Kisharsány Község Önkormányzata Képviselő-testületének

2/2018.(II.22.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Kisharsány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12.§ (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek és a településfejlesztéssel és településrendezéssel összefüggő partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 4/2017. (V. 16.) önkormányzati rendeletben felsorolt partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések

1. A rendelet célja Kisharsány Község (a továbbiakban: Község) építészeti, településképi, és természeti értékeinek védelme és igényes alakítása

1. a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás és a védelem megszüntetés szabályozásával,
2. a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,
3. településképi követelmények meghatározásával,
4. településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával,
5. településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával.

2. Az (1) bekezdésben foglalt szabályozó-rendszer érvényesítése elősegíti a Község történeti múltját, építészeti kultúráját, az itt élők lakóhelyük iránti szeretetét és önbecsülését elősegítő építmények, utcák, terek, köztéri alkotások megőrzését a jövő nemzedékei számára.

1. A rendelet hatálya

1. A rendelet területi hatálya Kisharsány Község közigazgatási területére terjed ki.

2. A rendelet hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki vagy amely a rendelet hatálya alá tartozó területen

1. jogszabályban meghatározott építési tevékenységet végez, vagy azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációt készít,
2. reklámfeliratot, illetve hirdető-berendezést helyez el, tart fenn, vagy kíván elhelyezni, valamint ilyen céllal felületet alakít ki,
3. meglévő építmény rendeltetését részben vagy egészben megváltoztatja.

1. Értelmező rendelkezések

E rendelet alkalmazásában

1.Cégér: valamely mesterségre vagy tevékenységre utaló tárgyat, figurális elemet, címerszerű ábrát tartalmazó épülettartozék;

2.Cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat

3.Címtábla: az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla.

4.Egyéb műszaki berendezés: épületre szerelt műszaki eszköz;

5.Építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, - rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül - minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma).

6.Épület: jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából.

7.Épületszélesség:

a)Téglalap alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret.

b)Épületszárnyakkal tagolt (L, T stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete.

8.Hirdetőoszlop: kör alaprajzú, vertikálisan tagolt, szélesség-magasság arányát tekintve közel 1:3 arányú, kombinált anyagú reklámhordozót tartó berendezés, melynek a reklámhordozó kihelyezésének módjától függően különböző típusai vannak;

9.Kioszk: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3. § n) pontja szerinti sajtótermék kiskereskedelmi forgalmazására, vagy hideg, illetve meleg étel és ital árusítására, vagy virág, ajándék árusítására, illetve turisztikai funkciók biztosítására irányuló tevékenység folytatására szolgáló, nem mozgó, más üzletektől elkülönült, közterületen elhelyezett, önálló építmény, létesítmény, pavilon;

10.Közművelődési célú hirdetőoszlop: olyan hirdetőoszlop, amely létesítésének célját tekintve kizárólag közművelődési intézmények által akár tartósan, akár adott időszakban vagy adott alkalom erejéig önállóan, vagy több közművelődési intézmény által együttesen folytatott közösségi közművelődési tevékenység, illetve e közösségi közművelődési tevékenység keretében szervezett egyes kulturális programok, rendezvények népszerűsítésére irányuló reklámok közzétételére szolgál és kizárólag e célra használják;

11.Műtárgy: mindazon építmény, ami nem minősül épületnek és épület funkciót jellemzően nem tartalmaz (pl. út, híd, torony, távközlés, műsorszórás műszaki létesítményei, gáz-, folyadék-, ömlesztett anyag tárolására szolgáló és nyomvonalas műszaki alkotások).

12.Tájékoztató eszköz a cégér, a cégtábla, a címtábla, vendéglátó egységek kihelyezett étlapja.

13.Tetőtér-beépítés: tetőtérben helyiség (helyiségek), helyiségcsoport (helyiségcsoportok) vagy önálló rendeltetési egység építésével új építményszint (emeletszint) létrehozása.

14.Sajátos építményfajták: többnyire épületnek nem minősülő, közlekedési, hírközlési, közmű- és energiaellátási, vízellátási és vízgazdálkodási, bányászati tevékenységgel és a bányászati hulladék kezelésével kapcsolatos, atomenergia alkalmazására szolgáló, valamint a honvédelmi és katonai, továbbá a nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű, sajátos technológiájú építmények, amelyek létesítésekor - az építményekre, építési tevékenységekre vonatkozó általános érvényű településrendezési és építési követelményrendszeren túlmenően - eltérő, vagy sajátos, csak arra a rendeltetésű építményre jellemző, kiegészítő követelmények megállapítására és kielégítésére van szükség.

15.Utasváró: a közforgalmú személyszállítási szolgáltatás igénybevétele érdekében az utasok várakozására szolgáló fülke, illetve legalább részben épületszerkezettel körülzárt épületrész, vagy egyéb építmény, létesítmény;

16.Utcabútor: az utasváró, a kioszk, a közművelődési célú hirdetőoszlop és az információs vagy más célú berendezés;

17.Utcai épület: az építési telek előkerttel meghatározott utcafrontján álló, vagy oda tervezett, az adott területfelhasználási egységben az építési övezeti előírások szerinti fő funkciójú épület.

18.Udvari épület: az utcai épület mögött, esetenként mellett álló, vagy oda tervezett, az adott területhasználat fő funkcióját kiegészítő, kiszolgáló funkciójú (gazdasági épület, garázs) épület.

19.Információs vagy más célú berendezés: minden olyan, a településképi rendeletben meghatározott berendezés, amely részben reklámnak nem minősülő információs cél vagy egyéb cél megvalósításával közérdeket is szolgál;

II. FEJEZET

A HELYI VÉDELEM

2. A helyi védelem feladata, kategóriái

4.§

1. A helyi értékvédelem feladatai

1. a településszerkezeti, településképi, táji, természeti, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari-agrár szempontból védelemre érdemes

1. településszerkezetek,
2. épületegyüttesek,
3. építmények és építményrészek,
4. utcaképek és látványok,
5. műtárgyak, szobrok, emlékművek, síremlékek,
6. védelemre érdemes növények, fasorok, facsoportok, területek felkutatása.

2. a védett értékek körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése,
3. a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.

2. A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet, ami természeti vagy építészeti értékre vonatkozhat.

3. A helyi védelem alá tartozó értékek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

3. Helyi védettség keletkezése és megszűnése

5.§

1. A helyi védelem alá helyezés folyamata a védendő érték tulajdonosának papír alapú kérelmére vagy hivatalból indul.

2. A tulajdonosi kérelemnek tartalmaznia kell a tulajdonos nevét, címét, a védendő érték megnevezését, leírását, fotódokumentációját és a védelem elrendelésének indokolását.

