Nagytótfalu Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2013. (XII. 19.) önkormányzati rendelete
a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról
Hatályos: 2013. 12. 20Nagytótfalu Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2013. (XII. 19.) önkormányzati rendelete
Nagytótfalu Községi Önkormányzat
9/2013./XII.19./ önkormányzati rendelete
a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja
1. § A rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő szociális rászorultságtól függő pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti keretei, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.
2. A rendelet hatálya
2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed:
3. Eljárási rendelkezések
3. § (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása és a szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmeket a Nagyharsányi Közös Önkormányzati Hivatalban lehet írásban előterjeszteni.
(2) Amennyiben az e rendeletben szabályozott szociális alapszolgáltatások biztosítása kistérségi társulás keretében fenntartott intézmény (Szociális Szolgáltató Központ) útján történik az alapszolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet a Központ vezetőjéhez lehet írásban előterjeszteni.
(3) Civil szervezetek is kezdeményezhetik a hivatalból történő eljárást. Eljárás kezdeményezésük nem terjed ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére.
(4) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes.
(5) A kérelmet – ha törvény másként nem rendelkezik – az a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van. A kérelmező lakcíme az a lakóhely vagy tartózkodási hely, ahol életvitelszerűen lakik. A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat-és lakcímnyilvántartás adatai az irányadók.
6. § (1) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.
(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a Nagyharsányi Közös Önkormányzati Hivatal már bármely ügyben vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető.
7. § (1) A rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély egészben, vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.
(2) A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény 68. §-a szerint védelembe vett gyermek él.
(3) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a 63/2006.(III.27.) Korm. r. 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.
8. § A határozatlan időre megállapított ellátások esetén a jogosultság fennállását – ha a jogszabály másként nem rendelkezik – az ellátás megállapítását követően naptári évenként egy alkalommal ismételten vizsgálni kell, ennek tényét – azaz a továbbfolyósíthatóságot – az ügyiratban rögzíteni kell.
9. § A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
4. Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások
10. § (1) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára
5. Aktív korúak ellátása
11. § (1) Az aktív korúak ellátása jogosultságának meghatározására, megszüntetésére, összegére, felülvizsgálatára és a hajléktalan személyek részére történő aktív korúak ellátása megállapítására a jegyző a Szt. rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza.
(2) Az aktív korúak ellátásával kapcsolatos hatáskört Nagyharsányi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője gyakorolja.
(3) Aktív korúak ellátására jogosultak az Szt. 33. § (1) bekezdés a)-g) pontjában meghatározott személyek.
(4) Az aktív korúak ellátását – a kérelem benyújtásának napjától – határozatlan időre kell megállapítani.
(5) A támogatás összegét a hónap közben keletkezett jogosultság esetén naptári napokra számítva kell megállapítani.
6. Rendszeres szociális segély
12. § (1) A rendszeres szociális segélyben részesülő, egészségkárosodottnak nem minősülő személynek a rendszeres szociális segély folyósítása feltételeként együttműködési kötelezettsége áll fenn.
(2) Az önkormányzat és a Munkaügyi Központ között létrejött megállapodás tartalmazza a rendszeres szociális segélyben részesülő személyek foglalkoztatása érdekében történő együttműködésre és információ-szolgáltatásra vonatkozó szabályokat.
7. Foglalkoztatást helyettesítő támogatás
13. § Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra az Szt. 35. § (1) bekezdésében meghatározott személyek jogosultak.
8. A hajléktalan személyekre vonatkozó rendelkezések
14. § A hajléktalan személyekre vonatkozó Szt. 37/C. § rendelkezéseit a képviselő-testület változtatás nélkül alkalmazza.
9. Önkormányzati segély
15. § (1) Az ellátás feltételei:
16. § (1) A Képviselő-testület önkormányzati segélyben részesíti azt a 15. § (1) bekezdés a) pontjának megfelelő személyt, akinek családjában a kérelem benyújtását megelőző hónapban az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetében a 200 %-át.
(2) Az önkormányzati segély adható alkalmanként és havi rendszerességgel. Ugyanaz a személy egy naptári éven belül négy alkalommal részesülhet önkormányzati segélyben, az összege esetenként a 2.000.- Ft-nál kevesebb és 10.000.- Ft-nál több nem lehet.
