Szárász Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2019. (VIII.1.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2019. 09. 01Szárász Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2019. (VIII.1.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Szárász Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek és a településfejlesztéssel és településrendezéssel összefüggő partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 6/2017. (VIII. 25.) önkormányzati rendeletben felsorolt partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja
1. § E rendelet célja a község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása a
1. helyi építészeti, természeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;
2. településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
3. településképi követelmények meghatározásával;
4. településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával.
2. A rendelet hatálya és alkalmazása
2. § (1) E rendelet előírásait az önkormányzat képviselő-testülete által a településre elfogadott – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) szerinti – településrendezési eszközökkel, továbbá a településkép védelmével kapcsolatban meghatározott szabályokkal, valamint az azokban említett törvények végrehajtásra kiadott központi jogszabályokkal együtt kell alkalmazni.
(2) E rendelet hatálya alá tartozó területen építési tevékenység alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építési és településképet befolyásoló tevékenységet folytatni az e rendeletben foglaltak, az országos érvényű jogszabályok valamint az önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott helyi építési szabályzat előírásainak megfelelően szabad.
3. § Jelen rendelet a következő mellékleteivel együtt érvényes:
1. 1. melléklet: A helyi egyedi védelem alatt álló épületek és objektumok és területi védelemmel érintett területek jegyzéke
2. 2. melléklet: A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása,
3. 3. melléklet: A településkép szempontjából meghatározó, természeti védelemmel érintett területek lehatárolása,
4. 4. melléklet: A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére településképi szempontból elsősorban alkalmas és nem alkalmas területek lehatárolása,
5. 5. melléklet: Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció iránti kérelem,
6. 6. melléklet: Településképi bejelentési eljárás kezdeményezése nyomtatvány.
3. A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja
4. § (1) A településképhez illeszkedő településképi követelmények megállapításával a jellegzetes, értékes, helyi hagyományt őrző arculat megőrzése, a településkép kedvező alakítása a cél.
(2) A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottságok alapján a településképi szempontból meghatározó területek térképi ábrázolását a 3. melléklet tartalmazza.
4. Értelmező rendelkezések
5. § E rendelet alkalmazásában használt fogalmak jegyzéke és magyarázata:
1. A tetőidom jellemző hajlásszöge: olyan tetőidom, melynél a tető vízszintes vetületének legalább 80%-án az adott hajlásszög, a fennmaradó 20%-án eltérő hajlásszög érvényesül, és a tetőidom jellemző hajlásszögétől eltérő hajlásszögű tető csak az utcai telekhatártól mért 15 m-en túl létesül.
2. Áttört kerítés: olyan kerítés, amely maximum 1/3 hosszban tömör a további 2/3 hosszban kerítésoszlopok között elhelyezett áttört betétekkel kialakított kivitelű.
3. Egyéb tájékoztatási eszköz: a reklám-elhelyezési kormányrendelet1 hatálya alá nem tartozó információs tábla, cégtábla, üzletfelirat és a vállalkozás használatában álló ingatlanon a vállalkozást népszerűsítő felirat valamint más grafikai megjelenés.
4. Első főépület: egy építési telken/telken álló főépületek közül az a főépület, mely az előkert legkisebb méretének betartásával épül(t).
5. Főépület: az építési övezeti/övezeti előírások megtartásával épített, elsősorban a területfelhasználási egység jellegének megfelelő, másodsorban a településrendezési eszközben meghatározott, a területhasználatot nem zavaró rendeltetésű építmény.
6. Földszín: a természetben előforduló (pl. talaj, homok, mész, egyes kőzetek, növényzet), nem szintetikus anyagok jellemző színei, illetve az azok felhasználásával előállított kevéssé telített árnyalatok.
7. Illeszkedés elve: A környező meglévő építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében környezetéhez alkalmazkodó tervezői metódus. Gerincmagasság és ereszmagasság tekintetében vizsgálandó a szomszédos 1-1 épület, és azok egyikétől ± 0,5 m-rel térhet el. Amennyiben az egyik helyi védett, ahhoz kell illeszkedni. A tetőgerinc irányának a két szomszédos épület valamelyikének tetőgerinc irányától különböző nem lehet. A főépület telepítése esetén vizsgálandó a szomszédos 3-3 épület beépítése, és nagyobb számban előforduló beépítést kell alkalmazni.
8. Közművelődési célú hirdetőoszlop: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet értelmező rendelkezései szerinti közművelődési célú hirdetőoszlop.
9. Mozgatható hirdető berendezés, megállító tábla: üzlet elé kihelyezett, olyan lábon álló A1-es - 594*841 cm - maximális méretű - talajhoz nem rögzített - egy vagy kétoldalas hirdetmény, amely az üzletben folyó tevékenységre, akciókra hívja fel a figyelmet.