3. A beérkezett kérelmet az Önkormányzat képviselő-testülete 60 napon belül bírálja el, melyről értesítést küld a kérelmezőnek. Támogató döntés esetén a polgármester a kérelmező költségére lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és elkészítteti a 6.§ szerinti értékvizsgálatot.

6.§

1. A védendő értéket helyi védelem alá helyezést megelőzően helyszíni szemrevételezésen alapuló, tervezői jogosultsággal rendelkező építész által készített értékvizsgálattal kell meghatározni. 

2. Az értékvizsgálatnak tartalmaznia kell térképen történő azonosítással, fényképpel, megnevezéssel, számozással a felvett érték egyértelmű térbeli azonosíthatóságát, valamint a védendő érték leírását, a védettség indokoltságát.

7.§

1. A hivatalból indult helyi védelem alá helyezés folyamata az erre vonatkozó képviselő-testületi döntéssel indul, melyről értesíteni kell a védendő érték tulajdonosát.

2. A védendő érték tulajdonosa az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül észrevételt tehet, véleményt nyilváníthat. Amennyiben a védendő érték tulajdonosa a megadott határidőn belül írásban nem reagál, úgy egyetértőnek kell tekinteni.

3. Az egyetértő észrevétel, vélemény alapján a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és elkészítteti a 6.§ szerinti értékvizsgálatot.

8.§

1. A helyi védelem megszüntetésének folyamata a védett érték tulajdonosának papír alapú kérelmére vagy hivatalból indul.

2. A tulajdonosi kérelemnek tartalmaznia kell a tulajdonos nevét, címét, a védett érték megnevezését, leírását, fotódokumentációját és a védelem megszüntetésének indokolását.

3. A beérkezett kérelmet az Önkormányzat képviselő-testülete 60 napon belül bírálja el, melyről értesítést küld a kérelmezőnek. Támogató döntés esetén a polgármester a kérelmező költségére lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és amennyiben a védett érték műszaki állapota lehetővé teszi, szaktervezővel elkészítteti a védett érték fotódokumentációját.

9.§

1. A helyi védelem hivatalból indult megszüntetésének folyamata az erre vonatkozó képviselő-testületi döntéssel indul, melyről értesíteni kell a védett érték tulajdonosát.

2. A védett érték tulajdonosa az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül észrevételt tehet, véleményt nyilváníthat. Amennyiben a védett érték tulajdonosa a megadott határidőn belül írásban nem reagál, úgy egyetértőnek kell tekinteni.

3. Az egyetértő észrevétel, vélemény alapján a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és amennyiben a védett érték műszaki állapota lehetővé teszi, szaktervezővel elkészítteti a védett érték fotódokumentációját.

10.§

1. A helyi védettség elrendeléséről és megszüntetéséről értesíteni kell:

1. az érdekelteket:

1. a helyi védettség kezdeményezőjét,
2. az érintett ingatlan tulajdonosát,
3. az érintett ingatlan kezelőjét, ha az nem azonos a tulajdonossal,

2. az illetékes Földhivatali Osztályt,
3. az illetékes 1. fokú építésügyi hatóságot,
4. az illetékes építésfelügyeleti hatóságot,
5. helyi területi védelemnél az érintett utat-, közműveket létesítő és üzemeltető szerveket,
6. az érintett közterületek fenntartóit.

2. A helyi védelem megállapítását követően az önkormányzat jegyzője a külön jogszabályban rögzített határidőn belül az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzését.

3. A helyi védelem megszüntetéséről szóló döntést követő 15 napon belül az önkormányzat jegyzője az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzésének törlését.

4. A bejegyzés esetleges elmaradása esetén a helyi védettségre jóhiszemű harmadik jogszerzővel szemben nem lehet hivatkozni.

4. A helyi védelem alatt álló értékek fenntartása, hasznosítása, fenntartásának támogatása

11.§

1. A képviselő-testület a helyi védelem alatt álló érték megóvásának, fennmaradásának, megőrzésének elősegítése érdekében az Önkormányzat éves költségvetésében pénzügyi keretösszeget hozhat létre.

2. A helyi védelem alatt álló érték tulajdonosának kérelmére (továbbiakban: kérelmező) a szokásos jókarbantartási kötelezettségen túlmenően, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok utólagos finanszírozásához az önkormányzat vissza nem térítendő támogatást nyújthat, amennyiben a tárgyévi költségvetésében az erre a célra létrehozott (1) bekezdés szerinti keretösszeg szerepel.

3. A vissza nem térítendő támogatás mértéke ingatlanonként az elszámolható költségek legfeljebb 50%-a, de legfeljebb 100.000 forint.

4. A kérelmet Kisharsány Község Önkormányzata címére (7800 Kisharsány, Dózsa György u. 33.), magyar nyelven, papír alapon lehet benyújtani az (5) bekezdésben részletezett tartalommal, tárgyév április 30.-ig.

5. A kérelemnek tartalmaznia kell

1. a kérelmező nevét és állandó lakhelyének címét,
2. a kérelemmel érintett ingatlan címét és helyrajzi számát,
3. amennyiben a kérelmező nem azonos a tulajdonossal, a tulajdonos hozzájárulását,
4. az elvégezni kívánt építési tevékenység műszaki ismertetését és költségbecslését,
5. a beruházás megvalósítása előtti állapot műszaki ismertetését és fotódokumentációját.

12.§

1. A benyújtott kérelmek a benyújtás sorrendjében, folyamatosan kerülnek feldolgozásra.

2. Helyi védelem alatt álló értékenként tárgyévente egy pályázat benyújtására van lehetőség.

3. A kérelem beérkezését követően a Polgármesteren keresztül a Jegyző megvizsgálja, hogy a befogadási kritériumoknak megfelel-e a kérelem, ennek keretében vizsgálja, hogy

1. a kérelmet a benyújtási határidőn belül nyújtották-e be és
2. a kérelmező jogosult-e a támogatásra.

4. A befogadási kritériumoknak megfelelő kérelem befogadásra kerül, a befogadási kritériumoknak nem megfelelő kérelem visszautasításra kerül.

5. A Jegyző a kérelmezőt a kérelem befogadásáról vagy visszautasításáról a beérkezéstől számított 8 napon belül írásban értesíti.

6. Ha a kérelmező a befogadott pályázatot hibásan, hiányosan nyújtotta be, a Jegyző megfelelő határidő kitűzésével – a hibák, hiányosságok egyidejű megjelölése mellett – írásban felszólítja a kérelmezőt az ellentmondások feloldására, a hiányosságok pótlására.

