Szárász Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2009. (IX. 9.) önkormányzati rendelete
a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról
Hatályos: 2009. 09. 09- 2015. 03. 01Szárász Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2009. (IX. 9.) önkormányzati rendelete
a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról
2009.09.09.
Szárász Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. tv. 44/A § (2) bekezdésében, a szociális ellátásokról és a szociális igazgatásról szóló 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szt.) 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 37/D. § (5) bekezdésében, 38. § (9) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 46. § (1) bekezdésében, 47. § (1) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében, 55/C. § (4) bekezdésében és a 62. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat által pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1. §
A rendelet célja
E rendelet célja, hogy a település lakóinak szociális biztonsága érdekében meghatározza a helyi önkormányzat által biztosított egyes szociális ellátások szervezetét, a szociális ellátás iránti kérelem benyújtásának módját és egyéb eljárási szabályokat, továbbá a jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit.
2. §
A rendelet hatálya
A rendelet hatálya az Szárász község közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező, az Szt. 3. §-ában meghatározott személyekre terjed ki, az alábbi kiegészítésekkel:
- a rendelet hatálya kiterjed azokra a hajléktalan személyekre, akik az önkormányzat illetékességi területét jelölték meg tartózkodási helyként az adott szociális ellátás igénybevételekor megtett nyilatkozatukban,
- az önkormányzat, tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulónak átmeneti segélyt, étkeztetést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti.
3. §
A szociális rászorultságtól függő ellátások formái
(1) Pénzbeli ellátások:
- lakásfenntartási támogatás
- ápolási díj
- átmeneti segély
- temetési segély
(2) Természetbeni ellátások:
- közgyógyellátás
(3) Személyes gondoskodást nyújtó ellátások
- étkeztetés
- házi segítségnyújtás
- jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
- családsegítés
II. Fejezet
Pénzbeli ellátások
4. §
Az ellátások megállapításának szabályai
(1) Az eljárás megindítása történhet kérelemre, illetve hivatalból. A kérelmet év közben folyamatosan az Egyházaskozár – Bikal Körjegyzőség (továbbiakban: Körjegyzőség) szociális ügyintézőjénél lehet előterjeszteni.
(2) A kérelemhez a nyilatkozónak az adott ellátási formára vonatkozó, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) szerinti, illetve az önkormányzat által e célra rendszeresített kérelmet, illetve nyilatkozatot kell benyújtania.
(3) A jövedelem igazolásához csatolni kell:
- havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző három hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolást,
- munkanélküli ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényt, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást,
- a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot,
- vállalkozó esetében az illetékes APEH igazolását, a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról,
- egyéb jövedelmek esetében a kérelmező a rendelet 2. melléklet 1. számú minta szerinti formában tett nyilatkozatát a havi átlagos nettó jövedelméről.
5. §
A pénzbeli ellátások kifizetése, folyósítása
(1) A nem rendszeres pénzbeli ellátásokat a jogosultság megállapítását követő 5. napon kell kifizetni a Körjegyzőség pénztárában.
(2) A rendszeres pénzbeli ellátások összegét minden hónap 5. napjáig a Körjegyzőség a jogosult által meghatározott bankszámlára utalja.
(3) A rendszeres pénzbeli ellátások készpénzben nem fizethetők.
6. §
A szociális ellátás hatásköri szabályai
(1) A következő ellátásokkal kapcsolatos hatásköröket a képviselő-testület gyakorolja:
- átmeneti segély
- ápolási díj
- letelepedési támogatás
- étkeztetés
(2) A képviselő-testület a polgármesterre ruházza a következő ellátásokkal kapcsolatos hatáskörét:
- lakásfenntartási támogatás
- temetési segély
(3) A polgármester döntése ellen a képviselő-testülethez fellebbezés nyújtható be.
7. §
Aktív korúak ellátása
(1) Az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítására, összegére, felülvizsgálatára, megszüntetésére Szárász Község Önkormányzata az Szt. rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza.
(2) Az aktív korúak ellátásának megállapítására vonatkozó kérelmet a Rendelet 3. számú melléklete szerinti, e célra rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani, amelyhez csatolni kell a nyomtatványon feltüntetett igazolásokat.
8. §
Rendszeres szociális segély
(1) Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján
a.) egészségkárosodott személynek minősül, vagy
b.) az 55. életévét betöltötte, vagy
c.) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, gyermekgondozási díjban, terhességi gyermekágyi segélyben - és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.] nem tudják biztosítani,
rendszeres szociális segélyre jogosult.