10. Reklámhordozó: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény értelmező rendelkezései szerinti reklámhordozó.
11. Reklámhordozót tartó berendezés: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet értelmező rendelkezései szerinti reklámhordozót tartó berendezés.
12. Utcai homlokzat: az első főépület, közúttal vagy magánúttal határos telekhatárra néző homlokzata.
13. Utcai telekhatár: a telek azon telekhatára mely közúttal vagy magánúttal határos.
5. Illeszkedésre vonatkozó rendelkezések
6. § (1) Az illeszkedés szabályait kell alkalmazni minden e rendelettel nem szabályozott esetben.
(2) Illeszkedőnek tekinthető az épület, amennyiben az alábbi kritériumoknak együttesen eleget tesz:
1. környezetéhez igazodik,
2. a település építészeti karakterét megőrzi,
3. a meglévő formakultúrát megtartja,
4. léptékhelyes épülettömeget eredményez, továbbá
5. a környezetét figyelembe vevő építési anyagot és színezést alkalmaz.
a helyi védelem
6. A helyi védelem célja
7. § (1) A helyi védelem megállapításának célja a település településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző, a közösségek munkáját és kultúráját tükröző, sajátos megjelenésű építészeti és természeti örökség kiemelkedő, településképet meghatározó értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
7. A helyi védelem feladata
8. § (1) A védett értékek körének számbavétele és nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal való megismertetése.
(2) A védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.
8. A helyi védelem fajtái
9. § A helyi védelem lehet:
1. területi védelem,
2. egyedi védelem.
10. § (1) A helyi területi védelem:
9. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai
11. § Az épített vagy természeti környezet eleme akkor helyezhető helyi védelem alá, ha
1. a helyi védelem alá helyezés közérdekű célt szolgál,
2. a helyi védelem alá helyezés időszakában fennálló formájában
a) a település történelmének eredeti, hiteles dokumentuma,
b) kortörténeti jellege meghatározó módon érvényesül
c) sérülései ésszerű helyreállítás révén kijavíthatók és a sérülések helyreállítása nem jelent olyan jelentős fizikai változást, amely a védendő értéken a kortörténeti jelleget megszüntetné,
d) fenntartható használata biztosítható, továbbá
e) az értékvizsgálat elkészült.
12. § (1) A helyi védelem alá helyezés folyamata a védendő érték tulajdonosának papír alapú kérelmére vagy hivatalból indul.
(2) A tulajdonosi kérelemnek tartalmaznia kell a tulajdonos nevét, címét, a védendő érték megnevezését, leírását, fotódokumentációját és a védelem elrendelésének indokolását.
(3) A beérkezett kérelmet az Önkormányzat képviselő-testülete 60 napon belül bírálja el, melyről értesítést küld a kérelmezőnek. Támogató döntés esetén a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és elkészítteti az értékvizsgálatot.
13. § A helyi védelem alá helyezést megelőzően az érintett értékre vonatkozó, kormányrendeletben meghatározott tartalmú értékvizsgálatot kell elkészíttetni.
14. § (1) A hivatalból indult helyi védelem alá helyezés folyamata az erre vonatkozó képviselő-testületi döntéssel indul, melyről a jegyző értesíti a védendő érték tulajdonosát.
(2) A védendő érték tulajdonosa az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül észrevételt tehet, véleményt nyilváníthat. Amennyiben a védendő érték tulajdonosa a megadott határidőn belül írásban nem reagál, úgy egyetértőnek kell tekinteni.
(3) Az egyetértő észrevétel, vélemény alapján a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és elkészítteti a 13. § szerinti értékvizsgálatot.
15. § (1) A helyi védelem megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha
a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,
b) a védett terület, illetve egyedi érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,
c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek az értékvédelmi szakvélemény szerint már nem felel meg,
d) a védett érték magasabb szintű védettséget kap. A helyi védelem az állami védelem hatályba lépésének napján külön intézkedés nélkül hatályát veszti.
(2) A helyi védelem megszüntetésének folyamata a védett érték tulajdonosának papír alapú kérelmére vagy hivatalból indul.
(3) A tulajdonosi kérelemnek tartalmaznia kell a tulajdonos nevét, címét, a védett érték megnevezését, leírását, fotódokumentációját és a védelem megszüntetésének indokolását.
(4) A beérkezett kérelmet az Önkormányzat képviselő-testülete 60 napon belül bírálja el, melyről értesítést küld a kérelmezőnek. Támogató döntés esetén a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és amennyiben a védett érték műszaki állapota lehetővé teszi, szaktervezővel elkészítteti a védett érték felmérési- és fotódokumentációját.
