Kisharsány Község Önkormányzata Képviselő-testületének

7/2004 (VIII.9.) számú rendelete

a község Szabályozási Tervének jóváhagyásáról

és Helyi Építési Szabályzatának megállapításáról

egységes szerkezetben a módosításáról szóló 7/2017.(VIII.21.) önkormányzati

rendelettel

       Kisharsány Község Önkormányzatának képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 7.§ (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az Étv. 9.§ (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatalának Állami Főépítésze véleményének kikérésével, valamint az Étv. 9.§ (3) bekezdésében, valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet 5.§ (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal Építési Hivatal, Állami Főépítész; Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség; Népegészségügyi Intézet; Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság; Baranya Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége; Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal; Baranya Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája; Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság; Baranya Megyei Kormányhivatal Földhivatala; Baranya Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága; Baranya Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága; Honvéd Vezérkar Hadműveleti Csoportfőnökség; Pécsi Bányakapitányság; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság; Baranya Megyei Önkormányzati Hivatal Megyei Főépítész; Siklós Város Jegyzője mint I. fokú Építésügyi Hatóság; véleményének kikérésével, valamint a  Magyar Közút Nonprofit Zrt. Dél-Dunántúli Területi Főmérnökség Baranya Megyei Igazgatósága és a  véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § 

1. Jelen rendelet hatálya a község igazgatási területére terjed ki.
2. 
   
3. 
   

értelmező rendelkezések

2. § 

(1)E rendelet alkalmazásában:

a)Nagy haszonállat: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha.

b)Kis haszonállat: sertés, kecske, juh, strucc.

c)Baromfi-szárnyasállat: tyúk, csirke, lúd, kacsa, húsgalamb stb.

d)Apró haszonállat: húsnyúl, nutria, prémes állat.

e)Árutermelő állattartás: 10-nél több nagy haszonállat, 50-nél több kis haszonállat, vagy 200-nál több apró haszonállat vagy baromfi-szárnyasállat tartása.

f)Szőlőművelési birtoktest: egy szőlőművelési birtokközponthoz tartozó, attól – a közigazgatási egységtől függetlenül – legfeljebb 10 km-es távolságon belüli, az ingatlan-nyilvántartásban önálló helyrajzi számon bejegyzett a szőlőkataszter I. és II kategóriába tartozó, az érvényes rendezési terv szerint kertes mezőgazdasági területbe sorolt és azonos családi mezőgazdasági vállalkozás tagjainak tulajdonában álló termőföldterületek és a működéshez szükséges üzemi és lakó építmények elhelyezésére szolgáló kivett területek összessége.

(2)Értelmező rendelkezések

a)Az építési övezeti vagy övezeti előírást új építés esetén kell érvényesíteni. Abban az esetben, ha az építési övezeti vagy övezeti előírásnak nem megfelelő állapot e rendelet hatálybalépését megelőzően keletkezett, a következők szerint kell eljárni:

aa)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő telekterület esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás betarthatósága esetén beépíthető

ab)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő utcai telekszélesség esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás és a tűzrendészeti előírások betarthatósága esetén beépíthető

ac)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő beépítési módtól eltérő beépítési módú építmény megtartható, építménymagassága az övezeti előírások betartásával növelhető, de egyéb bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti beépítési móddal történhet.

ad)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legnagyobb értéket meghaladó beépítettség átalakítás esetén megtartható, de nem növelhető. Bontásból eredő új építés esetén az adott építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő értéket kell figyelembe venni.

ae)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő, vagy legnagyobb értéket meghaladó építménymagasságú építmény átalakítás esetén megtartható, de bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti építménymagassággal történhet.

b)Az OTÉK előírásaira való hivatkozáskor

ba)az OTÉK településrendezési tartalmi követelményei (II. és III. fejezet) és jelmagyarázata, valamint az ezekhez kapcsolódó értelmező rendelkezések kivételével az OTÉK aktuális előírásait,

bb)az OTÉK településrendezési tartalmi követelményei és jelmagyarázata, valamint az ezekhez kapcsolódó értelmező rendelkezések esetében az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos előírásait

kell alapul venni.

