Kisharsány Községi Önkormányzat

2/2015./II.27./  önkormányzati rendelete

a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról

Kisharsány Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 45. §-ában, 58/B. § (2) bekezdésében és 134/E. §-ában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk () bekezdésének a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény. 23. § (5) bekezdésének 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

 1. § (1) A rendelet célja a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében – kiemelten az időskorú lakosságra, a gyermeket nevelő családokra, ezen belül is a nagycsaládokra, figyelemmel az Önkormányzat teherbíró képességére – az egyes szociális ellátások formáinak, az ellátásokra való jogosultság feltételeinek, valamint érvényesítésének helyi szabályozása.

(2) A Képviselő-testület az ellátások biztosításával a szociális szempontokból rászorult családok életminőségén kíván javítani, ösztönözni kívánja a kérelmezőket arra, hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy családjuk eltartásáról elsősorban kereső tevékenységből származó jövedelemből tudjanak gondoskodni, mivel az egyének, a családok és a helyi közösség aktivitása nélkülözhetetlen feltétel a szociális biztonság megteremtése szempontjából.

2. A rendelet hatálya

2. §  Ha jogszabály vagy e rendelet másként nem rendelkezik, a rendelet hatálya kiterjed a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1)-(3) bekezdése szerint Kisharsány Község Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területén lakcímmel rendelkezőkre.

3. Értelmező rendelkezések

3. § (1) E rendelet alkalmazásában:

a) lakcím: a bejelentett lakó- vagy tartózkodási hely, melyre a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadók;

b) lakóhely: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint, annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él;

c) tartózkodási hely: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint, annak a lakásnak a címe, ahol a polgár – lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül – három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik;

d) hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § (1) bekezdés 2. pont szerint, a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa;

e) közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér.

(2) Az (1) bekezdésben nem szabályozott fogalmak tekintetében az Szt. 4. § rendelkezései az irányadók.

4. Hatásköri és eljárási rendelkezések

4. § (l) Az e rendeletben szabályozott önkormányzati szociális feladat-és hatásköröket a Képviselő-testület első fokon a polgármesterre vagy a jegyzőre ruházza.

(2) Az e rendeletben szabályozott méltányosság gyakorlására a polgármester, és a jegyző jogosult.

(3) A polgármester és a jegyző önkormányzati hatósági jogkörben hozott döntése ellen a Képviselő-testülethez címzett, de a Közös Önkormányzati Hivatalban benyújtandó illetékmentes fellebbezéssel lehet élni.

5. § (1) A szociális ellátás igénybevételének eljárása kérelemre indul, melyhez formanyomtatvány áll rendelkezésre. A kérelemhez az egyes ellátási formáknál felsorolt mellékleteket és nyilatkozatokat kell csatolni.

(2) Indokolt esetben a hatáskörrel rendelkező szerv a kötelező mellékleteken kívül egyéb, a kérelem elbírálásához szükséges mellékletek benyújtását is elrendelheti.

(3) Az e rendeletben szabályozott ellátások iránti kérelmek – ha e rendelet másként nem rendelkezik – személyesen a Közös Önkormányzati Hivatalban, vagy postai úton nyújthatók be.

(4) A szociális ellátás és támogatás iránti kérelmeket döntés meghozatalára a szociális ügyintéző készíti elő.

(5) A szociális ellátást igénylő család, illetve háztartás szociális helyzetéről – az érdemi döntést előkészítő szociális ügyintéző az e rendeletben előírtak szerint, továbbá indokolt esetben a tényállás tisztázása céljából – környezettanulmányt készíthet, szükség esetén az önkormányzati intézmények bevonásával.

(6) Az e rendeletben szabályozott szociális ellátásokra való jogosultság elbírálása során a jövedelemszámításnál az Szt. 10. § (2)-(5) bekezdéseiben foglaltak az irányadók.

6. § (1) A havi rendszerességgel folyósított pénzbeli ellátások a kérelmezőt a kérelem benyújtását követő hónap első napjától illetik meg. A jogosultság megszüntetése esetében a megszüntetés dátuma az okot adó körülmény bekövetkezte hónapjának utolsó napja.

 (2) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli ellátások folyósítása elsősorban folyószámlára történő utalással történik.

(3) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt. rendelkezései az irányadóak.

5. Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése

7. § (1) Az Szt. 17. §-ban szabályozottaknak megfelelően a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett ellátást az igénybevevő köteles visszafizetni.