(5) Az építményt a kezdeményezéstől a testületi döntésig terjedő időszakban is védettnek kell tekinteni és arra a helyi védelemre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
16. § (1) A hivatalból indult helyi védelem megszüntetésének folyamata az erre vonatkozó képviselő-testületi döntéssel indul, melyről értesíteni kell a védett érték tulajdonosát.
(2) A védett érték tulajdonosa az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül észrevételt tehet, véleményt nyilváníthat. Amennyiben a védett érték tulajdonosa a megadott határidőn belül írásban nem reagál, úgy egyetértőnek kell tekinteni.
(3) Az egyetértő észrevétel, vélemény alapján a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és amennyiben a védett érték műszaki állapota lehetővé teszi, szaktervezővel elkészítteti a védett érték felmérési- és fotódokumentációját.
17. § A helyi egyedi védelem megállapítása után, a hatálybalépéstől számított tizenöt napon belül az önkormányzat jegyzője az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegeként való feljegyzését.
10. Helyi védelem és az országos védelem összefüggései
18. § (1) Ha egy helyi védettség alatt álló értéket műemléki védettség alá helyeznek, annak helyi védettsége automatikusan megszűnik.
(2) Ha a védett érték műemléki védettsége megszűnik, az önkormányzat megvizsgálja a helyi védettség alá helyezés lehetőségét.
11. A védett értékek nyilvántartása
19. § (1) A helyi védelem alatt álló értékről nyilvántartást kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell:
1. az érték megnevezését,
2. védelmi nyilvántartási számát,
3. helyszínrajzot,
4. a védelem szakszerű, rövid indokolását,
5. építészeti örökség esetén az eredeti tervdokumentáció másolatát vagy felmérési terveit (amennyiben rendelkezésre állnak),
6. fotódokumentációt,
7. a helyi védelem védettségi típusát,
8. a védett érték pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
9. építészeti örökség esetén a védett érték rendeltetését és használatának módját.
(2) A nyilvántartás vezetéséről és a törzslap készítéséről a jegyző gondoskodik.
12. A helyi védelemhez kapcsolódó korlátozások, tulajdonosi kötelezettségek
20. § (1) Az építészeti örökség esetén az értékleltárba felvett értéket fizikai valójában kell megőrizni, valamint előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az eredeti alkotóanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító, állagjavító konzerváló eljárásokat, a restaurálást, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat.
(2) Az építészeti örökség védett értékeit - az (1) bekezdésben meghatározottakon túl - anyagi és eszmei értékei összefüggéseire tekintettel hitelesen és meghatározó módon érvényre kell juttatni.
(3) A műszaki, gazdaságossági és funkcionális szempontból egyenértékű beavatkozások közül előnyben kell részesíteni az építészeti örökség fennmaradását szolgáló és visszafordítható megoldásokat.
(4) Az építészeti örökséghez történő hozzáépítés, vagy az építészeti örökség telkén új építmény, építményrész építése a védett érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét nem sértheti.
(5) Az építészeti örökségen végzett építési tevékenység esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása a homlokzati tagozatok megőrzendők, illetve amennyiben az eredeti utcai homlokzati kialakítás fotók, tervek alapján ismert, úgy az visszaállítandó.
(6) Az építészeti örökség bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, az építészeti örökség felmérési- és fotódokumentációjának elkészítését, valamint a védettség megszüntetését követően. A felmérési- és fotódokumentáció a védettséget megszüntető döntés melléklete.
21. § (1) A helyi védelem alatt álló épületet, építményt, közterülettel határos építményrészletet, alkotást, utcabútort az e célra rendszeresített egységes táblával kell megjelölni, melyen fel kell tüntetni a helyi védelem tényét és elrendelésének időpontját.
(2) A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról – külön eljárás nélkül – a helyi Polgármesteri Hivatal gondoskodik. A tulajdonos a tábla elhelyezését tűrni köteles.
TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
13. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
22. § (1) A 2. melléklet szerint lehatárolt településképi szempontból meghatározó területek:
1. Falusias karakter,
2. Külterületi karakter.
(2) A településképi szempontból meghatározó természeti védelemmel érintett területek:
1. a nemzeti ökológiai hálózat részeként nyilvántartott ökológiai folyosó területe,
2. az Országos Területrendezési Tervben meghatározott tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek.
(3) A településkép szempontjából meghatározó, természeti védelemmel érintett területek településképi, településkarakteri szempontból a Külterületi karakter részét képezik. Területi lehatárolásukat a 3. melléklet tartalmazza.
településképi követelmények
14. Általános építészeti követelmények
23. § (1) A településképi illeszkedés érdekében új épület építése vagy meglévő épület átalakítása, bővítése esetén a kialakult településszerkezetet, a Szárászra jellemző építészeti karaktert sértő építészeti megoldás nem megengedett.