7. Hiánypótlásra egy alkalommal van lehetőség. Ha a kérelmező a hiánypótlást hibásan, hiányosan teljesíti, nem pótolja a felszólításban meghatározott határidőn belül a szükséges dokumentumokat, a hibás, hiányos kérelem a rendelkezésre bocsátott adatok alapján kerül bírálatra.

13.§

1. A befogadott kérelmek esetében 11.§ (4) bekezdés szerinti benyújtási határidőtől számított 3 hónapon belül a Képviselő-testület dönt a kérelem

1. támogatásáról vagy
2. elutasításáról.

2. A Jegyző a kérelmezőt a döntésről a döntés meghozatalát követő 15 napon belül írásban értesíti.

3. A támogatás folyósításának feltételei

1. A kérelmező a támogató döntés kézhezvételétől számított két éven belül a kérelemben szereplő építési tevékenységet befejezi,
2. az építési tevékenység elvégzését igazoló

27. költségszámlákat és az azok kifizetését igazoló bizonylatokat, átutalás esetén bankszámla kivonatokat,
28. az építési tevékenység elvégzését követő állapot fotódokumentációját

      Kisharsány Község Önkormányzata címére benyújtja.

4. Az (5) bekezdés szerinti feltételek teljesítését követő 15 napon belül az Önkormányzati hivatal műszaki ügyintézője igazolja, hogy az építési tevékenység a kérelemben szereplő tartalommal készült-e el.

5. Amennyiben a (4) bekezdés szerinti igazolás szerint az építési tevékenység a kérelem szerinti tartalommal készült el, az igazolás kiadásától követő 30 napon belül a támogatás teljes összege folyósításra kerül a kérelmező bankszámlájára történő utalással.

6. Amennyiben a (4) bekezdés szerinti igazolás szerint az építési tevékenység nem a kérelem szerinti tartalommal készült el, az önkormányzat a támogatást nem folyósítja.

5. A védett értékek nyilvántartása

14.§

(1) A helyi védettség alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza a védett érték

1. megnevezését,
2. pontos helyét (helyi egyedi védelem esetén utca, házszám, helyrajzi szám, helyi területi védelem esetén területi hatály, a határoló közterületek megnevezésével)
3. helyszínrajzot,
4. a rendeltetés és használati mód megnevezését,
5. eredeti tervdokumentáció másolatát vagy felmérési terveit (ha ez rendelkezésre áll),
6. a védelem elrendeléséről szóló képviselőtestületi döntés számát, a jóváhagyás dátumát, a hatályba lépés időpontját,
7. a védettségi kategória meghatározását,
8. fotódokumentációját,
9. a védelem szakszerű, rövid indokolását.

(3) A nyilvántartás vezetéséről a Jegyző gondoskodik.

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

6. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

1. Kisharsány településképi szempontból meghatározó területei a község jellegzetes építészeti és táji arculatot, településkaraktert hordozó településrészei.

2. A településképi szempontból meghatározó területek felsorolását a 2/A. melléklet, az azok lehatárolását ábrázoló térképet a 2/B. melléklet, a meghatározó területen belül a településkép védelme szempontjából kiemelt jelentőségű természetvédelmi értékkategóriák lehatárolását ábrázoló térképet a 2/C. melléklet tartalmazza.

IV. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

7. Építmények anyaghasználatára vonatkozó, a Község teljes közigazgatási területén betartandó általános építészeti követelmények

16.§

1. Tetőfedő anyagként gazdasági terület és mezőgazdasági üzemi terület kivételével hullámpala, bitumenes hullámlemez alkalmazása tilos.

2. A Község belterületén gerendaház, rönkház nem építhető.

3. Hullámpala, bitumenes hullámlemez, műanyag és fém anyagú sík-, hullám- és trapézlemez, mázas kerámia, nádfonat és nádpalló anyagú kerítés nem építhető.

8. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi követelmények

17.§

Településképi szempontból meghatározó területeken betartandó általános követelmények

1. Területi építészeti követelmények

1. Kerti építményt hinta, csúszda, homokozó, lugas, terasz, tereplépcső és lejtő kivételével az építési helyen belül kell elhelyezni.
2. Az előkertet a közműcsatlakozás műtárgyai és kerekes kút kivételével szabadon kell hagyni.

2. Egyedi építészeti követelmények

1. Településképi szempontból meghatározó területen könnyűszerkezetes, valamint acél, fa szerkezetű épület építése tilos.
2. A homlokzatokon a Községben hagyományos színezéstől (fehér festés-meszelés, vagy a meleg színek világos árnyalatai, különösen homoksárga, okkersárga, drapp, szürke, világosbarna) eltérő színezés nem alkalmazható. A hideg és erős színek használata tilos, különösen kék, lila, citromsárga.
3. Vakolt kerítés esetén annak színezése legfeljebb árnyalatában térhet el az utcai épület színezésétől.
4. Utcai, vagy az utcáról látható lábazaton és homlokzaton a nyílászárók körül díszítő elemként szabálytalan kontúrú, ragasztott hasított kőburkolat elhelyezése tilos.
5. Az utcaképtől eltérő tetőhajlásszög alkalmazása tilos.
6. 5 m-nél magasabb házi szélkerék településképi szempontból meghatározó területen nem építhető.
7. Fásszárú növények telepítési szabályai

ga)Településképi szempontból meghatározó terület közterületein új zöldfelületek fás szárú növényállományának létesítésénél a 3. mellékletben felsorolt fás szárú növényektől eltérő növényállomány telepítése legfeljebb 30%-os arányban megengedett a termőhelyi viszonyok és a növényalkalmazás általános szakmai szempontjainak figyelembe vételével.

gb)Településképi szempontból meghatározó terület nem erdő művelési ágú részén új zöldfelületek fás szárú növényállományának létesítésénél a 3. mellékletben felsorolt fás szárú növényektől eltérő növényállomány telepítése legfeljebb 30%-os arányban megengedett.

8. Épületre szerelt műszaki berendezésekre vonatkozó követelmények

183. Klímaberendezés belterületen lévő utcai homlokzaton, valamint szomszédos beépíthető ingatlanra néző tetőfelületen nem helyezhető el.
184. Gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a műemléki környezetben lévő, helyi egyedi védelem alatt nem álló épületek utcai homlokzatán, valamint helyi egyedi védelem alatt álló épületek összes homlokzatán tilos.
185. Szerelt kémény (a tetősíkból kiállók kivételével) utcai homlokzaton nem építhető.
186. Településképi szempontból meghatározó területen napelem, napkollektor, valamint parabola-antenna közterületre néző tetőfelületen nem helyezhető el. Közterületről látható tetőfelületen napelem, napkollektor, valamint parabola-antenna elhelyezése a közterületi határvonaltól számított 20 m-en túl megengedett.