(2) Indokolt esetben, amennyiben a visszafizetés a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyezteti a polgármester, a jegyző a visszafizetésre kötelezett összeget kérelemre méltányosságból

a) elengedheti,

b) csökkentheti,

c) részletekben történő megfizetését engedélyezheti.

6. Adatkezelés

8. § (1) A jegyző a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából az Szt. 18-19. §-ban foglaltaknak megfelelően országos és helyi nyilvántartást vezet.

(2) A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozását a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül köteles az Önkormányzatnak bejelenteni.

7. Ellátási formák

9. §  Az Önkormányzat Képviselő-testülete szociális rászorultság esetén a jogosult számára

a) települési támogatást

  aa) lakhatási támogatást

 b) rendkívüli települési támogatást

  ba) eseti támogatást

  bb) temetési támogatást

  bc) krízistámogatást

  c) köztemetést

  d) szociális kölcsönt

állapít meg az Szt. 45. §-ában és 48. §-ában foglaltak figyelembevételével, valamint e rendeletben meghatározott feltételek szerint

II. Fejezet

Települési támogatások

8. Lakhatási támogatás

10. § (1) A képviselő-testület lakhatási támogatás formájában települési támogatást állapít meg a szociálisan rászorult személyeknek az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség rendszeres fenntartási költségeinek viseléséhez.

(2) Lakhatási támogatásra az a Kisharsányi lakcímmel rendelkező személy jogosult, akinek  

a) háztartásában az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

b) az érintett ingatlanban – életvitelszerűen lakik.  

 (3) Lakásfenntartási költségként figyelembe vehető kiadások

a) gáz-, áram-, víz és csatornahasználati, szemétszállítási díj

b) fűtési díj

c) bérleti szerződéssel igazolt lakbér költsége. 

(4) A költségként figyelembe vehető kiadásokat a (3) bekezdés szerinti számlákkal kell igazolni.

11. § (1) Az Önkormányzat a lakhatási támogatást természetbeni szociális ellátás formájában nyújtja. A lakhatási támogatás folyósítása a szolgáltató részére történik, annak összegét a szolgáltató írja jóvá.

(2) A lakhatási támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell

1. a közös háztartásban élő személyek jövedelemigazolását,
2. annak a szolgáltatónak az utolsó havi teljes számlamásolatát, amelyre a kérelmező a lakhatási támogatás utalását kéri,

 (3) A lakhatási támogatás mértéke havi 2.000.-Ft.

(4) A lakhatási támogatás ugyanazon lakás esetén csak egy jogosult részére állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekintetni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

 (5) A lakhatási támogatásra való jogosultság a kérelem benyújtása hónapjának első napjától 2015. december 31. napjáig kerül megállapításra.

(6) A lakhatási támogatás nem állapítható meg annak, akinek e rendelet hatályba lépését megelőzően normatív lakásfenntartási támogatás került megállapításra, a jogosultsága fennállásáig.

III. Fejezet

Rendkívüli települési támogatások

12. Rendkívüli települési támogatások – eseti támogatás

12. § (1) A Képviselő-testület eseti támogatásban részesíti azt a személyt, akinek családjában a kérelem benyújtását megelőző hónapban az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetében a 200 %-át.

(2) Az eseti támogatás adható alkalmanként és havi rendszerességgel. Ugyanaz a személy egy naptári éven belül négy alkalommal részesülhet önkormányzati segélyben, az összege esetenként a 2.000.- Ft-nál kevesebb és 10.000.- Ft-nál több nem lehet.

(3) A havi rendszerességgel folyósított eseti támogatás időtartama a 6 hónapot nem haladhatja meg, a havi összege 3.000.- Ft-nál kevesebb és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-ánál több nem lehet.

13. Temetési támogatás

13. § (1) A Képviselő-testület temetési támogatást állapít meg a temetési költségek viseléséhez (15. § b) ) annak, aki  a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, és családjában a kérelem benyújtását megelőző hónapban az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedül élő esetén a 350 %-át.

(2) A kérelmet a haláleset bekövetkeztétől számított 30 napon belül kell előterjeszteni. Mellékelni kell az eredeti halotti anyakönyvi kivonatot, a temetés költségeiről szóló eredeti számlát és az egy családban élők jövedelem igazolását.

(3) A temetési támogatás összege 20.000.- Ft.

(4) A temetési költség viselésére nyújtott önkormányzati segély kifizetésének tényét az anyakönyvi kivonatra és a számlára fel kell jegyezni.