A szabályozás elemei

3. § 

1. 
   
2. 
   
3. 
   
4. 
   
5. 
   
6. Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a Szabályozási Terv módosítása esetén lehetséges:

a) szabályozási vonal,

b) építési övezet, övezet határa,

c) építési övezeti, övezeti besorolás,

d) tervezett belterületi határ,

e) építési hely

f) telek be nem építhető része,

Az építés engedélyezésének sajátos feltételei

4. § 

Terület-használat rendszere

5. § 

1. A rendelet hatálya alá tartozó területfelhasználási egységek a következők:

a)Beépítésre szánt területek

aa)kertvárosias lakóterület                                        Lke

ab)falusias lakóterület                                               Lf

ac)kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület        Gksz

ad)egyéb ipari gazdasági terület                               Gipe
ae)különleges terület temetkezési célra                   Kt

af)különleges terület sportolási célra                         Ks

ag)különleges présházas terület                               Kp

ah)különleges idegenforgalmi célra                          Ki

ai)különleges terület napelem park céljára               Kme

b)Beépítésre nem szánt területek

ba)közúti közlekedési terület                        

bb)kötöttpályás közlekedési terület             
bc)különleges szennyvíztelep terület            Ksz
bd)különleges idegenforgalmi terület                       Kni

be)védelmi erdőterület                                              Ev
bf)gazdasági erdőterület                                           Eg

bg)általános mezőgazdasági terület                         Má
bh)korlátozott mezőgazdasági terület                       Mko

bi)vízgazdálkodási terület                                         V

2. A területfelhasználási egységek területe – amennyiben annak több felhasználási módú, vagy építési feltételű része van – övezetekre, illetve építési övezetekre tagolódik.
3. Az övezetek, építési övezetek területe telkekre, építési telkekre és ezek megközelítését biztosító kiszolgáló köz-, illetve magánutakra bontható.

Beépítésre szánt területek

Általános szabályok

6. § 

1. 
   
2. A területen az adott építési övezetben megengedett funkciót nem zavaró közmű létesítmények – trafó, gáznyomás-szabályozó – számára önálló telek is kialakítható.
3. 
   
4. 
   
5. Lakóterületen az épületet a szabályozási terven jelölt beépíthető teleksávban kell elhelyezni. Az építési telkek szabályozási terven jelölt be nem építhető része a beépítettség és a zöldfelületi arány számítása során nem vehető figyelembe.
6. A telkek beépítése során az előkert méretét környezetében meglévőhöz alkalmazkodóan, kell biztosítani.
7. Beépítésre szánt területen – az OTÉK 32. §-ában felsorolt építményeket kivéve – az építési telkek legalább a részleges közművesítettség esetén építhetők be.
8. Szintalatti beépítés - a különleges pincés terület kivételével - nem haladhatja meg az adott építési övezetre megengedett beépítés kétszeresét.

Lakóterület

7. § 

1. A területek elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgálnak, de elhelyezhető más az OTÉK-ban meghatározott funkciójú épület is az ott meghatározott feltételekkel – az üzemanyagtöltő állomás kivételével.
2. Lakóterületen lakóépületet a közterülethez csatlakozó 20 m-en belül, állattartó és termelési épületet 20 méteren túl kell elhelyezni.
3. Lakóterületen egy telken legfeljebb két lakás létesíthető.
4. A területen árutermelő állattartás nem folytatható.

5. Lakóterület építési övezeteiben alkalmazható telekalakítási és építési előírásokat a 4. melléklet tartalmazza.

6. Lakóterületen nyeles telek nem alakítható.

Gazdasági terület

8. § 

1. A területen az OTÉK-ban meghatározott funkciójú létesítményeken kívül a Gksz-1 övezetben mezőgazdasági üzemi épületek is elhelyezhetők.
2. A Gksz-2 jelű övezetben a borászathoz kapcsolódó termelő, feldolgozó, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó és szálláshely szolgáltató épületek helyezhetők el.