18.§

Az 1. jelű területen (a történetileg kialakult település) a 17.§-ban foglaltakon túlmenően betartandó építészeti követelmények

(1) Területi építészeti követelmények

1. Beépítés telepítési módja

1. Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az épületek az építési telek északi telekhatárára, vagy attól legfeljebb 80 cm-re épüljenek.
2. Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az épületek a történetileg kialakult állapothoz igazodva a nyugati telekhatárra, vagy attól legfeljebb 80 cm-re épüljenek.
3. Utcai épületek az utcai telekhatárra építendők.
4. Az udvari épületek az utcai épületek folytatásában épüljenek.
5. Az épületegyüttes lezárásaként keresztbe fordított udvari épület építése esetén az az utcai telekhatártól legalább 30 m-rel hátrahúzva építendő.

2. A területen földszintes vagy földszint + tetőtér beépítéses épületek építendők.
3. Utcai kerítésként

53. 1,50 m - 1,80 m magas, ezen belül 60-80 cm magas beton, kő, vagy nyerstégla lábazatra épített, kovácsoltvas, vagy acél keretezett fonatos áttört kerítés, vagy
54. legfeljebb 2,00 m magas, ezen belül legfeljebb 50 cm magas beton vagy kő lábazatra épített, nyerstégla anyagú tömör kerítés áttört kovácsoltvas vagy tömör fa kapuval

építendő. Kapuoszlop magassága a ca) és cb) szerinti legnagyobb értékeket    meghaladhatja.

(2) Egyedi építészeti követelmények

1. A területen lapostetős épület építése tilos.
2. Utcai épület esetében 37 foknál kisebb és 43 foknál nagyobb hajlásszögű, illetve a kialakult utcaképtől eltérő tetőidomú magastető nem építhető.
3. A tető az utca felől csonkakonttyal kontyolható, teljes kontyolás nem megengedett.
4. Utcai épület esetén hagyományos natúr vörös színű cserépfedéstől eltérő tetőfedő anyag az e rendelet hatálybalépésekor nem cseréppel fedett épületek kivételével nem alkalmazható.
5. Az e rendelet hatályba lépésekor nem cseréppel fedett épületek tetőhéjalásának korszerűsítésekor matt felületű, vörös-barna színárnyalatú (amelybe az élénk piros színárnyalat nem tartozik bele) cserepeslemez használata megengedett.
6. Utcai épület szélessége helyi egyedi védelemmel nem érintett épület esetén a hajlított ház utcai épületszárnyának kivételével 8,0 m-nél nagyobb nem lehet.
7. Utcai épület homlokzatán kőporos vakolat alkalmazása tilos.
8. Garázs és lakás az utcáról közvetlenül nem nyitható.
9. Utcai épület tetőfelületeit tetőfelépítmény nem bonthatja meg.
10. Utca felé erkély, terasz nem nyílhat.
11. A területen könnyűszerkezetes, valamint acél szerkezetű épület nem építhető.

19.§

A 2. jelű területen (újabbkori település) a 17.§-ban foglaltakon túlmenően betartandó építészeti követelmények

(1) Területi építészeti követelmények

1. Beépítés telepítési módja

1. Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az épületek az építési telek északi telekhatárára, vagy attól legfeljebb 80 cm-re épüljenek.
2. Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az épületek a nyugati telekhatárra, vagy attól legfeljebb 80 cm-re épüljenek.

2. A területen földszintes vagy földszint + tetőtér beépítéses épületek építendők.
3. Utcai kerítésként legfeljebb 1,50 m magas, ezen belül legfeljebb 50 cm magas tömör lábazatra épített áttört kerítés építendő.

(2) Egyedi építészeti követelmények

1. A területen lapostetős épület építése tilos.
2. Utcai épület esetében 37 foknál kisebb és 43 foknál nagyobb hajlásszögű, illetve a kialakult utcaképtől eltérő tetőidomú magastető nem építhető.

20.§

A 3. jelű területen (temető) a 17.§-ban foglaltakon túlmenően betartandó építészeti követelményeket a 23.§ tartalmazza.

21.§

A 4. jelű területen (pincefalu) betartandó építészeti követelmények

(1) Területi építészeti követelmények

1. A területen földszintes épületek építendők.
2. A telkeket bekerítetlenül kell hagyni.

(2) Egyedi építészeti követelmények

1. A területen 6 m-nél szélesebb és 10 m-nél hosszabb épület nem építhető.
2. A területen 37 foknál kisebb és 43 foknál nagyobb hajlásszögű magastető nem építhető.
3. A tető nem kontyolható.
4. Az oromfali tetőtúlnyúlás fél cserépnél nagyobb nem lehet.
5. Hagyományos natúr vörös színű cserépfedéstől eltérő tetőfedő anyag használata tilos.
6. A tetőfelületet tetőfelépítmény, padlásablak nem bonthatja meg.
7. A területen fehérre festett vakolt felülettől eltérő felületképzés nem alkalmazható.
8. A hagyományos nyílászáróktól eltérő nyílászárók alkalmazása tilos. A hagyományos nyílászáró tömör, mázolt faajtó, zsalugáteres, faszerkezetű ablak
9. A területen betonelemes, növényzettel beültethető támfal nem építhető.

22.§

Az 5. jelű területen (településkép védelme szempontjából kiemelt jelentőségű természetvédelmi értékkategóriák területe) a 17.§-ban foglaltakon túlmenően betartandó követelmények

(1) Területi építészeti követelmények

1. Szintszám

1. Gazdasági épület földszintes legyen.
2. Lakóépület földszintes vagy földszint + tetőtérbeépítéses legyen.

(2) Egyedi építészeti követelmények

1. Technológiai jellegű építmény kivételével a külterületi táj építési hagyományaitól eltérő tömegű és fedésű épület nem építhető. A külterületi táj építési hagyományaihoz illeszkedő tömegű épület egyszerű tömegű, legalább 37, de legfeljebb 45 fok hajlásszögű magastetővel fedett, a tetőhéjalás hagyományos natúr vörös-barna színezésű cserép, a homlokzati kialakítás telihézagolt nyerstégla, vagy simított vakolat, a tetőfelületet tetőfelépítmény nem bontja meg.
2. Kertes mezőgazdasági területen 6 m-nél szélesebb épület nem építhető.

9. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó követelmények

23.§

Helyi területi védelem

(1) A temető területére vonatkozó előírások

1. A temetőben található régi sírkövek megőrzendők.
2. A temető fásítása a fásszárú növények telepítési illetve kivágási szabályai szerint történjen, az 1. függelékben foglaltak figyelembe vételével.
3. A terület még fel nem használt részein az előfásítást, az utak, parcellák előzetes kialakítását kertépítészeti tervek alapján el kell végezni.
4. A temető területét bekerítetlenül kell hagyni.