(2) Az illeszkedés tekintetében vizsgálni kell:
1. a tetőidom formáját, hajlásszögét,
2. a tetőfelépítmények jellegét, arányát,
3. a homlokzatok építészeti kialakítását,
4. a tömegképzés jellegét,
5. a nyílászárók arányrendszerét, a teljes homlokzatfelülethez való viszonyát, horizontális, vagy vertikális jellegét,
6. az utcai kerítések és ezek nyílásainak megoldását.
(3) Új épület, épületbővítés építésekor annak homlokzat, párkány- gerincmagasságát a közterület felől szomszédos helyi védettségű épület figyelembe vételével kell kialakítani. A legnagyobb függőleges irányú eltérés ± 1,0 m lehet.
(4) A település belterületén – a gazdasági ipari területfelhasználású területeket kivéve
24. § (1) Zöldfelületek kialakításánál a fás szárú növények esetében a táji és termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajoktól különböző faj nem alkalmazható.
(2) Meglévő közterületi fasorok pótlásánál a látvány egységességének megtartása, illetve kialakítása érdekében az adott területen leggyakoribb fa faj telepítendő.
(3) A község területén kanadai nyárfa, amerikai kőris, nyugati ostorfa, mirigyes bálványfa, keskenylevelű ezüstfa, zöld juhar, kései meggy, fehér akác ültetése tilos.
(4) A kialakult, nem honos sorfák pótlása a fasor egyedtípusával megtehető.
15. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
25. § (1a) A falusias karakterre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények:
(1) Területi építészeti követelmények:
1. Az építési telken belül úgy kell az első főépületet elhelyezni, hogy az az oldalhatárra, vagy csorgóközzel az oldalhatárra illeszkedjen, 20 m-nél szélesebb telek esetén szabadonállóan is telepíthető.
2. Lakó használatú területen a gazdálkodásra szolgáló épület a főépület takarásában helyezhető el.
3. Az észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telek esetén a beépítés telepítési módja oldalhatáron álló, ahol a beépítés a telek északi oldalára illeszkedjen.
4. Az első főépület gerinc és ereszmagassága kialakítása során az illeszkedési szabályokat figyelembe kell venni. A terepadottságoktól függően alagsor építhető.
(2) Az egyedi építészeti követelmények a következők:
1. Az épületek tetőfedése a hagyományos formákhoz igazodó, szimmetrikus nyeregtetős, utcára merőleges gerincű, oromfalas kialakításútól eltérő nem lehet.
2. A főépület tetőfesztávja legfeljebb 7,0 méter lehet. Keresztszárny az utcai homlokzatsíktól mért 4,0 méter elhagyásával építhető.
3. A lakóépülettől különálló épület (gazdasági épület) – kialakult állapot kivételével – a lakóépület gerincvonalánál magasabb gerincvonalú nem lehet.
4. Utcai homlokzaton az eredeti arányú és osztású földszinti nyílászárók megtartandó, oromfalakon a tetőtéri nyílászárók a hagyományos padlásszellőző ablakok rendszerének megfelelő módon (pillérrel elválasztott 2 db max 60/90 cm álló ablak) építhetők.
5. Az első főépület utcai homlokzatán, illetve a főépület utcai homlokzatától mért 5 méteres távolságon belül nem helyezhető el a főépületen klímaberendezés, mesterséges szellőztető, hőcserélő berendezés, távközlési telekommunikációs eszköz, égéstermék-kivezető tartozéka. Ezek a berendezések 5 m-en túl takartan, építészeti eszközökkel megoldva helyezhetők el.
6. Utcai kerítésként csak minimum 50 % felületben áttört fa kerítés építhető, vagy élősövény telepíthető.
7. A kerítés legmagasabb pontja 1,50 m-nél magasabb nem lehet.
8. Az építmény tömegformálása a településen hagyományos építészeti karaktertől eltérő nem lehet. Az egy telken lévő építmények tömegeit és homlokzatait nem szabad úgy kialakítani, hogy azok egymással ne legyenek összhangban és formai szempontból ne egységes épületegyüttes hatását keltsék. Az egy telken álló építmények tömegformálásainak, homlokzatainak, kerítéseinek egységét részleges átalakítással megbontani nem szabad.
9. Az épületek homlokzatainak egységességét részleges átfestéssel megbontani nem szabad.
10. A főépület tetőfedése – a 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezet kivételével – cserép, betoncserép; a tetőidom jellemző hajlásszöge 35-45° közötti értéktől eltérő nem lehet. A 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezet alacsonyabb hajlásszögű tetővel is építhető. Tetőfedés cserép, betoncserép, formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedés vagy a tájba illő színezésű fémlemezfedés kivételével nem létesíthető.