3. Gazdasági terület építési övezeteiben alkalmazható telekalakítási és építési előírásokat az 5. melléklet tartalmazza.

Különleges terület

9. § 

1. Kt jelű különleges temetői területen épület csak a temetést szolgáló funkcióval létesíthető.
2. A temető 50 m-es környezetében kegyeletet sértő épület nem helyezhető el.
3. A Ks jelű különleges sport területen a sportolást és a használók ellátását szolgáló létesítmények helyezhetők el.

4. A Kp jelű présházas terület a történetileg kialakult présház együttest foglalja magába. A beépítési jellegzetességük alapján

a)a Kp-1 jelű építési övezet a történetileg is  egyedi telkes,

b)a Kp-2 jelű építési övezet a halmazos beépítésű területeket foglalja magába.

5. A Kp jelű övezetekben az eredeti funkción kívül az épített környezethez illeszthető nagyságú vendéglátó, szálláshely szolgáltató, kereskedelmi funkciók helyezhetők el. A területen lakás nem létesíthető, nem bővíthető.

(5a) A Kp jelű övezetekben építési helyet a meglévő épületeken kívül az (5b) bekezdésben foglalt kivétellel csak a szabályozási tervben jelölt valamikori présház helyek biztosítanak. Terepszint alatti létesítmények az építési helyeken kívül is létesíthetők a terület tulajdonosának hozzájárulásával. Ezt a hozzájárulást a telekkönyvbe aláépítési szolgalomként kell bejegyezni.

(5b) A Kp jelű övezetekben telket alakítani, új építési helyet kijelölni, illetve meglévő épületet bővíteni, az érintett terület egészére készített beépítési tervvel és tömegvázlattal igazolt módon az önkormányzati – annak hiányában a megyei – főépítész véleményének figyelembevételével szabad.

6. 
   
7. 
   
8. A Kp-2 övezetben a telkek elhatárolására legfeljebb 1,20 m magas sövény, vagy sövénnyel takart drótkerítés létesíthető.
9. A Ki jelű idegenforgalmi területen turizmust szolgáló épületen kívül sportlétesítmény, szálláshely-szolgáltató épület, valamint a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások helyezhetők el.

10. Különleges terület építési övezeteiben alkalmazható telekalakítási és építési előírásokat a 6. melléklet tartalmazza.

11. A „Kme” jelű különleges terület megújuló energiaforrás, ezen belül a napenergia hasznosítására szolgál. Az építési övezetben napelem park és kiszolgáló építményei helyezhetők el a 3. függelékben részletezett beültetési kötelezettség figyelembe vételével.

Beépítésre nem szánt területek

Közlekedési és közműterület

10. § 

1. A közlekedési és közmű terület a következő övezetekre oszlik:

a)településszerkezeti jelentőségű közlekedési terület övezete                   

b)kiszolgáló közlekedési terület övezete                 

c)kötöttpályás közlekedési terület övezete              

2. Trafó, gáznyomás-szabályozó, közlekedési építmény a területen elhelyezhető.

Különleges területek

10/A. § 

1. A Ksz jelű szennyvízkezelési területen- kizárólag a szennyvízkezeléssel és az ott dolgozók ellátásával kapcsolatos épület és létesítmény helyezhető el.
2. Különleges területen épület legfeljebb 4,5 m építménymagassággal helyezhető el.
3. A Kni jelű területen a turizmust szolgáló épületen kívül sportlétesítmény, valamint  szálláshely-szolgáltató épület helyezhető el.