24.§

Helyi egyedi védelem

1. Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a védett homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.

2. Helyi védettségű épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon.

3. Utcai épület bővítése az épület mögött, fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban történhet. Keresztszárny nem építhető, de az épületegyüttes a történeti telekhasználat védelme érdekében az utcai telekhatártól számított 30 m-en túl az utcai épületre merőlegesen befordított udvari épülettel vagy épületszárnnyal lezárható.

4. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

5. Védett részérték az új épületbe visszaépítendő, védett kerítés megtartandó.

10. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése, kialakítása

25.§

1. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek:

1. Azok a külterületi mezőgazdasági területek, amelyek

1. nem tartoznak országos vagy helyi védelem alá,
2. nem részei az országos ökológiai hálózatnak és tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területnek,
3. nem tartoznak a településképi szempontból meghatározó területek közé

2. Az erre a célra a szabályozási terven kijelölt területek

2. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére alapvetően nem alkalmas területek:

1. Országos és helyi védelem alá tartozó területek
2. Országos ökológiai hálózathoz tartozó területek
3. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek az erre a célra a szabályozási terven kijelölt területek kivételével
4. Településképi szempontból meghatározó területek az erre a célra a szabályozási terven kijelölt területek kivételével

3. Településképi szempontból meghatározó területen új távközlési antennatorony 8 m-nél magasabb nem lehet. Fejlesztés a meglévő építmények igénybevételével történhet.

4. Településképi szempontból meghatározó területen új vezetékes energiaellátási és elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell megépíteni. Meglévő hálózatok rekonstrukciója településképi szempontból meghatározó területen ugyancsak földalatti elhelyezéssel történhet.

5. Utcabútorok kialakítására vonatkozó követelmények

1. Kioszk szélességi mérete 3 m-nél, hosszanti mérete 4 m-nél nagyobb nem lehet. A kioszkot tilos a közlekedésbiztonsági előírások, valamint a közterület kezelhetőségének, tisztántarthatóságának figyelmen kívül hagyásával elhelyezni. Egyedi tervezésű építmények építésekor az utcaképi illeszkedést figyelmen kívül hagyó építőanyagok és formák alkalmazása tilos.
2. Utasvárók szélességi mérete 3 m-nél, hosszanti mérete 5 m-nél nagyobb nem lehet. Egyedi tervezésű építmények építésekor az utcaképi illeszkedést figyelmen kívül hagyó építőanyagok és formák alkalmazása tilos.
3. Információs célú berendezések a település területén egységes kialakításúak legyenek az alábbi követelmények betartásával:

53. legfeljebb 1,50 m2 területű, 1,80 m teljes magasságú, legalább 60 cm magas fa lábakon álló, fa szerkezetbe foglalt fatábla vagy üvegvitrin
54. a fa természetes színéhez közel álló, vagy barna árnyalatú pácolás vagy mázolás.

11. A reklámhordozókra és a tájékoztató eszközökre vonatkozó településképi követelmények

26.§

1. Reklámok közzététele, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése közterületeken és magánterületeken a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló, valamint a reklámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklám célú berendezések közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló jogszabályok figyelembe vételével történjen.

2. A településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló jogszabály 1. és 2. mellékletében rögzített előírásoktól az önkormányzat a saját rendezvényeinek időpontját megelőző három, és az azokat követő egy hét időtartamban eltérhet.

3. Köztulajdonban lévő intézmény utcai homlokzatán és nyílászáróin hirdetmény, reklám, bármiféle ragasztott felirat nem jelenhet meg.

4. Köztulajdonban lévő intézmény esetében hirdetmények, reklámok elhelyezésére az intézmény előtti közterület gyalogos és közúti közlekedést nem zavaró részén információs célú berendezés helyezhető el a 25.§ (5) c) pontjának figyelembe vételével.

5. Hirdetmények, reklámok elhelyezése utasváró és kioszk oldalfalain tilos.

6. Tájékoztató eszköz cégenként 1 db, legfeljebb 1,50 m2 területű lehet, kialakítása, anyaga és színezése egyedileg, településképi szakmai konzultáció keretében határozandó meg.

V. FEJEZET

SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

12. Rendelkezés a szakmai konzultációról

27.§

1. A településképi követelmények egyeztetése céljából az építtető, illetve az általa megbízott tervező szakmai konzultációt kezdeményezhet. A konzultációs lehetőség biztosításáról a Polgármesteren keresztül az Önkormányzati Főépítész (a továbbiakban: Főépítész) gondoskodik.

2. A szakmai konzultáció keretében lehetőség van

1. a településképi követelmények egyeztetésére,
2. a tervezés során felmerült megoldások értékelésére.

3. Kötelező a szakmai konzultáció a következő esetekben:

1. helyi védettség alatt álló építményt érintő, az állagmegóvást és karbantartást meghaladó építési tevékenység,
2. 1. és 4. számú településképi szempontból meghatározó területen meglévő utcai épületen és kerítésen végzett, az állagmegóvást és karbantartást meghaladó építési tevékenység,
3. településképi szempontból meghatározó területen új utcai épület és kerítés építése,
4. egyszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenységek,
5. információs eszközök elhelyezése,
6. tájékoztató eszközök elhelyezése.

28.§

1. A szakmai konzultációt a tervezéssel érintett ingatlan, valamint a tervezett tevékenység megjelölésével az építtető, illetve az általa megbízott tervező kezdeményezi a Polgármesternek címzett és a kisharsany@gmail.com e-mail címre elküldött levélben. Építési tevékenység esetén a levélhez mellékelni kell a megértéshez szükséges tartalmú tervdokumentációt pdf formátumban.

2. A polgármester a beérkezett kérelmet haladéktalanul továbbítja a Főépítésznek, aki válaszlevelében a kérelem beérkezésétől számított 10 munkanapon belüli időpontra kitűzi a konzultációt.

3. Építési tevékenység esetén az egyeztetett időpontban megtartott szakmai konzultáción a tervezőnek a konzultáció napjára dátumozott, a megértéshez szükséges tartalmú, papír alapú tervdokumentációt kell bemutatnia.

A Főépítész a szakmai konzultáció során elhangzottakról emlékeztetőt készít, melyet 10 munkanapon belül megküld az építtetőnek, tervezőnek.

4. A szakmai konzultációkról készített emlékeztetők, valamint az azokhoz – azonosítható módon – tartozó tervdokumentációk nyilvántartásáról a helyben szokásos módon gondoskodni kell.