11. Tetőfelületen csak tetősíkban elhelyezett ablakok alkalmazhatók.
12. Az utcai homlokzaton loggia, erkély nem létesíthető.
13. Egy épületen megjelenő árnyékolók különbözőek nem lehetnek.
14. A telek zöldfelületeinek kialakítása a településen hagyományos zöldfelületektől eltérő nem lehet.
15. Homlokzatra szerelt kémény nem alkalmazható.
16. A közmű-becsatlakozási műtárgyat és közműpótló műtárgyat az utcai telekhatárra kell elhelyezni.
26. § Külterületi karakterre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
1. A településen hagyományos építészeti karakterhez nem igazodó építmény, valamint a tájba nem illő színezésű homlokzat, tetőhéjalás kialakítása nem megengedett.
2. Az építmény tömegformálása a településen hagyományos építészeti karaktertől eltérő nem lehet. Az egy telken lévő építmények tömegeit nem szabad úgy kialakítani, hogy azok egymással ne legyenek összhangban és formai szempontból ne egységes épületegyüttes hatását keltsék. Az egy telken álló építmények tömegformálásainak, kerítéseinek egységét részleges átalakítással megbontani nem szabad.
3. A főépület tetőfedése – a 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezet kivételével – cserép, betoncserép; a tetőidom jellemző hajlásszöge 35-45° közötti értéktől eltérő nem lehet. A 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezet alacsonyabb hajlásszögű tetővel is építhető. Tetőfedés cserép, betoncserép, formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedés vagy a tájba illő színezésű fémlemezfedés kivételével nem létesíthető.
16. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
27. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére településképi szempontból elsősorban alkalmas és nem alkalmas területek lehatárolását e rendelet 4. melléklete tartalmazza.
(2) Vezeték nélküli elektronikus hírközlés szolgáltatás antennáinak telepítése nem megengedett az alábbi területeken:
1. Falusias területi karakter területe,
2. Helyi védelemmel érintett elemek és területek,
3. Az Országos Területrendezési Tervben meghatározott tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek,
4. A nemzeti ökológiai hálózat részeként nyilvántartott ökológiai folyosó területe.
28. § (1) A sajátos építmények, műtárgyak, egyéb műszaki berendezések anyaghasználatánál az alábbi követelményeket kell alkalmazni:
1. időtálló,
2. minőségi, minőséget képviselő,
3. környezetében alkalmazott anyagokhoz illeszkedő,
4. élénk színeket kerülő,
5. állagát hosszútávon megőrző,
6. a település karakterével összhangban lévő.
(2) Belterületen, újonnan kialakuló közterületen az elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.
(3) A már beépített területeken, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
(4) Transzformátor állomás, kábelcsatlakozó szekrény növényzettel takartan, látványában kedvező megjelenéssel helyezhető el.
HELYI VÉDELEMRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK
17. A helyi védelemben részesülő területekre vonatkozó építészeti követelmények
29. § (1) A helyi területi védelemben részesülő utca-részlet megnevezését jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(2) A helyi területi védelemben részesülő területre vonatkozó területi építészeti követelmények a 20. §-ban rögzítetteken túl az alábbiak:
1. a területen a történetileg kialakult telekstruktúra, beépítési mód és építési vonalak megőrzendők;
2. az észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telek esetén a beépítés telepítési módja oldalhatáron álló, ahol a beépítés a telek északi oldalára illeszkedjen;
3. padlástér beépíthető a meglévő épület magasság megtartásával, további magasítás a kialakult épülettömeg arányát rontja, ezért az nem megengedett;
4. védett épület magassága csak a födém megerősítése miatti, technológiai szükségességből eredő mértékkel növekedhet,
5. a bővítésként épített épület homlokzatmagassága nem lehet magasabb a bővítendő épületénél.
(3) A helyi területi védelemben részesülő területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
1. az építészeti örökség eredeti tömegét, külső homlokzatát, az alkalmazott anyagokat, azok színét, felületét megváltoztatni nem lehet;
2. az építészeti örökség eredeti tetőformáját megváltoztatni nem lehet, felújítás során, bontás után is visszaépítendő;
3. az épületek bővítése az eredeti állapot jellegének megváltoztatása nélkül – a védett homlokzatok eltakarása nélkül – lehetséges, a régi épülettel összhangot kell biztosítani;
4. az értékes építészeti elemek és tárgyak megmentését (indokolt esetben lebontott épület helyébe épülő új épületbe való beépítését) biztosítani kell;
5. az főépület bővítése az épület mögött, fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban, helyezhető el;
6. a főépület keresztszárnnyal csak akkor bővíthető, ha a bővítendő épület telkén álló gazdasági épület nem védett. Ebben az esetben a tornáctól hátrafelé, a bővítendő épületnél nem nagyobb mértékű homlokzati szélességgel és magassággal, de azzal azonos tetőhajlással, tetőidommal, fedéssel építhető épület;
7. a csonkakontyos utcai tetőidomok oromfalassá alakíthatók;
8. az utcai homlokzaton az eredeti arányú és osztású földszinti nyílászárók megtartandó, oromfalakon a tetőtéri nyílászárók a hagyományos padlásszellőző ablakok rendszerének megfelelő módon (pillérrel elválasztott 2 db max 60/90 cm álló ablak) építhetők;
9. utcai kerítésként a hagyományos kerítéstípusok valamelyike alkalmazható (ezek: téglalábazatos vaskerítés, vagy fa léckerítés) illetve kovácsoltvas jellegű kerítés.