Erdőterület

11. § 

1. A területen lévő erdők építésjogi besorolásuk szerint Eg jelű gazdasági erdők, Ev jelű védelmi erdők lehetnek.
2. 
   

Mezőgazdasági terület

12. § 

1. A mezőgazdasági területen belül az alábbi övezetek találhatók:

a)Má jelű általános mezőgazdasági terület

b)Má-1 jelű általános mezőgazdasági terület, ahol borászati üzem és kiszolgáló létesítményei helyezhetők el a 3. függelékben részletezett beültetési kötelezettség figyelembevételével

c)Mko jelű korlátozott használatú mezőgazdasági terület

d)Mke jelű kertes mezőgazdasági terület

Má jelű általános mezőgazdasági terület

2. A területhez azok a mezőgazdasági területek tartoznak, amelyeknél az alapfunkciót érdemben nem korlátozzák környezet- és tájvédelmi, vagy ökológiai érdekek.
3. A területen lakóépület csak birtokközpont részeként helyezhető el.

Mko jelű korlátozott használatú mezőgazdasági terület

4. A területhez azok a mezőgazdasági területek tartoznak, amelyeknél az alapfunkció mellett a környezet- és tájvédelmi, valamint ökológiai érdekek is jelentős szerepet játszanak.
5. A terület földrészletein a legeltetéses állattartást, valamint a tájékoztatást szolgáló, és a terület fenntartásához szükséges építmények és épületek helyezhetők el.
6. Az területen belül a művelési ág nem módosítható szántóra, szőlőre, gyümölcsösre.

Mke jelű kertes mezőgazdasági terület

7. A terület a mezőgazdasági terület kisparcellás kertművelésre szolgáló része.
8. A területen a szőlő- és gyümölcstermesztéssel, ezek feldolgozásával és tárolásával, valamint a boridegenforgalommal kapcsolatos épületek helyezhetők el.
9. A területen az épületeket az alábbiak figyelembevételével kell építeni:

1.  Az új épületek, vagy épületbővítések helyét, tömegét és annak arányait az épület környezetében lévő, hagyományosan kialakultakhoz kell igazítani.
2. Az épületeket magastetővel kell ellátni, a tető lejtésszögének 37-45° között kell megválasztani. Az épület, épületszárny, illetve a ráépített tető szélessége nem haladhatja meg a 6,0 m-t, a gerincmagassága pedig a 6,5 m-t.
3. Az épületek tetőhéjalásához égetett cserepet kell használni, a homlokzati kialakításuk telihézagolt nyerstéglával, vagy simított vakolattal történhet.
4. A homlokzat színezését a területen lévő védett épületekkel összhangban kell elvégezni.
5. Nem helyezhető el homlokzaton égéstermék kivezető, vagy mesterséges szellőzés kültéri egysége.
6. Nem létesíthető fém kémény
7. Nem létesíthető a tető síkjából kiugró tetőablak.

10. A kertes mezőgazdasági területen lévő egy birtokhoz tartozó területekből szőlőművelési birtoktest képezhető. A szőlőművelési birtokközpont a kertes mezőgazdasági övezet egy telkén legfeljebb a teljes birtoktest teljes területének 1,5 %-át, illetve a birtokközpont telkének 30 %-át meg nem haladó beépítéssel hozható létre. Ebben az esetben az építés engedélyezésével együtt a birtoktest többi területére építési korlátozást kell bejegyezni a tulajdonos érdekében. 

A mezőgazdasági területek közös előírásai

11. A területen lakóépület csak birtokközpont részeként helyezhető el.
12. Az I. és II. osztályú szőlőterületek művelési ága – a birtokközpont kialakítást kivéve - nem változtatható.
13. Az OTÉK által értelmezett mezőgazdasági birtokközpont beépített területe nem haladhatja meg a birtoktest területének 1,5 %-át.
14. 
    

15. Az Má, Má-1 és Mko jelű területen 10,0 m-nél keskenyebb elő-, oldal- és hátsókert nem alakítható ki.

16. Mezőgazdasági terület övezeteiben alkalmazható telekalakítási és építési előírásokat a 7. melléklet tartalmazza.

Vízgazdálkodási terület

13. § 

1. A V jelű vízgazdálkodási terület a vízművek, valamint az állandó vízfolyások és állóvizek, területét és partját foglalja magába.
2. 
   
3. 
   