14. Krízistámogatás

14. §  (1) Krízistámogatás formájában települési támogatás állapítható meg

- a válsághelyzetben lévő várandós anyát gyermekének megtartásához,

- a gyermek fogadásának előkészítéséhez,

- a gyermek családba történő visszakerülése elősegítéséhez kapcsolódó kiadáshoz,

- a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségnyújtás céljából,

- a gyermekbetegsége miatt,

- elemi kárhoz,

- beiskolázáshoz.

(2) Az (1) bekezdésben támogatás évente egy alkalommal adható. Az egy alkalommal kifizetésre kerülő önkormányzati segély összege nem lehet kevesebb 5.000.- Ft-nál, és nem lehet több az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-ánál. A kérelemhez csatolni kell szakorvos vagy védőnő igazolását a várandósság és a terhes-gondozás tényéről.

(3) Elemi kár esetén a települési segély összege 5.000.- Ft-nál kevesebb és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél több nem lehet. A kérelemhez csatolni kell az elemi kárt igazoló szakhatósági jegyzőkönyvet.

(4) Beiskolázáshoz - azok részére akik normatív kedvezményben nem részesülnek - általános iskolába járók részére 3.000.- Ft, középfokú intézményben tanulók részére  5.000.- Ft, felsőoktatási intézmény hallgatói részére 6.000.- Ft. Középfokú intézményben tanulók és felsőoktatási intézmény hallgatói iskolalátogatási bizonyítványt, illetve hallgatói jogviszony igazolást kötelesek csatolni kérelmükhöz.

(5) Krízistámogatás megállapításához a család jövedelemigazolásait nem kell becsatolni.

IV. Fejezet

15. Köztemetés

15. § A polgármester a Szt. 48.§. rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza.

V. Fejezet

16. Szociális kölcsön

16. § (1) Kamatmentes szociális kölcsön támogatásban részesíthető évente egy alkalommal, maximum 80.00.- Ft-ig terjedő mértékben az a rászorult személy, akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, és igazolni tudja, hogy olyan rendkívüli kiadása merült fel (pl.: temetés, betegség, elemi kár, stb.), amely veszélyezteti önmaga és családja létfenntartását.

(2) Nem részesíthető kölcsönben az a személy, aki

            - önhibájából került nehéz anyagi helyzetbe,

            - rendelkezik olyan értékesíthető vagyontárggyal, amellyel helyzetét megoldhatja,

            - korábban már vett igénybe szociális kölcsönt és késedelmesen fizette vissza

17. § (1) A kölcsönt részletekben kell visszafizetni egyedi elbírálás alapján, de legfeljebb 12 hónap alatt.

(2) A kölcsönben részesülőkkel szerződéskötésre került sor, amely tartalmazza a támogatás felhasználásának célját és összegét, a visszafizetés feltételeit, a kölcsön késedelmes visszafizetése esetén a behajtás módját.

(3) A szociális kölcsön iránti kérelmet házasságban élők esetében mindkét házastársnak kell előterjesztenie. Az élettársi kapcsolatban élő személyeknek nyilatkozniuk kell arról, hogy élettársak és a kölcsön iránti kérelmet mindkettőjüknek alá kell írniuk.

(4) A kölcsönszerződésben a házastársakat, illetve az élettársakat egyetemleges adóstársként kell feltüntetni.

VI. Fejezet

17. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

18. § Az Önkormányzat a szociálisan rászoruló személyek részére biztosítja a személyes gondoskodást nyújtó következő alapellátási formákat az önkormányzati intézmények útján, illetve Beremendi Egészségügyi Gyermekjóléti Szociális és Területfejlesztési Társulás útján.

• étkeztetés
• házi segítségnyújtás
• családsegítés

18.Étkeztetés

19. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

1. koruk,
2. egészségi állapotuk,
3. fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,
4. szenvedélybetegségük, vagy
5. hajléktalanságuk miatt.

(2) A szociális étkeztetésre való rászorultság bizonyítására az alábbi dokumentumokat szükséges csatolni:

            a) súlyos fogyatékosságról szóló szakvélemény,

            b) pszichiátriai betegségről szóló szakorvosi igazolás,

            c) szenvedélybetegségről szóló szakorvosi igazolás,

            d) munkaképesség csökkentéséről szóló Bm. Kormányhivatal Rehabilitációs

    Szakigazgatási Szerve orvosi véleménye,

            e) egészségi állapotra vonatkozó háziorvosi igazolás.

(3) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmező lakóhelye szerinti települési önkormányzathoz kell benyújtani.

(4) Az önkormányzat az étkezést az Óvoda konyhájáról biztosítja úgy, hogy a jogosult gondoskodik az étel elszállításáról.