(2) Az Szt. 37/B. § (1) bekezdés b)-c) pontja szerinti személy (a továbbiakban: jogosult) a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltételeként a települési önkormányzat által kijelölt szervvel köteles együttműködni (a továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv).
9. §
Az együttműködés eljárási szabályai
A jogosultat együttműködési kötelessége keretében az alábbiak terhelik:
a.) a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles felkeresni az együttműködésre kijelölt szervet nyilvántartásba vétele végett,
b.) részt kell vennie a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő program kidolgozásában, és amennyiben szükséges annak módosításában,
c.) megállapodást kell aláírnia a beilleszkedést segítő program megvalósítására, a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül,
d.) eleget kell tennie a beilleszkedést segítő programra kötött együttműködési megállapodásban foglaltaknak,
e.) meg kell jelennie legalább havonta az együttműködésre kijelölt szervnél,
f.) folyamatosan kapcsolatot kell tartania az együttműködésre kijelölt szervvel,
g.) ha együttműködési kötelezettsége teljesítésében akadályozott, köteles a együttműködésre kijelölt szervet annak okáról haladéktalanul tájékoztatni, illetve az akadályoztatás okát 8 napon belül hitelt érdemlően (pl. orvosi igazolással) igazolni.
10. §
Az együttműködésben résztvevő szervek eljárása
(1) Az önkormányzat és az együttműködésre kijelölt szerv kölcsönösen tájékoztatják egymást, különösen az alábbi területeken:
a.) az önkormányzat a rendszeres szociális segélyt megállapító határozatot jogerőre emelkedését követően megküldi az együttműködésre kijelölt szerv részére,
b.) az együttműködésre kijelölt szerv a beilleszkedési program elkészültéről tájékoztatja az önkormányzatot.
(2) A rendszeres tájékoztatási kötelezettség vonatkozik a beilleszkedési program végrehajtásában résztvevő, közreműködő más szervezetekre.
(3) Az együttműködésre kijelölt szerv az Szt. 37/D. § szerinti együttműködés megvalósítása érdekében:
a.) nyilvántartásba veszi a megjelent jogosult személyt,
b.) figyelemmel kíséri a rendszeres szociális segélyről hozott határozatban foglalt határidő betartását, annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát,
c.) tájékoztatja a jogosultat a beilleszkedési program típusairól, az elkészítésének menetéről, az együttműködés eljárási szabályairól,
d.) a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a jogosult bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, erről a jogosulttal írásban megállapodást köt,
e.) folyamatosan kapcsolatot tart a jogosulttal és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,
f.) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról és amennyiben szükséges – a jogosult bevonásával – módosítja a programot,
g.) jelzi a jegyzőnek ha a jogosult együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,
h.) az éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról,
i.) a jogosult személlyel történő kapcsolattartásról a külön jogszabályokban meghatározattak szerint esetnaplót vezet.
(4) A jegyző az együttműködésre kijelölt szervet tájékoztatja:
a.) az aktív korúak ellátására való jogosultság megszüntetéséről,
b.) a rendszeres szociális segély jogosultsági feltételeinek megszűnéséről és az Szt. 35. § (1) bekezdése szerinti együttműködési kötelezettség előírásáról,
c.) a rendszeres szociális segélyre jogosult személy által az Szt. 37/C. § (4) bekezdése alapján kötött megállapodásról.”
11. §
A beilleszkedést elősegítő programok típusai
(1) A rendszeres szociális segélyre jogosult beilleszkedését segítő program az együttműködésre köteles személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva az alábbi területekre terjedhet ki:
a.) az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra,
b.) az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő, vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre,
c.) a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképzettség megszerzésére.
(2) A beilleszkedési programban a rendszeres szociális segélyre jogosult számára együttműködési kötelezettségként egy időben csak egy programban való részvétel írható elő.
(3) A beilleszkedési program elkészítésében szakértő közreműködését lehet igénybe venni.