Értékvédelem

Régészeti védelem

14. § 

(3)A régészeti védelemmel érintett területek felsorolását az 1. függelék tartalmazza.

Építészeti örökség védelem

15. § 

1. Az építészeti örökség értékei országos, vagy helyi jelentőséggel bírhatnak.
2. 
   
3. 
   
4. 
   
5. A helyi egyedi védelem kiterjedhet az építmény teljes külső megjelenésére (H1), vagy az építmény valamely részértékére (H2),
6. Az egyedileg védett építmények jegyzékét és a védett elemek leírását, illetve a felújításkor, vagy átalakításkor végrehajtandó módosítást a Kisharsány Helyi Értékvédelmi Katasztere tartalmazza.
7. A szabályozási tervben jelölt helyi értékvédelmi területen az utcafronti lakóépület vonatkozásában az általános érvényű szabályokon kívül még az alábbiakat kell betartani.

1. Az új épületek, vagy épületbővítések helyét, tömegét és annak arányait az épület környezetében lévő, hagyományosan kialakult (fésűs vagy hajlított, keresztcsűrös, halmazos) beépítési formához kell igazítani.
2. Az épületeket magastetővel kell ellátni, a tető lejtésszögét 37-45° között kell megválasztani. A hajlított ház utcai szárnyát kivéve, az épület, épületszárny, illetve a ráépített tető szélessége nem haladhatja meg a 7,0 m-t, a gerincmagassága pedig a 8,0 m-t.
3. Az épületek tetőhéjalásához cserepet kell használni, a homlokzati kialakításuk simított vakolattal, telihézagolt nyerstéglával, lábazati részen kővel is történhet.
4. A homlokzat színezését a területen lévő, helyi védelem alatt álló épületekkel összhangban kell elvégezni.
5. Nem helyezhető el homlokzaton égéstermék kivezető, vagy mesterséges szellőzés, hűtés kültéri egysége.
6. Nem létesíthető önálló fém kémény.
7. Nem létesíthető a tető síkjából kiugró tetőablak.
8. 
   
9. 
   
10. Az utcai homlokzaton erkély, loggia, garázskapu nem létesíthető.
11. 
    
12. Könnyűszerkezetes, valamint acél, fa szerkezetű épület nem létesíthető, csak a hagyományos építőanyagok alkalmazhatók.
13. A kerítéseket a Helyi értékvédelmi kataszterben szereplő kerítésekkel összhangban kell kialakítani.
    8. Védett építmény bontására a védettség megszüntetését követően kerülhet sor.
    9. 
       

Tájképvédelem

15 A. §

(1)  A tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni.

Környezetvédelem

16. § 

(1) Általános követelmények

a) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.

b) Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére, illetve a meglévő övezetek területein a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (pl. zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező. Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés kialakítása a követelmények teljesíthetősége esetén az ÉME engedéllyel és a CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezés létesítésének és használatbavételének kivételével vízjogi engedély alapján történhet.

c) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. Vízfolyásba, vízelvezető árokba, csapadékcsatornába csak a befogadók kezelőjének hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.

d) A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével” kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.

e) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

f) Az építési telkek és telkek területének az övezeti előírásokban meghatározott részét zöldfelületként kell kialakítani.

(2) Környezetterhelési határértékek

a) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a kibocsátási és a környezetterhelési követelményeket, határértékeket (levegő, élővíz, közcsatorna, földtani közeg, zajterhelés).

b) A már meglévő és az újonnan létesült zajforrások együttes üzemeltetéséből eredő zajkibocsátás nem haladhatja meg a külön jogszabályban meghatározott zajterhelési határértékeket, melyek teljesülését lakóterületek esetében a védendő homlokzat előtt 2 m-re kell biztosítani.

(3) Speciális eljárási szabályok

a) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket.

b) Erdőterületeket érintő beruházások során az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

c) Beruházások megvalósítása során a termőföldről és a termőföld védelméről szóló jogszabályokban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

d) A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni.

