KISHARSÁNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

10/2014/XI. 28./ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

A HELYI ADÓKRÓL

Kisharsány Község Önkormányzatának  Képviselő-testülete a helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C.tv.(Htv.) 1.§.(1)bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a helyi adókról az alábbi rendeletet alkotja.

I. FEJEZET

1. Általános rendelkezések

Adó megállapítás joga és adókötelezettség

1.§. /1/ A rendelet alkalmazásában adóalany

a./ a magánszemély,

b./ a jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági   társaság,egyéb szervezet

c./ a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi  egyesülése.

(2) Adómentes valamennyi helyi adó alól - a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - az egyesület, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár és - kizárólag a helyi iparűzési adó vonatkozásában - a közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság.

(3) A (2) bekezdés szerinti mentesség abban az adóévben illeti meg az adóalanyt, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. Az építmény- és telekadóban a (2) bekezdés szerinti mentesség - az ott felsorolt adóalanyok számára - csak az alapító okiratban, alapszabályban meghatározott alaptevékenység kifejtésére szolgáló épület és telek után jár. A feltételek meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak.

2.§.  /1/ Az adókötelezettség az önkormányzat illetékességi területén a  következőkre terjed ki:

a) vagyoni típusú adók,

b) kommunális jellegű adók, továbbá

c) helyi iparűzési adó

      /2/ Az /1/ bekezdés a./ pontjában említett vagyoni értékű jog:   kezelői jog, vagyonkezelői jog, a tartós földhasználat, a  haszonélvezet a használat joga- ideértve a külföldiek  ingatlanhasználat jogát is-, földhasználat és a lakásbérlet.

3.§   Az Önkormányzat az alábbi helyi adókat vezeti be

       a./ építményadó

       b./ magánszemélyek kommunális adója

       c./ helyi iparűzési adó.

4.§.   Az Önkormányzat a beszedett adók összegéről évenként köteles a  költségvetési beszámoló részeként a

település lakosságát tájékoztatni.

II. FEJEZET

2. Építményadó

Adókötelezettség

5.§.    Adóköteles az Önkormányzat illetékességi területéhez tartozó,   külterületen és nem magánszemélyek esetén belterületen lévő építmények   közül a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész.

Az adó alanya

6.§.  /1/ Az adó alanya, az aki a naptári év első napján az építmény    tulajdonosa.  Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik  arányában adóalanyok.

 Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett  vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó   alanya.

     /2/ Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz  benyújtott megállapodásban az /1/bekezdésben foglaltaktól el lehet   térni.

Az adókötelezettség keletkezése változása és megszűnése

7.§.  /1/ Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg fennmaradási    engedély kiadását követő első napján keletkezik. Az engedély   nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetében az  adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első    napján keletkezik.

     /2/ Az adókötelezettséget érintő változást /így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését/ a következő  év első napjától kell figyelembe venni.

     /3/ Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó  napján. Az építménynek az első félévben történő megszűnése esetén   a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.

     /4/ Az építmény használatának szüneteltetése az adókötelezettséget nem    érinti.

Az adó alapja és mértéke

8.§.  /1/ Az adó alapja az építmény négyzetméterben számított   hasznos alapterülete.

 /2/ Adó mértéke:  300.-Ft/m2.

 /3/ A magánszemély tulajdonába lévő külterületi  ingatlan esetében 150 Ft/m2

3.  MAGÁNSZEMÉLYEK KOMMUNÁLIS ADÓJA

9.§. /1/ Kommunális adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki az  Önkormányzat illetékességi területén:

         a./ lakástulajdonnal, illetőleg ehhez kapcsolódó vagyoni értékű  joggal,

         b./ nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik.

     /2/ Amennyiben a rendelet hatályba lépésekor egy helyrajzi szám alatt több adótárgy található, az adóalanyt csak egy adótárgy után terheli adókötelezettség.

      /3/ Az adó alanyára a Htv. 24-25.§-ban foglaltak az irányadók.

Az adókötelezettség keletkezése, változás és megszűnése

10 §.    /1/ Lakástulajdon esetében:

         a./ az adókötelezettség  a használatbavételi, illetőleg   fennmaradási engedély kiadást követő év első napjától keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.

         b./ az adókötelezettséget érintő változást a következő év első  napjától kell figyelembe venni.

         c./ az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének  utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő  megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.

         d./ az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget   nem érinti.

      /2/ Lakásbérleti jogviszony esetében

         a./ az adókötelezettség a jogviszony létrejöttét követő év utolsó napján keletkezik és a jogviszony megszűnése évének napján  szűnik meg.

         b./ a lakásbérleti jogviszonynak az év első felében történő megszűnése esetén, a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.

Az adó mértéke

11.§.    Az ÖR.9.§./1/ bekezdése szerinti adótárgyak esetén

        a./ lakás tulajdonosként, nem lakás céljára szolgáló építményként, valamint, lakásbérleti

               jogviszonyként évi              2.000 Ft.