(3) Elemi kár esetén az önkormányzati segély összege 5.000.- Ft-nál kevesebb és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél több nem lehet.
(4) A havi rendszerességgel folyósított önkormányzati segély időtartama a 6 hónapot nem haladhatja meg, a havi összege 3.000.- Ft-nál kevesebb és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-ánál több nem lehet.
17. § (1) A Képviselő-testület önkormányzati segélyt állapít meg a temetési költségek viseléséhez (15. § b) ) annak, aki
18. § (1) A Képviselő-testület önkormányzati segélyben részesíti gyermekvédelmi céllal (15. § c) ):
10. Természetben nyújtott szociális ellátások
19. § (1) Az adott pénzbeli ellátás tekintetében hatáskörrel rendelkező szerv (hatáskör átruházás esetén személy) döntése alapján egyes pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható.
(2) Természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, tankönyv, illetve gyermekintézmények térítési díjának kifizetése.
(3) A Jegyző a következő természetben nyújtott szociális ellátásokat állapítja meg:
11. Lakásfenntartási támogatás
20. § (1) A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaikhoz nyújtott támogatás.
(2) A lakásfenntartási támogatást a Jegyző az Szt. 38-39. § alapján alkalmazza.
(3) A Jegyző 2011.09.01-től a lakásfenntartási támogatást természetbeni szociális ellátás formájában biztosítja.
12. Méltányossági közgyógyellátás
21. § (1) A Képviselő-testület közgyógyellátásban részesíti azt a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás.
(2) A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező személy – külön jogszabályban meghatározottak szerint – térítésmentesen jogosult a társadalombiztosításba befogadott járóbeteg-ellátás keretében rendelhető gyógyszerekre – ideértve a különleges
táplálkozási igényt kielégítő tápszereket is – gyógyszerkerete erejéig.
(3) A gyógyszerkeret
22. § Méltányossági közgyógyellátásra jogosult az a szociálisan rászorult személy, akinek
22. Speciális eljárási szabályok
23. § A közgyógyellátási igazolvány iránti kérelemhez csatolni kell a
23. Köztemetés
24. § A polgármester a Szt. 48. §. rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza.
24. Szociális célú tűzifa támogatás
25. § (1) A szociális tűzifa támogatásra azok a személyek jogosultak, akik 2013. szeptember hónapban lakásfenntartási támogatásban részesültek.
(2) A szociális tűzifa támogatás a 2013. szeptember havi lakásfenntartási támogatás kimutatás alapján történik, kérelem benyújtása nem indokolt.
(3) Az (1) bekezdésben jogosultak részére 1,02 erdei m3 tűzifa biztosított legkésőbb 2014.02.15-ig.
(4) A rászorulókhoz való kiszállításról az önkormányzat térítésmentesen gondoskodik.
25. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások
26. § Az Önkormányzat a szociálisan rászoruló személyek részére biztosítja a személyes gondoskodást nyújtó következő alapellátási formákat az önkormányzati intézmények útján, illetve 2013. 05.01-től Beremendi Szociális Alapszolgáltatási Társulás útján.
Étkeztetés
27. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen
a) koruk,
b) egészségi állapotuk,
c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,
d) szenvedélybetegségük, vagy
e) hajléktalanságuk miatt.
(2) A szociális étkeztetésre való rászorultság bizonyítására az alábbi dokumentumokat szükséges csatolni:
a) súlyos fogyatékosságról szóló szakvélemény,
b) pszichiátriai betegségről szóló szakorvosi igazolás,
c) szenvedélybetegségről szóló szakorvosi igazolás,
d) munkaképesség csökkentéséről szóló Bm. Kormányhivatal Rehabilitációs
26. Házi segítségnyújtás
28. § A képviselő-testület a házi segítségnyújtásról a 2013. 05.01-től Beremendi Szociális Alapszolgáltatási Társulás útján gondoskodik az Szt. 63. §-ában meghatározottak szerint.
27. Családsegítés
29. § Az Önkormányzat a családsegítés körébe tartozó feladatait 2013. 05.01-től Beremendi Szociális Alapszolgáltatási Társulás útján látja el.