5. A tervezés során ugyanazzal az építési tevékenységgel kapcsolatban az építtető, illetve az általa megbízott tervező több szakmai konzultációt is kezdeményezhet.

VI. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS

13. Rendelkezés a településképi véleményezési eljárásról

29.§

1. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott (2) bekezdés szerinti engedélyezési eljárásokat megelőzően, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: Kormányrendelet) foglalt feltételek teljesülése esetén a Község polgármestere településképi véleményezési eljárást folytat le településképi szempontból meghatározó területen, helyi védelem alatt álló területen és helyi egyedi védelem alatt álló épület telkén, amennyiben azok építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkára vonatkoznak:

a) új építmény építésére

b) meglévő

ba) közterületi építmény,

bb) magánterületen álló utcai épület

bővítésére, átalakítására

      irányuló eljárásokban.

2. A Polgármester véleményét a Főépítész szakmai álláspontjára alapozza.

3. A véleményezési eljárás során vizsgálni kell

1. a településképi rendeletbe foglalt településképi követelményeknek való megfelelést,
2. a közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit,
3. közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítását.

30.§

1. A véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmező (építtető) kérelmét papír alapon nyújtja be, és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre feltölti, melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít.

2. A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező nevét és címét, valamint a tervezett és véleményezésre kért építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát. A kérelemhez csak az (1) bekezdés szerinti építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni.

3. Az építészeti-műszaki dokumentációnak a véleményezéshez az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:

1. a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet,
2. ha tervezett, a reklámhordozók ábrázolását,
3. a rendeltetés meghatározását, valamint
4. a településképi követelményeknek való megfelelésről szóló rövid műszaki leírást.

4. A Polgármester a kérelem beérkezését követően haladéktalanul bekéri a Főépítész szakmai állásfoglalását.

5. A Polgármester véleményében

1. engedélyezésre - feltétel meghatározásával vagy feltétel nélkül - javasolja a tervezett építési tevékenységet, vagy
2. engedélyezésre nem javasolja a tervezett építési tevékenységet, ha

ba) a kérelem vagy melléklete nem felel meg a (2) és (3) bekezdésben meghatározottaknak, vagy

bb) a tervezett építési tevékenység nem felel meg a településképi rendeletben foglalt településképi követelményeknek.

6. A Polgármester véleménye tartalmazza:

1. a kérelmező (építtető) adatait,
2. a tervezett építési tevékenység rövid leírását, helyét, címét és a telek helyrajzi számát,
3. az (5) bekezdés szerinti véleményét és annak részletes indokolását.

7. A Polgármester a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi véleményét az építtetőnek vagy a kérelmezőnek, továbbá véleményét elektronikus formában feltölti az elektronikus tárhelyre.

8. A településképi vélemény ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az csak az építésügyi hatósági ügyben hozott döntés keretében vitatható.

VII. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

14. Rendelkezés a településképi bejelentési eljárásról

31.§

1. A Polgármester - a nyilvántartott műemléki értéket vagy műemléket érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység kivételével - településképi bejelentési eljárást folytat le az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek közül

1. 1. és 4. számú településképi szempontból meghatározó területre, valamint helyi védelem alatt álló területen és H1 jelű helyi egyedi védelem alatt álló épület telkére vonatkozóan

1. nem emberi tartózkodásra szolgáló épület építése, átalakítása, az állagmegóvást és karbantartást meghaladó felújítása valamint bővítése, amelynek beépített alapterülete az építési tevékenység után meghaladja a 12 m2-t,
2. közterületi kerítés építése,
3. 12 m2 alapterületet meghaladó kerti építmény építése,

            esetén,

2. H1 és H2 jelű helyi védelem alatt álló építményre vonatkozóan a védendő értéket érintő, az állagmegóvást és karbantartást meghaladó építési tevékenység esetén.

2. A Polgármester a településkép védelméről szóló törvény figyelembe vétele mellett településképi bejelentési eljárást folytat le a Község közigazgatási területén reklámok és reklámhordozók vonatkozásában

1. közterületen információs célú berendezésnek minősülő építmény építése, átalakítása, bővítése, megváltoztatása
2. magánterületen közterületről észlelhető módon, vagy épület közterületről látható homlokzatán információs célú berendezés vagy tájékoztató eszköz elhelyezése

      esetén.

3. A Polgármester döntését a Főépítész szakmai álláspontjára alapozza.

4. A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott papíralapú bejelentésre indul. A bejelentéshez 1 példány papíralapú dokumentációt és a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.

5. A bejelentés tartalmazza:

1. a bejelentő nevét,
2. a bejelentő lakcímét, szervezet esetén székhelyét,
3. a folytatni kívánt építési tevékenység, reklám, illetve reklámhordozó elhelyezése vagy rendeltetésváltoztatás megjelölését,
4. a tervezett építési tevékenység, információs célú berendezés, tájékoztató eszköz vagy rendeltetésváltoztatás helyét, a telek helyrajzi számát,
5. az építési tevékenység elvégzése, a rendeltetésváltozás megvalósítása vagy az információs célú berendezés, tájékoztató eszköz elhelyezésének tervezett időtartamát.

6. A bejelentéshez a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet és leírást, továbbá rendeltetésváltozás esetén a településrendezési eszközök rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelést igazoló dokumentációt kell mellékelni.

32.§

A Polgármester a kérelem beérkezését követően haladéktalanul bekéri a Főépítész szakmai állásfoglalását és a bejelentést követő 15 napon belül hatósági határozatban

1. a tervezett építési tevékenységet, információs célú berendezés, tájékoztatási eszköz elhelyezést vagy rendeltetésváltoztatást - feltétel meghatározásával vagy anélkül - tudomásul veszi, ha a bejelentés

aa) megfelel a 31.§ (6) és (7) bekezdésben meghatározott követelményeknek, és

ab) a tervezett építési tevékenység vagy rendeltetésváltoztatás illeszkedik a településképbe és megfelel a településképi követelményeknek,

ac) a tervezett információs célú berendezés, tájékoztatási eszköz elhelyezése illeszkedik a településképbe, megfelel a településképi követelményeknek, valamint a reklám-elhelyezési rendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek,

2. megtiltja a tervezett építési tevékenységet, információs célú berendezés, tájékoztatási eszköz elhelyezését, vagy rendeltetésváltoztatás megkezdését, és - a megtiltás indokainak ismertetése mellett - figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés

ba) nem felel meg a 31.§ (6) és (7) bekezdésében meghatározott követelményeknek, vagy

bb) a tervezett építési tevékenység vagy rendeltetésváltoztatás nem illeszkedik a településképbe, vagy nem felel meg a településképi és rendeltetésváltozás esetén a településrendezési eszközben foglalt követelménynek,

bc) információs célú berendezés, tájékoztatási eszköz elhelyezése esetén nem illeszkedik a településképbe, nem felel meg a településképi követelménynek vagy nem felel meg a reklám-elhelyezési rendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek.