4.  HELYI IPARŰZÉSI ADÓ

Az adókötelezettség és az adó alanya

12.§.    1./ Adóköteles az Önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység

        /továbbiakban: iparűzési tevékenység/.

     2./ Az adó alanya a vállalkozó.

Az állandó és ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység

3./  (1) A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.

(2) Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó

a) építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot,

b) bármely - az a) pontba nem sorolható - tevékenységet végez, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, hogy egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.

(3) Ha az építőipari tevékenység folytatásának, illetőleg a természeti erőforrás feltárásának, kutatásának időtartama az önkormányzat illetékességi területén a 180 napot meghaladta vagy előreláthatóan meghaladja, akkor e tevékenységek végzésének helye a tevékenység-végzés megkezdésének napjától telephelynek minősül, a vállalkozónak állandó jellegű iparűzési tevékenységet végzőként kell bejelentkeznie és az ideiglenes jellegű tevékenység utáni adót nem kell megfizetnie. Amennyiben a vállalkozó az önkormányzat illetékességi területén folytatott ideiglenes jellegű iparűzési tevékenysége után az adóévre már fizetett adót, akkor azt - eltérően a 40. § (4) bekezdésében foglaltaktól - az adott önkormányzat illetékességi területén végzett adóévi állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adóból vonhatja le. Amennyiben a vállalkozó előzetes bejelentésétől eltérően a tevékenység-végzés napjai alapján a vállalkozónak az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettsége áll fenn, akkor arról legkésőbb az adóévet követő év január 15. napjáig köteles bevallást benyújtani, s a bevallás benyújtásával egyidejűleg az adót az ideiglenes tevékenység után egyébként fizetendő adó eredeti esedékességétől számított késedelmi pótlékkal növelten megfizetni.

  Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése.

13.§.  1./Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával   keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.

     2./Az Önkormányzat illetékességi területén ideiglenes   /alkalmi/jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a  tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség   időbeni terjedelmére.

Az adó alapja

14.§  (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az alvállalkozói teljesítések értékével, az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.

(2) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén vagy külföldön végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját - a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően - a vállalkozónak kell a Htv. 3. számú mellékletében meghatározottak szerint megosztania.

.

(3) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít.

Az adó mértéke

15.§   1./ Az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén,  az adó mértéke 2 %.

2./a./Az ideiglenes jelleggel végzett építőipari tevékenység esetén az  önkormányzat az adót naptári átalányban állapítja meg, a napi  átalány összege: 5.000 Ft.

  3,/ A székhely, illetőleg a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból, legfeljebb azonban annak összegéig terjedően - a (4) bekezdésben meghatározott módon - levonható az ideiglenes jellegű tevékenység után az adóévben megfizetett adó.

4./ Az ideiglenes tevékenység után megfizetett adó a székhely, illetve telephely(ek) szerinti önkormányzatokhoz fizetendő adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes törvényi adóalap és az egyes [székhely, illetve telephely(ek) szerinti] önkormányzatokhoz kimutatott törvényi adóalapok arányában vonható le.

III. FEJEZET

5. Eljárási szabályok

16.§.    1./ Az Önkormányzat költségvetését megillető helyi adókat az adóbeszedési számláról a költségvetési elszámolási számlára minden hónap 10.napjáig kell átutalni.

      2./ A képviselő-testület munkatervében meghatározott időpontban a jegyző beszámoltatása útján ellenőrzi a helyi adóztatással kapcsolatos feladatok ellátását.

IV. FEJEZET

6. A rendelet hatályára vonatkozó és záró rendelkezések

17.§. A helyi adóval és az Önkormányzat költségvetése javára más jogszabályban  megállapított minden adóval kapcsolatos eljárásban az e Rendeletben, a helyi adókról szóló, módosított 1990.évi C. tv-ben és az adózás rendjéről szóló többször módosított 1990.évi XCI. tv-ben foglaltakat kell alkalmazni.

18.§. Az adóalany köteles a bevezetett helyi adó megállapításakor szükséges  valamennyi- az Önkormányzat felhívásában- megjelölt adatot szolgáltatni az év január 1-i állapotnak megfelelően.

19.§. 1./E rendelet hatálya a Kisharsányi Önkormányzat illetékességi területére

2./ /3/ E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és aTanács 2006/123/EK irányelvének való megfelelést szolgálja.

20.§.   /1/Ez a rendelet 2015. január 1-én lép hatályba.

/2/A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a helyi adók megállapításáról szóló 9/2012/XI.27./  számú önkormányzati rendelet.

Kisharsány,2014. november 27.

Léber Gábor                                                                                                      Szarkándi Zita                                                polgármester                                                                                                              jegyző

Kihirdetve:

2014. november 28.

                                                                                                                                             Szarkándi Zita

                                                                                                                                                   jegyző