28. A fizetendő személyi térítési díj és csökkentésének, elengedésének esetei, módjai
30. § (1) Ha az Szt. másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért személyi térítési díjat kell fizetni.
(2) A személyi térítési díjat
a) az ellátást igénybe vevő jogosult,
b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő,
c) a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét,
d) a jogosult tartását szerződésben vállaló személy,
e) a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy (a c)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: tartásra köteles és képes személy)
köteles megfizetni (az a)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: kötelezett).
(3) A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat,
a) aki jövedelemmel nem rendelkezik,
(4) A személyi térítési díj összege évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg kivéve, ha az ellátott, illetve étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében a családja jövedelme
a) olyan mértékben csökken, hogy az e törvényben meghatározott térítési díjfizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni;
b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben növekedett.
31. § (1) A szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál
a) a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmét,
b) étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében az Szt. 119/C. § (3) bekezdése szerinti jövedelemigazolásban meghatározott jövedelmet,
c) kiskorú igénybe vevő esetén - a b) pont szerinti kivétellel - a vele közös háztartásban élő szülők egy főre jutó rendszeres havi jövedelmét kell figyelembe venni.
(2) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az (1) bekezdés szerinti jövedelem
a) 30%-át étkeztetés,
b) 25%-át házi segítségnyújtás,
c) 30%-át, ha a házi segítségnyújtás mellett étkezést is biztosítanak, illetve támogató szolgáltatás,
d) 20%-át a kiskorú részére nyújtott támogató szolgáltatás,
e) 2%-át jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetében.
(3) Intézményi térítési díj: a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások térítési díja a szolgáltatási önköltség és a tárgyévi normatív állami hozzájárulás különbözete.
29. A személyi térítési díjak megfizetése
32. § (1) A személyi térítési díjat
a) az átmenti elhelyezést biztosító intézmények szolgáltatásaiért legfeljebb egy hónapi időtartamra előre,
b) más személyes gondoskodási formáknál havonta utólag kell megfizetni.
(2) A befizetett és a ténylegesen fizetendő személyi térítési díj különbözetét a következő befizetés alkalmával a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.27.) Korm. rendelet 5. § (4) bekezdése szerint korrigálni kell.
(3) A személyi térítési díjat a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig kell megfizetni.
(4) A szolgáltatások, illetve ellátások igénybe vételének szüneteltetését az alábbiak szerint kell bejelenteni a szolgáltatást biztosítónak:
a) alapszolgáltatás esetében a szüneteltetés első napját megelőző két munkanappal korábban írásban kell a bejelentést megtenni;
b) szakosított ellátás esetében a bejelentés részletes szabályait a házirend tartalmazza.
30. A szolgáltatást biztosító és az ellátást igénybevevő között kötendő megállapodás
33. § (1) A szolgáltatást biztosító az ellátás igénybevételekor írásban megállapodást köt a szolgáltatásban részesülő személlyel, illetve törvényes képviselőjével. A megállapodásban ki kell térni az Szt. 94/B. és 94/D. §-ában foglaltakon túl az alábbiakra is:
a) étkeztetés esetén az étkeztetés módjára;
b) házi segítségnyújtás esetén a segítségnyújtás tartamára, időpontjára;
c) a személyi térítési díj összegére és a megfizetés időpontjára, módjára;
d) az ellátástól való távolmaradás esetén (pl. betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelentési kötelezettség szabályaira;
e) az ellátás megkezdésének időpontjára
f) az ellátás megszüntetésének eseteire vonatkozó figyelmeztetésre
g) a döntések elleni jogorvoslat módjára.
31. Az intézményi jogviszony megszűnése
34. § (1) Az intézményi ellátás megszűnik az Szt. 100. § és 101. §-ában foglalt esetekben és módon.
(2) Az alapellátás megszűnik, ha az igénylõ:
Záró rendelkezések
35. § (1) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2) E rendelet rendelkezései 2014.01.01. napján lépnek hatályba, rendelkezéseit a határozattal jogerősen el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, egyidejűleg hatályát veszti a 4./2013./IV.25./sz. rendelet.
(3) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, és e törvény végrehajtására hozott magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.