(4) A Családsegítő Szolgálat által szervezett beilleszkedést segítő programok típusai a következők:
a.) munkaképesség-javító programok: munkára és pályára állítási, pályakorrekciós csoportfoglalkozások, munkavállalási és munkakeresési tréningek, tanfolyamok,
b.) egyéni foglalkozások: képességfejlesztés, szocializációs hátrányok leküzdését szolgáló programok, családfenntartó szerep erősítésére irányuló tevékenység,
c.) közösségi szakmai programok,
d.) csoportfoglalkozások: önismereti, önsegítő, rehabilitációs, reintegrációs, személyiségfejlesztő, mentálhigiénés, motivációs, kommunikációs tréning,
e.) tanácsadások: egészségügyi, egyéni életvezetési, életmódformáló, jogi, mentális, munkaügyi, pedagógiai, pszichológiai, rehabilitációs.
12. §
Az együttműködési kötelezettség megszegésének esetei
(1) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a jogosult:
a.) a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nem keresi fel az együttműködésre kijelölt szervet nyilvántartásba vétele végett, illetőleg akadályoztatása esetén akadályoztatásának okát 8 napon belül nem igazolja hitelt érdemlően,
b.) nem vesz részt a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő program kidolgozásában,
c.) a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül nem írja alá a megállapodást a beilleszkedést segítő program megvalósítására,
d.) személyében rejlő ok miatt, önhibájából nem tesz eleget a beilleszkedést segítő programra kötött együttműködési megállapodásban foglaltaknak,
e.) nem jelenik meg legalább havonta az együttműködésre kijelölt szervnél,
f.) az előre egyeztetett időpontban nem tartja a kapcsolatot a együttműködésre kijelölt szervvel.
(2) Az együttműködési kötelezettség megszegésének észlelése esetén az együttműködésre kijelölt szerv a jelzést 8 napon belül írásban teszi meg.
(3) Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a jogosult személynek, aki a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt az együttműködésre kijelölt szervvel fennálló együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi.
13. §
Lakásfenntartási támogatás
(1) Az önkormányzat helyi lakásfenntartási támogatást azoknak a személyeknek, akiknek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, és a lakásfenntartásra fordított elismerhető havi költség a háztartás havi összjövedelmének 30 %-át eléri.
(2) A helyi lakásfenntartási támogatás esetén elismerhető lakásnagyság az Szt. 38. § (4) bekezdése szerinti lakásnagyság.
(3) A helyi lakásfenntartási támogatás esetén elismerhető lakásfenntartási költség az Szt. 38. § (3) bekezdése szerinti összeg.
(4) A helyi lakásfenntartási támogatás összegének meghatározása az Szt. 38. § (7) bekezdése szerinti történik, havi összege 2.500 Ft-nál kevesebb nem lehet.
14. §
Ápolási díj
(1) A tartósan beteg, 18. életévét betöltött és Szárász közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező személy ellátását végző közeli hozzátartozó részére a képviselő-testület ápolási díjat állapít meg, ha a körülmények megfelelnek az Szt. 41 – 43. §-ban felsorolt, illetve az alábbi feltételeknek:
- nincs a családban olyan, munkaviszonyban nem álló személy, aki az ápolást el tudná látni
- a család egy főre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150 %-át nem haladja meg.
(2) Nem részesülhet ápolási díjban, aki kereső tevékenységet folytat és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát meghaladja.
(3) Az ápolási díj összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a.
15. §
Az ápolási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése
(1) Ha az ápolást végző személy kötelezettségét nem teljesíti, az ápolási díj folyósítását meg kell szüntetni.
(2) A kötelezettség megszegésének minősül különösen az, ha
- az ápolást végző személy több egymást követő napon nem gondoskodik az ápolt alapvető ápolási, gondozási igényeinek kielégítéséről
- az ápolt és lakókörnyezete megfelelő körülményeit nem biztosítja
(3) Az ápolási kötelezettség teljesítését az önkormányzat ellenőrizheti, vagy a Komlói Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat útján ellenőriztetheti.
(4) Az ápolási kötelezettség megszegésével kapcsolatos jelzés esetén a (3) bekezdésben szereplő ellenőrzést el kell végezni.
16. §
Átmeneti segély
(1) A képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére átmeneti segélyt nyújt.
(2) Átmeneti segélyben részesíthető az a személy, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150 %-át.
(3) Különös méltánylást érdemlő esetben a polgármester a kérelmezőt évente legfeljebb egy alkalommal – jövedelmére tekintet nélkül – átmeneti segélyben részesítheti.
(4) 1 Az átmeneti segély egyszeri összegét a rászorultsághoz igazodóan 1.000 – 5.000 Ft között lehet megállapítani.