18. A helyi egyedi védelemben részesülő objektumokra vonatkozó követelmények
30. § (1) A helyi egyedi védelemben részesülő épületek, objektumok listáját jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(2) A helyi egyedi védelemben részesülő építészeti örökségre vonatkozó egyedi építészeti követelmények a 20. §-ban rögzítetteken túl a következők:
1. Az épületek tömegaránya, tetőformája, anyaghasználata, az utcai kerítés a környezetükben lévő hagyományos épületekhez és kerítésekhez illeszkedjen, homlokzatszélességük, párkány- és gerincmagasságuk a történetileg kialakult mértéket ne haladja meg.
2. Az építészeti örökség eredeti tetőformáját kell megtartani, mely felújítás során, bontás után is visszaépítendő.
3. A homlokzat színezésénél a meglévő vagy az értékvizsgálatban javasolt színezést kell alkalmazni.
4. A homlokzat eredeti felületképzését meg kell tartani, valamint a felújítás során az eredeti felületképzéssel egyező felületként kell kialakítani. Amennyiben nem ismeretes az eredeti felületképzés, úgy azt simított vakolattal kell kialakítani.
5. Az eredeti homlokzati elemeket (nyílások, tagozatok, díszek) meg kell tartani, folyamatos karbantartásukról gondoskodni kell. Felújítás során az eredeti homlokzati díszeket meg kell tartani, a hiányzókat pótolni kell. Az építészeti örökség eredeti állapotától idegen homlokzati kialakítást, homlokzati díszek elhelyezését kerülni kell.
6. Az eredeti nyílászárókat meg kell tartani, folyamatos karbantartásunkról gondoskodni kell. Csak műszaki avultság esetén cserélhetők és az eredetivel azonos anyagú, színezésű és osztású nyílászáró építendő vissza.
7. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
8. Védett részérték az új épületbe visszaépítendő, védett kerítés megtartandó.
9. Az egyedi védelemmel érintett, lakóépület telkének utcai telekhatárán a kerítés anyagának, kialakításának illeszkednie kell a hagyományosan kialakulthoz. Jellemzően áttört, fa, fém, kő, vagy tégla anyagú legyen.
10. a főépület keresztszárnnyal csak akkor bővíthető, ha a bővítendő épület telkén álló gazdasági épület nem védett. Ebben az esetben a tornáctól hátrafelé, a bővítendő épületnél nem nagyobb mértékű homlokzati szélességgel és magassággal, de azzal azonos tetőhajlással, tetőidommal, fedéssel építhető épület;
11. a csonkakontyos utcai tetőidomok oromfalassá alakíthatók;
12. az utcai homlokzaton az eredeti arányú és osztású földszinti nyílászárók megtartandó, oromfalakon a tetőtéri nyílászárók a hagyományos padlásszellőző ablakok rendszerének megfelelő módon (pillérrel elválasztott 2 db max 60/90 cm álló ablak) építhetők;
13. utcai kerítésként a hagyományos kerítéstípusok valamelyike alkalmazható (ezek: téglalábazatos vaskerítés, vagy fa léckerítés) illetve kovácsoltvas jellegű kerítés
19. Az egyes sajátos építményekkel, műtárgyakkal kapcsolatos követelmények
31. § (1) Helyi területi védelem alatt álló területen (köz- és magánterületen egyaránt), védett ingatlanokon antenna, parapetkonvektor, szellőző, klímaberendezés külső egysége, közmű- és közlekedési jelzések (táblák) és egyéb, az eredeti építési időre nem jellemző elem csak a települési főépítész egyetértésével helyezhető el.
(2) Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó anyaghasználati követelmények az alábbiak:
REKLÁMOKRA, REKLÁMHORDOZÓKRA ÉS EGYÉB MŰSZAKI BERENDEZÉSEKRE VONATKOZÓ TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
20. Reklámok és reklámhordozókra, információs célú berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
32. § (1) Reklámhordozó és reklám – jelen rendeletben foglalt kivételekkel – az országos érvényű jogszabályok szerint helyezhető el.