(5) Ingyenes ellátásban részesül az, akinek a családja jövedelemmel nem rendelkezik.

(6) A térítési díj 50%-át kell fizetni azoknak, akiknek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

(7) Megszűnik az étkeztetés, ha:

a) arról a gondozott lemond,

b) az igénybevétel feltételei már nem állnak fenn,

c) a jogosult elhalálozik,

d) ha a jogosult személyi térítési díjfizetési kötelezettségének felszólításra sem tesz eleget.

19.Házi segítségnyújtás

20. § A képviselő-testület a házi segítségnyújtásról a Beremendi Egészségügyi Gyermekjóléti Szociális és Területfejlesztési Társulás útján gondoskodik az Szt. 63. §-ában meghatározottak szerint.

20.Családsegítés

21. § Az Önkormányzat a családsegítés körébe tartozó feladatait Beremendi Egészségügyi Gyermekjóléti Szociális és Területfejlesztési Társulás útján látja el.

                                                               VII. Fejezet

21.A fizetendő személyi térítési díj és csökkentésének, elengedésének esetei, módjai

22. § (1) Ha az Szt. másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért személyi térítési díjat kell fizetni.

(2) A személyi térítési díjat

a) az ellátást igénybe vevő jogosult,

b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő,

 c) a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét,

d) a jogosult tartását szerződésben vállaló személy,

 e) a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy (a c)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: tartásra köteles és képes személy)

köteles megfizetni (az a)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: kötelezett).

(3) A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat,

a) aki jövedelemmel nem rendelkezik,

(4) A személyi térítési díj összege évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg kivéve, ha az ellátott, illetve étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében a családja jövedelme

a) olyan mértékben csökken, hogy az e törvényben meghatározott térítési díjfizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni;

b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben növekedett.

23. § (1) A szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál

a) a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmét,

 b) étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében az Szt. 119/C. § szerinti jövedelemigazolásban meghatározott jövedelmet,

c) kiskorú igénybe vevő esetén - a b) pont szerinti kivétellel - a vele közös háztartásban élő szülők egy főre jutó rendszeres havi jövedelmét kell figyelembe venni.

(2) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az (1) bekezdés szerinti jövedelem

a) 30%-át étkeztetés,

b) 25%-át házi segítségnyújtás,

c) 30%-át, ha a házi segítségnyújtás mellett étkezést is biztosítanak, illetve támogató szolgáltatás,

d) 20%-át a kiskorú részére nyújtott támogató szolgáltatás,

e) 2%-át jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetében.

(3) Intézményi térítési díj: a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások térítési díja a szolgáltatási önköltség és a tárgyévi normatív állami hozzájárulás különbözete.

       Szolgáltatási önköltség: a szolgáltatás kapcsán felmerült ráfordítások egy szolgáltatási egységre számított értéke.

Személyi térítési díj: ellátási típustól függően az ellátott jövedelmének meghatározott része. Ezt kell ténylegesen fizetni az ellátásért. Összege nem lehet több,  mint az intézményi térítési díj.     

 (4) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díját a képviselő-testület, évenként kétszer állapíthatja meg. Az intézményi térítési díjakat e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

(5) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.

(6) Térítési díjkedvezményt, illetve mentességet az ellátást biztosító intézmény fenntartójától kell kérni.

22.A személyi térítési díjak megfizetése

24. § (1) A személyi térítési díjat

a) az átmenti elhelyezést biztosító intézmények szolgáltatásaiért legfeljebb egy hónapi időtartamra előre,

b) más személyes gondoskodási formáknál havonta utólag kell megfizetni.

(2) A befizetett és a ténylegesen fizetendő személyi térítési díj különbözetét a következő befizetés alkalmával a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.27.) Korm. rendelet 5. § (4) bekezdése szerint korrigálni kell.

 (3)  A személyi térítési díjat a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig kell megfizetni.

(4) A szolgáltatások, illetve ellátások igénybe vételének szüneteltetését az alábbiak szerint kell bejelenteni a szolgáltatást biztosítónak:         

a) alapszolgáltatás esetében a szüneteltetés első napját megelőző két munkanappal korábban írásban kell a bejelentést megtenni;

b) szakosított ellátás esetében a bejelentés részletes szabályait a házirend tartalmazza.