(5) Az átmeneti segély pénzbeli és természetbeli ellátásként is megállapítható.
(6) A képviselő-testület a megállapító határozatot indokolt esetben azonnal végrehajthatónak nyilváníthatja.
17. §
Temetési segély
(1) A polgármester temetési segélyt állapíthat meg annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.
(2) Temetési segély nem állapítható meg annak az egyedülállónak, akinek jövedelme eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, illetve akinek családjában az egy főre jutó jövedelem eléri a saját jogú öregségi nyugdíjminimum összegének 300 %-át.
(3) A temetési segély összege helyben szokásos legolcsóbb temetési költség összegének 10 %-a. A helyben szokásos legolcsóbb temetés összege 100.000 Ft .
(4) A temetési segély iránti kérelemhez mellékelni kell a temetés költségeiről a segélyt kérő vagy egy háztartásban élő családtagja nevére kiállított számlák eredeti példányát, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot.
(5) A segély megállapítása esetén azonnali pénztári kifizetés engedélyezhető.
III. Fejezet
Természetbeni ellátások
18. §
Közgyógyellátás
(1) A körjegyző közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg annak a személynek, aki szociálisan rászorult és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni.
(2) Közgyógyellátásra jogosultnak azt kell tekinteni, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén 200 %-át.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak fennállása esetén is csak az részesíthető közgyógyellátásban, akinek a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át meghaladja.
(4) A közgyógyellátási igazolvány iránti kérelemhez a jogszabályban előírtakon túlmenően csatolni kell a kérelmező és a családja jövedelemi viszonyaira vonatkozó, a Rendelet 10. sz. melléklete szerinti igazolást.
IV. Fejezet
Személyes gondoskodást nyújtó ellátások
19. §
Étkeztetés
(1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.
(2) Az étkeztetés igénybevételére jogosult különösen az, aki:
- 60 éven felüli, vagy
- igazoltan mások gondozására, ellátására szorul, vagy
- fogyatékos, pszichiátriai vagy szenvedélybeteg, vagy
- hajléktalan, vagy lakhatási körülményei meleg étel elkészítését nem teszik lehetővé
(3) Az étkeztetésért térítési díjat kell fizetni. A térítési díjat:
a) az ellátást igénybe vevő jogosult,
b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő,
c) a jogosult tartására, gondozására kötelezett és képes személy köteles megfizetni.
(4) Az étkeztetésért fizetendő intézményi térítési díj mértékét a rendelet 1. sz. melléklete határozza meg.
(5) Az önkormányzat az étkeztetést a Panzió Kft-vel kötött szerződés alapján, az általa üzemetetett főzőkonyha útján biztosítja
20. §
Házi segítségnyújtás
(1) A házi segítségnyújtást az önkormányzat a Komlói Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás útján biztosítja.
(2) A házi segítségnyújtást az Szt. 63. §-a szerint gondozásra szorulók vehetik igénybe.
(3) A házi segítségnyújtást a képviselő-testület díjmentesen biztosítja a rászorulóknak, az ellátásért fizetendő térítési díjat a szolgáltató részére az önkormányzat fizeti meg.
(4) Az ellátás iránti kérelmet az ellátást biztosító intézmény vezetőjéhez kell benyújtani, a kérelemről az intézmény vezetője dönt.
21. §
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
(1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást az önkormányzat a Komlói Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás útján biztosítja.
(2) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást az Szt. 65. §-a alapján jogosultak vehetik igénybe.
(3) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a képviselő-testület díjmentesen biztosítja a rászorulóknak, az ellátásért fizetendő térítési díjat a szolgáltató részére az önkormányzat fizeti meg.
(4) Az ellátás iránti kérelmet az ellátást biztosító intézmény vezetőjéhez kell benyújtani, a kérelemről az intézmény vezetője dönt.
22. §
Családsegítés
(1) A családsegítő szolgáltatás általános és speciális segítő szolgáltatása keretében az önkormányzat segítséget nyújt a működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémái vagy krízishelyzete miatt segítséget igénylő személynek, családnak az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából.
(2) A családsegítést az önkormányzat a Komlói Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat útján biztosítja.
(3) A családsegítő szolgáltatás igénybevétele ingyenes.
23. §
Záró rendelkezések
(1) A rendelet a kihirdetésének napján lép hatályba.
(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 5/1993. (X.27.). sz. ÖK. rendelet.
1
Módosította a 8/2010. (X.6.) sz. rendelet