(2) Reklámhordozó és egyéb reklámcélú berendezés csak úgy helyezhető el, hogy az megfeleljen a településképi követelményeknek illetve a közlekedésbiztonsági előírásoknak.
(3) Reklámhordozó elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.
(4) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el.
(5) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.
(6) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.
(7) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.
(8) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.
(9) A községben kizárólag olyan funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el, amelynek kialakítása a településképi megjelenést hátrányosan nem befolyásolja.
(10) Közterületen reklámhordozón reklám egymástól számított 2 méteres távolságon belül – ide nem értve az egyetlen funkcionális célú utcabútoron történő több reklámhordozó elhelyezését – sem horizontálisan, sem vertikálisan nem helyezhető el.
(11) Szárász közterületein reklámhordozó:
21. Eltérés jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében
33. § (1) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évenként tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.
(2) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.
(3) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.
22. Közművelődési célú hirdetőoszlop létesítése
34. § (1) Szárász közigazgatási területén valamennyi állami vagy önkormányzati fenntartású közművelődési intézmény közművelődési hirdetőoszlop használatára jogosult.
(2) Valamennyi, az (1) bekezdésben meghatározott közművelődési intézmény településképi bejelentési eljárásban kezdeményezheti a közművelődési hirdetőoszlop létesítését.
23. Építési reklámháló kihelyezésének szabályai
35. § (1) A polgármester – településképi bejelentési eljárásban – az építési tevékenység építési naplóval igazolt megkezdésétől az építési tevékenység időtartamára építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti.
(2) Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.
36. § (1) Mozgatható (a talajhoz, burkolathoz nem rögzített megállítótábla) hirdető berendezés közterületen csak:
24. Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
37. § (1) Magastetős épület esetén a táblás napelemeket, napkollektorokat napelemes cserép kivételével a tető lejtésével párhuzamosan úgy kell elhelyezni, hogy
1. azok a tető széleinek, gerincének szélső 60 cm-es sávján ne nyúljanak túl,
2. széleik igazodjanak egymáshoz és a tetősík ablakhoz,
3. legfeljebb az adott tetősík 30 %-át fedheti le,
4. sorolva, lépcsőztetés nélkül téglalap alakú felületet képezzenek.
(2) Színben és formában a tetőfelület anyagával harmonizáló napelemes cserép alkalmazása teljes tetőfelületen megengedett valamennyi építmény esetében.
(3) Épület közterületről látható homlokzatán vezeték (kábel, gáz- és egyéb csővezeték) nem vezethető látható módon, a falsíkon kívül.
(4) Gázmérő az épület közterületi homlokzatán nem helyezhető el.
Településkép-érvényesítési eszközök
25. Településképi-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
38. § (1) A polgármester a településképi követelményekről e rendelet eljárási szabályai szerint szakmai konzultációt biztosít.
(2) A szakmai konzultáció kiterjedhet
1. a településképi követelmények egyeztetésére,
2. a hatályos településrendezési eszközben foglalt előírásokra,
3. a tervezés során felmerült megoldások értékelésére.
39. § (1) A szakmai konzultáció a tulajdonos, használó vagy az általa megbízott tervező (továbbiakban: kérelmező) által benyújtott, jelen rendelet 5. melléklete szerinti kérelmének beérkezésével indul.
(2) Településképet érintő konkrét tevékenység esetén a kérelem mellékleteként a műszaki megoldásokat és a településképbe való illeszkedést is bemutató munkarészeket tartalmazó tervdokumentációt is mellékelni kell.
(3) A konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében, vagy kérésre, indokolt esetben a helyszínen is lefolytatható.
(4) Az önkormányzati főépítész – annak hiányában – a polgármester gondoskodik a szakmai konzultáción elhangzott észrevételeket, javaslatokat, véleményeket tartalmazó emlékeztető elkészítéséről.
(5) Az emlékeztetőt az általános iratkezelési szabályzat szerint szükséges kezelni.
(6) Az emlékeztető egy példányát meg kell küldeni a kérelmező részére.
26. A településképi bejelentési eljárás
40. § (1) A polgármester a reklámok és reklámhordozók elhelyezése tekintetében jelen rendeletben foglalt különös településképi követelmények, valamint a reklám-elhelyezési kormányrendeletben szereplő általános követelmények érvényesítése érdekében bejelentési eljárást folytat le.
(2) Az eljárás jelen rendelet 6. melléklete szerinti kérelem benyújtásával kezdeményezhető.
(3) Az eljárásra vonatkozó szabályokat a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendelet rögzíti.
(4) A polgármester településképi bejelentési tudomásulvételének érvényességi ideje a kiadmányozástól számított egy év.