33.§

A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását, és ha bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal,

1. a 34.§ szerint jár el, vagy
2. reklám és reklámhordozó, információs célú berendezés, tájékoztatási eszköz elhelyezése esetén 15 napon belül értesíti a megyei kormányhivatalt.

VIII. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG

15. Rendelkezés a településképi kötelezésről

34.§

1. A Polgármester településképi kötelezés formájában - önkormányzati hatósági döntéssel – az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti a következő esetekben:

1. e rendeletben megfogalmazott településképi követelmények be nem tartása
2. a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése,
3. a településképi bejelentés elmulasztása

2. A településképi kötelezési eljárás hivatalból indul, azt a Polgármester a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásról szóló törvény szabályai szerint folytatja le.

3. A településképi kötelezésről a Polgármester önkormányzati hatósági döntést hoz településképi kötelezettségről szóló határozat formájában.

16. Rendelkezés a településkép-védelmi bírságról

35.§

1. Az az ingatlantulajdonos (továbbiakban: tulajdonos), aki a 34.§ szerinti előírásokat nem tartja be, településkép-védelmi bírsággal sújtható.

2. A településkép védelméről szóló törvényben előírtakon túl a településkép-védelmi bírság kiszabására a Képviselő-testület jogosult.

3. A településkép-védelmi bírság összege 10.000 forinttól 200.000 forintig terjedhet.

4. A bírság a Képviselő-testületnek a jogsértő cselekményről való tudomásszerzésétől számított 6 hónapon belül, de legkésőbb a cselekmény elkövetésétől számított egy éven belül szabható ki.

5. A jogerősen kiszabott és be nem fizetett településkép-védelmi bírság behajtásáról a Nagyharsányi Közös Önkormányzati Hivatal gondoskodik.

IX. FEJEZET

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

17. Hatálybalépés

36.§

Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba. Előírásait a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

                                        18. Hatályon kívül helyező rendelkezések         

37.§

E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a helyi építési szabályzatról szóló 2/2006. (ll.15.) önkormányzati rendelet

9.§ (8) bekezdése, 12.§ (9) a), b), c), d) és g) pontja, 15.§-a, 18.§-a, 20.§ (1)-(4) bekezdése, 1.3 függeléke.

Kisharsány, 2018. február 14.

            ……………………………..                                       ………….…………………..

                      polgármester                                                                 jegyző

Záradék:  A rendelet Kisharsány községben 2018. február 22. napján kihirdetésre került.

                                                                                               …………………………….

                                                                                                            jegyző

1. melléklet a 2/2018.(II.22.) önkormányzati rendelethez

A település helyi védelem alatt álló építészeti és természeti örökségének jegyzéke

1/A. Építészeti örökség – területi védelem (HT)

Református és katolikus temető       hrsz.: 8/1, 8/2, 9

1/B. Építészeti örökség – egyedi védelem (H)

H1 (az építmény, vagy együttes egészére vonatkozó) védettség

1. Dózsa György u. 33.                   hrsz.: 166/1     lakóépület, gazdasági épületek         H1

2. Kossuth Lajos u. 1.                      hrsz.: 129/2     lakóépület                                          H1
3. Kossuth Lajos u. 2.                      hrsz.: 130        lakóépület                                          H1
4. Kossuth Lajos u. 4.                      hrsz.: 132        lakóépület, gazdasági épületek         H1
5. Kossuth Lajos u. 12.                    hrsz.: 140        lakóépület, gazdasági épületek         H1

6. Pincefalu  hrsz.: 1142      présház                       H1
7. Pincefalu  hrsz.: 1080      présház                       H1

H2 (egyes részértékekre vonatkozó) védettség

1. Dózsa György u. 12.                  hrsz.: 68          lakóépület                                          H2
2. Dózsa György u. 11.                  hrsz.: 69          lakóépület, gazd. épület, kerítés        H2
3. Dózsa György u. 7.                    hrsz.: 74          lakóépület                                          H2
4. Dózsa György u. 18.                  hrsz.: 61/1       lakóépület                                          H2
5. Dózsa György u. 29.                  hrsz.: 46/1       lakóépület                                          H2
6. Dózsa György u. 42.                  hrsz.: 113/2     lakóépület                                          H2
7. Dózsa György u. 37.                  hrsz.: 121        lakóépület                                          H2
8. Dózsa György u. 39.                  hrsz.: 120        lakóépület, gazdasági épületek         H2

9. Kossuth Lajos u. 11.                   hrsz.: 139        lakóépület, gazdasági épületek         H2
10. Kossuth Lajos u. 9.                     hrsz.: 137        lakóépület, téglakerítés kapuval        H2
11. Kossuth Lajos u. 13/1.                 hrsz.: 141/1     lakóépület                                          H2
12. Kossuth Lajos u. 20.                   hrsz.: 148        lakóépület, istálló-pajta                      H2
13. Kossuth Lajos u. 35.                   hrsz.: 164/2     lakóépület                                          H2
14. Kossuth Lajos u. 33.                   hrsz.: 162        lakóép., istálló-pajta, falazott kerítés  H2

15. Petőfi Sándor u. 9.                      hrsz.: 12          lakóépület                                          H2
16. Petőfi Sándor u. 11.                    hrsz.: 12          lakóépület, gazdasági épület             H2
17. Petőfi Sándor u. 12.                    hrsz.: 15          lakóépület, gazdasági épületek         H2
18. Petőfi Sándor u. 13.                    hrsz.: 16          lakóépület                                          H2
19. Petőfi Sándor u. 17.                    hrsz.: 23          lakóépület, gazdasági épületek         H2
20. Petőfi Sándor u. 19.                    hrsz.: 25          lakóépület, gazdasági épületek         H2
21. Petőfi Sándor u. 21.                    hrsz.: 27          lakóépület                                          H2
22. Petőfi Sándor u. 23.                    hrsz.: 29          lakóépület                                          H2
23. Petőfi Sándor u. 25.                    hrsz.: 32          óvoda                                                 H2
24. Petőfi Sándor u. 46.                    hrsz.: 179        lakóépület, gazdasági épületek         H2
25. Petőfi Sándor u. 45.                    hrsz.: 178        lakóépület, gazdasági épületek         H2
26. Petőfi Sándor u. 41.                    hrsz.: 174        lakóépület, gazdasági épületek         H2
27. Petőfi Sándor u. 40.                    hrsz.: 173        lakóépület                                          H2
28. Petőfi Sándor u. 3.                      hrsz.: 3            lakóépület, falazott kerítés                 H2