Speciális eljárási szabályok

17. § 

Zöldfelületek

18. § 

1. A telek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani.
2. 
   
3. 
   
4. 
   
5. 
   
6. 
   
7. 
   
8. A telekre előírt zöldfelület legalább 1/3-át egybefüggően kell kialakítani.

Gépjárművek elhelyezése

19. § 

Közművesítés hírközlés

20. § 

1. Önálló távközlési antennatorony, szélerőmű nem helyezhetők el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető belterületen, a szabályozási tervben jelölt helyi védelem alatt álló természeti, régészeti érdekű területen, műemléki környezetben, ökológiai hálózatban, valamint e területek 50 m-es környezetében.
2. Oszloptrafó nem helyezhető el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető, műemléki környezetben, helyi értékvédelmi, valamint természeti és tájvédelmi területen.
3. Nagy- és középfeszültségű elektromos vezeték beépítésre szánt területen, országos és helyi jelentőségű természetvédelmi területen, valamint természeti és tájvédelmi területen. légvezetékként nem helyezhető el, nem fejleszthető, nem korszerűsíthető.
4. Fém kémény, füstkivezető nyílás az épületek utcai homlokzatán nem helyezhetők el.

(5)A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell.

Telekalakítás

21. § 

Belterület lehatárolása

22. § 

1. A belterület határát a szabályozási terv jelöli.
2. A rendezési tervi célok megvalósítása érdekében a beépítésre szánt területek, a település fejlődése által megkívánt ütemben, belterületbe vonhatók.

Sajátos jogintézmények

23. § 

1. A településkép javítása érdekében helyrehozatali kötelezettség rendelhető el a helyi értékvédelmi és a településképileg jelentős területen.

(2)Településrendezési kötelezések

a)Beépítési kötelezettség

Az önkormányzat a tervszerű telekgazdálkodás, a beépítés helyes sorrendje és a településkép előnyösebb kialakítása érdekében a 3. függelékben felsorolt ingatlanok területére, az ott meghatározott időtartamon belüli beépítési kötelezettséget állapít meg.

b)Beültetési kötelezettség

Az önkormányzat a közérdekű környezetalakítás céljából a 3. függelékben felsorolt ingatlanok területére, az ott meghatározott módon és telekrészen a használatbavétel idejére elvégzendő beültetési kötelezettséget állapít meg.

Záró rendelkezés

24. § 

1. A rendelet kihirdetését követő 30-ik napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépését követően folyamatba tett ügyekben kell alkalmazni.

Kihírdetve: 2017.augusztus 21.

                                                                                                                             Dr. Szarkándi Zita

                                                                                                                                        jegyző

1. melléklet a 7/2004.(VIII.9.) KTR. számú rendelethez

SZ-1 rajzszámú szabályozási terv

2. melléklet a 7/2004.(VIII.9.) KTR. számú rendelethez

SZ-2 rajzszámú szabályozási terv

3. melléklet a 7/2004.(VIII.9.) KTR. számú rendelethez

SZ-3 rajzszámú szabályozási terv

4. melléklet a 7/2004.(VIII.9.) KTR. számú rendelethez

TELEKALAKÍTÁSI ÉS ÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK LAKÓTERÜLET ÉPÍTÉSI ÖVEZETEKBEN

5. melléklet a 7/2004.(VIII.9.) KTR. számú rendelethez

TELEKALAKÍTÁSI ÉS ÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK GAZDASÁGI TERÜLET ÉPÍTÉSI ÖVEZETEIBEN

6. melléklet a 7/2004.(VIII.9.) KTR. számú rendelethez

TELEKALAKÍTÁSI ÉS ÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK KÜLÖNLEGES TERÜLET ÉPÍTÉSI ÖVEZETEIBEN

7. melléklet a 7/2004.(VIII.9.) KTR. számú rendelethez

TELEKALAKÍTÁSI ÉS ÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET ÖVEZETEIBEN