(5) A bejelentett tevékenység a településképi bejelentés alapján – a Polgármester tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozatának birtokában, az abban foglalt kikötések figyelembe vételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.
(6) Az eljárásban keletkezett iratokat az iratkezelési szabályzatban rögzítettek szerint kell kezelni.
(7) E rendeletben foglalt településképi kötelezettségek megsértésével kapcsolatos hatósági eljárásra a Tvtv., a Tr., és a Kr. illetve az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
27. A településképi kötelezés
41. § (1) A településképi követelmények teljesítése érdekében a polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le.
(2) Ha az ingatlan tulajdonosa a településképi rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértette, az önkormányzat polgármestere felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre, és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére. A határidőnek legalább 8 napnak kell lennie.
(3) A határidő eredménytelen eltelte esetén az önkormányzat polgármestere településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi, egyidejűleg az ingatlantulajdonost településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi.
(4) Az önkormányzat képviselő-testülete a településképi követelmények hatósági döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetére az ingatlantulajdonossal szemben 10.000 forinttól 200.000 forintig terjedő, közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírság kiszabását rendelheti el.
(5) A településkép-védelmi bírság összege:
1. a szakmai konzultáción elhangzottak, és az emlékeztetőben rögzített feltételek megszegése esetén 10.000 Ft,
2. a településképi bejelentés elmulasztása esetén 100.000 Ft,
3. jelen rendelet kerítés kialakításra vonatkozó követelményeinek megszegése esetén 200.000 Ft,
4. jelen rendelet lakó-, vagy gazdasági épületekre vonatkozó követelményei megszegése estén 200.000 Ft.
(6) A településkép-védelmi bírság kiszabásánál mérlegelendő
1. a jogsértéssel okozott hátrány, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
2. a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
3. a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
4. a jogsértő állapot időtartamát,
5. a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
6. a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását.
(7) A településképi kötelezés határidőn túli elmulasztása esetén a polgármester önkormányzati hatósági jogkörében eljárva, a legmagasabb összegű településképi bírságot mindaddig kiszabhatja, amíg a jogsértő állapot meg nem szűnik.
(8) A helyszíni bírság összege 5.000 forinttól 50.000 forintig terjedhet.
(9) Ha a helyszíni intézkedés alkalmával a tulajdonos a jogsértést teljes mértékben elismeri, a polgármester helyszíni bírságot szabhat ki.
(10) A helyszíni bírság mértékét a polgármester korlátlanul enyhítheti, vagy a jogsértő cselekmény csekély súlya miatt a kiszabását mellőzheti, amennyiben a jogsértő cselekményt végző személy a jogsértő cselekményt azonnal abbahagyja és egy napon belül szabályossá teszi a jogsértő állapotot.
28. A településkép-védelmi bírság kiszabásának és behajtásának módja
42. § (1) A településkép-védelmi bírság a polgármesternek a jogsértő cselekményről való tudomásszerzésétől számított fél éven belül, de legkésőbb a cselekmény elkövetésétől számított egy éven belül szabható ki.
(2) A jogerősen kiszabott és be nem fizetett településkép-védelmi bírság, helyszíni bírság, adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁS ÉS ÖSZTÖNZÉS
29. Önkormányzati és támogatási ösztönzők
43. § (1) A védett érték fenntartásához, felújításához az önkormányzat támogatást nyújt azzal, hogy az építési munkák végzésének idejére fizetendő közterület-használati díjat elengedi.
(2) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos karbantartási feladatokon túlmenően, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.
(3) A támogatás mértékét az önkormányzat évente a költségvetési rendeletében határozza meg. Az érintettek a támogatást pályázat útján nyerhetik el.
záró és átmeneti rendelkezések
30. Záró rendelkezések
44. § (1) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Szárász község helyi építési szabályzatáról szóló 4/2004. (V. 10.) sz. rendelet 4. § (8) bekezdés „épületek bővítésé”re, valamint az „utcai kerítések”re vonatkozó előírások, a 4. § (9) bekezdés „egyéb előírások”, valamint „utcai kerítések” előírásai, a 4. § (12) bekezdése, a 6. § (5) bekezdése, a 13. § (4) bekezdés első mondatában a „környezetbe illeszkedő tömegformával anyaghasználattal és felületképzéssel.” szöveg, a 18. §, a helyi területi- és egyedi védelemről szóló 1. sz. melléklete, valamint Szárász Község Képviselő testületének a reklámok, reklámhordozók elhelyezéséről szóló 8/2017. (XI. 10.) önkormányzati rendelete.
(2) E rendelet előírásait a hatályba lépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.
(3) E rendelet előírásai az építtető kérelemére a hatályba lépéskor már folyamatban lévő ügyekben is alkalmazhatók.
(4) E rendelet 2019. szeptember 1. napján lép hatályba.