23.A szolgáltatást biztosító és az ellátást igénybevevő között kötendő megállapodás

25. § (1) A szolgáltatást biztosító az ellátás igénybevételekor írásban megállapodást köt a szolgáltatásban részesülő személlyel, illetve törvényes képviselőjével. A megállapodásban ki kell térni az Szt. 94/B. és 94/D. §-ában foglaltakon túl az alábbiakra is:

a) étkeztetés esetén az étkeztetés módjára;

b) házi segítségnyújtás esetén a segítségnyújtás tartamára, időpontjára;

c) a személyi térítési díj összegére és a megfizetés időpontjára, módjára;

d) az ellátástól való távolmaradás esetén (pl. betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelentési kötelezettség szabályaira;

e) az ellátás megkezdésének időpontjára

f) az ellátás megszüntetésének eseteire vonatkozó figyelmeztetésre

g) a döntések elleni jogorvoslat módjára.

24.Az intézményi jogviszony megszűnése

26. § (1) Az intézményi ellátás megszűnik az Szt. 100. § és 101.§-ában foglalt esetekben és módon.

(2)  Az alapellátás megszűnik, ha az igénylõ:

a.)     a térítési díjat 2 hónapon keresztül nem fizeti ki, kivéve, ha ingyenes ellátásban kell részesíteni,

b.)     a szolgáltatást 3 hónapon keresztül nem veszi igénybe,

c.)    elhalálozik,

 d.)     kéri az ellátás megszüntetését.        

(3) Az alapellátás megszüntetése a szolgáltatást biztosító hatásköre. Az ellátás megszűnéséről írásban kell értesíteni az ellátásban részesülőt.

(4) Az intézményi térítési díjat a képviselő-testület évente egy alkalommal állapítja meg.

(5) A térítési díj megállapítására, beszedésére vonatkozóan e rendeletben nem szabályozott kérdések tekintetében az Szt. 114-119. §-ában foglaltak az irányadók.

VIII. Fejezet

Záró rendelkezések

26. § (1) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

 (2)  Ez a rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba.

(3) E rendelet rendelkezéseit a határozattal jogerősen el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, egyidejűleg hatályát veszti a 9/2014./XI.28./ önkormányzati. rendelet.

(4) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, és e törvény végrehajtására hozott magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

Kisharsány, 2015.február 26.

                                    Léber Gábor                                           Dr. Szarkándi Zita

polgármester                                            jegyző

Kihirdetve :2015.február 27.

                                                                                                 Dr. Szarkándi Zita

                                                                                                  jegyző

1. melléklet a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló a 2/2015./II.27./  önkormányzati rendelethez

A személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díja

1. A szociális étkeztetés térítési díja:

Az Szt. -92/B § (1) a) pontja –szerint az intézményi térítési díj meghatározása a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény fenntartójának feladata. Ennek értelmében az intézményi térítési díjat helyi önkormányzati intézmény esetén a képviselő-testület állapítja meg rendeletében.

A fenntartó által meghatározott térítési díj az  intézményi térítési díj, amelynek alapján az intézmény vezetője az ellátások igénybevétele , illetve az adható kedvezmények alapján határozza meg a személyi térítési díjat.

Az intézményi térítési díjat ellátási napra vetítve kell megállapítani.

Az intézményi térítési díj a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbözete.

A szolgáltatási önköltség =            ráfordítások

                                                szolgáltatási egység száma

Ráfordítás:  a ráfordítások teljes körét figyelembe véve határozhatja meg a fenntartó az Szt. 115. § (2) bek. és (9) bek. értelmében.

Szolgáltatási egység:  ételadag

A 2013. évi költségvetési beszámoló alapján 2014. évre:

Össz. ráfordítás: 19 607 000- Ft

Ételadag:                       34 135  adag

Szolgáltatási önköltség:  19 607 000/ 34 135 =  575,- Ft

A szoc. étkeztetés normatíva egy napra jutó összege:

55 360/251 = 220,-Ft

Intézményi térítési díj:   575-220 = 355,- Ft,  tíz forinra kerekítve:     350,-  Ft-ra kellene megemelni, de a javaslat szerint a képviselő-testület nem emeli az étkezés térítési díját.

2014. évre:  300,- Ft/ adag

2. melléklet a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló a  2/2015./II.27./  önkormányzati rendelethez

1./ Kisharsány Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Mötv. 41. §.(4) bekezdés alapján a polgármesterre ruházza át az alábbi hatáskörét:

- krízis támogatás megállapítása elemi kár elhárításához.

- temetési támogatás.

2./ Kisharsány Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Mötv. 41. §. (4) bekezdés alapján a jegyzőre ruházza át az alábbi hatáskörét:

- lakhatási támogatás