1. függelék a 7/2004.(VIII.9.) KTR. számú rendelethez

ÖRÖKSÉGVÉDELEM

1.1 RÉGÉSZETI VÉDELEM

1.1.1 A település területén nyilvántartott régészeti lelőhely nem található.

1.1.2 Régészeti érdekű területek: 0115, 06/4-8, 0165, 0192 hrsz.

1.2 MŰEMLÉKI VÉDELEM

1.2.1 Ref. templom – Kossuth Lajos u. – hrsz.: 165 – nyilvántartott műemléki érték

                  Törzsszám: 398

Azonosító: 1445

Bírság kategória: III

EOV Y: 596904

EOV X: 57439

1.3 HELYI ÉRTÉKVÉDELMI TERÜLETEN TALÁLHATÓ INGATLANOK

1,

2,

3,

4,

5,

9,

10,

11,

12,

15,

16,

17,

18,

20,

21,

22/1,

22/2,

23,

24,

25,

26,

27,

28,

29,

30,

31,

32,

33/1,

33/2,

34,

35,

36,

37,

38,

39,

40,

41,

42,

44,

45,

46/1,

46/2,

46/3,

47,

48,

49,

50,

51,

52,

53,

54,

55,

56,

57,

58,

59,

6/1,

60,

61/1,

61/2,

62,

63,

64,

65,

66,

67,

68,

69,

70,

72,

73,

74,

75,

76,

77,

78,

79,

8/1,

8/2,

80,

82/1,

113/2,

114,

117,

118/2,

118/3,

118/4,

120,

121,

122,

123,

124,

128,

129/2,

129/5,

129/6,

130,

131,

132,

133,

134,

135,

136,

137,

138,

139,

140/1,

141/1,

141/2,

142,

143,

144,

145,

146,

147,

148,

149,

150/1,

150/2,

151/1,

151/2,

152,

153,

154/1,

154/2,

155,

156,

157,

158,

159,

160,

161,

162,

163,

164/1,

164/2,

166/1,

166/2,

166/3,

166/4,

167,

168,

169/1,

169/2,

170,

171,

172,

173,

174,

175,

176,

177,

178,

179,

180/2,

180/2

1002,

1003,

1004,

1005,

1006,

1007,

1008,

1009,

1010,

1011/1,

1011/2,

1012/1,

1012/2,

1013/1,

1013/2,

1014/1,

1014/2,

1016/1,

1016/2,

1017/1,

1017/2,

1018,

1018/1,

1018/2,

1019,

1019,

1020,

1020,

1021,

1021,

1022,

1022,

1023,

1024,

1024,

1025,

1025,

1026,

1026,

1027,

1028,

1029,

1030,

1031/2,

1034,

1035,

1037,

1038,

1039,

1040,

1041,

1042,

1043,

1044,

1045,

1046,

1047,

1048,

1050,

1051,

1051/1,

1051/2,

1052,

1053,

1054,

1056,

1057,

1058,

1059,

1060,

1061,

1062,

1063,

1064,

1065,

1066,

1067,

1068,

1069,

1070,

1071,

1072,

1074/1,

1074/12,

1074/12,

1074/13,

1074/4,

1074/6,

1074/8,

1074/9,

1075,

1076,

1077,

1078,

1079,

1080,

1081,

1082/1,

1082/2,

1083,

1084,

1085,

1086,

1087,

1088,

1089,

1090,

1091,

1092,

1093,

1094,

1095,

1096,

1096,

1097,

1098,

1099,

1100,

1101,

1102,

1103,

1104,

1105,

1107,

1108,

1109,

1110,

1110,

1111,

1112,

1113,

1114,

1115,

1116,

1116,

1117,

1130,

1131,

1132,

1133,

1134,

1138,

1139,

1140,

1142,

1143,

1144,

1145,

1146,

1147/1,

1147/2,

1147/3,

1148,

1149,

1150,

1151,

1152,

1153,

1154,

1155,

1156,

1157,

1158,

1159,

1163,

1164,

1165,

1166,

1202,

1204,

1205,

1335,

1350/1,

1350/2,

1351,

1352,