29. Pincefalu hrsz.: 1554                  présház                       H2
30. Pincefalu hrsz.: 1153                  présház                       H2
31. Pincefalu hrsz.: 1152                  présház                       H2
32. Pincefalu hrsz.: 1150                  présház                       H2
33. Pincefalu hrsz.: 1139                  présház                       H2
34. Pincefalu hrsz.: 1134                  présház                       H2
35. Pincefalu hrsz.: 1138                  présház                       H2
36. Pincefalu hrsz.: 1121                  présház                       H2
37. Pincefalu hrsz.: 1120                  présház                       H2
38. Pincefalu hrsz.: 1019                  présház                       H2
39. Pincefalu hrsz.: 1114                  présház                       H2
40. Pincefalu hrsz.: 1097                  présház                       H2
41. Pincefalu hrsz.: 1099                  présház                       H2
42. Pincefalu hrsz.: 1093                  présház                       H2
43. Pincefalu hrsz.: 1100                  présház                       H2
44. Pincefalu hrsz.: 1083                  présház                       H2
45. Pincefalu hrsz.: 1084                  présház                       H2
46. Pincefalu hrsz.: 1085                  présház                       H2
47. Pincefalu hrsz.: 1086                  présház                       H2
48. Pincefalu hrsz.: 1075                  présház                       H2
49. Pincefalu hrsz.: 1040                  présház                       H2
50. Pincefalu hrsz.: 1043                  présház                       H2
51. Pincefalu hrsz.: 1024                  présház                       H2
52. Pincefalu hrsz.: 1003                  présház                       H2
53. Pincefalu hrsz.: 1002                  présház                       H2
54. Pincefalu hrsz.: 1019                  présház                       H2
55. Pincefalu hrsz.: 1014/1               présház                       H2
56. Pincefalu hrsz.: 1018/1               présház                       H2
57. Pincefalu hrsz.: 1010                  présház                       H2
58. Pincefalu hrsz.: 1008                  présház                       H2
59. Pincefalu hrsz.: 1011/1               présház                       H2
60. Pincefalu hrsz.: 1005                  présház                       H2
61. Pincefalu hrsz.: 1006                  présház                       H2
62. Pincefalu hrsz.: 1061                  présház                       H2
63. Pincefalu hrsz.: 1110                  présház                       H2
64. Pincefalu hrsz.: 1067                  présház                       H2
65. Pincefalu hrsz.: 1048                  présház                       H2
66. Pincefalu hrsz.: 1156                  présház                       H2
67. Pincefalu hrsz.: 1065-1066        présházak                   H2

1/C. Természeti örökség – egyedi védelem

1. Templom déli oldala előtti (Kossuth Lajos utca) vadgesztenyefák (Aesculus hippocastanum 3 db)
2. Kossuth Lajos utca 22. előtti vadgesztenyefa (Aesculus hippocastanum)
3. Eperfasor (Morus alba) a bevezető út két oldalán
4. Petőfi utca 46. előtti vadgesztenyefa (Aesculus hippocastanum)
5. Játszótéri idős eperfa (Morus alba)
6. Temetők idős fái (8/1, 8/2 és 9. hrsz): vadgesztenyefák (Aesculus hippocastanum) és hársfák (Tilia sp.)
7. Pincefalu idős kőrisfája (Fraxinus excelsior) 1131 hrsz.
8. Pincefalu vadgesztenye fa (Aesculus hippocastanum) 1132 hrsz.
9. Pincefalu idős hárs (Tilia sp.) – 1123/4 hrsz.-ú telken az 1081hrsz.-től északra
10. Pincefalu 3 db idős kőrisfa (Fraxinus excelsior) 1002 hrsz.
11. Pincefalu idős kőrisfa (Fraxinus excelsior) 1202 hrsz. út déli végén az 1075 hrsz.-ú présháztól nyugatra

2. melléklet a 2/2018.(II.22.) önkormányzati rendelethez

A településképi szempontból meghatározó területek jegyzéke

2/A. A településképi szempontból meghatározó területek felsorolása

1. A történetileg kialakult település
2. Az újabbkori település
3. Temető
4. Pincefalu
5. A településkép védelme szempontjából kiemelt jelentőségű természetvédelmi értékkategóriák területe

2/B. A településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolása

2/C. A településkép védelme szempontjából kiemelt jelentőségű természetvédelmi értékkategóriák térképi lehatárolása

2. melléklet a 2/2018.(II.22.)
3. A tájjelleg megőrzésére alkalmas, ültetésre előirányzott növényfajok jegyzéke

Fák

1. Acer campestre                                          Mezei juhar
2. Castanea sativa                                         Szelídgesztenye
3. Cerasusavium                                            Madárcseresznye
4. extenzív gyümölcsfajták:                             Alma, körte, szilva
5. Fraxinus excelsior                                       Magas kőris
6. Malus sylvestris                                         Vadalma
7. Prunus amygdalus                                      Mandula
8. Pyruspyraster                                             Vadkörte
9. Quercuscerris                                             Cser
10. Quercuspetrea                                            Kocsánytalan tölgy
11. Robinia pseudoacacia Umbraculifera           Gömbakác
12. Sorbus torminalis                                        Barkóca berkenye
13. Tilia cordata                                               Kislevelű hárs
14. Tilia tomentosa                                           Ezüst hárs
15. Ulmus minor                                               Mezei szil

Cserjék

1. Cornus sanguinea                                       Veresgyűrűs som
2. Cotinus coggygria 'Royal Purple'                 Vörös cserszömörce
3. Cotinus coggygria                                       Cserszömörce
4. Crataegus monogyna                                  Egybibés galagonya
5. Euonymus europaeus                                  Csíkos kecskerágó
6. Ficus carica                                                           Füge    
7. Hibiscus syriacus                                       Mályvacserje
8. Lavandula angustifolia                                 Levendula
9. Ligustrum vulgare                                        Fagyal
10. Prunus spinosa                                           Kökény
11. Prunustenella 'Kati'                                     Törpe mandula
12. Punica granatum                                         Gránátalma
13. Spiraea cinerea 'Grefsheim'                         Hamvas gyöngyvessző
14. Syringa meyeri 'Palibin'                               Törpe orgona
15. Viburnum bodnantense                                Kikeleti bangita
16. Viburnum 'Pragense'                                   Prágai bangita
17. Vitexagnus-castus                                      Barátcserje

4. melléklet a 2/2018.(II.22.) önkormányzati rendelethez

Kérelem-minta településképi véleményezési/bejelentési eljáráshoz

……..…………..……………………..

       Kérelmező aláírása