és az átmeneti gazdálkodásról sem alkotott rendeletet, a

polgármester jogosult a helyi önkormányzatot megillető bevételek beszedésére és az előző év

költségvetési rendeletében meghatározott kiadási előirányzatok keretei között a kiadások

időarányos teljesítésére.

A költségvetés végrehajtását az Áht. és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint az

államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól

szóló 249/2000.(XII.24.) kormányrendelet előírásai szerint a Szentlőrinci Közös

Önkormányzati Hivatala végzi.